A. M. Aranth: Cleadur - Dobszó a ködben

Egy négyállomásos turné keretében mutatunk be nektek egy álnév alá rejtőző magyar író első kiadott művét. Mindig jó olvasni hazai szerzőtől, és rádöbbenni: lehet, hogy nem ismerik nemzetközileg, de ez is van olyan jó, mint bármelyik bestseller.
A köd általában csak egy időjárási jelenség, de néha több annál. Néha nem árt, ha vigyázol, mert veszélyes is lehet. Nem minden az, aminek látszik. Mindig figyelj a ködben, és hallgasd a dobszót.

Főnix Könyvműhely 2014.
360 oldal
Besorolás: YA, urban fantasy

Amy Soleil élete nem egyszerű.
Nem elég a kamaszkor nehézségeivel vívott, nyomasztó állóháború, az is megkeseríti életét, hogy szinte évente új városba költöznek, új iskolákban kell bizonyítania.
Viszont azzal, hogy nem elég talpraesett, senki sem vádolhatja: amikor valami titokkal vagy rejtéllyel találkozik, azonnal fejest veti magát a megfejtésébe.
Moonshadow viszont, ahol idén kikötöttek, igazán különleges hely: az iskola ódon kastélyra emlékeztet, szinte mindig fenyegető köd gomolyog csipkés tornyai között, a portás kardot visel, az igazgató leginkább egy hatalmas, fekete pókra emlékeztet, eltűnik egy közkedvelt tanár… Sőt, még Amy szülei és nővére is máshogy emlékszik a múltra, mint ahogy az megtörtént, furcsa, sosem volt eseményekről és ismeretlen helyekről beszélnek. De legnagyobb örömére a lány hamar egy zenekar dobfelszerelése mögött találja magát, és végre bandájával a vágyott hírnév közelébe jut.
Amikor ijesztő, kék köpenybe burkolózó emberek kezdenek ólálkodni az iskola körül, akiknek valahogyan minden titokhoz közük van, Amy pedig rálel saját magára egy közösségi oldalon, újdonsült barátaival kockázatos nyomozásba kezd, hogy megtalálja az egyre sokasodó rejtélyek kulcsát… amíg még lehet.
Bizony, Amy Soleil élete egyáltalán nem egyszerű.
A Holdárnyék-sorozat első részével kezdetét veszi az izgalmas, az egész világon és történelmen átívelő kaland.

Nagy várakozással jelentkeztem az előolvasási lehetőségre, mert ebben a műfajban nagyon kevés könyv jelenik meg magyar szerzőtől. Megtetszett a fülszöveg is, nem kevésbé a borító, a kettő együtt egy izgalmas, kellően  sötét young adult történetet ígért.

Még az olvasás elkezdése előtt megtudtam, hogy egy sorozat első részéről van szó, tehát amolyan bevezetés, felvezetés lesz a könyv első része. Jobb, ha tisztázzuk, az egész könyv egyetlen hosszúra nyújtott bevezetés lett, legalábbis számomra. Pedig viszonylag jól indult, az első fejezet cselekménye, eseményei kimondottan tetszettek, bár túl kellett tennem magam a szöveg néhány szófordulatán.  Ahogy a fülszövegben is olvashatjátok a két főszereplő - az ikerpár - első napjukat töltik az új iskolájukban.  Az osztálytársakkal való megismerkedésük gondolom nagyon laza akart lenni, de a "Ti vagytok a friss hús, mi?" és  "..ez meg itt a lökött öcsém.." számomra inkább megdöbbentő volt, mintsem valóságos ismerkedős szavak.  Tehát az első fejezet bemutatja a szereplőket, megalakul a rockbanda (igen, rögtön első nap, első szünetben), később megjelenik a köd és örökre eltűnik a szimpatikus osztályfőnök. Vártam volna, hogy ezen a szálon elinduljon a nyomozás..

Sajnos innentől néhány ígéretes  részletet kivéve egészen a könyv utolsó harmadáig unalmasan teltek az oldalak. Pedig voltak felvillanások, misztikus jelek, amik nyilván a főhős figyelmét igyekeztek felhívni magukra,  de Amy-nek sikerült figyelmen kívül hagyni valamennyit. A nyomozás elindítása helyett a történet inkább a garázs próbateremmé való alakításának bonyodalmaival  foglalkozott, és megtudhattam, hogyan lesz két-három hónapnyi együtt zenélésből sztárzenekar. De megtanulhattam új kifejezéseket is, mint a mezítlábazás, mert ugye milyen poén naponta elcsúszni a fürdőszobában.

Részesülhettem  rengeteg felesleges párbeszédben, amik többsége próbált poénos lenni, de valahogy nem tudtam nevetni rajtuk. Az viszont feltűnt, hogy a karakterek rengeteget kacsintanak, ami a való életben - a tikkeseket kivéve - gyakorlatilag nem létezik.  Szó nélkül nem hagyhatom az alkohol felbukkanását, bár a rockzenével kötelezően együtt jár a pia is, na de itt gyerekekről van szó. Az apukával elfogyasztott pohárka bort se szívleltem, de a koncertek körüli iszogatás kifejezetten nem tetszett. Vagy amikor Mr. Vodka segített Amy rosszkedvén... és persze gond nélkül meg tudták vásárolni...

A történet meglehetősen sok karaktert vonultat fel, a gyerekek baráti társaságán kívül természetesen akadnak felnőttek is. A szülőket átlagosnak mondanám, bár némely apró részleten elcsodálkoztam: költözés után anyuka könyveket pakolászik, miközben hites férje sorozatot néz, szenvedélyesen.

Az iskolaigazgató  a legjobb karakter, szinte kimászott a lapok közül, annyira jól volt megjelenítve. Kellően érvényesült a szigor, de mindig éreztem benne a felelősségtudatot, a védelmezést. Remek a portás karaktere is, picit színpadias figura, de szeretetreméltó, olyan, akiben bizalmasra lelhetnek a diákok, ha betartják a szabályokat.  Winston Burke pedig tipikus zenekar menedzser - jól hozta a karakterét, egy bakit kivéve: egy pasi sosem írja az sms végére, hogy XOXO, ha igen, akkor lőjétek fejbe.

A gyerekek akár jó karakterek is lehettek volna, de Amy-n kívül nem ismertem meg őket alaposabban. Teltek a hétköznapok, ment az idő, de nem láttam bele a fejükbe. Amy meg... ugyan már, azonnal ki kellett volna bontania a levelet, amit Othello-ban kapott.

Meg kell említenem az abszolút feleslegesen beépített szerelmi szálat. Őszintén remélem, hogy a szerző a következő részekben képes lesz kibogozni, amit itt összekavart, ugyanis mindenki másba szerelmes, mint akibe kéne, vagy akit elhívott a bálba, vagy akiről biztosra gondoltad volna. Totál káosz.

Hogy valami jót tartogassak a végére, nagyon tetszettek a nevek, a helységek neveitől kezdve a szereplők igazi - eredeti nevéig. Hasonlóan jól felépített az iskola, határozottan magam elé tudtam képzelni részletekbe menően, az igazgató szobájától a ködbe vesző iskolaudvarig.

Összességében különösebben nem barátkoztam össze a történettel, az én ízlésemnek fele ennyi rock és tízszer ennyi feszültség felelne meg. Az első és az utolsó fejezet kifejezetten tetszett, és tényleg imádom a rock-ot, de kivonva  ebből a történetből, hozzáadva sokkal többet a borzongató misztikumból  egészen jó sztori kerekedhetne  belőle.  Egy biztos, mindenképp elolvasom a következő részt is.

Borító:  Hangulatteremtő, tetszik.

Kedvenc karakter: Az igazgató.

Szárnyalás: Az Othello-i látogatás.

Mélyrepülés:  Az egész ikervita  a húgom-nővérem kérdésről. Ezt elég könnyű eldönteni, és az ikrek el is fogadják a születési sorrendet, nem értettem ezen mit lehet vitázni éveken át.

Érzéki mérce:  Szerencsére kicsinyke a szerelmi szál, de bonyolult. Fátylat rá.

Értékelés:

Nyereményjáték:

A regényben központi szerepet kap a zene, főleg a rock és metál nagyjai. Különböző híres együttesek, előadók dalszövegeit kevertük össze, nektek pedig ki kell találni, kiről is van szó. Segítségetekre lehetnek a képek.
Írjátok be a Rafflecopter megfelelő sorába a megoldást, és helyes megfejtés esetén máris esélyetek lesz megnyerni a könyv egy példányát.Kizárólag Magyarországra tudunk postázni. A nyerteseket e-mailben értesítjük, akiknek 72 órájuk van, hogy e-mailben válaszoljanak. Válasz híján új nyertest sorsolunk.

But a shot in the dark
One step away from you
Now the time is here
For iron man to spread fear
I'm a believer
I ain't no deceiver


a Rafflecopter giveaway

A turné további állomásai:

09. 29. Bibliotheca Fummie

10. 01. Kelly Lupi olvas

10. 05. Nem harap a…

10. 07. Könyvszeretet

Kristen Kittscher: Paróka az ablakban

Főnix Könyvműhely
260 oldal
Fordította: Hudácskó Brigitta
Borító: Sánta Kira
Goodreads: 4,07
Besorolás: middle grade, ifjúsági krimi

Ki ne szeretne titkos ügynök lenni? Ki ne vágyna rá, hogy veszélyes bűnözők után kémkedjen szabadidejében? Ki ne élvezné a dicsőséget, ha épp neki sikerülne rajtakapnia nevezett bűnözőt valamilyen szörnyű tetten?

Nos, a tizenkét éves Sophie Young a maga részéről szívesen átengedné valaki másnak ezeket a páratlan lehetőségeket, ám legjobb barátnőjének, Grace-nek más tervei vannak. Mivel pedig az ember nem hagyhatja, hogy a barátnője egyedül csináljon ostobaságot, hamarosan éjnek évadján a lányok ott kuporognak a rejtélyes iskolapszichológus, Dr. Charlotte „Agyrém” Agford ablaka alatt, hogy aztán a legharcedzettebb FBI ügynököket megszégyenítő módon nyomozzák ki, mit is rejteget Dr. Agford. Küldetésüket néhány túlságosan lelkes osztálytárs, feltörésre váró titkos kódok és egy rejtélyes kék autó nehezíti, és persze ott az a paróka is az ablakban…

Nem tudom ki hogy van vele, de én imádom az összeesküvés elméleteket, az  ezzel a témával kapcsolatos könyveket, filmeket, rettentően jól szórakozom rajtuk, hiszen minden elméletnek van valóságalapja, és az ehhez  kapcsolódó feltételezések átgondolása alaposan megdolgoztatja az agysejteket. Ezekben a történetekben az a  legjobb pillanat, amikor a sok kombinálás közül az egyik végre értelmet nyer.

Két 12 éves barátnőről olvashatunk ebben a történetben, akik igencsak szeretnek kombinálni…

Sophie Young erősen érdeklődik az ázsiai cuccok iránt, a szobáját megpróbálja a lehető legnagyobb gonddal úgy berendezni, hogy az a feng-shui szabályainak eleget tegyen, távoli céljai között szerepel egyenesen professzorává válni a keleti kultúrának.

Grace Yang terve az, hogy csatlakozzon az FBI-hoz, ezért minden szabadidejét arra áldozza, hogy megfelelően előképezze magát, különféle önvédelmi trükkök gyakorlásától  kezdve  egészen a kémkedéshez szükséges eszközök beszerzéséig.

A két lány előszeretettel vizsgálódik a lakóhelyük környékén, mintegy gyakorlásképp, leskelődnek itt-ott, és egyik kiváló alany a megfigyelésre Charlotte  Agford, pszichológus doktor, aki két éve dolgozik Sophie iskolájában.  Egyik éjjel kilógnak otthonról és a megfigyelés komolyra fordul, ugyanis az ablakon belesve azt látják, hogy Agford valami piros lében úszva nagy vehemenciával éppen darabol valamit. Ennek fele sem tréfa, a lányok, miután biztonságban elhagyják a helyszínt, a rendőrséghez fordulnak. Persze a gyanúsított tisztázza magát - céklát savanyított -  Sophie   magába zuhan, és kénytelen elviselni a büntetést, amit a hamis vád miatt kiszabnak rá. Az iskolatársai eddig is furán néztek rá, de a ballépés után egyenesen számkivetetté válik. Egyedül Trista áll mellette, aki szintén a népszerűségi ranglista alján áll, de mint kiderül, érdekeli az eset és ügyesen forog az agya. Abban biztosak, hogy valami nem stimmel a dokival, a megérzésük nem hagyja nyugton őket, folytatják a nyomozást.

A cselekmény izgalmas, gyors tempójú, és egy percig se gondoljátok, hogy csupán elméleti síkon kalandoznak a lányok, valódi veszélyekre és verekedős jelenetekre is sor kerül.

A karakterekkel nagyon meg voltam elégedve, mindhárom lány érdekes és valóságos szereplő, akik akár  az életben is fellelhetők. Grace a bátrabb, találékonyabb, Sophie  inkább sebezhető, viszont okosabb. Nagyon tetszett Trista bekapcsolódása a történetbe,  pont akkor, amikor a lányok összezördültek. Ő nagyon humoros szereplő, aki fiatal kora ellenére nagyon tudatos, talpraesett lány.

A lányok minden felmerülő új nyomnak utána néznek, és a mai világban hol máshol tennék meg ezt a legegyszerűbben, mint a Google keresőben. Valósággal képen vág a tudat, hogy a mai gyerekek mennyire ügyesek, felhasználják az internet lehetőségeit, és milyen igaz, hogy manapság már abszolút le lehet nyomozni bárki előéletét, és tényleg gyanússá válik, aki nem tud produkálni magáról legalább valami iskolai adatot.

A gyerekek mindig is másképp látják a világot, más dolgokon akad meg a szemük, mint a felnőtteknek, észrevesznek olyan apróságokat is, amik mellett a felnőttek elmennek. A történet tele van ilyen elemekkel, és nagyon elgondolkodtató az is, hogy a szülők, felnőttek miért nem bíznak meg jobban saját csemetéik, diákjaik szavában, megérzéseiben. 

A történet a rejtélyen túl a barátságról is szól, hiszen Grace és Sophie között megromlik a viszony, amikor a felelősség nem egyenlően oszlik el közöttük és csak az egyikük kap büntetést. Szerencsére a félreértések tisztázódnak és a barátság helyreáll.

Úgy gondolom ez a regény minden korosztálynak jó szórakozást nyújt, különösen azoknak, akik kedvelik a rejtélyeket, a kalandokat. A könyvet köszönöm a kiadónak.

Borító:  Csodás borító, Sánta Kira munkája.

Kedvenc karakter:  Grace, Sophie, Trista

Szárnyalás: Trista humora.

Mélyrepülés:  A nagypapa fura szokása - oké, 12 éveseknek még vicces.

Érzelmi mérce:  A barátság alakulása tanulságos fordulatokat vesz.

Értékelés:

A könyvről olvashattok Roninál is.  

Dan Krokos: Hamis valóság

A Főnix Könyvműhely jóvoltából január 29-én jelenik meg Dan Krokos: Hamis valóság című könyve. A Blogturné Klub, 6 blogger segítségével, január 27 és február 1 között mutatja be nektek Miranda, Peter és a többiek lélegzetelállítóan izgalmas új kalandjait, értékelések, extrák segítségével és a már megszokott nyereményjátékkal összekötve. Kövesd az állomásokat napról-napra, ismerkedj meg ezzel a különleges történettel és legyen a tied a hamarosan megjelenő könyv egyike!

Főnix Könyvműhely, 2014

236 oldal

Fordította: dr. Sámi László

Goodreads: 3,81

Besorolás: YA, fantasy, disztópia, sci-fi

Miranda semmi másra nem vágyik, csak normális életre. Eltökélte, hogy túllép származása szörnyű valóságán, miszerint ő csak egy klón, és megpróbálja felhőtlenül élvezni a közösen töltött időt barátjával, Peterrel és a többi társával az iskolában. Ám hamarosan kénytelen ráébredni: "normális" élet nem létezik - legalábbis nem egy olyan lány számára, akit arra teremtettek, hogy eleven fegyver legyen. Amikor egyik csapattársa renegáttá lesz, az esemény olyan háborút indít el, amely az egész világot veszélybe sodorja, Miranda pedig a végső áldozat meghozatalára kényszerül, hogy megmenthesse a bolygó jövőjét.

Valamikor tavaly ilyenkor találkoztam először az első résszel, Kelly ajándékozott meg vele azzal, hogy biztosan tetszeni fog. Ő ismer és tudta, hogy imádni fogom a regényt, nem is járt rossz úton, hisz a tavalyi év nagy kedvencét avattam fel vele. Bár nem volt körömlerágós függővége, de akkor is tűkön ülve vártam a folytatást, hiszen ebbe a különleges világba és a szereplőibe könnyű beleszeretni és függőjévé válni.

Külföldön már tavaly megjelent a második része, de én türelmesen vártam a magyar megjelenésre, hiszen a kiadó megígérte, hogy aránylag hamar kézbevehetjük magyarul is a folytatást. Kicsit azért féltem, hogy fel fogom-e tudni venni a fonalat, hisz rengeteg infót kaptunk az első részben, annyi csavar és "hű meg ha" jelenet volt benne, hogy nagyon oda kellett már akkor is figyelni, hogy követni tudjunk a történetet. De mindenkit megnyugtatok, hogy könnyedén ment. Az író minden szájbarágás nélkül szépen újra felidézi a legfontosabb pillanatokat, így bárki bele tud rázódni az első rész olvasása nélkül is a folytatásba. (Ettől függetlenül senkinek sem ajánlom, hogy ezzel a résszel kezdje a sorozatot, hisz ahhoz, hogy mindent megértsünk, szükség van az első részre!)

A történet ugyanolyan pörgősre sikerült, mint az első rész, sőt, ha lehet ilyet mondani, akkor még tovább gyorsít. A kicsit nyugodtabb kezdet (amikor is Miranda és a társai megpróbálnak normális tinédzserekként középiskolába járni) és egy megdöbbentő fordulat után, nagyon gyorsan újra a dolgok sűrűjében találjuk magunkat. A történetről a továbbiakban nehéz úgy beszélni, hogy ne spoilerezzek, így csak annyit árulok el róla, hogy ameddig az első részben Miranda és a csapata egy aránylag kis helyen "kalandozott" és próbált rájönni a múltját belengő titkokra, addig most a világuk kibővül, ami innentől megnehezíti a könyv besorolását is, hisz nehéz eldönteni, hogy disztópia, fantasy avagy mind a kettő egyben:-).Az új világ pedig nagyon kemény és óriási veszélyeket rejt magában, ami az egész regényt nagyon sötét hangulatúvá változtatja.

A kis csapat pedig rengeteg új kihívással szembesül és néha szívszorító áldozatokat kell hozniuk. Senki sincs biztonságban, hisz Dan nem fél változtatni a szereplők "történetbeli státuszán". 

Miranda

Mirandát még mindig imádom, egyszerűen nem tudok róla nem szuperlatívuszokban beszélni. Okos, erős, vagány, ügyesen magára talált a kezdeti kétségbeesése és meglepő múltja után. Dan ebben a részben azért megpróbálja az "emberibb" oldalát is megmutatni, kevesebb "szuperkatona" részt kapunk, és jóval több lelkizést, hiszen a lány sok olyan döntésbe kényszerül, ami (még őt is) nagyon megviseli. Annyira sajnáltam, hisz ő is csak arra vágyik mint minden tinédzser, egy normális életre, ahol nem az életéért kell küzdenie, ahol szerelmes lehet, ahol teljesen hétköznapi dolgokat tehet. De persze ezzel a háttérrel mindez nem működik, így megpróbálja belőle kihozni a legjobbat.

Peter

Petert is nagyon szeretem még mindig, bár ebben a részben eléggé háttérbe szorult. Nem túl sokat szerepel, de ha szerepel, akkor is egy hűvösebb, távolságtartóbb fiút kapunk, aminek persze megvan oka, de rossz nézni, ahogy néha Mirandával bánik:-(. Ellenben Noah! Hogy én mennyire élveztem a közös jeleneteit Mirandával! Ez a könyv inkább róluk szól, mint Peterről és Mirandáról. Köszönöm Dan, hogy képes voltál arra, hogy úgy hozd előtérbe Noah-t, hogy nem lett belőle egy klisés szerelmi háromszög egy unalmas tagja. Szívszorítóak és imádnivalóak voltak a jelenei!

Miranda és Peter kapcsolata persze ott "lóg a levegőben", de a könyv nem romantikus, nincs idejük a szereplőknek erre, így ez a rész nem igazán fejlődik. Most látszik igazán, hogy a könyvet egy férfi írta, aki számára a történet volt a fontos, nem a romantika - és ez csak a könyv javára válik!

Összeségében a második rész ugyanannyira letehetetlen, mint az első volt. Csak gratulálni tudok az írónak, hogy képes volt egy ilyen második részt megírni, ami ugyanolyan jó - ha nem jobb -, izgalmas, pörgős, akciódús, érzelmekkel teli, mint az első rész. És a vége! Úristen, amennyire nem volt az első résznek függővége, ennek most NAGYON GYILKOS! Az utolsó oldal után csak ültem és némán átkoztalak, hogy hogy tehettél ilyet? Dan, hogy fogsz ebből egy épkézláb folytatást kihozni? 

Ettől függetlenül imádlak, felnézek rád és AZONNAL kérem a következő részt! :-)

Borító: Bár még mindig nagy szívfájdalmam, hogy a kiadó nem vette át az eredeti borítót, de azt kell mondjam, hogy ez a borító kellően történethű (és évekkel jobb, mint az első rész borítója:-), visszaadja a regény világának a borongós és különleges hangulatát.

Kedvenc karakter: Miranda, Peter, Noah

Szárnyalás: elég komor ez a rész, de talán Miranda és Noah kapcsolata hoz pici felüdülést

Mélyrepülés: Miranda sorsa 

Érzéki mérce: Sok minden várat még magára, hisz itt most nem a romantika a lényeg

Értékelés:

Nyereményjáték

a Rafflecopter giveaway

A blogturné állomásai:

Január 27 - Kelly Lupi olvas

Január 28 - Always Love a Wild Book

Január 29 - Deszy könyvajánlója

Január 30 - MFKata gondolatai

Január 31 - Roni olvas

Február 1 - Függővég 

Nick James: Éghajó Akadémia - Az Invázió

A Főnix Könyvműhely gondozásában jelenik meg december közepén az Éghajó Akadémia sorozat második része. Ha még nem olvastad az első részt, ideje gyorsan pótolni, nagyszerű, izgalmas olvasmányban lesz részed. A három állomásos blogturné során igyekszünk kedvet csinálni a sorozathoz.  A szokásos nyereményjátékunkban pedig  a kiadó jóvoltából 3 példány kerül kisorsolásra, érdemes játszani!

Főnix Könyvműhely 2013. december
260. oldal
Fordította: Hudácskó Brigitta
Goodreads: 3,91
Besorolás: YA, poszt-apokaliptikus, sci-fi

Jesse Fisher csupán arra vágyott, hogy végre mindenki békén hagyja. Ám mit tehet az ember, ha egy szép napon kiderül, hogy a bolygó jövőjének sorsa az ő nyiszlett kis vállain nyugszik, a világ megmentéséhez kapott társa pedig újonnan megtalált bátyja, aki nem sokkal korábban még gyilkos terveket szövögetett ellene? Ha pedig mindez nem lenne elég, Jesse Fishernek azzal a ténnyel is szembe kell néznie, hogy minden földhözragadtsága ellenére ő még csak nem is földlakó. Remek.
Az Éghajó Akadémia második kötetében a gyöngyökért folyó harc folytatódik, Jesse és Cassius pedig ismét menekül – ám egymás üldözése helyett a két testvér most kénytelen új ellenségekkel szembenézni: idegen megszállók fenyegetik a Földet, a fiúknak pedig szembesülniük kell az eshetőséggel, hogy talán még ketten együtt is kevesek lesznek a világ ellen.

Nick James

Az Éghajó Akadémia sorozat kimondottan a tizenéves srácok kedvence lehet, megvan benne minden, ami ennek a korosztálynak bejön, egy nagyon jól felépített poszt-apokaliptikus világ, egy izgalmas történet, és két nagyon bátor és szimpatikus tizenéves főszereplő.

A tavalyi év egyik nagy meglepetése volt számomra az első rész magyar kiadása, nagyon kíváncsi voltam, mit tud produkálni Nick James young adult sci-fi témában. Várakozáson felül teljesített, elsősorban a világfelépítés tetszett, aztán a remek karakterek és nem utolsósorban a különleges nézőpont. A két főszereplő váltott szemszögben mesél, Jesse E/1-ben, Cassius E/3-ban. A nyelvezet  remek, fiúsan fiatalos, rá kell csak nézni a szerzőre, ezt akár el is várhatjuk tőle. A fordítással tökéletesen meg voltam elégedve ennél a résznél is, az elnevezések érthetők, megjegyezhetők.

Elég nehéz úgy írni a történetről, hogy ne legyen spoileres az első részre. Tehát ha nem olvastad az első részt, két dolgot tegyél, vedd meg és olvasd el,  nem fogod megbánni, és rögtön olvashatod is a folytatást.

Megtudtuk tehát az első részben, hogy Jesse és Cassius testvérek, erről egészen addig, amíg személyesen nem találkoztak, fogalmuk sem volt, ahogy különleges képességeikről sem. Jesse az egyetlen, aki képes a Földre érkező energia gyöngyöket feltörni, Cassius pedig tűzgyújtó képességgel bír. A népüket ily módon juttatják a Rév nevű bolygójukról a Földre, de mivel korábban senki sem törte fel a gyöngyöket, azokat energiaforrásként használták az emberek, megölve a bennük érkezőket. A rídium nevű fekete színű ritka elem segítségével képesek a Váltók erre az átalakításra. Szükség lenne kiszabadítani a gyöngyökből az összes utazót, hogy ütőképes sereget alakítsanak ki a Földet fenyegető Hatóság inváziója ellen. A rídium kulcsfontosságú a történetben, íme egy pontos leírás a könyvből:

Madam

"A végére ez az anyag alakította ki a civilizációnk infrastruktúráját. Épületek, technológia, fegyverek... mindezt a rídium végtelen ereje befolyásolta. Ez egy szintetizáló elem, ami azt jelenti, hogy akik rendelkeznek a Váltás képességével, akaratukkal irányíthatják az elemet. Amellett, hogy megváltoztathatják fizikai alakját, különböző programzott utasításokat is beletáplálhatnak. Mint egy számítógépbe. A rídium képes jeleket küldeni, üzeneteket továbbítani, videós vagy holografikus információt tárolni... a lehetőségeknek csak a Váltók képzelete szab határt."

Váratlan esemény zavarja meg az amúgy is bujkálásra kényszerült csoportot, a megszokott zöld színű gyöngy helyett vörös gyöngyöt talál Jesse a társaival. Ezek a gyöngyök maguktól robbannak fel és a srácoknak rá kell jönniük minél hamarabb, hogy valójában mit is rejtenek magukban.

Theo

Több új ellenség is felbukkan a történetben, többek között Theo. Természetesen nem árulom el, ki ő és mit tud, de annyit mondhatok, hogy ritka undorító karakter, azzal együtt, hogy valójában csak egy 12 éves kisfiú, veszélyes és kegyetlen.

Számomra a folytatás határozottan jobban tetszett A gyöngyháborúnál. A történet sokkal akciódúsabb, csavarosabb ebben a részben és kiemelkedő a karakterfejlődés is. Érettebbek lettek a szereplők, sok nehéz helyzetben edződnek, döntéseket kénytelenek hozni.

Ami azt illeti, a szerző nem vacakol a történet elején holmi visszaemlékezéssel és a világfelépítés újbóli szájbarágásával, így kénytelen voltam újra elővenni az első részt, és átolvastam az utolsó fejezeteket. Az írásmód hasonló az első részhez, különleges a váltott nézőpont, de más személyű módban. Jesse egyértelműen a főszereplője a történetnek, de Cassius szorosan ott van a nyomában. Mégis egy pillanatra igazán belenéztem volna Cassius fejébe is, ugyanis érezhetően bántja őt a tudat, hogy Jesse képes kiszabadítani a társaikat a gyöngyökből, míg ő pusztítani képes.  A két karakter nagyon más, Jesse lobbanékony, Cassius a gondolkodó fajta.

Avery

Az első részben úgy éreztem, hogy abszolút kihagyható lett volna a szerelmi szál, igazából nem sok köze volt a történethez. Itt azonban már elfogadtam, és elismerem, hogy Jesse-nek jót tesz ez a szerelem.

Kapunk a könyv végére egy nagyon izgalmas jelenetsort, jelentős pulzusszám emelkedésre késztet. A lavina elindult már a könyv elején, és a végkifejletben megtapasztaljuk az eredményét.  Két csendesebb utolsó fejezet zárja a könyvet, amiben elég elkeserítő dolgokkal kell szembenézniük.

 

Összességében egy gyors iramú, lenyűgöző folytatást olvashattam. A szerző mesterien ötvözi a poszt-apokaliptikus világot a sci-fi elemeivel. Szórakoztató, fordulatos sztori és én alig várom a harmadik részt, vajon mi lesz a kis csapat következő lépése egy olyan bizonytalan szövetséges oldalán, aki az utolsó lenne az erre alkalmas emberek közül.

Borító: Sánta Kira munkája, itt jobbra az első rész.

Kedvenc karakter: Jesse, Cassius

Szárnyalás: A rídium. 

Mélyrepülés: Theo karaktere

Érzéki mérce: Gyakorlatilag korhatár nélkül olvasható.


Értékelés: 

BELEOLVASÓ:

Éghajó Akadémia. Az invázió - beleolvasó

Nyereményjáték:

a Rafflecopter giveaway

A turné további állomásai:
12.07. Kelly
12.08. Roni olvas
12.09. Always Love a Wild book 

P.J. Hoover: A Smaragdtábla

Főnix Könyvműhely

236 oldal

Goodreads: 4,35

Besorolás: fantasy, ifjúsági

Benjamin nem olyan, mint a többi gyerek - képes mások elméjében olvasni és a gondolataival tárgyakat mozgatni. Erre azonban ő maga csak akkor jön rá, amikor egy titkos, víz alatti kontinensre küldik nyári táborba. Kiderül, hogy Benjamin egyáltalán nem ember - és az, amiről azt hitte, hogy különlegessé teszi, voltaképpen csak segít beolvadnia. Azonban a rejtélyes Smaragdtábla őt választja bajnokának, és Benjamin egyszer csak azon kapja magát, hogy a világ megmentése az ő feladata.

Már gyerekként is elég élénk fantáziával voltam megáldva és gyakran álmodoztam róla, hogy milyen lehetne különleges képességekkel rendelkezni, vagy mi lenne, ha nem ember lennék, hanem valamilyen szuperhős. Sajnos ez számomra nem adatott meg:-), de Benjaminnak, a Smaragdtábla főhősének mindez a birtokában van. Ráadásul egy olyan nyarat tudhat magáénak, amit szerintem nemcsak a gyerekek, hanem azok a felnőttek, akik képesek még mindig álmodni, is megirigyelhetnének tőle. Egy olyan nyarat, amit egy varázslatos országban tölthet el, ahol a képességei és a hasonszőrű barátai segítségével nem kisebb feladattal kell megbírkózniuk, mint a világ megmentése.

Őszinte leszek. Ahogy elkezdtem olvasni a könyvet, kicsit Harry Potter érzetem volt. Egy rejtélyes meghívó egy nyári iskolába, ahol megérkezvén egy oszlopban lévő női hang dönti el, hogy milyen osztályban kell járniuk és a tantárgyaik pedig mind olyan különlegesek, amelyet a világon egyetlen iskolában sem találnánk meg - ez engem egy picit a varázslótanonc történetére emlékeztetett.

De ahogy egyre jobban belemerültem a regénybe, annál inkább kezdett ez az érzés elhalványulni. 

Atlantisz

Az írónő egy különleges világot alkotott, és nem félt olyan ősi és rejtélyes civilizációkhoz nyúlni, mint Lemúria és Atlantisz, vagy Xanadu, a titokzatos város. Ezzel elérte azt, hogy felkeltette a kíváncsiságomat és a regény olvasása közben és utána is jó sok időt töltöttem azzal, hogy minél többet megtudjak ezekről a helyekről, a népekről és a történelmükről. És az ötlet, hogy a legnagyobb "agyak" mind telegének (Lemúriáról származó emberek) voltak! Ez sok mindent megmagyarázna:-).

Smaragd Buddha

Benjamin és a barátai pedig pont olyanok voltak, ahogy ezt a korosztályt elképzelem. Kíváncsiak, nagyon tudnak lelkesedni és minden érdekli őket, ami nem a tanulással kapcsolatos:-). A fiúk-lányok még csak most kezdenek jobban odafigyelni a másik nemre és egyelőre még csak félszegen, egy-egy apró jelet küldve mutatják, hogy tetszik nekik a másik. Tetszett a kis négyes csapat összetétele, a fele fiú, fele lány arány és ahogy a különleges képességeikkel tökéletesen kiegészítették egymást. A mellékszereplők közül kiemelném Jacket, a kis nogika nagyszerű és humoros segítőtársa volt Benjaminnak.

A cselekmény számomra viszont aránylag lassan indult be, szerintem túl sok időt töltöttünk az iskolában, a tanórákon.

Itt éreztem egyedül azt, hogy ha lesz gyenge pontja a regénynek, akkor ez lesz az. Olyan kifejezések és szakszavak voltak benne, amelyek néha még nekem is fejtörést okoztak:-). Úgy éreztem, hogy az írónő nagyon szeretne mindent töviről hegyire elmagyarázni, ez néha nagyon jól sikerült, de volt egy két-rész, ami nagyon szárazra sikeredett. Viszont onnantól, hogy a Smaragdtábla Benjamint kiválasztotta és "megkapta" a feladatát, felpörögtek az események és azt vettem észre, hogy a végén még én, felnőtt fejjel is ott izgultam, hogy mi történik a főhőseinkkel. A vége pedig? Annyi kérdés maradt nyitott és annyi rejtély vár még megfejtésre, hogy kíváncsian várom a következő részét.

Összességében egy ügyesen megírt kis sorozat első része, amely úgy érzem, mintegy bevezetőként szolgál a későbbi, talán még ennél is izgalmasabb következő részekhez. Az elsődleges célközönsége a 8-10 éves korosztály - a fiúk és szerintem a kalandvágyóbb lányok is szeretni fogják, de szerintem a felnőttek között is lesz rajongója szép számmal.

Nagyon köszönöm az előolvasási lehetőséget a kiadónak!

Borító: Nagyon ötletes és sokkal jobb lett, mint az eredeti

Kedvenc karakter: Benjamin, Andy

Szárnyalás: Magyarország, Rubik Ernő és a Bűvös kocka említése

Mélyrepülés: -

Érzéki mérce: Semmi említésre méltó, a szereplők még nagyon gyerekek.

Értékelés:

Victoria Schwab: Az archívum

Főnix Könyvműhely, 2013
272 oldal
Goodreads: 3,98
Fordította: Hudácskó Brigitta
Besorolás: YA, fantasy, paranormal

"Minden testnek van egy története, egy képsorozat, amelyet csak a Könyvtárosok olvashatnak. A halottak a Történetek, nyugvóhelyük pedig az Archívum. Papi először négy éve hozta el ide Mackenzie Bishopot, amikor a lány még csak egy rémült, de elszánt tizenkét éves volt. Most azonban Papi halott, helyét pedig Mac vette át: könyörtelen Örzővé lett, akinek a feladta megakadályozni a gyakran erőszakos Történetek felébredését és menekülését. A holtakat nem zavarhatják az Archívumban, valaki azonban mégis szándékosan megmásítja a Történeteket és fontos fejezeteket töröl ki. Hacsak Mac össze nem rakja a megmaradt darabokat, még maga az Archívum is darabokra hullhat." 

Archívum

Victoria Schwab egy különleges világot álmodott meg és vetett papírra. Nehéz témát választott, hisz a halál a legtöbb ember számára misztikus és rettegett dolog, de ő mégis képes volt arra, hogy egy varázslatos történetet szőjön e köré, ahol a holtak nem tűnnek el végleg, hanem Történetek lesznek belőlük:

„Képzelj el egy aktát, amelyben benne van az egész életed: minden pillanat, minden tapasztalat.Minden. Most pedig képzeld el, hogy egy mappa vagy könyv helyett az adatokat egy testben tárolják.”

Ezek lesznek a Történetek, amiket az Archívumban őriznek, Könyvtárosok felügyelete mellett. De előfordul, hogy hiba csúszik a gépezetbe:

Sikátor

„Néha egy-egy Történet felébred. Néha kijutnak az Archívum repedésein, és beveszik magukat a Sikátorba. Amikor pedig ez megtörténik, az Őrző dolga, hogy visszaküldje őket.”

És Mac ennek a különleges társaságnak a tagja, egy Őrző. Imádtam a fiatal lányt, ahogy felnőtteket megszégyenítő erővel és ügyességgel vadászta le a megszökött Történeteket. Mindezt persze titokban, hisz arról, hogy ő kicsoda és mit csinál, mélyen kell hallgatnia, nem beszélhet róla senkinek, sem a szüleinek, sem a barátainak. Nagyszerű karaktert formált belőle az írónő, egyszerre ötvözte benne a gyötrődő, a kisöccse halálát nagyon nehezen feldolgozó kamaszlányt és azt a kemény Őrzőt, aki a munkáját tökéletesen elvégzi, ha arra van szükség. De mégsem lett belőle szuperhős, hisz ő is csak egy ember, aki gyászol és kétségbeesetten próbálja visszakapni, vagy legalább újra látni a testvérét, még úgy is, hogy ezzel elveszíthet mindent – az eddigi életét, az emlékeit és a „munkáját” is. Ő is hoz rossz döntéseket és a következményekkel neki is számolnia kell.

És a fiúk! Wesley, a „Satírsrác”, az "emos" kinézetű, de mindig vicces, szellemes, kicsit egocentrikus lakótárs. És Owen a rejtélyes szépfiú, aki Mac háborgó lelkét képes az érintésével és a csókjaival lenyugtatni. Mind a két fiú a maga nemében különleges, szimpatikus és szerethető, de mégis... nagyon nehéz eldönteni, hogy kiben bízhatunk meg és kiben nem. A szerelmi szál (ha nagyon megerőltetem magam, akár szerelmi háromszögnek is nevezhetem) pedig nagyon halovány, hisz itt jóval nagyobb dolgok forognak kockán, mint az, hogy "Mac kit választ".

Coronado, Mac és a családja otthona is különleges hely. Egy lakóház, amit egy hotelből alakítottak át. Mennyi emléket rejthet magában! Nem csoda, hogy Mac odakerülve, azonnal munkával találja magát szemben, méghozzá nem is kevéssel. Egy régi ház, tele rejtélyekkel, titkos ajtókkal, minden falhoz, képhez, repedéshez egy-egy történet csatlakozik, szinte érezni az ódon illatát, a hangulatát és a titkokat, amiket magával hordoz. Ahogy a házra, úgy az egész történetre is a sötét hangulat nyomja rá a bélyegét; a holtak, a Sikátor, a megszökött Történetek, de még maguk a szereplők is ezt sugallják. Ettől függetlenül a történet mégsem lett nyomasztó, hiszen a fájdalom, a gyász mellett mindvégig ott van a remény, a szeretet és a továbblépés lehetősége.

Ami nagyon tetszett még, hogy a kiegészítést és a magyarázatokat nem szárazon kapjuk, hanem Mac visszaemlékezései alapján, ahogy az imádott Papival még kisgyerekként beszélgetnek. A nyomozás pedig olyan volt, mint egy nagy rejtvény, egy mesterien felépített kirakós közepébe kerültünk, ahol minden apró jelnek, mondatnak, minden tettnek jelentősége volt és vitt minket előrébb a megoldáshoz.

A történet vége pedig bár nem lett egy nagy függővég, de meglepetéseket tartogat. Kicsit azért úgy éreztem, hogy nem lett minden lezárva, sok kérdésem maradt, de azóta már kiderítettem, hogy lesz második része a történetnek, ami 2014-re várható, The Unbound címmel. Remélem ott majd választ kapok mindenre:-).

Victoria Schwab olyan regényt írt, amely egyszerre hatott az érzelmeimre, elgondolkodtatott és szórakoztatott.  A szereplőket imádtam,a történet izgalmas volt és rémisztő, az utolsó oldalig rágtam a körmömet, hogy mi történik a főhőseinkkel. Képes volt arra, amire csak az igazán jó írók képesek: egy pár napra, pár órára kiszakított a monoton hétköznapokból és egy különleges élménnyel ajándékozott meg. 

Ui: szívesen lennék én is Őrző!:-)

Köszönöm az előolvasás lehetőségét Kiss Alexandrán keresztül a Főnix Könyvműhelynek! 

A könyv megjelenése az áprilisi Könyvfesztiválra várható. 

Borító: A végleges borítót még nem láttam, remélem, hogy hasonlóan ötletes és szép lesz, mint az eredeti!

Kedvenc karakter:  Mac, Wesley, Roland

Szárnyalás: Amikor Mac vége megtalálja a társát

Mélyrepülés: Mac gyásza és vesztesége

Érzéki mérce: Elcsattan egy-két csók, de ez a könyv nem a romantikáról szól. 

Értékelés: