Ha szereted a boszorkányos és félelmetes történeteket, akkor Thomas Olde
Heuvelt HEX - Egy boszorkány bosszúja című könyve neked is kötelező beszerzés
lesz, ugyanis a holland szerző első bemutatkozó regénye hátborzongatóra
sikeredett. Erről mesél nektek a Blogturné Klub 5 bloggere is, akik elolvasták
a regényt, és sok mindent megtudtak Katherine-ről, a boszorkányról, aki már
nagyon régóta kísérte Black Spring lakosainak életét.
Ha velünk tartasz a turnén neked is esélyed van megnyerni a Maxim Kiadó által
felajánlott HEX - Egy boszorkány bosszúja című regényt. Felkészültél?
Vigyázat! Csak akkor csatlakozz, ha nem félsz a boszorkányoktól!
Maxim, 2020
400 oldal
Fordította: Szűr-Szabó Katalin
Goodreads: 3,72
Besorolás: horror, fikció
Aki itt születik, haláláig arra van kárhoztatva, hogy itt is maradjon. Aki
ideköltözik, sosem megy el.
Üdvözlünk Black Springben, a látszólag festői Hudson Valley-i városban,
ahol egy boszorkány kísért. Abban a házban jelenik meg, ahol csak kedve van,
és minden éjszaka más gyermek ágya mellett áll. Mindenki tudja, hogy a
boszorkány szemének sosem szabad kinyílnia, mert az elképzelhetetlen
következményekkel járna. A városi tanács mindezt persze titokban tartja a
nyilvánosság előtt, és minden erejükkel azon vannak, hogy az átok ne
terjedhessen el máshová. De a helyi tinédzserek nem tudnak megbékélni azzal,
hogy nem hagyhatják el a várost, így a szigorú megkötések ellenére
közvetíteni kezdik a boszorkányvadászatot a neten. Arra viszont nem
gondoltak, milyen sötétséget szabadítanak a városra ezzel.
Őszinte leszek ismét, sok mindent nem tudtam a regényről, amikor belevágtam az elolvasásába. A fülszövege tetszett és ennyi. Utána láttam, hogy milyen sokan várják, mekkora a hype körülötte.
Amit előzetesen érdemes tudni a regényről az az, hogy két változatban készült el. Az eredeti - mivel az író is holland, Hollandiában játszódik és teljesen más a vége, mint ennek a változatnak. Ez akkor jött létre, amikor eladták a regény angol nyelvű jogait tengerentúlra, és ekkor az író megírta ennek a regénynek az amerikai verzióját, amerikai területre helyezve és másképp befejezve a regényt. Sajnos a holland verzió végéről nem tudok sokat - most hajkurászom a holland ismerőseimet, hátha valaki olvasta és elmeséli azt is.
A történet Black Springben játszódik, egy gyönyörű, idilli kisvárosban, ahol látszólag minden szép és jó, de egy valamiben eltér a város a többitől: van egy boszorkányuk.
Katherine van Wyler az 1600-s években élt ezen a környéken. Egyedül élt az erdőben, nem volt hívő és ez szinte adta a helyieknek azt, hogy boszorkány. Halálra ítélték, de előtte borzalmas tettre kényszerítették és ez vezetett ahhoz, hogy visszajár a környékre, pontosabban a városba és a közvetlenül mellette lévő erdőbe. A helyiek megszokták, nem sok vizet zavar, ám van pár dolog, amire oda kell figyelniük vele kapcsolatban. Nem nyúlhatnak hozzá, nem bánthatják, nem beszélhetnek kívülállóknak róla és hosszabb időre nem hagyhatják el a várost. Bármelyik tiltást is megszegik, borzalmas következményei lesznek. A városban lakók mindezt születésüktől kezdve tanulják, az eszükbe vésik és ez alapján élik az életüket. Igen ám, de városban vannak fiatalok is, akik épp abban a korban vannak, amikor mindennel ellenkeznek, mindent ki akarnak próbálni, lázadnak, így a boszorkánynál is feszegetik a határokat. Ez pedig elindítja a rettegett lavinát...
 |
| Forrás |
Hát a könyv eleje nem volt egyszerű a számomra. Eleinte nem értettem, hogy miért kell a szoba sarkában álló "nagyitól" tartani, miért kell letakarni és különben is, miért van bevarrva a szája és a szeme... Talán kétszer is nekifutottam, mire meg tudtam ezt emészteni. Aztán persze beindult a regény és azt vettem észre, hogy képtelen vagyok lerakni a könyvet. Számomra rettentően izgalmas volt, még annál is jobban parás - nem tudom, hogy mennyi időt kellene ott élnem abban a városban, hogy már ne foglalkozzak egy láncokkal összekötözött, bevarrt szemű és szájú, bomladozó "lénnyel", aki csak úgy jön-megy, itt-ott feltűnik, de nemcsak az utcán, a kertekben, hanem akár a hálószobában, a konyhában vagy a nappaliban is.
A fiatalokat is valahol megértettem, hiszen a net miatt elérhető számukra az egész világ, látják, hogy mi történik mindenhol, de nem vehetnek részt benne. Szigorú szabályok között élnek és az átok miatt nincs arra lehetőségük, hogy más városban, országban tanuljanak, éljenek vagy akár egy hosszabb időt csak nyaraljanak. Csak itt élhetnek és halhatnak, ebben az elátkozott kisvárosban. Ahol külön applikációt fejlesztettek ki arra, hogy tudják, hogy a boszorkány merre jár. Ahol egy külön testület létezik, aki a boszorkánnyal és az átokkal foglalkozik és keményen szankcionál minden rossz tettet.
De szépen lassan kiderül, ahogy elszabadulnak az indulatok és minden rosszra fordul, hogy ebben a történetben nem is a boszorkány a legrosszabb. Az ember - főleg, ha csapatban lehet - gonoszabb tud lenni a leggonoszabbnál is, alávalóbb a legborzalmasabb teremtményeknél is.
Lehet, hogy sokaknak furcsa lesz, de a történet végén én már inkább szántam Katherinet, mintsem utáljam vagy haragudjak rá. Ő volt az, aki "bebizonyította", hogy lehetnek akár az 1600-s évek vagy akár a XXI. század is, az ember ugyanolyan elvetemült tud lenni, főleg, ha csőcselékként összeáll.
Természetesen nemcsak a természetfeletti szál volt félelmetes, hiszen egy ilyen "idilli" kisvárosban sok csontváz lehet a szekrényekben. Kiközösítés, családon belüli erőszak, volt itt minden más is, ami miatt volt okuk félni és titkolozni az embereknek.
Az író pedig nem félt bevetni a nehézágyúkat, voltak olyan részek, aminek az olvasása után még a kutyával is alig mertem lemenni az esti ködben sétálni :D. Azért persze pár helyen éreztem, hogy Thomas Olde Heuvelt Stephen Kingen "nevelkedett", mert egy-két fejezetnél beugrott a híres horror író egy-egy közkedvelt regényének részei (nem írok példát, mert nem szeretnék spoilerezni - de higgyétek el, hogy rá fogtok Ti is jönni). De ettől függetlenül az író nemcsak ezekkel élt, tudott ő saját maga is olyan részeket írni, hogy csak pislogtam...
Természetesen a lezárás sem megnyugtató, mindenkinek a fantáziájára van bízva, hogy mit gondol a befejezésről. De szerintem ez így jó, egy ilyen történetet nem lehet rózsaszínűen lezárni.
És kinek ajánlom? Aki szereti a boszorkányos horror történeteket, akik szeretnek borzongani a sötét, téli estéken. Én pedig nagyon várom, hogy valaki lecsapjon erre a történetre és megfilmesítse. Mert ez a regény filmvászonra való. Addig pedig lelkesen kutatom, hogy mi lehet a holland történet vége és remélem, hogy minél hamarabb olvashatunk az írótól újabb regényt. Mert érdemes rá odafigyelni.
Borító: Figyelemfelkeltő, eléggé adja a történet hangulatát!
Kedvenc karakter: Tyler
Szárnyalás: -
Mélyrepülés: az emberi természet
Érzelmi mérce: félelmetes, izgalmas
Értékelés: 
Ha megtetszett, ITT megrendelheted!
Nyereményjáték:
A HEX főszereplője egy gonosz boszorkány, aki sok álmatlan éjszakát okoz a kis
városkának, ahol kísért. Ha olvastál már néhány boszorkányos történetetét, akkor
ismerősek lesznek számodra a következő idézetek. Minden turné résztvevő blogján
találsz egy idézetet, amiben a főszereplő egy boszorkány. A te feladatod annyi,
hogy megírd, hogy melyik könyvben hangzik el az idézet.
Ha helyes
válaszokat adsz a Rafflecopter dobozban, akkor a turné végén megnyerheted Thomas
Olde Heuvelt HEX - Egy boszorkány bosszúja című könyvet
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A
nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező
esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
– A sárgarépa egészséges. Javítja a látást.
– Semmi baja a látásomnak,
Marcus Grimald Buchanan!
Marcus ismerte ezt a hangot. Általában órákig
tartó varázs üst súrolás követte. Fisher’s Cove-ban minden boszorkánynak
volt annyi magához való esze, hogy ne ellenkezzen ezzel a hanggal.
A blogturné további állomásai:
December 15 - A Szofisztikált Macska
December 17 - Zakkant olvas
December 19 - Nem félünk a könyvektől
December 20 - Könyv és más
December 21 - Kelly és Lupi olvas
