A General Press Kiadó jelentette meg Monica McCarty A Felföld rettegett fiai sorozatának tizenegyedik részét A Szikla címmel. Tartsatok velünk a regény blogturnéján, ismerkedjetek meg a falakat és magasságokat legyőző Thomas és a szépséges Elizabeth szerelmének történetével. A játékunk során meg is nyerhetitek a regényt a Kiadó felajánlásában.
408 oldal
Fordította: Ács Eleonóra
Goodreads: 4,02
Besorolás: történelmi romantikus, Skócia
Amikor először megpillantotta Elizabeth Douglast, Thomas MacGowan azt hitte, hogy egy hercegnőt lát. A várkovács fia számára Douglas hatalmas urának lánya akár annak is tűnhet. A közöttük feszülő társadalmi szakadék ellenére azonban elválaszthatatlan barátokká válnak, amíg Thom rá nem ébred, hogy a lány sosem fog lehetséges kérőként tekinteni rá, és csatlakozik Edward Bruce seregéhez, hogy a saját szerencséjének a kovácsa legyen.
Elizabeth magába roskad. Sosem akarta megbántani Thomot, de az egyetlen esélye a biztonságra, ha jó házasságot köt. Amikor az angolok elrabolják, és egy megközelíthetetlen várbörtönbe zárják az öccsét, egyedül egykori barátjához fordulhat, aki bármilyen sziklát képes megmászni. Bár Thom világossá tette, hogy soha többé nem akarja látni a lányt, valóban ellen tud állni a gyönyörű nő csábításának, aki egész életében megdobogtatta a szívét? És meddig tagadhatja Elizabeth, hogy mindig is Thom volt számára a lovag a fénylő páncélban?
Elizabeth magába roskad. Sosem akarta megbántani Thomot, de az egyetlen esélye a biztonságra, ha jó házasságot köt. Amikor az angolok elrabolják, és egy megközelíthetetlen várbörtönbe zárják az öccsét, egyedül egykori barátjához fordulhat, aki bármilyen sziklát képes megmászni. Bár Thom világossá tette, hogy soha többé nem akarja látni a lányt, valóban ellen tud állni a gyönyörű nő csábításának, aki egész életében megdobogtatta a szívét? És meddig tagadhatja Elizabeth, hogy mindig is Thom volt számára a lovag a fénylő páncélban?
Két kötetet olvastam eddig a sorozatból, A Haramia és A Bajnok részeket, és A Szikla is bizonyította elődeihez hasonlóan, hogy akár önállóan is olvashatók. Van egy közös nevező a regényekben, Robert the Bruce király titkos gárdájáról van szó, akik mindig különleges feladatokat kapnak az angolok elleni küzdelmekben, ők a legjobban képzett, legyőzhetetlen lovagjai. Persze mindegyikük remek külső és belső tulajdonságokkal rendelkezik, sorra megkapják a szerzőtől a saját szerelmi történetüket, az olvasók legnagyobb örömére. Már a korábbi két bejegyzésben is méltattam, és itt is már az elején megjegyzem újra, hogy a korábbiakhoz hasonlóan Monica McCarty a regény végén néhány oldalban elmeséli, hogy milyen valós események ihlették az írásban. Ezek a szereplők léteztek, illetve néhányan akár létezhettek volna, mindenesetre igazi történelmi helyszíneken, főbb vonalakban megtörtént szituációk, csaták alapján szőtte a történetet.
Kedvesek a szívemnek a "barátokból szerelmesek" trópuson alapuló sztorik, ráadásul nagyon cuki is, ha ez egészen a gyerekkorba nyúlik vissza. A helyi kovács fia, a kilencéves Thommy egy szép napon találkozik a főúri származású, hatéves Elizabeth-el és összebarátkoznak, csatlakozik hozzájuk a lány bátyja, Jamie, és az udvarmester lánya, Joanna. Négyen jó barátok lettek, a gyermekévek elröppentek, a barátságok valami erősebbé alakultak, és tíz év múlva már komoly problémává vált, amit mindig is tudtak, éles társadalmi különbségek vannak közöttük. James Douglas és a húga földbirtokosok, nemesi származásúak, Joanna hiába egy báró lánya, mégis rangon aluli Jamie-nek, de a legnagyobb szakadék Elizabeth és Thom között van. Jamie, mint a húga gyámja és védelmezője, Franciaországba küldi 5 évre, nem bízik a legjobb barátjában többé, hiszen ő maga sem tud ellenállni Joanna bájainak. Amikor Elizabeth visszajön, Thom már igazi férfi, és még mindig őrülten szerelmes a lányba, aki elég érzéketlenül elutasítja a közeledését, ugyanakkor a barátságát meg akarja tartani. Tipikus se veled se nélküled érzések kavarognak benne. De ha a másik oldalt nézzük, ez már az 1300-as években is rosszul hangzott a pasik fülének: legyünk csak barátok... Thom ezután beáll katonának, és három év alatt remek hírnévre tesz szert, az a terve, hogy elvesz feleségül egy gazdag özvegyet, és végre túl teszi magát ezen a szerelmen, ami azóta is kínozza.
Amikor újra találkoznak, mindkettejükben fellángolnak az érzelmek, Thom be is bizonyítja Elizabethnek, hogy kölcsönösek az érzelmeik, de a lány épp jegyességre készül, olyannal, aki társadalmilag megfelelő a számára. Őszintén szólva jó néhány alkalommal szerettem volna a regényben teremni és jól megrázni ezt a nőt. Ugyanakkor megértem a szerző szándékát is, miszerint érzékeltetni akarta, mennyire nem volt lehetséges a házasság eltérő származásúak között, és mennyire fontos volt a klánok közötti szövetség a frigyek révén. A regény kiegészítő fejezetében Monica ezt bővebben kifejti, mégis, olvasás közben többször is éreztem, határán vagyok a türelmemnek. Ugyanis Jamie és Joanna között is volt ilyen különbség, bár nem ilyen mértékű, de azt elég könnyedén túllépték, és boldog házasságban éltek. Újabb ellentmondás volt, hogy Jamie saját magával szemben megengedte ezt a lépést, a korábbi legjobb barátja és a saját húga esetében élesen ellenállt, fenyegetőzött, elég álszent módon.
Elizabeth tehát őrlődött a saját vágyai és a családi elvárások között, sajnos a regény nagy részében meggyőzte magát a "helyes" út mellett, ezzel halálra szenvedtette Thomot. Volt ehhez egy fura stílusa, zavart beszéde, ami nem tetszett, főleg annak tükrében, hogy nem volt már tini korú. Kicsit csalódás volt számomra a női főszereplő, hiába volt megfelelően felépített háttere a mondandójának, utáltam, hogy annyiszor megbántotta a főhősünket.
Ugyanis a regény igazi meglepetése és egyben vigasza számomra Thom MacGowan volt, aki kitartott az álmai mellett, és a legmélyebb ponton is, amikor szembesül a legjobb barátja ellenségességével, és azzal, hogy a szerelmének hitt nő semmibe veszi a származása miatt, képes volt innen felemelkedni, éveken át küzdeni és fejlődni, és bekerülni a király titkos fegyveresei közé. Mintapéldánya volt a kitartásnak, a becsületnek, bajtársiasságnak, hűségnek. Bár elég kevés akció volt a felföldi harcosokkal, de azért rendesen megcsillogtatta a képességeit. Nagyon is izgultam a sziklamászások alatt, szerencsére nem kellett csalódnom az erejében.
Kissé fura volt nekem a végén történtek befogadása, ahogy Elizabeth valamilyen módon mégis meggyőzte Thomot a valódi érzelmeiről. Sejthetitek mi történt, de egynek örülök, Thom sosem alázkodott meg a lány előtt. Ha már itt tartunk, imádtam a köztük zajló sistergős jeleneteket, nem vitte túlzásba a szerző, pont megfelelő mértékű és mélységű erotikus tartalmat kaptam. A szerző hagyta ezt a párost rendesen vergődni, hibázni, nem siették el a boldog véget.
Összességében az a véleményem, Elizabeth-et eléggé fogják utálni az olvasók, mert nem könnyű csendben figyelni a sekélyes viselkedését, hallgatni a bántó szavait. Ugyanakkor tudjuk, hogy kislányként megérintette a nincstelenség szele apja halála után, és tisztában lehetünk a társadalmi helyzetükkel is. Úgy érzem, a karakterén azért lehetett volna finomítani, mert így túlságosan is éles a különbség a fentiekben már részletezett Thom MacGowan tökéletességével szemben. Egyszerűen a női olvasók szeretnek azonosulni a hősnővel, főleg egy ilyen jellegű regényben, és ő nem volt olyan, akivel ezt megtenném, hiába értem meg a hátterét, én akkor is lázadtam volna. Pozitív volt még a regényben Joanna karaktere, ő aztán megértette Thomot és rengeteget köszönhetnek a szervezkedéseiért. Érdekesség, hogy ebben a regényben Elizabethnek szánt vőlegény, Randolph kapott a szerzőtől egy novellát, elvileg 11,5 részként The Rogue címmel, 166 oldalon elmesélve. Kétlem, hogy ezt itthon is megkapjuk, de jó tudni, hogy ő is révbe ér a szerelem terén.
Amikor újra találkoznak, mindkettejükben fellángolnak az érzelmek, Thom be is bizonyítja Elizabethnek, hogy kölcsönösek az érzelmeik, de a lány épp jegyességre készül, olyannal, aki társadalmilag megfelelő a számára. Őszintén szólva jó néhány alkalommal szerettem volna a regényben teremni és jól megrázni ezt a nőt. Ugyanakkor megértem a szerző szándékát is, miszerint érzékeltetni akarta, mennyire nem volt lehetséges a házasság eltérő származásúak között, és mennyire fontos volt a klánok közötti szövetség a frigyek révén. A regény kiegészítő fejezetében Monica ezt bővebben kifejti, mégis, olvasás közben többször is éreztem, határán vagyok a türelmemnek. Ugyanis Jamie és Joanna között is volt ilyen különbség, bár nem ilyen mértékű, de azt elég könnyedén túllépték, és boldog házasságban éltek. Újabb ellentmondás volt, hogy Jamie saját magával szemben megengedte ezt a lépést, a korábbi legjobb barátja és a saját húga esetében élesen ellenállt, fenyegetőzött, elég álszent módon.
Ugyanis a regény igazi meglepetése és egyben vigasza számomra Thom MacGowan volt, aki kitartott az álmai mellett, és a legmélyebb ponton is, amikor szembesül a legjobb barátja ellenségességével, és azzal, hogy a szerelmének hitt nő semmibe veszi a származása miatt, képes volt innen felemelkedni, éveken át küzdeni és fejlődni, és bekerülni a király titkos fegyveresei közé. Mintapéldánya volt a kitartásnak, a becsületnek, bajtársiasságnak, hűségnek. Bár elég kevés akció volt a felföldi harcosokkal, de azért rendesen megcsillogtatta a képességeit. Nagyon is izgultam a sziklamászások alatt, szerencsére nem kellett csalódnom az erejében.
Kissé fura volt nekem a végén történtek befogadása, ahogy Elizabeth valamilyen módon mégis meggyőzte Thomot a valódi érzelmeiről. Sejthetitek mi történt, de egynek örülök, Thom sosem alázkodott meg a lány előtt. Ha már itt tartunk, imádtam a köztük zajló sistergős jeleneteket, nem vitte túlzásba a szerző, pont megfelelő mértékű és mélységű erotikus tartalmat kaptam. A szerző hagyta ezt a párost rendesen vergődni, hibázni, nem siették el a boldog véget.
Összességében az a véleményem, Elizabeth-et eléggé fogják utálni az olvasók, mert nem könnyű csendben figyelni a sekélyes viselkedését, hallgatni a bántó szavait. Ugyanakkor tudjuk, hogy kislányként megérintette a nincstelenség szele apja halála után, és tisztában lehetünk a társadalmi helyzetükkel is. Úgy érzem, a karakterén azért lehetett volna finomítani, mert így túlságosan is éles a különbség a fentiekben már részletezett Thom MacGowan tökéletességével szemben. Egyszerűen a női olvasók szeretnek azonosulni a hősnővel, főleg egy ilyen jellegű regényben, és ő nem volt olyan, akivel ezt megtenném, hiába értem meg a hátterét, én akkor is lázadtam volna. Pozitív volt még a regényben Joanna karaktere, ő aztán megértette Thomot és rengeteget köszönhetnek a szervezkedéseiért. Érdekesség, hogy ebben a regényben Elizabethnek szánt vőlegény, Randolph kapott a szerzőtől egy novellát, elvileg 11,5 részként The Rogue címmel, 166 oldalon elmesélve. Kétlem, hogy ezt itthon is megkapjuk, de jó tudni, hogy ő is révbe ér a szerelem terén.
Mindenesetre várom a sorozat befejező részét, ami A Szellem lesz, Joan Comyn főszereplésével, igen, végre egy női gárdatag! A partnere pedig Alex Seton, ami nagy meglepetés...
Borító: Szívesen elbeszélgetnék az illetékessel, aki ezt jóváhagyta. Egyáltalán számít, hogy a könyvben mi szerepel? Thom majdnem fekete hajú, nem barna, nem vörös, és ennél a fickónál kétszer akkora.
Kedvenc karakter: Thom
Szárnyalás: Azok a jelenetek, ahol megjelentek a gárda tagjai + a sziklamászások.
Mélyrepülés: Elizabeth karakterén lehetne javítani.
Érzéki mérce: A pasi nagyon rendben volt, természetesen megörvendezteti az olvasókat pár szenvedélyes jelenettel.
Érzéki mérce: A pasi nagyon rendben volt, természetesen megörvendezteti az olvasókat pár szenvedélyes jelenettel.
Értékelés:
Ha megtetszett, ITT megrendelheted!!!
Nyereményjáték
Anagramma játék következik, a sorozat korábbi részeinek főszereplőit kell összeraknotok a betűmixekből, amit az állomásokon mutatunk. A feladatotok pedig az, hogy a rafflecopter doboz megfelelő sorába beírjátok a helyes nevet.
Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.
Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.
Feladvány: YACKAS MAGNUM
További állomások:
08.27 Kelly és Lupi olvas
09.04 Dreamworld
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése