Könyvmolyképző Kiadó 2024. Rubin pöttyös
408 oldal
Fordította: Papp Fruzsina
Goodreads: 4,31
Besorolás: new adult, katonaság, romantikus
Grayson Masters hadnagy az Apache helikopteres kiképzés sikeres elvégzésére koncentrál. Semmi szüksége arra, hogy gyönyörű új szobatársa, Samantha Fitzgerald elterelje a figyelmét. Bár Sam nagyszájúsága és szabad szelleme ellenállhatatlanul irritáló, Grayson nem tagadhatja a kettejük között pattogó szikrákat, bármennyire is igyekszik.
Samet épp kirúgták a főiskoláról. És ugyan semmi joga Grayson titkai után kutatni, megpróbálja lebontani a falakat, melyeket a férfi maga köré épített. Ám minden egyes védőfallal, amit áttör, a sajátjai közül is ledönt egyet, és Sam nincs felkészülve az igazságra: egy másik nő már régen elrabolta Grayson szívét.
Sem Grayson, sem Sam nem engedheti meg magának, hogy szerelmes legyen. És amikor átlépik ezt a határt, és fény derül a titkokra, megtanulják, hogy néha a meghallgatott imák azok, amelyek a poklok poklát járatják meg veled.
A szerző a
Fourth Wing miatt igencsak felkapott lett, így nem csoda, hogy a korábbi megjelenésű
Tiéd vagyok sorozat megkapta a várva várt a folytatást. A sorozat első része a
Full Measures 2017. karácsonyára jelent meg. Itt a blogon akkor Lupi értékelte négy pontra, én később olvastam, 2021-ben, ugyanennyit adtam rá. Nagyon tetszett a katonai szál, de volt ami jócskán idegesített benne. Másoknak éveket, nekem csak egy évet kellett várnom a folytatásra, a második rész az
Eyes Turned Skyward - Nézz az ég felé címet kapta, 2022. áprilisában jelent meg, ezt a rész én értékeltem itt a blogon 4,5 pontra. Ez már sokkal érzelmesebbnek bizonyult, és a szívbetegség miatt izgalmasabb, különlegesebb olvasmánynak éreztem. Újabb két év elteltével most megkaptuk a várva várt harmadik részt a sorozatból, amire elsőre rá sem ismertem. Ugyanis a borító stílusa megváltozott, igaz ez is "eredeti", de nekem annyira semmitmondó, hogy napokig gondolkoztam, hogy egyáltalán elolvassam-e. Nekem igenis tetszett a korábbi stílus, abszolút a new adult könyvekre jellemző, a sorozathoz maximálisan illő volt, és őszintén megmondom, bosszantó a kiadó magyarázata. Az első két részből már alig van raktáron, és ha már újranyomják, legyen ez az új stílusú. Így lesz egységes.... csak nem az én polcomon. Ja még az is érv volt, hogy a sorozat ötödik részének borítója amúgy is színes. Hát de azon is a stílus egységes és megvan az oka a színesedésnek is. Ja és még egy alapvető változás: eddig
Tiéd vagyok sorozatcímmel futottak a könyvek, ám most átváltottak a
Flight & Glory -ra ami azért elég zavaró jelenleg, nyilván az utánnyomáson már ez lesz, a könyves felületek mint a Moly meg a blogok, az kit érdekel, majd valahogy megoldják... Na mindegy, nekem ez csalódás, de végül is a tartalom értékelését a külső nem befolyásolta.
A regény önmagában is olvasható, de a teljes élmény megkívánja ismerni az előzményeket, hiszen a sorozat gerincét a pilótaképzőbe járó katonatársak barátsága adja. Az első két részből már megismerhettük Grayson Masterst, mégpedig egy rendkívül magába zárkózó, titkos utakon járó, ugyanakkor bajtársias, rendes fickóként. Minden szabadidejét a tanulásra fordítja, nagyon fontos neki, hogy az elsők között legyen, hiszen a legjobbak kerülhetnek olyan pozícióba, hogy választhatnak állomáshelyet, és ő a családja közelébe akar majd kerülni. Amikor csak teheti most is hazarepül, akármilyen rövid időre is, de valami titok hazahúzza, amiről a többieknek fogalmuk sincs. A közös szállásukon megüresedik egy szoba, és Gray beleegyezik, hogy "Sam" beköltözzön, de amikor először találkoznak, leesik az álla, mert Sam nem srác, hanem Samantha, Josh, Jagger és Ember közeli barátja. Ő nagyon is nőies nő, hosszú lábakkal és a legzöldebb szemekkel, amit valaha is látott. Sam-et kirúgták a coloradói egyeteméről, mert pofán vágta nyilvánosan a professzorát, és miután végig kilincselte a lehetőségeket, csak a helyi fősulin kapott helyet. Dolgoznia is kéne, hogy fizethesse a tandíjat, de kevés a lehetőség, így majdnem a sztriptízbárban köt ki, Gray végül kicipeli és beajánlja őt a helyi edzőterembe, ahol kap munkát. Lassan barátokká válnak, akik között tagadhatatlan a vonzalom, mégis a titkaik miatt nem akarnak érzelmileg közelebb kerülni egymáshoz. Aztán azok a falak elkezdenek téglánként leomlani, fájdalmasan, nehezen, de megállíthatatlanul.
Gray családjára nagyon kíváncsi voltam, milyen lehet a négy lánytestvére, a szülei, miért rohan mindig haza, mi lehet a háttérben. Nos, aki nem akar semmilyen spoilert, az csukja be most az oldalt, mert egy részletet muszáj leírnom, mert enélkül csak a levegőbe beszélnék. Grayson öt évvel ezelőtt egy autóbaleset részese volt, aminek következtében kómába esett az utasa, Grace, a korábbi barátnője. Azóta amikor csak tudja, látogatja a kórházban, beszél hozzá, felolvas neki, pedig a lány csak néz maga elé, nem mutat semmi tudatra ébredést. Ez a helyzet iszonyatosan nyomasztja a srácot, hiszen Grace gyerekkora óta a barátja, a gimi alatt szerelemmé is alakult a kapcsolat, míg a 18. születésnapján megtörtént a baleset. Gray öt éve nem közeledett máshoz, érzelmileg nulla, ezzel a háttérrel nem képes kapcsolatot kialakítani. Ebbe a helyzetbe robban be Sam, a sodró lendületével elvarázsolja Graysont, képes arra, hogy bemásszon a bőre alá, újra érző emberré tegye. Olyan szépen alakul közöttük a kapcsolat, gyönyörűen illeszkednek egymáshoz, stb. Aztán jön a nagy BANG. Grayson meghívja a társaságot magukhoz egy hétvégére, és nem találjátok ki, de kiderül minden. Nem csak Grace létezése, hanem a pilótaképző is, ugyanis Grayson szülei nem is tudták, milyen suliba jár, és milyen hivatást választott. Az apja különösen ellenzi ezt, hiszen neki a családi vállalkozást kellene tovább vinnie, pedig az egyik nővére helyt áll ezen a fronton, de hát mégsem az egyetlen fia.
Sajnos némileg lelombozódtam, amikor a Grace szálról lehullott a lepel. Vagyis inkább az zavart, hogy ez a harmadik fél ennyire jelen van, és később még inkább jelen lesz. Egész másfelé vitte a sztorit, hogy finoman fogalmazzak egy brazil szappanopera felé. Túl sok lett a dráma. Viszont az érzelmi része is erős volt, tehát nem volt olyan pont, amikor szerettem volna inkább félbehagyni a sztorit, azt azért nem. Egy aspektus viszont eszembe juttatta a sorozat első részét, annyira hasonló volt a felütés, nem hittem a szememnek. Itt is behozta a szerző a rendkívül rosszindulatú, irritáló családtagot, akit annyira de annyira lehet utálni, hogy az már hányinger.
Samantha belevaló karakter, értékeltem benne, hogy kiáll magáért, nem akar második lenni egy kapcsolatban, képes küzdeni a végletekig. A múltjával kapcsolatos cselekményszál megdöbbentő, csúnya dolgok derültek ki, és kifejezetten tetszett, ahogy végül összefogta az érintetteket és intézkedett. Tetszett továbbá a határozottsága, ahogy el akarja érni a céljait, az iskolával kapcsolatban hajthatatlan. Graysonnal az első találkozáskor fellobbannak a szikrák, és megkezdődik kettejük között a tánc, ami lassan épülő volt, egyben hullámzó is. Talán a váltott szemszög miatt volt, de Sam hol elgyengült, ha Gray közelében volt, hol meg megacélozta magát és ellenállt, nem hitt a szavaknak, én meg nem tudtam melyikük oldalára álljak, Gray többnyire összezavart. A bizalom kérdése végig ott lebegett a történetben.
Grayson nem nyert meg magának, pedig az elején reményteli volt, a zárkózottsága és visszautasításai mellett gondoskodó is tudott lenni. Később pedig egyszerűen nem volt őszinte, ezzel pedig az önzőségét emelte ki és ezt nem tudtam megbocsátani. Ugyanakkor olvashattam a belső vívódásait, ami meg szívfacsaró, az apja dolgai csak rátettek egy lapáttal. De mindent egybevetve nem éreztem olyan mértékű küzdelmet Sam-ért, amit megérdemelt volna, nem stimmelt a viselkedése a szavaival.
Ami megmentette a regényt, az egyrészt a párosunk közötti kémia erőssége, kellemes mértékű szenvedélyes szerelmi jelenettel, hát ez az, ami Rebecca kisujjában van. A másik a végkifejlet, voltak igazán meglepő fordulatok, válasz került a kérdésekre, és természetesen a boldog befejezés a cuki epilógussal sem maradt el. Nem felejthetem el megemlíteni, hogy a korábbi részek karakterei rengeteget szerepeltek itt is, emelték a hangulatot jó pár vicces beszólással, jó volt újra látni őket.
Összességében nem mondhatom, hogy imádtam, de nem is bántam meg, hogy elolvastam a regényt, sokkal többet adott, mint egy átlagos romantikus regény, ugyanakkor ennél picit többet vártam, például katonai vonatkozásban. Nagyon bízom benne, hogy sok lesz az eladott példányszám és megjelenik a maradék két rész is belátható időn belül, mert ahogy beleolvastam a sztorikba, nagyon jónak tűnnek.
Kép: Eredeti borító
Borító: A bejegyzésben már kifejtettem.
Kedvenc karakter: Sam
Szárnyalás: -
Mélyrepülés: Grace karaktere úgy ahogy van.
Érzéki mérce: Átlagos, new adult szintű, nincs túltolva az erotika.
