A Könyvmolyképző Kiadó jelentette meg Jennifer L. Armentrout Vér és hamu sorozatának második részét Hús és tűz királysága címmel. Tovább folytatódik Poppy és Casteel története Atlantia felé tartó útjukon, árulások, véres harcok és érzéki kalandok közepette. Kövesd az állomásokat és a játék megfejtéséért cserébe esélyed lesz megnyerni a könyvet a kiadó felajánlásában.
658 oldal
Fordította: Rácz Kata
Goodreads: 4,43
Besorolás: fantasy, romantikus, vámpír, vérfarkas
Erősebb a szerelem a bosszúnál?
EGY ÁRULÁS…
Minden, amiben Poppy valaha hitt, hazugság, beleértve a férfit is, akibe beleszeretett. És nem igazán tudja, ki is ő valójában a Szűz fátyla nélkül. Azt viszont tudja, hogy semmi nem jelent rá akkora veszélyt, mint ő. A Sötét Szerzet. Atlantia királyfija. Aki azt akarja, hogy Poppy küzdjön ellene, és ez egy olyan parancs, aminek ezer örömmel engedelmeskedik. Lehet, hogy elrabolta, de sosem lesz az övé.
EGY DÖNTÉS…
Casteel Da’Neer hazugságai ugyanolyan megnyerőek, mint az érintése. Az igazságai pedig olyan érzékiek, mint a harapása. De Poppy csak rajta keresztül kaphatja meg, amit akar – hogy megtalálja a bátyját, Iant. Az, hogy együttműködik Casteellel, ahelyett, hogy ellene dolgozna, kockázatot rejt magában. A királyfi mégis minden lélegzetvételével kísérti őt, és azt kínálja fel, amire a lány mindig is vágyott. És Poppy túlságosan vakmerő, túlságosan kiéhezett ahhoz, hogy ellenálljon a kísértésnek.
EGY TITOK…
Azonban a nyugtalanság egyre fokozódik Atlantiában, miközben a királyfi hazatérését várják. Egyre többet suttognak háborúról, és Poppy az események kellős közepébe csöppent. Sötét titkok törnek felszínre, amelyek beszivárogtak a két királyság véráztatta bűneibe, és mindkét királyság bármit megtenne azért, hogy rejtve maradjon az igazság. De amikor megrázkódik a föld, és az ég vérezni kezd, lehet, hogy már túl késő.
EGY ÁRULÁS…
Minden, amiben Poppy valaha hitt, hazugság, beleértve a férfit is, akibe beleszeretett. És nem igazán tudja, ki is ő valójában a Szűz fátyla nélkül. Azt viszont tudja, hogy semmi nem jelent rá akkora veszélyt, mint ő. A Sötét Szerzet. Atlantia királyfija. Aki azt akarja, hogy Poppy küzdjön ellene, és ez egy olyan parancs, aminek ezer örömmel engedelmeskedik. Lehet, hogy elrabolta, de sosem lesz az övé.
EGY DÖNTÉS…
Casteel Da’Neer hazugságai ugyanolyan megnyerőek, mint az érintése. Az igazságai pedig olyan érzékiek, mint a harapása. De Poppy csak rajta keresztül kaphatja meg, amit akar – hogy megtalálja a bátyját, Iant. Az, hogy együttműködik Casteellel, ahelyett, hogy ellene dolgozna, kockázatot rejt magában. A királyfi mégis minden lélegzetvételével kísérti őt, és azt kínálja fel, amire a lány mindig is vágyott. És Poppy túlságosan vakmerő, túlságosan kiéhezett ahhoz, hogy ellenálljon a kísértésnek.
EGY TITOK…
Azonban a nyugtalanság egyre fokozódik Atlantiában, miközben a királyfi hazatérését várják. Egyre többet suttognak háborúról, és Poppy az események kellős közepébe csöppent. Sötét titkok törnek felszínre, amelyek beszivárogtak a két királyság véráztatta bűneibe, és mindkét királyság bármit megtenne azért, hogy rejtve maradjon az igazság. De amikor megrázkódik a föld, és az ég vérezni kezd, lehet, hogy már túl késő.
Azonnal olvastam volna a folytatást az FBAA után tavasszal, de komolyan nem gondoltam volna, hogy a szokásos minimum egy éves várakozás helyett a kiadó meglepi a rajongókat egy gyors második rész megjelenéssel a szeptember végi Könyvfesztiválra. Ha azonban szeretnétek ti is meglepni magatokat egy cuki bónusz novellával az első részből, egy feliratkozás után letölthető a "Vörös Gyöngy jelenet" Hawke szemszögéből, természetesen angolul! https://jenniferlarmentrout.com/bonus-scene-hawke-pov-the-red-pearl/
Különösen emlékezetes volt az első rész számomra, nagyon megfogott a történet, így izgatottan vágtam neki az olvasásnak, ami pontosan ott folytatódott, ahol az első rész abbamaradt. Casteel feleségül akarja venni Poppy-t, és ez nem feltétlenül tetszik a népének. Mivel nem ismerik Poppy-t, csak a Szüzet látják benne, nem tudják hogyan nevelkedett, mennyit hazudtak neki, csak az ellenség kedvencét testesíti meg a szemükben. Casteel azonban nem tolerálja a zúgolódást, kitépi annak a vérfarkasnak a szívét, aki nyíltan száll szembe vele, így hamar megadja az alaphangulatot a regény első fejezetében, ne próbálja meg senki kétségbe vonni a döntését. A lány alaposan megretten és el is szökik, persze értelmetlen próbálkozás, ami majdnem az életébe is kerül. Végül megállapodnak, hogy tettetik a külvilág felé a szerelmes párt, így meggyőzhetik a környezetüket és persze a királyi párt, Casteel szüleit, akikhez megpróbálnak a leghamarabb eljutni. Meg kell állapodniuk, hiszen mindketten aggódnak a saját fogvatartott testvérükért, akiket csak akkor tudnak kiszabadítani, ha erős szövetségben alkuképesek lesznek a királynővel szemben. Csakhogy semmi sem egyszerű, a Felemelkedettek üldözik őket, vissza akarják szerezni Poppy-t, és más ellenség is az útjukba kerül. Végül sok sok harc után megérkeznek Atlantia földjére, ahol már mozgolódnak az Istenek, és várja őket a népükkel való találkozás.
A történetről dióhéjban csak ennyit mondanék, persze képzelhetitek, hogy milyen mozgalmas és izgalmas a cselekmény potom 650 oldalon keresztül, lehetetlen pár mondatba belezsúfolni ennél többet. Szükségtelen is, mert ha a kezedbe veszed, szépen belesüppedsz a fotelba, ha rám hallgatsz, jó ötlet előre bekészíteni némi nasit és innivalót, mert nem fogsz tudni felkelni.
Ami engem igazából elvarázsolt az megint a regény érzelmi vonala volt, ami sokoldalú, nem is tudom, hogy mennyire sikerül majd felsorolni a rám ható aspektusokat. Kezdjük azzal, ami az első rész végén felszínre került, konkrétan Hawke valódi kiléte, ami alapjaiban rengette meg Poppy lelkét, hiszen jogosan gondolja, hogy a férfi, akiben megbízott, gyakorlatilag a csillagokat is lehazudta az égről. Óriási benne a harag, de mégis ott a szikra, ami nem hagyja, hogy elvakult gyűlöletté változzanak az érzései. Persze az igazság megismerése a Felemelkedettekről nagyban közrejátszik, hogy világosan lásson, és valamilyen szinten megértse és elfogadja, hogy mi is a tét. A házasság jó megoldás lenne a céljaikhoz, de ha minden alkalommal szópárbaj zajlik közöttük, ez nem hihető szerelem a külvilág felé. Pedig meg kell győzni a vérfarkasokat, hogy elfogadják Casteel választottját. Egyszerűen imádtam, amit felépített a szerző közöttük, ezt a lassú égésű románcot, nem tehetek róla, teljesen erre fókuszáltam az olvasás során. Az a sok teher, amit magukkal cipelnek, hol hátráltatja, hol összehozza őket. Az éjszakai rémálmok mindkettejüket gyötrik, de segítik egymást, néha egészen különleges módon. Cas megtalálja a módját, hogyan űzze el a démonokat, és Poppy is rájön, hogyan tud segíteni Cas éhségén. Hihetetlenül intenzív érzelmek kavarodnak kettejük között, ebben a szokatlanul hideg őszi időben elég gyakran kimelegedtem az olvasás során.
Casteel egy időzített bombaként működött számomra. Tudtam, hogy eljön az a pont, amikor végre teljesen őszinte lesz, és ki mer mondani olyan szavakat, amire az olvasó is vágyik Poppyval egyetemben. Óriási súly nehezedik rá, kötelességtudat, felelősség, hűség, és ezt csodálatra méltóan viseli. Olyan sok minden kiderül ebben a részben a gyerekkoráról, Malikról, a királyságról, végre teljes lesz a kép, mert képes lett megnyílni Poppy felé is. Muszáj ideidézni az egyik kedvenc mondatomat: " – A szíved, Poppy… egy olyan ajándék, amit nem érdemlek meg. – A kezét a térdemre helyezte, és rám emelte a tekintetét. – De az utolsó leheletemig védelmezni fogom. Nem tudom, hogy ez mit takar. – Elhallgatott, és az ujjait a testre simuló nadrágomba mélyesztette, a bőrömbe. – Jól van, a rohadt életbe, tudom, mit jelent. Ezért ejt ámulatba minden, amit mondasz vagy teszel… ami vagy. Ezért te vagy az első gondolatom ébredés után, és az utolsó, mielőtt álomba merülök, kiszorítva minden mást. Ezért tudok csendben lenni, ha veled vagyok. Csak lenni. Tudod, mit jelent ez."
Poppy már az első részben is egy erős karakter volt, aki meg tudja magát védeni, most ezt még jobban megerősítette. Egyrészt minden kérdésére választ akar, még ha őrületbe is kergeti a pasikat maga körül, különös tekintettel Kieranre, alaposan meg akarja ismerni Atlantia történelmét, legendáit. Okosan kérdez és jól kombinálja az információkat. De fizikailag is képes megvédeni magát, és most többször is szüksége van erre, számos harcjelenetben kell bizonyítania. Aztán ott van a gyógyító képessége, amit szívesen ad bárkinek, akinek szüksége van rá, jó érzés volt olvasni a keze nyomán születő gyógyulásokról. Az emberek kezdik elfogadni, ugyanakkor félnek is tőle, és ezt nehezen tudja feldolgozni. Mégis folyamatosan áldozatkész, fontosabb neki a végső cél, mint a pillanatnyi érdek. Okos, intelligens nő, végre elértünk odáig, hogy a regény végére vállalja önmagát minden szempontból.
Különösen emlékezetes volt az első rész számomra, nagyon megfogott a történet, így izgatottan vágtam neki az olvasásnak, ami pontosan ott folytatódott, ahol az első rész abbamaradt. Casteel feleségül akarja venni Poppy-t, és ez nem feltétlenül tetszik a népének. Mivel nem ismerik Poppy-t, csak a Szüzet látják benne, nem tudják hogyan nevelkedett, mennyit hazudtak neki, csak az ellenség kedvencét testesíti meg a szemükben. Casteel azonban nem tolerálja a zúgolódást, kitépi annak a vérfarkasnak a szívét, aki nyíltan száll szembe vele, így hamar megadja az alaphangulatot a regény első fejezetében, ne próbálja meg senki kétségbe vonni a döntését. A lány alaposan megretten és el is szökik, persze értelmetlen próbálkozás, ami majdnem az életébe is kerül. Végül megállapodnak, hogy tettetik a külvilág felé a szerelmes párt, így meggyőzhetik a környezetüket és persze a királyi párt, Casteel szüleit, akikhez megpróbálnak a leghamarabb eljutni. Meg kell állapodniuk, hiszen mindketten aggódnak a saját fogvatartott testvérükért, akiket csak akkor tudnak kiszabadítani, ha erős szövetségben alkuképesek lesznek a királynővel szemben. Csakhogy semmi sem egyszerű, a Felemelkedettek üldözik őket, vissza akarják szerezni Poppy-t, és más ellenség is az útjukba kerül. Végül sok sok harc után megérkeznek Atlantia földjére, ahol már mozgolódnak az Istenek, és várja őket a népükkel való találkozás.
A történetről dióhéjban csak ennyit mondanék, persze képzelhetitek, hogy milyen mozgalmas és izgalmas a cselekmény potom 650 oldalon keresztül, lehetetlen pár mondatba belezsúfolni ennél többet. Szükségtelen is, mert ha a kezedbe veszed, szépen belesüppedsz a fotelba, ha rám hallgatsz, jó ötlet előre bekészíteni némi nasit és innivalót, mert nem fogsz tudni felkelni.
Ami engem igazából elvarázsolt az megint a regény érzelmi vonala volt, ami sokoldalú, nem is tudom, hogy mennyire sikerül majd felsorolni a rám ható aspektusokat. Kezdjük azzal, ami az első rész végén felszínre került, konkrétan Hawke valódi kiléte, ami alapjaiban rengette meg Poppy lelkét, hiszen jogosan gondolja, hogy a férfi, akiben megbízott, gyakorlatilag a csillagokat is lehazudta az égről. Óriási benne a harag, de mégis ott a szikra, ami nem hagyja, hogy elvakult gyűlöletté változzanak az érzései. Persze az igazság megismerése a Felemelkedettekről nagyban közrejátszik, hogy világosan lásson, és valamilyen szinten megértse és elfogadja, hogy mi is a tét. A házasság jó megoldás lenne a céljaikhoz, de ha minden alkalommal szópárbaj zajlik közöttük, ez nem hihető szerelem a külvilág felé. Pedig meg kell győzni a vérfarkasokat, hogy elfogadják Casteel választottját. Egyszerűen imádtam, amit felépített a szerző közöttük, ezt a lassú égésű románcot, nem tehetek róla, teljesen erre fókuszáltam az olvasás során. Az a sok teher, amit magukkal cipelnek, hol hátráltatja, hol összehozza őket. Az éjszakai rémálmok mindkettejüket gyötrik, de segítik egymást, néha egészen különleges módon. Cas megtalálja a módját, hogyan űzze el a démonokat, és Poppy is rájön, hogyan tud segíteni Cas éhségén. Hihetetlenül intenzív érzelmek kavarodnak kettejük között, ebben a szokatlanul hideg őszi időben elég gyakran kimelegedtem az olvasás során.
Casteel egy időzített bombaként működött számomra. Tudtam, hogy eljön az a pont, amikor végre teljesen őszinte lesz, és ki mer mondani olyan szavakat, amire az olvasó is vágyik Poppyval egyetemben. Óriási súly nehezedik rá, kötelességtudat, felelősség, hűség, és ezt csodálatra méltóan viseli. Olyan sok minden kiderül ebben a részben a gyerekkoráról, Malikról, a királyságról, végre teljes lesz a kép, mert képes lett megnyílni Poppy felé is. Muszáj ideidézni az egyik kedvenc mondatomat: " – A szíved, Poppy… egy olyan ajándék, amit nem érdemlek meg. – A kezét a térdemre helyezte, és rám emelte a tekintetét. – De az utolsó leheletemig védelmezni fogom. Nem tudom, hogy ez mit takar. – Elhallgatott, és az ujjait a testre simuló nadrágomba mélyesztette, a bőrömbe. – Jól van, a rohadt életbe, tudom, mit jelent. Ezért ejt ámulatba minden, amit mondasz vagy teszel… ami vagy. Ezért te vagy az első gondolatom ébredés után, és az utolsó, mielőtt álomba merülök, kiszorítva minden mást. Ezért tudok csendben lenni, ha veled vagyok. Csak lenni. Tudod, mit jelent ez."
Poppy már az első részben is egy erős karakter volt, aki meg tudja magát védeni, most ezt még jobban megerősítette. Egyrészt minden kérdésére választ akar, még ha őrületbe is kergeti a pasikat maga körül, különös tekintettel Kieranre, alaposan meg akarja ismerni Atlantia történelmét, legendáit. Okosan kérdez és jól kombinálja az információkat. De fizikailag is képes megvédeni magát, és most többször is szüksége van erre, számos harcjelenetben kell bizonyítania. Aztán ott van a gyógyító képessége, amit szívesen ad bárkinek, akinek szüksége van rá, jó érzés volt olvasni a keze nyomán születő gyógyulásokról. Az emberek kezdik elfogadni, ugyanakkor félnek is tőle, és ezt nehezen tudja feldolgozni. Mégis folyamatosan áldozatkész, fontosabb neki a végső cél, mint a pillanatnyi érdek. Okos, intelligens nő, végre elértünk odáig, hogy a regény végére vállalja önmagát minden szempontból.
Visszatérve Kieranre, te jó ég, mennyire élveztem a köztük kialakuló barátságot, ami egészen apró csírából bontakozik ki, és válik elfogadó kapcsolattá, amiből a pletykák szerint lesz még ez-az. Kieran kötődése Casteelhez őrületes összhangot mutat, imádom a szerzőt ennek a több mint barátságnak a megjelenítéséért. Védték egymást, és azt, ami a másiknak fontos, félszavakból, sőt ki nem mondott szavakból is értették egymást.
Nem szeretnék végtelen hosszúságú bejegyzésbe merülni, de mégiscsak ki kell beszélni még ezt azt. Imádtam a világfelépítést, igazi epikus fantasy ez a történet. A cselekmény egy jól átgondolt tervre épült, természetesen a különböző fordulatok alakítják a cél elérését, kiderült még több titok, újabb emlékek is felszínre kerülnek, a kirakós darabjai hol kavarognak, hol tisztulnak, egészen az utolsó oldalig. Az első rész után itt új helyszíneket járhattam be, megismerhettem az atlantiaikat, így lett teljes a kép. Nekem nagyon tetszett az alvó istenekre épített történelem, ez a varázslattal átszőtt feeling. Lenyűgöző jeleneteket kaptam a szerzőtől például a ködön való átkelés során, borzongtam is leesett állal. De úgy általában elmondható, hogy ebben a részben jobban kinyílt a világ, sok leírás szerepelt a helyszínekről, világosan el tudtam képzelni mindent.
Mindenképp meg kell említenem, hogy a regény hangulatát a folyamatos feszült várakozás festette alá, és ehhez nagyon jól illett a balanszírozás a humorral, a szereplők egymással való viccelődése. Gyakran ugratták egymást a srácok fanyar, szarkasztikus beszólásokkal, és Poppy is értett a szópárbajokhoz. A legnagyobb mosolygásra Kieran késztetett, aki képes volt unott fapofával beszólogatni. De a főszereplők közötti érzelmi feszültséget semmi sem múlta felül. Igazából ez állt nálam a központban, és minden mozzanatát élveztem. Jóval több romantikus/erotikus jelenet volt, mint az első részben, de pont így volt jó, nem éreztem túlzásnak semmit, sőt, bármennyi további jelenetet elviseltem volna.
Huh, a vége elég brutálisra sikeredett, komolyan félve olvastam, mi jöhet még, nagyon ijesztő jelenetek sorát írta le a szerző. De egyben új reményeket is keltett, és őszintén remélem, kiderül, hogy ki állt ennek a jelenetsornak a hátterében, ki volt ezért a felelős, ez bosszúért kiált.
Oké, következzen a legnagyobb kritika részemről: bizony volt egy pár jelenet, részlet, ami emlékeztetett már korábban olvasott regényekre, vagy túl elcsépelt toposz került bele, (halott ex, katapult a fejekkel) de azt hiszem, ezen nagyon gyorsan túltettem magam, és emiatt levonást sem szeretnék eszközölni.
Összességében nagyon elégedett voltam a regénnyel, a szerző megmutatta, hogy az epic fantasy műfaj továbbra is az erősségei közé tartozik, párosítva a kimagasló romantika-írás tehetségével, ebből csakis jó származhat. Nem szeretnék a következő könyvről előre bármit is leleplezni, sejtem, merre fog haladni a történet, megvoltak a célzások a szerelmi szállal kapcsolatban is, de abszolút nyitott vagyok, meglátjuk, mit hoz majd ki belőlem, ha szembesülök az eseményekkel. Eltekintve a szerelmi száltól, az is nagyon izgat, hogy valójában mi történt Poppy szüleivel, és szétfeszít az ideg a testvéreikkel kapcsolatban. Idegőrlő várakozás lesz. Azt hiszem az idén túl jó dolgunk volt, két rész is megjelent, de remélem a kiadó megtartja ezt a remek új szokását, és fél éven belül megkaphatjuk a harmadik részt is, hogy újabb ámulatba eshessünk.
Képek: Pinterest
Borító: Gyönyörű, és ott vannak azok a bizonyos gyűrűk.
Kedvenc karakter: Poppy - Casteel - Kieran
Szárnyalás: A barlang-jelenet, mi más.
Mélyrepülés: -
Érzéki mérce: Lassan égő a románc, szuperforró jelenetekkel, jégkockás frissítőket bekészíteni!
Értékelés:
Nyereményjáték
Jennifer L. Armentrout nagyon népszerű szerző a magyar olvasók körében, érdemes beszereznetek a többi sorozatát is, Kedvcsináló ehhez a játékunk: idézeteket olvashattok az állomásokon, a feladat felismerni a könyvet és a címét beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére, hogy a megkapott értesítő levélre válaszoljanak, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére, hogy a megkapott értesítő levélre válaszoljanak, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.
Feladvány: "Szerintem az olvasás szexi."
További állomások:
Blogturné Klub
10.09 Kelly és Lupi olvas
10.13 Könyvvilág
10.17 Fanni’s Library extra Poppy
10.21 Kelly és Lupi olvas extra Kieran
10.25 Könyv és Más
Blogturné Klub
10.09 Kelly és Lupi olvas
10.13 Könyvvilág
10.17 Fanni’s Library extra Poppy
10.21 Kelly és Lupi olvas extra Kieran
10.25 Könyv és Más
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése