Oldalak

2021. november 22., hétfő

Cassandra Clare: Aranylánc - (Az utolsó órák #1)


Hamarosan nálunk is megjelenik a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában Cassandra Clare Az utolsó órák című sorozatának első kötete, az Aranylánc. Ez a történet egyenesen Londonba repít minket, méghozzá az 1900-as évek elejére. Tartsatok velünk, fedezzük fel a rejtélyeket, üldözzük együtt a démonokat, melyek a Herondale, Carstairs, Lightwood és Fairchild családok legifjabb tagjaira várnak. Ha kitartóak vagytok, a kiadó jóvoltából megnyerhettek egy példányt ebből az újonnan megjelenő Árnyvadász-történetből.
 
Könyvmolyképző Kiadó - 2021.november
704 oldal
Fordította: Sándor Alexandra Valéria
Goodreads: 4,45
Besorolás: YA, urban fantasy
 
Üdv itt, az elektromos lámpák és a hosszúra nyúlt árnyékok idejében! Vannak, akik a művészetek szépségét ünneplik, vannak, akik az örömöket hajszolják vadul, és persze vannak, akik démonokkal küzdenek. Éveken át béke honolt az árnyvadászvilágban, James és Lucie Herondale, Will és Tessa gyermekei idillben nőttek fel, szerető családjuk és barátaik körében, történeteket hallgatva a jó diadaláról a rossz fölött, s arról, hogy a szerelem mindent legyőz. De minden megváltozik, amikor a Blackthorn és a Carstairs család megérkezik Londonba… és velük együtt egy ismeretlen démon is.
James Herondale a nagy szerelemre vár, s úgy véli, hogy megtalálta a gyönyörű és titokzatos Grace Blackthorn személyében. Cordelia Carstairs nagyon szeretne hős lenni, megmenteni a családját a romlástól, titokban tartva a James iránti szerelmét. Ám amikor katasztrófa sújtja az árnyvadászokat, James, Cordelia és a barátaik vad kalandokba keverednek, hihetetlenül sötét erőkkel találkoznak, és kiderül számukra a hősi lét valódi, kegyetlen ára… mint ahogy a szerelemé is.
 
Nagy ugrást tettem visszafelé az időben, ugyanis nemrég olvastam Az elveszett Fehér Könyvet, ami 2010-ben játszódik, most pedig visszatértem 1903-ba, Londonba, azt persze imádtam, hogy kedvenc boszorkánymesterem, Magnus Bane az Aranylánc regényből sem hiányzik. Nekem a Pokoli szerkezetek sorozat volt a kedvencem az Árnyvadász Univerzum eddigi sorozataiból, rajongok érte. Alig vártam, hogy újra lássam Tessát és Willt házasokként, és Jem-et Néma Testvérként, persze tudtam, hogy eltelt közben húsz év, mégis nagyon kíváncsi voltam rájuk, hogyan alakult az életük. 
Felmerül a kérdés, milyen előzmények azok, amit feltétlenül tudni kell, olvasható egyáltalán új olvasóként ez a sorozat? Javaslom, hogy a Pokoli szerkezeteket mindenképp előtte vegyétek sorra. Ezen kívül más nem feltétlenül szükséges, de nagyon sok utalás hangzik el Az Árnypiac kísértetei és a Történetek az Árnyvadász Akadémiáról sorozat egyes részeiből. 
 
Hosszú évek óta nem történt jelentősebb démontámadás Londonban, de az, hogy fényes nappal támadjanak ismeretlen démonok, az gyakorlatilag példátlan. Egy csendes piknikezésnek induló összejövetelen szó szerint az árnyvadászokra estek az égből a démonok, akik a mondénokkal nem törődve kifejezetten az árnyvadászokra vetették rá magukat. A kifröccsenő anyag a testükből súlyos sérüléseket okozott, néhányan bele is halnak, minden segítség ellenére. A fiatal árnyvadász társaság persze a saját szakállára elkezd nyomozni a felnőttekkel párhuzamosan, és a támadás okainak kiderítése mellett a gyógymódot is meg akarják találni, sokan vannak súlyos állapotban. Az események számos  akción át vezetnek el a nagy csatáig, ahol annyi minden történik, olyan sokrétű és izgalmas, hogy elállt a szavam. 
Cassandra Clare nem tud meglepni, már jól ismerem. Ebben a sorozatindító regényben is úgy járt el, ahogy tőle megszokhattam, aprólékosan kidolgozott részletekkel építette fel a cselekményt, és bőven adott teret és időt megalapozni a karaktereket. Lassan indult, de ennyi új szereplő bevezetésénél nem vártam mást. Most az egyszer úgy láttam, a szereplők megismerése nagyobb súlyt kapott, mint maga a cselekmény, bár így is volt bőven bravúros akció, hősies helytállás. A részletekre visszatérve, sokszor éreztem magam úgy, mintha a Bridgerton család valamelyik estélyén lennék, annyi gyönyörű ruha és díszlet kavargott előttem, köszönhetően a remek leírásoknak.

Karakter-vezérelt a regény, melyben igen változatos a kapcsolati rendszer és folyamatosan alakulni látszik. Igencsak figyelnem kellett a nevekre, de hamar bele lehet rázódni, főleg, hogy a családnevek ismerősen csengenek. Nem ciki, sőt ajánlott, hogy egy családfát a regény mellett tarts, szükség lehet rá. 
A fókuszban Tessa és Will gyerekei állnak, akik mindketten tudják, hogy anyai ágon a nagyapjuk révén démonvér csörgedezik az ereikben. Lucie Herondale gyerekkori élményével veszi kezdetét a regény, méghozzá arról, hogyan ismerkedett meg a szellemvilághoz tartozó Jesse Blackthorne-nal, aki Idrisben megmenti őt egy éjszaka, amikor eltéved az erdőben. Jesse az egyik legérdekesebb mellékszereplő, annyi meglepetést okozott nekem, nagyon kíváncsi vagyok rá, később hogy alakul a sorsa, itt megmutatta, mennyire önzetlen tud lenni. Most újra találkozhatnak, miután Jesse testvére Grace és annak nevelőanyja Tatjana Blackthorne is Londonba költöznek. Lucie tehát látja a szellemeket, okoz ez pár durva helyzetet, jó és rossz értelemben is, mégis valami sötét dolog előszelét érzem vele kapcsolatban. Hogy valami hétköznapi dolgot is említsek róla, író szeretne lenni, sőt épp ír is egy regényt, amelybe olykor belepillanthatunk, számos mókás pillanatot okozva, köszönhetően a nem gyenge szarkasztikus humorának. Lucie lesz a következő rész főszereplője, elég a borítóra nézni, és a regény végén mindenki tudni fogja, hogy bizonyos dolgok nem maradhatnak következmények nélkül Cassie-nél, szóval eléggé aggódom érte. 

James Herondale pedig Grace-el, Jesse húgával áll baráti kapcsolatban, korábban szintén Idrisben találkoztak évente egyszer a családi nyaralások alkalmával. James erős vonzalmat érez Grace iránt, de valahogy nincs ezzel minden rendben. Nem akarok mélyen belemenni, mert spoileres lehet, de annyit mondhatok, utáltam Grace-t, aki egy manipulatív személy, minden szavának és tettének nyilvánvalóan nyomós oka van.  Gyönyörű, hibátlan kívülről, de az első perctől bennem volt, hogy nem tudok megbízni benne. El kell ismernem, hogy első osztályúan kreált karakter, aki sok galibát fog még okozni. James a főhősünk, lehet, hogy sokan Will No.2.-t várnak a karakterétől, de ő teljesen más, mint amilyen az apja volt. Nyugodt, gondoskodó, kedves, nagyon tud törődni azokkal, akikhez kötődik. Viszont ugyanolyan mélyen tud szeretni, mint minden Herondale. Jó lenne, ha időben rájönne, ki érdemes a szeretetére. 
Szintén most érkezik Londonba Cordelia Carstairs a bátyjával Alastairrel és anyjukkal, főképp azért, hogy kapcsolatokat erősítsenek a többi árnyvadász családdal, ugyanis Cordelia apját egy rossz döntés miatt bebörtönözték Idrisben és rájuk férne a támogatás. Emellett Cordelia és Lucie parabatai esküt kívánnak tenni, ehhez alapos összecsiszolódásra van szükségük. Cordelia van a könyvborítón, és valóban őt éreztem a főszereplőnek, nagyon bátor és tudatos, büszke arra, hogy ő forgathatja a Cortanát. Mindig egy lépéssel előre gondolkodik, ez nagyon tetszett benne. Ő teljesen más hősnő, mint az eddigiek, mivel folyamatosan utaztak, nincs szoros baráti köre, a család a legfontosabb, és ezért is küzd kitartóan az apjáért. Mindenkihez igazán kedves, jó kapcsolatépítő, és akik a bizalmába kerülnek, azok mellett a végtelenségig kiáll. A harcok során mindent belead, kockáztat, és sikeres, inspirálja a környezetét. Titokban szerelmes Jamesbe, ez nem spoiler, és nagyon szurkolok neki, hogy viszonzásra találjon ez a szerelem, vannak erre utaló jelek, mint például a Suttogószoba jelenet a második képen. Nagyon megszerettem őt, megkockáztatom, a legjobb hősnővé válhat. 

A Vidám Zsiványok baráti társaság tagjait a már említett James Herondale,  Thomas Lightwood, Christopher Lightwood és Matthew Fairchild alkotja. Fantasztikus a dinamikája ennek a csapatnak, négy barát, akik az "egy mindenkiért, mindenki egyért" típusú társaság, sokat bohóckodnak, de odateszik magukat ha kell, vigyáznak egymásra és a két lányra. Matthew volt közülük a kedvencem, őszinte lélek, óriási szíve van, és egy kis alkoholproblémája. Nagyon sok van a karakterében, remélem a következő részben lesz valaki, aki a támasza lehet, akit közel enged magához, mert ez az önmarcangolás nem vezet sehova. A szívem szakadt meg érte a végén, amikor Magnus-al váltott pár szót. 
Visszakanyarodva a regényhez, ami az én szívemhez extrán közel áll, azok a különféle kapcsolatok, a testvéri, a baráti, szülő-gyerek közötti szeretet, vagy akár a szerelmi szálak, amelyek ebben a történetben is jelentős szerepet kapnak.  Cassie mesterien szövi a cselekmény szálait, de a karakterek közötti különböző interakciók, viszonyok kavarásában igazi nagymester. Az biztos, hogy ő is fejlődik, és toronymagasan jobban megírt ez a regény, mint az első, de egyvalami ugyanúgy jelen van, mint az elején, az a karakterek sokszínűsége, szó szerint. Mindig szerepelnek LMBTQ+ karakterek, és nem olyan kötelező jellegű érzéssel, mint más YA regényekben, hanem abszolút természetességgel, még ebben az 1900-as évek elején játszódó regényben is. El tudja velem hitetni, hogy ez akkor is létező állapot volt, Anna és mások karakterén keresztül láthattam, hogy ki hogyan vállalta fel önmagát. Alastair karakterét kell még kiemelnem, őt utáltam korábban, de most végre sok dologra fény derült, már maximálisan vele érzek, eléggé más megvilágításba került a személyisége. Nagy változásokon ment keresztül, sok mindenben hibás volt a múltban, de már látszik, hogy merre tart. Ó és nagyon élveztem a Cordeliával meglévő testvéri kapocs megnyilvánulásait. 

Annyira jó volt újra találkozni a régi szereplőkkel. Cassie nagyon jól megoldotta, hogy jelen legyenek, de ne legyen túl hangsúlyos a szereplésük, pont annyira vegyenek részt a történetben, amivel nem nyomják el az új szereplőket. Magnus hozta a formáját, szokás szerint odatette magát, ha segítségre volt szükség, és ott volt, amikor lelki problémákat kellett megoldani. Senki sem ismeri úgy a családok jellemvonásait, mint ő, aki generációkon át figyelemmel kísérte a sorsukat. Jem volt a másik favoritom, annyira sokat segített Jamesnek főleg, de Cordeliának is. Sokszor kérik a tanácsát és mindig teljes figyelemmel és odaadással válaszol. 
Cassienek sikerült ennek a regénynek a végén is összetörni a szívemet. A könyv gyakran tartalmazott Will és Tessa jeleneteket, és voltak ezekben jócskán szerelmes pillanatok is. Ezt megfejelte a szerző a végén egy visszaemlékezéssel, mégpedig Will és Tessa esküvőjéről. Gondolhatjátok, kiért szakadt meg a szívem, miközben ezt olvastam. Az a levél.... 
Jó kis bevezetés volt ez a regény a további konfliktusok kibontásához, de legalább alaposan megismerhettem a szereplőket. A szerelmi szálak bonyolultak, még jó, hogy én pont ezt (is) szeretem Cassie-ben. A szerelmi háromszög ezúttal akár négyszögnek is beillik, James/Grace/Cordelia/Matthew sokszög  alakulására nagyon kíváncsi vagyok. 
Nézzétek el nekem, de nem tudok felsőfok nélkül beszélni erről a könyvről, imádtam minden sorát. A várakozás kínját sem kell ecsetelnem, mennyire kívánom olvasni a folytatást. Lassú szenvedés lesz, de enyhítem majd azzal, hogy újraolvasom az egész Pokoli szerkezeteket és az Árnyvadász Akadémia  novellákat.
Képek: Pinterest
 
Borító: Gyönyörűséges Cordelia.

Kedvenc karakter: Cordelia.

Szárnyalás:  Lucie és Jesse jelenete a folyó mellett.

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: A szívem végig erősen dobogott, hol a démonok miatt, hol a szereplők érzelmei vitték fel a pulzusom.  

Értékelés: 

 
 
 
NYEREMÉNYJÁTÉK

Felismered a képen látható híres árnyvadászt? Ha igen, nincs más dolgod, mint beírni a megfejtést Rafflecopter doboz megfelelő rubrikájába, így esélyed lehet megnyerni a kiadó által felajánlott könyvet.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
 
a Rafflecopter giveaway
 
 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése