KMK ÚJ KÖNYVEK Katt a képre!!!

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Delta Vision. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Delta Vision. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. szeptember 16., csütörtök

Tolnai Panka: Zombifarm

 

A Delta Vision Kiadó és Tolnai Panka jóvoltából ellátogathatunk a Magyarországon található Zombifarmra. Az izgalmas, összetett zombiregényről ezúttal négy bloggerünk mondja el a véleményét, és természetesen a turné végén ti is nyerhettek egy példányt a könyvből.

Delta Vision, 2021
576 oldal
Besorolás: disztópia

Zombik! Mindenhol zombik!

Voltak. Úgy öt évvel ezelőttig. Mostanra azonban csak né­hányan maradtak, Gyarmati István, az egykori kukorica­termesztő tartja őket hét lakat alatt a Hortobágyon. Eddig kizárólag a felső tízezer előtt nyitotta ki a luxusfarm kapu­ját, csakis ők lőhették – meglehetősen exkluzív körülmények között – festékpuskával az élőhalottakat, de most változtat­ni akar ezen. Egyedülálló szolgáltatásait egy kevésbé módos réteg számára is elérhetővé szeretné tenni, ehhez azonban több élőhalottra és a kormány támogatására van szüksége.

Akadnak viszont, akiknek még ez a néhány zombi is sok. Például a farm felszámolásáért küzdő Országos Zombiellenes Mozgalom, akik régóta próbálják keresztülhúzni Gyarmati számításait, vagy Vincze László, az átlagos budapesti építés­vezető, aki szíve szerint tudomást sem venne az élőhalottak­ról. Útjaik keresztezik egymást, ám ahogy telik az idő, Laci egyre kevésbé biztos benne, hogy a jó oldalon áll.

A szokványos zombis regényektől eltérően a Zombifarm vérfürdő helyett az erkölcsi és morális kérdésekre fekteti a hangsúlyt. Közben ráadásul a humort sem mellőzi. Sőt.

Őszinte leszek ismét.. amikor megláttam a borítóját először és a címet, megráztam a fejem és mondtam, hogy köszönöm nem... aztán kaptamt lehetőséget beleolvasni a regénybe és annyira magával ragadott, hogy rögtön mondtam, hogy kérem szépen ezt a könyvet. Most. Azonnal. Bár az első megérzésem cserbenhagyott, de örülök, hogy a másodikra hallgattam, mert egy rettentő jó kis történetet olvashattam.

A történet Magyarországon játszódik és nem is annyira a távoli jövőben. Pár évvel ezelőtt valami okból kifolyólag (ez később persze kiderül, de nem spoilereznék) zombik jelentek meg Budapesten és viharos sebességgel fertőzték meg az embereket. A katonák végül leverték a "zombiapokalipszist", a megmaradtakból párat összegyűjtöttek és a Hortobágyon kialakított Zombifarmra szállították őket. Itt egy luxushotelt építettek és jó pénzért mutogatják a zombikat (sőt lehet rájuk vadászni is, ha van annyi pénzed).
A magyar nép pedig mindig okos volt, így meglovagolta ezt a rettenetet és a világ minden tájáról várják a turistákat, akik már nem a "gulyás, csikós, Piroska és paprika" miatt jönnek ide, hanem, hogy megnézzék milyen is lehetett a zombik támadása és esetleg "valódi" zombit is lássanak. Így az emberek a zombikra már egyre kevésbé veszélyként tekintenek, inkább a gazdasági fellendülés egyik okát látják bennük.
A főhősünk Laci (Vincze László) az egész családját, az összes szerettét elveszítette ebben a támadásban, így nála csak a halott zombi a jó zombi és próbálja kikerülni ezt az őrületet. Egy nap azonban elrabolják, és az Országos Zombiellenes Mozgalom próbálja beszervezni tagjaként azzal, hogy egy hozzátartozója mégis életben van, a nagybátyja és aki a Zombifarmon tünt el. Laci így vállalja a feladatot, miszerint beépül a farm dolgozói közé és majd segít a mozgalomnak kiírtani az összes zombit - közben persze nyomozhat az eltűnt rokon után...

Ez így talán leírva nem hozza azt az izgalmat és "nem tudom letenni a könyvet" érzést, amit átéltem az olvasás közben. A történet minden sorából üt számomra a profizmus, nagyon jól megalkotott karakterekről, pörgős, izgalmas, egy percig le nem ülő történetet olvashattam.
A regény eléjén betekintést kaphatunk a "zombiapokalipszis" utáni Budapestről, szinte láttam magam előtt, ahogy a lakosok megpróbálják ennek az őrületnek a legapróbb morzsáit is kihasználni.. rádióműsorok zombikról elnevezve, ruhák, kiegészítők ennek a fényében megtervezve, az éttermek (csak kerekedtek a szemeim a menük láttán) is erre szakosodtak, ahogy a taxisok és minden szolgáltató erre rendezkedett be. Az emberek pedig faltak / vettek mindent, aminek köze volt a zombikhoz:D.

Persze ennél sokkal jobban izgatott a Zombifarm maga, főleg, mert a történet elején rengeteg szó esik róla, hogy mennyire luxuskörülmények között pihenhetnek a vendégek, mikkel tölthetik el az idejüket, de persze mindezt csak mendemondák révén, mert szigorúan tilos bármilyen képanyag készítése és közzé tétele.
Ide kerül be Laci és rajta keresztül megismerhetjük ezt a kicsit hátborzongató helyet, de nem is a vendégek, hanem inkább a személyzet szemszögéből. De így is épp eleget láthatunk belőle, milyen kiszolgálást kapnak a gazdagok, milyen "programok" várják, az ide látogatókat. 
Főhősünk pedig rögtön egy amerikai filmsztár, Sophie védelmét kapja meg, neki kell kísérgetnie a gyönyörű fiatal nőt, aki teljesen be van zsongva a zombiktól. A lány, a hisztijei és sztárallűrjei ellenére nagyon hamar belopta magát a szívembe és nagyon szurkoltam, hogy legyen köztük valami Lacival! De hát a szerző ennél keményebb volt, ez nem egy romantikus leányregény....
Persze a háttérben közben zajlanak az események és lassan a számunkra is világossá válik, hogy itt valami más van a háttérben, mint amit a "nagykutyák" mutatnak és senki sem az, akinek látszik...

És a zombik... Aki esetleg azért nem merné elolvasni a regényt, mert a zombik vérszomjasak és nem bírják az ilyen részeket, azokat megnyugtatom, hogy belőlük kapunk (sajnos) a legkevesebbet. A történet inkább arra van kihegyezve, hogy milyen összeesküvések, milyen kavarások zajlanak a háttérben és a végén már én se nagyon hittem senkinek sem (kivével Lacinak:). Imádtam a csavarokat, a politikai és pénzügyi csatározásokat és leginkább azt, hogy az egész történet itthon játszódik. Bár szürreálisnak hat az egész történet, de ha nagyon megbirizgálom az összeesküvőselméleteket támogató rettentő mélyen eldugott énemet, akkor simán el tudok képzelni valami hasonlót itthon. 

Összességében rettentően szerettem ezt a regényt, ami egyszerre volt letehetetlenül izgalmas (szinte másfél nap alatt kiolvastam a majdnem 600 oldalt), akciódús, humoros és elgondolkodtató. Tolnai Panka pedig felkerült a "radaromra" és kíváncsian várom, hogy következőnek milyen regénnyel lep meg bennünket, amit szerintem biztosan el fogok olvasni!

Borító: Tetszik, vicces, figyelemfelkeltő és jól utal a történetre:)

Kedvenc karakter: Laci, Sophie

Szárnyalás: a történet és, hogy itthon játszódik

Mélyrepülés: Sophie....

Érzelmi mérce: van benne kevés romantika, de nem ez a történet lényege

Értékelés: 


Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:
A Zombifarm Magyarországon játszódik, ezért ezúttal olyan fantasyregények címét kell kitalálnotok, amelyek helyszíne (részben vagy egészben) szintén kis országunk. Írjátok be a könyvek címét a Rafflecopter-doboz megfelelő sorába.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Dani és Anikó különc tinédzserek, de egymással a közös rajzolásnak köszönhetően jól kijönnek. Amikor súlyos vízhiány lép fel Budapesten, elszabadul a pokol, és olyan titkok derülnek ki, amelyek életveszélybe sodorhatják a két fiatalt.


a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:
Szeptember 12 - Spirit Bliss Sárga könyves út
Szeptember 14 - A Szofisztikált Macska
Szeptember 16 - Kelly és Lupi olvas
Szeptember 18 - Könyv és más

2017. október 5., csütörtök

T. R. Salty: Erődvárosok (A Fekete Szivárvány #1)



A Delta Vision Kiadó gondozásában jelent meg T.R. Salty Erődvárosok című posztapokaliptikus regénye. A történet elkalauzol minket a biztonságosnak tűnő Kordonfalon belüli világba, ahol azonban a falakon kívül élő modok, és más sokkal nagyobb veszélyek is fenyegetik a fiatal szereplőket. Tartsatok a blogturné három bloggerével, hogy megnyerhessétek a könyv egy példányát.

Delta Vision, 2016
344 oldal
Moly: 91%
Besorolás: YA, sci-fi, poszt-apokaliptikus

A Kordonfalon belül az élet biztonságos, kényelmes, és a tizenhét éves Meg Haley szerint már-már unalmas. A falaknál azonban felfegyverzett mechák járőröznek, kívül pedig a mindig zsákmányra éhes modok százezrei, talán milliói nyüzsögnek. 
Átlagos észak-dakotai kisváros egy cseppet sem átlagos világban. 
Meg ugyanúgy él, mint a kortársai: iskolába jár, barátnőzik, a szüleivel harcol, és a nagyszerű Alex Mead után vágyakozik. Aztán elég egy pillanatnyi megingás, egyetlen apró szabálysértés, és az egész élete megindul lefelé a lejtőn. 
Mit akarhatnak tőle a titkosszolgálat ügynökei? Miért rejteget a nagyapja egy vadidegen nőt a kávézójában? Ki és miért támadja meg a várost? És vajon Alex tényleg rendkívüli felfedezést tett az eget uraló Fekete Szivárvánnyal kapcsolatban, vagy szokás szerint a bolondját járatja vele? 
A rejtélyek egyre csak szaporodnak. A rejtélyek, amelyekre a választ csakis egy helyen lehet megtalálni: 
A falakon túl!

Őszinte leszek ismét, idén eléggé olvasási válságban vagyok. Nehezen találok jó könyvet, illetve nagyon a kákán is csomót kereső lettem, kevés író tudja eltalálni azt, ami leköt és amit kedvtelve olvasok. Hogy ez a könyv hogyan talált meg? Hát nem a borítója révén, az biztos:). (elnézést a kiadótól és a borítótervezőtől is). Igazából a fülszövege fogott meg, mert valahol a lelkem mélyén, nagyon vonzódom az ilyen stílusú történetekhez és mindig keresek valami újat ebben a témában.

A történet szerint jó húsz évvel ezelőtt egy ismeretlen objektum csapódott a Földbe. Kisebb riadalmat okozott az emberek között, de miután nem érkeztek űrlények, nem akarta senki leigázni az emberiséget, mindenki megnyugodott. Sajnos az igazi probléma jó másfél évvel később jelent meg, mert ismeretlen járvány ütötte fel a fejét, az emberek egy része meghalt, más része pedig egy állatias ösztönlénnyé alakult át. Csupán kevesek maradtak meg az emberi mivoltukban, a régen megszokott világ pedig eltűnt. A megmaradtak fegyveres robotok által őrzött városokba zárkóztak, minden mást pedig a "modoknak" nevezett zombiszerű lények uraltak.
Egy ilyen városban él Meg is, aki a hasonszőrű tinédzserek napi problémáival küzd - fiúk, barátok, népszerűség és még sorolhatnám napestig. Egy nap úgy döntenek az osztálytársaival, hogy megszegve a törvényt és a nagyon szigorú ellenőrzést, kiszöknek a városból, mintegy "bátorságpróbaként". Ez a "kis" kaland azonban lavinát indít el az addig nyugodtnak tűnő városka életében...

Nagyon élveztem, hogy a történetet két szögből ismerhettük meg. Egyrészt ott volt Meg, aki teljesen hétköznapi tinédzserként élte az életét a városban, ugyanolyan problémái, örömei voltak, mint bármelyik másik fiatalnak az ő korában. Az ő szemszögén keresztül láthattuk azt, hogy az átlagos emberek hogyan élik meg ezt az egész őrült, kialakult helyzetet. Nagyon tetszett, hogy Meg - bár tisztában voltam vele, hogy ő lesz az, akin a város, sőt talán az egész emberiség jövője fog múlni - ezzel nem spoilerezek, erre bárki maga is rájön, aki olvasott már pár ilyen regényt:) - nem egy szupernő, persze van egy kis különleges képessége, de ez is eleinte inkább gátolja, mint segíti őt.

És ott volt mellette a felnőttek szemszöge, aminek a segítségével néha beláthattunk a színfalak mögé, ami a titkok, sunnyogások, összeesküvések egész tárházát hozta. A két rész tökéletesen egészítette ki egymást, bár elismerem, hogy eleinte picit untatott a felnőttek világa. Aztán persze rájöttem arra, hogy rengeteg érdekes információmorzsát kapunk rajtuk keresztül, ami mind szükséges ahhoz, hogy sok mindenre mi magunk jöjjünk rá hamarabb, mint a főhőseink. 

Természetesen nincs YA regény szerelmi szál nélkül, még akkor sem, ha a világ annyira széthullott, mint ebben a történetben. Meg és Alex nagyon édesek együtt, nagyon élveztem minden közös pillanatukat. Az első szerelem, amikor még egyik sem mer igazán lépni a másik felé, majd amikor végre megtörténik és mekkora izgalmat okoz az első puszi, az első csók! Érezni azt, hogy az írónak van két lánya, akikkel sokat beszélgethetett erről a témáról, mert szerintem nagyon jól adta át ezeket az érzelmeket.

A regény persze főleg nem erről szól, hiszen a világ, amiben a srácok élnek, elég kemény. Egyelőre a védett környezetből kaptunk ízelítőt, ami majdhogynem egyenértékűen veszélyes a modok világával, amennyiben az ember valami olyanba nyúl, amibe nem kellene. Főhőseink ezt meg is teszik, így izgalmas kaland veszi kezdetét. Tetszett, ahogy a lassú indulást követően egyre fokozódott a helyzet, a végén pedig kaptunk egy elég jó kis akciójelenetet, ami talán előrevetíti a következő rész dinamikáját is. Egyetlen egy dolog miatt nem adok maximális pontszámot, az pedig amiatt van, mert nekem sok minden kiszámítható volt. Szerettem volna valami csavart látni a történetben - erről többet nem merek mondani, mert nem akarok spoilerezni, de ez egy első rész, tehát még bármi megtörténhet. 
A vége viszont igen, kellően jó kis függővég lett, én speciel alig várom, hogy a következő kötetet a kezemben tarthassam! 

Összességében meglepően kellemesen csalódtam ebben a regényben, amit nyugodt szívvel ajánlok mind fiúknak, mind lányoknak. A történet egy jól felépített világban játszódik (melynek egyelőre még csak a töredékét ismerhettük meg), egy izgalmas témát ölel fel kellően szerethető vagy épp utálható szereplőkkel és az egész történeten látszik, hogy az író nagyon utánanézett mindennek, otthonosan mozgott a tudomány és a technika, de még a tinik elég bonyolultnak tűnő világában is.

Borító: Nem lenne rossz, de semmi nem mutat arra, hogy ez egy ifjúsági regény. Valami hiányzik nekem belőle, hogy levegyem a polcról.

Kedvenc karakter: Meg, Alex

Szárnyalás: az alapsztori

Mélyrepülés: az itt-ott kiszámíthatóság

Érzelmi mérce: pici romantika van benne, de mindent a YA keretei között tartva

Értékelés: 

Nyereményjáték:
A könyvben fontos szerepet játszanak a modok, egykor emberek, de egy fertőzés után már emberre éhező szörnyetegek. Több disztópiában olvashatunk hasonló lényekről, azonban sokszor más nevet kapnak az íróktól! A játék során a megadott fülszövegrészlet alapján kell kitalálnotok, hogy az adott könyvben, milyen fajta zombikkal kell megküzdeniük a szereplőknek. Fontos tehát, hogy ne a könyv szerzőjét vagy címét írjátok be a rafflecopter doboz soraiba, hanem azt, hogy miként nevezik az adott könyvben ezeket a zombiszerű lényeket. 
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

A ​történet a jövőben játszódik, az emberiség nagy része egy gyorsan terjedő fertőzés áldozatává vált. A fertőzést egy különleges gomba okozza, amely a szervezetbe jutva átveszi az irányítást a gazdatest idegrendszere fölött.



A blogturné további állomásai:
Október 3 - Könyvvilág
Október 5 - Kelly Lupi olvas
Október 7 - Deszy Könyvajánlója

2016. július 29., péntek

J. Goldenlane: Farkastestvér


A Delta Vision Kiadó jóvoltából másodjára is a kezünkbe vehetjük J. Goldenlane: Farkastestvér című regényét. A Blogturné Klub négy bloggere pedig úgy döntött, hogy nem ijed meg a vérfarkasoktól és belép Christina és Christian Hunter cseppet sem hétköznapi világába.

Érdemes követnetek a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a könyvről, de ahogyan az lenni szokott, nyerhettek is!

Delta Vision, 2015
692 oldal
Besorolás: urban fantasy


Vérfarkasnak ​​lenni nem egyszerű.
Különösen, ha az ember fia lánynak születik.
És persze lőnek is rá.
Meg egy csomó maffiózó csörtet a nyomában.
Máskor meg beleölik a fő keresztapa medencéjébe.
Amikor éppen fontos randija lenne!
Ráadásul még a bátyja is hazajön, és az istennek sem maradna nyugton, minek következtében rájuk szabadul a teljes emberi civilizáció, minden veszett baromságával együtt!
Vérfarkasnak lenni nem egyszerű.

J. Goldenlane ezúttal a vérfarkasok kihívásokkal teli világába kalauzolja el olvasóit. Mesteri részletességgel rajzolja meg a farkaslét mindennapjait, az ember és a szörnyeteg örök harcát, a természetfeletti hatalom problémáit: az elmaradhatatlan, pikírt humorral fűszerezve. Az írónő a tőle megszokott ellenállhatatlan, sodró lendülettel, fordulatos drámával mutatja be a főszereplő, Christina és a bátyja, Christian különleges testvéri kapcsolatát – amely a Holdtestvér imádott és a rendőrcsalád elátkozott áldásán túl mindkettejük számára a legfontosabb a világon… nem is csoda, ha bármit hajlandók feláldozni, bárkivel hajlandók megharcolni érte.


Őszinte leszek (ismét:). Ezzel a könyvvel nem ez az első kapcsolatom. Jó pár évvel ezelőtt már olvastam - bele se merek gondolni, hogy mikor -, amikor még se a molyról nem tudtam, se a bloggerkedésről, csak imádtam a farkasokat, a vérfarkasokat és egy ilyen könyvet kerestem. Ekkor bukkantam rá a Farkastestvérre és bár a borítója elriasztott, de a történet felkeltette a kíváncsiságomat és így ismerkedtem meg végül "kicsi" Chris, Christian és Lui Vang történetével.
Sőt ehhez a könyvhöz még egy sztorim kapcsolódik. Vivien Holloway írónővel van egy közös hobbink, így én már elég régóta ismerem, még abból az időből, amikor még nem volt ennyire ismert. És egy ilyen alkalommal, amikor összefutottunk, elkezdtünk beszélgetni könyvekről és a legelső közös pont az volt, hogy mind a ketten imádjuk az írónőt és mind a ketten olvastuk a Farkastestvért. Így indult a mai napig tartó barátságunk:).

Mi tetszett a leginkább a regényben? A narráció. Az egész történetet Christina ("kicsi Chris") szájából halljuk elsőkézből. A hölgyemény pedig elképesztő. Minden téren. Az egy dolog, hogy vérfarkas, ami már ad egy különleges alapot neki, de mindemellett imádtam a humorát és a hozzáállását a dolgokhoz. Kemény csaj, még a barátait is a helyi bandáknál kell keresni és ezt a keménységet még az tetézi, hogy a vérfarkas mivoltuk miatt majdhogynem sebezhetetlenek - persze az ezüst itt is az Achilles-ína a társaságnak. Így minden hétköznapi dolog számukra unalmas, olyan dolgokba ütik bele az orrukat a bátyjával együtt, ami még a sokat látott kommandósoknak is kemény dió lenne. És imádtam ezt a keménységét. Minden külön megjegyzés és magyarázkodás nélkül is átjött, hogy ezek ketten halálosak és bárki, aki kikezd velük, az nem normális. Ahogy a testvérpár sem - bár, ha én is ennyire "halhatatlan" lennék, akkor valószínűleg én is hasonlóan őrült lennék. Az írónő pedig nagyon jól elkapta a farkaslét előnyeit és hátrányait - mert persze az is volt bőven. Külön élveztem az átváltozásokat, azt, amikor farkas alakban vadásztak, amikor mind a ketten tökéletesen ki tudták használni a másságuk előnyeit.
Forrás: www.goldenwolfen.com
És igen, kettőjükről beszélek, mert bár egyedül is kellően jó szereplők voltak, de igazán ketten alkottak ütős párost. A folyamatos testvéri civakodásaik a regény fénypontjai voltak, én még ennyi negatív jelzőt nem láttam így összegyűjtve arra nézve, hogy a farkasokat "gyalázzák".  Nekem is volt egy öcsém, akivel imádtuk egymást, de mégis képesek voltunk ugyanígy bármin összekapni, de a véd és dacszövetség ugyanígy megvolt köztünk. És most gondoljátok el azt, hogy Chris és Christian ráadásul vérfarkasok - hogy ott milyen hajcihő várható, ha nézeteltérés van köztük:).
Egyedül ami hiányzott nekem az talán a világfelépítés. Számomra nem igazán derült ki, hogy hol játszódik a történet (egy nagyvárosban, az kiderült), de ezen felül teljes homály fedte a helyszínt. De az is biztos, hogy ez a történet szempontjából szinte majdnem mindegy volt, mert amibe belekeveredtek, az játszódhat bármilyen városban a világ bármely táján. Rosszfiúk, drogbárók, gyilkosok mindenhol vannak. 
Persze nincs történet szerelmi szál nélkül és itt is kapunk egyet, amit eleinte nem néztem jó szemmel, hiszen Lui Vang számomra annyira semmitmondó személy volt, hogy azon kívül, hogy nekem is gyengém a kék szem, nem teljesen értettem, hogy Chris mit eszik rajta. Nem volt hozzájuk mérhető sem erőben, sem gyorsaságban, sem harciasságban. De épp ez lett a megoldás. Lui Vang volt a sok nehézfiú és egyéb mellett az egyedüli olyan személy, aki képes volt ezt a két lábon járó dinamitot (aka Christ:) kezelni. Pont a nyugodtsága, az emberiessége volt az, ami kiegyensúlyozta a lány vadságát. A regény végére már én is teljesen megkedveltem:). A szerelmi szál pedig végül pont olyan lett, ami ide illik: egy cseppet sem csöpögős, dráma is csak annyi volt benne, ami a szereplőink karakteréből elvárható.
Maga a történet pedig tökéletesen hozta azt, amit elvártam egy ilyen regénytől: gyors, pörgős, izgalmas, tele akcióval. Mondhatnánk azt, hogy a regény eleje lassabb volt, hiszen a második felétől indult be igazán az akció, de én az elejét is élveztem. Nagyon tetszett, ahogy megismerhettük, milyen is vérfarkasnak lenni, hogy telnek a napjaik és milyen galibákba keveredhetnek bele.

Összességében (másodjára olvasva is) nagyon élveztem minden sorát és mindenkinek ajánlani tudom, aki szereti a (vér)farkasokat és kíváncsi egy izgalmas, humoros urban fantasy regényre. Az pedig, hogy az írónő magyar, csak hab a tortán!
Borító: Erre két szó van - hihetetlen tetszik! Ötletes, látványos, gyönyörű - évekkel jobb, mint az első kiadás borítója.

Kedvenc karakter: Christina, Christian, Lui Vang, Ricardo

Szárnyalás: a testvérpár örökös cívódása

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: szerelem, bosszú, harag, gyűlölet - van minden a regényben

Értékelés:
Blogturné extra - idézetek
Pár kedvcsináló idézet, amelyek nagyon tetszettek nekem:

"- Valami bajod van?
- Valami nem stimmel itt - morgom az orrom alá, és hátranézek, hátha ott a hiba.
- Úgy közelebbről mire gondolsz?
- Nem tudom. Csak hányingerem van, meg viszket a tarkóm!
- Tehát terhes vagy, és nem mosakszol rendesen. Értem, ezek szerint itthon is zajlott az élet - bólogat megértően."

"- Bolhás korcs! - mordulok rá, és elhúzódom a puska közeléből.
- Tetűfészek!
- Rühraktár!
- Palotapincsi!"

"- Hogyhogy gonosz? Mihez képest? Nincs értelme abszolút jóról és gonoszról beszélni. Neked jó, ha megeszel egy nyulat, a nyúlnak nem. Ahhoz, hogy gonoszról beszélhessünk, ahhoz valakinek a szemszögéből kell nézni a dolgokat."

"- Kicsi Chris! Pontosan azoknak van joguk élni, akik képesek rá!"

"- Te újságíró vagy, sztorihajszoló firkász, neked nem az lenne a feladatod, hogy vérszívó kullancs módjára rátapadj az áldozataidra, és halálba kergesd őket a kérdéseiddel?
- Köszönöm a szakmámról alkotott, objektív és előítélet-mentes képet, ám attól tartok, csalódást kell okoznom."

"Lent pedig belecsöppenünk a "szülők távozása" című monstre színjátékba. Szerencsére már csak az utolsó előtti jeleneteibe. Apánk a bőröndjeiket trógerolja ki a kocsiba, anyánk aggodalmas arccal böngész egy listát, abból próbálva rájönni, most éppen mit felejtett itt. Jöttünkre feladja az eleve kudarcra ítélt harcot, és nekilát jó tanácsokkal traktálni minket.
- Ne feledjétek égve a gázt, nyitva a csapot, felkapcsolva a villanyt. A pénzügyeket ugyan a bank intézi, de mindig tegyétek el a számlakivonatot, hogy ha később baj adódna, utána lehessen nézni, hogy ki és mikor tévedett! Az ajtót zárjátok, és ne dőljetek be mindenféle szélhámosoknak. A legjobb, ha idegenekkel szóba sem álltok!
- Leginkább azért ne, hogy véletlen felindulásból le ne tépjétek a fejüket - szól közbe atyánk, aki a szónoklat második felét az ajtóban állva hallgatta végig. Igen, ő határozottan realistábban látja a helyzetet, mint anyánk, akit néha totálisan elvakít a szülői szeretet."

"- A bosszú az egyik legostobább emberi szokás. Nem jó bolygatni a befejezett harcokat, nem érdemes a múlton túl sokat töprengeni, ha vesztettél. A jövővel kell foglalkozni, az fontosabb!"

"Amerre mentünk, némává vált a világ. A madarak mélyebbre lapultak a fészkükben, a kutyák farkukat behúzva osontak odúik mélyére, és csak sokkal elhaladtunk után sírták el félelmüket a holdnak, mely nem válaszolt nekik."

"Telihold.
Az én éjszakám!
A nap belevész vörös ragyogásába, leszáll az éj, felizzanak a csillagok. Nincs sötét, a világra bőkezűen folyik Holdtestvér ezüst fénye, elmossa és mégis kiélezi a tárgyak körvonalát, minden mozgást kihangsúlyoz és magába rejt, tompa ragyogása betölti a feketeséget. Ez az én éjszakám!"

"Az arany ezer színében játszanak a lombok, a lusta szél meg-megcibálja a leveleket, de azok még nem engednek neki. Még nics itt az ő ideje, de nem türelmetlen, tudja, nemsokára megadják neki magukat a fák, és engedelmesen levetkezik nyári ruháikat, csupasz testtel állva a jeges tekintetű nagyúr, a hideg tél elé.
De még meleg van, még langyos és cirógató a szél, még játékos napfényfoltok táncolnak a kert megfáradt, ám még mindig zöld gyepén."

"Belenézek a tükörbe, egy gyilkos néz rám vissza.
Szemem sem rebben, már megszoktam a látványát. Bennem él a farkas. Illetve dehogy, én magam vagyok a farkas, a mindig ölni kész ragadozó, éppúgy, mint ahogy én vagyok az ember is, aki mindezt megfogalmazni képes. De az vesse rám az első követ, akinek a lelkében nem élnek állati ösztönök, aki sosem vágyik ütni, és talán ölni is, ha hajtja a vágy valami után, ha emberi korlátai tehetetlenségre kényszerítik, vagy ha egy sötét utcasarkon szemtől szembe találja magát a halállal."

Nyereményjáték:
Mihez is kapcsolódna a játékunk, ha nem a vérfarkasokhoz? De a nagy melegre való tekintettel egy könnyített játékot találtunk ki nektek. Minden blogbejegyzésben találtok egy képet egy tévésorozatban szereplő vérfarkasról. A feladat annyi, hogy a VÉRFARKAS NEVÉT és a SOROZAT vagy a FILM CÍMÉT beírjátok a rafflecopter megfelelő mezőjébe.

Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.
 

A blogturné további állomásai: 
Július 29 - Kelly Lupi olvas
Augusztus 1 - Bibliotheca Fummie 
Augusztus 2 - Függővég 

2016. június 28., kedd

Erin Bowman: Taken - A 18-as csapdája

Ezúttal egy mini retro turnéval jelenzkezünk. A turné főszereplője a Delta Vision Kiadó gondozásában tavaly megjelent Erin Bowman YA disztópiája, a Taken trilógia első része, ‘A 18-as csapdája’. A június 28-tól július 2-ig tartó turnénk végén egy szerencsés nyertes megnyerheti a könyv egy példányát.

Delta Vision 2015.05.19.
360 oldal
Fordította: Kőszeghy Anna
Goodreads: 3,77
Besorolás: YA, disztópia

Agyagföldön nincsenek férfiak. Csak fiúk – de mindegyiknek nyoma vész tizennyolcadik születésnapja előestéjén. Megremeg a föld, süvít a szél, vakító fény árasztja el a vidéket, és köddé válnak.
Úgy nevezik: az Eltűnés.
Gray Weathersby tizennyolcadik születésnapjáig csupán néhány hónap van hátra, és készül megbékélni sorsával – egészen addig, míg rá nem bukkan anyja titokzatos üzenetére. Attól a pillanattól fogva kételkedni kezd mindenben, amit valaha igaznak hitt: a Tanács tagjainak állításaiban, az Eltűnésekben, és abban, ami az Agyagföldet körülvevő Falon túl bújik meg. Ám a Fal megmászását még senki sem élte túl.
A Fal megmászása kész öngyilkosság, de az Eltűnés talán még szörnyűbb. Várja karba tett kézzel az utóbbit vagy tegyen kockára mindent, és reménykedjen abban, ami a túloldalon található?

Még mindig az egyik kedvenc műfajom a disztópia, örömmel vágok bele egy-egy új regénybe,  máshol még nem látott világfelépítést keresve. A Taken nem okozott csalódást, még ha első benyomásra Michael Grant: Köddé váltak történetére hajazott, természetesen ez egy teljesen más cselekmény.
Egy magas fallal körülvett települést képzeljetek el, ahol nők alkotják a lakosság zömét, férfiak nincsenek, hiszen a 18. születésnapjukon eltűnnek, ami egy zajjal, földrengéssel, köddel járó esemény. Természetes, hogy a fiúk tartanak ettől a naptól, olyan is akad, aki önként mászik át a falon, hogy elmeneküljön az eltűnés elől, de ezeknek a srácoknak csak az összeégett holtteste kerül elő. A fajfenntartás érdekében a fiúk 15 évesen nagykorúak lesznek és sorsolás útján járják a lányok ágyait, egyiket a másik után.  Lehetőleg nem létesítenek  állandó kapcsolatot, mert az kötődést jelent és annál nehezebb az elválás.
Főszereplőnk Gray meséli el a történetet, E/1 jelen időben, ami folyamatosan  mozgásban tartja a cselekményt. Gray 17 éves, és az egy évvel idősebb bátyja, Blaine eltűnése után nagyon egyedül érzi magát, anyjuk már évekkel korábban meghalt. Nagyon ritka a testvéri kapcsolat ebben a faluban, hiszen ritka a házasság, kevés  az együtt töltött idő ahhoz, hogy testvérek szülessenek. Gray egy véletlen folytán felfedez egy elrejtett levelet, amit az anyja írt a Blainnek, ami további nyomozást kíván, megkérdőjelezve minden eddigi törvényt és szabályt. Az egyetlen lány, aki érdekli Gray-t Emma, ő segít neki az ispotályban őrzött dokumentumokat átnézni. A srác arra jut, ha meg akarja tudni az igazságot, azt a falon túl kell keresnie. Ezzel megkezdődik egy kalandos utazás, aminek minden állomása döbbenetes, váratlan fordulatokat hoz.
Erin Bowman jó munkát végzett, remek indító részt kaptunk a sorozatból. Nekem nagyon tetszett a szerző stílusa, jól visszaadta a fiús gondolkodást, emellett jók voltak a leírások, a helyszínek. Akik sok disztópiát olvastak már, azoknak nem nehéz kitalálni a cselekmény következő lépéseit, mert bizony itt pontosan a szokásos disztópia szabályok szerint folynak az események, viszont a körítés egyedi, és ettől nagyon is fogyaszthatóvá vált.  A szerző fő erőssége számomra, hogy bevállalta Gray szemszögét, és abszolút hihetően írta meg a srác szavaival a cselekményt. Gray egy szívember, nagyrészt az érzelmei befolyásolják a tetteit, ettől vált számomra szimpatikussá. De nem hibátlan, sokszor volt önző, de mindig sikerült kimagyaráznia a helyzetet, hiszen saját magát is meg kellett nyugtatnia. A bátyja sokkal komolyabb és megfontoltabb nála, de őszintén szólva nekem kissé kocka típusnak tűnt.
A szerelmi szál rendkívül érdekes. Nem a szokványos módon alakul ki a szerelmi háromszög, ettől érdekessé válik, egyébként is ritkább a két lány kontra egy srác, mint az ellenkezője. A történet során végig éreztem, hogy Gray mennyire vágyik a szeretetre, a párkapcsolatra, így nem meglepő, hogy a szerelmi szál végig ott motoszkál a fejében, de ez mégsem nyomja el a fő mondanivalót.  Emma és Bree mindketten remek karakterek, szegény Gray, főhet a feje, Emma a gyerekkori szerelem, míg Bree valósággal lehengerli a vadonban szerzett talpraesettségével, okosságával és szépségével.
A történet befejezése szerencsésen alakult, ugyanis az óriási függővégeket nem szeretem, a szerző jól eltalálta az egyensúlyt, bizonyos szempontból azonnal olvasnám a folytatást, de nem a falat kaparva, és ez megnyugtató.  Ez a regény kiváló szórakozást nyújt a fiú olvasóknak is, nekik különösen ajánlom, és persze a disztópiák szerelmeseinek.

Borító:  Saját kiadói borító, Pozsgay Gyula munkája.
 
Kedvenc karakter: Gray

Szárnyalás: Hasadékvölgy

Mélyrepülés:  A vizet lopó férfi.

Érzéki mérce: Néhány csók fűszerezi meg a kalandokat.

Értékelés:

Blogturné Extra: A sorozat eredeti borítói:


Fenti képen az első borító egy kiegészítő novellát takar, mely e-bookban jelent meg. 
Néhány kivételtő eltekintve az eredeti borítóval jelentették meg a sorozatot a külföldi kiadók. A hazai  kivétel mellett a német nyelvterületen is újítottak, jobbra ezt láthatjátok.



Játék:

A történet szerint mindegyik fiúnak nyoma vész tizennyolcadik születésnapja előestéjén, és senki sem tudja mi lesz velük.
KÖTELEZŐ: Kelly, Andie és Deszy is elmondja, mi az, amit mindenképpen megtennének, ha ez a sors várna rájuk. A rafflecopter megfelelő rubrikájába írd meg a válaszaikat.
EXTRA: +5 pont Te mit tennél meg feltétlenül a következő születésnapod előtt, ha tudnád, hogy ez a sors vár rád is? Az egyik állomáson írd meg hozzászólásban a ‘bakancslistád’ első öt elemét!

Figyelem! A sorsolásban azok vesznek részt, akik minden kérdésre helyesen válaszoltak, valamint felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

Kelly kihívása: Következő szülinapomig elolvasom Charles Dickens: Két város regénye című klasszikusát.

a Rafflecopter giveaway
Résztvevő blogok:

06/28 Kelly & Lupi Olvas
06/30 Függővég
07/02 Deszy könyvajánlója


Rendszeres olvasók