A Maxim Könyvkiadó jelenteti meg Rosaria Munda Fireborne sorozatának első részét A tűz szülötte címmel. A történetben Annie és Lee a két legjobb sárkánylovas vetélkedik egymással az Éllovas címért, miközben országukat háború fenyegeti. A Blogturné Klub három bloggere izgalmas utazásra visz benneteket Kallipoliszba, ahol sárkányháton repülhettek a főhősökkel! Tartsatok velünk és egy szerencsés játékos megnyerheti a könyvet a kiadó felajánlásában.
448 oldal
Fordította: Abrudán Katalin
Goodreads: 4,08
Besorolás: YA, fantasy, sárkányok
Annie és Lee még gyerekek voltak, amikor egy brutális forradalom megváltoztatta a világukat, és mindenkinek – még az alacsony származásúaknak is – esélyt adott arra, hogy a sárkánylovasok vezető rétegébe kerüljenek.
Most mindketten felemelkedő csillagok az új rendszerben, annak ellenére, hogy hátterük nem is lehetne különbözőbb. Annie alacsony származású családját sárkánytűz végezte ki, míg Lee arisztokrata családját forradalmárok gyilkolták meg. Az, hogy ugyanabban az árvaházban nőttek fel, barátságot kovácsolt közöttük, és a hét évnyi kiképzés riválisokká tette őket a sárkánylovas flotta vezető pozíciójáért.
De minden megváltozik, amikor a régi rezsim túlélői felbukkannak, akik a város visszaszerzésére törnek.
A háború közeledtével és az Annie-vel való kapcsolatának gyors változásával Lee-nek választania kell, hogy megöli-e az egyetlen megmaradt családját, vagy elárul mindent, amiben eddig hitt. Annie-nek pedig el kell döntenie, hogy megvédje-e a fiút, akit szeret … vagy legyen a hős akire a városnak szüksége van.
Most mindketten felemelkedő csillagok az új rendszerben, annak ellenére, hogy hátterük nem is lehetne különbözőbb. Annie alacsony származású családját sárkánytűz végezte ki, míg Lee arisztokrata családját forradalmárok gyilkolták meg. Az, hogy ugyanabban az árvaházban nőttek fel, barátságot kovácsolt közöttük, és a hét évnyi kiképzés riválisokká tette őket a sárkánylovas flotta vezető pozíciójáért.
De minden megváltozik, amikor a régi rezsim túlélői felbukkannak, akik a város visszaszerzésére törnek.
A háború közeledtével és az Annie-vel való kapcsolatának gyors változásával Lee-nek választania kell, hogy megöli-e az egyetlen megmaradt családját, vagy elárul mindent, amiben eddig hitt. Annie-nek pedig el kell döntenie, hogy megvédje-e a fiút, akit szeret … vagy legyen a hős akire a városnak szüksége van.
A fülszöveg egész jól leírja a regény alapszituját, Annie és Lee mindketten árvaházban nőttek fel, és leghőbb vágyuk sárkánylovassá válni. Egyenlő esélyük van erre, de nem volt ez mindig így. A forradalom előtti időkben csakis sárkánylovas leszármazottak lehettek lovasok, tehát Lee születése jogán éppenséggel az lehetett volna, de a felkelés megdöntötte az akkori hatalmat, és a szeme láttára végezték ki az egész családját, tíz éves volt ekkor, és csupán egy véletlennek köszönheti a megmenekülését. Annie jobbágycsaládba született, akiknek földjein évről évre rosszabb lett a termés, amit a végén már teljes egészében be kellett szolgáltatni, így gyakorlatilag éheztek. Végül az akkori egyik sárkányúr Annie családját nagyon kegyetlen módon, sárkánytűzzel végezte ki. Az apja élelmet titkolt el, és példát akartak statuálni, a kislány szemtanúnak maradt életben, és ő is árvaházba került. A teljesen különböző neveltetés ellenére barátok lettek, Lee megvédte a kislányt a többiek zaklatásaitól. Mindkettő elég okos volt ahhoz, hogy feljebb kerüljenek a ranglétrán, és sárkánylovasnak tanuljanak. Immár a sárkánylovas internátus végzőseinek számítanak, és hamarosan meg kell küzdeniük a többiekkel az Éllovas státuszért.
Nagyon érdekesnek találtam a könyvet, sokféle szempontból különlegesnek mondható. Debütáló szerzőről van szó, tehát semmit nem tudtam róla, csak annyit, hogy egy-két ismerősöm olvasta ezt a regényt és nagyon tetszett nekik. Nem tudom kizárni az olvasásélményből, hogy halvány sugallatokat érzek a Harry Potter, a Trónok harca, az Így neveld a sárkányodat világaiból, nem mondom, hogy ez rossz lenne, csak itt-ott emlékeztetett ezekre, de nem részleteiben, inkább hangulatában, alapötletekben. Megmondom őszintén, nekem ez a regény nehezen emészthető volt, főleg a politikai háttér miatt, ami sok részletben épp a mai magyar helyzetre is emlékeztet, és időnként borzalmasan elrettentett. Komolyan, amikor a propagandagépezetről, cenzúráról, manipulációról meg hasonló dolgokról olvastam, nem tudtam a diktatórikus orbánisztántól elvonatkoztatni. Nem részletezem, de a hányinger kerülgetett, milyen valóságos politikai eszközök ezek a mai világban is. Szóval nagyon részletes és kidolgozott a világfelépítés, egy olyan vezetővel, aki felettébb karizmatikus, ugyanakkor nyugodtságot is áraszt, de valahogy nem tudtam megbízni benne. A kormány a bajban mutatta ki a foga fehérjét igazán, amikor a háborús veszély miatt a fejadagokat kellett elosztani, hirtelen mégsem volt egyenlő a nép. És még a régi kormány volt korrupt?
Tetszett viszont a történetbe szőtt kultúra, az irodalom, a különböző nyelvek, például a sárkánynyelv használata. Végre nem csak történelmet tanultak meg küzdősportokat, hanem versek, irodalmi művek is jelentőséggel szóba kerültek. Erősen karaktervezérelt a történet, tele visszaemlékezésekkel, belső vívódásokkal, amik igaz, hogy mélységet adtak a karaktereknek, de valójában csak a két főszereplőre vonatkozóan. Váltott szemszögben olvashattam a történetet, és hamar ki is alakult bennem a kép egy félénk, de ambiciózus 16 éves lányról, aki meg akarja mutatni a világnak, amit magában felépített, a tehetségét és a rátermettségét, de rengeteg dolog korlátozza, visszatartja, elsősorban a származása miatt. Sokszor a képébe kapja ezt, még azoktól is, akiktől a legkevésbé várná, ez konfliktust okoz nála. Nem szeret konfrontálódni, pedig előbb utóbb ki kell állnia magáért, és fel kell vállalnia önmagát. A sárkánya kiválasztotta őt, teljes szimbiózisban repülnek és küzdenek együtt, ezek valóban csodálatos részek a történetben. Gyengéd érzelmeket táplál Lee iránt, de nem akarja ezt kinyilvánítani, mert egyrészt felesküdtek a haza védelmére, és Őrzőként nem alapíthatnak családot, az érzelmeknek itt nincs helyük. Ettől még fáj neki, hogy Lee-t körülrajongják a lányok, többek között a legjobb barátnője és támogatója, Crissa is.
Lee még nála is bonyolultabb személyiség, hiszen egész életében titkolnia kellett, hogy arisztokrata származású, egy teljesen más hatalmi rendben gyerekeskedett, most pedig egyszerűen nem lehet más belőle, mint a hazája védelmezője, ő is Őrző és egyben a jelenlegi politikai rend hűséges híve. És ennek a helyzetnek a közepébe vágódik bele egy rég nem látott unokatestvér, Júlia, aki a másik oldalra hívja őt, azokhoz kellene csatlakoznia, akik a felkelés előtti világ túlélői, vissza akarják hozni a régi világot, és épp támadásra készülnek. Újra főúri élete és jogai lehetnének, palotában élhetne, viszont le kéne mészárolni a barátait, a tanárait, a feljebbvalóit, akik az utóbbi hét évben gondoskodtak róla. Hiába barátok, Annie-vel sosem beszélték meg egymással a titkaikat, pedig a lány szinte biztos volt Lee származásában, és egy ponton Lee-nek is szembe kellett néznie azzal, valójában milyen ember volt az apja, és mi indokolta a tetteit. Lee és Annie mindketten átéltek súlyos traumát a forradalom kapcsán, ez összekovácsolja a barátságukat, de nem merik átlépni azt a bizonyos határvonalat. A két főszereplő karakterfejlődése egyébként nagyon tetszett, szépen kirajzolódott, honnan hová jutottak el, csak ne lettek volna az egymás iránti érzelmeik ennyire elnyomva, illetve Lee-t azért pár dologért megcsapkodtam volna.
Nagyon jók voltak a mellékszereplők, főleg az a nyolcas csapat, aki a verseny végére maradt, akikből a flotta elitje válik majd. Kifejezetten tetszett Acél karaktere, aki többször is meg tudott lepni.
És akkor minden pozitívum ellenére, miért nem adok maximális pontot? Nagyon nem tetszett a romantika. Mondhatnám, hogy romantika nélkül is lehet jó young adult kalandregényt írni, és ez így is van, inkább ne lett volna semmi benne, mintsem ez a bolondság. Nincs ellenemre egy lassú égésű szerelem, de itt annyira elnyomták magukban ezt, pedig nyilvánvaló, mit jelentenek egymásnak Lee és Annie, (totál eszembe jutott róluk a Shadow and Bone-ból Alina és Mal). Mégis tagadásban vannak, olyannyira, hogy Lee Crissával kavar, aminek Annie is tanúja lesz. Utáltam ezt, és amikor a vége felé már más helyzet alakult ki, nem is tudtam igazán örülni neki.
Az írásmóddal semmi gondom nem volt, sőt látszott az egészen, hogy gondosan meg lett tervezve a történet, komoly előkészületeket szánt rá a szerző, klasszikusokból merített például a világfelépítés kapcsán. Számomra mégis egy kissé lassan indult be a regény, nehezen haladtam a történet első felében, sok volt az idegen szó, meg kellett ismerni a hierarchiát a forradalom előttről és hogy utána hogyan alakult az élet. Sok benne a politika, kevés a romantika, viszont van jó sok sárkányos rész, ami azért kárpótolt rendesen. Több sárkányfaj is be lett mutatva, és az is újdonság volt, hogyan kapcsolódnak a lovasaikkal (kicsit avatarosan) és el kell érni bizonyos fejlettségi szintet a tűzokádáshoz, ami a valódi nagy fegyvertényező. Szerettem a szükséges ruházat leírásait is, ötletes volt a beépített hűsítő/kenőcsöző rendszer például. A versenyjeleneteket imádtam, ott voltam velük a felhők között, éreztem a forróságot, szívem megállt a zuhanórepüléseknél, szóval nagyon élveztem, csodálatos élmény volt erről olvasni. A cselekmény eléggé drámaira fordult a végkifejletben, ez is mindenképp a szerző javára írható. Izgalmas volt számomra, mi sül ki Lee önmagával való harcából, aztán a párbaj Júliával még rátett egy lapáttal, közben Annie is szervezkedik a háttérben, szóval lerágtam a körmöm az utolsó fejezeteknél. Nagyon érdekes volt, hogy a szerző egy családtagot tett meg ellenséggé, aki nem egy ismeretlen valaki, hanem gyerekkori játszótárs, barát, óriási dráma volt vele megküzdenie Lee-nek, számolva a következményekkel.
Nagyon érdekesnek találtam a könyvet, sokféle szempontból különlegesnek mondható. Debütáló szerzőről van szó, tehát semmit nem tudtam róla, csak annyit, hogy egy-két ismerősöm olvasta ezt a regényt és nagyon tetszett nekik. Nem tudom kizárni az olvasásélményből, hogy halvány sugallatokat érzek a Harry Potter, a Trónok harca, az Így neveld a sárkányodat világaiból, nem mondom, hogy ez rossz lenne, csak itt-ott emlékeztetett ezekre, de nem részleteiben, inkább hangulatában, alapötletekben. Megmondom őszintén, nekem ez a regény nehezen emészthető volt, főleg a politikai háttér miatt, ami sok részletben épp a mai magyar helyzetre is emlékeztet, és időnként borzalmasan elrettentett. Komolyan, amikor a propagandagépezetről, cenzúráról, manipulációról meg hasonló dolgokról olvastam, nem tudtam a diktatórikus orbánisztántól elvonatkoztatni. Nem részletezem, de a hányinger kerülgetett, milyen valóságos politikai eszközök ezek a mai világban is. Szóval nagyon részletes és kidolgozott a világfelépítés, egy olyan vezetővel, aki felettébb karizmatikus, ugyanakkor nyugodtságot is áraszt, de valahogy nem tudtam megbízni benne. A kormány a bajban mutatta ki a foga fehérjét igazán, amikor a háborús veszély miatt a fejadagokat kellett elosztani, hirtelen mégsem volt egyenlő a nép. És még a régi kormány volt korrupt?
Tetszett viszont a történetbe szőtt kultúra, az irodalom, a különböző nyelvek, például a sárkánynyelv használata. Végre nem csak történelmet tanultak meg küzdősportokat, hanem versek, irodalmi művek is jelentőséggel szóba kerültek. Erősen karaktervezérelt a történet, tele visszaemlékezésekkel, belső vívódásokkal, amik igaz, hogy mélységet adtak a karaktereknek, de valójában csak a két főszereplőre vonatkozóan. Váltott szemszögben olvashattam a történetet, és hamar ki is alakult bennem a kép egy félénk, de ambiciózus 16 éves lányról, aki meg akarja mutatni a világnak, amit magában felépített, a tehetségét és a rátermettségét, de rengeteg dolog korlátozza, visszatartja, elsősorban a származása miatt. Sokszor a képébe kapja ezt, még azoktól is, akiktől a legkevésbé várná, ez konfliktust okoz nála. Nem szeret konfrontálódni, pedig előbb utóbb ki kell állnia magáért, és fel kell vállalnia önmagát. A sárkánya kiválasztotta őt, teljes szimbiózisban repülnek és küzdenek együtt, ezek valóban csodálatos részek a történetben. Gyengéd érzelmeket táplál Lee iránt, de nem akarja ezt kinyilvánítani, mert egyrészt felesküdtek a haza védelmére, és Őrzőként nem alapíthatnak családot, az érzelmeknek itt nincs helyük. Ettől még fáj neki, hogy Lee-t körülrajongják a lányok, többek között a legjobb barátnője és támogatója, Crissa is.
Lee még nála is bonyolultabb személyiség, hiszen egész életében titkolnia kellett, hogy arisztokrata származású, egy teljesen más hatalmi rendben gyerekeskedett, most pedig egyszerűen nem lehet más belőle, mint a hazája védelmezője, ő is Őrző és egyben a jelenlegi politikai rend hűséges híve. És ennek a helyzetnek a közepébe vágódik bele egy rég nem látott unokatestvér, Júlia, aki a másik oldalra hívja őt, azokhoz kellene csatlakoznia, akik a felkelés előtti világ túlélői, vissza akarják hozni a régi világot, és épp támadásra készülnek. Újra főúri élete és jogai lehetnének, palotában élhetne, viszont le kéne mészárolni a barátait, a tanárait, a feljebbvalóit, akik az utóbbi hét évben gondoskodtak róla. Hiába barátok, Annie-vel sosem beszélték meg egymással a titkaikat, pedig a lány szinte biztos volt Lee származásában, és egy ponton Lee-nek is szembe kellett néznie azzal, valójában milyen ember volt az apja, és mi indokolta a tetteit. Lee és Annie mindketten átéltek súlyos traumát a forradalom kapcsán, ez összekovácsolja a barátságukat, de nem merik átlépni azt a bizonyos határvonalat. A két főszereplő karakterfejlődése egyébként nagyon tetszett, szépen kirajzolódott, honnan hová jutottak el, csak ne lettek volna az egymás iránti érzelmeik ennyire elnyomva, illetve Lee-t azért pár dologért megcsapkodtam volna.
Nagyon jók voltak a mellékszereplők, főleg az a nyolcas csapat, aki a verseny végére maradt, akikből a flotta elitje válik majd. Kifejezetten tetszett Acél karaktere, aki többször is meg tudott lepni.
És akkor minden pozitívum ellenére, miért nem adok maximális pontot? Nagyon nem tetszett a romantika. Mondhatnám, hogy romantika nélkül is lehet jó young adult kalandregényt írni, és ez így is van, inkább ne lett volna semmi benne, mintsem ez a bolondság. Nincs ellenemre egy lassú égésű szerelem, de itt annyira elnyomták magukban ezt, pedig nyilvánvaló, mit jelentenek egymásnak Lee és Annie, (totál eszembe jutott róluk a Shadow and Bone-ból Alina és Mal). Mégis tagadásban vannak, olyannyira, hogy Lee Crissával kavar, aminek Annie is tanúja lesz. Utáltam ezt, és amikor a vége felé már más helyzet alakult ki, nem is tudtam igazán örülni neki.
Az írásmóddal semmi gondom nem volt, sőt látszott az egészen, hogy gondosan meg lett tervezve a történet, komoly előkészületeket szánt rá a szerző, klasszikusokból merített például a világfelépítés kapcsán. Számomra mégis egy kissé lassan indult be a regény, nehezen haladtam a történet első felében, sok volt az idegen szó, meg kellett ismerni a hierarchiát a forradalom előttről és hogy utána hogyan alakult az élet. Sok benne a politika, kevés a romantika, viszont van jó sok sárkányos rész, ami azért kárpótolt rendesen. Több sárkányfaj is be lett mutatva, és az is újdonság volt, hogyan kapcsolódnak a lovasaikkal (kicsit avatarosan) és el kell érni bizonyos fejlettségi szintet a tűzokádáshoz, ami a valódi nagy fegyvertényező. Szerettem a szükséges ruházat leírásait is, ötletes volt a beépített hűsítő/kenőcsöző rendszer például. A versenyjeleneteket imádtam, ott voltam velük a felhők között, éreztem a forróságot, szívem megállt a zuhanórepüléseknél, szóval nagyon élveztem, csodálatos élmény volt erről olvasni. A cselekmény eléggé drámaira fordult a végkifejletben, ez is mindenképp a szerző javára írható. Izgalmas volt számomra, mi sül ki Lee önmagával való harcából, aztán a párbaj Júliával még rátett egy lapáttal, közben Annie is szervezkedik a háttérben, szóval lerágtam a körmöm az utolsó fejezeteknél. Nagyon érdekes volt, hogy a szerző egy családtagot tett meg ellenséggé, aki nem egy ismeretlen valaki, hanem gyerekkori játszótárs, barát, óriási dráma volt vele megküzdenie Lee-nek, számolva a következményekkel.
Összességében egy mozgalmas, sok-sok sárkányos jelenetet tartalmazó, izgalmas, taktikus regényt olvashattam, amiben jelentős szerepet kap a világfelépítés, a hierarchia, és kevésbé hangsúlyos a romantika. Nincs éles függővég, de a történet folytatódik, meglehetősen új felállásban, és én nagyon kíváncsi vagyok, mi az Éllovas flotta következő lépése.
Borító: Izgalmas, figyelitek a szárnyak alatti formát?
Kedvenc karakter: Annie.
Szárnyalás: A sárkányokkal összefüggő jeleneteket imádtam, még ha némelyik még nekem is fájt.
Mélyrepülés: A szerelmi szál.
Érzéki mérce: Ez a regény nem a romantikus szálról lesz emlékezetes, és ami van, az is bőven a young adult kategória keretein belül marad.
Érzéki mérce: Ez a regény nem a romantikus szálról lesz emlékezetes, és ami van, az is bőven a young adult kategória keretein belül marad.
Nyereményjáték
Kedvelitek a sárkányokat? A játékunkban filmekben szereplő sárkányokat kell felismernetek egy-egy kép alapján. Minden állomáson írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő sorába a felismert sárkány nevét vagy a film címét amiben szerepelt. Sok sikert a játékhoz!
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz, a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben újra sorsolunk!
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz, a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben újra sorsolunk!
Állomások:
07.29 Kelly és Lupi olvas07.31 Könyvvilág
08.02 Hagyjatok! Olvasok! extra
08.04 Hagyjatok! Olvasok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése