Emma Stonex: A torony őre

 

A General Press Kiadó jóvoltából különleges blogturné veszi kezdetét, amely a krimik köré szerveződik! Három krimi a kiadó kínálatából, három blogger és öt állomás, amelyek során nem csupán izgalmakat és rejtélyeket kutatunk, de a turné végén mindegyik könyvből nyerhettek egy-egy példányt. Tartsatok velünk a rejtélyek, izgalmak és titkok világába, nyomozásra fel, a végén pedig gyűjtsetek be egy saját kötetet!

General Press, 2021

328 oldal

Fordította: Kiss Ádám

Goodreads: 3,72

Besorolás: történelmi fikció, thriller

Hogyan ​tartod életben a fényt, ha mindent elnyel a sötétség?

1972 szilveszter éjjelén egy csónak közeledik a Maiden Rock-i világítótoronyhoz, ellátmánnyal és a váltás személyzettel. A kikötésnél azonban senki sem várja őket. A torony ajtaját belülről bezárták, ám amikor betörik, a megrökönyödött emberek senkit sem találnak odabent: a három toronyőrnek nyoma veszett. Az asztal megterítve áll, egy el nem fogyasztott vacsorához. A toronyőrök naplójában az utolsó bejegyzés egy tomboló viharról szól, pedig az égen egész héten egy felhő nem sok, annyi sem vonult át. A toronyban az összes óra nyolc negyvenötkor megállt.

Két évtizeddel később a toronyőrök házastársait egy újságíró látogatja meg, hogy kiderítse, mi állhat az eltűnés hátterében. Ahogy megismeri a feleségek elbeszéléseit és a férfiak utolsó heteit, rég eltemetett titkok kerülnek felszínre, és igazságok torzulnak hazugságokká, mígnem a múlt fel nem fedi, mi történt valójában.

A valós eseményeken alapuló történet egy igazán fordulatos, magával ragadó, feszültséggel teli regényben ölt testet.

Világítótornyok! Ugye mennyire szépek és romantikusak? Ha a tengerparton látunk egyet, azonnal meg akarjuk nézni, fotót akarunk róluk készíteni, mert annyira szemet gyönyörködtetőek. Ígérem, ha ezt a könyvet elolvassátok, akkor innentől picit másképp fogtok rájuk nézni.

Igazából engem a könyv fülszövege fogott meg, kíváncsi voltam a történetre (az eredetiről se hallottam soha), reméltem, hogy valamennyire a végére járunk ennek a rejtélynek.

A regény megtörtént esetet dolgoz fel, majdnem 50 évvel ezelőtt egy világítótorony teljes személyzete (3 fő) eltűnt nyomtalanul. Ami furcsává tette az egészet, hogy az össze óra egy bizonyos időpontban állt meg, a torony ajtaja belülről volt bezárva, vacsorához volt megterítve és az utolsó naplóbejegyzés is eléggé furcsa volt. Az eltűnt toronyőrök holttestét soha nem találták meg, így örökké rejtély övezi, hogy mi történt velük.

Nem tudom megmondani, hogy mire számítottam.. egy krimire? Vagy valami misztikus történetre? Az események tükrében bármelyik belefért volna nekem. És mit kaptam? Picit ezt, picit azt, sőt egy kevés lélektani drámát is, ha őszinte akarok lenni.

A regényben egy író jelenik meg 20 évvel az események megtörténte után és meg szeretné írni, hogy mi is történt pontosan. Ezért felkeresi az özvegyeket és az ő segítségükkel próbálja összerakni a kirakós darabkáit. Ez azért csak most történik meg, mert a cég, akié a torony és aki a férfiakat is alkalmazta, nem akart ebből nagy botrányt, így kreáltak egy bűnbakot és gyorsan lezárták az aktákat. Az özvegyeknek pedig szép kis "apanázst" biztosítottak abban az esetben, ha ők sem hánytorgatják nagyon a történteket.

Emma Stonex több szemszögből futott neki az elbeszélésnek. Egyrészt az asszonyok emlékeztek - hol maguknak, hol a családjuknak, hol pedig az írónak - megszegve ezzel a cégnek tett ígéretüket. Rajtuk keresztül kiderült, hogy amit kifelé mutattak, az gyakran csak álca volt és a meghitt családi élet képe mögött azért nagy drámák zajlottak. Másrészt pedig közvetlenül a drámai események előtt megismerhettük a toronyőröket is, a gondolataikat, belső vívódásaikat - és a kétféle szemszögből végül kibontakozott a végső dráma.

Mind a két szemszög rettentő érdekes volt, hiszen manapság, ha jól tudom, már minden gépesített, nincsenek már toronyőrök szolgálatban. Így viszont megismerhettük a munkájukat, mit kellett csinálniuk, mennyi ideig kellett a toronyban szolgálni, milyen körülmények között és mit okozhatott a sokheti bezártság / összezártság közöttük. Számomra így mindjárt összedőlt a világítótornyok köré szőtt romantikus álmom, a valóság ennél jóval ridegebb. Nem hiszem, hogy lenne annyi pénz, hogy bevállaljak egy ilyen munkát, akár csak egy hétre is...

De az asszonyok szemszöge is körülbelül ilyen érdekes volt. Hiszen ők hozzámentek egy férfihez - gyakran még előtte, mielőtt azok toronyőrök lettek volna. Hittek, szerettek, reménykedtek és végül kaptak egy férfit, aki szépen lassan a családja helyett inkább a tengert / a tornyot választotta társául. És ezek a nők így éltek hosszú éveken át, nevelték a gyerekeket és kifelé mutatták a tökéletes család képét...

A könyv befejezése érdekes volt számomra, mert végül is kaptunk egy reális magyarázatot arra, hogy mi is történt, de... a kisördög továbbra is ott üldögél a vállamon és azt suttogja a fülembe, hogy oké, hogy ez és ez történt és ez a reális dolog. De a történetben felbukkan valaki, aki vajon létezett és köze volt a történtekhez? Vagy csak a férfiak képzeletében létezett? Ez természetesen nem fog soha kiderülni, mint ahogy a valódi igazság sem. De az írónő azért a regény végére még adott egy kicsinyke csattanót, ami pár dologra azért választ ad:).

Összességében egy érdekes történetet olvashattam, ami mindenkinek ajánlok, aki még romantikus érzéseket táplál a világítótornyok iránt, mert ez meg fogja a látásmódjukat változtatni. Mindemellett pedig a regény pedig egy érdekes lélektani dráma / krimi és misztikus thriller is egyben.

Borító: Nem rossz, a lényeget átadja, de én egy picit borongósabb hangulatú képet választottam volna

Kedvenc karakter: -

Szárnyalás: érdekes volt megismerni a toronyőrök munkáját

Mélyrepülés: a toronyőrök feleségeinek az élete

Érzelmi mérce: bánat, szomorúság, kétségbeesés, illetve van benne egy picike szerelmi szál is, de ez beleveszik a tragédiába

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:

Játékunkban minden állomásnál az adott könyvhöz kapcsolódó kérdéseket találtok, ezekre kell helyesen válaszolni, majd beírni a Rafflecopter megfelelő rubrikájába.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A könyvet igaz történet ihlette. Hogy hívták a megtörtént eset főőrét?

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:

Blogturné Klub

Május 24 - A Szofisztikált Macska
Május 26 - Könyv és más
Május 29 - Kelly és Lupi olvas
Május 30 - A szofisztikált Macska
Június 1 - Könyv és más

Pam Jenoff: Elvesztek Párizsban

 

Pam Jenoff történelmi regényében a második világháborúban komoly feladatot ellátó női titkosügynökök körébe repít el bennünket. Tartsatok velük, hogy megismerkedjetek a bátor lányokkal, asszonyokkal, akik annyi mindent feláldoztak a győzelemért és ha szerencsétek van, még az Agavé Kiadó által felajánlott könyvet is megnyerhetitek a turné végén.

AGAVE, 2021

384 oldal

Fordította: Török Krisztina

Goodreads: 3,88

Besorolás: történelmi fikció

1946, ​Manhattan: Grace Healey egy hétköznap reggel munkába igyekezvén átvág a New York-i Grand Central pályaudvar nagycsarnokán, és belebotlik egy gazdátlan bőröndbe. Kíváncsiságtól hajtva belekukkant, és egy borítéknyi fényképet talál benne. A tucatnyi női portré annyira megragadja, hogy a csomagot zsebre vágva sietve visszatuszkolja a bőröndöt a pad alá, és már szalad is a dolgára.

Hamarosan megtudja, hogy a bőrönd tulajdonosa Eleanor Trigg volt, aki a második világháború alatt az angol titkosszolgálatnál női ügynökök hálózatát szervezte. Az ügynöknőket a megszállt Európában vetették be futárként és rádiósként, közülük azonban tizenketten soha nem tértek haza, sorsukat homály fedi. Grace megpróbálja felgöngyölíteni ezeknek a nőknek a történetét. Nyomozása egy Marie nevű ifjú anyához vezet, aki veszélyes franciaországi küldetése során a barátság, hűség és árulás útvesztőjében maga is kis híján odaveszett.

Pam Jenoff regénye a második világháborúban tevékenykedő női titkos ügynökök köreibe repíti az olvasót. A valós eseményekre épülő történetben feltárul előttünk ezeknek a merész és hősies nőknek a háborúban betöltött fontos szerepe, miközben a szerző magával ragadóan mesél bátorságról, testvériségről és a legnagyobb vészben tanúsított túlélő erőről is.

Mindig elhatározom, hogy több háborús könyvet nem olvasok el, mert a legtöbb nagyon megvisel lelkileg. Aztán mindig látok egy-egy újabb könyvet, figyelemfelkeltő fülszöveggel és újra "elcsábulok". Ennél a regénynél se történt másként.

A történet három különleges nő életébe vezet be bennünket.

Az egyikük Grace, vele a háború után ismerkedhetünk meg. A férjét elveszítette - nem, nem a háborúban, hanem a háború előtt egy autóbalesetben. Megpróbál kiszakadni az otthoni sajnálkozó pillantások szorításából, így New Yorkba költözik. Egyik reggel munkába sietvén egy bőröndöt talál egy pad alatt. A böröndöt kinyitva sok más minden mellett egy csomó fotót talál fiatal lányokról. Ez kíváncsivá teszi és elkezd nyomozni, hogy kié a bőrönd és miért vannak ott a fotók.

A másik hölgy Eleanor, aki a második világháború alatt az angol titkosszolgálatnál dolgozik. Mivel az átdobott férfi ügynököket sorban elkapják és kivégzik, azt javasolja a feletteseinek, hogy állítsanak ki egy csupa nőkből álló csapatot - ők kevésbé vannak szem előtt és ők végezzék el azt a feladatot, amivel a férfiak nagy része csődöt mond.

A harmadik főhősünk pedig Marie. Vele szintén a második világháború alatt ismerkedünk meg, egyedül neveli a kislányát és nagyon rossz körülmények között él. Egy nap ajánlatot kap egy különleges munkára, és mivel a fizetség jó, így igent mond rá, még akkor is, ha érzik, hogy nem igazán neki való ez a munka. De mindent belead és végül át is kerül Franciaországba, hogy az ellenállást erősítse.

A hármójuk közül kettő életútja volt számomra érdekes, Marie és Eleanor története. Grace abból a szempontból volt "fontos", hogy a végén ő nyomozott és hozott el egy csomó érdekes információt. De valahogy ő teljesen hidegen hagyott. Mintha csak azért tették volna bele a karakterét, hogy rendben le lehessen zárni a történetet. Helyette viszont inkább betettem volna Josie-t, aki Marie társa volt az ügynökcsapatban. Abban a lányban annyi energia és potenciál lett volna egy saját történethez és ehhez képest annyira keveset kaptunk belőle :(.

Elenaort nagyon szerettem, ő volt az egyik legjobban megalkotott szereplő, bár Marie részei mellett eltörpültek az ő fejezetei. A szörnyű múltja mellett egy rettentő erős asszony, aki képes volt a férfiak világában is helyt állni és megszervezni azt a csapatot, ami egy ideig elég sikeresen működött. Kifelé egy kemény kiképző és főnök arcát mutatta, de jó párszor láthattuk, hogy a lányaiért mennyi mindent megtesz és mennyire fontos számukra a sorsuk.

Forrás

Marie számomra már picit felemás karakterre sikeredett. Értettem, hogy miért választották ki (tökéletesen beszélt franciául, jobban, mint bármelyik másik ügynöklány), de mellette semmi másban nem jeleskedett. Persze, kellettek a nők a csapatba, de őt átdobni az ellenséges területre számomra olyan volt, mint egy előre megtervezett kivégzés... csak idő kérdése volt, hogy mikor fogják elkapni.

Ehhez még hozzátettek egy szerelmi szálat - természetesen Marie beleszeret az ellenállás vezetőjébe és a férfi is viszonozza az érzelmeit. De nekem ez se volt tökéletes. Annyira instant, azonnali lett ez a szerelem - ahhoz képest, hogy elég sokat olvashattunk arról, hogy Marie mennyire utálja a férfit, hogy számomra egy picit hiteltelen lett ez a nagy érzelmi fellángolás. De talán ez annak a számlájára volt írható, hogy kevés idő jutott a szereplőkre.

Ha Grace kimaradt volna, akkor Eleanor és Marie számára is több oldal juthatott volna és ez szerintem a történet javára vált volna (vagy ha nem is őket bővítette volna a szerző, de legalább Josie belekerülhetett volna).

Mellette viszont a megszállt Franciaország, a második világháborús Anglia és a háború utáni New York leírása tökéletesre sikerült. Persze itt sem ártott volna egy picit több idő, hogy jobban beleéljük magunkat, de összességében átjött, amit a szerző be akart mutatni. Franciaországban együtt izgultam Marievel, hogy nehogy lelepleződjön, együtt fáztam, áztam vele, átéreztem, hogy mennyire retteghetett, amikor olyan feladattal bízták meg, ami a képességei határát súrolták.

A kiképzésük se volt leányálom, ahol a sok bekerült fiatal lány azt se tudta, hogy mire vállalkozott - mert azt ugye csak részletekben árulták el nekik. De a napi erőnléti edzések, majd a rádiózás elsajátítása és a bombák élesítése számomra is elrettentő feladat volt, nemcsak nekik.

És a történet vége? Valahol megnyugtató, valahol keserédes, valahol viszont rettentően felkavaró - még akkor is, ha ez egy történelmi fikció és semmi bizonyíték nincs arra mutatva, hogy ez tényleg így megtörténhetett. De ismerjük az emberi jellemet, ismerjük a győzni akarást és azt is, hogy mennyire nem számít az emberi élet egy ekkora volumenű háborúban, úgyhogy simán el tudom képzelni, hogy ez megtörténhetett a valóságban is.

Bár pár hibáról írtam az értékelésben, de egy percig sem bántam meg, hogy elolvastam ezt a könyvet, mert a történet magával ragadott, együtt izgultam Marie-vel, Eleanorral és persze Grace-szel is. A regény révén pedig a háború egy újabb, talán kevesek által ismert részét ismerhettük meg, amiről úgy érzem, hogy minél több embernek tudnia kell.

Borító: Látványos, figyelemfelkeltő

Kedvenc karakter: Marie, Josie, Eleanor

Szárnyalás: Eleanor kitartása a lányai mellett

Mélyrepülés: az árulás

Érzelmi mérce: van benne szerelmi szál, nem is egy, de a történetnek nem ez a fő szála

Értékelés: 

BELEOLVASÓ

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:

A játékban olyan könyvek borítóit mutatjuk meg, amelyekben szintén kémnők szerepelnek, csak kitakartuk a szerzőt és a címet :) Megfejtésként a könyv szerzőjét és magyar címét kérjük a megfelelő sorba írni

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:

Május 21 - Olvasónapló
Május 23 -  Kelly és Lupi olvas
Május 25 - Csak olvass!
Május 27 - Könyv és más

John Nicholl: Holtak képei között

 

A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából, most egy igazán vérfagyasztó thrillert olvashatnak a műfaj kedvelői. Ha kíváncsiak vagytok John Nicholl történetére, akkor tartsatok velünk és ha nektek kedvez a szerencse, akkor meg is nyerhetitek a kötet egy példányát.

Könyvmolyképző, 2021

304 oldal

Fordította: Kovács Petra

Goodreads: 3,94

Besorolás: krimi, thriller

„Ő ​a halál hírnöke, a végzet sötét ruhás angyala,

és a szerencsétlenek, akiknek a hírt hozza,

már abban a pillanatban tudják ezt, ahogy meglátják.”

Emma nem tudta, mióta rejtőzött a férfi csendben és mozdulatlanul a hatalmas viktoriánus szekrényben az ő egyszemélyes ágya mellett. Nem tudta, mióta leselkedett rá nyálcsorgatva a két nehéz tölgyfa ajtó résén át, és mióta figyelte megbabonázva, ahogy Emma nyugtalan álomba merül. Nem tudta, mikor nyitotta ki az ajtókat, és lopakodott hozzá az éjszaka sötétjében.

Gravel nyomozó patthelyzetben találja magát, amikor a tizenkilenc éves helyi egyetemistát elrabolja és fogságba ejti egy szadista sorozatgyilkos, aki már öt fiatal nő kínzásáért és haláláért felel. Vajon megtalálja a lányt, és megállíthatja a gyilkost?

Minél nagyobb a gonoszság, annál halálosabb a játék.

Te meddig mennél el, ha az életed a tét?

Dermesztő, komor bizonytalansággal terhes pszichológiai

thriller, amitől garantáltan lerágod a körmödet.

Kapcsolj ki borzongással!

Ez a borító! Természetesen ez nem AZ, de így is nagyon rémisztő:). Ahogy megláttam, tudtam, hogy ezt a regényt olvasnom kell. Régen volt már, amikor ilyen típusú regényeket faltam, de kellett egy kis nosztalgia, így úgy döntöttem, hogy ezzel a könyvvel fogok visszaemlékezni a thrilleres / krimis korszakomra.

A regény nagyon ütősen indul, Emma, a 19 éves egyetemista lány arra ébred fel, hogy valaki áll az ágya mellett. Nem, nem képzelődik, egy őrült pszichopata akarja őt megszerezni és beletenni a gyűjteményébe. A lány legborzalmasabb rémálma válik valóra, amikor az először öregembernek maszkírozott, majd a fogsága alatt bohócmaszkos férfi megszerzi magának és egy bunkerbe zárja. Emma hamar rájön, hogy ő már a sokadik a sorban aki itt "vendégeskedik" és csak idő kérdése, hogy a fogvatartója mikor fogja őt is ugyanolyan kegyetlensséggel és brutalitással kivégezni, mint a többieket. De a lány nem adja fel, élni akar és tesz is érte, hogy megússza ezt a "kalandot".

Nehéz mit írni a történetről, mert körülbelül fele-fele arányban tudnék jót és rosszat is mondani róla. A szereplők közül mindenképpen kimagaslik Emma (talán ő az egyetlen, akiről érdemes szót ejteni), aki egyszerűen levett a lábamról, a kitartásával, élni akarásával és okos döntéseivel, amivel kiérdemelte azt, hogy életben maradhasson. Nem tudom, hogy én mit tettem volna az ő helyében, de az biztos, hogy fele ennyire nem lettem volna életrevaló, mint ő!

Az egyik külföldi borító

A másik "érdekes" szereplő maga a sorozatgyilkos volt. Sok könyvben olvastam már a gyilkos szemszögét, ez se volt annyira más, mint a többiek, de mégis, egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy hogyan jöhet létre valaki agyában valami ilyen, ennyi kegyetlenség, ennyi őrűltség, ennyi gonoszság. Ami viszont érdekes volt, hogy sok más regénnyel ellentétben, ahol nekünk kellett rájönnünk a sok apró jelből, nyomból, hogy ki a gyilkos, itt a szerző a könyv felénél saját maga árulja el, hogy ki áll ezen brutális tettek mögött. Amire egyébként itt már magam is tippeltem, túl sok jel mutatott arra, hogy ő a gyilkos, az emberrabló, de ebben a szerző csak megerősített.

Ez viszont félig lelőtte a poént, hiszen már tudtuk, hogy kit kell keresni, csak a kérdés az volt, hogy ki és mikor jön rá a nyomokból. Hát, ebben a regényben sajnos a nyomozók nem igazán álltak a helyzet magaslatán és akkor még finom voltam és nőies. Nem éreztem, nem láttam bennük azt a pluszt, ami a többi regény nyomozóiban megvolt. Sok esetben ott volt szinte az orruk előtt a nyilvánvaló és mégsem vették észre :(. Ebből kifolyólag a nyomozás fejezetei engem nem igazán kötöttek le, mert nem éreztem nagyon, hogy haladni szeretnének előre. Ellenben Emma és a sorozatgyilkos fejezetei! Azok a részek vitték előre az egész történetet. Együtt rettegtem a lánnyal, próbáltam elképzelni az elképzelhetetlent, de mellette pedig ugye belátást kaptunk a gyilkos szemszögébe is, ahol félelemmel vegyes kíváncsisággal vártam, hogy mi is lesz az ő következő lépése.

Nem mondom, hogy nem volt izgalmas a könyv, mert azzal hazudnék. De érdekes módon nem a nyomozás vitte előre a dolgot, hanem inkább az, hogy a gyilkos mikor fog egy hibát elkövetni, amit esetleg Emma ki tudna használni. Ezt vártam, ebben biztam, amikor láttam, hogy a nyomozók ennyire nincsenek a helyzet magaslatán...

És a történet vége? Nekem egy picit túl gyorsan következett be, ahhoz képest, hogy más krimiknél mennyire elhúzzák a megoldást, a nagy finálét. De lezárult, véget ért ezt a borzalmas rémálom és számomra nagyrészt megfelelően.

Összességében nem volt rossz krimi, hozta a rettegést, izgalmat, de azért picit többet vártam tőle. Ajánlom azoknak, akik még csak most ismerkednek ezzel a világgal és egy nem túl hosszú történetben kíváncsiak a "jó és a rossz" küzdelmére és az emberi kitartás erejére.

Borító: Jaj, nagyon tetszik! Rémisztő, engem levett a lábamról!

Kedvenc karakter: Emma

Szárnyalás: Emma kitartása

Mélyrepülés: a nyomozók teszetoszasága

Érzelmi mérce: hát romantika az nincs benne :D, inkább félelelm, idegesség és izgalom

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:

A Holtak képei között című könyv egyik szereplője egy gátlástalan sorozatgyilkos. Ebben a turnéban nincs más dolgotok, mint képről felismerni az ismert sorozatgyilkosokat és a Rafflecopter megfelelő sorába beírni a nevüket.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:

Május 18 - Csak olvass!
Május 20 - Könyv és más
Május 22 - Kelly és Lupi olvas

Suanne Laqueur: A pacsirták röpte (Vadászat #1)

 

Végre hazánkba is megérkezett Suanne Laqueur A pacsirták röpte című generációkat átívelő, feledhetetlen regénye, amely számos más elismerés mellett 2017-ben elnyerte a Writer’s Digest Awards Nagydíját is. Tartsatok velünk a Blogturnén, és nyerjétek meg a Könyvmolyképző Kiadó által felajánlott példányt a könyvből!

Könyvmolyképző, 2021

736 oldal

Fordította: Cseh Réka Zsuzsanna

Goodreads: 4,50

Besorolás: realista, romantikus

„Az ​életnek vannak szabályai. És nem állíthatsz be senkihez az éjszaka közepén, és veheted el azt, amiről megbeszéltük, hogy nem a tiéd.”

1973. szeptember 11.

A 11 éves Alejandro Pendra a szobája ablakából nézi, ahogy a katonai puccs lecsap városára, a chilei Santiagóra, elpusztítva a családját és az egész gyerekkorát. Amikor egyedül az Egyesült Államokba érkezik, a városka egyik tekintélyes famíliája fogadja be. Eltűnt szülei miatti súlyos gyásza ellenére kötődni kezd a családhoz, és végül az egyik lányukat, Valerie-t feleségül veszi.

2001. szeptember 11.

Javier Landes a szobája ablakából nézi,ahogy a terrorizmus lecsap New York Cityre . Manhattan egyik legjobban fizetett férfiescortjaként ez a hivatásos szerető sosem volt híján a társaságnak, és csakis önmagához hű. Ám nem sokkal a 9/11 után kinevezik őt árván maradt unokaöccse gyámjává, így gondosan őrzött szívét ki kell tárnia a rég elfojtott fájdalom előtt.

Alex, Valerie és Jav először huszonévesen tapasztalja meg a váratlan vonzalmat, amely mindegyikük számára szokatlan és mindent elsöprő. Amikor a negyvenes éveikben újra találkoznak, nemcsak arra jönnek rá, hogy a köztük lévő kapocs még mindig erős, hanem hogy az élettapasztalataik is furcsa módon hasonlók. Mindhármukat átformálta a saját 9/11-ük, és lezáratlan múltbeli ügyeik mindent megváltoztatnak, amit addig a szerelemről, a hűségről és a barátságról gondoltak.

Három évtizeden átívelő nagyregény, mely feltárja a szexuális vonzalom váratlanságát, a családi kötelékek kialakulását, szakadását és összeforrását. Bemutatja, hogy repíthet a magasba egy zuhanórepülésnek tűnő szerelem.

Romantikus történet, szokatlan változatban. Mély, nyers, őszinte és felkavaró.

Ismét őszinte leszek, nem túl sűrűn szoktam arany pöttyös könyveket olvasni a Könyvmolyképző Kiadótól. Általában ezek nekem már túl "komoly" könyvek. De most a blogger ismerősök annyira erősködtek, hogy ezt a könyvet olvasnom kell, hogy igent mondtam rá. Aztán megláttam, hogy potom 736 oldal és egy enyhe szívinfarktust hordtam ki lábon :D, de a rettegésem a "féltégla" könyvtől alaptalan volt, mert egy-egy rövidebb rész kivételével, nagyon beránt a történet és nagyon nehezen tudtam letenni.

A fülszöveg már majdnem mindent leírt, de azért egy-két szóval én is elmondom a történetet. Legalábbis a kezdeteket.

A regény elején megismerkedhetünk a szinte még gyerek Javierrel, aki a dominikai bevándorlók közösségében él és kamasz fiúként a szexualitását próbálgatja. Sajnos ez nagyon rosszul sül el, a családja és a közössége is kitagadja és ott áll egy fillér nélkül az utcán. Többféle munkával próbálkozva végül pincérként helyezkedik el, ahol megismerkedik egy asszonnyal, aki egy különleges munkát kínál a hihetetlenül jóképű fiúnak. Pénzért legyen kísérő, eszkort. Ebbe mindenki azt gondolhat bele, amit szeretne, de nem jár senki távol a valóságtól.

A történet másik szála a 11 éves Alejandroról szól, aki a véres katonai puccs miatt elveszíti a szüleit és menekülni kényszerül Chiléből, át az Egyesült Államokba egy távoli rokonhoz. A rokon révén megismeri a Lark családot, akik később befogadják és családtagként bánnak vele. A család kislányával nagy barátság alakul ki, ami később "természetesen" mélyebb kapcsolattá alakul.

A három fiatal egy véletlen során találkozik egymással és onnantól a sorsuk, az életük, ha akarják, ha nem, összefonódik. Ez a hatalmas és majdnem 30 évet felölelő történet hármójukról szól, a vágyaikról, érzéseikről, tragédiákról és újrakezdésekről.

Forrás

Közülük számomra Jav életútja volt a legérdekesebb. A férfi eszkortok életéről vajmi keveset tudunk, így megismerni ezt a munkát, látni, hogy Jav hogyan éli meg ezt az egészet, különleges volt. A gyerekkori trauma miatt nehezen köt valós kapcsolatot, ráadásul maga sem tudja igazán, hogy a férfiakhoz vagy a nőkhöz vonzódik inkább. Próbálkozik Vallal, de a lány érzi, hogy túl nagy teher lenne a férfi, így szakítanak. Próbálkozik a másik nemmel is, ott rátalál a nagy szerelem, de közbejön 2001. szeptember 11. Azt a részt végigolvasni is nehéz volt, nemhogy átélni... Minden elismerésem Javnak, hogy ezt úgy tudta túlélni, hogy nem bolondult bele.

Alex számomra kisfiúként volt "érdekes" - ha ezt a szót lehet erre használni. A Pinochet rezsim uralomra töréséről és az ahhoz kapcsolódó vérengzésről nagyon felkavaró volt olvasni, főleg a kisfiú szemszögéből. Átéreztem a félelmét, a rettegését, egyszerűen nem tudom hogyan éltem volna ezt túl ennyi idősen. Természetesen ezt a kezdetet nem lehet elfelejteni és felnőttként is cipeli magával rettentő súlyként ezeket az emlékeket. Neki is voltak felnőttként is nagyon megrázó jelenetei, de szerintem Jav mellett valahogy elhalványult Alex jelenléte.

Természetesen a középpontban mindig is a szerelem, a barátság és a család összetartó ereje áll. Mind a három fiatal - együtt és külön-külön is hatalmas életutat jár be, tragédia éri őket nem is kevés, szerelmesek lesznek, családjuk lesz és ez összeköti őket. Az írónő fura véletleneket tett bele a könyvbe, néha szinte úgy éreztem, mintha egy szappanoperát olvasnék / néznék, hiszen ilyen véletlen egybeesések, ilyen csattanók csak ezt a műfajt jellemzik. Nem idézek ebből semmi konkrétat, lepődjetek majd meg Ti is rajtuk:).

A bemutatott szerelmi háromszög viszont az egyik legerősebb, amit valaha olvastam. Adott két fiú és egy lány. A lány imádja mind a két férfit, de másképpen - barátként, szeretőként, férjként, apaként - ezeket néha nehéz különválasztani. És persze ott van a két férfi is. Jav a tökéletes férfi, a tökéletes szerető... de maga se tudja, hogy a férfiakhoz vagy a nőkhöz vonzódik. Valószínűleg, ha gyerekkorában nem történik vele az ami és nem borul fel az élete emiatt, akkor tiszta sor lenne, hogy hová is húz a szíve. Így viszont gyötrődik a két nem között. Alex eleinte tiszta sor, hogy Valt szereti, de aztán előkerül Jav és a férfi sármjának ő se tud ellenállni. Eleinte picit féltem, hogy az írónő mennyire fog belemenni a két férfi közti szerelembe, de szerintem szépen, lassan, mindenki által fogyaszthatóan mutatta ezt be nekünk.

Ami viszont számomra picit sok volt, azok a szexjelenetek. Fiatalok, heves vérűek, ez hozzá tartozik az élethez, tudom. De a könyv közepétől, amennyi szexjelenetet és aránylag jó hosszan taglalva olvastam, az már nekem picit sok volt. Én itt a kevesebb több elvet jobban szerettem volna.

És a történet vége? Igazából akár lezártnak is tekinthetnénk, mert a végéhez mindenki hozzá tudja gondolni, hogy mi is történthet majd, de ez nem egy egyedülálló regény, így lesz folytatása (ha jól tudom, akkor Jav élete lesz a középpontban).

Összességében egy nagyon jól megírt, érdekfeszítő regényt olvashattam, ami bővelkedett érzelmekben és fordulatokban. Megmutatta a család, a szerelem, a barátság és a vágy mindenen túlmutató erejét.

Borító: Nem túl figyelemfelkeltő, de ahogy néztem, a külföldi kiadások is ezzel a borítóval dolgoztak

Kedvenc karakter: Jav, Alex, Valerie, Deane, Ari

Szárnyalás: a három főszereplő kapcsolata

Mélyrepülés: amin Jav és Alex végigment

Érzelmi mérce: az érzelmek minden variációját megkapjuk, de arra fel kell készülni, hogy lesznek benne +18-s karikás jelenetek is bőven

Értékelés: 

BELEOLVASÓ

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:

A regényben visszatérő elemként megjelenik egy játék, amely során a szereplőknek meg kell tudni nevezni az állatok különböző csoportosulásait. (Például méh -> raj, majom → horda, tehén → csorda) Mostani játékunk során az egyes állomásokon egy-egy ilyen állatcsoport nevét kell kitalálni, majd a helyes megoldást a Rafflecopter doboz megfelelő sorába beírni. Tartsatok velünk, és nyerjétek meg a Könyvmolyképző Könyvkiadó által felajánlott példány a könyvből!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Így nevezik a birkák nagyobb csoportját.

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:

Blogturné Klub

Május 06 - Veronika’s Reader Feeder
Május 09 - Sorok között (extra)
Május 12 - Sorok között
Május 15 - Utószó
Május 18 - Kelly és Lupi olvas

Joey Graceffa: Az éden gyermekei (Az éden gyermekei #1)

 

A másodszülött Rowan az életét a házukat körülvevő kőfalak között töltötte, ugyanis Édenben a második gyerekekre a halál vár! A világot testvére elbeszéléséből ismerő lány annyira kiéhezett a külvilágra, hogy egy este nem bírja tovább, és átmászva a falon, elszökik… Tartsatok bloggereinkkel ezen az izgalmas blogturnén, olvassátok el az ajánlóinkat, és játsszatok velünk, ugyanis a turné végén a Maxim kiadó jóvoltából három szerencsés olvasónk megnyeri Joey Graceffa első YA-regényét!

Maxim Kiadó, 2021

288 oldal

Fordította: Béresi Csilla

Goodreads: 3,88

Besorolás: YA, disztópia

Rowan ​másodiknak született gyermek Édenben, ahol a népességnövekedést szigorú szabályok akadályozzák. A második gyermekek sorsa halál. Szülei elrejtik a tizenhat évessé cseperedett lányt. Nem járhat iskolába, nem lehetnek barátai. Azt a szemlencse-beültetést sem kaphatja meg, ami a társadalom egyenjogú polgárává avatná. Sokszínű, kaleidoszkóp szeme azonnal elárulná kilétét a Központ lélektelen ellenőreinek, robotjainak és szkennereinek. Édenen kívül a mérgezett Földön minden élet elpusztult. Kétszáz éve a zseniális tudós, Aaron Al-Baz megmentette az öngyilkos emberiség egy töredékét az Ökopanoptikum kifejlesztésével. Ez a számítógépes program magába építette a létező technikai vívmányokat, és Éden felvirágoztatásának szolgálatába állította. Az ember majd évszázadokig vár ebben a mesterséges Paradicsomban, amíg a Föld meggyógyítja önmagát. Legalábbis ezt tanítják az ökotörténet tananyagok, és így tudja Éden minden átlagos lakója. A kamasz Rowan annyira kiéhezett a külvilágra, hogy éjszakánként kőfalú kerítésük tetejéről néz szét a városon. Egyik este leereszkedik a túloldalon. Éjjeli kalandozásai során belebotlik ikertestvére, Ash iskolatársába, Larkba, akit látatlanban is régóta a szívébe zárt. Meggondolatlan kalandja családjára hozza a kopókat. Ugyan szülei tervbe vettek egy illegális lencsebeültetést, majd – szintén jó pénzért – örökbefogadó szülőket, most nyomban mennie kell. Anyja kocsiban próbálja kimenekíteni, de az ellenőrzőpont fegyveresei agyonlövik. Rowan végleg menekülni kényszerül ebbe az ellenséges és fenyegető világba.

A YA disztópiák még mindig valahol a gyengéim, így ha látok egyet és a fülszövege érdekesnek tűnik, akkor megpróbálkozom vele. Ennél a regénynél is így tettem, de valahogy most olyan felemásak az érzéseim.

A történet szerint a Föld elpusztul, a megmaradt embereket egy városba gyűjtik össze, ahol szigorú szabályok között élhetnek. A megkötések közé az is beletartozik, hogy minden családban csak egy gyermek születhet, ha születik véletlenül még egy, azt hidegvérrel elveszik a családtól és eltűntetik. Rowan és Ash ikrek, együtt születtek és természetesen az édesanyjuk ragaszkodott mind a két babához. Mivel Ash a betegesebb, a gyengébb, így őt mutatták meg a külvilágnak, hogy megfelelő orvosi ellátást kaphasson, a makk egészséges Rowant pedig bújtatják. A lány így teljesen elzárva él a külvilágtól, annyi információ jut el hozzá, amit a szülei és az ikertestvére megoszt vele. Persze 16 évesen unalmas az élet bezárva, így Rowan az egyik este átmászik a házuk kerítésén és beleveti magát az éjszakai életbe. A meggondolatlansága persze nemcsak őt, hanem az egész családját veszélybe sodorja. Rowannak el kell hagynia a szülői házat - bár ez tervben volt, de nem ennyire hamar. Egyik pillanatról a másikra egy óriási tragédia éri és ott marad egy szál magában az ismeretlen, veszélyekkel teli világban.

Forrás

Hát, (tudom, háttal nem kezdünk mondatot:) nehéz mit mondani erre a regényre. Az alapötlet jó volt, hiszen ahogy most hozzáállunk a természethez, az élő és élettelen dolgok kizsákmányolásához, sajnos simán eljuthatunk idáig. Az írónő próbálta a világot minél inkább bemutatni nekünk - ez többé-kevésbé sikerült is, de persze maradtak kérdéseim bőven. De az tetszett, hogy mindennel Rowan tempójában ismerkedhettünk meg, szépen lassan tárult ki minden előttünk, ahogy Rowan, úgy mi is rácsodálkoztunk sok dologra.

Rowan. Őt nagyon kedveltem. Okos, talpraesett lány, aki mivel a nagybetűs Élettel nem igazán találkozott még, révén, hogy 16 évig a négy fal között élt, ezért kicsit naív. Sok mindent megtanult otthon, de a valódi világra nem igazán készítették fel. Ez látszik azon is, ahogy szinte azonnal szerelembe esik bárkivel, aki két jó szót szól hozzá, nem tudja megkülönböztetni a jót a rossztól. Amit mi hosszú évek során tanulunk meg az embertársainkról, a kapcsolatokról - Rowan azt kénytelen napok alatt elsajátítani. Ő a regényben az a karakter, aki az egész történetet elviszi a hátán. Az összes többi szereplő annyira szürke, hogy még a neveket is vissza kellett keresnem az értékelés megírásához. Nem is emlékeztem már rájuk.

Az érdekes volt és picit különleges is, hogy az írónő a megszokott szerelmi háromszöget nem egy lány két fiú trióval ábrázolta, hanem két lány - egy fiúval. Rowan élete első barátnőjével, Larkkal, közelebbi kapcsolatba is kerül, majd a kinti világban pedig megismeri Lachlant, a lázadó csapatok vezérét és köztük is alakulni kezd valami. Nagyon tetszett, hogy én az ilyen könyveknél általában már az első rész végefelé tudom, hogy ki lesz a "befutó", de itt nem lehet ezt előre megjósolni. Mind a két "szerelmi szál" kap hideget és meleget is, szóval itt még bármi megtörténhet.

Akciójelenetet is kapunk bőven, hiszen egy YA disztópiának ez fő eleme:), de nem tudok elmenni a hasonlítgatás mellett. Az egyik előző értékelésemben megdícsértem Leigh Bardugót, hogy mennyire profin dolgozta ki a cselekményeket. Hihetetlenek voltak, de mégis mindent megoldottak a főhősök. Ebben a regényben is kaptunk akciójeleneteket, de valahogy nem éreztem azt az izgalmat, mint a másik regénynél. A főhősök jöttek, láttak és megcsinálták. Minden speciális terv nélkül. Olyan érzésem volt, mintha például nem is megmenteni mentek volna valakit, hanem bevásárolni. Semmi tétjét nem éreztem az akciónak.

És a történet vége? Természetesen függővég, mivel nem egy egyedülálló regényről van szó. Folytatnám-e? Igen, mert látom a potenciált benne, kíváncsi vagyok, hogy mi van Édenen túl, le tudják-e rántani a leplet a hazugságokról a főhőseink és igen, Rowan kit választ a két barátja közül:).

Összességében nem volt rossz ez a regény, bár nekem már sok újat nem tudott adni. A hibái ellenére azért olvastatja magát a történet, szinte egy ültőhelyemben kiolvastam a könyvet.

Borító: Nagyon tetszik, figyelemfelkeltő, bár számomra elég kevéssé utal a történetre

Kedvenc karakter: - 

Szárnyalás: - 

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: van benne egy kis romantika is, de minden a YA keretein belül

Értékelés:  

BELEOLVASÓ

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:

Az Éden lakói nem sokat tudnak a külvilágról - azonkívül, hogy minden élet elpusztult odakint -, de nem ők az egyetlenek! Az egyes állomásokon olyan szereplőket találtok más történetekből, akik hasonló helyzetben vannak, a ti feladatotok pedig az, hogy kitaláljátok, miben szerepelnek! (Sorozatok esetén bármelyik rész címét elfogadjuk.)

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Minho + Thomas + Chuck + Teresa

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:

[BLOGTURNÉ KLUB]
Április 28 - Utószó
Május 1 - Hagyjatok! Olvasok!
Május 4 - Sorok között
Május 7 - Könyv és más
Május 10 - Readinspo
Május 13 - Kelly és Lupi Olvas

Julia London: A tüzes skót (A vad skót #2)

Mi történik, ha egy frivol angol Lady és egy mogorva skót Laird összetalálkozik? Kövessétek blogturnénkat, és megtudhatjátok a Blogturné Klub bloggerei mit gondolnak erről a fura helyzetről, mely a General Press Kiadónál megjelent  Julia London: A tüzes skót könyvéhez kapcsolódik.

General Press Kiadó 2021.

360 oldal

Fordította: László Zsófia

Goodreads: 3,82

Besorolás: történelmi romantikus, skót

A frissen megözvegyült Lady Chatwicknek a férje utolsó kívánsága szerint három éven belül újra meg kell házasodnia, ha nem akarja elveszíteni a családi örökséget. Daisy a skót-felföldi birtokukra menekül a londoni kérők hada elől.
Útközben találkozik a hírhedt csempésszel, a szomszédos birtok, Arrandale urával, Cailean Mackenzie-vel, akinek nyers, férfias vonzereje a lady számára sem marad észrevétlen. A vonzalom kölcsönös, és amikor váratlanul megjelenik az asszony ifjúkori szerelme, Cailean egyből látja, hogy vetélytársa nem méltó egy olyan szenvedélyes nő kezére, mint Daisy. De vajon kész elmenni a végsőkig és a saját életét is veszélybe sodorni, hogy megakadályozza a házasságot?

 

Nem olvastam még a szerzőtől, pedig a könyv A vad skót sorozat második része. Szóval megint beválasztottam egy ismeretlen sorozatba, de a hívószavak megtették hatásukat, úgy mint tüzes és skót. Bloggertársaim megnyugtattak, hogy önálló regényként is lehet olvasni és ezt utólag tudom is igazolni. Ez a rész kb. 35 évvel A vad skót  története után játszódik, az abban szereplő szerelmespár egyik gyermekével, az immár felnőtt  Cailean Mackenzie-vel foglalkozik.
Meglepő módon nem is igazán ez a férfi volt a hangsúlyosabb főszereplő, sőt, a kicsit vademberszerű skót sztereotip figura is mellőzve lett, pedig a cím alapján arra számítottam, hogy Cailean üldözni fogja  szerelmével a gyönyörű angol hölgyet. Sajnos a magyar címadás megtévesztő, az eredeti angol címben semmi sem utal a vad jelzőre, nem értem hogyan lett a bűnös skót földesúrból tüzes skót.
A női főszereplő óriási meglepetés volt számomra, mármint a természetét illetően, ugyanis a fülszöveg csak halványan utal arra, hogy szenvedélyes özvegyről beszélünk, ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy ő volt kezdeményező fél a kialakuló kapcsolatban.

Daisy Bristolnak két éve halt meg a férje, aki végakaratában kikötötte, hogy halála után három éven belül férjhez kell mennie, ha nem akarja elveszíteni a fia vagyonát. Londonban udvarlók hada vette körül, akik gyakorlatilag inkább hozományvadászok  voltak, és nem a szíve elnyerésére törekedtek. A nő úgy dönt, egy időre elmenekül Skóciába, ahol egy sosem látott  vadászház várja a szűk családi kört, szintén az örökség részeként. Kimerítő az út, főleg a hölgyeknek és a 9 éves ifjú Lordnak, félnek az útonállóktól, de csupán néhány megtermett skóttal találkoznak. Egyikük épp Cailean, aki olyan mély benyomást tesz az úrnőre, hogy ott helyben heves vágyakozás önti el. Komolyan mondom, a regény elején tartva, nekem nagyon újszerű, de egyben fura is volt a szerző részéről, hogy ennyire érzékinek állítja be Daisy-t. Természetesen hamar kiderül, hogy a szomszéd birtok tulajdonosa a szikrázóan kékszemű, szép szál skót, akit meglehetősen elbűvöl a szépségével és határozottságával az új szomszédasszony. Néhány véletlen találkozás alkalmával kiderül, az angol hölgy finom falatnak tartja ezt a megtermett pasit (el se hiszem, hogy ezt így leírom, mikor fordítva kellene lennie), és minden érzékiségének birtokában nem is rejti ezt véka alá. A hölgy kacér, sőt provokálja a férfit, szerinte két év özvegység után nem szégyen kinyilvánítani a vágyait, azt hiszem az olvasó ugyanúgy meglepődik ezen, mint Cailean. Ő viszont nem igazán járatos az udvarlásban, mert 15 éve már megégette magát pont egy angol hölggyel, de ez a nő nem hagyja hidegen, bár tudja, hogy nem lenne szabad viszonyt kezdeni Daisy-vel. Tulajdonképpen erre az újszerű helyzetre épül a történet, vajon van-e joga egy nőnek kinyilatkoztatni a vágyait, kezdeményezhet-e a saját döntése szerint.
A fordulat akkor jött el, amikor beállított a vadászházba Daisy házassága előtti első szerelme, aki egy lelkész fiaként anno nem tarthatott igényt a kezére. Az immár kapitányi ranggal rendelkező Robert  a haditengerészetnél pont a skót csempészeket üldözte, köztük a Mackenzie klán tagjait is. A skót számára egyértelmű, hogy nem csupán a régi szerelem hozta ide a kapitányt, erősen a hozományra hajt a többiekhez hasonlóan ő is.

Cailean karaktere felemás számomra, volt amit kedveltem benne, például azt, ahogy a kisfiúval bánt, bevonta a helyi korabeliek szórakozásába, tanította, mesélt neki, mintha rokon gyerek lenne.
Nem tetszett,  hogy szinte félénknek lett beállítva, és erre nem elég magyarázat, hogy egyszer régen már csalódott. Jó, adta magát bizonyos helyzetekben, nincs ő sem fából, nekem mégsem volt elég férfias - belülről. Egy 35 körüli férfinak még nem kéne feladnia a családalapítás lehetőségét. A kapitány megjelenése kellett hozzá, hogy féltékeny legyen, végre valamit lépjen, és ez is majdnem későn történt meg. Ha nincs ez az angol nő, hősünk meglehetősen elszigetelten építgetné magányos rezidenciáját, időnként a változatosság kedvéért csempészne a családi bizniszben, borsot törve az angolok orra alá.

A kisfiú nem volt túl kicsi, hogy babusgatni kelljen, 9 évesen pont időszerű elkezdeni a férfias dolgok kipróbálását persze kicsiben, ez szerintem érdekes színfolt volt a regényben. Élesen elválasztotta a szerző, mennyire különbözően bánik a két férfi a gyerekkel. Robert ridegen és elutasítóan, a skót viszont kedvesen és támogatóan. És hozzá kell tennem, Daisy ennél azért okosabb lehetett volna a gyerekneveléssel kapcsolatban, valamit azért lehet tenni a kedvtelenség és az étvágytalanság ellen házi praktikákkal,  ez nem igényel orvosi diplomát.

Zárójelben ki kell térnem pár szemöldökrángatós szófordulatra.
Véknya -  ezt gyakran simogatták érintették a szereplők. Először városi lévén fogalmam nem volt, hogy mi ez, a derékra gondoltam, de egy helyen az külön volt említve, tehát mi lehet valakinek a véknyája? Nyitva is hagyom ezt a kérdést, bár utána néztem, de legyen nektek is felfedezés. (Véknya a lovaknak van! - szólt közbe egyik családtagom a háttérben.)
A másik a nő sótartójának csókolgatása, ami szintén kifejezhető lett volna valami odaillőbb módon. Itt mondjuk tudtam, melyik testrészre utal a fordító, de mégsem találtam megfelelőnek. Nem tudom, mi lehetett az eredeti szövegben, csodálkoznék, ha a sótartó.

A történet általánosságban elég lassan csordogált, az utolsó negyed volt mozgalmasabb, de végül is ez egy karakter-vezérelt románc. Nem volt nehéz  olvasóként eldönteni, melyik pasinak drukkoljak, Robert szénája ráadásul egy idő után eléggé összekuszálódott. A történet íve számomra nem volt eléggé kiegyensúlyozott, akadtak unalmasabb részek, de ezeket rendre elűzte egy-egy szórakoztatóbb jelenet. Főleg a hősnő megnyilvánulásai kapcsán éreztem derültséget, jók voltak a dialógusok főleg a magas hormonszintje kapcsán. Persze akadtak forró jelenetek is, szinte fellélegeztem, mégis meg tudja mutatni ez a pasi, milyen is valójában.

Magával az írásmóddal nem volt problémám, nem nehéz ilyen leírások alapján beleszeretni a tájba, a környezetbe. A karakterépítéssel már nem voltam ilyen elégedett, lényegében nagy változás nem következett be, a szerző nem nyúlt valami mélyre a fejekben. A történelmi háttérrel elég érintőlegesen foglalkozott a szerző, egy hangyányit lehetett volna több háttér információ, én legalábbis többet is el tudtam volna viselni.
Az epilógusnak örültem, bár vártam valami fejleményt azzal kapcsolatban, hogyan oldják meg a klán vezetésével kapcsolatos problémát, Cailean egyértelműen Daisy-t választotta a klánja helyett, ennél azért nagyobb vívódásra számítottam, a skótok hazafiassága többet kívánt a szememben. Olyan  sokszor  hangoztatta Daisy, mennyire beleszeretett a felföldbe, a vadászházba és a kilátásba. Nagyon könnyen lemondtak róla mindketten.

Gondolkodtam ezen a kissé feminista hangon is, amit Daisy képvisel a szexualitása felvállalásával. Ez tényleg üdítően hatott, már aki el tudja hinni, hogy ez valóban megtörténhetett. Tény, hogy az özvegyeket másképp kezelték, és biztos voltak hasonló sztorik, de mégsem tudom elképzelni, hogy szinte ismeretlenként, pár találkozás után ilyen kitárulkozó lehetett volna Daisy a valóságban.

Lehet, hogy most csalódást okozok, de nekem a csábító pasi - ártatlan lány páros sokkal jobban bejön. De aláírom, hogy a szerző tudatosan tért el a hagyományos felállástól, és ez mindenképp üde színfolt a történelmi romantikus palettán. A történelmi romantikusok kedvelőinek feltétlenül ajánlom a regényt.

Képek: Pinterest

 

Borító: A borító valóban tüzes.

Kedvenc karakter: -

Szárnyalás: Nagyon tetszett Cailean és a kisfiú között kialakult barátság, bizalom.

Mélyrepülés:  -

 
Érzéki mérce: A szerelmi jelenetek száma nem túl sok, ellenben merészen pattognak azok a bizonyos szikrák.

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!!!

 

 Nyereményjáték

Nyereményjátékunkban olyan ismert szerzők nevét keressük, akiknek több, skótokról szóló történetük is megjelent már - magyar nyelven is. A turné minden állomásán egy-egy ilyen név betűit  találjátok elrejtve a bejegyzésben. A ti feladatotok az, hogy megtaláljátok ezeket a betűket, helyes sorrendbe tegyétek őket és az így kapott nevet beírjátok a Rafflecopter megfelelő dobozába.
Figyelem! A beírt válaszokon már nem lehet változtatni. A nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére a megküldött értesítő levélre válaszolni. A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz.

 

Rafflecopter giveaway  

 

A turné menete

05.08 - Betonka szerint a világ...
05.10 - Dreamworld
05.12 - Kelly és Lupi olvas

 

 

Jennifer Lynn Barnes - Örökösök viadala

Jennifer Lynn Barnes egy olyan csavaros történetet hozott el nekünk, amiben semmi sem az, aminek látszik. Avery egy nem várt örökség miatt belecsöppen egy különleges életbe, és kap vele egy még különlegesebb családot, aminek a tagjai mind-mind titkokat rejtegetnek. De az igazi titok az, hogy miért hagyta rá az idős Tobias Hawthorne ezt a mesés vagyont, ha nem kötik rokoni szálak a lányhoz? Vagy mégis? Avery miközben próbál rájönni az elé kerülő rejtélyekre, a Hawthorne-házban élő fiúk nem könnyítik meg az életét.

Az Animus Kiadónál megjelent regény egy izgalmas történet bemutatkozó kötete, amiről a Blogturné Klub 10 bloggere mesél nektek. Tartsatok velünk a turnén, aminek a végén természetesen nem áruljuk el, hogy ki nyeri az Örökösök viadalát, de meghozzuk a kedvedet ahhoz, hogy te is megismerd Avery-t, és a szexi örökös fiúkat, akik mindenre képesek, hogy a rejtvények végére járjanak! Tarts velünk a turnén, és nyerd meg a kiadó által felajánlott Örökösök viadala regény egyik példányát! Csatára fel!

Animus Kiadó, 2021

400 oldal

Fordította: Tóth Tamás Boldizsár

Goodreads: 4.19

Besorolás: YA

Avery ​pontosan tudja, mi kell a szebb jövőhöz: túlélni a gimit, szerezni egy jó egyetemi ösztöndíjat, aztán irány a nagyvilág. Az élete azonban egyik napról a másikra megváltozik, amikor kiderül, hogy a kőgazdag Tobias Hawthorne ráhagyta a teljes vagyonát. A dologban az a legfurcsább, hogy a lány nem is ismerte az idős férfit, és fogalma sincs, mivel érdemelte ki az ölébe hulló milliárdokat.

Az örökséget viszont csak egy feltétellel kaphatja meg: ha beköltözik a kastélynak beillő, titkos folyosókkal és kódokkal teli Hawthorne-házba. Ez még nem lenne vészes, de ott laknak a hoppon maradt rokonok is, köztük Tobias unokái: négy veszélyesen vonzó, zseniális srác, akik abban a hitben nőttek fel, hogy egy napon milliárdok szállnak rájuk. Az örökség legfőbb várományosa, Grayson pénzéhes szélhámosnak tartja Averyt, és mindent elkövet, hogy elüldözze. Öccse, Jameson nagyapjuk utolsó feladványának tekinti a lányt – fejtörőnek, amit meg kell oldaniuk ahhoz, hogy megértsék, miért hagyta Tobias Hawthorne egy vadidegenre a vagyonát.

Averynek két választása van: vagy elmenekül, és ezzel lemond az örökségről, vagy beszáll a játékba, amelyben az élete a tét.

Jaj, ez a borító.... Ahogy megláttam, rögtön beleszerettem. Ehhez már csak egy jó fülszöveg kellett és azonnal akartam ezt a regényt. Egy szó van rá: IMÁDTAM. Ja és mondtam, hogy imádtam? :)

Avery élete mindennek mondható, csak rózsásnak nem. Édesanyja meghalt, a féltestvére Libby vette a szárnyai alá, de csak félig, mert a lány párja egy erőszakos őrült, így Avery például az éjszakáit a kocsijában kénytelen tölteni. Próbál túlélni, főleg az iskolát, ahol elég jó tanuló és reménykedik a továbbtanulásban, ami majd kisegíti.

Egy szép napon behívatják az igazgatói irodába, ahol kiderül, hogy egy kimondhatatlanul gazdag idős ember, Tobias Hawthorne elhunyt és szeretné, ha a végrendelete felolvasásánál Avery is ott lenne. A lány egyáltalán nem érti, hogy hogyan került képbe, de végül részt vesz az eseményen, ahol Tobias két lánya és négy unokája is ott van és mindenki arra vár, hogy kiderüljön, mennyit örökölt a mesés vagyonból. Aztán jön a hidegzuhany, az öreg, szinte minden vagyonát Averyre hagyta. Az örökség megszerzésének az a feltétele, hogy a lány beköltözzön a kastélyba, az örökösök közé és ott eltöltsön egy évet. Időközben kiderül, hogy a nagypapa szeretett rejtvényeket feladni az unokáinak, sőt szinte ezek megoldására edzette őket apró gyerekkoruk óta és Avery is az utolsó, nagy rejtélyének a része... Vajon a lány túléli a nem túl barátságos és lelkes rokonság társaságát? És képesek megfejteni a végső, nagy titkot?

Őszinte leszek, régóta vártam egy ilyen regényre. YA - pipa, rejtélyek - pipa, kis romantika - pipa, talpraesett főhősnő - pipa. Rengeteg mindent megadott ez a könyv, csupa olyat, amit bizonyos részekben itt-ott olvashattam, de nem egyben. Számomra olyan volt ez a történet, mintha egy Agatha Christie regényt YA köntösbe bújtattak volna. Volt benne minden - gazdag örökösök, egy megfejtendő rejtély, összeesküvés és egy kicsi nyomozás is.

A YA-t azért mondom, mert természetesen itt is egy szegény, hányatott sorsú lány a főhős, akinek az ölébe pottyan valami mérhetetlenül nagy gazdagság, az örökösök között pedig négy jóképű fiúunoka bújik meg, akik közül hárommal (értitek, már nem a szerelmi háromszög, hanem a szerelmi négyszög a menő:) élezedik egy kis szikra, de csak akkora, hogy ne tudjuk eldönteni, hogy a srácok ténylegesen odavannak Averyért, vagy a rejtély megoldásához használják, illetve így próbálnak közelebb jutni az örökséghez. Ezzel körülbelül ki is merítettük a YA fogalmát, mert ez a könyv több ennél. Ha unottan azt mondanád, hogy oké, ilyet minden második könyvben olvasok, akkor annyit mondok, hogy a beköltözést követően indul a "móka"! Valaki Avery életére tör - ezt próbáljuk kitalálni  regény végéig, hogy vajon ki lehetett, hiszen mindenki gyanús, aki abban reménykedett, hogy kap valamit az örökségből. Akkor ott van a nagypapi másik öröksége, a nagy REJTÉLY, amihez minden érintett, a négy unoka és Avery kap egy rejtélyes levelet. Ebből kell kinyomozniuk, hogy mi is a megoldás.  Amihez persze be kell vetni mindent, hiszen a birtok, a kastély óriási, a nagypapa pedig bárhol elrejthette a következő nyomot...

Forrás

Averyt nagyon szerettem, mert okos, belevaló lány volt, aki nem ijedt meg az árnyékától, de azért volt vele egy picike problémám. Hatalmas vagyont örökölt, olyat, amit a legtöbben el sem tudnánk képzelni. A regény x időt ölelt fel, de ennyi idő alatt egy könyvet, egy nadrágot, semmit nem vett magának. Nem hiszem, hogy létezik olyan ember a Földön, aki, főleg, ha olyan helyzetben élt, mint Avery - ne venne magának egy két olyan dolgot (még akkor is, ha csak valami apróság), amit eddig nem engedhetett meg magának, de nagyon-nagyon szeretné. Ez nekem picit hiteltelen volt, de körülbelül ebbe tudok belekötni összesen, másba nem nagyon. Számomra az se volt nagyon kirívó, hogy a négy tesó közül három rámozdult Averyre, hiszen egy YA könyvről beszélünk, plusz a srácoknál se nagyon derült ki, hogy mi is a motivációjuk a nagy fellángolással:). (erre lesz majd jó a következő rész:).

Amit viszont nagyon imádtam, az a kastély és a nagypapa rejtélyei. Úristen de imádtam együtt nyomozni, keresni a megfejtést vagy csak a megfejtéshez segítséget nyújtó kulcsokat. Rejtett jelek, titkos rejtekhelyek, ajtók és ilyenből nem lehetett eleget találni a kastélyban. Ha ez nem lett volna elég, akkor kaptunk elég sok hazugságot, átverést, családi rejtélyt, amit Averyvel együtt lelkesen próbáltunk felfedni.

Természetesen a fő szál az volt, hogy mi volt a célja a nagypapának ezzel a mindenkit kiakasztó végrendelettel, miért pont Avery kapta az örökséget és persze az is érdekelt, hogy ki tör a lány életére. Mivel a történet két részes, így várható volt, hogy csak részben kapunk válaszokat, ellenben az írónő az utolsó pár oldalra betett egy olyan függővéget, hogy az is kevés lenne, ha már ma elkezdhetném olvasni a második részt, pedig még úristen, milyen messze van az!

Összességében szinte minden sorát imádtam a könyvnek és ajánlom mindenkinek, aki szereti a YA-t, imádja a rejtélyeket. Én felvettem az írónőt a kedvenceim közé és biztos vagyok benne, hogy nem ez az utolsó regény, amit olvastam tőle!

BELEOLVASÓ

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Borító: Figyelemfelkeltő, látvány, gyönyörű, tökéletes!

Kedvenc karakter: Avery és a Hawthorne fiúk

Szárnyalás: A történet

Mélyrepülés: - 

Érzelmi mérce: Van benne valami, amit akár egy halovány szerelmi szálnak is nevezhetnénk, de itt most nagyobb a tét, nincs idő "holmi" szerelemre

Értékelés: 

Nyereményjáték:

Szereted a rejtélyeket, és a titkos kódokat? Ha te is jó vagy ebben, mint Avery és a Hawthorne-fiúk, akkor itt az idő, hogy bebizonyítsd ezt. Minden blogon találsz egy anagrammát, ami egy Agatha Christie könyv címét rejti. A te feladatod pedig rájönni erre, és a helyes címet beírni a blog Raffecopter dobozába. Hajrá! Nyomozásra fel!

Doksi ihlet meggyág vers

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:

Április 23 - Könyvvilág
Április 25 - Zakkant olvas
Április 27 - ASzofisztikált macska
Május 01 - Fanni’s Library
Május 03 - Olvasónapló
Május 05 - Könyv és más

Május 06 - Spirit Bliss Sárga Köves út
Május 07 - Kelly és Lupi olvas
Május 09 - Readinspo
Május 11 - Flora theSweaterist