KMK ÚJ KÖNYVEK Katt a képre!!!

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: újrakezdés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: újrakezdés. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. október 22., vasárnap

Colleen Hoover: Reminders of Him - Emlékek róla


A Könyvmolyképző Kiadó jelentette meg Colleen Hoover: Reminders of Him - Emlékek róla regényét, melyben egy tragikus kimenetelű baleset okozójának, Kennának a történetét meséli el a népszerű szerző. Vajon börtönbüntetése után szabadulva láthatja-e még ez a fiatal nő a nevelőszülőknél élő kislányát? Sikerül megbocsátást és bizalmat nyernie azoktól, akik öt éve gyűlölettel gondolnak rá? Kövesd  a blogturné állomásait, ha szerencsés vagy a játékban, akár meg is nyerheted a könyvet a kiadó felajánlásában. 
 
Könyvmolyképző Kiadó 2023. Rubin pöttyös
392 oldal
Fordította: Sereg Judit
Goodreads: 4,42
Besorolás: újrakezdés, romantikus, börtön

Kenna Rowan öt évet töltött börtönben egy végzetes kimenetelű hiba miatt, és most visszatér a városba, ahol az élete félresiklott, abban a reményben, hogy találkozhat négyéves lányával. De a hidakat, amiket Kenna felégetett maga mögött, lehetetlen újjáépíteni. Lánya életének fontos szereplői mind távol akarják tartani a gyerekétől,
bármennyire keményen dolgozik is azon, hogy bizonyítson.
Az egyetlen, aki nem zárta be előtte az ajtaját, az Ledger Ward, a helyi kocsma tulajdonosa, aki szinte az utolsó reménye, hogy utat találhat a lányához.
Ha azonban bárki is rájön, hogy Ledger lassan Kenna életének fontos részévé válik, mindketten elveszíthetik a számukra legfontosabbak bizalmát.
A nehézségek ellenére Ledger és Kenna között kialakul valami, és ahogy az érzéseik erősödnek egymás iránt, úgy nő a kockázat is. Kennának módot kell találnia arra, hogy vezekeljen a múlt hibáiért, hogy a reményre és a gyógyulásra alapozva új jövőt építhessen.
Egy fiatal anya azért küzd, hogy visszatérhessen a lánya életébe – de vajon lesz számára hely?

A legutóbbi CoHo olvasmányom a Maybe Someday sorozat volt, amely megtörte az addigi sikerszériát, és nem kapta meg az elismerésemet, ide a blogra nem is írtam róla. Kíváncsi lettem, a megcsalós sztori volt az ok, vagy én fáradtam bele a szerző regényeibe, úgyhogy alig vártam, hogy olvashassam a Reminders of Him regényt... És megnyugodtam, Colleen visszaszerezte méltó helyét a lelkem kényeztetői között, nem kellett csalódnom ebben a történetben, de azt nem garantálom, hogy ez mindenkinél így lesz, ugyanis tartalmaz olyan elemeket, ami bekapcsolhatja azt a bizonyos vészjelzőt. (Az ex legjobb barátjával kavarni nem mindenkinél nyerő, akkor sem, ha már évek óta nem él.)
Kenna öt évet töltött börtönben, egy súlyos baleset okozójaként, amely során meghalt az akkori barátja, szerelme, társa. Egyikük sem tudta a baleset pillanatában, hogy Kenna terhes, így a büntetési ideje alatt kellett megszülnie a kislányát, és nevelőszülőkhöz adnia a kicsit, akik az elhunyt Scotty szülei lettek. Kenna minden szülői jogáról lemondott, mert abban a helyzetben nem volt más választása, és megnyugvással töltötte el, hogy Diem szeretetben fog felnőni a nagyszüleivel. Most, hogy szabad lett, mégis a legfeszítőbb vágy az életében az, hogy megismerhesse a lányát. Mindenekelőtt tudni kell, hogy nincs senkije, a szülei rég elváltak és nem tartja velük a kapcsolatot, teljesen egyedül van a világban. Korábban Scotty jelentett neki mindent, szerelmesek voltak, komoly tervekkel, aminek egy szempillantás alatt lett vége. Kenna visszatér tehát a kisvárosba, ahol szerez egy csóró albérletet, és beül az egyik helyi kocsmába, átgondolni a lehetőségeit. Közben szorgalmasan jegyzetel, mert szinte folyamatosan írja a leveleit a halott szerelmének, így tartva fenn az emlékét. Felfigyel rá Ledger, a kocsma tulaja, aki történetesen Scotty legjobb barátja volt, és jelenleg az ötéves Diem szomszédja, sőt, amolyan majdnem apafigura az életében. A találkozásukkor persze erről mit sem sejt egyikük sem, Kenna álnéven mutatkozik be, de azt mindketten érzik, hogy szikrázik közöttük a levegő, sőt egész közel kerülnek egy váratlan kalandhoz. Nem kell hozzá sok idő, hogy kiderüljön, ki is valójában a lány, és a kérdés az, hogy az a zsigeri gyűlölet, ami felé árad az érintettektől, megváltozhat-e valaha is, vagy végleg el kell tűnnie a lánya közeléből?
Megkaptam mindent a regényben, ami összetöri aztán összeragasztja az olvasók szívét, egy szívszorítóan fájdalmas sztorit, amely sokrétű, szól a szerelemről, a gyászról, a megbocsátásról, az újrakezdésről, de legfőképpen a családról.
Az első benyomásom az volt, hogy hihetetlenül együtt tudtam érezni Kennával, talán a saját anyaságom miatt, vagy amiatt, hogy éreztem a kezdetektől, hogy nem egy egyszerű balesetről van itt szó. Az elítélésének a körülményei elég zavarosak voltak, illetve ő maga volt nagyon zavart, de ezt nem akarta észrevenni senki, így kényelmesebb volt elítélni őt. Bár az igazság az, ő sem tiltakozott, örült a büntetésnek. A Scottynak írt levelekből azonban lassan rájön az olvasó, hogy milyen volt Kenna élete korábban, főképp a gyerekkora, milyen volt a kapcsolata az anyjával. Sok rossz anyás történetet olvastam már, de még mindig megdöbbent, hogy emberek hogyan képesek viselkedni anyaként. Nem csoda, hogy Scotty egy valódi fénysugár volt Kenna életében, remény a normális életre. De fiatalok voltak, mindketten hibáztak azon az éjszakán. Alig vártam, hogy Kenna végre leírja az egyik levélben, hogyan is történt pontosan a baleset, és teljes mértékben át tudtam érezni azt a pánikot, amit ő. Egyszer rég egy éjjel megszólalt a házunk riasztója, a pincében jelzett mozgást, és én akkor pont ilyen zsigeri bénultságot éreztem, abszolút sokkot, a regény ezen része teljesen felidézte ezt. Könnyek között olvastam arról is, ahogy a lány minden nap megfogalmazza, mennyire szeretné látni a lányát. El se tudom képzelni, milyen lehetett megszülni a gyerekét úgy, hogy egy pillanatra sem ölelhette magához. Az, hogy lemondott a szülői jogairól, az nem egy hibás döntés volt, hiszen akkor egyszerűen nem volt más választása, tudta, hogy Scotty szülei szeretni fogják a kicsit, másuk nem is maradt a fiuk után. Mégsem normális, hogy ez örökre szóljon, bár 18 évesen megkeresheti a gyerek a valódi szülőt, de ennyi év, az kibírhatatlan. Közben megismertem Kennát, és nincs kétség, megérdemli, hogy Diem életének része legyen. Annyira drukkoltam neki, hogy azt el nem tudom mondani. Hihetetlenül nagy bátorság és erő kellett az elhatározáshoz, hogy ezt végigcsinálja.
Ledger karaktere szépen beleilleszkedik a képbe, amit elképzeltem CoHo eddigi férfi karakterei alapján, de a kiszámíthatóságát egyáltalán nem negatívumként említem, egyszerűen csak jól működött, hozta amit vártam tőle. Vonzalom, kételkedés, még nagyobb vonzalom és kételkedés, de ő érezte, tudat alatt is, hogy Kenna megérdemli először is az emberi bánásmódot, és hogy elmondhassa a saját verzióját. Ledger egy igazi úriember, morcos, de gondoskodó, együttérző, és ami a legjobban betalál az olvasók szívébe az az, ahogy a kislánnyal bánik. Része akar lenni az életének, ez Scottytól független már, ez egy örök szerelem. Azon is elgondolkodtam, mennyire volt hangsúlyos a romantika a regényben, kellett volna esetleg erősíteni, vagy halványítani rajta. Nem ezen van a hangsúly, és ez tökéletesen megfelelt így, nem túl spicy, de azért ott van.
Nagyon fontos téma volt a regényben az előítélet kérdése, hogyan viszonyulunk egy börtönviselt emberhez, ezen érdemes elgondolkodni. Nem minden büntetés egyformán megérdemelt, nem tudhatjuk az előzményeket, mégis azonnal ítélkezünk. Én sem vagyok kivétel. És pont az ilyen könyvek kellenek hozzá, hogy változzon a véleményünk, már csak ezért is megérte elolvasni.
Érdekelt volna, akár csak elméleti síkon is, hogy nem lehetett volna esetleg újratárgyalni az ügyet? Ez valahogy fel sem merült Kennában, bár pénz nélkül lehet, hogy ez is kilátástalan. De ez csak egy zárójeles megjegyzés.
És végül a galambok. Ez egy belsős poén volt Scotty és Ledger között: ha valami olyasmit láttak, aminek semmi értelme, akkor ezt mondták: "Az egy kibaszott galamb?" Ez egy valós jeleneten alapult, még a múltból,  a többi meg történelem. Ez azért szúrt szíven, mert a mi családunkban is van egy galambos szólás, miszerint "A galamb a világ leghülyébb állata." És ez igaz is.
Összességében nagyon szerettem ezt a könyvet, megérintettek a témák, megszerettem a szereplőket, és teljesen megnyugodtam, hogy CoHo újra le tudott nyűgözni. Megint átérezhettem, hogy alig tudom letenni a könyvet, míg el nem érkezem az epilógusig. Mások mondani fogják, hogy a vége túl szirupos lett, de nekem most nincs erre egy szavam sem. Olvassátok, érdemes.

Borító: Eredeti, a galambok értelmet nyernek, amúgy nagyon tetszik.
 
Kedvenc karakter Kenna.

Szárnyalás: Kb minden.

Mélyrepülés:  -

Érzelmi mérce: Számomra egy valódi érzelmi hullámvasút volt a könyv, sikerült a fájó jeleneteknél a könnyeimet is kicsikarnia, emellett kellemes volt a romantikus rész is.

Értékelés: 



Nyereményjáték
 
A regény beleolvasóját feltétlenül olvassátok el, ez alapján meg tudjátok válaszolni az állomásokon feltett  kérdéseket. A helyes válaszokat írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő sorába. Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére, hogy a megkapott értesítő levélre válaszoljanak, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.

FELADVÁNY:  MIT RENDELT KENNA ELŐSZÖR A KOCSMÁBAN?

Állomások:
10.22 Kelly és Lupi olvas
10.24 Readinspo



2023. február 3., péntek

Ashley Carrigan: Sebzett vad (Két lépésre a mennyországtól folytatása)

New Line Kiadó 2022.
250 oldal
Besorolás: felnőtt, romantikus, újrakezdés

Tönkrement házassága után Mesmira Hampton, az angol írónő, a Közel-Keletről haza költözik sebeit nyalogatni, önmagát megtalálni és írói karrierjét feléleszteni. Volt férje túlságosan is mély sebeket ejtett ahhoz, hogy az új élethez egy esetleges szerelem is szóba jöhessen. A magányos öngyógyulásában azonban megzavarja a jóképű orvos, Jason Wescott, aki nemcsak új főnöke, hanem a főbérlője is egyben. A férfi mindent bevet, hogy Mesmira közelébe férkőzhessen, a nő pedig azért, hogy távol tartsa őt magától.
Elragadó, szenvedéllyel és érzelmekkel átszőtt játszma kezdődik kettejük között. A férfi feledtetni akarja a volt férj okozta fájdalmakat, de akadnak a környezetükben olyan személyek, akik nem nézik ezt jó szemmel. A múlt pedig túl erős marokkal kapaszkodik Mesmirába, hogy visszaédesgesse a régi boldogságba.
El lehet-e felejteni egy világrengető szerelmet? Begyógyulhatnak a sebek, hogy egy új szerelem virágozhasson fel a régi romjain?


Amikor megtudtam, hogy Ashley Carrigan folytatást írt a Két lépésre a mennyországtól regényhez, őszintén szólva fogalmam sem volt, vajon merre viszi tovább a történetet, hiszen hosszas érzelmi viharok és bizalmi vívódás után mégiscsak egy boldog befejezéssel zárult a regény.
Mesmira az egyik kedvenc hősnőm a szerző palettájáról, nagyon tetszett benne, hogy iszonyú erős és kitartó nő, nem könnyen bocsátott meg Sayidnak, aki a saját érdekei szerint cselekedett egész életében. A férfi ahhoz volt szokva, hogy bármit megszerezhet, a kénye-kedve szerint áll rendelkezésére minden és mindenki, hisz ő egy gazdag arab sejk. Mesmira iránti szerelme azonban jócskán változtatott a jellemén, megbecsülte azt a csodát, ami kialakult közöttük, és egy kölcsönösen izzó szerelemmel ért véget a történet, nem kisebb ígérettel: történjen bármi, ő marad az egyetlen felesége. Ezek után hidegzuhanyként éri az olvasót a folytatás, Mesmira a két évvel későbbi jelenben éppen egy angliai kisvárosban próbál új életet kezdeni, kibérel egy kis házat, és a közeli klinikán vállal könyvelő állást, visszatérve az eredeti szakmájához. Igen, ezt teszi, mert az írás sem megy, olyan érzelmi válságban van, ami hosszas gyógyulást igényel, távol az ismerősöktől, barátoktól is, teljes nyugalomra van szüksége. Hát én letaglózva olvastam ezeket az első fejezeteket, hiszen csak a kész tények világosak, a konkrét okokra később derül fény, hogy miért is jött el Mesmira Sayidtól. Elég nehéz erről írni, hiszen nem akarok lespoilerezni mindent, de ez olyan dolog, amit meg kell magyarázni. Sayid az első részben egy gyönyörű ívű jellemfejlődésen ment keresztül, ahogy fentebb is írtam. Láttuk ennek a lépéseit, hosszú folyamat volt, megingásokkal, de végül mindent figyelembe véve azért mégis a szívembe zártam őt, bár teljes feloldozást részemről nem kapott volna soha. De megvolt az összhang végre, és elég nagy arculcsapás volt elviselni, amit ezek után tett. Két év házasság után nem jött össze az utódlás, ezért Sayid második feleséget akart, akinek majd sikerül teherbe esnie, és teljesíti a tradíciós elvárásokat, Mesmira pedig ettől még első feleség marad. Álmaidban, Sayid. Nyilván ebbe a helyzetbe nem ment bele, ez elfogadhatatlan, így Sayidnak el kellett engednie, gyors válással teljesen le is zárták jogilag a kapcsolatukat. Mesmira úgy érzi, megfelelő távolság megtartásával, egy teljesen új élet kialakításával és kellő idő elteltével talán enyhül majd a benne tomboló fájdalom, és talán majd újra tud szeretni valakit. 
Igazából elég hamar képbe kerül a szőke herceg, és tényleg majdnem az, szőkének szőke és még nemes is. Ő a bérbeadója, továbbá a főnöke is, hiszen Jason a klinika vezetője, szemorvos és még jól is néz ki, ellenpólusnak tűnt Sayiddal szemben, a kinézete mindenképp. Egyébként viszont elég önteltnek láttam, azt hitte legalábbis, hogy ellenállhatatlan a nők szemében, na de nem ismerte eddig Mesmirát. Ráhajt, és innentől nem is ért különösebb meglepetés, a szokásos fordulatok szerint halad a kapcsolat, érzelmi huzavonával. Nyilván nem gondolta komolyan Mesmira, hogy nem derül ki a múltja, mindig vannak "jóakarók" akik pletykálnak. Őszintén nem értettem miért pont annak mondta el a történetét, akit alig ismert? Nagy magányomban előbb beszélnék ennyire mély magánügyről az anyámmal, mint egy szomszéddal. Beismerem, hogy tetszett Jason karaktere, sőt, szurkoltam ennek a bimbózó kapcsolatnak, izgultam végig, hogy megfeleljen az elvárásoknak, és megértse végre, min megy keresztül Mesmira. De nem tudom tagadni, mennyire vártam, hogy felbukkanjon Sayid és megkísértse a nőt, mert igaz, hogy megvan a kémia Jasonnel, de az a zsigeri vonzódás, amit Sayid ért el korábban, azt nem múlta felül. 
Végül akár elégtételt is érezhetne Mesmira, hiszen Sayid "megbűnhődött", de nekem mégis keserű szájízt hagyott maga után az ő szálának alakulása. Mert széttört egy álom, lezárult végleg a múlt, és hiába lett helyette cukormázas folytatás, bennem maradt egy kis hiányérzet. Nehezen engedem el Sayidot, ő az egyetlen arab világbeli karakter, akiről szívesen olvastam, és mivel amúgy kerülöm ezeket a könyveket, nem valószínű, hogy lesz másik. Rátérve a regény egyéb jellemzőire, hát az csak a szokásos, Ashley Carrigan-es, letehetetlen írásmód, amit megszokhattam nála. Tényleg nem akarom ismételni magam, nekem az ő hangja jellegzetes, egyedi, imádom a karaktereit, mindent filmszerűen el tudok képzelni a leírásai segítségével. 
Ami ebben a regényben különösen tetszett, az egy pici mese, amit Ashley beleszőtt a történetbe, ez egy gyöngyszem volt. A másik különlegesség a regény címe, ami utalhat egyaránt Mesmirára és Sayidra is. Nagyon találó mindkettejükre, Mesmira testileg-lelkileg megtört nőként jött vissza Angliába, és jó ideig sebzett vadként szenvedett. Sayid gondolataiba ugyan nem láthattam bele, de nyilván összetörte a felesége távozása, még ha nem mutathatta ki teljes valójában, de a végjáték sebzett vaddá tette őt is. Ezzel a "nem kereslek soha többé" mondattal az én szívembe is tőrt szúrt Ashley. Kérlek, a következő regényedben engesztelj ki egy brutál jó pasival, aki legalább ennyire szívszaggató jeleneteket produkál, de nehogy "megöld" pls. 
Összességében azt mondhatom, ugyan Sayid kapcsán mást vártam, de a regény így is nagyon élvezetes, örömmel olvastam. Ha valaki önálló kötetként kezeli, elég információt kap a múltról, nem feltétlenül szükséges hozzá az első rész ismerete, de úgy abszolút elveszik Sayid varázsa, mert az igazi énje itt nem jelenik meg teljes egészében. Ha javasolhatom, kezdd az olvasást a  Két lépésre a mennyországtól regénnyel.   
Kép: Pinterest

Borító: Nekem tetszik, bár inkább göndör Mesmira haja. Azért kicsit dögösebbet is el tudnék képzelni.

Kedvenc karakter: Mesmira

Szárnyalás: Amandán és Reginán jól szórakoztam, remek karakterek.

Mélyrepülés: -

Érzéki mérce:  A regénnyel végigélheted az érzelmek széles skáláját, de túl sok erotikára ne számíts.

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!





Rendszeres olvasók