A Móra kiadónak köszönhetően új kiadásban olvashatjuk el Sue Townsend a 13 és
¾ éves Adrian Mole életéről szóló regényét, mely 1982-ben jelent meg először,
és azóta sorozatot, musicalt is készítettek belőle. Ezúttal három bloggerünk
mondja el a véleményét a könyvről, és természetesen a turné végén ti is
nyerhettek egy példányt belőle.
Móra Könyvkiadó, 2023
216 oldal
Fordította: Békés Pál
Goodreads: 3,88
Besorolás: YA, ifjúsági, naplóregény
Sue Townsend regénye őszinte és vicces beszámoló egy kamasz fiú életéről:
válás közelében lévő szüleiről, alkoholizmusba csúszó apjáról; furcsa
barátságáról egy háborús veteránnal, akit beszippant a szociális rendszer;
első, viszonzatlan, majd viszonzottá váló szerelméről; és persze
pattanásokról, iskolai hatalmi játszmákról, fárasztó tanárokról, egy (vagy
inkább kettő) őrült kutyáról és sok-sok könyvről, amiket Adrian
villámgyorsan olvas, hogy igazi „intellektuel” válhasson belőle. Az Adrian
Mole titkos naplója több mint negyven éve, 1982-ben jelent meg először.
Azóta készült belőle sorozat, musical, és további 7 könyv. Kortalan,
szórakoztató olvasmány, Békés Pál klasszikus fordításában – nem csak kamasz
fiúknak.
Szerintem még általános iskolás voltam, amikor a kezembe került az első kiadás - anyuék vették meg nekem. Sok mindenre sajnos már nem emlékszem belőle, csak a híres osztálykirándulásra és arra, hogy vinnyogva nevettem végig az olvasást.
Így, amikor előkerült újra ez a történet, új köntösbe bújtatva, azonnal lecsaptam rá. Hogy a nosztalgia vitt rá? Vagy az, hogy újra szerettem volna egy jókedvű délutánt magamnak? Nem tudom, de mindenesetre az évek múlásával se csökkent semmit az olvasási élmény.
A történet egy naplóregény, a 13 és 3/4 éves Adrian Mole ír a mindennapjairól, durván egy év történéseit veti papírra. Megismerhetjük egy kamasz angol fiú mindennapjait, problémáit, az első szerelmét, az iskolai és a családi életét és rajta keresztül megismerhetjük a 80-s évek Angliáját is. Talán sok furcsaság van a regényben, amivel a mai kor fiataljai már nem tudnak mit kezdeni - például Károly és Diana esküvője vagy a Falklandi háború, de ami biztos, hogy Adrian Mole problémái időtlenek. Az első viszonzatlan, majd viszonzott szerelem, az iskolai zaklatás egy erőszakosabb társ által, a meg nem értettség, a családi problémák - ezek mind-mind olyan dolgok, amelyek a mai napig a kamaszok "társai".
Ami pedig a történetet átszövi, az a mérhetetlen humor, hiszen Adrian kicsit flepnis családja - a kicsapongó anyuka, a teljesen használhatatlan apuka, a nagyi, az állandóan meglépő kutya, a befogadott öreg, Bert - eleve egy olyan alapot ad, ami miatt nincs olyan naplóbejegyzés, amin ne vihogna az ember. És emellett ott van az iskola, a teljesen hasznavehetetlen tanáraival, az idősebb bántalmazó diákkal, a NAGY szerelemmel Pandorával, aki hol Adriant szereti, hol mással jár. Egyszerűen nincs olyan része a regénynek, amit untam volna.
Arra mindenképpen felhívnám az olvasók figyelmét, hogy ez a regény a 80-s években íródott, így van benne rasszista, homofób gondolat bőven, sőt az állatokkal se bánik valami kesztyűs kézzel. Egy ilyen regény manapság már nem jelenhetne meg, szerintem a kiadás napján tiltakozók ezrei tüntetnének ellene. De amikor elkészült ez a könyv, még nem vették ezeket a dolgokat ilyen szigorúan, így kérlek, Ti se legyetek vele azok nagyon.
A szereplők közül legjobban Adriant és Pandorát kedveltem. Adrian egy igazi kamasz, aki küzd a pattanásaival, a férfiasságával :D, azzal, hogy keltse fel a BBC vagy akár a neki nagyon tetsző lány figyemét. Az életét a családja sem könnyíti meg, hiszen sem az apja, sem az anyja nem a mintaszülők egyike, igazából mind a kettő a saját életével van elfoglalva, amiben valahol hátul ott kullog az egyszem fiúk is. Egy szükséges rosszként tekintenek Adrianra, akit igazából csak a nagymama óv és szeret.
A másik kedvenc szereplőm pedig Pandora. Egy ízig-vérig belevaló tinilány, aki képes kiállni bármiért, amiben hisz, legyen az Adrian vagy az emberi jogok. Nagyon kedveltem őt.
A történet csúcspontja számomra az osztálykirándulás volt. Ha elolvassátok a könyvet, szerintem megértitek. A páromnak elég volt felolvasnom ezt a részt a könyvből és teljesen mértékben megértette, hogy miért is imádom ezt a regényt ennyire - ő is hangosan nevetett velem.
Összességében egy tökéletes nosztalgiautazáson vettem részt és rettentően örülök, hogy újra elolvastam ezt a regényt. Ajánlom minden fiatalnak, nekik új élményt adhat, de az idősebb korosztálynak is, akik talán ezzel visszahozhatják a fiatalkorúk egy részét, akár a regénybeli Adriánnal érezve együtt, akár pedig a saját élményeiket felelevenítve.
Én pedig folytatom a többi résszel (ezek hogy maradhattak ki az életemből? :D )
Borító: Hááát, nem vagyok tőle elájulva..
Kedvenc karakter: Adrian, Pandora
Szárnyalás: a humor, ami az egész történetet átszövi
Mélyrepülés: a számomra túl laza szülők
Érzelmi mérce: humoros, humoros és elgondolkodtató. Van benne pici romantika is, de gondoljuk végig, hogy egy kamasz fiú mennyire tudja ezt romantikusan előadni :)
Értékelés: 
Ha megtetszett,
ITT
megrendelheted!
Nyereményjáték:
Ezúttal olyan regények címét kell kitalálnotok, amelyben Adrianhez hasonlóan
egy-egy fiatal gyerek naplóban meséli el az olvasóknak az életét. Nincs más
dolgotok, mint beírni a regény címét (sorozat esetén az első könyv címét) a
Rafflecopter-doboz megfelelő helyére.(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
„Az esték nekem az olvasásra kellenek, hiszen annyi a pótolnivalóm!
Tizennyolc olyan év van mögöttem, melyben olvasni való könyv nem
szerepelt. Fogalmad sem lehet, Apókám, hogy a tudatlanságnak miféle
sötét szakadéka az agyam. Magam is csak most kezdem felmérni
mélységeit.”
A blogturné további állomásai:
Július 08 - Spirit Bliss Sárga könyves útJúlius 11 - Kelly és Lupi olvas
Július 14 - Könyv és más
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése