A Maxim Könyvkiadónál jelent meg Hana Tooke: Leleményes lelencek című gyerekkönyve, mely Európa-szerte számos díjat nyert, a middle grade korosztály új kedvence. Öt 12 éves árváról szól a történet, akiknek menekülniük kell egy gonosz örökbefogadó elől, ám épp ez a kaland segítheti hozzá őket, hogy szerető családra találhassanak. Kövesd a négy állomásos blogturnét, és játékunk megfejtéséért cserébe megnyerheted a könyvet a kiadó felajánlásában.
384 oldal
Fordította: Tomori Gábor
Goodreads: 4,00
Besorolás: middle grade, kaland, árvák
1880 őszén öt csecsemőt találnak a Kis Tulipán Árvaházban nagyon szokatlan körülmények között. Ők Adele, Ludvig, Ánizs, Kornelis és Milou. Az álnok és szívtelen gondozónő „örökbefogadhatatlannak” titulálja a gyerekeket, akik azonban teljesen tisztában vannak azzal, hogy éppen nem mindennapi egyéniségük teszi őket különlegessé. Elhatározzák, hogy ha törik, ha szakad, ők együtt maradnak. Amikor egy gonosz, alvilági figura megpróbálja őket a karmai közé kaparintani, az árvák összefognak, és vakmerő menekülésbe kezdenek Amszterdam befagyott csatornáin. Rengeteg kalandba keverednek, és sok csávából sikerül kihúzniuk egymást. S még az is lehet, hogy mindeközben sikerül igazi otthonra és igazi családra lelniük.
Illusztrátor: Ayesha L. Rubio
A kisregény eredeti címe The Unadoptables, azaz Örökbefogadhatatlanok, meg kell mondjam, nagyon örülök, hogy a kiadó nem ragaszkodott valami hasonló címhez, ami arra utalhatna, hogy vannak olyan gyerekek, akiket valamilyen külső jegyük miatt nem akarnak örökbe fogadni. Ebből volt is felháborodás a regény külföldi megjelenésekor. A Leleményes lelencek fényévekkel jobb cím lett.
Él a Kis Tulipán Árvaház lakói között néhány különleges gyerek, akiket 12 évvel ezelőtt hagytak az árvaházban furábbnál furább körülmények között. Adele egy szerszámosládában érkezett, Ludvig egy szenesvödörben, Ánizst az uzsonnás kosárban találták meg, Kornelist egy liszteszsákba bugyolálták, végül Milou-t egy kisállatnak készülhetett koporsóban fedezték fel a tetőn. Milou mellett egy cicát formázó bábu is volt és egy fekete puha takaró, amiből később ruhát késztettek neki. Teltek az évek, és ezt az öt gyereket sosem választották ki az örökbefogadók. Pedig mint minden árva, ők is nagyon szeretnének valódi családban élni. Milou közöttük a legnagyobb álmodozó, mindenféle teóriákat gyárt, miért hagyták őt itt 12 éve, és minden este az újabb és újabb elméletekből született mesékkel szórakoztatja a többieket.
Azon a napon, amikor a történet kezdődik, új remény csillan, de hiába sorakozik fel az összes gyerek, megint a legkisebb, legproblémamentesebbet viszik magukkal a látogatók. Az árvaházat vezető gondnokasszony Elinora Gassbeek, már egyáltalán nem is csodálkozik ezen. Még aznap kiderül, hogy neki más tervei vannak a nagyobb gyerekekkel. Szövetkezett egy bűnözővel, aki megvásárolja az öt árvát, hogy a hajóján dolgoztassa őket, míg ki nem dőlnek, később úgysem fognak senkinek hiányozni.
Zűrös körülmények között az öt gyereknek sikerül meglógni az épületből, de a nyomukban vannak az üldözőik. Amsterdam rettenetesen hideg a tél közepén, de sikerül egy saját gyártású térkép segítségével eljutniuk a városon túlra, egy régi elhagyatott malomépülethez. Ide vezetett Milou macsakabábjában talált órába vésett földrajzi koordináták, és az öt gyereknek innentől meg kell szerveznie, hogyan simuljanak bele a környezetbe, nehogy feladja őket valaki, mert felnőtt nélkül élnek. 
Nagyon hamar, az első oldalaktól megkedveltem ezt az öt gyereket, akik minden apró reménysugarat álmodozva dédelgetnek magukban, a saját család lehetőségéről. Ugyanakkor egymáshoz is nagyon ragaszkodnak, együtt szöktek meg, és együtt is akarnak maradni lehetőleg. Sok csalódás érte már őket, és ebben a malomházban sem várta őket senki, de hihetetlenül találékonyak, és egyszerűen soha nem adják fel. Mindig akad egy lehetőség, egy újabb nyom, egy barátságos szomszéd, és lépésről lépésre sikerül előrejutniuk a nagy rejtély megfejtésében, mi is történt a múltban Milou árvaházba érkezése kapcsán. Mindegyikük tehetséges valamiben és ez kamatoztatni tudják, okosak és ügyesek, meg tudnak szervezni bármit, az ellátásuktól kezdve egy igazi félelmetes bábelőadásig. Minden gyerek másban jó, Adele szeret bütykölni, egyben feltalálni dolgokat, Kornelis varrni szeret, fiú létére kész ruhatervező. Ludvig térképkészítő, nagy szerepe volt a menekülésükben, a jó tájékozódásban. Ánizs néma, mégis kifejező és főzni nagyon szeret. Milou pedig mint egy pótanya, összefogja a társaságot, és a rendíthetetlen fantáziájával egészíti ki a nyomokat, aminek meg is lesz az eredménye.
Rotman, a bűnöző később újra felbukkan és egyiküket fogva tartja, a többiek meg szépen besétálnak a csapdába, szóval aki egy nyugis történetre vágyik, az egészen mást kap, méghozzá rengeteg jóféle izgalmat, üldözéssel, szó szerint tűz és víz között. Még akár vérfarkasok is előkerülhetnek, vagy csak vad kutyák?
Amikor beindul a történet, nincs megállás, kissé talán sötét hangulatúak a kalandok, kiderülnek szomorú dolgok is, de ahogy haladunk a végkifejlet felé, az válik fontossá, hogy együtt maradhasson ez a társaság. Nem az számít, hogy bármelyikük is megtalálja a saját családját, bár ez kétségkívül optimális lenne, de az a legnagyobb kincs, hogy egymásban családra találtak. Olyan családra, ahol nem az számít, hogy kívülről milyennek látszol, hanem hogy valójában milyen vagy.
A végén a csavar engem nem lepett meg, gondolom a felnőtt olvasók rutinosan kitalálják, de roppant szívmelengetőre sikeredett.
A szerző ezzel a regénnyel debütált, és számos díjat zsebelt be a kategóriájában. Nekem nagyon tetszett a stílusa, örömmel olvastam végre egy jó régi, Amsterdamban játszódó sztorit, befagyott csatornákkal, piacokkal, kikötővel. A szöveg érthető és világos, könnyen olvasható gyerekszemmel is, a néhány flamand szó ellenére. Remek karakterek sorát tárta elém Hana Tooke, tényleg szó szerint egyedi mindegyikük az árváktól kezdve a jó és gonosz felnőttekig. Elég ránézni a képekre, nem csak simán cukik voltak az illusztrációk, hanem élővé tették a történetet. Ez valóban egy olyan könyv, amit nem csak a 10-12 éves korosztály vesz szívesen a kezébe, olvassátok bátran, szórakoztató, szívmelengető történet.
Zárójel: A felnőtt olvasók valójában szerintem elgondolkodnak azon, hogy milyen lehetett ebben az időben a valós helyzet adoptálás terén. Tényleg nem lehetett könnyű és főleg nem azonos feltételű az átlagból kilógó külsővel, tulajdonsággal rendelkezők örökbefogadása. De ez a gyerekeket, a valódi célközönséget nem fogja izgatja. Nekik van igazuk, mert a regény fő mondanivalója a barátságról, szeretetről, családról szól, és ez így van jól.
Borító: Nagyon tetszik ez a rajzolt borító.
Kedvenc karakter: Mind az öt árva kedvenc lett.
Szárnyalás: Természetesen a nagy előadás.
Mélyrepülés: -
Érzelmi mérce: Izgalmakból nincs hiány, történnek félelmetes dolgok is, de simán illeszkedik a middle grade korosztály igényeihez.
Értékelés:
Ha megtetszett, ITT megrendelheted!
A kisregény Amsterdamban és környékén játszódik, így a játékunk is ehhez a városhoz kötődik. Minden állomáson egy-egy állítást olvashattok, el kell dönteni, hogy igaz vagy hamis. A rafflecopter doboz megfelelő sorába írjátok be a választ!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.) Sok szerencsét!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.) Sok szerencsét!
Feladvány: Amsterdamban több, mint 100 km hosszú a csatornahálózat a házak között.
Állomások:
