Natasha Bowen nagysikerű debütáló regényét a sellők és afrika iránti szenvedélye
ihlette. Tartsatok bloggereinkkel, hogy megtudjátok, mi történik
Simidelével, a fiatal hableánnyal, aki megmenti egy fiú életét annak ellenére,
hogy a kötelessége lenne begyűjtenie a lelkét minden tengerbe veszőnek. Most se
felejtsetek el játszani, ugyanis a turné végén megnyerhetitek a Maxim Könyvkiadó
által felajánlott nyereménypéldányt a könyvből!
Maxim Kiadó, 2022 Dream válogatás
368 oldal
Fordította: Szujer Orsolya
Goodreads: 3,83
Besorolás: ifjúsági, YA, fantasy
Túlélni.
Szolgálni.
Megmenteni a szeretteit.
Simi egykoron imádkozott az istenekhez. Most azonban Mami Wataként –
hableányként –szolgálja őket azáltal, hogy összegyűjti azoknak a lelkét,
akiket a tengerben ért a halál, majd megáldja útjukat hazafelé.
A baj akkor kezdődik, amikor egy még életben lévő fiút taszítanak a
tengerbe. Ekkor ugyanis Simi megszeg egy ősi törvényt, és megteszi az
elképzelhetetlent: megmenti a fiú életét. Jól tudja, hogy büntetés vár
mindazokra, akik ellenszegülnek az istenek akaratának. Hogy megvédhesse
a többi Mami Watát az istenek dühétől, fel kell keresnie a Legfelsőbb
Alkotót, hogy a bocsánatáért esedezzen.
A dolgok azonban egyre bonyolódnak. Ott van a fiú, akit megmentett; ő
többet tud, mint amennyit illene. És ott van még valami. Valami, ami
árnyékként követi Simit, és ami örömét lelné a bukásában… Minden
irányból veszély leselkedik Simire, és ahogy közeledik a céljához,
bosszúszomjas istenekkel, álnok vidékekkel és legendás lényekkel kell
szembenéznie. Mert ha elbukik, azzal nemcsak a Mami Waták sorsát teszi
kockára, hanem az általa ismert világét is.
A szirénes történetek mindig is vonzottak, a fülszöveg alapján pedig valami ilyesmire gondoltam, ezért persze azonnal lecsaptam a regényre.
Izgalmas volt, mert kb akkor láttam az új Avatar filmet, amikor a regényt olvastam, így sok esetben összemosódott a könyv szöveges és a film képi világa :). De aztán helyretettem mindent.
Nem először olvasok olyan regényt, amelyik az afrikai kontinensen játszódik vagy pedig afrikai mitológiát dolgoz fel - vagy legalábbis részekben érint. Így megtanultam, hogy a legnehezebb a sok afrikai név, kifejezés, beszéd, különleges lény, ha ezeken túllendülsz, akkor hamar bele tudod magad élni a történetben. Mind különleges, mind egyedi, én rettentően kedvelem őket.
Ez a történet is hasonló kaliberű, csak itt a szerző a főhősnőt szirénként (hableányként) képzelte el. Simi nem a hajósokat kábítja és csalja le a víz alá, hanem épp ellenkezőleg. Neki annyi a dolga másik 6 hableány testvérével együtt, hogy a vízben lévő holtak lelkét összegyűjtsék és az istennőjük segítségével áldást szerezzenek a lelkeknek, hogy azok békében nyugodhassanak. Ennyi és nem több. És ezt nagyon szigorúan veszik.
Simi azonban elvéti a feladatát, hiszen egy olyan fiú lelkét akarná begyűjteni, akiről kiderül, hogy még él. Így a lány úgy dönt, hogy inkább megmenti a fiút. Ezzel pedig olyan láncreakciókat indít be, ami az istenek és emberek életét is felbolygatja és megváltoztatja.
Nagyon élveztem ennek a regénynek szinte minden sorát. Az írónő nem teketóriázott, egy nagyon rövid lassabb kezdés után, szinte azonnal a sűrűjébe csapott és ezt a lendületet nem is nagyon engedte el. Mindig épp annyi infót adagolt, amennyi az adott részhez volt szükséges, itt sem voltak hosszas, unalmas leíró részek. Példának okáért, ami az egyik legjobban izgatott, hogy Simiből hogy lett Mami Wata (azaz hableány), az írónő nem siette el elmagyarázni... mindig csak picike visszatekintéseket kaptunk Simi életéből és majdnem az utolsó pár oldalon mesélte el, hogyan is változott a főhősnőnk emberből hableánnyá.
A főhősnőnk pedig folyamatosan részt vett valamilyen kalandban - nemcsak tengeren, hanem a szárazföldön is, rettentő lényekkel kellett harcba szállniuk - igen, többesszámban írom, mert először csak ketten voltak a megmentett fiúval, Kolával, de utána már kis csapatuk lett -, fejtörőket kellett megoldani, istenekkel kellett lepaktálnia, hogy segítsenek neki és még napestig folytathatnám. Szóval egy percig nem unatkoztunk:).
 |
| Forrás |
Amit egyedül gyengének éreztem, az a szerelmi szál. Ugye az egész abból indult ki, hogy megment egy fiút, akibe beleszeret... Na én erre vártam, nagyon vártam, rettentően vártam, ráadásul ismét női szerzőnk volt, akitől sokat vártam etéren. És nem, ismét nem kaptam meg, amit szerettem volna. Igen, Simi nagyon sok mindent feláldozott a fiúért, de valahogy visszafelé ezt nem igazán láttam / éreztem a srác részéről. Nem "láttam" szerelem kialakulását, hanem csak úgy hirtelen már odavoltak egymásért.
A leíró részek viszont gyönyörűen lettek megírva, szinte éreztem, láttam, hallottam, azt a környezetet, amiben épp jártak - bár számomra a víz alatti részek nagyon kevesek voltak, én inkább jóval több időt szerettem volna a tengerben tölteni, mint a dzsungelben, a szárazföldön.
És persze a szereplők. Simit nagyon kedveltem, melegszívű, segítőkész, eltökélt főhősnő, aki szívén viseli az emberek, a hableányok, de még az istenek sorsát is. A többi hableánytól eltérően, ő nem tudta feledni az emberi életét, így elég sok időt tölt emberi alakban is a szárazföldön és emlékezik.. amit nem volna szabad és ez is sodorja részben bajba.
Kola, a mentett fiú eleinte nekem nem volt nagyon szimpatikus, hiszen elég akarnok módon erőszakolta rá az akarát Simire - mármint mielőtt félreértitek,"kihisztizte", hogy azonnal juttassa őt Simi haza, mert különben valami borzalmas dolog fog történni. Aztán persze kiderült a miért és akkor már jobban megértettem őt is. Egyébiránt jó segítője Siminek, bár sok mindenben nem ér fel a lányhoz. Kíváncsi leszek, hogy a folytatásban felnő-e Simihez.
Amit pedig az elején is megemlítettem, nem könnyű belerázódni az afrikai mitológiába, nevekbe, elnevezésekbe. De épp ettől különleges az egész, a szerző úgy adja át ezeket az információkat, hogy szinte észre se veszed, de már jó pár afrikai mitológiai lénnyel és történettel tisztában vagy.
És a történet vége? Természetesen körömlerágós függővég. De olyan, amilyet szeretünk, ami alapján azonnal akarod olvasni a következő részt. Natasha Bowen pedig nem okozott csalódást ilyen téren sem.
Összességében egy nagyon jól összeállított, különleges afrikai mitológiával tarkított, izgalmas kalandregényt olvashattam, ami szerintem érdekes lehet fiúknak és lányoknak is egyaránt. Én pedig nagyon, de nagyon várom a folytatást!
Borító: Az egyik legszebb borító, amivel idén találkoztam. Imádom, a színvilágát,
a főhősnő megjelenítését, mindent.
Kedvenc karakter: Simi
Szárnyalás: a vízi jelenetek és az akciódús történet
Mélyrepülés: Esu
Érzelmi mérce: igen, van benne romantika, de nem túl erőteljes és persze van fájdalom és gyász is bőven
Nyereményjáték:
A Maxim kiadó elérhetővé tette a könyv beleolvasóját, amely alapján
válaszolnotok kell az állomásokon kihelyezett kérdésekre. Minden helyes
válasz egy újabb esély a virtuális kalapban!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A
nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre,
ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. Csak magyarországi címre
postázunk.)
Milyen kő van az aranyláncon?
A blogturné további állomásai:
[Blogturné Klub]
December 28 - Kelly & Lupi olvas
Január 5 - Hagyjatok! Olvasok!
Január 12 - Dreamworld
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése