Oldalak

2022. augusztus 15., hétfő

Amie Kaufman - Jay Kristoff: Aurora felemelkedése (Aurora ciklus #1)


A Könyvmolyképző Kiadó jelentette meg Amie Kaufman és Jay Kristoff szerzőpáros új sorozatának első részét Aurora Rising - Aurora felemelkedése címmel. Aki szeret a jövőben kalandozni egy különleges küldetést teljesítő fiatal csapattal, feltétlenül tartson velünk a regény blogturnéján, őrületes élményben részesítünk! Kövesd az állomásokat  és a játék megfejtéséért cserébe esélyed lesz megnyerni a könyvet a kiadó felajánlásában.
 
Könyvmolyképző Kiadó 2022. Vörös pöttyös
400 oldal
Fordította: Sereg Judit
Goodreads: 4,13
Besorolás: YA, sci-fi, űrutazás

2380-at ​írunk, az Aurora Akadémia frissen végzett kadétjai megkapják első küldetésüket. Tyler Jones az akadémia sztárja, és alig várja, hogy összeállítsa álmai osztagát, de makacs hősiessége miatt végül azok kerülnek a csapatába, akiket senki más nem akart kiválasztani…
Egy pimasz és gúnyból kitüntetéssel végzett diplomata.
Egy szociopata tudós, aki előszeretettel lő saját szobatársaira.
Egy nagyszájú tech-mágus a galaxis legfejlettebb egójával.
Egy indulatkezelési problémákkal küzdő földönkívüli harcos.
Egy vagány pilóta, aki kicsit sincs oda Tylerért, ha valakit érdekelne.
De Ty legnagyobb problémáját még csak nem is az új osztaga jelenti, hanem Aurora Jie-Lin O’Malley, a lány, akit kimentett az interdimenzionális űrből – ahol két évszázadot töltött kriogén fagyasztásban. Aurinak, az időn kívüli lánynak fogalma sincs róla, mihez kezdjen, mégis ő lehet a kirobbantója egy több millió éve érlelődő háborúnak, és Tyler lúzerekből, bajkeverőkből és forrófejű kívülállókból verbuválódott csapata lehet a galaxis utolsó reménysége.

A szerzőket külön külön már ismertem A lehullott csillagok illetve A lótusz háborúja sorozatokból, és mindkettőjük írásait nagyon szerettem. Ehhez jön még az egyik kedvenc zsánerem, a ya sci-fi, úgyhogy azonnal tudtam, hogy olvasnom kell ezt a regényt. Annyira bejött ez a történet a várakozásaimnak, hogy újra azt éreztem az utolsó oldalnál, hogy a fenébe fogom év végén kiválasztani a legjobb regényt, mert megint találtam egy esélyes gyöngyszemet. És nem is ez az egyetlen közös munkájuk, a The Illuminae Files magyar megjelenésére is várunk egy ideje.
Tyler Jones nem tud éjjel aludni, túl izgatott, mert másnap reggel választhatja ki frissen kinevezett osztagkapitányként az akadémiai végzősök közül új csapatának tagjait. Azt gondolja, az idegeit lenyugtatja majd a rövid repülés az űrben, de egész másképp alakul az útja, segélyhívást fog, méghozzá egy több mint 200 évvel ezelőtt elveszett űrhajóról, ami telepeseket szállított volna az Octaviára. Hajtásnak nevezik az űrben azt a tért, ahol rés nyílik az univerzumban és viszonylag rövid idő alatt nagy tereket képesek áthidalni az utazók. Ám a Hajtás veszélyeket is rejt, zavarok keletkezhetnek,  a Hadfield űrhajó is erre a sorsra juthatott, többezer emberrel a fedélzetén. Csupán egyetlen túlélőt jeleznek a műszerek, egy fiatal lányt, aki jelenleg is hibernált állapotban van. Ty élete kockáztatásával megmenti Aurora Jie-Lin O'Malley-t (Auri), így a reggeli választási ceremóniáról végképp lemarad. Az ikertestvérén Scarlett-en és gyerekkori barátjukon Cat-en kívül csak a másoknak nem kellő, maradék kadétokat kapja meg. A 312-es osztag tehát készen áll végrehajtani az első feladatát a Légió tagjaként, csakhogy Auri potyautasként az űrhajóra szökik, megmentésével minden szabályt megszegnek, ugyanis fura módon a hatóságok még a nyomát is elakarják tüntetni annak, hogy valaha létezett ez a lány, az űrhajójával és a célállomásukkal együtt. Ty és csapata Auri mellé áll, és elkezdődik egy őrült utazás, menekülés, nyomozás, annak érdekében, hogy kiderítsék miről is szólnak a lány látomásai, honnan jönnek a képességei, és milyen hatalmaknak áll érdekében eltüntetni őt.
Annyira élveztem a regény minden sorát, nem is tudom mivel kezdjem a méltatást. A csapat tagjainak és Aurinak is saját szemszöge van, tehát 7 hangon követhetjük a történetet, számomra teljesen érthetően elkülönültek, és jól jellemezték a karaktereket, pl. a hallgatag Zilának volt egymondatos fejezete is. De kezdem a főnökkel: Tyler egy okostojás maximalista, akinek semmi sem vonja el a figyelmét a tanulmányairól, semmi szórakozás, ő a legjobb az egész évfolyamon, öt éve kizárólag a kapitányságra készül. Mellesleg aranyifjú külsővel és gödröcskés mosollyal rendelkezik, szóval extrán dögös is a srác. A vérében van a védelmezés és a felelősségvállalás, mindenkin segíteni akar, de ragaszkodik a szabályok betartásához, ő az Alfa.Az ikertestvére Scarlett a csapat Arca, vagyis a kiképzés alatt a diplomáciából szerzett extra képesítést, kiválóan tárgyal. Kedves és segítőkész, van némi pszichés érzéke, képes arra, hogy a dolgok mögé lásson. Mivel a szüleik meghaltak korábban, kicsit anyáskodó is, és Ty-al van egy ikrekre oly jellemző saját nyelvük, egy pillantásból is megértik egymást. Égővörös hajával nagyon csinos, fogyasztja a pasikat rendesen, és nagyon szórakoztató, ahogy számozza és rangsorolja az exeit. Tulajdonképpen Ty miatt jelentkezett az Akadémiára, hogy ne szakadjanak el egymástól, nagyon jó testvér.
Ovis koruk óta ismerik Cat Brannok-ot, aki az osztag pilótája, az Ász, természetesen ő is a legjobbak közé tartozik az évfolyamon. Tetovált, forrófejű, pimasz lány, van valami közte és Ty között, ami a felszín alatt szövődik, bonyolódik, kimondatlanul.
Az osztag másik három tagja a válogatás maradékából került ki, ők nyilvánvaló okból nem kellettek a többi kapitánynak.
Finian de Karran de Seel a mindenhez is értő stratéga, bármit megszerel, és erre szüksége is van, ugyanis enyhén korlátozott a mozgása, ami miatt speciális páncélszerűséget visel. Végtelenül okos, baromi jó dumája van, amit a legélesebb helyzetekben sem moderál, kimondja amit gondol. Ő a Gépfej.
Zila Madran a legkevésbé szociális a csapatból, de egyben a legokosabb is, vagyis ő az Agy. Egyedül érzi jól magát, ha nyugiban gondolkodhat, később felenged valamennyire, és fapofával tud beszólni olyanokat, hogy lefordulsz a székről. Mindent megold, bár időnként használja a fegyverét, még a csapattársaira is, igaz csak bénításra állítva a sokkolót. Szóval elég para a csaj, ő bontakozott ki a legkevésbé, a leggyengébb láncszemnek tűnik csapattagként, pedig inkább a legélesebb kés jelző illeti meg, bízom benne, hogy a következő részekben jobban előtérbe kerül.
Utoljára hagytam a kedvencemet, Kaliis Idraban Gilwraeth, a Tank, harcos, arrogáns, egy olyan fajból származik, amelynek több millió éves múltja van. Úgy néz ki, mint Legolas, hátrafont hosszú fehér hajjal, hegyes fülekkel, és helyes arccal, erős, izmos testalkattal rendelkezik. (Kicsit fura volt, hogy 250 év múlva is emlékeznek a LOTR világra, de örültem ennek.) Ő egy Syldrathi harcos, akinek a vérében van a harc, az agresszió. A népe fegyverszünetet kötött ugyan, de egy csoportjuk nem ismeri ezt el, így mindenki bizalmatlan vele szemben, mintha áruló lenne.
Ők a 312-es osztag, hozzájuk csapódott hetediknek Auri, a 220 évet hibernálásban töltő 17 éves lány. Alig telt el némi idő a megérkezése óta, ami alatt magához kéne térnie, rádöbbenni a veszteségeire, máris új és megmagyarázhatatlan események történnek vele, látomásai vannak, hajtja valami erő, egy ismeretlen cél felé. A csapat Auri mellé áll, és hirtelen arra eszmélnek, hogy áthágtak minden szabályt, és menekülnek azok elől, akiknek elvileg a rendet kéne képviselni. Egy intergalaktikus utazás kezdődik, előre az ismeretlenbe, egy lehetetlen küldetést kell végrehajtaniuk. Mindenki a maximumot nyújtja, igazi csapatként működnek együtt. 
A cselekmény lenyűgözött, az űrhajó első startolásától kezdve nincs megállás, végigizgultam a kalandjuk minden pillanatát. Az érzelmeim csak úgy hullámoztak, mivel hamar megszerettem a karaktereket és a szívem csak úgy zakatolt, és nem kerültek el a könnyek sem. Volt egy pont, amikor sejtettem, hogy megvezetnek a szerzők, de végül olyan szinten koppantam, hogy az államat kellett keresgélni. A két szerző 200%-al teljesítette túl a várakozásaimat, nem is tudtam már letenni, a felétől egy üléssel olvastam ki a regényt. Alapból nagyon szeretek a jövőben játszódó történeteket olvasni, itt is teljesen beleéltem magam, milyen lesz az élet 200+ év múlva, mennyi új életforma kerül felfedezésre és milyen messzire jut el az emberi faj az univerzumban. Imádok a csillagok között lenni, legalább ebben a formában, nemhiába akartam valaha csillagász lenni.
Nagyon érdekes volt a regény szerelmi szála. Egyrészt nem volt hangsúlyos, abszolút nem viszi el a cselekményt ebbe az irányba, másrészt én azt gondoltam naivan, hogy a megmentő Tyler és a megmentett Auri között lesz vonzalom, de nem így lett, úgyhogy egész más jellegű kapcsolat alakul a regényben. Ami végül is elég fura, mert egy olyan Twilight-os bevésődés-féle történik, és ez egy heti ismeretség után több mint szokatlan. De visszatekintve azért nagyon is elviseltem ezt a néhány gyengédebb pillanatot, sőt imádtam.
Nagyon jó a regény humora, sok a szarkasztikus beszólás, amit nagyon szeretek, és néhány jelenet helyzetkomikuma is hangos nevetésre késztetett. Meg kell említenem még valamit, és ez Auri beszédstílusa. Nem tudom mennyi marad meg ebből a végleges verzióban, én előolvasói példányt olvastam. Szóval Auri stílusát próbálták régiesre venni, de ez nem igazán sikerült, inkább fura lett. Egy darabig nem is jöttem rá, hogy ez direkt van, de aztán Ty is megemlíti, milyen furán káromkodik a lány, végül is a 200 évvel korábbi (kb mai) stílust akarhatták belevinni. Hát igen, a basztikuli, a pitébe, meg az atyagatya kifejezésektől falra másztam, inkább sokkoló volt, mint célravezető.

Így utólag visszagondolva, az azért fura, hogy minden földönkívüli faj is meglehetősen humanoid külsejű, legfeljebb aprónak számító eltérésekkel kerültek bele a történetbe. Mondjuk nem várnék egy Star Wars-féle karakteráradatot,  de  ennél talán változatosabbat igen, és robotok sem sűrűn fordultak elő sajnos.
Az ellenségkép azonban betalált, szerintem jó az ötlet és a megvalósítás is, a hatalmas kiterjedéses szövevény, amivel elsőre nem igazán lehet mit kezdeni, ezt még ki kell okoskodniuk, hogyan szállnak szembe vele. Visszatérve kicsit a karakterekre, hála a legénység sokszínűségének, szépen be tudta mutatni a szerzőpáros a különböző habitusokat, a külső és belső tulajdonságok eltéréseit és azoknak változásait. Mindenki sorra került a regény folyamán, kisebb-nagyobb mértékben, de megismerhettem a különböző szokásokat, családi jellemzőket, a hierarchiákat. Szépen össze is lehet vetni a mai világgal, mert nyilván felfedez az olvasó némi párhuzamot bizonyos jellemzőknél.
Na de a legfontosabb mondanivalója a regénynek minden szórakoztató aspektusán túl az, hogy állhat bármilyen szerteágazó egyedekből egy csapat, ha összefognak, együtt képesek legyőzni minden akadályt. Ty nagyszerű vezetőként képes volt egységet kovácsolni a legénységéből, mindenki a legjobb tudását beleadva küzdött, legyen az ember vagy más bolygó szülöttje. Mindenki fejlődött a küldetés során, jobbá vált, olyanná, aki érti és megbecsüli, hogy jó érzés tartozni egy csapathoz és érdemes is. Természetesen mivel sorozatról van szó, alig várom a folytatást, remélhetőleg csak egy szusszanásnyi időre kell megválnom tőlük, nem évekre. Nagyon ajánlom ezt a regényt, a legjobbak között van az idén nálam!
Képek: Pinterest, DeviantArt

Borító: Nem lehetne ennél gyönyörűbb.

Kedvenc karakter: MINDENKI

Szárnyalás: A Bianchi akció.

Mélyrepülés:  -

Érzelmi mérce:  A romantika halványan van jelen, és teljesen a young adult kategóriába illő.

Értékelés: 

 
 Nyereményjáték

Mi mással játszhatnánk, mint űrben játszódó filmek felismerésével? Nem a legkönnyebbeket választottuk! Ismerd fel minden állomáson a filmet, és írd be a rafflecopter doboz megfelelő sorába. A filmek címét írhatjátok a magyar vagy az eredeti címmel is.
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére, hogy a megkapott értesítő levélre válaszoljanak, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.

Állomások:
 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése