A WOW Kiadó elhozta Magyarországra B. N. Toler gyönyörű regényét, a Lélekvesztőket, amely több ezer olvasót meghódított már világszerte. Tartsatok velünk, és Charlotte-al, aki látja a szellemeket, azokat a lelkeket, akik nem tudnak átkelni, mert valamilyen elvarratlan szál még itt tartja őket. Legyetek szemtanúi egy gyönyörű szerelmi történetnek, ami túlmutat életen és halálon, és minden megpróbáltatáson.
A turné első állomása november 23-án lesz, majd minden második napon hét blogger segítségével ismerhetitek meg a történetet. Eközben persze érdekességekkel is találkozhattok, illetve részt vehettek a nyereményjátékunkon is, melynek díja - a kiadó jóvoltából - egy példány a Lélekvesztők című könyvből, ajándék kitűzővel és könyvjelzővel!
WOW Kiadó, 2015
320 oldal
Fordította: Dudás Éva
Goodreads: 4,48
Besorolás: new adult, paranormal, romantikus
320 oldal
Fordította: Dudás Éva
Goodreads: 4,48
Besorolás: new adult, paranormal, romantikus
Hat évvel ezelőtt egy tragikus baleset megváltoztatta az életem. Örökre.
Charlotte a nevem, de általában Charnak hívnak. És van egy különleges képességem: tudok a holtakkal beszélni.
Látom azokat a lelkeket, akik nem tudnak átkelni, mert valamilyen elvarratlan szál még itt tartja őket. Fáradhatatlanul segítettem nekik, de ennek az volt az ára, hogy feladtam a saját életem. Végül pénz, otthon és remény nélkül már csak egy megoldást találtam.
De abban a pillanatban, ahogy a halálba ugrottam volna, Ike McDermott megmentett. Ez a jóképű katona megmosolyogtat és felvidít mindenkit. Kedves és gyengéd.
És nem él.
Megállapodást kötöttünk. Segít nekem otthont és munkát találni, ha én is segítek neki. Az ő lezáratlan ügye az ikertestvére. George szétesett Ike halála óta, aki addig nem bír békében átkelni, amíg a bátyja élete egyenesbe nem kerül.
Amikor beleegyeztem az alkuba, fogalmam sem volt, hogy bele fogok szeretni mindkettejükbe. Márpedig azzal, ha megmentem George-ot, el kell engednem Ike-ot.
De hogyan mondhatnék le a szívem feléről?
Azt hiszem, hogy a legtöbben, akik már veszítettünk el szerettünket, sokat megadtunk volna azért, ha még egyszer utoljára tudtunk volna velük beszélni, elmondani nekik, hogy mennyire szerettük őket. Fájóan őszinte leszek veletek, hét éve én is elveszítettem a testvéremet. Egészen addig nem hittem a köztes világban, ameddig akármilyen hihetetlennek is hangzik, de pár nappal a halála után álmomban megjelent és lehetőséget kaptam rá, hogy még egyszer beszéljek vele. És ez, hogy még egyszer "találkozhattam vele", elköszönhettem tőle, mindennél többet ért és nagyon sokat segített abban, hogy feldolgozzam az elvesztését.
A Lélekvesztőkben pedig a főhősnő, Charlotte (Chara) azzal a képességgel rendelkezik, hogy ő nem álmában, hanem ébren is képes kommunikálni az elhunytakkal, azokkal, akik nem tudnak átkelni a másvilágra, hanem valami befejezetlen ügyük miatt a két világ között rekednek. Ez persze lassan odáig fajul, hogy mindenki őrültnek nézi, elveszíti a barátait, a szülei pedig először orvoshoz küldik, majd kap egy csomó pénzt, hogy menjen el otthonról. A lány pedig keresztül-kasul beutazza az országot, ahol tud segít a halottaknak, de végül ő is besokall és úgy dönt, hogy véget vet az életének.
Az életét furcsa módon egy fiatal katona menti meg, Ike, aki Afganisztánban meghalt egy pokolgépes merényletben, de nem képes eltávozni, ameddig a bátyján nem segít, aki beleroppant Ike elvesztésébe.
Charlotte végül úgy dönt, hogy segít a fiúnak és ott marad a kisvárosban.
A kisváros pedig elképesztően barátságos volt, imádtam minden pillanatát, amit Charlotte ott töltött. Simán el
tudtam képzelni, hogy itt éljek és ne vágyjak nagy karrierre, csak egy szerető férjre és egy nagy családra. Itt még élt a kisvárosi vendégszeretet, az itt élők nem gyanakvással, hanem szeretettel fogadták az ide érkező idegeneket.
A lakosok is hamar nagy kedvenceimmé váltak, akár Ike családjára gondolok, akár Snipperre, Ike katonatársára vagy pedig a Mercer házaspárra, akik először segítettek Charlotte-nak. Az egész kisváros összességében hatalmas szerelem volt és igen, az írónő rávett arra, hogy ha egyszer az életemben Virginiában járnék, akkor keressem fel Warm Springset.
És persze a főszereplőink, akik közül neveletlen módon először Ike-ről ejtenék pár szót. Nem hittem volna, hogy képes leszek beleszeretni egy szellembe, de igen, ennél a könyvnél eljutottam idáig is. Ez a fiú egyszerűen egy álompasi! Imádnivaló, humoros, kedves, segítőkész és mindig ott van Charlotte mellett, amikor csak szüksége van rá a lánynak. Az ő szemszöge vitte nálam a prímet, amely hol megnevettetett, hol pedig megríkatott. Körülbelül két fejezetnek kellett eltelnie ahhoz, hogy szívből megszeressem a fiút és reménykedjem abban, hogy valamilyen módon, de velünk marad, hogy esetleg, hátha, bármilyen módon is, de visszakerülhessen az élők sorába.
Azért Charlotte sem maradt le mögötte sokkal. Bár már Dunát lehetne rekeszteni a sok sérült lelkű new adult főhősnővel, de itt, ebben a történetben a lány nagyon szerethető karakter. Teljesen át tudtam érezni az összetört lelkét, hiszen nem elég, hogy a saját tragédiáját kellett (volna) feldolgoznia, de erre még pluszban rájött a sok segítségre váró lélek terhe is, akik mind az egyéni tragédiáikkal súlyosbították az amúgy is összetört lány lelkét. De Ike mellett a lány kivirult és nagyon tündéri párost alkottak:).
Egyedül egy karaktert nem tudtam megkedvelni, ez pedig George. Én értettem, hogy miért olyan amilyen, felfogtam mindent, de bármit is tett, nem tudtam a szívemben zárni, nem lett kedvenc szereplőm. Néha úgy éreztem, hogy Charlotte csak és kizárólag azért szeretett bele a mufurc bátyóba, mert ugyanúgy nézett ki, mint Ike, csak éppenséggel élt.
És a történet? Imádtam. Egyszerűen képtelen voltam letenni a könyvet. Ha Ike szemszöge jött, akkor azért nem tudtam abbahagyni az olvasást, mert a srác humora, kedvessége és a gondolatai nem eresztettek, ha pedig Charlotte szemszöge következett, akkor pedig kíváncsian folytattam mindig a fejezeteket, hogy mi is fog ebből az abszolút képtelennek tűnő történetből kisülni.
A szerelmi szál pedig gyönyörű volt és bár soha nem hittem volna, hogy képes egy szellem versenyre kelni egy élővel, hát itt most az írónő bebizonyította ezt, hogy mégis lehetséges. Ha Ike élt volna, akkor nem is lett volna itt szerelmi háromszög az biztos. De így, hogy nem élt... még így is teljesen egyenrangú vetélytársa volt a bátyjának.
És a történet vége? Bár valahol várható volt, de mégis felkészületlenül ért és ez azt eredményezte, hogy a metrón, ahol épp olvastam, úgy nekiálltam bőgni, mint a záporeső. Úgyhogy arra felhívnám a figyelmeteket, hogy csak és kizárólag "bőgésbiztos" helyen olvassátok el a történet végét. Engem nagyon kikészített.
Összességében egy szívszorítóan gyönyörű szerelmes történetet olvastam, amit jó darabig nem fogok elfelejteni és amit bárkinek szívesen ajánlok. Ezzel a regénnyel ismét új kedvencet avattam és nagyon köszönöm a kiadónak, hogy a sokszor egy kaptafára íródott new adult történetek között képesek voltak egy ilyen gyöngyszemet találni és ezt megmutatni nekünk. Az írónőre pedig ezentúl odafigyelek és kíváncsian várom a következő regényét!
Charlotte a nevem, de általában Charnak hívnak. És van egy különleges képességem: tudok a holtakkal beszélni.
Látom azokat a lelkeket, akik nem tudnak átkelni, mert valamilyen elvarratlan szál még itt tartja őket. Fáradhatatlanul segítettem nekik, de ennek az volt az ára, hogy feladtam a saját életem. Végül pénz, otthon és remény nélkül már csak egy megoldást találtam.
De abban a pillanatban, ahogy a halálba ugrottam volna, Ike McDermott megmentett. Ez a jóképű katona megmosolyogtat és felvidít mindenkit. Kedves és gyengéd.
És nem él.
Megállapodást kötöttünk. Segít nekem otthont és munkát találni, ha én is segítek neki. Az ő lezáratlan ügye az ikertestvére. George szétesett Ike halála óta, aki addig nem bír békében átkelni, amíg a bátyja élete egyenesbe nem kerül.
Amikor beleegyeztem az alkuba, fogalmam sem volt, hogy bele fogok szeretni mindkettejükbe. Márpedig azzal, ha megmentem George-ot, el kell engednem Ike-ot.
De hogyan mondhatnék le a szívem feléről?
Azt hiszem, hogy a legtöbben, akik már veszítettünk el szerettünket, sokat megadtunk volna azért, ha még egyszer utoljára tudtunk volna velük beszélni, elmondani nekik, hogy mennyire szerettük őket. Fájóan őszinte leszek veletek, hét éve én is elveszítettem a testvéremet. Egészen addig nem hittem a köztes világban, ameddig akármilyen hihetetlennek is hangzik, de pár nappal a halála után álmomban megjelent és lehetőséget kaptam rá, hogy még egyszer beszéljek vele. És ez, hogy még egyszer "találkozhattam vele", elköszönhettem tőle, mindennél többet ért és nagyon sokat segített abban, hogy feldolgozzam az elvesztését.
A Lélekvesztőkben pedig a főhősnő, Charlotte (Chara) azzal a képességgel rendelkezik, hogy ő nem álmában, hanem ébren is képes kommunikálni az elhunytakkal, azokkal, akik nem tudnak átkelni a másvilágra, hanem valami befejezetlen ügyük miatt a két világ között rekednek. Ez persze lassan odáig fajul, hogy mindenki őrültnek nézi, elveszíti a barátait, a szülei pedig először orvoshoz küldik, majd kap egy csomó pénzt, hogy menjen el otthonról. A lány pedig keresztül-kasul beutazza az országot, ahol tud segít a halottaknak, de végül ő is besokall és úgy dönt, hogy véget vet az életének.
Az életét furcsa módon egy fiatal katona menti meg, Ike, aki Afganisztánban meghalt egy pokolgépes merényletben, de nem képes eltávozni, ameddig a bátyján nem segít, aki beleroppant Ike elvesztésébe.
Charlotte végül úgy dönt, hogy segít a fiúnak és ott marad a kisvárosban.
A kisváros pedig elképesztően barátságos volt, imádtam minden pillanatát, amit Charlotte ott töltött. Simán el
tudtam képzelni, hogy itt éljek és ne vágyjak nagy karrierre, csak egy szerető férjre és egy nagy családra. Itt még élt a kisvárosi vendégszeretet, az itt élők nem gyanakvással, hanem szeretettel fogadták az ide érkező idegeneket.
A lakosok is hamar nagy kedvenceimmé váltak, akár Ike családjára gondolok, akár Snipperre, Ike katonatársára vagy pedig a Mercer házaspárra, akik először segítettek Charlotte-nak. Az egész kisváros összességében hatalmas szerelem volt és igen, az írónő rávett arra, hogy ha egyszer az életemben Virginiában járnék, akkor keressem fel Warm Springset.
És persze a főszereplőink, akik közül neveletlen módon először Ike-ről ejtenék pár szót. Nem hittem volna, hogy képes leszek beleszeretni egy szellembe, de igen, ennél a könyvnél eljutottam idáig is. Ez a fiú egyszerűen egy álompasi! Imádnivaló, humoros, kedves, segítőkész és mindig ott van Charlotte mellett, amikor csak szüksége van rá a lánynak. Az ő szemszöge vitte nálam a prímet, amely hol megnevettetett, hol pedig megríkatott. Körülbelül két fejezetnek kellett eltelnie ahhoz, hogy szívből megszeressem a fiút és reménykedjem abban, hogy valamilyen módon, de velünk marad, hogy esetleg, hátha, bármilyen módon is, de visszakerülhessen az élők sorába.
Azért Charlotte sem maradt le mögötte sokkal. Bár már Dunát lehetne rekeszteni a sok sérült lelkű new adult főhősnővel, de itt, ebben a történetben a lány nagyon szerethető karakter. Teljesen át tudtam érezni az összetört lelkét, hiszen nem elég, hogy a saját tragédiáját kellett (volna) feldolgoznia, de erre még pluszban rájött a sok segítségre váró lélek terhe is, akik mind az egyéni tragédiáikkal súlyosbították az amúgy is összetört lány lelkét. De Ike mellett a lány kivirult és nagyon tündéri párost alkottak:).
Egyedül egy karaktert nem tudtam megkedvelni, ez pedig George. Én értettem, hogy miért olyan amilyen, felfogtam mindent, de bármit is tett, nem tudtam a szívemben zárni, nem lett kedvenc szereplőm. Néha úgy éreztem, hogy Charlotte csak és kizárólag azért szeretett bele a mufurc bátyóba, mert ugyanúgy nézett ki, mint Ike, csak éppenséggel élt.
És a történet? Imádtam. Egyszerűen képtelen voltam letenni a könyvet. Ha Ike szemszöge jött, akkor azért nem tudtam abbahagyni az olvasást, mert a srác humora, kedvessége és a gondolatai nem eresztettek, ha pedig Charlotte szemszöge következett, akkor pedig kíváncsian folytattam mindig a fejezeteket, hogy mi is fog ebből az abszolút képtelennek tűnő történetből kisülni.
A szerelmi szál pedig gyönyörű volt és bár soha nem hittem volna, hogy képes egy szellem versenyre kelni egy élővel, hát itt most az írónő bebizonyította ezt, hogy mégis lehetséges. Ha Ike élt volna, akkor nem is lett volna itt szerelmi háromszög az biztos. De így, hogy nem élt... még így is teljesen egyenrangú vetélytársa volt a bátyjának.
És a történet vége? Bár valahol várható volt, de mégis felkészületlenül ért és ez azt eredményezte, hogy a metrón, ahol épp olvastam, úgy nekiálltam bőgni, mint a záporeső. Úgyhogy arra felhívnám a figyelmeteket, hogy csak és kizárólag "bőgésbiztos" helyen olvassátok el a történet végét. Engem nagyon kikészített.
Összességében egy szívszorítóan gyönyörű szerelmes történetet olvastam, amit jó darabig nem fogok elfelejteni és amit bárkinek szívesen ajánlok. Ezzel a regénnyel ismét új kedvencet avattam és nagyon köszönöm a kiadónak, hogy a sokszor egy kaptafára íródott new adult történetek között képesek voltak egy ilyen gyöngyszemet találni és ezt megmutatni nekünk. Az írónőre pedig ezentúl odafigyelek és kíváncsian várom a következő regényét!
Borító: Sajnos az eredeti szerintem jóval találóbb. Én nem vagyok a magyar borítótól elájulva egyáltalán. Ez alapján nem biztos, hogy levenném a könyvet a polcról.
Kedvenc karakter: Ike
Szárnyalás: Ike és Charlotte kapcsolata
Mélyrepülés: Charlotte és az apja kapcsolata
Érzelmi mérce: fájdalmasan gyönyörű, egy csomag papírzsepi a végére biztosan kelleni fog
A képre kattintva beleolvashattok a könyvbe:
Ha megtetszett a történet, ITT meg is vásárolhatjátok a regényt.
Nyereményjáték:
A WOW Kiadónak köszönhetően nyereményjátékra invitálunk titeket. Minden állomáson egy olyan film, sorozat, vagy könyv vár titeket, amelyben kísértetek találhatóak. A történet címének betűi a turné állomások bejegyzésében vannak elrejtve, nektek kell ezeket a betűket megtalálnotok, hogy a betűket helyes sorrendbe rakva megfejthessétek a címeket. Hogy nyerhessetek, a Rafflecopter dobozban írjátok meg, melyik blogon melyik történet címével találkoztatok, valamint kedveljétek a WOW Kiadó, és a BlogTurné Klub lapját Facebookon. A szerencsés nyertes egy ajándékcsomaggal lesz gazdagabb, mely tartalmaz egy példány a Lélekvesztőkből, illetve egy kitűzőt és egy könyvjelzőt is! Sikeres játékot kívánunk nektek!
Figyelem! A postázás kizárólag magyarországi címre történik. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újat sorsolunk.
Figyelem! A postázás kizárólag magyarországi címre történik. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újat sorsolunk.
A blogturné további állomásai:
November 23 - Deszy könyvajánlója
November 25 - Angelika Blogja
November 27 - MFKata gondolatai
November 29 - Könyvszeretet
December 1 - CBooks
December 3 - Kelly Lupi olvas
December 5 - Dreamworld