400 oldal
Fordította: Farkas Melinda
Goodreads: 3,91
Besorolás: new adult, dark romance, erotikus, romantikus
A gazfickónak nem szabadna királynak lennie.
Egyszerű a tervem.
Leérettségizem a Royal Elit iskolában, és felvételt nyerek az álomegyetememre.
Elég egy pillantás az iskola királyára, hogy a tervem füstbe menjen.
Egy pillantás, és elszívja előlem a levegőt.
Egy pillantás, és kiadja a halálos ítéletemet.
A hozzám intézett első szavai visszavonhatatlanul káoszba taszítják az életemet:"Tönkre teszlek".
Aiden Kingben és körülötte minden fekete.
Fekete elme.
Fekete szív.
Fekete lélek.
Csendben kellett volna maradnom, és ki kellett volna húznom a hátralévő időt.
De nem így tettem.
Elkövettem azt a helyrehozhatatlan hibát, hogy a trónján ülő királyt provokáltam.
Az ördögöt a maga poklában.
És most megfizetem az árát.
Ha Aiden King gyűlöl, az veszélyes.
De ha megkíván, az már halálos.
Ez az a könyv, aminél a borító és a csodálatos élfestés felkeltette a figyelmemet, a fülszöveg alapján pedig azonnal akartam olvasni. Hát maradjunk annyiban, hogy nem volt egy könnyed olvasmány.
"Néha a gonoszok is ártatlannak tűnnek."
Az írónő már a regény elején figyelmeztet mindenkit, hogy ez nem egy rózsaszínű leányregény, és ahol a férfi főszereplő nem hős, hanem egy valódi gazfickó. Én akkor még csak legyintettem rá, hiszen nem egy olyan regényt olvastam, aminek ilyen volt a bemutatkozója, aztán kaptam egy kemény macska-egér harcot játszó párt és aminek a végén mindenki boldog befejezéssel távozott.
Hát, itt, ahogy elkezdtem a könyvet, sorra jöttek a pofáraesések. De keményen. Ez a könyv tényleg egy dark romance, lelki és szexuális zaklatással telítve, egy férfi főhőssel, aki még az én mércéim alapján se lehetett tényleg hős, még akkor sem, ha én kifejezetten szeretem a rosszfiúkat. De ez a rosszfiú messze keményebb, mint az általam olvasott könyvek "rosszfiúi". Aiden King tényleg minden, amitől a lányos anyák félnek, akiktől a lányok maguk is félnek. Még akkor is, ha szinte a tökéletességig jóképű, sármos, gyönyörű és olyan vagyon örököse, ami egy életre garantálja, hogy a legnagyobb luxusban és jólétben éljen az élete végéig.
De ne fussunk ennyire előre.
A történetünk főhőse Elsa, aki kisgyerekként tragikus módon elveszítette a szüleit, így most a nagynénje és a férje nevelik. Mivel Elsa nagyon jó tanuló, a pótszülők pedig jómódúnak mondhatóak, így a lány felvételt nyer a Royal Elit Iskolába, ahová csak az elit gyermekei járnak és ahonnan szinte egyenes út vezet minden jó hírnevű angol főiskolába. Elsának is ez a célja, mármint a Cambridge és úgy gondolja, ha ebbe az iskolába jár, akkor neki is több esélye lesz bejutni a hőn áhított egyetemére. Ám egy dologgal nem számít. Mégpedig Aiden Kinggel. Ő az Elit elitjének az elitje, olyan szülőkkel, kapcsolatokkal és bankszámlával, amelyek szó szerint királlyá emeli az iskolában. A fiú az egyike és vezére a REI "négy lovasának", a négy legjóképűbb és legnagyobb befolyással bíró fiúcsapatának. És Aiden King az első nap kipécézi Elsát, és azzal indít, hogy a fülébe súgja, hogy "tönkreteszlek". Ez pedig egyet jelent azzal, hogy a lánynak az előkövetkező pár éve a periférián telik, mindenki belé törli a cipőjét, kínozzák verbálisan és bántalmazzák fizikálisan is és szó szerint pokollá teszik Elsa, amúgy is problémákkal teli életét. Egyetlen egy barátnője van Kim, aki szintén az "alantasok" közé tartozik, így a két lány hamar egymásra talál, véd és dacszövetséget kötnek.
Ám az utolsó év elején fordul a kocka és Aiden kiemelt figyelmet kezd szentelni Elsának, ami nemhogy megkönnyítené, hanem még tovább nehezíti a lány végzős évét. A fiú tökéletesen tisztában van azzal, hogyan lehet egy olyan lányt a vonzereje alá vonni, akinek szinte semmi ismerete nincs a fiúkkal kapcsolatban. Ettől függetlenül Aiden nem a szebbik módot választja, nem udvarol, nem kedves, megértő, figyelmes, hanem durva, zsarnok, és a verbális és szexuális abuzálás sem áll tőle távol. Elsa, pedig akinek soha nem volt semmilyen kapcsolata a másik nemmel, retteg és fél, de a fiú így is feléleszti benne a nőt, aki végül nem képes ellenállni Aidennek és megadja magát mind testileg, mind lelkileg.
Na ezek a részek voltak azok, amelyek szerintem a gyengébb lelkületű olvasókban ki fogják verni a biztosítékot, és bevallom, nálam is voltak részek, ahol annyira ideges lettem Aiden viselkedésétől, hogy legszívesebben befejeztem volna az olvasást ott és azonnal. Igen, a legtöbb író úgy írja meg a rosszfiúk karakterét, hogy azok inkább tessék-lássék rosszfiúk, épp, hogy betekintést engednek a sötét oldalba, de általában pár kisebb félresiklás után kenyérre lehet őket kenni és ők lesznek a legjobb barátok/ szeretők / férjek / családapák. Pedig a valóság ezzel legtöbbször köszönőviszonyban sincsen.
"Aiden King egy sötét szarházi."
 |
| Forrás |
Elsa pedig... Hát ő szegényem nagyon az ág is húzza karakter lett. A szülei meghaltak, ő volt az egyetlen túlélő, rettenetes rémálmok gyötrik, de a pszichiátere úgy eltemettette benne a történteket, hogy csak a nagy kérdőjelek maradtak benne. Volt egy szívműtéte is, rettentően oda kell figyelnie magára, hogy mit csinál, mit étkezik, de persze ő is élné a fiatalok elég nyüzsgő életét. Ha Aiden hagyná. De nem hagyja. Elsa próbál vele szembeszállni, de ő túl kispályás a fiúhoz, rendre alulmarad. Egy idő után már szó szerint én mondtam volna neki, hogy vagy ossza meg ezeket a borzalmakat valakivel (akár a barátnőjével, akár a nagynénjével, vagy bárkivel), mert biztosan tudna valaki segíteni rajta (még úgy is, hogy a fiú megzsarolja, hogy mindenkit tönkretesz, akinek elmondja, hogy mi folyik köztük) vagy pedig ne ellenkezzen folyamatosan, mert csak ő jár rosszul.
Kettőjük kapcsolata pedig... inkább toxikusnak, mint romantikusnak mondanám. Én értem, hogy a fiú akarja a lányt, mindenáron és csak magának és senki még csak rá se nézzen, de ez a szint számomra már beteges. Nagyon beteges. Még akkor is, ha a lány olyan gyönyörben részesül mellette, amire gondolni se mer (nem mintha lett volna bármi összehasonlítási alapja... ). De az biztos, hogy forr köztük a kémia és olyan elemi erejű a szenvedélyük, hogy az szinte minden elsöpör.
Persze nemcsak erről a "kicsit" beteges kapcsolatról szól a regény, hiszen rengeteg rejtély lengi körül a fő és mellékszereplőket is, rengeteg a megválaszolandó kérdés, amelyekre (még, mivel ez egy sorozat) nem kapunk választ. Ahogyan Aiden, úgy Kim, a legjobb barátnő is titkokat rejteget, sőt valószínűleg Elsa múltja sem hófehér. Ezek kiderítése mind-mind a további részeket igénylik és valószínűleg befolyással vannak mindenre, ami a jelenben és persze majd a jövőben történni fog.
Persze az írónő nem várta meg, hogy az olvasók ezen gondolkodjanak és "esetleg" folytassák a sorozatot, hiszen a végén egy olyan függővéget dobott be, amivel azonnal és rögtön, sőt már tegnap is késő lett volna, ha a kezemben van a folytatás. Szóval akármennyire is beteges ez a történet, akármennyire is deviáns, dark romance, én is a függője lettem és azonnal akarom folytatni.
Összességében azoknak ajánlom ezt a sorozatkezdést, akik tisztában vannak a dark romance, a devinás kifejezésekkel és bírja a gyomruk az ilyen "kissé" beteges kapcsolatokat. Persze azoknak is, akik szeretik a new adult regényeket - bár ők általában már eléggé edzettek az ilyen és ehhez hasonló kapcsolatokhoz, hiszen a new adult regények nagy része gyakran hasonló témákat boncolgat. Én sokszor táncoltam késélen, az azonnal abbahagyom az olvasást és a "csak még egy oldalt, még egy oldalt és még egy oldalt olvasok, aztán megyek lefeküdni" között, de ezzel a függővéggel biztosra veszem, hogy folytatni fogom Aiden és Elsa egyáltalán nem hétköznapi történetét.
Borító: Gyönyörű, csodálatos, engem azonnal levett a lábamról
Kedvenc karakter: Cole. Az egyetlen normális tagja a "Négy Lovasnak". Szívesen olvasnék róla egy spin-offot.
Szárnyalás: a tényleg romantikus részek
Mélyrepülés: Aiden verbális és szexuális zaklatása
Érzelmi mérce: ideges voltam és mérhetetlenül dühös az olvasás nagy részében. Persze nem feledkezhetek meg a + 18 karikás jelentekről sem, amiből van / lesz bőven
Értékelés:
