KMK ÚJ KÖNYVEK Katt a képre!!!

2022. február 25., péntek

R. J. Hendon: Médák (Overtoun-trilógia #2)

 


R.J. Hendon Korcsok című könyvével már futott egy turnénk, de most a Blogturné 3 bloggere újra ebbe az izgalmas disztópiába veti bele magát. Ráadásul segítünk azoknak is, akiknek szükségük van a történet felelevenítésére, hiszen az egyik bloggerünk által felidézzük az első részt is, a másik két bloggerünk pedig a második részt és az előzménytörténetet véleményezi. Természetesen a játék sem maradhat el, a turné végén Ti is nyerhettek egy példányt az egyik regényből.

Főnix Könyvműhely, 2021
416 oldal
Besorolás: sci-fi, disztópia

Kétezer ​évvel a civilizáció pusztulása után már régi igazság, hogy az ember és a természet párharcából mindig az utóbbi kerül ki győztesen.

Ám úgy tűnik, ez most megváltozott.

Az Emlékező Rany Seren immár tizenkét éve él az Overtount vezető család tagjaként, amikor ölébe pottyan a lehetőség, hogy végre elhagyhassa a várost, és férje társaságában diplomáciai küldetésen vehessen részt Jurában, egy távoli városban, amely nem is különbözhetne jobban Overtountól. A találkozót félbeszakító, rejtélyes támadás azonban nem csak a törékeny békére jelent veszélyt, de az egész élővilág számára rettenetes következményekkel jár. Az elszabaduló erő korábban soha nem látott pusztítást visz végbe, hogy aztán az alkotóelemeire bontott életből egy új, átalakított világ sarjadjon.

Rany menekülni kényszerül, hosszú és veszélyekkel teli utazásra indul, hogy hazajusson és válaszokat találjon, mielőtt még minden elveszne.

Mindeközben Overtoun kitenyésztett dolgozó kasztja, a gyermeki külsejű médák váratlan felfedezést tesznek önmagukról, és lassacskán tudatára ébrednek annak, hogy több van bennük, mint azt bárki hitte volna. A médák ébredése olyan változásokat indít el Overtounban, amely örökre megváltoztatja a város sorsát – sőt, talán az egész emberiségét.

A Korcsok folytatása ott veszi fel a történet fonalát, ahol a régmúlt szunnyadó emlékei ismét felszínre törnek. A maguk sötét, bosszúra éhes árnyaival.

A trilógia első részét majdnem 4 évvel ezelőtt olvastam, így picit azért féltem, hogy mennyire is emlékszem az első részből. De azt tudtam, hogy az első részt szerettem, érdekes volt és izgalmas, így reméltem, hogy hamar visszarázódom ebben a világba.

A történet jó pár évvel később játszódik az első rész után. Rany már nem kislány, hanem felnőtt nő, aki férjhez is ment, a férje az Overtount vezető család, a Mentmorek tagja, így Rany is bekerül az elit közé, amit nem túl jól visel, sőt azt sem, hogy a számára túl steril, túl mű városban él. Így örömmel ugrik arra a lehetőségre, hogy a férje oldalán egy diplomáciai küldöttséggel elhagyja a várost és Jurába utazzon.
De történik ott valami...

És innen indul a regény. Rany a férje és a küldöttség nélkül menekül egy hajón, próbálja elérni a szigetüket. Menekül valami borzalmas elöl, egy óriási feketeség, egy hatalmas vihar üldözi, amiről bár nem tudják, hogy mit csinál, de Rany rettegve próbálja elkerülni és hazakerülni Overtounba.
De ez csak az egyik szál, a regény még másik két szálon is fut tovább, az egyiknél megismerhetjük a Médákat, azokat a gyermek rabszolgákat? Akiket Overtoun tenyészt arra, hogy kiszolgálják az ott lakókat. Nem lehetnek érzelmeik, nem lehetnek vágyaik, csak és kizárólag a munkára koncentrálhatnak, a polgárok pedig ezt ki is használják :(.
A harmadik szál pedig egy visszatekintés, hogy mi is történt Jurában, mielőtt Ranynak menekülnie kellett - de az ott történtekbe csak lassan kapunk betekintést, a szerző lassan adagolja az információt, így sokáig mi is csak sötétben tapogatózunk.
A három szál aránylag lassan ér össze, mi pedig sokáig agyalhatunk rajta, hogy vajon mi köti össze ezt a három történetet.

R. J. Hendon ismét egy nagyon jó regényt alkotott, ami tökéletes második rész lett, bővelkedett izgalomban. Én speciel Rany menekülős részét szerettem a legjobban, mert egyszerűen imádtam a szerző világfelépítését, tájleírását, hogy hogyan változott meg Anglia, a nagyvárosai és a vidék képe ennyivel a világ pusztulása után. Izgalmas volt Londonba bejutni, "látni" a még mindig meglévő híresebb épületek romjait és hogy mi lett belőlük. Ezek a disztópiákban a gyengéim, kalandozni a régmúlt emlékei között. Azt is megemlítem, hogy jó volt kikerülni Overtoun falai közül, hiszen az első részben szinte végig ott voltunk, de túl sokat nem tudtunk az azt körülvevő világról. Na, most megismerhettük...
És persze nem hagyhatom ki azt az izgalmat sem, hogy vajon utoléri-e Ranyéket ez a borzalmas vihar és vajon mit tartogat azoknak, akik belekerülnek?
A Médák részeit sokáig nem tudtam hová tenni. Éreztem, gondoltam, hogy fontosak, hiszen a második rész címe is rájuk utalt, de itt is sokáig csak tippelgettem, tapogatóztam, hogy mi a pontos szerepük a regényben.

Ahogy fentebb is írtam, a regény izgalomban bővelkedett, de az érzelmi részt megint nem igazán tudom kiemelni. Az első résznél is írtam, hogy látszik, hogy a szerző férfi, mert az érzelmi részeket elég "lazán" kezeli. Ennél is ezt éreztem. Persze, ez nem egy romantikus lányregény és érdekes módon, bár máshol ezt hibának rónám fel, itt fel se tűnt, hogy nem rajongók egyik szereplőért sem. Maga a történet adott annyi izgalmat, kérdést és nyomozást, hogy a legkisebb problémám volt az, hogy Rany és a férje, Ayers végül tényleg megszeretik-e egymást vagy sem. Ugyanígy egyik szereplőért sem izgultam, valahogy elvesztek az egyének a nagyobb egészben.
Amit viszont sajnáltam, azok a kutyák (korcsok) jelenléte ebben a részben. Az első részben több szerepük volt, amit imádtam, itt valahogy a háttérbe szorultak Ranyék mellett. Ami részben érthető volt, de akkor is sajnáltam.

És a fő szál? A csattanó? Ami az egész történetet mozgatja? IMÁDTAM! Nagyon brutális volt és mindenek felett EMBERI. Az emberiség pont ilyen. Tökéletesen eltalálta a szerző.

És a regény vége? Persze függővége van:D. Nem annyira, hogy körömlerágva várjam a folytatást, de azért mindenképpen szeretném olvasni, mert sok dolog még nyitott maradt és hát, akivel lezárodott ez a könyv.... okozhat még sok-sok galibát.

Összességében imádtam ezt a regényt, az író pedig bekerült a kedvenceim közé és alig várom, hogy újabb regényt olvashassak tőle!

Borító: Találó, utal a történetre, szerintem nagyon jó lett!

Kedvenc karakter: - 

Szárnyalás: a világfelépítés és a történet maga

Mélyrepülés: - 

Érzelmi mérce: volt picike romantika is, de nem ezen volt a fő hangsúly

Értékelés: 


HA megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:
A Korcsok blogturnéjában is a kutyák álltak a középpontban, itt sem lesz ez másként. Most azonban picit szűkítünk a körön és olyan kutyákat mutatunk Nektek, “akik” disztópiákban, poszt-apokaliptikus filmekben / sorozatokban tűntek fel. Annyit segítséget adunk, hogy nem a kutyák nevét kell kitalálni:), hanem a FILM / SOROZAT CÍMÉT kérjük beírni a rafflecopter megfelelő mezőjébe. (lehet, angolul vagy magyarul is, bármelyiket elfogadjuk).

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:
Február 22 - Könyv és más - Korcsok értékelés
Február 23 - Spirit Bliss Sárga könyves út - Médák értékelés
Február 25 - Kelly &Lupi olvas - Médák értékelés
Február 27 - Könyv és más - Médák értékelés
Március 01 - Spirit Bliss Sárga könyves út - Gyomláló értékelés
Március 03 - Kelly & Lupi olvas - Gyomláló értékelés
Március 04 - Spirit Bliss Sárga könyves út - extra interjú

2022. február 18., péntek

Tricia Levenseller: Daughter of the Siren Queen - A szirénkirálynő lánya (A kalózkirály lánya #2)

Könyvmolyképző Kiadó 2021.
328 oldal
Fordította: Szabó Krisztina
Goodreads: 4,13
Besorolás: YA, fantasy, kalóz, szirén

Apám hajói ki lesznek szolgáltatva a sziréneknek.
Mi érjük el a szigetet elsőként, és a miénk lesz a kincs.
Alosa végre teljesíti a küldetését. Megszerezte a legendás elrejtett kincshez vezető térkép mindhárom darabját, ráadásul a kalózok, akik korábban foglyul ejtették, most az ő hajóján raboskodnak. A továbbra is bosszantóan vonzó Riden folyamatosan eltereli a figyelmét, de legalább engedelmeskedik.
Ám amikor a hitvány Vordan felfedi az apja évek óta őrzött titkát, Alosa és a legénysége veszedelmes versenyre kel a rettegett kalózkirállyal. Hiába a tengernyi veszély, Alosa biztos benne, hogy ő fogja elsőként elérni a kincset… Hiszen mégiscsak a szirénkirálynő lánya.
 
Még 2018-ban Lupi értékelte A kalózkirály lánya regényt a blogunkon, mely a sorozat első része volt. Már akkor felvettem a várólistámra, mert egyrészt  a kalózkodás kedvenc téma nálam, másrészt nagyon jó véleményeket olvastam, a Molyos átlaga most is 90% körül van. Végre sort kerítettem az olvasására és egy-két apróságtól eltekintve nagyon tetszett. Persze azonnal kezembe vettem a folytatást is.
Az már az első részben kiderült, hogy Alosa félig szirén, félig ember, és apja a szirén képességét kiaknázva tervezi megszerezni a nagy kincset. A térkép utolsó darabját is sikerült megszerezni, így Alosa jogosan várja apja elismerését. Csakhogy Kalligan rejtekhelyén egészen váratlan fordulatot vesz a történet, egy véletlen folytán Alosa megtalálja és kiszabadítja a 18 éve ott raboskodó szirénkirálynőt, aki az ő édesanyja, Ava-lee. Hiába örülnek meg egymásnak, az anyja nagyon legyengült a tengervíz hiánya miatt, és nem bír ellenállni a késztetésnek, a vízbe veti magát és eltűnik. Alosának menekülnie kell, mivel az apja éktelen haragra gerjed az anyja kiszabadítása miatt, ráadásul nem tudja, hogy már nincs is vele. Mivel megvan a térkép, Alosáék elindulnak megkeresni az A la Carta szigetet, de nyomukban ott a kalózkirály teljes flottája.

Olyan ritkán kerül a kezembe kalózos regény, vagy egyáltalán olyan, ami a tengeren játszódik, pedig imádom a hangulatát, a végtelen tenger látványát, a közelgő viharok izgalmát és a különféle tengeri lények felbukkanásának lehetőségét. Ebben a részben minden áhított vágyam teljesült, bőven volt részem izgalmakban, csatákban, és persze a romantika sem hiányzott. A szerző még feljebb csavarta a lendületet, gyorsabb lett a tempó. Nekem nagyon tetszett, hogy a nők ebben a sorozatban nem a gyengébbik nemet képviselik, teljesen egyenrangúak a férfiakkal, és ha hozzáveszem, hogy a szirének is mind nőneműek ebben a világfelépítésben, ők is rátesznek egy lapáttal, hiszen ellenük erősen védekezniük kell a férfiaknak. Imádtam Alosa képességét, ahogy rá tudja venni bármire az énekével az ellenséget, és azt is látja, hogy mit éreznek valójában. A szirén tehetsége révén remekül úszik, meg tudja szárítani magát a vízből kilépve, és nem érez az emberéhez hasonló szomjúságot. Riden segítségével fejleszteni tudta az erejének irányítását, mert a probléma még mindig fennáll, a vízben felülkerekedik rajta a szirén énje. Most jobban előtérbe került Alosa személyisége, súlyos döntéseket kellett hoznia, sok belső vívódását olvashattam, és számos alkalommal bizonyította mennyire fontos, sőt a legfontosabb számára a legénysége, a biztonságuk, hiszen többet jelentenek egymás számára egy legénységnél, sokaknak a családot jelenti ez a hajó. Becsülendő benne, hogy soha nem adja fel és az utolsó lehetőséget is felhasználva küzd. A személyisége alakulásához hozzátartozik a szüleihez való viszonya, az anyja hiánya, főleg annak tükrében, hogy mikor megtalálja, az szinte nyomban újra elmenekül. Később persze tisztázzák a dolgokat, de ez újabb csalódásként éri, és nagyon letöri. Az apja megbecsülésének elérése iránti vágy meghatározta az egész eddigi életét, és most, hogy újabb mocskos dolgok derültek ki, Alosa már nem reménykedik tovább a normális apa-lánya viszonyban, sőt, egészséges bosszúvágy uralkodik el rajta. Viszont a legénységét félti, és meg is van rá az oka. Bizony kemény veszteségekkel kellett megbirkózniuk, pedig azt gondoltam, az első rész kegyetlenségeit nem lehet fokozni, hát a szerzőnek sikerült párszor megdöbbentenie, és nem csak az őket üldöző kalózsereg révén. Az nagyon tetszett, hogy a legénység több tagját is jobban megismerhettem ebben a részben, hogyan is kerültek a csapatba. Persze a kislány, Roslyn lett a legnagyobb kedvencem. Egy igazi nagy család voltak, akik odafigyeltek egymásra, nem csak parancsot teljesítettek, hanem voltak önálló ötleteik. Tetszett, hogy Alosa kapott a többiektől pár vicces beszólást Ridennel kapcsolatban, csak úgy barátilag, de jól csattantak!
Végre a szirénekkel is találkozhattam, Alosa révén megismerheti az olvasó az életüket, a birodalmukat, és persze megcsodálhattam a felhalmozott kincseiket. A romantikus szál édes volt, de a korábbiakhoz hasonlóan eléggé lassú égésű, mindkét fél bizonytalan, és a másiktól várja, hogy bizonyos dolgokat beismerjen és kimondjon. Eszméletlen jó volt a kémia közöttük, imádtam a közös jeleneteiket, főleg azokat, ahol Alosa szirén énjét próbálták korlátok közé szorítani, és ahogy rájöttek, mitől is működik egyre jobban a párosuk. Nagyon szerettem volna, ha kapok pár Riden szemszögű fejezetet, vagy legalább egy epilógust a végére, volt ezzel kapcsolatban némi hiányérzetem. Szerencsére Rident is jobban megismerhettem ebben a részben, kíváncsi voltam a történetére az apjával, ez igazi közös pont lett Alosával, hasonló problémákat tudtak megbeszélni. Makacsságban vetekedett a lánnyal, de végül csak elfogadta kapitányként is.
Meg voltam elégedve a végső harccal, bár kissé gyorsan lezárult, ahhoz képest, hogy erre vártunk az elejétől. A kalózkirály szerintem nem szenvedett meg eléggé, ahhoz képest, ami kegyetlenséget ő okozott a korábbikban. Továbbá arra számítottam, hogy Draxen valahogy előkerül, mert ahhoz képest, hogy komoly mellékszereplő volt az első részben, a szerző gyakorlatilag kiírta a folytatás elején. De hogy Riden sem hozta szóba többé, legalábbis nem emlékszem, hogy megtörtént volna, ez fura volt. Összességében nagyon tetszett a szerző stílusa, nem akart véresen komoly lenni, volt dráma, izgalom, de volt vidámság és romantika is, egy szóval kifejezve szórakoztató olvasmány, élveztem ezt a remek kalandos duológiát a déltengeri vizeken. Kíváncsi lettem a szerző egyéb műveire is, úgyhogy feltettem a radaromra, szívesen csatlakoznék hozzá újabb utazásra.

Borító: Szinte mindenhol ezzel a borítóval jelent meg, sajnos nem jön be.

Kedvenc karakter: Alosa, Riden, Roslyn

Szárnyalás: Ridennel a vizes jelenetek.

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: Fura, hogy elég sok a kemény kegyetlenkedés, veszteség, de a szerelmi szál a 15-ös karikát alig éri el.

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!



2022. február 12., szombat

Bessenyei Gábor: Tested és lelkem

 


Bessenyei Gábor legújabb ifjúsági kötete egy, a napjainkban nagyon elterjedt problémát dolgoz fel, amely nem más, mint az internetes zaklatás és ennek a következményei. Ha kíváncsi vagy arra, hogy a történet két főszereplője ezután mihez kezd, tarts velünk, ráadásul most meg is nyerheted a Könyvmolyképző Kiadó által felajánlott nyereménypéldányt!

Könyvmolyképző, 2021
408 oldal
Besorolás: YA, romantikus, realista

Semmi ​bajom a meztelenséggel.
Hogyan is lenne? Igazából nincs is annál jobb, mint eljutni oda a lánnyal, hogy meztelenül láthasd. De mi van akkor, ha nemcsak te láthatod? Hanem az összes haverod, az egész iskola, és hirtelen mindenki azt hiszi, hogy jár neki belőle egy darab. Ez nem lehet a valóság. Mert ha az, nem biztos, hogy el bírom viselni. De ha én nem bírom elviselni, mi lesz Lucával?
Kemenes Bálint élete boldog. Ő a focicsapat ünnepelt sztárja, egyre sikeresebb a YouTube-csatorna, amit a barátaival csinál, és még egy gyönyörű lánnyal is flörtöl. Igaz, az a lány a legjobb haverja barátnője… De hát miért nem szakít Luca Áronnal? Talán fél a fiú bosszújától?
Orosz Luca az egyik legvidámabb, legmagabiztosabb lány az osztályban. Szeret olvasni, szívesen bulizik a barátaival, jól tanul és másoknak is segít. Aztán egy nap megtörténik vele az elképzelhetetlen: olyan képek kerülnek fel róla az internetre, amiket csakis egyetlen embernek szánt.
Hogyan lehet ezután folytatni az életet? Ugyanaz az ember tud maradni, aki eddig volt? Kire számíthat, kibe kapaszkodhat?
Bálint és Luca közös kalandja éppen csak elkezdődik, de a képek mindent megváltoztatnak. Bimbózó szerelmüket letöri egy olyan bosszú, aminek talán sohasem lépnek túl a következményein.
Mit hajlandó Bálint feláldozni azért, hogy Luca mellett kiálljon? És vajon mennyit ér ez a szerelem?
Te kitartanál a végsőkig is? Tudnál ítélkezés nélkül segíteni?
Tarts Bálinttal ezen a különleges úton, és ismerd meg a fiúk lelkének mélységeit!

Ennyit tudok csak mondani a könyvről a befejezés után, hogy BRUTÁLISAN jó volt! Ezt ugyanazt a fiú / férfi írta, akitől anno a middle-grade korosztálynak írt Olimposz legyőzése sorozatot olvastam? Hűha! Innentől jobban oda kell figyelnem rá!

A történet szerint Áron és Bálint jó barátok. Együtt fociznak, együtt csinálnak egy nagyon sikeres Youtube-csatornát és persze egy osztályban járnak. Egy csak a bibi: Áron barátnője, Luca. Bálintnak tetszik a lány, de nem mer lépni, mert hát a barátjának a barátnője... de mégis valami hibádzik, mert Luca láthatóan nem annyira viszonozza már Áron érzelmeit, mint anno.
Bálint és Luca viszont nagyon jóban vannak és a lány elmeséli a fiúnak, hogy bár a szerelemnek vége, de azért nem mer szakítani, mert Áron megzsarolta őt. Mégpedig elég gusztustalan módon... Luca, még a szerelmük hajnalán meztelen, eléggé merész képeket küldött át Áronnak, Áron pedig azzal zsarolja Lucát, ha elhagyja a lány, akkor mindenkinek megmutatja a fotókat...
Ez egy darabig működik is, de végül Lucánál betelik a pohár és lép. De egyúttal Áron is, és közszemlére kerülnek a fotók. Persze a "rettentő bátor Don Juan" névtelenül küldi szét a fotókat, ezzel Luca életét egy szempillantás alatt teszi tönkre, míg ő vígan éli tovább az életét.
Bálint megpróbál Luca mellé állni, de vajon Lucának szüksége van rá? Bálint elég erős, hogy mindent kockára téve segítsen Lucának? És persze, vajon megbűnhődik az a szemétláda?

Ez a regény tényleg egy óriási érzelmi hullámvasút volt. Olvasás közben leginkább a mérhetetlen düh kerülgetett Áron tettét és viselkedését megismerve. A regény befejezése utána pedig két gondolatom volt.
Egyrészt, hogy a bűnös méltó büntetést kapott-e, másrészt pedig milyen jó, hogy az én kamaszkoromban még nem volt ilyen lehetőség tönkretenni a másikat...

Bessenyei Gábor nagyon ütős történetet választott és ráadásul mindezt egy fiú szemszögéből élhetjük át. Ami különösen érdekes, mert eddig a legtöbb esetben az ilyen történeteket a szenvedő fél, a lány meséli el.
Azt külön szerettem benne, hogy Bálint nem volt kifejezetten "hófehér" karakter. Ő is esendő volt, férfi, aki bár szerette Lucát, de mint férfit ugyanúgy izgalomba hozták a fotók és nem tudta megállni, hogy ne nézze meg őket. Mellette pedig, bár elítélte a lelki bántalmazást, de eleinte nem nézett magába, hogy ő is ugyanezt tette. Másnál észrevette, magánál nem. Csak amikor a bántalmazott fél szembeállította a tetteivel, akkor esett le, hogy mi minden számít bele a "bullying" kategóriájába.
A szerzőnek mérhetetlenül hálás vagyok, mert ennyire hitelesen már régen jutottam be egy "pasi" fejébe. Nemcsak a lovagias gondolatokhoz jutottunk hozzá, a szerelmesekhez, a védelmezőhöz, hanem egy VALÓDI hús-vér kamaszéhoz, akit kétségek és vágyak gyötörnek, sokszor nem a legjobb döntés hozza meg és ő is csinál hülyeségeket. Talán éppen ezért a könyvből Bálint volt a kedvenc karakterem.
Luca már más téma. Tudom, "vén iszapszemű rája vagyok már", és lehet, hogy kamaszként, megtörve, megalázva, én is kb ezeket tettem volna, amit a főhősnőnk, de a mai szemmel nézve, nagyon nem így reagáltam volna le azokat, amiket vele tettek (mind Áron, mind pedig az osztálytársak, tanárok, szülők...).
A mellékszereplőkért is csupa pluszpont jár, hiszen akár támogató karakterek voltak, akár nem, mind tökéletesen testesítették meg a mai kor embereit. Akár arról a lányról beszélünk, aki majdnem ugyanazt a hibát követi el, mint Luca, csak hogy megszerezze a hőn áhított pasit (nem tanulva az osztálytársa hibájából..) vagy az iskolát, aki csak a suli jó hírnevét védte vagy a fiú osztály és iskolatársakat, akik a jó hecc és a "pasi mivoltuk miatt", bele se gondoltak, hogy mennyit ártanak Lucának... vagy a lányokat, akik még egyszer pluszként belerúgtak a már amúgy is a földön fekvő lányba, csak mert végre már nem Luca állt a "rangsor élén"....
A szerelmi szál pedig édes volt és aranyos, pont úgy tudta megalkotni a szerző, hogy ténylegesen elhihessük, hogy ez a két szereplő között még rettentően törékeny valami, ami bármelyik irányba elfordulhat.
És a "főgonosz"? Szerintem Bessenyei Gábor jóval "kesztyűsebb kézzel" bánt vele, mint ahogy én tettem volna. De szerencsére nem én vagyok az író :D, így az én "felnégyelem, lefejezem és fel se merem sorolni, hogy mit tettem volna vele" stílusommal nem találkozhattok :D
Az író maradt az élet, a realitások talaján. 

Összességében mindenkinek javasolnám ennek a regénynek az elolvasását, főleg a kamaszoknak - a lányoknak azért, hogy tanuljanak és ilyet még véletlenül se tegyenek azért, hogy megszerezzenek vagy megtartsanak egy fiút; a fiúknak pedig azért, hogy lássák, hogy a "vicces és bosszúálló" tettük milyen következményekkel járhat a másik fél számára...

Borító: Gyönyörű - szépek a színek, a kép adja a sztorit, és még picit dombornyomott is. Ha akarnék se találnak benne hibát.

Kedvenc karakter: Bálint

Szárnyalás: a hiteles kamaszfiú ábrázolás

Mélyrepülés: Áron, Áron és Áron.. és mondtam, hogy Áron is ?

Érzelmi mérce: engem inkább a düh hajtott előre, hogy olvassam a könyvet.. hogy a bűnös végre megkapja-e a megérdemelt büntetését... de igen, van benne romantika is :)

Értékelés:  



Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:
Mostani játékunkban olyan könyvekre fókuszálunk, amelyek magyar szerző tollából származnak és középiskolásokról szólnak. Nincs más dolgotok, mint kitalálni, hogy az egyes állomásokon lévő idézetek melyik könyvből származnak, ezután pedig írjátok be a könyv címét a Rafflecopter megfelelő dobozába!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak 
magyarországi címre postáz.)

„Addig kell felelőtlennek lenni, ameddig lehet, különben azt veszed észre, hogy negyvenéves vagy, családod van, és hirtelen nem találod önmagad.”


A blogturné további állomásai:
Február 08 – Fanni’s Library
Február 10 – Sorok között - extra
Február 12 – Kelly és Lupi olvas
Február 14 – Könyvvilág
Február 16 – Deszy Könyvajánlója
Február 18 – Spirit Bliss Sárga könyves út - extra
Február 20 - Veronika's Reader Feeder

2022. február 1., kedd

James Norbury: Nagy Panda és Kicsi Sárkány

 


A Nagy ​Panda és Kicsi Sárkány című felnőttekhez szóló, bájosan illusztrált könyvben filozofikus gondolatokon keresztül ismerkedhetünk meg a buddhista életfelfogással.
Tartsatok bloggereinkkel, és olvassátok el, ők mit gondolnak James Norbury könyvéről! Ne feledjétek, hogy a turné végén egy szerencsés olvasónk meg is nyerheti a könyvet a 21. század kiadónak jóvoltából!

XXI. század kiadó, 2021
160 oldal
Fordította: Laik Eszter
Goodreads: 4,52
Besorolás: aforizma, filozófia

Vezérlő ​fény a sötétebb hónapokban – gyönyörű, illusztrált kiadvány két barátról, és elgondolkodtató utazásukról, amelyet a buddhista filozófia inspirált.

– Mi fontosabb – kérdezte nagy panda –, az utazás vagy a megérkezés?

– Az útitárs – mondta kis sárkány.

Nagy panda és kis sárkány barátok. Együtt utaznak végig az évszakokon, nappalokon és éjszakákon, esőben és napsütésben. Miközben kint vannak a természetben, reménnyel és inspirációval telíti őket a környezetük, hogy rájöjjenek, még a legsötétebb napokon is ott a bizonyosság: a tavasz mindig visszatér.

Érezd át nagy panda nyugalmát, aki mindig eszünkbe juttatja, hogy mik az igazán fontos dolgok, és nem mulasztja el kiélvezni az apró, egyszerű pillanatokat.

Fedezd fel mindennapjaid világát kis sárkány kíváncsi tekintetével, akinek, bár a termete kicsi, a szíve nagy.

A két barát utazása a folyton váltakozó évszakokon át tart – csatlakozz hozzájuk, ahogyan rájönnek, hogyan éljenek a pillanatban, békéljenek meg a bizonytalanságokkal, és merítsenek erőt, hogy együtt legyőzzék az életben felbukkanó akadályokat.

Ezzel a könyvvel még tavaly találkoztam és már akkor úgy éreztem, hogy ez nekem KELL. A megérzésemet tettek is követték, így ma már a polcomon csücsül ez a gyönyörűség.
A szerző a köszönetnyilvánításban leírja, hogy mennyit házalt ezzel a könyvvel, mire végre valaki HITT benne és hajlandó volt a kiadásra. Én rettentően örülök neki, hogy végül sikerült kiadót találnia és széles körben ismertté is tenni. Nem mondom, hogy hiánypótló mű, mert ilyen filozófikus témában vannak ennél jóval bőségesebb tartalommal bíró könyvek is, de ennyire cuki - kevés van.

A történet szerint a nagy panda és a kis sárkány találkoznak és együtt folytatják az útjaikat. Hogy hová tartanak? Szerintem lényegtelen. De az mindenképpen lényeges, hogy HOGYAN. Egymást segítve, bátorítva. Mindezt tündéri képekkel illusztrálva. Komolyan mondom, hogy nem tudom, mi kötött le jobban, a nagy panda bölcs tanácsai vagy a hozzájuk tartozó illusztrációk. Mert mind a kettő külön-külön is megér egy nézegetést/olvasást, de együttesen mindenképpen kihagyhatatlanok.
Az utazás négy évszakon keresztül történik, azok minden szépségével és jellegzetességével együtt és örök érvényű gondolatokat oszt meg velünk a szerző. Az aprócska sárkányba akár magunkat is beleképzelhetjük, a rengeteg kérdésével, megoldhatatlannak tűnő problémáival, amire a bölcs panda mindig megfelelő, elgondolkodtató és megfogadandó tanácsokkal szolgál. 

A könyv maga nagyon szép kivitelű, keménytáblás, vastag, jó minőségű lapokból áll, amelyeken az illusztrációk - legyenek azok fekete-fehérek vagy színesek, nagyon jól mutatnak.

Őszinte leszek, nem hittem volna, de a könyvet, amióta itt van nálam, már számtalanszor végiglapoztam. Amikor jó kedvem van/volt vagy amikor szomorú vagyok/ voltam. Egyszerűen nem tudok betelni sem a képekkel, sem a hozzá tartozó gondolatokkal. Legszívesebben egyik-másik képet kinyomtatnám és felragasztanám a falra. A könyv egyszerre szórakoztat, melengeti meg az ember szívét és közben talán egy-két problémájára is választ ad. Segít abban, hogy semmit se vegyünk véresen komolyan, hogy holnap is van nap, mindent meg lehet próbálni újra és hogy merjünk... barátkozni, változtatni, belevágni valami újba és ÉLNI.
Azt hiszem, hogy ezt a könyvet minden korosztály nyugodtan forgathatja, hiszen egyszerűen, érthetően, de mégis nagyon bölcs gondolatokkal gazdagíthat bennünket, a szemnek kedves illusztrációk pedig a gyerekeket is lekötheti. Mindenkinek ajánlom!



Borító: Egyszerűen tökéletes

Szárnyalás: A történet? Az illusztrációk? Az üzenetek? Vagy inkább így együtt az egész

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: a lelkemet simogatta

Értékelés:  

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:

James Norbury gazdagon illusztrált könyvének két főszereplője Nagy ​Panda és Kicsi Sárkány, ezért úgy gondoltuk, hogy még több pandával és sárkánnyal ismerkedtetünk meg titeket! Találjátok ki, hogy melyik mesében található az egyes állomásokra kitett kép, és írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő rubrikájába.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)



a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:
[Blogturné Klub]
Január 21 - Hagyjatok! Olvasok!
Január 23 - Angelika blogja
Január 27 - Sorok között
Január 29 - Csak olvass!
Január 31 - Olvasónapló
Február 1 - Kelly és Lupi olvas
Február 2 - Ambivalentina
Február4 - Könyv és más
Február 6 - Readinspo
Február 8 - Booktastic Boglinc

Rendszeres olvasók