Amy Harmon: Csak a szél tudja

 

A Homokból és hamuból című nagysikerű történelmi regény után a Libri Könyvkiadó most újabb Amy Harmon kötetet hoz el a magyar olvasóknak. Ez alkalommal a szerző csodálatos, időutazós romantikus regénye kerülhet fel a magyar polcokra, amely a gyönyörű Írországba repít el bennünket. Tartsatok velünk a Blogturnén, és nyerjétek meg a kiadó által felajánlott példányt a könyvből!

Libri Könyvkiadó, 2020

564 oldal

Fordította: Getto Katalin, Horváth Viktor

Goodreads: 4,31

Besorolás: történelmi fikció, romantikus

Anne ​Gallagher fájdalmas kötelességének tesz eleget. Írországba tart, hogy imádott nagyapja hamvait ott helyezze végső nyugalomra. Anne-t kislányként elbűvölték a nagypapa történetei az óhazáról, ahol most szinte beszippantják az emlékek, és visszarepítik az időben.

1921-ben Írország véres testvérháború felé sodródik. Amikor Anne feleszmél, sérült, zavart, és nem tudja, hol van, mégis biztonságban érzi magát dr. Thomas Smith védőszárnyai alatt, aki egy furcsamód ismerős fiú gyámja. Összetévesztik a fiú rég eltűnt anyjával, és Anne elfogadja új személyiségét, mert meggyőződése, hogy az asszony eltűnése összefügg vele. Ahogy egyre nő az országban a feszültség, Thomas csatlakozik a függetlenségért vívott harchoz, és Anne-t is magával sodorja a történelem vihara. Válaszút előtt áll: lemondjon-e korábbi életéről a szerelemért, amelyről nem hitte, hogy valaha is rátalál?

Amy Harmon regényében az ír történelem tragikus történelmi korszaka és egy különleges szerelem története elevenedik meg magával ragadó módon. A kötetet 2019-ben a Goodreads olvasói a legjobb történelmi regények közé szavazták.

Időutazás? Írország? Romantikus történet? Ide vele! Írország számomra hatalmas szerelem, főleg, amióta ott jártam és belekóstolhattam az ottani életbe, hallgathattam valódi ír beszédet, megkóstolhattam az ételeiket és láthattam a "zöld ezer árnyalatát", amiről többek között a sziget a nevét kapta. 

Az időutazós történetek pedig az Outlander óta nagy szerelmeim, bár Diana Gabaldon elég magasra tette a mércét, hogy azt bármilyen hasonló témájú könyv "megugorja" vagy legalábbis elérje a szintjét. Amy Harmon azonban megpróbálta.... és azt mondhatom, hogy sikerült hasonló jó történetet papírra vetnie.

Anne nagyon pici kislányként elveszíti a szüleit, így a nagypapája, Eoin neveli fel, aki nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az unokáját megismertesse Írországgal, azzal a gyönyörű szigettel, ahonnan származnak. A halála után egy kérése marad, Anne vigye el a hamvait Írországba, egy adott városba és a város melletti tóba szórja szét. Az unoka eleget is tesz a kérésének, de a tavon köd támad, rálőnek és mire újra eszméletre kel, már nem 2001-ben, hanem 1921-ben találja magát. A város ismerős, de minden más teljesen ismeretlen a számára. Illetve egy ember még ismerős... Eoin, aki abban az időben még kisfiú és frissen veszítette el az ír lázadásban a szüleit. Anne rettentően hasonlít Eoin eltűnt anyukájára és ez mindenkinek feltűnik, többek között a megmentőjének, az orvos Thomasnak is, aki a kisfiú családjának a legjobb barátja és titkon szerelmes volt az édesanyába... Anne nem meri elárulni, hogy ő nem az eltűnt asszony, így a család befogadja.

Vajon meddig lehet a titkot megtartani? Egyáltalán elárulhatja-e és ha igen, akkor kinek, hogy egyrészt a jövőből érkezett és kristálytisztán tudja, hogy mi fog történni a közeljövőben? Közel engedheti magához Thomast, akibe titkon beleszeret? Van visszaút a saját életébe vagy egyáltalán vissza szeretne menni? 

Lough Gill tó - forrás

Rengeteg kérdés merül fel, amire csak a regény elolvasása adja meg a választ. Őszinte leszek, én az elején picit elvesztem. Méghozzá a történelmi részekben. Az írónő nagyon részletesen - Thomas naplóbejegyzései alapján - meséli el nekünk az 1920-s évek ír történelmét. Én sok mindent nem tudtam róla, csak nagy vázlatokban, hogy mi is történt akkoriban. Amy Harmon viszont egy történelemkönyv részletességével tárja elénk, amit csak picit könnyít meg, hogy naplóbejegyzésként teszi, Thomas szavaival.

Anne részei viszont nagyon jók lettek, egyszerűen imádtam. Igaz, itt nem annyit időt ugrottunk vissza az időben, mint az Outlandernél, de azért a 2001 kontra 1921 sem kevés idő. Épp annyi a különbség, hogy Anne kellően megszenvedjen azért, hogy szoknyát és ruhákat kell újra hordania, hogy szerezzen egy borotvát a lába szőrtelenítéséhez, hogy megküzdjön egy fűző felvételével és olyan női dolgokat szerezzen be magának, amelyek akkoriban vagy nem léteztek vagy teljesen máshogy néztek ki. Nagyon tetszett az akkori vidéki élet bemutatása. Imádtam, amikor ruhákat vett magának, ahogyan egy akkori ruházati bolt fel volt szerelve, amilyen a kiszolgálás volt. 

És persze az embereket sem hagyhatom ki. Thomas... én nem zúgtam bele szinte azonnal, ahogy Anne tette a jóképű doktorba, de szépen lassan én is megkedveltem őt. Sajnos a szerelmi szál nekem picit "felületes" volt, az írónő, ahhoz képest, hogy ez félig-meddig egy romantikus regény, ezt valahogyan elnagyolta. Pedig voltak benne olyan szerelmi vallomások, amelyeket elolvasva teljes mértékben elolvadtam:

"Nem tudom elképzelni, hogy férfi valaha szeretett úgy nőt, ahogy én szeretem Anne-t. Mert ha így lenne, akkor néptelenek volnának az utcák, a szántóföldeket pedig felverné a gyom. Leállnának a gyárak, bezárnának az üzletek, mert a férfiak mind a feleségük lába előtt térdepelnének, nem látnának, nem hallanának, nem figyelnének senki másra, csak a párjukra. Ha minden férfi úgy szeretné a feleségét, ahogy én Anne-t, többé semmiféle hasznunkat nem venné a világ. A világ pedig békére lelne. Talán véget érnének a háborúk, megszűnne a viszály, nem csinálnánk többé semmi mást, csak szeretnénk egymást."

De valahogy picit gyorsan történt nekem minden, nem tudtam annyira beleélni magam, annyira gyorsan történt minden.

Vagy ott van Eoin, a kisfiú, aki határtalanul boldog, hogy visszakapta az "édesanyját". Akiről mi tudjuk, Anne tudja, hogy kivé válik és meddig fog élni és milyen életutat jár be és megszakad a szívem, amikor egy-két tette, mondata, ajándéka Anne-nek visszaköszön a történet elejében. 

És persze nem hagyhatom ki az ír történelem egyik nagy alakját sem, Michael Collinst, aki számomra eddig egy teljesen ismeretlen férfi volt, de rajta (és persze Thomas naplóbejegyzésein) keresztül jobban megismerhettem, hogy min ment keresztül az ír nép akkoriban.

A történet pedig? Hát én végig izgultam... eleinte azért, hogy Annet befogadják-e. Majd azon, hogy vajon vissza akar-e menni vagy itt akar maradni.. majd azon, hogy vajon TUD-e itt maradni vagy valami visszaviszi-e a saját idejébe. És igen, volt egy rész, egy pár fejezet, amit őszintén szólva megkönnyeztem és nagyon nehezen tudtam túltenni magam rajta. 

Azt is bevallom, hogy a történet elejét elnagyolva olvastam, mert annyira siettem, hogy visszakerüljünk a múltba. Aztán, ahogy befejeztem az olvasást, az első pár fejezetet újra olvastam, mert teljesen új értelmet nyert pár mondat, néhány párbeszéd, amit igazán csak akkor értettünk meg, amikor már befejeztük a regény olvasását.

A történet vége pedig? Hm.. bár szeretem a pozitív befejezéseket, nekem ez itt picit sok volt. Jobban szerettem volna egy olyan keserédes befejezést olvasni, amire azok a fejezetek utaltak, amelyeket megkönnyeztem. De valószínűleg egyedül vagyok ezzel, hiszen mindenki a boldog befejezést szereti olvasni, csak én vagyok már túl öreg hozzá, hogy automatikusan ezt várjam. 

Összességében, a kisebb hibáitól eltekintve egy nagyon jó kis regényt olvashattam, amit mindenkinek ajánlok, akik szeretik Írországot, ismerik (vagy még nem) a történelmét és odavannak az időutazós regényekért. 

Borító: Tetszik, szerintem kifejezi a történetet (megnéztem az összes többi kiadás borítóját is, azt kell, hogy mondjam, szerintem a magyar lett a legjobb!)

Kedvenc karakter: Anne, Thomas, Eoin

Szárnyalás: a történet maga

Mélyrepülés: a (nekem) picit sok történelem

Érzelmi mérce: romantikus, gyönyörű szerelmi vallomásokkal - de lesz benne könnyes rész is, arra készüljetek fel!

Értékelés:  

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:

A könyvben fontos szerepet töltenek be W. B.Yeats versei, így mostani játékunk során az egyes állomásokon egy-egy Yeats versből találhattok részleteket. A feladat az, hogy a Rafflecopter doboz megfelelő sorába beírjátok az adott blogon található költemény címét. Tartsatok velünk, és nyerjétek meg a Libri Könyvkiadó által felajánlott példányt a könyvből!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Lelkem szigetvilágok 

s partok dala veri fel, 

ahol az idő feledne 

s a Bánat nem érne el; 

de mögöttünk maradna 

láng, rózsa, liliom, 

volnánk csak sirályok, 

édes, a ringató habokon!

a Rafflecopter giveaway 

A blogturné további állomásai:

Október 26 - Veronika’s Reader Feeder

Október 28 - Pandalány olvas

Október 30 - Kelly és Lupi olvas

Blogturné linkje 

Amy Harmon: Homokból és hamuból

Amy Harmon már az Arctalan szerelemmel rajongóvá tette a magyar olvasókat, akik azóta is izgatottan vártak az írónő egy újabb hazai megjelenésére, mely elrabolhatja a szívüket. A Homokból és hamuból egy mélyen megérintő, egyszerre tragikus és szívhez szóló történetet tár elénk a második világháború borzalmai közt sodródó két fiatalról, életről, halálról, és persze szerelemről. Tartsatok velünk öt állomásos blogturnénkon és ismerjétek meg ti is Eva Rosselii és Angelo Bianco lebilincselő történetét!

Libri, 2019

520 oldal

Fordította: Gázsity Mila

Goodreads: 4,40

Besorolás: történelmi fikció, romantikus

Olaszország, 1943. Tombol a második világháború, az ország nagy részét megszállták a németek, a zsidó lakosságot deportálás és megsemmisítés fenyegeti.

Évekkel ezelőtt Eva Rosselli és Angelo Bianco szinte testvérekként nevelkedtek, majd egymásba szerettek, ám a körülmények és a vallásuk elválasztotta őket egymástól.

Hosszú idő után találkoznak újra: a zsidó származású Eva a Gestapo elől menekül, s nincs kihez fordulnia. Angelo felszentelt pap, s úgy dönt, befogadja a lányt a kolostorba. Eva rádöbben, hogy a katolikus egyház rajta kívül még sokaknak nyújt menedéket.

A világ lángokban áll, az emberek nélkülöznek, és a két fiatalra is sorozatos megpróbáltatások várnak. Gyötrelmes választások elé kerülnek, mígnem a sors és a szerencse közbeszól, és életük legnehezebb döntését kell meghozniuk.

Őszinte leszek, én még nem olvastam más művet Amy Harmontól, így teljesen tisztán, előzmények és befolyás nélkül álltam neki ennek a könyvnek. Párszor már írtam, hogy mennyire érdekel a II. világháború, illetve az, hogy az utca embere ezt hogyan élte meg, így elég volt rápillantanom a  gyönyörű borítóra (és utána persze a fülszövegre) és azonnal tudtam, hogy nekem ez a könyv kell.

A fülszöveg elolvasása után valamiért anyukám kedvenc sorozata ugrott be, a Tövismadarak, amit nekem is vagy ezerszer meg kellett vele néznem:), Ralph atya és Meggie tiltott szerelméről. Természetesen ez a regény azért más, de a szerelmi szál hasonló.

Angelo Bianco kisgyerekként került Amerikából Olaszországba, Firenzébe egy zsidó családhoz, ahol együtt nevelkedik a család kislányával Evaval. A fiatalok sülve-főve együtt vannak, szeretik is egymást, de a jövőjük eléggé kilátástalan, hiszen a fiúnak gyerekkora óta katolikus papi pályát szánnak, ami ugye alapjában véve lehetetlenné teszi, hogy a két fiatal együtt maradhasson. Ezt eléggé nehezen is veszik, de a fiú végül elutazik Rómába, ahol pappá szentelik. Éva marad Firenzében, de közben egyre nehezebb lesz a család sorsa a zsidó mivoltuk miatt. Sorra jönnek a szigorítások, a család egyre nehezebb körülmények között próbál életben maradni. 

Ekkor szinte megmentőként megjelenik Angelo, aki már ekkorra felszentelt pap és elviszi magával Evat Rómába. Itt lehetősége van arra, hogy a lányra is odafigyeljen, megvédje és mellette pedig folytathassa a munkáját, ami jóval túlmutat a papi hivatáson - menteni a zsidókat, föld alatti mozgalmat irányítani és dolgozni benne...

Eva "természetesen" képtelen az apácák között csendben megülni és ő is belefolyik - ha csak közvetetten is ebbe a "munkába". Hogy mi lesz a történet végkimenetele? Angelo és Eva túlélik-e a háborút, sikerül-e kicselezniük a rájuk vadászó németeket? Hát, ez a könyv utolsó szakaszáig eléggé kétesélyes.

A történet főhőse Eva lenne, az ő sorsát követjük nyomon, még ha néha elég nagy léptekkel is haladunk - hiszen a háború kitörésétől egészen a háború befejezéséig ott vagyunk mellette, izgulunk érte, dühöngünk a néha őrültnek tűnő lépései miatt, de nekem bárhogyan is szerettem volna, nem sikerült őt megszeretnem. Én értettem, hogy a szerelem őrültségekre késztet, de néha csak ráztam a fejem a sok felelőtlen tette miatt. 

Számomra inkább Angelo volt a főhős, még úgy is, hogy róla jóval kevesebbet tudhattunk meg. De a tettei, az önfeláldozása, az önmarcangolása, hogy a lányt vagy a hitet válassza, jóval szimpatikusabbá tették, mint Evat.

Ami viszont úgy érzem, hogy nagyon sokat hozzátett a regényhez, az a kor szinte tökéletes ábrázolása. Látszik, hogy az írónő alapos munkát végzett, utánanézett a történteknek, az emberi hősiességnek, gyávaságnak és kegyetlenségnek. Annyira jól ábrázolta a hétköznapi emberek - főleg a zsidók életét, hogy szó szerint éreztem az emberek félelmét, a németek elleni haragot, a mindennapos rettegést, hogy most mivel fogják az életüket még jobban ellehetetleníteni, ugyanúgy féltem én is, hogy mikor jönnek a nácik, hogy begyűjtsenek mindenkit és vagy kivégezzenek vagy deportáljanak egy koncentrációs táborba. Kétszer is jártam Rómába, így a helyszínek egy része ismerős volt, ha becsuktam a szemem, szinte láttam is a történetet élőben. 

Nem, nem járt a történet egyik koncentrációs táborban sem, sőt még azt is hozzáteszem, hogy az írónő megjegyzi a regény végén, hogy az olasz zsidók 80%-a túlélte a II. világháborút, ellentétben Európa többi részével, ahol a zsidóság 80%-a halt meg az üldözések következtében - de még így is elrettentő a németek kegyetlenségei - ahogy elképzelhetetlen mennyiségű aranyat követelnek a zsidóktól, azzal, hogy ezután békén hagyják őket, majd másnap deportálnak, akit csak tudnak, ahogy szó nélkül kivégeznek embereket az utcán, ahol több, mint 300 embert végeznek ki egy ellenük elkövetett merénylet miatt és még sorolhatnám. Hiába olvastam rengeteg háborús történetet, mindig újabb és újabb kegyetlenségekkel és rémségekkel találom magam szemben és egyszerűen elképzelni nem tudom, hogy az emberek ezt hogyan élhették túl. 

Ami viszont teljes mértékben újra meghatott, az az emberek segítőkészsége és hősiessége, ahogyan a katolikus egyház félretéve a vallások közti ellentétet, rengeteg zsidót és üldözöttet bújtatott, segített ki és mentett meg a háború folyamán. 

Bocsánat ezért a kitérőért, visszatérve a történetre. Senki se számítson arra, hogy ez egy pörgős, akciódús történet lesz. Lassan bontakozik ki a cselekmény, sok leírást, elbeszélést kapunk, ám ezek mindegyike fontos, ezek adják az építőköveit annak a világnak, amelyben a két fiatal megpróbál túlélni és boldog lenni. Nekem néha azért sok volt a hatalmas család összes tagját a fejemben tartani, néha vissza kellett lapozni, hogy ő és ő kicsoda és hogyan kapcsolódik a történethez? De a lényeg úgyis Angelon és Evan van, a többiek csak a hátterét adja az ő drámájuknak. 

És a regény vége? Számomra picit valószerűtlen volt - egy valóságos "isteni csoda", aminek azért lássuk be, az esélye tényleg nagyon aprócska. De ezzel együtt nagyon tetszett a regény és szinte észre se vettem, hogy az 520 oldalas könyv végére értem. Az epilógusban szívesen olvastam volna a többi szereplő további sorsáról, bár ezen picit javított az a tény, hogy az írónő a regény végén elmondja, hogy egyik-másik szereplő tényleg valós személy volt és mi történt vele.

Összességében egy szívszorító, gyönyörű (szabad ilyen szót használni a háború borzalmai mellett?) történetet olvashattam a szerelem erejéről, az emberiességről és hősiességről a világ egy vérzivataros időszakában. Ajánlom mindenkinek, fiúknak és lányoknak is, hiszen én úgy tartom, hogy minél több történetet, minél több szemszögből és helyszínből meg kell ismernie az embereknek erről a sötét időszakról, hogy még véletlenül se történhessen meg ilyen újra.

Borító: Gyönyörű, látványos, figyelemfelkeltő, utal a történetre - nagyon tetszik!

Kedvenc karakter: Angelo

Szárnyalás: a szerelem mindent legyőz, illetve ahogyan az emberek próbáltak segíteni a zsidókon

Mélyrepülés: a németek kegyetlensége és az árulások

Érzelmi mérce: a háború borzalmai között is ott a szerelem, a romantika 

Értékelés: 

Nyereményjáték:

Regényünk a második világháború borzalmai alatt játszódik, így a nyereményjátékunk középpontjában is ez állna. A turné valamennyi állomásán találtok egy képet, mely valamelyik világhírű világháborús filmből származik, a feladatotok csupán annyi, hogy felismerjétek a filmet, és beírjátok a címét a Rafflecopter doboz megfelelő sorába. A helyes megfejtők között a Libri Kiadó jóvoltából a könyv egy példánya kerül kisorsolásra.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyertest e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:

Március 30 - Angelika blogja

Április 01 - Betonka szerint a világ

Április 03 - Never Let Me Go

Április 05 - Kelly és Lupi olvas

Április 07 - Szembetűnő