480 oldal
Fordította: Szaszkó Gabriella
Goodreads: 4,38
Besorolás: Felnőtt, romantikus, realista
A kedvenc hobbim felhúzni Elliot Milest. Elég a főnököm elképesztően helyes arcának látványa, és máris előbújik belőlem a szarkazmus. Kiérdemelte a Casanova becenevet –
de ha milliónyi nő akarja iszonyatos személyisége ellenére is, akkor velem mi a gond?
Utálom a saját szerelmi életemet, ezért egy randiappra regisztrálok álnéven, ahol egy Edgar nevű férfival kezdek beszélgetni. Nem igazán az én típusom, és a világ másik oldalán él, de összebarátkozunk, és elkezdünk bízni egymásban.
De a munkahelyemen is egyre furcsábban alakulnak a dolgok. Elliot egészen… figyelmes lett. A tekintetét egyre többször felejti rajtam, és olyan tüzet érzek benne, amit ezelőtt sosem. Akkor döbbenek le igazán, amikor azt mondja nekem, hogy a sérülékenységemet vonzónak találja. De mikor tűnhettem én előtte sérülékenynek?
Elszörnyedek… lehetséges, hogy a főnököm olvassa az Edgarnak írt üzeneteimet? Basszus, a munkahelyi e-mailemet használtam volna a regisztráláshoz?
Tudja, hogy valójában mit gondolok róla? Előbb halok meg, minthogy bevalljam neki!
Vagy még rosszabb: lehetséges, hogy a férfi, akit egész életemben megvetettem, az a pasi, akibe beleestem a neten?
de ha milliónyi nő akarja iszonyatos személyisége ellenére is, akkor velem mi a gond?
Utálom a saját szerelmi életemet, ezért egy randiappra regisztrálok álnéven, ahol egy Edgar nevű férfival kezdek beszélgetni. Nem igazán az én típusom, és a világ másik oldalán él, de összebarátkozunk, és elkezdünk bízni egymásban.
De a munkahelyemen is egyre furcsábban alakulnak a dolgok. Elliot egészen… figyelmes lett. A tekintetét egyre többször felejti rajtam, és olyan tüzet érzek benne, amit ezelőtt sosem. Akkor döbbenek le igazán, amikor azt mondja nekem, hogy a sérülékenységemet vonzónak találja. De mikor tűnhettem én előtte sérülékenynek?
Elszörnyedek… lehetséges, hogy a főnököm olvassa az Edgarnak írt üzeneteimet? Basszus, a munkahelyi e-mailemet használtam volna a regisztráláshoz?
Tudja, hogy valójában mit gondolok róla? Előbb halok meg, minthogy bevalljam neki!
Vagy még rosszabb: lehetséges, hogy a férfi, akit egész életemben megvetettem, az a pasi, akibe beleestem a neten?
Durva olvasási válságban vagyok, talán a hetek óta tartó hőhullám miatt, - amit nagyon nem bírok elviselni - nehezen találok kedvemre való olvasmányt. Nézzétek el nekem, de én most úgy tekintek erre a könyvre, mint egyfajta paródiára, képtelen lennék komolyan venni, így nézve viszont egész szórakoztató olvasmány.
Hősnőnk 27 évesen a Miles Media birodalom londoni egységének IT vezetője, ráadásul immár hét éve dolgozik itt, nap mint nap megküzdve Elliot Miles munkával kapcsolatos követeléseivel. A pasas arrogánsan kéri a kimutatásokat, de Kate-et sem kell félteni, éles hangnemben replikázik a főnökének. A hangulat tehát elég paprikás a munkahelyen, és a magánélete sem a legideálisabb, nincs sok szerencséje pasizás terén. Ám mégis van egy fordulat az életében, legjobb barátnőjével, Rebeccával egy harmadik lakótársat fogadnak bérelt otthonukba, Daniel személyében. A fiatal srác stylist-ként dolgozik, és miután összehaverkodnak, szíves örömest felturbózza Kate ruhatárát, sőt egy randiappra is regisztrálja. Úgy tűnik, mintegy varázsütésre, Kate körül felpezsdül az élet, Elliot Miles felfigyel rá, és a szigorú munkakapcsolatból titkos viszony alakul ki közöttük, a randiappon pedig egy bizonyos Edgar köti le a figyelmét, akiről elég hamar kiderül, hogy Elliot az, álnéven. Vajon lehet esélye egy igazi kapcsolatnak közöttük?
Talán egy kissé nagyobb volt a várakozásom a könyvvel kapcsolatban, mint az átlag, ugyanis az előző rész, A megszálló nekem nagyon tetszett, vártam arra, hogy az ott megcsillantott humor folytatódjon, és arra is, hogy a gazdag, arrogáns főhős itt is változzon halálosan szerelmes pasivá. Tristan karaktere és a pár évvel idősebb szerelmének love sztorija sem volt átlagos, mégis százszor hihetőbb volt, mint Elliot-é. Tulajdonképpen nem találtam magyarázatot arra, miért gondolta Elliot, hogy éppen most kell megkörnyékeznie Kate-et, 7 év ismeretség után. Szinte véletlenül látta meg egy biztonsági felvételen, hogy táncol valami netball-os ruhában, és ezen mérhetetlenül felizgult. Ne kérdezzétek mi van ezen a cuccon különleges, nekem is rá kellett gugliznom, de nem lettem sokkal okosabb. Kész, a pasi bekattant, és hősnőnk nem is tudott sokáig ellenállni az ostromának, megállapodtak egy titkos kapcsolatban, jó sok szex, semmi nyilvánosság. Elliot igazából elég elvarázsolt, arra a nőre vár, aki "különleges" jaj bocsánat, RENDKÍVÜLI. Mint például az a festőnő, akinek gyűjti a műveit, mert lelki kapcsolódást érez a művészetével, kár hogy vagy nyolcvanéves lehet és inkognitóban él. Nem baj, magánnyomozóval keresteti, mert van pár képe, amit még meg szeretne venni tőle. Tehát ez a pasi kétféle személyiséget mutat, ott az arrogáns seggfej, aki jó az ágyban és egyre közelebb kerül érzelmileg Kate-hez, de ott van az álmodozó énje, aki vidéki kúriát vesz, és várja a nagy Ő-t. Néhány hét alatt párosunk azért eljut a szerelem bizonyos fokáig, rengeteg lepedőjelenet kíséretében és valóban szórakoztató vidéki feelinggel a háttérben. Sőt, Elliot még New Yorkba is elviszi a lányt egy hétre, ahol megismerheti az egész családot, akkor tartják ugyanis a férfi születésnapját. Hogy milyen ajándékot kap Kate-től, azt nem részletezném, mert a 18-as karika nem lenne elég, ezt olvasnotok kell. 
Ezen a ponton gondolt egyet a szerző, és ledobott egy bombát a történetre. Ez egy olyan dolog, amit kétféleképpen értelmeznek az olvasók, egyrészt jó néven veszik, mert kell egy "kis" dráma, csalódás, szakítás, majd később természetesen jöhet a kibékülés. Az olvasók kisebb része meg belegondol mélyebben ebbe, mit is tett pontosan Elliot és mi ennek a jelentősége. Végül is ő döntött, bár a testvérei is elmondták a véleményüket, és meglehetősen furcsa körülmények között rendezte le végül a dolgot, mármint őszerinte lerendezte, a lány meg gondoljon amit akar egy egyhetes eltűnésről és a többi részletről.
Minden jó, ha jó a vége, bár a végső titok kiderüléséről is lenne véleményem, de ezt már végképp nem szeretném elspoilerezni. Szerintem a szerző kicsit elragadtatta a fantáziáját, de nagyon úgy tűnik, az olvasók inkább a regény erotikus részét díjazzák jelen esetben is, és nem a logikára meg a hihetőségre adják a pontozást. (Goodreads-en 4,38 a pontozás állása) Sajnáltam, hogy Kate badass karaktere teljesen felpuhult, bárcsak karakán lett volna a későbbiekben is. Elliot meg egy faszkalap, elrontott mindent, de olyan módon, ami nem megbocsátható, legalábbis nem belátható időn belül. Az eddigi három részből ő a legkevésbé szimpatikus a főszereplőket tekintve. Daniel volt a legjobb mellékszereplő, különlegességet vitt a sztoriba, csak a végén volt egy botlása, annak a jelenetnek egy részét kihagyhatta volna a szerző.
És még pár szó a fordításról. Mindhárom részt más fordított, eddig nem is volt bajom a szerző stílusával, elég szókimondó, de nem volt olyan, amin felkaptam volna a fejem, a pasik eddig is kimondták amit gondolnak és ez jó is így. Most viszont többször megakasztott a "köptem oda" "köpte" szavak, oda vissza, női-férfi oldalon egyaránt. Utána is néztem az eredeti szövegben is így van, tehát nem a fordítás rossz, hanem a szerző stílusa fura. Bár őszintén szólva, nem ártott volna finomítani ezen, mert nem tett hozzá a szó szerinti fordítás a lényeghez, viszont kizökkentett, főleg, hogy a nő szájából többször is elhangzott ez.
Nagyon kíváncsi vagyok a negyedig testvér, Christopher történetére, mert kaptam utalást, mi fog történni vele, hátizsákos, pénztelen utazó lesz egy évig szerte Európában, mert unja a gazdag életét. Szegénykém.
Összességében szórakoztató volt a regény, olvastatta magát, a vicces részek itt is hangos nevetésre késztettek. Megvannak benne a kedvelt trope-ok, munkahelyi kapcsolat, ellenségekből szerelmesek, stb, és hát a kémia az tagadhatatlanul működik, a szerző nagyon ért az erotikus jelenetek írásához. Végül győz a szerelem, mi kellhet még a romantikát kedvelő olvasóknak?
Kép: saját
Borító: Sorozathoz illő.
Kedvenc karakter: -
Szárnyalás: A vidéki házhoz kapcsolódó vicces pillanatok.
Mélyrepülés: Köp. Köpte.
Érzéki mérce: Az erotikus jelenetek mennyisége elég sok, jellegét tekintve nem túlzó, kellemesnek mondható.
Érzéki mérce: Az erotikus jelenetek mennyisége elég sok, jellegét tekintve nem túlzó, kellemesnek mondható.
Értékelés:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése