Újabb LOL-könyv jelent meg a Móra Kiadó gondozásában, ezúttal Nina Kenwood tollából Fejben jobban hangzott címmel. A történetben a középiskolás Natalie keresi a válaszokat a kamaszkor legnehezebb kérdéseire, miközben az első szerelem is bekopogtat az ajtaján. A könyvről a blogturné három tagja is elmondja a véleményét, tartsatok velünk ti is, és játsszatok a kiadó által felajánlott példányért.
Móra Kiadó, 2021
320 oldal
Fordította: Kalapos Éva Veronika
Besorolás: YA, realista, romantikus
„Tényleg senkit nem érdeklek? Nem érek annyit, mint mások? Mindenki a pattanásaimat nézi? Csak én érzem furának a testem, vagy más is annak látja? A többiek vajon miről beszélgetnek? Hogy néz ki belülről egy kapcsolat? Lesz-e valaha, aki olyannak fogad el és szeret, amilyen vagyok?” – ilyen kérdések kavarognak a tizenöt éves Natalie fejében, aki tényleg úgy érzi, hogy az élete romokban hever. Ráadásul a „normális” kamaszokkal ellentétben nem szeret bulizni, inni, zavarban van ismeretlenek társaságában, és még soha senkivel nem csókolózott. Aztán felbukkan az egyik legjobb barátja bátyja, Alex, aki valamiért nem akar lekopni Natalie-ról. A köztük lévő kapcsolat azonban nem egy szokásos love story lesz, hanem sokkal több: Natalie végre megtanulja, hogy bátran önmaga lehet. A regény elnyerte a Text Prize-díjat, és jelölték az Australian Independent Booksellers Indie Book Awardra is.
Valószínűleg régen olvastam már LOL könyvet, mert én anno úgy emlékeztem, hogy mindegyik könnyed, aranyos, romantikus történet és valahol én is erre vágytam a sok komoly témát felölelő olvasmányaim után. Pedig ez a történet bár romantikusnak romantikus, de könnyednek nem annyira mondható.
Natalie a kamaszkora végén van. Számára ez óriási könnyebbség, mert a tinédzserkorból szinte csak a negatívumok jutottak neki. Bár ekkor szerezte meg a két legjobb barátját is, Lucyt és Zachet, de a testi változások nagyon megviselték. Míg más lányok szinte alig érzékeltek valamit a pubertáskorból, Natalie nagyon megszenvedte, mind a pattanásokat, mind a testi változásokat. Ebből kifolyólag zárkózott lett, emberkerülő, egyedül a két barátjával jó a kapcsolata. De az is kicsit bonyolulttá válik, amikor Lucy és Zach összejönnek és ő már csak "harmadik" lesz ebben a társaságban. Arról pedig alig merek említést tenni, hogy a főhősnőnk szülei épp karácsony napján jelentik be, hogy kész, ennyi volt, válni fognak.
Natalie élete összeomlik, egyrészt nem tud mit kezdeni azzal, hogy a családja felbomlik, hogy a barátainak már csak másodlagos és, hogy az állítólagos borzalmas kinézete miatt talán sose lesz normális kapcsolata másokkal.
Ebbe a kicsit lelki káoszba cseppen bele Alex, Zach bátyja és keveri fel Natalie amúgy sem egyszerű életét. Vajon tényleg tetszik Alexnek Natalie vagy csak szórakozik? A főhősnőnk képes lesz-e a kőfala mögül kilépni és nem elzavarni magától ezt a kívülről tökéletesnek látszó srácot?
Őszinte leszek, amikor belekezdtem az olvasásba és oldalakon keresztül Natalie kínlódását "hallgattam", akkor úgy éreztem, hogy sose lesz vége ennek a történetnek. Aztán jött Alex és Natalie élete azon nyomban fenekestül felfordult. Imádtam, ahogy a fiú miatt mindig újabb és újabb olyan szituációkba keveredett, amelyek számára is újak voltak és legtöbbször kevés választotta el a jó mókát a katasztrófától. Innentől kezdett érdekes és olvasmányosabb lenni számomra a történet, hiszen rengeteg aranyos, vicces, nevettető, romantikus részt kaptunk, de mellette Natalie is kezdett fejlődni, kezdte elfogadni magát és kinyílni Alex és a világ előtt.
Alex és Natalie tündériek voltak együtt. Eleinte én sem értettem teljesen, hogy mit eszik Alex a főhősnőnkön, mert ő szinte csak ostorozta magát, hogy mennyire rút, mennyire borzalmasan néz ki, mennyire el kellene bújnia mindenki elöl, amiről aztán kiderült, hogy nem teljesen így van, hiszen egy-két elejtett megjegyzésből kiderült, hogy Natalie azért nem a "világcsúfja", csak a sok pattanás és heg miatt saját magát tartja elviselhetetlennek. Nagyon szerettem a köztük lassan, de biztosan kialakuló kapcsolatot, ahogy a fiú nagyon jól tudta kezelni Natalie stílusát és viselkedését és képes volt felolvasztani a kőbe zárt szívét.
A másik, amit nagyon szerettem, az Natalie, Lucy és Zach barátsága volt. Első körben furán hangzik egy fiú és két lány ilyen mértékű barátsága, de az övék tényleg az volt. Mindent (na jó, majdnem mindent:) tudtak a másikról, bármiről beszélhettek, bármilyen problémát megoszthattak a többiekkel. Az (sajnos vagy nem sajnos) azonban várható volt, hogy a két lány egy fiú trióból előbb-utóbb lesz egy szerelmi szál, ami a harmadik felet meg fogja eléggé viselni. De valahogy ez a kis baráti társaság ezt is aránylag jól megoldotta - persze ehhez az kellett, hogy Natalie ennyire elfogadó legyen a barátaival szemben.
Amit viszont nagyon sajnáltam, az az, hogy Alexről ennyire keveset tudtunk meg. Persze, a fiú megosztott sok mindent Natalievel (és így velünk is), de úgy éreztem, hogy ezek az infók elég hiányosak és többet is szívesen megtudtam volna róla. Érdekes lett volna szerintem egy Natalie / Alex szemszögből megírt történet, mert tényleg kíváncsi lettem volna rá, hogy Alex mikor és hogyan figyelt fel a főhősnőnkre.
A történet vége pedig? Nekem picit keserédes volt, másnak ez tökéletes happy end befejezés lesz. Mások vagyunk. Természetesen nem mondom azt, hogy ez rossz befejezés, mert szerintem is jó lett, csak én már "vén iszapszemű rájaként" látom, hogy mennyi mindent hozhat még az élet, a most kis boldog csapatra mennyi újdonság, változás várhat és mi minden történhet még velük.
Összeségében szerettem nagyon a regényt, ajánlom minden tininek a könyv elolvasását, hogy lássák-érezzék, más is lehet olyan cipőben, mint ők - de mindenből van kiút és minden változhat! (Példának okáért én is gyúlőltem tiniként, hogy anyu állandóan kozmetikushoz hordott a rengeteg pattanásom miatt - utáltam magam, még jobban a kozmetikus "kínzását" és igazságtalanságnak éreztem, hogy voltak olyan osztálytársaim, akiknek a legzsongóbb pubertáskorban is modellszépségű volt a bőrük, azt se tudták, hogy mi az a pattanás vagy a mitteszer. Akkor anyu hiába mondta, hogy azért fontos a folyamatos "kínzás", hogy később szép legyen a bőröm. Nem hittem neki. Pedig neki volt igaza :).
Borító: Fiatalos, modern, tetszetős (bár sokat nem utal a történetre)
Kedvenc karakter: Alex
Szárnyalás: az együttalvós rész másnap reggele
Mélyrepülés: -
Érzelmi mérce: romantikus, aranyos, minden a YA keretein belül maradva
Értékelés: 
Ha megtetszett, ITT megrendelheted!
Nyereményjáték:
Mostani játékunkban LOL-könyvekből fogunk idézni minden állomáson. A feladat mindössze annyi lesz, hogy megfejtsétek melyik könyvről van szó, és beírjátok a könyv szerzőjét és címét a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.
“Ha túl sokáig álmodozol, leszoktatod magad a cselekvésről. Pedig ha megteszel mindent a célod érdekében, esélyt kapsz rá, hogy megvalósítsd. Csak úgy érhetünk el valamit, ha álmodozgatás helyett inkább cselekszünk.”
A blogturné további állomásai:
November 10 - Kelly és Lupi olvas
November 13 - Csak olvass!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése