240 oldal
Goodreads: 4,07
Besorolás: YA, paranormal
A bejegyzés erősen spoileres az első három részre vonatkozóan!!!!
Igazán szép gondolat az írónőtől, hogy 16 év után felelevenítette a karaktereket, a rajongóknak szeretett volna írni valami ráadást, valami különlegeset. Gondoltam én. A valóság egész más, tipikus példája annak, hogy egy valaha sikeres sorozatról hogyan húzzunk le még egy bőrt, sőt többet, ugyanis ezzel nincs vége. Az Angyali szerelem 1-3 sorozat Ivy és Tristan szerelméről egy kerek, lezárt történet. A könyvek nem voltak hibátlanok, de kettejük kapcsolata szívből jövő, szépen megírt szerelem volt, végül Tristan belép a fénybe, Ivy pedig Willel marad, aki megbízható és minden szempontból tökéletes számára. Sajnos az írónő nem elégedett meg ezzel.
Ha esetleg kihagytad az első három részt, bőven elég ha itt folytatod, ugyanis három mondatban össze lehet foglalni, és a karakterek meg is teszik. Ivy és Tristan találkoznak, egymásba szeretnek, de egy gyanús balesetben Tristan meghal. Angyalként azonban visszatér, hogy megvédelmezze Ivyt, akit Gregory el akar tenni láb alól. Tristan megmenti Ivyt, majd távozik a fénybe, Ivy pedig továbblép Will oldalán.
Eltelt egy év, és a kis csapat (kivéve Suzanne-t, aki Európában utazgat) a főiskola előtti nyarat Cape Codban tölti, az óceán partján egy panzióban dolgoznak. A lányok egyik este unaloműzés gyanánt szellemidézést játszanak, ami elég rosszul sül el, átjárót nyitnak a szellemvilág felé. Beth próbálja menteni a helyzetet.
Nem találjátok ki, Ivyt újabb autóbaleset éri, testelhagyásos élményben lesz része, találkozik Tristannal, aki újra biztosítja őt örök szerelméről. Később a kórházban tér magához, ahol az orvosok szerint csoda történt vele, hiszen kifolyt egy vödör vér, de Ivy eredményei jók, szinte semmi baja.
Feltűnik a színen Guy, az amnéziás fiú, senkire és semmire nem emlékszik az addigi életéből. Útjaik többször is keresztezik egymást, és Ivy azt véli látni, hogy Tristan lelke Guy testébe költözött, vonzódni kezd a fiúhoz.
Beth-et közben folyton rossz érzések gyötrik, meg van győződve, hogy Gregory szelleme átjött a portálon, és Willel együtt ki van akadva Ivy új pártfogoltjától. A nagy kérdés az, vajon Ivy megérzései valódiak, vagy Beth és Will vádjai igazolódnak be, miszerint Guy nem amnéziás, inkább veszélyes bűnöző.
Mint fentebb írtam, nem erre számítottam. Egyetlen fordulat lenne érdekes számomra, ha Gregory lelke Willbe költözik, és egy újabb szerelmi háromszög alakul ki. Tulajdonképpen meglep, hogy nem ilyesmi történt, de ami késik nem múlik! Akkora függővége van a történetnek, hogy az írónő tovább fogja húzni.
A karaktereket úgy ahogy van hagyjuk... Ivytől nem ezt vártam, hálátlan, meggondolatlan lett. Bejött néhány új szereplő, de jellegtelenek, nevetségesek, mintha ott se lennének. És ez a jellegtelenség az egész könyvre igaz, tele felesleges töltelékkel. Guy, a hajléktalan, amnéziás csákó, akit Ivynek meg kell menteni. Ja, és van macska, igen, Bolhazsák, muszáj volt beleírni, mert kell a rajongóknak a kárpótlás.
Az írónő stílusa nem változott, sőt, én nagyon erőltetettnek éreztem. Amit eddig Tristan csinált Ivyvel, azt most Ivy tette meg Guy-al, az úszásoktatástól kezdve zongorázásig, az autóbaleset, stb. Kár volt megpiszkálni ezt az amúgy sem brilliáns lezárt sorozatot.
Kedvenc karakter: Bolhazsák
Szárnyalás:Elég rövid volt.
Mélyrepülés:Annyi vér volt a balesetnél, hogy Ivy cipője elázott. Újat kellett venni.
Érzéki mérce: Tini romantika, sajnos gyengébb az előző részekhez képest.
