KMK ÚJ KÖNYVEK Katt a képre!!!

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Agave. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Agave. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. május 14., kedd

Daniel Kraus: Bálnahullás

 


Gondolkoztál már azon, milyen lenne, ha lenyelne egy bálna? Persze erre rettenetesen kevés az esély, de biztos vagyok benne, hogy a Pinokkió sokak fantáziáját beindította ezen a téren. Daniel Kraust egy megtörtént (és véletlenül videóra vett) eset inspirálta A bálnahullás megírására, amiben felvázolja, szerinte mi történne velünk egy cet belsejében. A bálnahullást az Agave Könyvek gondozásában olvashatjuk magyarul, Szaszkó Gabriella fordításában.

Agave, 2024
352 oldal
Fordította: Szaszkó Gabriella
Goodreads: 3,75
Besorolás: sci-fi, fikció, thriller

A ​marsi és a 127 óra találkozik ebben az erőteljesen emberi és tudományos precizitással megalkotott thrillerben, melyben egy huszonnégy méteres, hatvan tonnás ámbráscet nyel magába egy búvárt, akinek csupán egyetlen órája marad a menekülésre, mielőtt elfogyna az oxigénje.

Jay Gardiner a lehetetlenre vállalkozik – meg akarja találni apja holttestének maradványait az Atlanti-óceánban Monastery Beach partjainál. Tudja, hogy kevés esély van a sikerre, de Jay azt gondolja, ez az egyetlen járható útja annak, hogy felszabaduljon a bűntudat súlya alól, melyet az apja halála óta cipel magával, aki nemrég öngyilkosságot követett el.

A merülés jól kezdődik, de egy óriáskalmár hirtelen megjelenése Jay-t komoly veszélybe sodorja, melyet aztán a végtelenségig fokoz egy táplálékért érkező ámbráscet feltűnése. Jay hamarosan a kalmár csápjai között találja magát, mely egyenesen magával rántja a bálna szájába, majd pedig a bálna első gyomrába a négy közül. Jay gyorsan ráébred, hogy csupán egyetlen órája maradt, mielőtt az oxigéntartálya kimerülne – egy óra, hogy legyőzze saját belső démonait, és kiszabaduljon a bálna gyomrából.

Daniel Kraus, A víz érintése írójának új regénye filmbe illő, lebilincselő thriller egy fiatal férfiról, aki már letett mindenről… hogy aztán életének értelmét a legveszélyesebb és legszokatlanabb helyen találja meg újra.

Erre a könyvre akkor figyeltem fel először, amikor az egyik kedvenc sorozatom főszereplője, Jared Padalecki és a felesége promozták az Instán. Aztán feledésbe is merült - volt épp elég más olvasmányom, majd megláttam, hogy az Agave kiadónál magyarul is megjelenik és mondom jó, akkor itt az ideje, hogy elolvassam ezt a regényt.

Ember az óceán ellen. Nem igazságos küzdelem. Soha nem is volt az.

Előre elmondom, hogy ez egy nagyon furcsa és megdöbbentő regény. A történet főhőse Jay, aki a kaliforniai Montereyben nő fel. Ez így mindennapos is lenne, de az apja egy nagyon kemény "tengeri medve", akinek mindennél fontosabb a tenger és merülés. A fiát is ehhez mérten neveli, keménykezűen, mindent megtanítva neki, amit az óceánokról, a merülésekről és az óceánban élő állatokról kell tudni. Azonban a fiú egy idő után képtelen ezt elviselni és elköltözik otthonról. Legközelebb már az apja temetésére utazik haza, az öreg gyógyíthatatlan betegsége következtében öngyilkos lesz, a tengerbe veti magát. Jay pedig mintegy végső vezeklésként úgy dönt, hogy lemerül és megpróbálja felhozni az apja maradványait. A merülésre a környéken lévő Monastery Beachen kerül sor, ami egy csodálatosan szép hely, de egyike Kalifornia legveszélyesebb strandjainak. (ennek utána is néztem, és tényleg így van!)
Merülés közben találkozik egy óriáskalmárral, amit egy épp a zsákmányára vadászó ámbrás cet követ, a fiú pedig az óriáskalmárral együtt a cet gyomrában végzi. És innen indul a komoly történet, hiszen a fiúnak csak bizonyos ideig elég az oxigénje és a cet gyomra amúgy sem egy ember életbenmaradására lett tervezve.

A könyv rettentően olvasmányos, rövid fejezetekre tagolt, így szinte észre se vettem, hogy már majdnem száz oldalt elolvastam és a fiú még csak a cet közelében se volt. Aztán persze még jobban felgyorsultak az események, én pedig csak kapkodtam a fejemet, hiszen a menekülés valami eszméletlen volt. A szerző rettentően életszerűen írta le az egészet, együtt rettegtem, féltem, fáztam, fuldokoltam a főhőssel, éreztem a hatalmas nyomást és a kétségbeesését, amit átélhetett eme borzalmas kaland során.
Persze az egész történet nem csupán egy hihetetlen "kaland", hanem egy érzelmi utazás is, hiszen csak a könyv egyik fele szól magáról a menekülésről, a másik fele visszatekintés Jay gyerekkorába, amivel megismerjük a kapcsolatát az apjával, ami hogy is mondjam, nem túl felhőtlen. Az öreg mindig többet és többet vár el a fiától, nem nézve, hogy az mennyi idős. Viszont elmondhatjuk azt is, hogy ez a kemény nevelés és a sok belevert tudás az, ami végül is segít Jaynek. Hiszen ezek az információk azok, amelyek ötleteket adnak a fiúnak, hogy mit és hogyan kellene tenni, hogy egyáltalán esélye legyen túlélni. Azt pedig már nehéz eldönteni, hogy igen, az apának volt igaza, hogy "beleverte" ezt a tudást a fiába, de vajon megérte-e az, hogy ezzel a saját kapcsolatukat tette tönkre.

A történet pedig természetesen fikció, bár az is igaz, hogy volt már példa arra, hogy kajakosok belekerültek véletlenül egy cet szájába, de az végül kiköpte őket. Ha pedig valakit tényleg lenyelne egy cet..... az ámbráscetek négyüregű gyomrában nagyon erős emésztőenzimek vannak, amelyet senki nem élne túl. Ezektől függetlenül függetlenül ez egy nagyon élethűen és izgalmasan megírt történet. A szerző a köszönetnyilvánításában le is írja, hogy mennyi tanácsot kért és kutatást végzett, hogy minél élethűbben írja le ezt az elképesztő "kalandot" és igen, olvasás közben el is hisszük, hogy mindez megtörténhet bárkivel.
Az pedig külön említést érdemel, hogy olyan érdekes dolgokat ír le a mélytengeri állatokról, legyen az óriáskalmár vagy ámbráscet vagy egy medúza, hogy a köny befejezése után azonnal nekiláttam utánanézni például a kalmár csőrének, hogy valójában milyen  - mutatom is:

És a befejezés? Azt nem árulom el, hogy a fiú túlélte-e ezt a kalandot vagy sem, ehhez olvassátok el a regényt. De számomra teljesen megfelelő volt a regény befejezése. Pont olyan, amit vártam tőle.

Összességében egy rettentően különleges, érdekes és megrázó regényt olvashattam, amit ajánlok mindenkinek, akik egy aránylag gyorsan olvasható, de izgalmas történetre vágynak, ami nagyrészt egy nagyon félelmetes és egyedi "helyszínen" játszódik. 

Borító: Látványos és utal a történetre, nekem nagyon tetszik

Kedvenc karakter: - 

Szárnyalás: a hihetetlen történet

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: izgalom, hogy vajon kijut-e a főhősünk a bálna gyomrából

Értékelés: 


Ha megtetszett, ITT megrendelheted!


Nyereményjáték:
Játékunkban kicsit bepótoljuk a rosszul megtartott biológiaórákat. A feladatotok, hogy felismerjétek, milyen fajta bálna található az állomásokon megadott képen, a megfejtést pedig begépeljétek a Rafflecopter megfelelő helyére.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)




a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:
Május 12 - Readinspo
Május 14 - Kelly és Lupi olvas
Május 16 - Könyv és más
Május 18 - KönyvParfé

2024. április 24., szerda

Alix E. Harrow: A Starling-ház

 


Üdv a Starling-házban: belépés csak saját felelősségre!

A Tízezer ​ajtó után Alix E. Harrow írónő újabb regénnyel örvendeztetett meg minket, melyet az Agave Kiadó gondozásában olvashatunk magyarul. A Starling-házban egy álmos és hátborzongató kisvárosban, a nevével igencsak kontrasztos Edenben járunk, melyet két épület határoz meg: a Gravely Szénerőmű, illetve a Starlingok rezidenciája. Utóbbi sokkal inkább hasonlít kísértetházra, mint lakóépületre, még annak ellenére is, hogy (elvileg) van állandó lakója.

Tarts velünk a turnén, ha kíváncsi vagy, mit gondolunk a regényről. A turné végén pedig majd egy szerencsés nyertes velünk együtt borzonghat.

Agave, 2024
400 oldal
Fordította: Ballai Mária
Goodreads: 3,85
Besorolás: thriller, fantasy, romantikus

Néha ​egy olyan házról álmodom, amit még soha nem láttam…

Opalról sok mindent el lehet mondani – árván maradt, kibukott a középiskolából, főállásban űzi a cinizmust, részmunkaidőben pénztáros –, de az számára a legfontosabb, hogy jobb életet teremtsen az öccsének, Jaspernek. Egy olyat, ami mindkettejüket kijuttatja Edenből. Ez a Kentucky államban található kisváros két dologról híres: a balszerencséjéről és E. Starlingról, Az Alvidék tizenkilencedik századi írójáról, akinek több mint száz éve nyoma veszett.
A remeteként élt író semmi mást nem hagyott maga után, csak baljós pletykákat és az otthonát. Mindenki úgy gondolja, legjobb tudomást sem venni a hátborzongató házról és annak emberkerülő örököséről, Arthurról. Vagy majdnem mindenki.

Félnem kellene, de álmomban nem tétovázom.

Opal gyerekkora óta Az Alvidék megszállottja. Amikor esélye nyílik belépni a Starling-házba – és pénzt szerezni az öccse jövőjének megalapozásához –, nem tud ellenállni a kísértésnek.
Ám gonosz erők egyre mélyebbre ásnak a Starling-ház eltemetett titkaiban, és Arthur rémálmai túlságosan valóságossá válnak. Miközben Eden a saját szellemei között fulladozik, Opal rádöbben arra, hogy végre talán lesz oka a városban maradni.

Álmomban otthon vagyok.
És most harcolnia kell.

Üdv a Starling-házban: belépés csak saját felelősségre.

Őszinte leszek, csak második nekifutásra keltette fel a figyelmemet a fülszöveg (és a csodálatos borító), de kíváncsian vetettem bele magam a történetbe.

Eden. Ebben a csodálatos nevű, de annál baljósabb, istenhátamögötti kisvárosban él az elárvult Opál és a kisöccse Jasper. A városról sok jót nem lehet elmondani, állandóan köd lengi körül, nincs semmi szép benne, van pár szénbányája, egy zagytározója, itt élt a XIX. századi híres író és illusztrátor, E. Starling, aki csak egy könyvet írt, egy rémisztő gyermekkönyvet, Az alvilág címmel és persze maga a Starling-ház, amiről mindenki tud valami történetet, de egyik sem vidám, sőt az évek során annyi változat kelt útra, hogy lassan már megközelíteni se meri senki.
Opal egyik napról a másikra próbál túlélni, minden munkát elvállal azért, hogy az öccsének jobb életet biztosítson, de egy ilyen kisvárosban ez szinte semmit se jelent. Se normális munka, se normális fizetés nincs. Viszont egyre gyakrabban álmodik a Starling-házról és a hozzá kapcsolódó furcsaságokról. Végül egy szép napon munkából hazafelé sétálva az erdőben megpillant egy kivilágított ablakot. Közelebb menve, a Starling birtok kapujában találja magát és a kapu túloldalán pedig ott áll valaki. Az a valaki pedig Arthur, a Starling-ház fiatal, de annál mogorvább és mufurcabb örököse. A furcsa találkozásnak az lesz a vége, hogy Opal munkát kap a házban, olyan fizetéssel, amit nem tud visszautasítani és így akármennyire is ódzkodik tőle, de a sok rémtörténet főszereplőjének kikiáltott Starling házban tölti a napjai nagy részét. Amit pedig ott tapasztal...

Nem gondoltam volna, hogy ennyire megfog ez a regény. Egyszerűen imádtam minden sorát. A szerző annyira ügyesen kelti a hangulatot, hogy szinte éreztem azt a hideget, ködöt, ami az egész várost átjárta. Azt a rettegést, amit a ház okozott és azt a reménytelenséget, amit mind Opal, mind Arthur érzett. Annyira életszagúan írta le a várost, hogy komolyan mondom, a Google-n utánanéztem, hogy tényleg létezik-e hasonló nevű városka Kentucky államban. (tudom, tudom.. nem kell erre mondanotok semmit :).

A külföldön megjelent illusztrált kiadás 
A szereplőkben imádtam, hogy a szerző nem szép, bájos, jóképű, kedves, imádnivaló szereplőket alkotott meg, hanem a városkához idomultak a karakterek is. Opal minden, csak nem szép, a ferde fogaival, a vörös hajával, a beszólogatásaival pont olyan, mint egy olyan személy, aki tényleg napról-napra él, huszonévesen már szinte mindent megtapasztalt, nem gondolja, hogy bármi jó is történhet vele.
Arthur ehhez tökéletes társa, ő más miatt (amit nem árulok el persze, hogy ne lőjjem le a poént) lett megkeseredett, koravén, de akiben még maradt valamennyi jóság.
Nem mondom, hogy azonnal megkedveltem volna bármelyiküket is, de mégis, az írónő szépen lassan csak megszerettette a főhőseinket, akikért végig szurkoltam, hogy történjen már velük valami jó is a sok borzalom után. Ami egyedül nekem picit "sok" volt és fura, az a romantika. Szerintem nem árulok el nagy titkot, ha elmondom, hogy kialakul valami a két főszereplő között. De nekem valahogy jobban illett volna az egész történethez, ha ez a "valami" inkább barátság, mint szerelem...

Persze nem hagyhatom ki a házat és az azt körülvevő borzongató rejtélyt sem, hiszen az is főszerepet játszott a történetben. Nehéz úgy beszélni róla, hogy ne lőjjem le a csattanót, így csak annyit mondok el, hogy imádtam. Imádtam a külsejét, a belsejét, ahogy viszonyult a kedvelt és kevésbé kedvelt látogatóihoz. Szívesen kóboroltam volna abban a fura kertben, jártam volna végig (bár rettegve:D) azt a rengeteg szobát, folyosót és a KÖNYVTÁRAT.

A történet pedig bár lassan indul be, de ahogy bejutunk a Starling-házba, onnantól nincs megállás. Sokszor azt vettem észre, hogy már iszonyú késő van és én még mindig tovább és tovább olvasok, mert egyszerűen nem hagyott nyugodni, hogy még mindig nem tudom, hogy mi is van azon a baljóslatú birtokon.

És a regény vége? Persze anélkül, hogy elárulnék bármit is, szerintem tökéletes vége lett. Pont olyan, amilyennek az ember várja egy ilyen hajmeresztő történet után.

Összességében imádtam ezt a regényt, amit ajánlok mindenkinek, aki kedveli a hátborzongató, de még nem horror történeteket, a sötét fantasy regényeket, a nem megszokott, de szerethető szereplőket és persze azoknak is, akik már olvasták az írónő előző regényét is.

Borító: Gyönyörű, különleges, utal a történetre is

Kedvenc karakter: Opal, Arthur és a Pokolmacska

Szárnyalás: a történet

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: izgalom, hogy mi is történik pontosan.. kevés romantika a főhőseink között és megdöbbenés, amikor kiderül, hogy mi is történt

Értékelés: 


Ha megtetszett, ITT megrendelheted!


Nyereményjáték:
Játékunkban borzongjatok velünk együtt! Minden állomás könyvértékelésében elrejtettünk egy borzongató képet az egyik szó alatt. A feladatotok, hogy megtaláljátok ezt a fotót és megírjátok a Rafflecopter megfelelő helyére, hogy mit láttok rajta.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


A blogturné további állomásai:
Április 23 - Readinspo
Április 24 - Kelly és Lupi olvas
Április 26 - KönyvParfé
Április 28 - Utószó
Április 30 - Booktastic Boglinc
Május 02 - Könyv és más
Május 04 - Milyen könyvet olvassak?
Május 06 - Csak olvass!
Május 08 - This is my (book) universe
Május 10 - Spirit Bliss Sárga könyves út

2023. november 5., vasárnap

Richelle Mead: A halál csókja (Vámpírakadémia #3)

 


Visszatérünk a Szent Vlagyimir Akadémiára, ahol a főnemesi diákok intrikái, az elhunyt barátjának szelleme, a régi és új ellenségek mellett Rose igyekszik egy kemény, hathetes terepgyakorlatot túlélni, ugyanis nemsokára elérkezik nagykorúságának és érettségijének időpontja!
Tartsatok bloggereinkkel a Vámpírakadémia-sorozat harmadik részének turnéján, aminek a végén az Agave Könyvek kiadó jóvoltából egy szerencsés olvasónk hazaviheti A halál csókja című paranormális romantikus regényt.

Agave Könyvek, 2023
384 oldal
Fordította: Farkas Veronika
Goodreads: 4,34
Besorolás: YA, fantasy, urban fantasy, ifjúsági


Rose Hathaway egy hónap múlva tölti be a tizennyolcadik életévét, közeledik nagykorúságának és érettségijének időpontja is. Ez utóbbi feltétele egy kemény, hathetes terepgyakorlat, amit minden végzős damfír testőrtanoncnak végre kell hajtania egy-egy főnemesi mora vámpír mellett. Rose nehezen összpontosít feladatára, hisz nem csak elhunyt barátja, Mason jár vissza kísérteni őt, még az a Viktor Daskov is feltűnik, aki korábban Rose barátnőjének, a lélekmágus Lissa Dragomirnak életére tört. Ráadásul a főnemesi diákok intrikáikkal akaratukon és tudtunkon kívül utat nyitnak a Szent Vlagyimir Akadémiába a gyilkos és kíméletlen élőhalott strigák előtt.

Az értékelés néhány részben spoileres lehet az előző részre nézve, úgy olvassátok!

És kedvenc testőrünk, Rose Hathaway és barátainak a kálváriája folytatódik. Közelít az érettségije, ami előtt egy nagyon életszagú, kemény terepgyakorlatot kell elvégeznie a kijelölt morája mellett... és mit adj isten, Rose NEM Lissát kapja megvédendő moraként. És persze ott van a beteljesületlen szerelme is, ami még fájóbb, hiszen Lissa fejében folyamatosan benne van és átélheti, amit a legjobb barátnője él át Christiannal - mind lelki, mint testi téren...
Adrian pedig most érzi azt, hogy eljött az ő ideje és mindent bevet, hogy Rose-t megszerezze. Vajon sikerül neki?
Hogy ezt még tetézni lehessen, Mason szellemként visszatér és Roset kísérti a lehető legrosszabb pillanatokban. Főhősnőnk pedig próbál rájönni, hogy Mason mit próbál neki elmondani...
A strigák fenyegetése pedig egyre közelebbi, már az Akadémia sem jelent mentsvárat számukra...

Forrás
Hát ez egy nagyon érzelemdús részre sikeredett, és akkor finom voltam és nőies. Mondhatnánk azt, hogy nem volt valami pörgős ez a történet, de én egy percig sem unatkoztam. Rettentő érdekes volt a terepgyakorlaton "részt venni" és Rose-zal együtt átélni, hogy hogyan készítik fel a testőröket a végső vizsgára. Milyen nehézségeken kell átmenniük, hogyan kell a hét hét napján át, 24 órán keresztül teljes éberséggel vigyázni az adott személyre. Mennyire félre kell tenniük mindent azért, hogy a feladatukat tökéletesen ellássák. Rose itt szembesül végleg azzal, hogy ha még félre is tudják tenni a korkülönbséget és azt, hogy "tanár-diák" viszonyban vannak, azzal, hogy mind a ketten testőrök, esélyük nem lesz soha egy normális kapcsolatra Dmitrijvel.
Adrian pedig, bár egyelőre egy plusz keréknek tűnik, de ebben a részben lopta be magát végleg a szívembe és annyira, de annyira drukkoltam neki, hogy elnyerje Rose szívét! Amit ez a fiú véghez vitt Rosért, azt kevés pasi tenné meg. Imádtam minden mondatát, minden megmozdulását - Team Adrian forever! Lehet, hogy lazának, partiarcnak és bulimániásnak látszik, aki picit őrült is, de megvan az oka, hogy miért. (majd a későbbiekben jobban kiderül).
És igen, a józan eszem végig azt súgja, hogy Dmitrij és Rose való egymás mellé, hiszen a higgadt testőr tökéletesen kiegészíti a lobbanékony testőrlányt, de a női szívem Adriant képzeli el Rose mellé, még úgy is, hogy valahol a szívem mélyén érzem, tudom, hogy ez egy eléggé toxikus kapcsolat lenne, felemésztenék egymást hosszú távon.

A másik, ami tetszett, hogy betekintést kaphattunk az Udvar életébe és megismerhettük a királynőt, Tatjanat is (nem, nem lopta be magát a szívembe egy percig sem, sem a stílusával, sem az őrült ötleteivel :D ). A morák (törpök) élete nem csak móka és kacagás. Van itt intrika bőven, mint egy valódi királyi udvarban. Kapcsolatok építése, hatalmi harcok és minden, amit csak el tudtok képzelni. És persze Lissa, Christian és Adrian révén Rose is belekerül ebbe, de vaskosan. Nagyon érdekes azt is látni, ahogy a történet most kezdi el boncolgatni azt, hogy a morák miért is élveznek ekkora elsőbbséget és a dampíroknak (tudom, itt valamiért már damfír lett a nevük.. bár nem tudom miért...) miért kell MINDENT, ami számukra fontos, feláldozni egy olyan fajért, aki alig becsüli meg őket. 

Lissát, amennyire kedveltem az előző részekben, most akkorát csalódtam benne. Itt most számomra egy végletekig önző lány benyomását keltette, egyáltalán nem a legjobb barátnőt alakította.
Rose viszont örök szerelem. Forrófejű, magabiztos, gyönyörű és egy belevaló harcos, aki nem fél sem a szókimondástól, sem a tettektől. Tipikusan az a lány, aki ennyi idősen szerettem volna lenni (nem, sose voltam ilyen :D ). Egyszerűen imádok róla és a barátairól olvasni. Nem tudom megunni. Ha 30 könyv készülne az életükről, akkor mind a harmincat végigolvasnám.
Richelle Mead egyszerűen egy olyan YA, vámpíros történetet alkotott, ami egyedülálló, izgalmas, érzelemdús, szenvedélyes és egy percig sem érzed azt, hogy "úristen, már megint egy vámpíros tinisztori". A világfelépítése különleges, a szereplők imádnivalóak és a vámpír (vagy félvámpír) mivoltuk mellett teljesen emberiek. Ugyanolyan hibákat követnek el, mint mi, ugyanúgy szeretnek, gyűlölnek, gyászolnak, mint mi emberek. Ettől érzed őket közelinek magadhoz és élvezed minden percét, amit velük együtt töltesz.

És ennek a résznek a vége? Úristen, rettentően ütősre sikeredett. Olyan körömlerágós vége van, hogy azonnal akarod a következő részt olvasni. Mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a részt, ahogy az egész sorozatot is!

Borító: Csodaszép, illik a történethez és a hangulatához

Kedvenc karakter: Rose, Adrian, Dmitrij, Lissa, Christian

Szárnyalás: Adrian összes jelenete :D

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: humoros, forró, érzéki és a vége? összetöri a szívedet teljesen...

Értékelés: 



Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:
A mostani játékunkban olvasnotok kell! A kiadó oldalán találtok egy röpke beleolvasót a A halál csókjába, aminek az elolvasása után könnyedén megválaszolhatjátok az állomásokon található kérdéseket.

(Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyertest e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.)

“Mikor kísérti Rose-t Lissa szerelmi élete?”


a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:
[Blogturné Klub]
Október 30 - Insane Life
November 2 - Kelly és Lupi olvas ~ Kedvcsináló idézetek
November 5 - Kelly és Lupi olvas
November 8 - Függővég
November 11 - Hagyjatok! Olvasok! ~ Borítómustra
November 15 - Hagyjatok! Olvasok!
November 17 - Sorok között
November 20 - Spirit Bliss Sárga könyves út

2023. november 2., csütörtök

Richelle Mead: A halál csókja (Vámpírakadémia #3) - blogturné extra

 


Visszatérünk a Szent Vlagyimir Akadémiára, ahol a főnemesi diákok intrikái, az elhunyt barátjának szelleme, a régi és új ellenségek mellett Rose igyekszik egy kemény, hathetes terepgyakorlatot túlélni, ugyanis nemsokára elérkezik nagykorúságának és érettségijének időpontja!
Tartsatok bloggereinkkel a Vámpírakadémia-sorozat harmadik részének turnéján, aminek a végén az Agave Könyvek kiadó jóvoltából egy szerencsés olvasónk hazaviheti A halál csókja című paranormális romantikus regényt.

Agave Könyvek, 2023
384 oldal
Fordította: Farkas Veronika
Goodreads: 4,34
Besorolás: YA, fantasy, ifjúsági, urban fantasy


Rose Hathaway egy hónap múlva tölti be a tizennyolcadik életévét, közeledik nagykorúságának és érettségijének időpontja is. Ez utóbbi feltétele egy kemény, hathetes terepgyakorlat, amit minden végzős damfír testőrtanoncnak végre kell hajtania egy-egy főnemesi mora vámpír mellett. Rose nehezen összpontosít feladatára, hisz nem csak elhunyt barátja, Mason jár vissza kísérteni őt, még az a Viktor Daskov is feltűnik, aki korábban Rose barátnőjének, a lélekmágus Lissa Dragomirnak életére tört. Ráadásul a főnemesi diákok intrikáikkal akaratukon és tudtunkon kívül utat nyitnak a Szent Vlagyimir Akadémiába a gyilkos és kíméletlen élőhalott strigák előtt.

Blogturné extra - idézetek
A blogturné extra keretében egy pár kedvcsináló idézetet hoztam Nektek - egyik-másik spoileres lehet az előző részekre nézve, úgyhogy ennek tudatában olvassátok el őket!

"Az élet és a halál annyira kiszámíthatatlanok. Olyan közel vannak egymáshoz. Csak pillanatról pillanatra élünk, és soha nem tudhatjuk, melyikünk fogja legközelebb elhagyni ezt az árnyékvilágot"

"Semmi nem segít az ember szerelmi problémáin annyira, mint ha odamondogathat két seggfejnek."

"- Ööö, felség... itt valami tévedés van. Semmi sincs Adrian és köztem.
- Te, teljesen hülyének nézel engem? - kérdezte a királynő.
Hű. Ez aztán a nyitás."

"- Ne aggódj, kicsi damfír! Lehet, hogy sötét fellegek vesznek körül, de számomra mindig te leszel a napfény!"

"Piros rózsa,
Kéket felejtsd,
Tüskés leány,
Harcban elejtsz."

"-Elviszel shoppingolni? Én nagyon sokat kockáztatnék, ráadásul szerintem téged senki nem találna megfelelő gardedámnak.
- Shoppingolni? Na persze! Ott házi szabók vannak. Csináltatunk valami rendelésre.
- Nem maradunk olyan sokáig. És tényleg szükségem van estélyire az ottani programhoz?
- Nem, csak nagyon szívesen megnéznélek benne."

"Az őrültek viszonylag ritkán kérdezik meg maguktól, hogy megőrültek-e."

"Elképesztett, hogy valaki, aki ennyire veszélyes, ilyen gyönyörű tud lenni."

"Mi azt próbáljuk tenni, ami helyes, vagy inkább, amire mások azt mondják, hogy helyes. De néha, amikor ez ellentmondásba kerül azzal, amilyenek vagyunk... akkor választani kell."

"Ha Istennek volt is bármi problémája azzal, hogy a szociális kapcsolataim kiépítésére használom fel az ő házát, ezt nem jelezte felém. Szóval vagy nem volt, vagy kivárt és később szándékozott bosszút állni."

"Utálom, ha bárki is letol. Különösen, amikor Dmitrij tol le. És a legeslegjobban azt utálom, amikor ő tol le, és igaza van."

"Mint minden könyv, ez is egy menedék."

"Eszembe jutott, hogy amikor visszajöttünk az akadémiára, azt mondták, Dmitrij olyan, mint egy isten. Most úgy is nézett ki."

"A történelem folyamán mindig is bajkeverőknek hívták azokat, akik új gondolatokat igyekeztek elfogadtatni, a másképp gondolkozókat, akik változást szerettek volna." 

"Szerintem végső soron nem különbözhetnek túlságosan azok az ösztönök, amelyek harcra vagy szexre késztetik az embert. Az összes az állati énünkből ered."

"A lázadásba időnként bele szokás halni."                                          


Ha megtetszett, ITT megrendelheted!


Nyereményjáték:
A mostani játékunkban olvasnotok kell! A kiadó oldalán találtok egy röpke beleolvasót a A halál csókjába, aminek az elolvasása után könnyedén megválaszolhatjátok az állomásokon található kérdéseket.

(Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyertest e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.)

"Hogyan jellemzi Rose a kapcsolatát Dmitrijjel?"


a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:
[Blogturné Klub]
Október 30 - Insane Life
November 2 - Kelly és Lupi olvas ~ Kedvcsináló idézetek
November 5 - Kelly és Lupi olvas 
November 8 - Függővég
November 11 - Hagyjatok! Olvasok! ~ Borítómustra
November 15 - Hagyjatok! Olvasok!
November 17 - Sorok között
November 20 - Spirit Bliss Sárga könyves út

2023. október 24., kedd

Richelle Mead: Dermesztő ölelés (Vámpírakadémia #2) - Blogturné extra

 



Rose és Lissa kalandja egy újabb izgalmas történetben folytatódik! Egy brutális támadást követően a Szent Vlagyimir Akadémia falai között is fokozzák a tanulók védelmét, így felbukkan Rose anyja, a legendás, ám szigorú Janine Hathaway is.
Tartsatok bloggereinkkel, hogy megtudjátok, mit gondolnak a Vámpírakadémia második részéről, és ne felejtsetek el játszani se! Egy szerencsés olvasónk megnyeri a Dermesztő ölelést az Agave Könyvek kiadónak hála.

AGAVE Kiadó, 2010, 2023
306 oldal
Fordította: Farkas Veronika
Goodreads: 4,26
Besorolás: YA, fantasy, romantikus, urban fantasy

Rose Hathaway élete tele van gondokkal. Nem elég mindaz a nehézség, amit damfír testőrtanoncként kell átélnie, de még oktatója, a vonzó Dmitrij is valaki másra vetett szemet. A köztük lévő szoros kapocs miatt pedig Rose folyton akkor hallja legjobb barátnője, Lissa Dragomir gondolatait, amikor az barátjával, Christiannal enyeleg.

Közben a vérszomjas strigák lemészárolnak egy patinás mora családot, a váratlan és brutális támadás pedig készenlétre ösztönzi a Szent Vlagyimir Akadémia vezetőit. Hogy megvédjék a tanulókat, a legjobb damfír testőröket hívják segítségül, többek közt Rose anyját, a legendás, ám szigorú Janine Hathaway-t is, ráadásul az idei sítáborban a veszély miatt kötelező a részvétel. Idaho hótól csillogó lankái azonban csupán látszólag biztonságosak. A könyörtelen strigák halálos veszélyt jelentenek mindenki számára, így Rose-nak cselekednie kell. A hősiesség ugyanakkor mindig nagy árat követel.

BLOGTURNÉ EXTRA - IDÉZETEK
A blogturné extra keretében egy pár kedvcsináló idézetet hoztam Nektek - egyik-másik spoileres lehet az első részre nézve, úgyhogy ennek tudatában olvassátok el őket!

"A szerelmet nem lehet erőltetni, döbbentem rá. Az vagy megvan, vagy nincs. Ha nincs, akkor tudni kell beismerni. Ha megvan, akkor mindent meg kell tennünk, hogy megvédjük szeretteinket."

"Minden elpusztul egyszer. De nem minden marad halott."

"Hahó, kicsi damfír!"

"-Az izzadság nem rossz dolog - döntötte a fejét a falnak, és elgondolkozva felnézett. - A legjobb dolgok némelyike közben eléggé megizzad az ember. Igen, ha túl sok van belőle, és megposhad, akkor elég gusztustalan lesz. De egy gyönyörű nőn? Ellenállhatatlan."

"-Rose csak pasikkal és pszichopatákkal barátkozik- fűzte hozzá Mia. 
...
- Nos - válaszolta a srác vidáman -, mivel én pszichopata is vagyok, meg pasi is, ez megmagyarázza, hogy miért vagyunk mi ilyen jóban."

"-Fiatal lányokkal? Fiatal lányokkal? Persze. Egyszerre vének és fiatalok. Alig jutott még ki nekik az életből, de már most túl sokat láttak. Az egyiken az élet jegye van, a másikon a halálé... és te értük aggódsz? Aggódj magadért, damfír! Aggódj magadért és értem! Mi vagyunk a fiatalok."

"- Hová mész? - kérdezte.
- Összetörni egy szívet - válaszoltam."

"Nincs annál rosszabb, mint várni, anélkül, hogy tudná az ember, mi fog történni. A képzelőerőnk kegyetlenebb bármely rabtartónál."

"– Az a te apád?
– Legalábbis az anyám szerint."

"– A való világban az ember valóra válthatja a saját csodáit."

"Egyébként Rose Hathawaynek hívnak. Tizenhét éves vagyok, testőrködést és vámpírölést tanulok, szerelmes vagyok egy nem nekem való fickóba, és a legjobb barátnőm a bizzar mágikus képességeitől bármelyik pillanatban megőrülhet.
Hát, senki nem állította, hogy a középiskola könnyű lesz."

"Életem másik problémás tényezője Dmitrij. Ő ölte meg Natalját. Elképesztően vagány. Ráadásul állati jól néz ki. Nagyon szexi - az a típus, akit meglátván megállsz az út közepén, akkol is, ha elcsap egy kocsi."

"Mindenkit fény vesz körül, téged kivéve. Téged árnyékok."


Ha megtetszett, ITT megrendelheted!


NYEREMÉNYJÁTÉK
A mostani játékunkban olvasnotok kell! A kiadó oldalán találtok egy röpke beleolvasót a Dermesztő ölelésbe, aminek az elolvasása után könnyedén megválaszolhatjátok az állomásokon található kérdéseket.

(Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyertest e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.)

Kihez utaznak Rose alapvizsgája miatt?


a Rafflecopter giveaway

A turné további állomásai:
Október 12 - Kelly és Lupi olvas
Október 15 - Függővég
Október 18 - Insane Life
Október 24 - Kelly és Lupi olvas ~ Kedvcsináló idézetek
Október 27 - Sorok között
Október 29 - Hagyjatok! Olvasok!

2023. október 12., csütörtök

Richelle Mead: Dermesztő ölelés (Vámpírakadémia #2)

 

Rose és Lissa kalandja egy újabb izgalmas történetben folytatódik! Egy brutális támadást követően a Szent Vlagyimir Akadémia falai között is fokozzák a tanulók védelmét, így felbukkan Rose anyja, a legendás, ám szigorú Janine Hathaway is.
Tartsatok bloggereinkkel, hogy megtudjátok, mit gondolnak a Vámpírakadémia második részéről, és ne felejtsetek el játszani se! Egy szerencsés olvasónk megnyeri a Dermesztő ölelést az Agave Könyvek kiadónak hála.

Agave Kiadó, 2008
306 oldal
Fordította: Farkas Veronika
Goodreads: 4,26
Besorolás: YA, fantasy, romantikus, urban fantasy

Rose Hathaway élete tele van gondokkal. Nem elég mindaz a nehézség, amit damfír testőrtanoncként kell átélnie, de még oktatója, a vonzó Dmitrij is valaki másra vetett szemet. A köztük lévő szoros kapocs miatt pedig Rose folyton akkor hallja legjobb barátnője, Lissa Dragomir gondolatait, amikor az barátjával, Christiannal enyeleg.

Közben a vérszomjas strigák lemészárolnak egy patinás mora családot, a váratlan és brutális támadás pedig készenlétre ösztönzi a Szent Vlagyimir Akadémia vezetőit. Hogy megvédjék a tanulókat, a legjobb damfír testőröket hívják segítségül, többek közt Rose anyját, a legendás, ám szigorú Janine Hathaway-t is, ráadásul az idei sítáborban a veszély miatt kötelező a részvétel. Idaho hótól csillogó lankái azonban csupán látszólag biztonságosak. A könyörtelen strigák halálos veszélyt jelentenek mindenki számára, így Rose-nak cselekednie kell. A hősiesség ugyanakkor mindig nagy árat követel.

Nem hittem volna, hogy újra beköltözik az életembe Richelle Mead és a Vámpírakadémia kis csipet-csapata, de soha ne mondd, hogy soha. Az AGAVE újranyomja a sorozatot, csodálatos, különleges borítóval és ennek kapcsán a Blogturné felkarolta ezt a rettentően jó kis történetet. Nem is tudom, hogy hány éve már (illetve tudom, de nem merem leírni:), hogy a kolléganőm a kezembe nyomta az első négy részt, hogy ők már kiolvasták a könyveket és rám gondoltak, hogy nekem is tetszene. Én pedig kíváncsian beleolvastam az első részbe és kész. Végem lett. Nem bírtam abbahagyni és szó szerint tűkön ülve vártam, hogy a kiadó elhozza nekünk az utolsó két részt is. Örök szerelem lett ez a sorozat. De annyira, hogy a Facebookon még rajongói csoportot is alakítottunk, szerveztünk összejöveteleket, játékokat, készítettünk trailert a spin-off sorozathoz, nagyon jó kapcsolatot alakítottunk ki a kiadóval és még Farkas Veronikával, a sorozat fordítójával is szerveztünk egy összejövetelt. Nagy volt akkoriban az élet a Vámpírakadémia körül:).

Na de térjünk vissza erre a részre, hiszen most a második rész van reflektorfényben. Ebben a részben picit tovább bonyolódnak a dolgok, hiszen a strígák egyre merészebbek és egyre kegytelenebb  és véresebb gyilkosságokat követnek el. A legutóbbi mészárlás után pedig az iskola össze tanulója, a testőrtanoncokat is beleértve kötelezően részt kell vegyen a téli sítáborban, ahol egy újabb szereplő csatlakozik a kis kompániához: ADRIAN IVASHKOV. Szerény személyem mindig is a rosszfiúkért volt oda a regényekben, így szinte azonnal felfigyeltem a zöld szemű álomjáróra. Richelle Mead egy zseni volt, ahogy megalkotta ezt a karaktert. Bár itt még csak apró szerepet kap Adrian, de már  most megmutatkozik az a hol humoros, hol szexi, hol kicsit ijesztő stílusa, ami miatt annyian beleszerettünk. Gyimka pedig joggal lehet féltékeny a srácra, mert szerintem elég erős konkurenciát kapott Adrian személyében. 
Természetesen nem csak a gyilkosságok miatti félelem járja át a társaságot, hanem van itt bőven érzelmi vihar is. 
Rose egyre inkább odavan a mentoráért, Gyimkáért, aki persze próbálja továbbra is fenntartani a tanár-diák kapcsolatot.
Lissa egyre több időt tölt Christiannal, amit Rose nem néz jó szemmel, ha pontos akarnék lenni, akkor rettenetesen féltékeny a mora fiúra. De, hogy még bonyolultabb legyen az érzelmi rész, megjelenik Rose anyja, a nagyon híres testőr és persze sem Rose, sem az anyja, Janine nem tud mit kezdeni ezzel a helyzettel. Rose pedig szerelmi sokszögbe kerül, hiszen ő Gyimkáért van oda, érte pedig Mason rajong és persze Adrian is egyre több időt tölt a testőrlánnyal.

Az én álomcastom: Adrian, Rose és Dmitrij
Rose még mindig óriási kedvencem, egyszerűen imádom a karakterét. Richelle Mead alkotta meg azt a YA főhősnőt (pedig mire ez a sorozatot megismertem, már megfordult jó pár regény a kezem között), akit először mertem "badass" főhősnőnek nevezni. Bátor, önfejű, a barátaiért bármit megtevő testőrlány, akinél azért a zűrösebb helyzetekben egyelőre még megmutatkozik az, hogy mennyire fiatal. Követ el hibákat, nem is keveset, de melyikünk volt tökéletes ebben a korban? A fiúk között is teljesen jól helytáll, megmutatva, hogy egy lány is ér annyit, mint bármelyik fiú testőr. 
Dmitrij pedig.... nekem ő túlságosan tökéletes. Jóképű, kedves, segítőkész, de a rizikós helyzetekben egy nagyon kemény harcos. Tökéletes mentora (és álompasija) Rose-nak. Én már tudom, hogy mi lesz a végkifejlet kettőjük között, így inkább csendben maradok:), de annyit azért elárulok, hogy kettőjük között forr a levegő, olyan kémiájuk van, hogy még a lapok is ízzanak. 

Richelle Mead pedig most kezdi a történetet igazán beizzítani, egyszerűen csak szuperlatívuszokban tudok beszélni arról, amilyen odafigyeléssel és odaadással építi fel a történetet, a világot, amiben játszódik és a szereplőit! (igen, ezt anno a molyra írtam, az írónő jellemzéseként, de minden egyes szavával még ma is egyetértek!). Képes a feszültséget szépen lassan adagolni egészen addig, hogy szinte képtelen leszel letenni a könyvet, míg a végéig nem jutsz el.
Sőt, a YA regényeknél ritkán látott módon képes volt arra is, hogy a főbb szereplők közül "kiiktasson" valakit, akit szerintem sokan kedveltünk. Őszinte leszek, engem nagyon felkavart ennek a szereplőnek a halála :(.

Összességében így jó pár év után újraolvasva is meghozta ez a rész azt az élményt, ami miatt annyira szerettem ezt a sorozatot. Senkit ne riasszon el, hogy vámpírokról van szó, mert az írónő egy igazán JÓ vámpíros YA történetet alkotott, amit mindenkinek csak ajánlani tudok. Ha másért nem, akkor Adrian Ivashkovért (vagy a másik tábor miatt - Dmitrijért:D) érdemes belekezdeni a sorozatba.

Borító: Bár én a régi kiadás borítóit is kedveltem nagyon, de ez valami gyönyörűséges. És nekem, mint, akinek nagyon fontos egy könyv borítója... muszáj beszereznem az új kiadás összes részét, mert ez egyszerűen KELL!

Kedvenc karakter: ADRIAN... és ADRIAN... és ADRIAN... és persze Rose, Mason, Lissa, Christian és Dmitrij

Szárnyalás: az izgalmas történet és a kémia a szereplők között

Mélyrepülés: az egyik kedvenc szereplőm halála (direkt nem írom le, hogy ki, de őt nagyon megkönnyeztem)

Érzelmi mérce: vannak humoros részek, vannak forróbb részek, de olyan is, aminél egy picit összetörik a szíved

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!



Nyereményjáték:
A mostani játékunkban olvasnotok kell! A kiadó oldalán találtok egy röpke beleolvasót a Dermesztő ölelésbe, aminek az elolvasása után könnyedén megválaszolhatjátok az állomásokon található kérdéseket.
(Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyertest e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.)

Milyen hosszú az út, amire Dmitrij és Rose indul?


A blogturné további állomásai:
[Blogturné Klub]
Október 9 - Hagyjatok! Olvasok! ~ Borítómustra
Október 12 - Kelly és Lupi olvas
Október 15 - Függővég
Október 18 - Insane Life
Október 21 - Spirit Bliss Sárga könyves út
Október 24 - Kelly és Lupi olvas ~ Kedvcsináló idézetek
Október 27 - Sorok között
Október 29 - Hagyjatok! Olvasok!

2022. május 10., kedd

Matt Ruff: 88 név

 


John ​Chu egy online szerepjátékos-segéd, akinek az a munkája, hogy ügyfeleit különféle kalandokba kíséri. De mi történik, ha a legújabb gazdag ügyfele nem csupán nagy kalandokra vágyik? Mi történik, ha virtuális munka a valóságba is kiszivárog?
Tartsatok bloggereinkkel legújabb blogturnénkon, és ne felejtsetek el játszani se. A turné végén megnyerhetitek az Agave Könyvek kiadó által felajánlott 88 név című regényt.

Agave Könyvek, 2022
266 oldal
Fordította: Horváth Norbert
Goodreads: 3,41
Besorolás: disztópia, sci-fi

John ​Chu egy „serpa”, aki társaival együtt jó pénzért virtuális kalandokra kíséri ügyfeleit online szerepjátékokba, ahol jól felszerelt karakterekkel élhetnek át felejthetetlen izgalmakat: sárkányokat ölhetnek, űrcsatákban vehetnek részt, bankot rabolhatnak vagy zombihordákkal küzdhetnek.
Az új ügyfelük a titokzatos, magát gazdag és ismert személynek mondó Mr. Jones rengeteg pénzt kínál azért, hogy átfogó idegenvezetést kapjon a virtuális valóság játékvilágáról. Chu számára ez az álommunka, de ahogy belevágnak a kalandozásba, gyanítani kezdi, hogy Mr. Jonest inkább az emberek felett gyakorolt hatalmi potenciál, semmint a szórakozási lehetőségek megismerése vezérli. A fergeteges online kalandnak induló megbízás aztán hamarosan átszivárog a való világba, ahol Chunak minden leleményességére szüksége van, hogy egy lépéssel előrébb járjon mindenkinél – mert a valóságban nincs újraindító gomb.
Matt Ruff legújabb regénye egyrészt tisztelgés a videojátékok világa és a videojátékos közösségek előtt, másrészt izgalmas jelenetekbe ágyazott észrevételek sora arról, hogy mi rejlik a virtuális valóságban, és egyben milyen veszélyekre kell felkészülnie az embereknek a jövőben.

Ennél a könyvnél már a borító elvarázsolt, a fülszöveg pedig csak rátett egy lapáttal. A Ready Player One óriási szerelem a számomra és ez pedig nagyon hasonló történetnek tűnt. Magam is játszottam MMORPG (többszemélyes online szerepjáték) játékkal és ami biztos, hogy rettentően be tud szippantani. Úgy elüldögélsz a gép mellett akár egy teljes napot (vagy éjszakát), hogy észre sem veszed. Főleg, ha jó társaságod is van hozzá:).

A történet szerint Chu serpaként segíti azokat a játékosokat, akiknek pénzük van, de tudásuk, idejük nincs ahhoz, hogy olyan helyeken, pályákon is helyt álljanak, amihez már tudás / tapasztalat szükséges. A serpa szó itt nem a hegymászók segítőit jelenti, hanem azt az embert, aki szintén segít valakinek, hogy eljusson a vágyott célhoz, mindezt a játékbeli tudásával, tapasztalatával teszi. Persze mindezt nem a két szép szemükért csinálja, hanem keményen kell ezért fizetni. Chu-nak van egy kis csapata, akikkel mindezt véghez tudja vinni.
Egy nap egy rejtélyes idegen keresi fel a fiút, hogy szeretné behatóan megismerni az MMORPG-k világát, úgyhogy elég tekintélyes összeget ajánl fel azért, ha végigkíséri a létező legtöbb játékvilágban.
Chu és a kis csapata természetesen elfogadja a felkérést és elindul a kaland. Ami persze nemcsak a virtuális világban marad, hanem kiderül, hogy a való életben is kémkedik valaki utánuk és az életük veszélybe kerül...

Mindenekelőtt megjegyezném, hogy ez a történet elsősorban gamereknek szól. A történet nagy részét ők értik, ők élvezik, ez az egész világ az ő számukra ismerős. Még úgy is, hogy a mai VR játékok nagy része még elég messze van attól, amit a főhőseink átélhetnek. De ez lehet egy valós jövő, szívesen kipróbálnám egyszer, ha már itt fog tartani a VR is.
De ettől függetlenül is imádtam ezeket a játékos részeket. A páromnak is felolvastam belőle (ő ezerszer nagyobb kocka, mint én :) és végigbólogatta az egészet, hogy igen, aki ezt írta, az tényleg ismeri a játékosok világát. Egyetlen egy dolgot éreztem hibásnak, ezen nem tudtam átlépni. Pár dolgot, ami itthon is angol néven fut, kár volt "magyarítani" - például az NJK (Nem Játékos Karakter) itthon is simán NPC-ként működik, vagy a "loot"-ból kár volt zsákmányt csinálni, vagy az "achievement"-ből se kellett volna eredményt kreálni. Aki játszik, azok ismerik ezeket a kifejezéseket, nekik zavaró lehet, a többieknek pedig szerintem édesmindegy.

De persze ez a könyv azért természetesen nemcsak a gamereknek szól, ez látszik abból, hogy nagyon sok mindent megmagyaráz a szerző, a kötet végén például külön szószedetet olvashatunk, amiben a különböző "szakkifejezésekre" kapunk magyarázatot. És azért a játékokon kívül is van élet, hiszen a történet a virtuális világból nagyon gyorsan átkerül a valódi világba, valódi ellenségekkel és fenyegetésekkel. És ez a része már azoknak is teljesen érthető és izgalmas lesz, akik nincsenek otthon az online játékok világában.
A regény központi témája persze az anonimitás, a névtelenség. A játékokban is sokat szenvedünk /szenvednek a különféle álnevek mögé bújt trolloktól, akik szinte versenyet űznek abból, hogy tehetik tönkre mások szórakozását. De nem is kell elmennünk a gamerek világába, hiszen a való életben is tele vagyunk "kanapéharcosokkal", akik álnevek mögé bújva bármikor képesek tönkretenni mások életét, befolyásolni döntéseket, és akkor még csak a felszínt kapargattam. Ennek a regénynek is ez a lényege, hogy ki mit tehet meg álnév mögé bújva és annak milyen következményei lesznek.
Főhősünk sokat nyomoz, nála sokkal profibbak segítségét is igénybe véve, a szálak pedig egyre furább helyekre vezetnek. Na innen lesz szép nyerni! (illetve életben maradni:).

Úgy látszik, hogy én már vén iszapszemű rája vagyok az ilyen történetekhez, mert körülbelül a regény 60%-tól kezdve sejtettem, hogy ki lesz a névtelen megbízó és maradjunk annyiban, hogy be is jött a megérzésem.  Ezzel együtt szívesebben vettem volna, ha valami "izgalmasabb" végkifejletet kapunk, nekem picit kusza lett a történet vége.

Összességében azonban úgy érzem hogy nagyon jó kis regényt olvashattam, nekem nagy szükségem volt most erre, nagyon jókor talált meg. Izgalmas volt, szinte letehetetlen, amit a gamereknek mindenképpen ajánlok, a többieknek pedig akkor, ha nyitottak arra, hogy megismerjék a játékosok világát.

Borító: Látványos, figyelemfelkeltő és magasan a legjobb a külföldi kiadások borítói közül

Kedvenc karakter: Chu, Ray, Anja, Jolene

Szárnyalás: a nosztalgia felkeltése a régebben játszott MMORPG iránt

Mélyrepülés: a szószedetben az online játékok világában használt kifejezések "magyarítása"

Érzelmi mérce: - nem igazán voltak benne nagy érzelmek

Értékelés: 



Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:
Bloggereink nagyon szereti a virtuális valósággal kapcsolatos olvasmányokat, szóval a mostani játékunkban ki kell találnotok az egyes blogokon elhelyezett idézetekből, hogy mely könyvre gondoltunk! Kivételesen lesz egy extra lehetőségetek is nyerni, ha kitöltöttétek a rafflecoptert.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. Csak magyarországi címre postázunk.)

“Mi voltunk az egyedüli lenyűgöző teremtmények, az őrültek – magányos beteg lelkek egy egészséges világban.”


a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:
[Blogturné Klub]
Május 4 - Nem félünk a könyvektől
Május 7 - Hagyjatok! Olvasok! ~ kedvcsináló idézetek
Május 10 - Kelly és Lupi olvas
Május 12 - Könyv és más
Május 15 - Hagyjatok! Olvasok!

2021. május 23., vasárnap

Pam Jenoff: Elvesztek Párizsban

 


Pam Jenoff történelmi regényében a második világháborúban komoly feladatot ellátó női titkosügynökök körébe repít el bennünket. Tartsatok velük, hogy megismerkedjetek a bátor lányokkal, asszonyokkal, akik annyi mindent feláldoztak a győzelemért és ha szerencsétek van, még az Agavé Kiadó által felajánlott könyvet is megnyerhetitek a turné végén.

AGAVE, 2021
384 oldal
Fordította: Török Krisztina
Goodreads: 3,88
Besorolás: történelmi fikció

1946, ​Manhattan: Grace Healey egy hétköznap reggel munkába igyekezvén átvág a New York-i Grand Central pályaudvar nagycsarnokán, és belebotlik egy gazdátlan bőröndbe. Kíváncsiságtól hajtva belekukkant, és egy borítéknyi fényképet talál benne. A tucatnyi női portré annyira megragadja, hogy a csomagot zsebre vágva sietve visszatuszkolja a bőröndöt a pad alá, és már szalad is a dolgára.

Hamarosan megtudja, hogy a bőrönd tulajdonosa Eleanor Trigg volt, aki a második világháború alatt az angol titkosszolgálatnál női ügynökök hálózatát szervezte. Az ügynöknőket a megszállt Európában vetették be futárként és rádiósként, közülük azonban tizenketten soha nem tértek haza, sorsukat homály fedi. Grace megpróbálja felgöngyölíteni ezeknek a nőknek a történetét. Nyomozása egy Marie nevű ifjú anyához vezet, aki veszélyes franciaországi küldetése során a barátság, hűség és árulás útvesztőjében maga is kis híján odaveszett.

Pam Jenoff regénye a második világháborúban tevékenykedő női titkos ügynökök köreibe repíti az olvasót. A valós eseményekre épülő történetben feltárul előttünk ezeknek a merész és hősies nőknek a háborúban betöltött fontos szerepe, miközben a szerző magával ragadóan mesél bátorságról, testvériségről és a legnagyobb vészben tanúsított túlélő erőről is.

Mindig elhatározom, hogy több háborús könyvet nem olvasok el, mert a legtöbb nagyon megvisel lelkileg. Aztán mindig látok egy-egy újabb könyvet, figyelemfelkeltő fülszöveggel és újra "elcsábulok". Ennél a regénynél se történt másként.

A történet három különleges nő életébe vezet be bennünket.
Az egyikük Grace, vele a háború után ismerkedhetünk meg. A férjét elveszítette - nem, nem a háborúban, hanem a háború előtt egy autóbalesetben. Megpróbál kiszakadni az otthoni sajnálkozó pillantások szorításából, így New Yorkba költözik. Egyik reggel munkába sietvén egy bőröndöt talál egy pad alatt. A böröndöt kinyitva sok más minden mellett egy csomó fotót talál fiatal lányokról. Ez kíváncsivá teszi és elkezd nyomozni, hogy kié a bőrönd és miért vannak ott a fotók.
A másik hölgy Eleanor, aki a második világháború alatt az angol titkosszolgálatnál dolgozik. Mivel az átdobott férfi ügynököket sorban elkapják és kivégzik, azt javasolja a feletteseinek, hogy állítsanak ki egy csupa nőkből álló csapatot - ők kevésbé vannak szem előtt és ők végezzék el azt a feladatot, amivel a férfiak nagy része csődöt mond.
A harmadik főhősünk pedig Marie. Vele szintén a második világháború alatt ismerkedünk meg, egyedül neveli a kislányát és nagyon rossz körülmények között él. Egy nap ajánlatot kap egy különleges munkára, és mivel a fizetség jó, így igent mond rá, még akkor is, ha érzik, hogy nem igazán neki való ez a munka. De mindent belead és végül át is kerül Franciaországba, hogy az ellenállást erősítse.

A hármójuk közül kettő életútja volt számomra érdekes, Marie és Eleanor története. Grace abból a szempontból volt "fontos", hogy a végén ő nyomozott és hozott el egy csomó érdekes információt. De valahogy ő teljesen hidegen hagyott. Mintha csak azért tették volna bele a karakterét, hogy rendben le lehessen zárni a történetet. Helyette viszont inkább betettem volna Josie-t, aki Marie társa volt az ügynökcsapatban. Abban a lányban annyi energia és potenciál lett volna egy saját történethez és ehhez képest annyira keveset kaptunk belőle :(.
Elenaort nagyon szerettem, ő volt az egyik legjobban megalkotott szereplő, bár Marie részei mellett eltörpültek az ő fejezetei. A szörnyű múltja mellett egy rettentő erős asszony, aki képes volt a férfiak világában is helyt állni és megszervezni azt a csapatot, ami egy ideig elég sikeresen működött. Kifelé egy kemény kiképző és főnök arcát mutatta, de jó párszor láthattuk, hogy a lányaiért mennyi mindent megtesz és mennyire fontos számukra a sorsuk.
Forrás

Marie számomra már picit felemás karakterre sikeredett. Értettem, hogy miért választották ki (tökéletesen beszélt franciául, jobban, mint bármelyik másik ügynöklány), de mellette semmi másban nem jeleskedett. Persze, kellettek a nők a csapatba, de őt átdobni az ellenséges területre számomra olyan volt, mint egy előre megtervezett kivégzés... csak idő kérdése volt, hogy mikor fogják elkapni.
Ehhez még hozzátettek egy szerelmi szálat - természetesen Marie beleszeret az ellenállás vezetőjébe és a férfi is viszonozza az érzelmeit. De nekem ez se volt tökéletes. Annyira instant, azonnali lett ez a szerelem - ahhoz képest, hogy elég sokat olvashattunk arról, hogy Marie mennyire utálja a férfit, hogy számomra egy picit hiteltelen lett ez a nagy érzelmi fellángolás. De talán ez annak a számlájára volt írható, hogy kevés idő jutott a szereplőkre.
Ha Grace kimaradt volna, akkor Eleanor és Marie számára is több oldal juthatott volna és ez szerintem a történet javára vált volna (vagy ha nem is őket bővítette volna a szerző, de legalább Josie belekerülhetett volna).

Mellette viszont a megszállt Franciaország, a második világháborús Anglia és a háború utáni New York leírása tökéletesre sikerült. Persze itt sem ártott volna egy picit több idő, hogy jobban beleéljük magunkat, de összességében átjött, amit a szerző be akart mutatni. Franciaországban együtt izgultam Marievel, hogy nehogy lelepleződjön, együtt fáztam, áztam vele, átéreztem, hogy mennyire retteghetett, amikor olyan feladattal bízták meg, ami a képességei határát súrolták.
A kiképzésük se volt leányálom, ahol a sok bekerült fiatal lány azt se tudta, hogy mire vállalkozott - mert azt ugye csak részletekben árulták el nekik. De a napi erőnléti edzések, majd a rádiózás elsajátítása és a bombák élesítése számomra is elrettentő feladat volt, nemcsak nekik.

És a történet vége? Valahol megnyugtató, valahol keserédes, valahol viszont rettentően felkavaró - még akkor is, ha ez egy történelmi fikció és semmi bizonyíték nincs arra mutatva, hogy ez tényleg így megtörténhetett. De ismerjük az emberi jellemet, ismerjük a győzni akarást és azt is, hogy mennyire nem számít az emberi élet egy ekkora volumenű háborúban, úgyhogy simán el tudom képzelni, hogy ez megtörténhetett a valóságban is.

Bár pár hibáról írtam az értékelésben, de egy percig sem bántam meg, hogy elolvastam ezt a könyvet, mert a történet magával ragadott, együtt izgultam Marie-vel, Eleanorral és persze Grace-szel is. A regény révén pedig a háború egy újabb, talán kevesek által ismert részét ismerhettük meg, amiről úgy érzem, hogy minél több embernek tudnia kell.

Borító: Látványos, figyelemfelkeltő

Kedvenc karakter: Marie, Josie, Eleanor

Szárnyalás: Eleanor kitartása a lányai mellett

Mélyrepülés: az árulás

Érzelmi mérce: van benne szerelmi szál, nem is egy, de a történetnek nem ez a fő szála

Értékelés: 



Nyereményjáték:
A játékban olyan könyvek borítóit mutatjuk meg, amelyekben szintén kémnők szerepelnek, csak kitakartuk a szerzőt és a címet :) Megfejtésként a könyv szerzőjét és magyar címét kérjük a megfelelő sorba írni

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)



a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:
Május 21 - Olvasónapló
Május 23 -  Kelly és Lupi olvas
Május 25 - Csak olvass!
Május 27 - Könyv és más

Rendszeres olvasók