Penelope Ward: My Skylar - Drága Skylar

A Könyvmolyképző Kiadó jelentette meg a nálunk is nagyon népszerű szerző Penelope Ward: My Skylar - Drága Skylar című regényét, mely egy gyerekkori barátságból kialakuló gyönyörű, de viszontagságokkal teli  szerelem történetét meséli el.  Kövesd az állomásokat  és a játék megfejtéséért cserébe esélyed lesz megnyerni a könyvet a kiadó felajánlásában.

 

Könyvmolyképző Kiadó 2021. Rubin pöttyös

416 oldal

Fordította: Sándor Alexandra Valéria

Goodreads: 4,33

Besorolás: YA/NA, romantikus, betegség

Ő volt a legjobb barátom, de titokban epekedtem érte.
Egyik dolog jött a másik után, ami elválasztott bennünket, így félelemben töltöttem az elmúlt évtizedet, hogy örökre elveszítem Skylart. Először jött a rák, amit túlélt ugyan, ám azután elmondhatatlan dolgokon ment keresztül miattam. Ezért elhagyta a várost. Éveken át azt hittem, hogy nem láthatom soha többé.
De most visszatért… és egy másik pasassal él.
Nem érdemlem meg mindazok után, amit átélt miattam, de nem tudok nélküle élni. Ez az utolsó esélyem, mert élete legnagyobb hibáját készül elkövetni. Látom a tekintetén, hogy nem szereti. Még mindig engem szeret… éppen ezért kell megállítanom, mielőtt túl késő lenne.
Forró és szenvedélyes, „barátságból lett szerelem” regénye
– olyan fordulattal, amitől összeszorul a szíved…

Nagyon megszerettem ezt a történetet, nem keveset nyom a latban az, hogy gyerekkori barátságból kialakult szerelemről beszélhetünk ebben a full romantikus regényben. Az idén már volt egy kedvenc könyvem ebben a témában, a Lucas.

A nyári szünetben a 11 éves Mitch a nagyijánál tölt pár hetet, mert a szülők válása miatt otthon feszült a légkör. A 10 éves Skylar a játszótéren barátkozik össze a fiúval, akit lehengerel a kislány vidámsága, azonnal egy húron pendülnek, segít ebben az is, hogy elég sok ponton hasonlóak a problémáik. Kiderül, hogy szembeszomszédok, így a kényszerű búcsúig együtt bandáznak, a fiú még képregényt is rajzol a lánynak. 

Az élet úgy hozza, hogy csak öt év után találkoznak, amikor Mitch végleg ideköltözik, és nagyon hamar rájönnek mind a ketten, hogy ez a különleges kapocs kettejük között nem szakadt meg, sőt, egyikük sem vallaná be, de mindketten erősen vonzódnak a másikhoz. Nem telik sok időbe, szerelmesek lesznek egymásba. Mitch annyira fél az érzelmeitől, hogy nem akar kapcsolatot, attól tart, hogy  a szüleik sorsára jutnak. Ezért vadul csajozik, próbálja magát érzelmileg távol tartani Skylartól, de ez igen nehéz, mivel folyton együtt vannak, tanulnak, barátokkal lógnak. Amikor a lány besokall, és féltékennyé teszi a srácot azzal, hogy randira megy mással, na akkor végre Mitch is lép, nem tudja elviselni, hogy másé legyen Skylar első csókja. Eddig a pontig is kedveltem a srácot, bár nagyon visszafogta az érzelmeit, de innen nagyon cukik voltak a szerelmük kibontakozása kapcsán. Aztán történnek dolgok, amiről egyikük sem tehet, de amin sajnos végig kell küzdeniük magukat. Skylar beteg lesz és ez évekig tartó kezelést jelent. Végig benne van a bizonytalanság, hogy ő mennyire rossz irányba változik külsőre, Mitch pedig egy adonisz lett időközben, nagyon nehezen kezeli magában, folyamatosan el akarja engedni őt. Ráadásul a srácot ösztöndíjjal felveszik a bostoni egyetemre, így tényleg alig tudnak találkozni, amikor meglátogatja, akkor végképp összeomlik, hiszen látja, mi folyik a koleszban, a lányok fürtökben lógnak Mitch körül. Aztán újabb rossz hírek jönnek és Skylar meghoz egy súlyos döntést, amivel lavinát indít el.  A dolgok félrecsúsznak és újabb öt évnek kell eltelnie, hogy a páros összefusson a régi lakhelyükön egy bevásárlás közben. És a föld megremeg a lábuk alatt... Skylart nemrég eljegyezték, más pasival él, Mitchnek súlyos elköteleződése van, mégis, tagadhatatlan ami köztük feszül, csak egy szikra kell, hogy belobbanjon.

Egyszerűen imádtam ezt a történetet. Vannak hibái, de tulajdonképpen csupán egy-egy részlet miatt éreztem értetlenséget, én máshogy tettem volna ezt-azt. Penelope stílusát már megszerettem a korábban olvasott regényei során, és nem is kell mondanom, a Jake Undone a lehető leghamarabb soron fog következni az olvasmánylistámon, itt vár a polcomon. Most is örültem a kettős szemszögnek, jó volt mindkettőjük fejébe látni. (A regény közepe táján lesz egy bónusz szemszög, egyetlen fejezet erejéig, nekem ez eléggé kilógott.) Mitch karakterét nagyon megkedveltem, annyira szerette ezt a lányt, a kezdeti "félek az érzelmeimtől" időszak után mindent megtett érte, ő bármilyen akadályt leküzdött volna. És tulajdonképpen meg is tette, hiszen a végsőkig küzdött, a maga erejéből, vagy akár kis cselszövésekkel. Imádtam a tetkóit, örültem, hogy elmesélte a történetüket. Skylar egy koraérett kislány volt gyerekként, később nagyon nehéz időszakon ment át a betegsége miatt és részben megértettem a belső vívódásait, de mégsem akartam tudomásul venni a döntését. Hibázott, nem volt meg benne a mindent elsöprő szerelem ellenére sem a tökéletes bizalom. Csak egy kicsivel többet kellett volna kibírnia, de ő a leggyengébb láncszemnek érezte magát. Pedig nagyon bátor volt végig, őszinte, nyílt szívű. Csak azok a rossz döntések ne lettek volna, a szívem szakadt meg érte. Annyira tudtam, hogyan fog reagálni Mitch arra a bizonyos jelenetre. Nos, végül is, ha nem hibáznak, nem lett volna történet sem, meg kellett élnünk olvasóként a poklot, hogy aztán izgulhassunk a végkifejletig. Imádtam a tengerparti közös átépítési project minden részletét. Volt amikor rezgett a léc, de végül megvalósult az a jelenetet, ami a borítóról köszön vissza az olvasóra.

Nagyon élveztem a szerző humorát, ami még a legnehezebb időszakban sem hagyja cserben az olvasót. A Bőgős Orgazmus örökre az agyamba égett, tényleg tökéletes koktélnév lett belőle. Ha már orgazmus, kitérnék a szerző ebbéli erősségére is, az erotikus jelenetek nagyon a helyükön voltak, kellő mennyiségben és szempárásító minőségben. Humorra visszatérve egy szóra, megvolt az idegesítő beszélő állat is, imádtam a papagájt. Most komolyan, ezer éve vágyok tartani egyet, de a család nagyon lebeszél. Vajon miért? (Káromkodni hamar megtanulna.)

A végével kapcsolatban nagyobb harcra számítottam az exvőlegénnyel kapcsolatban, de szerencsére megelégedett a besértődéssel, ebből is látszik mennyire lagymatag jellemmel rendelkezik. Azért itt a végén beleakadt egy szálka az elismerésembe, mert a megcsalás nem a kedvenc fordulatom. Itt bizony  kicsit csalódtam és mérges lettem, de nyilván nem írom le spoilerezés miatt konkrétan a két jelenetet. Ezért vontam le egy fél pontot. Meg lehetett volna ezt oldani. Annak viszont nagyon örültem, hogy az epilógusban nem történt olyan, ami a kelleténél még rózsaszínebb cukormázat húzna a sztorira. Ettől eltekintve, imádtam ezt a regényt, jól belemerültem, átjártak az megjelenített érzelmek, szerettem, gyűlöltem akit kell. Nagy igazság lett a végeredmény, egy biztonságos kapcsolat szerelem nélkül sosem tudja legyőzni a nehézségekkel küzdő, de igaz tiszta szerelmet. Szemem rajtad Penelope Ward.

Képek: Pinterest

Borító: Ez a jelenet benne van a regényben, úgyhogy telitalálat.

Kedvenc karakter: Mitch

Szárnyalás: A gyerekkori barátságból szerelem téma mindig csábít az olvasásra.

Mélyrepülés: -

Érzéki mérce: Nagyon erősen hat az érzelmekre a szerző, nagyon szép jelenetekkel találkozhatunk, amelyek között az  erotika is helyet kap.

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

BELEOLVASÓ

Nyereményjáték

 

A regény egyik nagy poénja a Bőgős Orgazmus nevű koktél, természetesen nem fedjük fel honnan ered a név, a könyvben megtaláljátok. Viszont a játékot a koktélokhoz kötjük! Minden állomáson kiemelt betűkből kell összeraknotok egy-egy izgalmas koktélnevet, ezt írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére, hogy a megkapott értesítő levélre válaszoljanak, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

További állomások:

Blogturné Klub

08.25 Kelly és Lupi olvas
08.28 Szaffi polca
08.31 Sorok között extra
09.03 Hagyjatok! Olvasok! extra
09.06 Sorok között
09.09 Hagyjatok! Olvasok!

Amélie Wen Zhao: Blood Heir - A vér hercegnője (Blood Heir #1)

A Maxim Könyvkiadó jóvoltából hazánkban is megjelent Amélie Wen Zhao debütáló regénye, A vér hercegnője. Ennek örömére a Blogturné Klub hat bloggere bemutatja Ana, a vér-affin és a cirillai alvilág fondorlatos vezérének, Ramson Sebesnyelvnek veszélyekkel teli kalandját, melynek egyetlen célja van: a bosszú.
Tartsatok velünk ezen az árulással és vérrel teli úton, és vigyétek haza a kiadó által felajánlott regény egy példányát.

 

Maxim Könyvkiadó - Dream válogatás 2021.07.30

416 oldal

Fordította: Szűr-Szabó Katalin

Goodreads: 3,86

Besorolás: YA, fantasy, mágia

A cirilliai birodalomban elnyomják és megalázzák az Affinokat. Természetellenesnek és veszélyesnek tartják legkülönbözőbb adottságaikat, melyekkel a környező világot uralják. És Anasztácija Mihajlova hercegnő szörnyű titkot hordoz. Halálos vér-affinitása átokként kíséri az életét, amit emiatt kénytelen volt eddig a palota falai mögé rejtőzve élni. Amikor Ana apját, a cárt meggyilkolják, a lány világa összeomlik. Az uralkodó halálával hamisan őt vádolják, ezért kénytelen elmenekülni a palotából, és csakis úgy tisztázhatja magát, ha felkutatja az apja gyilkosát. De a palota falain kívül Cirillia nem olyan, mint amilyennek hitte. Elterjedt a korrupció, és egy nagyobb összeesküvés van folyamatban, ami már az egész világot fenyegeti. És csak egyetlen ember elég korrupt, hogy segítsen Anának az összeesküvés végére járni, és ez nem más, mint Ramson Sebesnyelv. Ramson, a cirilliai alvilág fondorlatos bandavezére baljós tervet dédelget, bár könnyen lehet, hogy e tekintetben méltó ellenfelére talál Anában, ugyanis megeshet, hogy ebben a történetben maga a hercegnő a legveszélyesebb játékos mind közül.

Nem tudom ki hogy van vele, de én nagyon szeretem az oroszos hangulatú történeteket, és nagy örömmel konstatáltam, hogy ez a regény bizony egy alternatív Oroszországban játszódik. Azonnal megragadott ez a feeling, amit mesterien alakított ki a szerző. Rengeteg oroszos hangzású kifejezést alkalmazott, a történelmi háttér, a hatalmi rendszer felépítése mind jellemző erre a területre. Nem titok, hogy egy Anastasia ihletésű történetről beszélhetünk, ahol a cári család legfiatalabb sarja Anastácija Mihajlova eltűnése után pár hónappal kezdődik a cselekmény. Ana rendelkezik egy különleges képességgel, ami rendkívül veszélyes. Még évekkel ezelőtt történt, hogy egy ünnepség alkalmával, kb nyolc éves lehetett akkor, nem tudta irányítani a rajta eluralkodó késztetést, és ezzel megölt ártatlan embereket. Affinitásnak hívják ezt az erőt, és többféle irányultsága lehet, az Affinok uralhatják a szelet, tüzet, növényeket, földet, jeget, félelmet, akaratot, stb. de a legjelentősebb a vér feletti uralom, ami Ana sajátja. Képes a gondolataival magához húzni egy ember vérét, ide-oda rángatni, vagy épp lecsapolni azt. Persze vannak korlátai ennek az erőnek, hosszú tapasztalat kell az uralásához.
Az első eset után a cár megparancsolta, hogy különböző praktikákkal nyomják el a lányban ezt a képességet, de csak azt érték el, hogy az évekig tartó kínzás - gyakorlatilag mérgezés - hatására csak erősödött, miután immunissá vált az ellenszerre. Apja elfordult tőle, az anyját elvesztették, egyedül a bátyja tartotta benne a lelket, aki nem a szörnyeteget látta benne.
A cár egyre gyengébbé vált, valami lassan elemésztő kór gyötörte, végül Ana rajtakapott egy ismeretlent, amint az utolsó adag mérget adta be neki. Ahogy Ana próbálta megmenteni az apját, kiszedni belőle a rossz vért, azonnal megvádolták, hogy ő követte el a gyilkosságot. A folyóba vetette magát a halál elől, de megfogadta, hogy egy cél élteti innentől, megtalálni apja gyilkosát és tisztára mosni a saját becsületét. Hónapok teltek el, mire rátalált egy börtönbe zárt szélhámosra, akiről az a hír járja, hogy ismerheti a alkimista gyilkost, de legalábbis megmondja merre találja. 

Ramson Sebesnyelv erősen kétes múltú csaló, aki örömmel fogadja a lehetőséget, hogy a lány segítségével kiszabadulhat a rabláncról, de abban a pillanatban cserben is hagyná, ahogy a saját érdekei úgy kívánnák. Gyorsan rájön, hogy a lány értékes, az Affinitása egyedi és fondorlatosan Cserét ajánl neki, ami a megállapodás evilági megfelelője. Együtt kell eljutniuk a célhoz, de az már más kérdés, hogy a körülményekkel együtt  párszor változnak a feltételek.
Én fantasy regényen ennyit még nem izgultam. A szerző mestere a feszültségkeltésnek és annak fenntartásának. Veszélyes, merész, véres, sötét kalandban volt részem,  minden sort élvezettel olvastam. A mágia az Affinokban rejlik, minden egyes képesség félelmetes hatalmat ad a gazdájának, amit akár egymás ellen is használhatnak, nem csak az emberek ellen.  A kialakított világban elnyomják a mágiát, az Affinokat különböző csellel, szerződésekkel szinte rabszolgaként tartják, fondorlatos módon kihasználják a képességeiket. Csak kevesen élnek szabadon, ők is inkább rejtőzve, mivel az alvilág a hatalommal karöltve üldözi őket. Ana és Ramson az útjuk során sok Affinnal találkozik, a történetben gyakran harcolnak vagy szövetkeznek egymással, változó, hogy ki melyik oldalon áll. Ana Affinitása a legpusztítóbb, így amikor újra felbukkan a hosszú eltűnése után, azonnal híre megy, és az alvilág ura, Kerlan feni  rá a fogát. Ana egyébként kedvenc hősnőim sorába lépett, legfőképp azért, mert erős elhatározásokat tesz, és véghez is viszi. Az ő gyerekkora szörnyűvé válik az első véletlen gyilkosság után, nagyon nehéz feldolgoznia a történteket, és hogy mihez kezdjen a továbbiakban, hiszen alig áll mellette valaki. Senki sem magyarázza el neki pontosan, mi ő valójában és hogyan uralja a képességét. Ezt rejtenie kell, tagadnia. Ő más, mint a többiek, ez rossz, ezt hallja folyamatosan. Évekig tartó szenvedés után nem csoda, hogy mindenáron igazságot akar. De nem hagyhatom szó nélkül, hogy a történtek ellenére is tudott naiv lenni, nem is egy alkalommal. Sokszor éreztem, hogy a jót feltételezi, pedig utána a lehető legrosszabb történik. Egy biztos, az erkölcsi morál  erős benne, amiből nem is enged - hacsak nem uralkodik el rajta a vörös köd, ami persze hatalmas lelkiismeret furdalást okoz utólag és újabb bizonytalanságba sodorja.
Ha hallgatsz rám, minden egyes apróságra odafigyelsz az olvasás során, és nem bízol senkiben, de senkiben.

Ramson. Hát ne várj romantikát ebben a regényben, ha semmit sem vársz, akkor talán értékeled azt a hangyabokányit, amit kapsz. De mégsem, ezt nem lehet romantikának nevezni. Ez a pasi alapos kivesézést érdemelne, de minden egyes szó spoileressé tenné a bejegyzést. Ő egy félelmetesen összetett karakter, alaposan elcseszett gyerekkorral és még komorabb, embert zakkantó kamaszkorral. Épphogy felnőtt, de már ezer életveszélyen van túl, az esze vág, mint a borotva, és mindig nyolc lépéssel előrébb gondolkodik másoknál. (Kivéve, mikor elkapják és megkínozzák) Mégsem tévedhetetlen, de az a típus, aki képes kimászni bármilyen slamasztikából, mindenhol számíthat segítségre, különféle egyességek kapcsán, még véletlenül sem barátságból, vagy ilyesmi, azt hagyjuk inkább ebben a világban. A szerző épp megfelelő mértékben tudott humort és sármot vinni a karakterébe, hogy az olvasó olvadozhasson, ha éppen nincs kiakadva rá. Nagyon érdekes, szinte antihős, annak ellenére fogod kedvelni, hogy látod majd, mit művelt a múltban, és hogyan manipulál a jelenben. Teljesen kiakasztott, hogy az elején is, és aztán később is gondolkodás nélkül feláldozná Ana-t, egész a végéig nem tudtam bízni benne.
A regény E/3-ban íródott Ana és Ramson szemszögéből. Később a vége felé csatlakozik hozzájuk Linn szemszöge is, egy szintén fontos Affin, akire érdemes odafigyelni, mert a következő részben ő kiemelt szereplő lesz. Óriási szükség volt erre a váltott szemszögre, mert alaposan odavágott már a kezdetektől, hogy ne higgyek el semmit, ami elhangzik, az illető nem egészen azt gondolja, mint amit kimond. A regény dinamikája magával ragadt, és számomra letehetetlen volt, mert a lírai leírások mellett, a jellemzően oroszos hangulattal együtt is erőteljes akciók zajlottak, kemény és véres harcok folytak, és nagyon észnél kellett lenni az elméleti lépések követéséhez is. Mindemellett jócskán voltak visszaemlékezős részek, gondosan elmagyarázva az előzményeket. Ez egy young adult fantasy, mégis leginkább a 16 éven felüli korosztálynak ajánlanám, mert több szinten is megterhelő jeleneteket, cselekményszálat tartalmaz. Lesznek megrendítő események, veszteségek, amik rendesen szíven szúrnak, de ha jobban belegondolok, ez annyira nem meglepő fordulat. Érzékenyen érintheti az olvasókat az Affinok szinte rabszolgasorban történő tartása és kihasználása.

Az egyetlen dolog, amiért én egy fél pontot levontam, egyfajta hiányérzet, ami a regény végéhez közeledve kapott el. Igen, zajlik a végjáték, és teljesen okés az is, ha egy történet nem ér kielégítően jó/boldog véget (mivel alapvetően sorozatról van szó ez érthető), de nem kaptam elég pozitív sugallatot az én ízlésemnek  megfelelően. Nem tudom mennyire érthető pontos leírás nélkül, de nekem nem volt elég az a reménynek alig nevezhető valami, amivel itt zárt a történet. Mégis kimondom, hiányzott valami konkrét Ana és Ramson között. Nem is én lennék, ha nem néztem volna utána a következő résznek, szóval nincs ok az aggodalomra, de nekem külön tudomásul kellett vennem, hogy nem egy rózsaszín tündérmesében vagyok. Egy csipetnyit hiányoltam azt is, hogy arra nem tért ki a szerző hosszasabban, honnan jön ez az affinitás dolog. Nem örökletes, de akkor mégis mi? Talán később kiderül.
Ide kapcsolódik az a kis zűr, ami az eredeti megjelenéskor zajlott. Azt olvastam, hogy különböző okokból át kellett szerkesztenie a szerzőnek bizonyos dolgokat. Felmerült némi plágium is, de ezzel nem értek egyet, bár nem ismerem az eredeti verziót. A felhozott egyezőségek simán csak hasonló toposzok, amik nélkül nem is létezne ya fantasy műfaj.  Zaklatták a rabszolgaság témája miatt, olyanok is, akik nem is olvasták az ARC-t. Viszont ez tényleg érzékeny téma és nem is gyakori ya regényben, ez igaz, de szerintem semmi baj nincs vele.  A szerző bevándorló maga  is, aki a saját bőrén tapasztalta a kirekesztést, a gyűlöletet, az egyenlőtlenséget és a félelemérzet kialakulását amiatt, hogy nem képes integrálódni, mert azt éreztetik vele, hogy ő más. A regényén keresztül megmutatja, hogy igenis harcolni kell az elnyomás ellen, ha nem is tudjuk saját magunkat megváltoztatni, de azt megválaszthatjuk, mit kezdünk a képességeinkkel, és harcolhatunk egy jobb jövőért, ahol tisztességes és egyenlő bánásmódban részesül mindenki. Nincs is ennél aktuálisabb téma manapság! Most kell a legjobban kiállni magukért azoknak, akik egy kicsit is MÁSnak tartanak. És nekem/nekünk nincs más dolgunk, mint kiállni melléjük. Nagyon rég olvastam már ennyire jó regényt. A félelem és kilátástalanság közepette is megmutatta, hogy el kell tudni fogadni önmagunkat, és a remény nem veszik el soha. Nagyon várom a második részt, remélem még ennél is jobb lesz.

Borító: Gyönyörűséges

 

Kedvenc karakter: Ana, Ramson

Szárnyalás: Nagyon tetszett a világfelépítés, az Affinok sokfélesége.

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce:  A címből is adódik, hogy itt kapunk pár véres, megrázó jelenetet, amihez kell gyomor.
Nincsen nagy romantika, sőt kicsi sem.

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

BELEOVASÓ

 

Nyereményjáték

Ana, a Blood Heir hősnője különleges képesség birtokában van, ezért mostani játékunk során a hozzá hasonlóan kivételes hősnőké és képességeiké lesz a főszerep. Minden állomáson láthattok egy kérdést, két, hozzátartozó válaszlehetőséggel, nektek pedig nincs más dolgotok, mint eldönteni, melyik állítás igaz, majd annak a betűjelét beírni a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyertest e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk. 

Feladvány:  Milyen képesség birtokában van a Vágymágusok hősnője, Szépvölgyi Rianna?
A) Szipoly   B) Tűzmágus

 

 a Rafflecopter giveaway

További állomások:

Blogturné Klub

08/14 Kelly Lupi olvas
08/16 Deszy könyvajánlója
08/18 Dreamworld
08/20 Readinspo
08/22 Fanni’s Library
08/24 Könyv és más

Rojik Tamás: Árulás (Szárazság #2)

 

Rojik Tamás Száradás című YA cli-fijének folytatásában visszatérünk Danihoz és Anikóhoz, akikkel ismét fordul egyet a világ! Vajon mit hoz számukra a jövő? Tartsatok bloggereinkkel, hogy megtudjátok, mit gondolnak erről a Magyarországon játszódó disztópiáról, de ne felejtsetek el játszani se! A turné végén megnyerhetitek a Tilos az Á könyvek Kiadó által felajánlott nyereménypéldányt!

Tilos az Á Könyvek, 2021

336 oldal

Besorolás: YA, ifjúsági, disztópia, cli-fi

Budapest, valamikor a 2050-es években… Minden lépésedet figyelik. Senkivel nem tudsz őszintén, négyszemközt beszélni. A hírekben nem bízhatsz. Körülnézel, és mintha senki nem látná rajtad kívül, hogy mekkora a baj. Bár a világ rendje látszólag helyreállt, a Szárazságból megismert Dani és Anikó mégsem találja a helyét. Túl sokat láttak és túl sokat tudnak ahhoz, hogy a rendszer megfeledkezzen róluk. A tanév kezdetén pedig újra nagyot fordul velük a világ. A kormány bevezeti a kötelező honvédelmi képzést a Környezetvédelmi Gimnáziumban. Szerencséjükre Áron, az új osztálytárs pont a katonai iskolából érkezett hozzájuk. Aztán a dolgok elkezdenek rosszra fordulni… a peremről érkező hírek egyre aggasztóbbak, a periférián élő emberek megelégelték az eddigi sorsukat és változást követelnek. Vajon kiben bízhat Dani és Anikó? Kinek a pártjára álljanak? Kibírja a szerelmük az újabb próbatételt?

Hogy én mekkorát tévedtem az első rész értékelésekor, amikor azt írtam, hogy ez egy egyedülálló regény és mekkora volt a meglepetésem, amikor láttam, hogy kijön a második rész is! Mivel az első részt nagyon szerettem, ezért nem volt kérdés, hogy a másodikat is szeretném a kezem ügyében látni:).

(Figyelem, az értékelés spoileres lehet az első részre!!!)

A történet ott folytatódik, ahol az első rész abbamaradt. Danit és Anikót megmentőként tartják számon és ebből kifolyólag úgy is bánnak velük. Legalábbis elviekben és a külső világ számára.. De valójában ugyanúgy, sőt még jobban megfigyelik őket, mint a többi embert és így hiába lesznek picit kiváltságosok, de én inkább raboknak éreztem őket. Persze az élet megy tovább, az iskola folytatódik, de valami mégis változik... a Környezetvédelmi Gimnáziumban kötelezően bevezetik a honvédelmi oktatást és ezzel együtt kapnak egy új osztálytársat Áront, akinek katonaiskolai múltja van és mindenben segít mind az osztálynak, mind pedig a főhőseinknek...

Közben Zoli révén megismerhetjük a peremvilágot, az ott élőket és azt is, hogy a kormány propagandája hazug, azért nem olyan borzalmas az élet ott sem. 

Az egyik szereplő elmesélése alapján pedig kicsit végre kitekintünk Magyarországról is és a kormány ismételt ferdítésével szemben, valós képet kaphatunk, hogy milyen is az élet a többi országban, ahol ugyanúgy küzdenek a vízhiánnyal. 

A világfelépítés továbbra is az egyik nagy erőssége a regénynek, főleg az, hogy itthon játszódik és nem valami távoli országban. Így ezerszer fájóbb, ezerszer félelmetesebb az egész. Azzal pedig, hogy Zoli és Áron révén még jobban betekintést kaphatunk az elit életébe, még inkább kerekedtek a szemeim, hogy az író fantáziája mennyire élénk, hogy milyen életünk lehet (illetve lehet a gazdag rétegnek) 2050-re. Ha az én szegényes fantáziámra támaszkodunk, akkor inkább úgy érzem, hogy a peremvilág lesz a mi jövőnk... de ne így legyen!

Dani és Anikó... Az első részben aranyosan esetlenek voltak, ahogy ismerkedtek egymással, de itt valahogy ez az esetlenség elveszett. Mind a kettőjüket másként érintette meg, ami történt velük, az egyik visszahúzódobb lett (nem kell szerintem mondani, hogy ki lesz az), a másik viszont úgy dönt, hogy változtat, erősíti magát, képzi, hogy legközelebb már ne egy tehetetlen áldozat legyen, hanem ha kell, be tudjon bármibe avatkozni! Ezzel számomra óriásit nőtt a szemembe ez a szereplő, viszont sajnáltam, hogy a bimbódzó kapcsolata a másik főszereplővel egyre inkább elhalványult. Rettentő kíváncsi leszek, hogy ez hová fog fajulni, összehozhatja még őket a sors (az író:) vagy más utakon folytatják.

Az új szereplő, Áron pedig számomra egy nagyon jól megírt karakter lett. Persze, már az elejétől fogva gyanús a srác, én egy percig nem hittem neki - na jó, volt pár olyan jelenete, amikor azért levett a lábamról:D, de az író nagyon jól megalkotta őt is. Szeretem azokat a szereplőket, akiknél sokáig morfondírozol a könyv befejezése után, hogy Te mit tettél volna a helyében? Mi lett volna az erkölcsileg vagy az életbenmaradáshoz / továbbjutáshoz megfelelő tett?

Egyetlen egy dolog aprócska dolog mocorgott csupán a fejemben a regény olvasása közben, ha esetleg "hibát" kellene említenem vagy rettentő kekec szeretnék lenni: Anikó és Dani része, miszerint mennyire felkapottak lettek, de drónok követték minden mozdulatukat és szinte propagandaként mutatták be őket a népnek... Ez nem ismerős Nektek valahonnan? Mondjuk egy bizonyos Katniss és Peeta párosánál? Jó, befejeztem, ez csupán apró kekeckekedés:).

A történet vége viszont? Rojik Tamás tökéletesen adagolja a feszültséget, a könyv végére már mi is körülbelül a robbanásponton vagyunk és várjuk, hogy végre történjen valami. Reméljük, hogy nem kell sokat várni a harmadik részre, mert nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi fog ebből kisülni.

Őszinte leszek, a második részt is körülbelül annyira szerettem, mint az elsőt. Érdekes, izgalmas, számomra letehetetlen volt és javaslom fiúknak és lányoknak is és mindenkinek, aki kicsit is aggódik, hogy a globális felmelegedés hogyan befolyásolhatja kicsiny hazánkat.

Borító: Nem rossz, beleillik a sorozatba, de valami mégis hiányzik...

Kedvenc szereplő: Anikó

Szárnyalás: még mindig a jövőkép bemutatása

Mélyrepülés: ha nagyon kekec szeretnék lenni, akkor a szerelmi szál

Érzelmi mérce: picike szerelmi szál van benne, de itt sem ezen van most a hangsúly

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:

Mivel a regény fontos részét képezi a klímakatasztrófa, úgy gondoltuk, hogy a játékunk is ezzel kapcsolatos lesz. A ti dolgotok annyi, hogy rájöjjetek, milyen cli-fik címét rejtik feladványaink, és a kitalált könyvcímeket írjátok be a rafflecopter megfelelő rubrikájába!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. Csak magyarországi címre postázunk.)

1002 dousex

a Rafflecopter giveaway

A blogturné állomásai:

[Blogturné Klub]
Augusztus 8 - Sorok között
Augusztus 11 - Kelly és Lupi olvas
Augusztus 14 - Könyv és más
Augusztus 17 - Hagyjatok! Olvasok!
Augusztus 20 - Spirit Bliss Sárga könyves út

Lee Bacon: Az utolsó ember

Vajon mit tehet egy robot, aki találkozik egy gyerekkel, holott a tudástára szerint már sok-sok éve nem élnek emberek a Földön? Nos, XR_935 úgy dönt, hogy egy veszélyes és kalandos útra indul Emmával. Kövessétek turnénkat, olvassátok el bloggereink véleményét Lee Bacon disztópikus meséjéről, és játsszatok velünk! A Maxim Könyvkiadó jóvoltából egy szerencsés olvasónk meg is nyerheti Az utolsó ember egy példányát!

 

Maxim Könyvkiadó - 2021.07.15 - Delfin könyvek

272 oldal

Fordította: Szaszkó Gabriella

Goodreads: 4,07

Besorolás: Middle grade, sci-fi, disztópia

Egy hihetetlen barátság. Egy veszélyes küldetés. Történet arról, mit is jelent embernek lenni. Az emberek harminc évvel ezelőtt haltak ki. A világot gépek uralják. A tizenkét éves XR_935 teljesen meg is békélt ezzel. Az emberek nélkül ugyanis nincsenek háborúk, légszennyezés és bűnözés. A társadalom minden egyes tagjának van célja. Minden könnyen és hatékonyan megy. Egészen addig, amíg XR felfedez valami hihetetlent. Egészen addig, amíg XR nem találkozik egy tizenkét éves kislánnyal.

 

Örömmel kezdtem neki az olvasásnak, ugyanis gyerekkoromban nagy hatással volt rám Lester del Rey ifjúsági regénye A szökevény robot, mely a Delfin könyvek sorozat darabja volt a 70-es évekből. Azt hiszem, ez volt az első "igazi" sci-fi történetem, úgy 10-12 évesen, hát igen, akkortájt még csillagász akartam lenni, úgyhogy igencsak elvarázsolt ez a regény. Emlékszem, a robot maga mesélte el a kalandjait, és én simán tudomásul vettem, hogy ő eltér a többi gépszerű robottól, egészen emberi tulajdonságokkal is rendelkezik. 

Most pedig hasonló szituációban találtam magam, ebben a regényben is egy robot, a napelemek összeszerelésére szakosodott XR_935 meséli el a történetet. Ebben a világban a robotok már fejlett mesterséges intelligenciával rendelkeznek, és gyakorlatilag 30 éve átvették a hatalmat a Földön, miután az emberiség olyannyira tönkretette a természetet, hogy a robotoknak nem volt más választása, ők meg eltüntették az emberiséget. Kiirtották őket. Ez nagyon durván hangzik, igaz? Jelenleg az E1nök robot az irányító, aki az emberiség történetét részben zárolta, tehát a hétköznapi, vagy épp a kíváncsibb robotok sem tudnak a korábbi időket érintő információkhoz teljes egészében hozzájutni. Nem tudják, hogy az emberek gondoskodók és kedvesek is lehetnek, a robotok tömege azt hiszi, a legjobbat tették azzal, hogy likvidálták az emberiséget, mert csak így menekülhetett meg a Föld. Érdekes ötlet a szerzőtől, hogy a robotok az összeszerelésük=születésük után egy CsaládEgységben szoknak hozzá a pontosan kialakított társadalmukhoz. 

Elvileg ugye minden betöltődik a memóriájukba, de mégis a gyakorlati életben adódhatnak megválaszolatlan kérdések, szituációk és jól jön a két Szülő, aki válaszol. Naponta 18 órát dolgoznak, aztán este rákapcsolódnak a töltőre, így zajlanak a mindennapok. XR_935 már 12 éve dolgozik, a munkahelyén egy kisebbfajta SkD_988 robottal, és egy hatalmas Ceeron_902 robottal nyomják a melót.
A kommunikáció minimális, ráadásul a kicsi robotnak csak kijelzője van, amin hangulatjelekkel kommunikál. Minden egyes nap végig kell hallgatniuk az E1nök beszédét, aki emlékezteti őket arra, milyen jó is a jelenlegi életük, és nem volt más választásuk a bolygó érdekében, mintsem megsemmisíteni az emberiséget. 

Azonban egy szép napon, a semmiből XR_935 elé toppan egy 12 éves kislány. A robot szinte lesokkolódik, annyira valószínűtlen a helyzet, a memóriája azon pörög, mit is kell most tennie? Azonnal jelentenie kell, hiszen nem titkolózhat egy robot sem, viszont ez a kicsi ember egyedül és védtelenül áll vele szemben, nem tűnik félelmetesnek, nem támad. Inkább fél, riadt, kétségbeesett, és ezt elég nehéz XR_935-nek feldolgoznia. Hiszen nem így ismeri az embereket!
Emma a segítségüket kéri, elmondja, hogy egy földalatti titkos kolónia tagja, akik mind megbetegedtek, és neki egy térképen megjelölt pontra kell eljutnia, talán ott vár rá valaki, aki segíthet. Az anyukája adta neki a térképet, aki maga is gyerekkora óta a bunkerben él. Emma már ott született. Elindulnak hát, vállalva a kockázatot, és ez az út egy félelmetes, izgalmas, hatalmas felfedezés lesz mindannyiuk számára. XR abból indul ki, hogy a kislány csak 12 éves, így őt nem lehet felelőssé tenni az emberiség múltbéli hibáiért. De ez a tény magával vonz rengeteg felvetést arról, hogy mi is történik valójában a Földön, miért vannak titkolnivaló file-ok az Emberiség Történetének Archívumában, milyen is volt valójában a régi világ. 

Imádnivaló volt olvasni a robotok okfejtéseit, a merev robotos gondolkodás után az új körülmények miatti árnyaltságot. Nagyon szórakoztató volt az, ahogy Emma az emberi nyelvet használta, tele szlenggel és szójátékokkal, ez folyamatosan megakasztotta a robotok gondolkodását. Vicces volt az is, hogy XR mindig kiszámolta fejben, minek mennyi az esélye, százalékosan, vagy épp megadta a másodpercek számát, mennyi ideig tartott végiggondolnia ezt-azt. pl. 0,4 mp. Aztán kezdtek előjönni bizonyos emberi érzelmek, vívódások, a kötelesség, a megbízhatóság és a kíváncsiság harca. De annyi minden történik velük és ez annyira más mint a napi rutinjuk, hogy sosem csodálkoztam egy-egy szituációnál, hogy nem a kaptár szabályait követik. 

Hangsúlyos téma a könyvben a bizalom és a barátság. Emma rávezeti XR-t, hogy igenis barátságféle van közte és a társai között. Pontosan ezért is volt annyira csalódott XR a B pont elérésekor, mert Emma olyat tett, ami a köztük kezdődő barátságérzést felrúgta. A regény tökéletesen alkalmas olvasmány a kisiskolás korosztálynak, mert izgalmas formában jelenít meg egy alternatív jövőképet. Mondjuk én nem gondolom valószínűnek, hogy mesterséges intelligencia átvehetné valaha is a hatalmat az emberek felett. Van ezzel kapcsolatban néhány érdekes mozifilm, amiket érdemes megnézni, de az emberi agy összetettségét sosem fogják a gépek legyőzni. Jól mutatja be a szerző, mennyire pazarló életet élnek az emberek, mennyi felesleges dolgot vásárolunk, mennyivel nagyobb a fogyasztás, mint amire szükség lenne. A környezetvédelem is kiemelt szerepet kap a mondanivalóban, ez olyan téma, amit nem lehet elégszer említeni, néha úgy érezzük, a csapból is állandóan ez folyik, de mégis olyan nehezen változtatnak a szokásaikon az emberek, a felelős vezetőkről nem is beszélve. Egészen kicsi kortól kezdve, minél tudatosabban kell a környezetvédelemre tanítani a gyerekeket, rámutatva arra, hogy valóban a saját jövőjük a tét. 

Nekem nagyon tetszett a regényt uraló poszt-apokaliptikus hangulat, emberek nélküli világ, viszont humanoid robotokkal teli, akik a lehető legoptimálisabb módon "élnek" a földön. Az izgalom bizony nem hiányzott, maga az út mindig tartogatott meglepetéseket, folyamatosan kerülniük kellett a lebukást, nehogy más robotok feladják őket. Persze egy idő után a rendszer felfedezi, hogy a három robot nincs a megszokott helyén, így konkrétan bujdosniuk kellett a drónok és a vadászatra élesített robotok elől. Mégsem volt annyira félelmetes, hogy emiatt ne lenne adható egy alsós gyerek kezébe. Egy dolog nagyon fura volt, és ez a bináris számolás. A fejezetek sorszáma is így szerepel. Mindent a 0 és az 1 segítségével fejeznek ki, így számolnak. Sorry, de nem vagyok matekzseni ebből egy kukkot sem értettem, de a mai gyerekek biztos otthon vannak ebben is.

Összességében bármennyire kiszámítható a regény cselekménye, nekem végig fenntartotta az érdeklődésemet, és garantálom, hogy a kisiskolás olvasókkal is így lesz. Végül az emberiség megkapja a lehetőséget az újrakezdésre, a remény soha nem hagyja el a Földet, sem most, sem a jövőben, és ez nagyon jól van így.

Képek: A regényben szereplő illusztrációk.

Borító: Cuki

Kedvenc karakter: Mindenki

Szárnyalás: Ahogy rácsodálkoztak a régi emberi cuccokra.

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: Egy-két szomorkásabb rész is akad, de semmi félelmetes.

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

BELEOLVASÓ

Nyereményjáték

Történetünk három robot nem szokványos kalandját beszéli el, ezért a mostani feladatunk is kalandos életű robotokról szól. A feladatotok az, hogy a képek alapján találjátok ki az egyes állomásokon található robotok nevét!
(Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyertest e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.)
 

a Rafflecopter giveaway

További állomások:

[Blogturné Klub]
5 - Hagyjatok! Olvasok!
8 - Kelly és Lupi olvas
11 - Sorok között

Paullina Simons: Tatjána és Alexander (A Bronzlovas #2)

Augusztusban elhozza nekünk a Könyvmolyképző Kiadó Paullina Simons A bronzlovas könyvének várva várt folytatását, amely ismét garantáltan megérinti az olvasói szíveket. Ha Ti is kíváncsiak vagytok arra, hogy miképpen küzd meg Tatjána és Alexander a háború további borzalmaival, az elszakadás nehézségeivel, és hogy vajon sikerül-e újra egymásra találniuk, akkor tartsatok a turné tagjaival, és játsszatok a könyv egy példányáért.

 

Könyvmolyképző Kiadó 2021

648 oldal

Fordította: Farkas János

Goodreads: 4,29

Besorolás: Felnőtt, történelmi romantikus, II. világháború

Tatjánának ​tizennyolc évesen és várandósan, csodával határos módon sikerül elmenekülnie a háború sújtotta Leningrádból nyugatra, abban a hiszemben, hogy megözvegyült. Férjét, Alexander Belov őrnagyot, a Szovjetunió sokszorosan kitüntetett hősét letartóztatta Sztálin hírhedt titkosrendőrsége, és jelenleg éppen kivégzésére vár hazaárulásért és kémkedésért.
Tatjána új életet kezd Amerikában. A háborúra készülő New Yorkban olyan munkát és barátokat talál és olyan élet vár rá, amilyenekről álmodni sem mert. A gyász elől azonban nem menekülhet és egyre hallja Alexander hívó szavát.
Mindeközben Alexander élete nagyobb veszélyben van, mint valaha. A férfi, aki amerikainak született, de már fiatalon Oroszországban rekedt, a Vörös Hadseregben szolgál és a túlélés jegyében szovjet polgárnak adja ki magát. Számára még nem ért véget a háború és Oroszország esetleges győzelme és veresége egyaránt a biztos halált jelenti számára.
Ahogy közeleg a második világháború borzalmas végjátéka, Tatjánát és Alexandert körbeveszik a múlt árnyai és egymás emléke. Alexander Európa romjai között sem menekülhet a sztálini rezsim elől. A világ túlsó felén Tatjánának a fiára, Anthonyra kell elsősorban gondolnia. Mindkettejüknek meg kell küzdenie a végzettel és kétségbeejtő helyzetükkel, miközben az életük forog kockán.

Vannak igazán emlékezetes történetek, amelyek mélyebben érintenek meg, hosszabb ideig velem maradnak, A Bronzlovas ezek közé tartozik. Több száz oldal valós történelem egy szívfacsaró szerelmi történettel átszőve. Ez nem mindenkinek való regény, a háború kegyetlenségét nehéz elviselni, de olyan egyszerű nehézség is befigyel, hogy sokan megijednek egy többszáz oldalas történettől. Nem tudják, mit veszítenek! De aki ráérez Tatjána és Alexander szerelmi történetére, az minden bizonnyal olyan szerelmes lesz a sztoriba, mint én. Mivel kegyetlen függővég volt az első rész vége, alig vártam, hogy olvashassam a következő részt, amit most meg is jelentet a kiadó, négy hosszú év után. Érdekes, hogy ennyi idő elteltével még mindig élénken él bennem a fiatalok minden küzdelme, fájdalma, szerelme, az egész történet, és azóta is töretlenül vágyom rá, hogy saját szememmel lássam Szentpétervárt, az ikonikus helyszíneket.

Ott tartottunk az első rész végén, hogy Tatjana Helsinkin keresztül el tudott menekülni New Yorkba, azzal a tudattal, hogy Alexander meghalt. Megszülte a kisfiát, Anthony-t, és ott maradt a bevándorlók kórházában, hogy ápolónőként dolgozhasson, a hadifoglyok jelentik neki a fő információforrást. Mindenkin próbál segíteni, hiszen az alaptermészetéhez tartozik mások támogatása, a rászorulók ápolása, ráadásul valóban ért ehhez, van tapasztalata a korábbi időkből.
Érdekes a regény felépítése, mert párhuzamosan követhettem Tatjána és Alexander szemszögét a jelenben, és közben visszamehettem a múltba is, szépen lineáris időrendben elmesélte a szerző, hogyan került a Barrington család Amerikából a Szovjetunióba, és hogyan boldogultak az első években.  Erről már az első rész során nagyon szerettem volna bővebben hallani, mint kiderült,  rajtuk kívül is nagyon sok család hitt a kommunizmus ideájában, olyannyira, hogy hátrahagyva az addigi életüket, készek voltak többezer mérföldet utazni ide. Ilyen nagy távolságból minden másnak tűnik, messziről könnyű hinni az álmokban, aztán jön a lassú szembesülés a valósággal. Nagyon érdekes volt látni ezt a folyamatot, ezeket az eseményeket, amelyek befolyásolták Alexander kamaszkorát. 11 éves volt, amikor odakerültek, és ő viszonylag jól tudott alkalmazkodni, fényévekkel jobban, mint a szülei. Megtanulta könnyen a nyelvet, barátokat is szerzett és abszolút korrekten látta, mi folyik ebben az országban. Az apjában sokáig élt még a hit, viszont az anyja elég hamar kiábrándult, és az alkoholt választotta kétségbeesésében. Az ő előrelátása viszont még többször visszaköszönt a regény folyamán. A politikai vonatkozások is nagy hatással voltak rám, még ennyi idő távlatából is nyomasztó volt olvasni arról, mennyire könnyedén tüntettek el embereket, családokat, soha senki nem volt biztonságban, a hatalom bárkire lecsaphatott.

Egy kamaszfiú a Szovjetunióban is szembesül ugyanazokkal a problémákkal, mint bárhol máshol a világon, például azzal, hogy elkezd érdeklődni a másik nem iránt. Alexander még távol van a nagykorúságtól, amikor szó szerint behálózza egy idősebb nő az emeletükről, aki megtanítja mindenre, amit tudnia kell, később aztán a saját korosztályából kerülnek ki a barátnői. Nem volt nagy meglepetés, hogy ez a srác csak azt nem kapta meg, akit nem akart. Később, mikor besorozták, már ott tartott, hogy nem igazán randizott kétszer ugyanazzal a lánnyal. Dásával sem ez volt a terv, ami végül bekövetkezett, de az igazi nagy változást persze Tatjána hozta el az ő csapongó szerelmi életében.
A másik fontos téma, amit meg akartam ismerni Alexander életéből, az, hogyan került ő a Belov családhoz, hogyan vette fel hivatalosan és minden kétséget kizáróan a nevüket, hogyan szerzett hivatalos papírokat, és persze mi történt a vér szerinti szüleivel pontosan. Ahogy közeledtünk időben a jelenhez, minden kérdésemre választ kaptam.

Visszatérve a könyv szerkezetére, a jelenben is folytatódik Alexander története, onnantól, hogy véghezviszi a teherautós akciót, és gyakorlatilag arra számít, hogy kivégzik, jobb esetben börtönbe viszik. Végül egy büntetőszázadhoz kerül, ami igazi túlélésért folyó harc. Bár lefokozták, de itt is vezető maradt, aki felelős az embereiért, megannyi alkalommal bizonyította, hogy ember maradt az embertelen körülmények között. Iszonyatos küzdelem folyt az életben maradásért, de még ebben a helyzetben is meglepett a szerző egy fordulattal, amire aztán senki nem számít. Komolyan, az állam koppant a földön, kész őrület.

Nagyon sokszor emlékeznek mindketten Lazarevóra. Újabb és újabb emlékeket ismerhettem meg, sokszor egészen erotikus hangon mesélve, nekem legalábbis úgy tűnt, sokkal nyíltabban, szókimondóbban írta meg a szerző ezeket a sorokat. Mindkettejükben ezek az emlékek tartották a lelket, hogy kitartsanak, hogy legyen erejük életben maradni, megtalálni egymást, mert a másik nélkül csak félemberek.
Tatjána New Yorkban... Nehéz szavakat találni, hogy leírhassam, milyen érzéseket közvetített a szerző vele kapcsolatban. Nem volt egyedül, hiszen ott volt a kisfia, a munkája, az orvos, aki támogatta, egy klassz barátnő is akadt, családostul, akik törődtek vele, mégis, annyira kegyetlenül magányos volt a gondolataival, hogy megszakadt a szívem. Emlékezett és emlékezett... Egy idő után meg is lett ennek az eredménye.. Apró, nagyon aprónak tűnő részletekből egyszer csak felcsillant a remény. Orbeli, ki az, vagy mi az? Olyan soká derült ki! És a kitüntetés, vajon miért került a hátizsák rejtett zsebébe? Végül rájön, hogy nincs minden veszve, többé már nem olyan biztos, hogy halott a férje. Tatjána a korábbiaknál is erősebb, határozottabb lett, kételyek ide vagy oda, hol van már a régi törékeny, naiv lány... 

Mindeközben Alexander megjárja a poklot, testileg, lelkileg. És hinnie kell, nincs más, amibe kapaszkodhat, csak Tatjána iránti szerelmébe. Sok emléket felidéz ő is, és ezek között nem csak új, hanem A Bronzlovasból is ismert részletek voltak, immár a férfi szemszögéből. Amit akkor annyira hiányoltam, azt most olvashattam, vajon hogy érzett bizonyos jelenetekben, hogyan élte át ő azokat a pillanatokat. Természetesen az első találkozás is ezek közé tartozik, az a bizonyos ruha, a lány szőkesége, és a végtelen ártatlansága, mit is jelentett neki. 

Úgy gondolom, hogy innentől nem szabad többet mesélni, mert szavakkal nem lehet elmondani, milyen érzés volt követni Tatjána útját vissza Európába, ahol annyi hosszú hónap után végre találkoznak. Innentől minden felsőfokú izgalomban zajlott, egyszerűen nem tudtam letenni a könyvet, olyan idegállapotba kerültem, hogy nem lehetett hozzám szólni.

A két főszereplő beleégette magát a lelkembe. Ők ketten megtestesítik az erőt, bátorságot, elszántságot, hitet egymásban, az igaz szerelemben. Nem tudok még egy párost mutatni, aki hozzájuk fogható.  
Az én szívem összetört számtalan alkalommal, míg ezt a sorozatot olvastam, aztán valahogy újra összerakta a szerző, így a második rész legvégére. Minden borzalom ellenére imádtam a regény minden pillanatát. Ott voltam velük, éreztem a fájdalmat, a vágyakozást, a dühöt, a reményt és éreztem a boldogságot. Ez a két ember nem tudta elképzelni a világot a másik nélkül, a legsötétebb időkben is volt bennük egy apró reménysugár, ami továbbvitte őket a nappalokon és az éjszakákon. 

Időnként elgondolkodom, a való életben vajon vannak-e ilyen szerelmek, és ha igen, akkor meg akarnám-e élni ezt? Megéri ennyire szeretni, ha ilyen szívfájdalom az ára? Megéri ennyire szeretni, ha amikor elveszítjük a szerelmünket, bele is halhat a lelkünk, megszakadhat belé a szívünk? Nem akarom erre megadni a választ. 

Mindig könnyezem, ha rájuk gondolok, és ez a szerzőnek köszönhető, annak, amilyen módon átadta ezt a történetet az olvasóinak. Ő egy lélekíró.

Innen ne olvasd, ha folytatni akarod a sorozatot.
Megtettem, amit nem nagyon szoktam, belenéztem, ugyan miről fog szólni a harmadik rész, miután véget ért a háború és új életet kezdhetnek Amerikában. Sajnos olyan véleményekbe futottam, ami eléggé elvette a kedvemet a befejezéstől. Úgyhogy pillanatnyilag úgy érzem, nekem itt kerek vége lett a sorozatnak, esetleg, ha eltelik újabb 4 év a magyar megjelenésig, akkor talán kíváncsi leszek rá, de most nem érzem, hogy szívesen olvasnék a ballépéseik sorozatáról, akármilyen cukik lesznek a végén 80 évesen együtt megöregedve, körülöttük az unokákkal. 
Az első két rész számomra all-time-fav.

Képek: Pinterest

Borító: A pasi nem az én Alexem, de a hangulata tökéletes.

Kedvenc karakter: Mindenki

Szárnyalás:  Hát kb az első oldaltól az utolsóig minden.

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: Az első részhez hasonlóan tele van megrendítő és szívfacsaró érzelmekkel, elő lehet készíteni a zsepiket. 

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

 

 OLVASS BELE!!!

Nyereményjáték

 

Paullina Simons népszerű regényét már rengeteg nyelvre lefordították, mostani játékunkban ezeket idézzük fel kicsit. Minden állomáson megtaláljátok a Tatjána és Alexander könyv valamely külföldi borítójának egy részletét, és azt kell kitalálnotok, hogy milyen nyelvű könyvhöz tartozik az adott borító. A Rafflecopter doboz megfelelő sorába tehát az adott nyelv megnevezését várjuk.
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

 
a Rafflecopter giveaway

További állomások:

Blogturné Klub

08.04. Kelly és Lupi olvas
08.07. Könyvvilág
08.10. Sorok Között extra állomás
08.13. Utószó extra állomás