Nagy Boldizsár (szerk.): Meseország mindenkié

Nemrég jelent meg a Meseország mindenkié című antológia, amiről már biztosan sokat hallottatok. De miről szól ez a különleges mesekönyv? Milyen történeteket találsz benne? Erről mesélnek a Blogturné Klub bloggerei, és ha szerencséd van, meg is nyerheted a könyv egy példányát.

 

Labrisz Leszbikus Egyesület

180 oldal 

Szerzők: Molnár Krisztina Rita, Gangl Eszter, Lakatos István, Tompa Andrea, Gimesi Dóra, Kiss Judit Ágnes, Kertész Edina, Ruff Orsolya, Kovács Brigitta, Finy Petra, Csehy Zoltán, Harka Sára, Horváth Noémi Rebeka, Kasza Krisztina, Pengő Edit, Szűcs Edit, Tóth B. Judit

Illusztrálta: Bölecz Lilla

Besorolás: mesekönyv, LMBTQ+

 

A tizenhét kortárs szerző friss meseátiratai a különféle marginalizált csoportokhoz tartozó szereplőikkel azokat is megszólítják, akik nehezebben találják a helyüket a világban. Megerősítenek abban, hogy bár nem vagyunk egyformák és különböző utakat járunk be, de ha megérkezünk, a kapu mindannyiunk előtt nyitva áll.

„Az ember varázslatos isteni kreatúra, a szivárvány színeinek sokféleségével és a szabadság felelősségével megajándékozva. A legfőbb feladatunk, hogy megtanuljuk elfogadni egymást. Nem lehet elég korán kezdeni a gyakorlását. Erre valók a mesék, gyerekeknek és felnőtteknek.”
(Bódis Kriszta, író, pszichológus, dokumentumfilmes)

„Ennek a mesekönyvnek minden gyerekszobában ott van a helye, ahol fontos a világ sokszínűségének megértése, ahol a gyerekek körül nincsenek tabuk, s ahova a szülők úgy lépnek be, hogy tudják, a gyerekükön keresztül nemcsak a jövőt formálhatják, hanem a jelent is.”
(Gyurkó Szilvia, gyermekjogi szakértő)

 

Közeledik a blogunk 10 éves évfordulója (2021 január), de még egyszer sem foglalkoztunk mesekönyvvel. Volt néhány middle-grade korosztálynak szóló mesés jellegű könyves értékelés, de klasszikus értelemben vett mesekönyvek közül a Meseország mindenkié az első.

A Blogturné Klub viszont rendszeresen foglalkozik mesekönyvekkel, és amikor felmerült a turné lehetősége páran jelentkeztek is, én akkor még nem, mivel a blog célközönsége leginkább a 14+ korosztály. Nem sokkal ezután robbant a bomba a szélsőjobbos túrótorta óriási felháborodást keltő könyvdarálási akciója után. Megjegyzem erről a nőről előtte még csak nem is hallottam, mondjuk nem véletlen, hogy kívül esik a látókörömön a tevékenysége. Ha addig nem akartam volna elolvasni ezeket a meséket (pedig de, meg is rendeltem a könyvet), innentől nagyon kíváncsi lettem, mi lehet bennük, ami bárkit erre a gyalázatos cselekedetre késztetett. Megnéztem a videót, és mélyen felháborított, minősíthetetlen a tett és az egész hozzáállás. Már akkor, az ezt követő napokban a legmagasabb szintű politika is beleavatkozott, igaz még csak szóban, és most, amikor a bejegyzést írom, már helyi döntések születtek különböző önkormányzatokban a könyv kitiltásáról az ovikból, sulikból, éééés döntenek arról is törvényi szinten, hogy az anya az csak nő és apa csakis férfi lehet, örökbefogadni csakis egy ilyen párnak lehet, stb. lesz még több ötletük is.  Hol élünk? 100 évvel visszafelé lépünk ezzel a kormányzásra alkalmatlan bagázzsal. Még mielőtt jobban belemennék, mondanivalóm ezen részét lezárom, nem kívánok agyvérzést kapni.

Közben megérkezett hozzám a könyv második, javított kiadása, pár napra rá a kiadói példány is, úgyhogy hamarosan az egyik sorsolásra kerül valamilyen formában.  

Elolvastam a meséket és megnyugodtam. Nem találtam benne semmi olyat, ami befolyásoló, félelemkeltő, kivetnivaló, elrettentő lenne egy gyerek számára. Találtam viszont elfogadást, szeretetet, törődést, önmegvalósítást.

Én még úgy nőttem fel a múlt században, hogy nem a mesecsatornákat bámultam (nem is volt mit), hanem hatalmas mennyiségű mesét olvastam különböző mesekönyvekből. Széles körben ismerem nem csak a magyar meséket, mondákat, hanem mindenféle nációét, sőt például a keleti mesék voltak az igazán nagy kedvencek. Ebben a mesekönyvben mégis találtam számomra is újdonságokat, ilyen tekintetben is tudott újat nyújtani. De a legnagyobb rácsodálkozásom az volt, némelyik mesére mennyire ráfért, hogy egy kicsit átalakítva, nem a szokványos hősökkel, más megoldandó helyzetekkel, esetleg mai környezetben olvassam újra. Nem volt olyan történet, ami ne tetszett volna a 17 mese közül, inkább azt nehéz kiválasztani, hogy melyek voltak a legjobbak az én ízlésemnek. Választok hármat, pedig mindegyikről kéne beszélni.

Erős kezdésnek bizonyult a Rubinpiros madár meséje Molnár Krisztina Rita tollából, gyönyörűen lett megírva. Kainisz történetét én inkább a felsőbb tagozatosoknak ajánlanám. Nagyon élveztem olvasni az antik mítosz átiratát,  finom megoldásokat kaptam az eredeti változat durvább részeire.

Lakatos Istvántól már olvastam regényt, örültem, hogy az ő neve is feltűnt a szerzők között, és nem kellett csalódnom, A boszorkány meséje is emlékezetes lett számomra. Kiben ne merült volna már fel a kérdés, valójában milyen lehetett a gonosz boszorkány, mielőtt valami gonosszá tette? Megkaptam a választ, ami fájdalmas, sokan átéltük már, rettentően nehéz elviselni, és ha párosul a gyász a kirekesztéssel, máris nem csodálkozunk annyira, hogy az idős néniből ez kihozta az őrületet. Szerintem ez a mese is nagyobbaknak való, sötét és szomorú, de ennek ellenére kedveltem,  eredeti ötlet.

A harmadik amit kiemelnék az Kasza Krisztina: Tivadar, a háromfülű nyúl című meséje. Nagyon tetszett, hogyan lesz a testi hibája miatt majdnem elpusztított kisnyusziból a többieket megmentő hős. Ez a történet már egész kicsiknek is olvasható, nagyon szerethető, vicces és tanulságos is, sok cuki szereplővel.

 

Minden egyes mesét kiemelhetnék, én megtaláltam bennük azt, amiért megérdemelték, hogy bekerüljenek ebbe az antológiába. Sajnálom, hogy amikor az én két gyerekem kicsi volt, még nem volt ilyen mesekönyv, bár a szülő sokat tehet saját maga is az elfogadóvá nevelésért, ez a friss hangú mesekönyv mindenképp segíthet ebben. 

A szűkebb környezetemben is szóba került a könyv, és döbbenetes volt tapasztalnom, hogy az emberek mennyire tájékozatlanok és félmondatokból képesek következtetést, sőt véleményt alkotni. Anélkül, hogy olvasták volna a meséket, máris tudni vélik, hogy ezektől a meséktől félteni kell a gyerekeket, mert melegek lesznek. Ez a legnagyobb ostobaság, ami felmerülhet.

Nem szól másról, mint azokról a problémákról, amiket többnyire tabuként kezelünk, nem beszélünk róla, mert ciki, ha érint minket például egy alkoholista a családban. A gyerekek igenis szeretnek olyan szereplőkről is olvasni egy mesében, akiknek ugyanolyan problémáik vannak, mint nekik. Zaklatás, kiközösítés valami testi hiba miatt, vagy épp családon belüli erőszak, bőrszín miatti csúfolás, ezek mind olyan témák, amikről amúgy nehezen beszélnek. Nehéz dolog a szegénység, nehéz olyan családban felnőni, ahol hiányzik az egyik szülő és még lehetne sorolni a nehézségeket. Szeretnének viszont hősök lenni, akár lányként, akár fiúként sárkányokkal harcolni, hőssé válni. Támogatni kéne a vágyaikat, nem visszafogni.

A műbotrány tárgya, az LMBT téma, néhány mesében van csak benne, ott is inkább érintőlegesen. Nekem úgy tűnt, mintha többször lett volna szó a genderváltásról, de mi ebben a gond? Ha erről szólna az egész mesekönyv, azzal sem lenne gond. A gond a felnőttek fejében van, azokéban, akik uniformizálni akarják a gondolkodást, elfojtani azokat a késztetéseket, ami nem illik bele a szerintük megfelelőbe. A gyerekek csak boldogok akarnak lenni, és nekünk az a dolgunk, hogy szabad életet, szabad teret, szabad gondolkodást biztosítsunk nekik. Nem birkanyáj kell a világnak, egyéniségek kellenek. Egyébként meg ne feledkezzünk meg arról, hogy ez nem egy kötelező olvasmány. Nem muszáj kézbe venni. Minden szülő eldöntheti, hogy megveszi-e a könyvet, felolvas belőle vagy sem.

Szabadságra vágyom, és nincs ennél erősebb érzés a világon. Utálom, ha mások által kijelölt keretekbe akarnak kényszeríteni, ha bele akarnak szólni a gondolataimba is. Nem tudnak.. Ez az egy, ami mindig megmarad egy gondolkodó embernek, a szellem szabadsága. Én ilyennek nevelem a gyerekeimet. Mellesleg teljesen mindegy, hogy fiút szeretnek vagy lányt, nekem az a fontos, hogy boldogok legyenek.

A könyv kivitelezése hibátlan, öröm kézbe venni, ehhez hozzájárulnak Bölecz Lilla  fantasztikus illusztrációi. Köszönöm a lehetőséget a kiadótól, hogy megismerhettem ezeket a meséket.

Borító: Részletgazdag, gyönyörű borító.

Kedvenc karakter: Konor, az őz

Szárnyalás:  Az elrabolt királykisasszony queer szereplői.

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: Az egész mesekönyv érzékenyít, engem is.

Értékelés:

 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted! 

 

Nyereményjáték: 

 

A mesekönyvben több Grimm mese feldolgozást is találtok, amik nagyon jól sikerültek. A nyereményjáték során a feladatod egyszerű! Az ismert Grimm mese adaptációkból találsz egy képet, neked pedig be kell írnod az adott mese címét a Rafflecopter doboz megfelelő sorába. (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.) 

Rafflecopter giveaway

Állomások:
Blogturné Klub 

11.17. - Sorok Között
11.18. - Nem félünk a könyvektől
11.19. - Readingspo
11.20. - Kelly & Lupi olvas
11.21. - Könyv és más
11.22. - Hagyjatok! Olvasok! blog
11.23. - Szofisztikált macska
11.24. - Utószó
11.25. - Sárga könyves út
 

 

Marie Pavlenko: Én vagyok a napod

Marie Pavlenko díjnyertes regénye, az Én ​vagyok a napod idén ősszel jelent meg a Menő Könyvek Kiadó gondozásában. Egy olykor humoros és szellemes, máskor szívfacsaró ifjúsági könyv turnéjára invitálunk most benneteket. Amennyiben felkeltettük az érdeklődéseteket, tartsatok velünk, és játsszatok a kiadó által felajánlott példányért.

 

Menő Könyvek 2020.08.24

380 oldal

Fordította: Tótfalusi Ágnes

Goodreads: 4,32

Besorolás: YA, kortárs, coming-of-age, LMBT-szál

Déborah úgy kezdi az érettségi évét, hogy egy pár cipője sincs, Isidore-nak, az utcáról felszedett kutyának köszönhetően, aki lázas szenvedéllyel rágja szét mindegyiket. De nem ez a legnagyobb baj, távolról sem ez…
Az a legnagyobb baj, hogy az édesanyja dühödt tempóban vagdossa szét a színes magazinokat, az apja pedig egy hosszú, göndör hajú ismeretlen nővel enyeleg.
Az érettségi pedig ott lebeg a láthatáron, és Déborah-nak sok segítségre, barátokra, bátorságra és humorra van szüksége ahhoz, hogy átvilágíthasson a tornyosuló felhőkön, mint a nap.

Mi alapján választok a könyvek közül? Mint mindenki más, természetesen megnézem a borítót és elolvasom a fülszöveget. Ezen könyv esetében egyik sem hatott rám különösebben, a szerzőt sem ismertem, mégis a cím megmozgatott valamit bennem. Pár éve a Neked adom a Napot nagy kedvencem volt, arra emlékeztetett a cím, nem is kellett csalódnom, pontosan olyan jó könyvet kaptam.

A másik vonzó ok az, hogy egy kis változatosságot vártam a francia környezettől, 99%-ban ugyanis amerikai ya történeteket olvasok, felüdülés néha eltérni a megszokott sémáktól.

 

A fülszövegben is olvasható, Déborah családi problémákkal küzd, konkrétan a szüleivel van baj,  mind a kettővel. Már a történet elején szembesül az olvasó az apuka félrelépésével, hiszen fényes nappal a lánya gimnáziuma felé sétál a nőjével, akinek külseje merőben más, mint az anyjáé, véletlenül sem összetéveszthetőek. Közben az anyuka meg furán viselkedik, a párizsi otthonukban felhalmozott újságokat szabdalja szét, kivagdossa a képeket órákon, napokon keresztül.

Közben elkezdődik a lány végzős éve, és valahogy nem sikerül a tanulásra koncentrálni,  a legjobb barátnőjével is megromlik a viszonya, mert Eloise összejön egy pasival, és attól kezdve mintha megfeledkezne Déborahról. Még szerencse, hogy új baráti társasága akad az utolsó tanévre, Jamal, a tarantulapókos srác és Viktor, az új tanuló lesznek vele jóban és rosszban. A tanév végére az is kiderül, melyik srác lesz a befutó Déborah szívében, és rendeződnek-e a családi problémák.

Olyan volt olvasni ezt a regényt, mint sok-sok sivár és egyhangú nap után kilépni a napsütésbe és érezni az arcomon a friss fuvallatot. A szerző csodálatos érzékkel szólaltatta meg a főszereplőt, ennek a lánynak valódi a hangja, igazi problémákkal kell szembenéznie. Enyhén szólva nem az a legnagyobb baja, hogy ki fogja meghívni a sulibálba, hanem az, hogy mi fog történni, miután az apja elköltözik, és ennek következtében az anyukája összeomlik.

Déborah szókimondóan, nagyon jó humorral mesél E/1-ben, igazi, mai szófordulatokkal, ami hitelessé tette számomra a hangját. Tisztában van vele, hogy nem tökéletes, értve ezt a külsejére éppúgy, mint a helyzetére az életben, de minden igyekezetével azon van, hogy alkalmazkodjon és javítson a lehetőségei szerint. Úgy éreztem, felültem mellé arra a bizonyos érzelmi hullámvasútra, végigutaztam vele ezen az úton, hol boldogan, hangosan röhögve a poénokon, hol szomorúan, kicsorduló könnyekkel küzdve. A felnőtté válás nem könnyű folyamat senkinek, átlagos családi élet mellett sem egyszerű rájönni, mi akarunk lenni, hová menjünk továbbtanulni, hogyan viseljük el a nehézségeket. Déborah az átlagnál nehezebb helyzetben van, hosszú az út, amin végig kell mennie az anyukájával együtt. 

Azért megjegyzem, nagyon megdöbbentett az anyukával történt dolog és nagyon drukkoltam a felépülésének. Kettejük kapcsolata megjárta a mélységet és lassú lépésekkel jutott egyre magasabbra, hogy végül kiderüljön, miért is választotta a szerző ezt a címet. Nagyon szeretem azokat a regényeket, ahol jó szülő-gyerek viszonyra lelek, mert sajnos inkább az a jellemző, hogy mennyire elhanyagolják a gyerekeiket, hol egyik, hol másik, vagy épp mindkettő szülő. Meg kell említenem, hogy az apukával való kapcsolatot is remekül ívelte a szerző, végiglépkedtünk vele is az elfogadáshoz vezető úton.

Imádtam az irodalmi utalásokat. Én is kb. Déborah korában olvastam a Nyomorultakat és én is ennyire oda voltam érte, mint ő. Minden egyes említésnek megvolt a mondanivalója. Ahogy nem voltak véletlenszerűek a fejezetcímek sem, mind dalokból, versekből vett részletek kissé átalakítva. Ennek jegyzéke megtalálható a könyv végén. 

Jamal és Victor a két srác, akik végigkísérik a lányt a történeten, mindkettő szuper karakter, akik meglepetéseket tartogatnak ám! Nagyon kellett az ő barátságuk a történetbe, hogy a családi drámát ellensúlyozza egy kis szerelmi szál is. De más izgalmak is akadtak, elég az hozzá, hogy Jamalnek tarantulái vannak, hatalmas terráriumban, egy alkalommal meg is szökik egyikük, nagy kalamajkát okozva, Victornak meg egyetemista barátnője van, de hát akadálya lehet ez egy bimbódzó szerelemnek? Mindketten igaz barátaivá válnak, akikkel akaratlanul is  olyan dolgot találtak ki, egy szójátékot, aminek később hatalmas jelentősége lesz, a Pompás Hulláknak.

Pár szót érdemel Párizs is, és a francia szokások, megtudhattam, hogy itt úgy osztályoznak a suliban, hogy az elérhető max 20-hoz viszonyítanak, például a dolgozat 14/20 az már jónak számít. Mint általában a középsulis regényekben, itt is szerepelt egy odafigyelő tanár, aki segítette Déborah magára találását, ő a filozófia tanár volt, egyben ebben az évben az osztályfőnökük is, és pontosan tette a dolgát, nagyon szerethető a karaktere.

Arra számítottam, hogy sokkal több szó esik majd az ételekről, de néhány croissanton meg macaronon kívül csakis pizzát meg sajtos tésztát ettek állandóan. Ez azért megdöbbentett, bár a magyar fiatalok se gulyást esznek, hanem szintén pizzát meg hamburgert.

Még egy szó a kutyusról! Isidore egy utcáról összeszedett kutyi, haláli volt, ahogy a "muszáj levinni pisiltetni" kötelességből hogyan válik Déborah életének biztos pontjává, hogyan lesz igazi kedvenc.

Örömmel teszem ezt a könyvet a kedvencek polcára, mert imádtam olvasni, meghatott, megnevettetett, elgondolkodtatott,  képes volt mély érzelmeket kiváltani, ugyanakkor szórakoztatott is a humorával. Érzékeny témákat érintett, és nagyon jól kezelte ezeket, a családi és baráti kapcsolatok fontosságát kiemelte és a regény végén megadta a válaszokat a kérdéseimre. Nem csak a young adult korosztálynak ajánlom, hanem  felnőtteknek is. 

Borító: Nehéz kérdés. Az ábráknak jelentősége van, de én sosem szerettem a szimbolikus borítókat. Az egyik francia kiadás itt jobbra, sokkal jobban tetszik.

Kedvenc karakter: Déborah, Jamal

Szárnyalás: A legviccesebb a jógaóra volt.

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: A regény közepén a csúcspont megrázó, a feszültség a befejezésig finoman ott van, a szerelmi szál aranyos.

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

NYEREMÉNYJÁTÉK

Déborah a történet során A nyomorultak könyvet olvassa, ezért a játék is ehhez a témához kapcsolódik. Minden állomáson találtok egy képet a 2012-es könyvadaptáció egyik szereplőjéről, a feladat pedig megfejteni, hogy melyik karaktert ábrázolja a kép, és beírni a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

ÁLLOMÁSOK

Blogturné Klub
10.19. Könyvvilág
10.21. Kelly és Lupi olvas
10.23. Csak olvass!

Elle Kennedy, Sarina Bowen: Ez a srác (HIM #1)

Végre érkezik magyarul a Könyvmolyképző Kiadónál Elle Kennedy és Sarina Bowen közös LMBT regénye, a HIM: Ez a srác! Az érzékien romantikus és imádnivaló regényről a Blogturné Klub tagjai mesélnek lelkesen, sőt, extra állomásokat is találsz. A turné végén 3 példányt kisorsolunk a szerencsések között!

Könyvmolyképző Kiadó 2018. december 04.
352 oldal
Fordította: Barthó Eszter
Goodreads: 4,33
Besorolás: LMBT, romantikus

Ők ketten nem egy ligában játszanak. Vagy mégis?

Jamie Canning sosem jött rá, miért veszítette el a legjobb barátját. Négy évvel ezelőtt a tetovált, nagyszájú, szabályszegő szobatársa minden magyarázat nélkül kizárta őt az életéből. Oké, tizennyolc éves korukban a nyári hokitábor utolsó éjszakáján

tényleg furán alakultak köztük a dolgok. De csak egy kis részeg hülyülés volt. Senki sem halt meg. Ryan Wesley már erősen megbánta, hogy annak idején belerángatta nagyon is heteró barátját egy fogadásba, ami próbára tette a barátságukat. Most, hogy egyetemi csapataik egymás ellen játszanak a nemzeti bajnokságon, végre lesz alkalma bocsánatot kérni. De elég egy pillantást vetnie a srácra, akiért időtlen idők óta odavan, és a fájdalom erősebb, mint valaha.

Jamie régóta vár válaszokra, de ehelyett egy újabb kérdést kell megfejtenie: vajon egy együtt töltött éjszaka tönkretehet egy barátságot? És ha nem, mi a helyzet hat együtt töltött héttel? Amikor Wesley megjelenik a táborban, hogy egy újabb forró nyáron át együtt edzősködjenek, Jamie-nek sok mindenre rá kell jönnie régi barátjával kapcsolatban… és önmagával kapcsolatban is.

Egyetlen szó kifejezi, hogy mi szükséges feltétlenül, mielőtt kinyitod ezt a könyvet: NYITOTTSÁG.

Ez a történet két férfi szerelméről szól, ezért, ha bármi ellenérzésed van ezzel kapcsolatban, kattints inkább tovább. Ám ha nyitott vagy, és elfogadó, egy nagyszerű romantikus történettel leszel gazdagabb. Én azon az állásponton vagyok, hogy a szerelem az szerelem, teljesen független ez az érzés a nemiségtől. Sajnos hazánkban még mindig kényes téma ez, könyvkiadás terén meg főleg, ezért nagyon örültem, amikor a Könyvmolyképző Kiadó friss megjelenései között, rubin pöttyösként láttam meg a regényt.

A tengerentúlon óriási rajongótábora van az MM regényeknek, méghozzá különféle korú hölgyek alkotják az olvasók zömét. De miért olvasnak a nők - a tiniktől a nyanyákig - férfiak közötti viszonyról? Kíváncsiak... Tudni akarják, hogyan működnek az érzelmek, milyen köztük a vonzódás, hogyan jönnek össze és milyen köztük a szex. Igen, erre is fel kell készülnöd,  ennek a regénynek szerves része a meleg szex, konkrétan, grafikus megjelenítéssel, pont, mintha két srác mesélné egymásnak az élményeit. Váltott szemszögű a regény, Wes és Jamie fejezetei váltakoznak, és meg kell hagyni, ritkán találkozom olyan éles váltásokkal, mint itt, akár a jelenet (szex) közben is változik a szemszög, szóval itt nem jön be, hogy a fejezet végén majd le tudod tenni a könyvet.

Két hokis srácról van szó a regényben, akik évről évre minden nyáron találkoznak a jégkorongos edzőtáborban, és pár hét erejéig legjobb haverokként edzenek és szórakoznak, feltöltve magukat élményekkel, hogy aztán az év többi részében várják a következő nyarat. A főiskola előtti utolsó nyáron szokás szerint ment az ökörködés, és egy fogadás kapcsán az utolsó éjjel kicsit összegabalyodnak a srácok. Egy lecumizás volt a vesztes "büntetése". Nos, Wes évek óta tudja magáról, hogy meleg, de Jamie-nek nem mondta el, és az éjszaka után hatalmas lelkiismeret furdalása támad, nem akarja elveszíteni Jamie barátságát, nem akarja, hogy úgy tűnjön, bármit is ráerőltetett, ezért szó nélkül eltűnik.  Négy év után, a főiskolák közötti bajnokság finishében Bostonban találkoznak újra, és tisztázzák ugyan a helyzetet, talán megmenthető a barátságuk, de ez csak nyáron igazolódik be, amikor is a régi hokistáborba immár edzőként térnek vissza. Persze közös szobán kell osztozniuk, és ezen a ponton már kitalálhatod, merre halad a történetünk.

A szerzők közül Sarina Bowent nem ismertem, de Elle Kennedy neve garancia volt számomra, hogy nem fogok csalódni, és így is lett. Gondolom úgy működik a közös írás, hogy a két főszereplőt megosztják maguk között, de nagyon egy hullámhosszon dolgoztak, mert nem találtam hibát a gyors váltások során sem. Rendkívül jól szórakoztam a két srác viselt dolgain, megtalálták a hangot a szívemhez, belevaló sportoló mindkettő, akik nem vetik meg az élet örömeit sem. Annyira összeillik ez a két srác, hatalmas barátság alakul közöttük az évek folyamán, ami Wes részéről minden nyáron szerelemmé alakul, amit magába fojt. Sok visszaemlékezős jelenet mutatja be őket kamaszként, külön örültem, amikor már edzőként, a mai gyerekek zűrjei kapcsán alig bírták ki röhögés nélkül, hogy már felnőttként kell megdorgálniuk őket, holott ugyanazokon a hibákon estek át pár évvel ezelőtt. Olyan sok felnőtt van, aki nem emlékszik a saját hülyeségeire, és csodákat vár a következő generációtól.

Szerintem ennek a szerelemnek a története akár mintapélda is lehetne. Olyan gyönyörűen haladnak lépésről lépésre, az érzelmeik kimutatásában és kimondásában éppúgy, mint a szex lépéseiben. Nyilvánvalóan vannak egyszerűbb fokok, és vannak a legnagyobb bizalomra épülő cselekedetek, amin szépen végighaladnak, megfelelően izgalomban tartva az olvasót. Ez a két srác jó felépítésű, izmos testtel rendelkező pasi, akiknek nem sok kell a szex beindításához, persze, hogy szívesen olvassák a nők (is) ezeket a forró jeleneteket. Az biztos, hogy sistergett közöttük a kémia. A hétköznapi életükben éppúgy egymásra hangolódtak, mint az intim együttlétekben, elcsépelt a szó, de tényleg egymásnak teremtette őket a két szerző. Wes évek óta biztos benne, hogy meleg, ez nála nem kérdés, de Jamie-nek már nehezebb feldolgoznia az érzéseit, de végül ő is rátalál az identitására. Bírtam benne, hogy a végére akart járni, próbát tett magán és meghozta a döntéseit.

A két srác családja ég és föld, nem is különbözhetnének jobban. A szerzők ezen keresztül is megmutatták a normális és a homofób hozzáállás közötti különbséget, ami más kapcsán is előtérbe kerül a regényben, szóval nem csak a kellemes oldala mutatkozik meg ennek a kapcsolatnak. Wes apja egy tuskó, pénzeszsák, az anyja meg kirakatnő, csak bólogat a férjének, nem viselik el a másságot, semmilyen szinten. Jamie családja viszont óriási, öt testvére is van, és mind idősebb, szóval edzettebbek is a szülők és baromi toleránsak. Egyszerűen nem téma, hogy milyen nemű a partnere, az a fontos, hogy boldoggá teszi a fiukat.

Örültem, hogy a végkicsengés a melegség felvállalása mellett szólt, akkor is, ha ez némileg veszélyeztethette volna a profi sportolókarriert.

A kisebb-nagyobb bonyodalmak különösebben nem voltak hatással a cselekményre, valójában egymás elfogadása és felvállalása volt a fő mondanivaló, amihez szép keretet adott a sport. A szerzők gyönyörű ívet adtak ennek a kapcsolatnak, nem volt semmi erőltetett benne, semmi durvaság. Sok humoros pillanat mosolyogtatott meg, imádtam mindkét srác dumáját, plusz Jamie családja nevettetett meg több alkalommal is, fergeteges volt a facebookos családi csoport kommentelése a coming-out kapcsán.

Az MM regények világába az egyik legjobb belépő ez a regény, remélem szeretni és élvezni fogja minden olvasó. Önmagában is élvezhető a regény, de van folytatása, remélhetőleg minél hamarabb megjelenik a magyar kiadás is.

Borító: Hot.

 

Kedvenc karakter: Mindkét főszereplő.

Szárnyalás: Nem tudok választani, annyi jó jelenet van, de a legjobb ötlet az egymásnak küldözgetett mókás ajándékok voltak.

Mélyrepülés: -

Érzéki mérce: Grafikusan ábrázolt meleg szexjelenetek, nem is kevés.

Értékelés:

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!!!

BELEOLVASÓ!!!

Nyereményjáték

Nagy örömünkre már több LMBT regény is megjelent itthon, így a játékunk során LMBT regények fülszövegeiből találtok részleteket. A feladatotok, hogy rájöjjetek mely könyvekről van szó, és írjátok be a regény címét a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Az először Claire Morgan álnéven, 1952-ben kiadott szerelmi történet McCarthy Amerikájában még botrányosnak számított. Ám az azóta milliós példányszámot is meghaladó Carol-t mára a leszbikus szerelem kultuszműveként tartják számon. Highsmith soha többé nem írt olyan érzékien, olyan líraian, mint ebben a regényben, amelyet egy személyes találkozás ihletett.

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista:

- 11.26. - Sorok Között Könyves Blog
- 11.28. - Hagyjatok! Olvasok! (extra állomás)
- 11.30. - Angelika blogja
- 12.02. - Deszy könyvajánlója
- 12.04. - Betonka szerint a világ
- 12.06. - CBooks
- 12.08. - Kristina olvas
- 12.10. - Sorok Között Könyves Blog (extra állomás)
- 12.12. - Hagyjatok! Olvasok!
- 12.14. - Kelly & Lupi olvas
- 12.16. - Sorok Között Könyves Blog (extra állomás)

John Corey Whaley: Nagyon logikátlan barátság

A Maxim Könyvkiadó jelenteti meg hamarosan a Printz díjas szerző, John Corey Whaley legújabb regényét Nagyon logikátlan barátság címmel. Hogyan lehet átvészelni a felnőtté válás éveit egy agorafóbiával és pánikrohamokkal küzdő srácnak? Egy önjelölt, ám nem éppen önzetlenül “gyógyító” lánynak talán sikerül kimozdítani a három éve bezárkózva élő Solomont. Kövesd végig a hét állomásos blogturnét, ha minden kérdése jó választ adsz, megnyerheted a három nyereménykönyv egyikét a kiadó felajánlásában.

Maxim Könyvkiadó - Dream válogatás 2016. 12.16
270 oldal
Fordította: Vince Judit Andrea
Goodreads: 4,07
Besorolás: YA, realista, mentális betegség, LMBTQ

A 16 éves Solomon agorafóbiától szenved, ami jelent némi nehézséget a hétköznapokban…

Három éve nem lépett ki a házból. A családja mindenben támogatja, online folytatja tanulmányait, de nem érzi úgy, hogy a szociális életből bármi is hiányozna neki. Azonban tudja, hogy nem élhet így örökké.

Egyszer csak az életvidám, oltalmazó és nyílt Lisa Praytor megjelenik, és a barátja akar lenni. Biztos benne, hogy tudna segíteni Solomonnak abban, hogy kimerészkedjen a négy fal közül. Abban is biztos, hogy ez a tapasztalat neki is segíteni fog abban, hogy megírja a lehető legtökéletesebb felvételi esszét a fősulira, amivel biztosan megkapná a pszichológiai program ösztöndíját. Eltökélve, hogy „megjavítja” Solt, Lisa belép a világába, együtt elbűvölő barátjával, Clarkkal, és nem sokkal később már egy váratlan, szoros kötelék alakul ki hármuk között. Azonban amint Lisa egyre többet tud meg Solról, valamint kapcsolatáról Clarkkal, elkezdenek lebomlani a falak, amiket magasan maguk közé építettek, és a barátságuk veszélybe kerül.

Nem ez az első olvasmányom a szerzőtől, idén jelent meg a Kobak című regénye is, ITT olvashatod róla a véleményem. Mivel a Kobakot nagyon szerettem, kíváncsian vártam, a külföldön erősen hype-olt Highly Illogical Behavior (ez az eredeti cím) vajon hogyan fog tetszeni.

Amint kirajzolódott az első fejezetek olvasása során az alaphelyzet, kezdtem aggódni, hogy egy kitalálható történetet kapok, amiben a mentális betegségben szenvedő srácot megmenti a kedves, helyes, de minden lében kanál leányzó és persze egymásba szeretnek. Biztosíthatlak, hogy semmi ilyesmiről szó sincs, Lisának egyébként is van barátja, de erről később.

Solomon avagy röviden Sol karaktere teljesen lenyűgözött. Abszolút tisztában van a betegségével, ismeri a pánikroham fázisait, tudja, hogy mit kell ilyenkor tennie, hogy ő és a környezete a legjobban vészelje át ezeket az időszakokat. Megjegyzem, a szerző maga is küzdött pánikrohamokkal, teljesen hitelesen írja le, mi történik a sráccal, anélkül, hogy tudományos szövegként hatna. Sol elutasítja az orvosokat, mert gyógyszerekkel akarják javítani az állapotát. Ő inkább elfogadja ezt az egészet és próbálja a legjobban kihasználni az idejét, amit szükségszerűen a házukban tölt. Elsősorban tanul, ugyanúgy leckét ír, mintha suliba járna, iszonyú jó feje van, egy évvel hamarabb fogja befejezni a középiskolát. A szabad idejében olvas, játszik, Star Treket néz és egyéb műsorokat. Azt vallja, hogy nem hiányzik neki a társasági élet, a szülei és a nagyija az egyedüliek, akikkel beszél. Óh, ezeket a szülőket klónozni kéne, nagyon tetszett a hozzáállásuk a betegséghez, és egyáltalán a fiuk viselkedéséhez. Minden döntésében támogatják, pozitívan állnak hozzá, megbíznak benne és ez nagyon fontos. Időt és teret adnak neki, nem kényszerítik semmire, felnőttként kezelik. Ugyanakkor úgy érzem, hogy sokan pont ezért fogják megszólni a szülőket, mert engedékenyek, de mivel Sol kipróbálta a gyógyszeres kezelést és csak rosszabbul lett tőle, így nincs mit a szemükre vetni.

Sol egyik remek tulajdonsága a kissé szarkasztikus humora. Az egész történeten át élvezhettem a viccelődését, és kell is ez a humor az érzelmek egyensúlyozásához, ugyanis jó néhány komoly, nehezebben feldolgozható jelenetet is kapunk, amikor bizony nem könnyű  levegőt venni.

Lisa nekem nem volt különösebben szimpatikus, mert nem bírom az ilyen lányokat, akik ennyire elterveznek mindent és a cél érdekében meggyőzik saját magukat is, hogy minden cselekedetük helyes és megkérdőjelezhetetlen. Egyrészt értem, hogy segíteni akar,  tényleg kialakul egy jónak induló barátsága Solomonnal, ez tagadhatatlan. De ott van minden pillanatában a számítás is, az önzőség, hogy úgy alakítson mindent, hogy neki jó legyen. Még szerencse, hogy a történet nem laposodik el, belép a képbe Clark, Lisa pasija. A két srác hamar megtalálja a közös hangot, hiszen számos közös pont van az érdeklődési köreikben, és Lisa egyszer csak azt veszi észre, szinte kívülállóként figyeli a srácokat, mert azok közben saját nyelvet alakítottak ki. Clark egy menő sportoló, helyes kinézettel, a személyisége viszont nem az általában ehhez párosuló kőbunkó típus, hanem végtelenül kedves és rendes pasi. Kicsit túl rendes is, és jelentősen visszafogott. Neki az első pillanattól nem tetszik Lisa viselkedése és a kipattanó botrány után igazából a Sol-Clark párosnak szurkoltam.

Ki nem hagynám a felsorolásból a nagymama karakterét! Imádtam! Megvalósította Sol álmát a medencéről és mennyire bejött! Pontosan úgy reagált mindenre, ami a legjobb volt az unokájának.

Szeretem a fiús könyveket, bár itt váltott szemszög van Sol és Lisa között (E/3-ban!), mégis inkább fiús, és ez a trillió lányközpontú könyv között valóságos felüdülés.

A szerző javára kell írnom, hogy volt bátorsága erről a témáról írni, ráadásul teljes hitelességgel. Nagyon kevés történet foglalkozik ilyen komolyan a pánikbetegséggel, jó leírást, jó magyarázatot és együttérzést nyújtva azoknak, akik tapasztalták már magukon a jeleket, tüneteket. Ezeket figyelembe véve mindenképp dicséretes, hogy Lisa végül nem tesz csodát, nem javítja meg Solomont. Más végkifejlet nem működött volna.  Különösen jó érzés volt az olvasás során, hogy bár van romantika, többféle aspektusból is, mégis nem a szerelem volt itt a hangsúlyos, hanem a nagybetűs Barátság. A kötelék, ami kialakult a szereplők között, az egy erős kapcsolat, ami többet kibír, mint egy-két vihar. A mentális betegek - legalábbis Solomon esetében - hosszú terápiát igényelnek, a legfontosabb elem az életükben az, hogy szeretve legyenek, ne érezzék magukat egyedül hagyva a problémáikkal.

A nyitott befejezés engedi továbbgondolni a történetüket és ez jól is van így, mert főleg a két srác nagyon a szívemhez nőtt, szeretnék úgy gondolni rájuk, hogy a barátság ereje az igazi gyógymód Solomonnak.  Mindenkinek ajánlom!

Borító: Eredeti, minden lényeges elem rajta van, kezdve az űrhajóval a zöld kocsiig.

 

Kedvenc karakter: Solomon, Clark

Szárnyalás: Muhaha, a medencés jelenet.

Mélyrepülés:  -

Érzelmi mérce: Nem a szerelmi szál a leghangsúlyosabb, de a meleg téma miatt 15+.

Értékelés:

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!!!

Nyereményjáték:

Solomon és Clark kedvenc sorozata a Star Trek, így a játékunkban a főszereplőket kell felismernetek, a sorozatbeli nevüket várjuk megfejtésként. A neveket írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő sorába!

A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésre jelentkezni a megküldött e-mailre. Ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz!

a Rafflecopter giveaway

Résztvevő blogok:

12.05 Kelly és Lupi olvas
12.07 Always Love a Wild Book
12.09 Deszy könyvajánlója
12.11 Sorok között
12.13 Zakkant olvas
12.15 Dreamworld
12.17 KönyvParfé

Becky Albertalli: Simon és a Homo sapiens-lobbi

A Libri Kiadó jelentette meg Becky Albertalli debütáló regényét a Simon és a Homo sapiens lobbi címmel. A könyv az előkelő ötödik helyen végzett a tavalyi Goodreads Best Young Adult Fiction szavazáson, azóta világszerte számos nyelven megjelent, végre a magyar olvasók is a kezükben tarthatják. Tartsatok velünk a regény blogturnéján és a játékunk keretében esélyetek lesz megnyerni a három példány egyikét a kiadó felajánlásában.

Libri Kiadó 2016. április 15.
324 oldal
Fordította: Weisz Böbe
Goodreads: 4,27
Besorolás: YA, GLBTQ, realista

Sokak szerint a tragédia ott kezdődik, amikor nem jelentkezel ki rendesen a leveleződből, és a féltve őrzött titkaid rossz kezekbe kerülnek. A tizenhat éves Simon Spierrel pontosan ez történt. Martin Addison pedig nem rest megzsarolni a fiút, hogy legyen a randiszervező csicskája, ellenkező esetben közszemlére bocsájtja a mailt a sulis Tumblren, ami köztudottan a Creekwood gimi pletykaközpontja. És akkor apu, anyu, a barátok, a tanárok és legfőképpen Blue is megtudja, hogy Simon MELEG.

Hogy kicsoda bluegreen118? Ezt még maga Simon sem tudja, bár több hete leveleznek haverokról, zenéről, oreozabálásról, vágyakról és félelmekről, no meg arról, hogy milyen ciki is ez a coming out-ügy. Blue valódi kiléte azonban teljes rejtély…

Simonnak fel kell vállalnia az érzéseit, még akkor is, ha az egész suli ezzel szekálja majd, vagy ha otthon kitagadják, hiszen Blue létezik, egy srác, aki csak rá vár, akiért érdemes…

Becky Albertalli első regényének hősébe immár 13 országban szerelmesek a lányok, és hát mit tagadjuk, a fiúk is.

Azt hiszem, a legjobb választás ezzel a szívet melengető történettel kezdeni az GLBTQ könyvek sorát azoknak a fiataloknak, akik éreznek vonzódást a témához, akikben megvan a nyitottság egy bizonyos szintje. Semmiképp nem azt szándékozom kifejezni, hogy csakis melegek olvashatnak meleg történeteket, nagy hiba, ha valaki ezt gondolja.

Pár éve megindult már a változás szele, egyre több kiadó vállalja be a korábban tabuként kezelt témákat, ilyen például a homoszexualitás. Tapasztalatom szerint nagy igény van ezekre a könyvekre, és a falakat leomlasztó David Levithan regényei után egyre több történet lát napvilágot a young adult zsáneren belül, növelve ezzel annak varázslatos sokszínűségét. A Simon és a HSL valósággal kiemelkedik a korábbi általam olvasott GLBT könyvek közül, mégpedig azzal, hogy egyszerre tud nagyon vicces, nagyon szerethető lenni és egyúttal meglepően komoly, igazi felnőtté válós olvasmány.

Simon egy jó fejű, jól tanuló, normális srác, rendezett családi körülményekkel, két lánytestvérrel és jó fej szülőkkel. Harmadikos a középiskolában, színjátszó körbe jár, vannak közeli barátai, akikkel gyakran együtt lóg, és igen komoly szerepet tölt be az életében a zene, szabályosan össze van nőve a lejátszójával. Nos, van még egy lényeges dolog, amit meg kell említenem, Simon meleg. Nagyon készül a coming-out-ra, a családjától nem tart, csak hát ez mégis egy nagy lépés, és még nem érzi késznek magát a bejelentésre. Simonnak van egy titkos levelezőtársa Blue, akiről ő is csak annyit tud, hogy ugyanabba a suliba jár, évfolyamtársak és szintén meleg. Ismeretlenül is nagyon közel kerülnek egymáshoz, megosztják a mindennapok gondjait, örömeit, és egyre többet éreznek egymás iránt. Ezt a levelezést egy véletlen folytán meglátja egy srác, aki zsarolni kezdi Simont, hogy a titoktartásért cserébe segítsen neki becserkészni Abby-t, Simon egyik közeli barátnőjét. A dolgok persze nem úgy alakulnak, ahogy azt elképzelik.

Simon karaktere átlagon felülire sikerült. Ezzel nem azt mondom, hogy hibátlan srác, a hibáival együtt alkotta meg remekül a szerző. Nekem a legjobban a nyitottsága, a szemlélete tetszett, úgy látta a világ dolgait, ahogy mindenkinek kellene, az emberi kapcsolatokban nem számít a vallás, a bőrszín vagy a nemi identitás. Imádtam a humorérzékét, ő egy olyan srác, aki mellett nem lehet unatkozni, nagyon szívesen lettem volna a baráti társaságának tagja. Szerettem a többieket is, Nick, Leah és Abby remek karakterek, a szerző jól megkeverte a szálakat és kerekedett itt még más plátói és valós szerelmi szál is.

A regény fontos eleme a zene, nagyon sok konkrét utalás van valós előadók zenéire, és a színjátszó csapat is zenés darabot ad elő, az Olivért. Ez a viszonylag sok popkultúrás utalás nem volt zavaró, mert azt éreztem, ez nagyon közel áll a karakterekhez, Simonhoz a zenék, a barátaihoz a képregények, animék.

A szerzővel kapcsolatban elismerően nyugtáztam, hogy nő létére tud férfi szemszöget írni, nekem semmi kifogásom nem volt Simon hangjával kapcsolatban. Szerettem a regény szerkezetét, az e-mail váltásokkal összefésült fejezeteket. Tetszett, hogy az egész coming-out folyamat Simon saját ritmusában zajlott, semmi sem volt erőltetve, elsietve. A szülők karakterei érdekesek voltak, nagyon jól viszonyultak a fiukhoz, mindenben támogatták, szinte túlzásba menően, éppen ezért kicsit álomszülőknek tűntek a számomra. Persze pontosan ilyen hozzáállást várnék el a szülőktől, mégis azt hiszem az életben nem egészen így van. Legalább az egyik szülő, főleg az apukák szoktak csalódottak lenni ebben a helyzetben.

A feszültséget végig fenntartja a szerző a nagy kérdéssel, vajon ki Blue, akinek személye persze meglepetés, én bevallom, nem találtam ki, de nagyon cukik voltak, mikor végre találkoztak. Az egész levelezés során szimpatikus volt, őszinte srác, aki még nem állt készen, hogy felfedje a kilétét. Messzemenően támogatták egymást Simonnal a lehetőségek szerint, ez mindkettőjükre jó hatással volt, nem beszélve a flörtölésekről, ami annyi pirulós élményt jelentett Simonnak. Érdekes belegondolni ebbe a kapcsolatfelvételi formába, a névtelenség mögé húzódva mennyivel közlékenyebbek leszünk, ki merünk mondani olyasmit, amit élőben nem.

Örülök, hogy végre olvashattam olyan ya történetet, amiben nem csak mellékszeplő a meleg karakter, hanem főszerepet kap. A szerzőt mindenképp szemmel tartom, remélem kapunk még tőle hasonló remek regényeket. Jó szórakozást a könyvhöz, és egy doboz Oreo legyen kéznél az olvasáshoz!

Borító: Eredeti, remek.

 

Kedvenc karakter: Simon, Blue

Szárnyalás: Oreo imádat, minden formában.

Mélyrepülés: -

Érzéki mérce: Nagyon ízlésesen megírt csókokról olvashatunk, a ya keretein belül maradva.

Értékelés:

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!!!

Csak hogy érezzétek, mennyire le vagyunk még maradva a hazai kínálattal.... Simon bezzeg....

Nyereményjáték:

Mostani játékunk egyben könyvajánlóként is szolgál, mivel minden állomáson egy-egy, magyar nyelven megjelent, LMBT témájú regény borítójának apró részletét találjátok. Ha ügyesen nyomoztok, akkor a turné végére nem csupán kilenc, olvasásra érdemes könyvet fedezhettek fel, hanem esélyetek nyílik megnyerni a Simon és a Homo sapiens-lobbi három példányának egyikét.(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

a Rafflecopter giveaway

A blogturné állomásai:

04.22. - Always Love A Wild Book
04.24. - Angelika blogja
04.26. - Media Addict
04.28. - Deszy könyvajánlója
04.30. - Kelly és Lupi olvas
05.02. - Bibliotheca Fummie
05.04. - Szembetűnő
05.06. - CBooks
05.08. - Dreamworld

Róbert Katalin: Kezdjetek el élni!

Róbert Katalin: Kezdjetek el élni! című  lebilincselő története szerelmek, vágyak és csalódások között vezet egy új jövő felé. Ismerd meg a főhősöket, járd velük végig az utat, akik közel a harminchoz úgy döntenek, végre elkezdenek élni, szívből, igazán!

Tarts velünk a blogturnén, éld át velünk az élményt, és ne felejts el játszani, hogy a tiéd lehessen a három nyereménykönyv egyike a Könyvmolyképző Kiadó felajánlásában!

Könyvmolyképző Kiadó Arany pöttyös sorozat 2015. 12.02.

296 oldal
Besorolás: felnőtt, realista, GLBT

Meg kellett hoznom egy döntést, és ezt most egyedül kell végigcsinálnom. Ha fontos vagyok neked, tiszteletben tartod, hagysz nekem időt, és megvárod, amíg én jelentkezem.

Marci mindössze ennyit ír a feleségének, barátainak és az édesanyjának, amikor kilép a lakása ajtaján, hogy megtegye azt, amire már évek óta készült.

Mint a gyámkő, ha kimozdul a helyéről, szerettei életében olyan omlást jelent az eltűnése.

Vajon mit kell feladnia feleségének, hogy visszakaphassa régi életét?

És a többiek? Mihez kezd nélküle a sodródó Zsófi, mivel kell szembenéznie a meleg Vencelnek, és mire döbben rá Margó, aki talán az életét is feláldozná a gyermekeiért?

Egy biztos: dönteniük kell. Visszatérnek a biztonságos, de zsibbasztóan szürke hétköznapokhoz, vagy elkezdenek végre élni – mielőtt túl késő lenne?

Róbert Katalin lebilincselő története szerelmek, vágyak és csalódások között vezet egy új jövő felé.

Kik vagyunk? Mit tehetünk, ha az életünk új utakra hív?

Róbert Katalin első regénye, a Szívből, színből, igazán engem elvarázsolt tavaly, a történet és a karakterek is emlékezetesek maradtak. Nem volt kérdés számomra, hogy lecsapok a szerző második regényére is és megkaptam újra azt az élményt, amit elvártam.

Katalin  nagyon szépen fogalmaz, nem csoda, hogy az arany pöttyös sorozatban jelent meg a regénye, ez a történet a szépirodalmi polcokon is megállja a helyét.

A gimnáziumi évek óta szoros barátságot ápol Marci, Zsófi és Vencel, hármójuk élete összefonódott, törődnek egymással,   bármilyen probléma esetén segítik egymást, de ami még fontosabb, összejárnak és meghallgatják egymást, megosztják a véleményüket.

A konfliktust Marci idézi elő, amikor a fülszövegben is olvasható üzenetet hátrahagyva, nagyjából minden előzmény nélkül eltűnik. A két barátján kívül a felesége és az anyja kapja meg az üzenetet, és elindul a találgatás, az előzmények felgöngyölítése, a visszaemlékezések, amik talán megadhatják a magyarázatot. Marci két hét után visszatér, de mindannyiuk élete innentől megváltozik.

Nem is emlékszem már, mikor fordult elő utoljára, hogy kapcsolati térképet készítettem egy könyvhöz. Nos, itt már az elején elvesztettem volna a fonalat, ha nem jegyzetelek, mert ember legyen a talpán aki elsőre megjegyzi a rengeteg karaktert és viszonyt. Marci a legsikeresebb a három barát közül, ő már önálló lakással bír, családot alapított, felesége van, Barbi és egy nagyon menő  állásban dolgozik. Édesanyja, Margó is meghatározó szereplője a történetnek, ő az idősödő anya, akinek kirepülnek a gyerekei az életéből és hirtelen nagyon egyedül marad, egy közömbös házastárssal a nyakán. Zsófi a triumvirátus hölgy tagja, akinek épp az a heppje, hogy nős pasikat csábít el, miközben a feleségekkel is összebarátkozik, élvezi, hogy tőle függnek kapcsolatok, amiket előszeretettel zúz szét. Vencel képviseli a meleg szálat a történetben, ő Gáborral él együtt, aki tanár és történetesen Barbi kollégája.

A regény tehát ezeknek a szereplőknek váltakozó szemszögéből íródott, mindegyiküknél E/3 személyben, ami tulajdonképpen hozzájárult, hogy mindegyik szereplő gondolatait átlássam. Fontos elem, hogy a történet nem lineárisan íródott. Sokan nem szeretik az időbeli ugrálást, én kifejezetten örülök ennek, szeretem a múltidézős visszatekintéseket. Nos, itt bőven volt alkalmam az odafigyelésre, mert gyakran  találtam magam a múltban.

Azt gondolom, minden felnőtt olvasó meg fogja találni ebben a történetben a neki szóló mondanivalót, amit a szerző  nagyon ügyesen tár elénk a karaktereken keresztül. Egyik fő gondolat az, hogy nem szabad leragadni abban az állapotban, amit én vegetálásnak hívok, amikor rutinszerűen telnek a napok egymás után, az ember megelégszik a langyos állóvízzel és nem él, csak létezik. Igenis célokat kell kitűzni magunk elé, nem kell nagy dolgokat, de mindig legyen valami, ami előbbre visz. Másik fő mondanivaló - számomra legalábbis ez jelentős volt - a szabadság. Utálom a korlátokat, akár kapcsolati, akár térbeli, vagy anyagi. Mindig van megoldás, aki keres, az talál lehetőségeket. Szárnyaszegett az, aki engedi megnyirbálni a szárnyait.

Margó szála megoldatlan maradt. Ezt fájlaltam, hiszen nekem is egy felnőtt meg egy félig felnőtt gyerekem van, akik ki fognak repülni mellőlem. Nem tudtam vele azonosulni, mert láthatóan elcseszte az életét, struccpolitikát folytatva élt, pedig lett volna alkalma változtatni. A gyerekek részéről tiszteletlenséget éreztem, és ez nálam főbenjáró bűn egy utód részéről. Margó gyenge volt, és bizony nagyon sok ilyen nő él szerte a világon, akik későn jönnek rá, nem éri meg a csupán a gyerekek miatt fent tartani egy házasságot, mert nem hálálják meg garantáltan.

Vencel egy poén volt ebben a történetben. Külön imádtam a Vensz becenevet! Az ő meleg kapcsolata Gáborral volt az egyetlen igazi, őszinte, feltételek nélküli szerelmi kapcsolata a történetnek. Tetszett, ahogy képes volt változtatni többször is az életén, és bebizonyítja, hogy 30 évesen sem késő újra nagy dolgokba kezdeni.

Zsófiról egy szót sem írok, ez személyes terület. Elég annyi, hogy vannak ilyenek az életben is. Kurvák. Megérdemelte amit kapott.

Marci belőlem kettős érzést váltott ki. Egyrészt imádtam, hogy menni akar és fejlődni. Másrészt bennem motoszkált a  gondolat, hogy vajon helyre tudták volna hozni a kapcsolatukat, minden ismeret birtokában? Nemrég olvastam,  Steve Jobs nyilatkozta halála előtt, mennyire nem éri meg a vagyont hajszolni, ha az élet meg elrobog melletted.

Az, ahogy a vége alakult, egy idő után sejtettem, egy bizonyos visszaemlékezést olvasva. Szerintem remek befejezése a történetnek.

Összességében nagyon ajánlom a könyvet minden felnőtt olvasónak, nekem mindenképp hasznosnak bizonyult, megerősített abban, hogy az életet élni kell, méghozzá szabadon.

Borító: Szimbolikus, nem is tudnék mást elképzelni, mint az idő kifejezését.

 

Kedvenc karakter: Vencel

Szárnyalás: Kyoto

Mélyrepülés:  -

Érzelmi mérce: Felnőtt olvasóknak ajánlom.

Értékelés:

BELEOLVASÓ

Ha megtetszett, itt megrendelheted

Játék:

A regény egyik főhőse egy könyvesboltban dolgozik, és gyakran találkozik lehetetlen vásárlói kérésekkel, amikor egy-egy rövid leírás alapján kéne kitalálnia, melyik könyvet keresi az illető. Most kiderül, hogy Te milyen lennél egy könyvesboltban! Íme, öt regény, ahogy egy vásárló kérné. Felismered mire gondol? Ha igen írd be a rafflecopter doboz megfelelő sorába. Sok sikert!
A kiadó sajnos csak magyarországi címre postáz. A győztest e-mailben értesítjük, amire 72 órán belül választ várunk, különben sajnos újra kell sorsolnunk.

3. állomás feladványa: “Ő, izé. Keresek egy könyvet. Az első részben elrabolták a csajt, és cicának hívta a mestere. Annak a folytatása megvan már?”

a Rafflecopter giveaway

A blogturné állomásai:

12.05. – Media-Addict.hu
12.12. – Deszy könyvajánlója
12.20. – Kelly & Lupi olvas
12.27. – Szembetűnő
01.02. – Zakkant olvas

Rácz-Stefán Tibor: Túl szép

A Könyvmolyképző Kiadó gondozásában jelent meg Rácz-Stefán Tibor második regénye, a Túl szép. A Fogadj el! véresen komoly témái után a szerző kicsit könnyedebb vizekre evez, de természetesen főhősei ezúttal sem ússzák meg gondok nélkül. 

A Blogturné Klub bloggerei hat állomáson keresztül követik a túlsúlyos, de aranyszívű Márk és a jóképű, utat vesztett volt sportoló, Olivér kalandjait. 

Tarts velünk, és ha ügyesen úszol az akadályok között, a könyv egy példányát is megnyerheted!

Könyvmolyképző Kiadó 2015. 
384 oldal
Besorolás: new adult, GLBT

A túlsúlyos Márk mindennél jobban vágyik rá, hogy végre igazán szeressék. Mégis, azt hiszi, hogy a súlya miatt nincs joga a szerelemre. Elkeseredésében finomságokba fojtja bánatát.

Vajon a csupaszív srácra rátalálhat a nagy Ő?

Képes lesz elfogadni önmagát?

Olivér profi úszó, ám doppingbotrányba keveredik, eltiltják a versenyzéstől, és darabjaira hullik az élete. Azt sem tudja, mit hoz a holnap, a szerelemre gondolni sem mer.

Újjáépíthetjük a nulláról az életünket?

Rátalálhatunk az igazira akkor is, ha nem keressük?

A két fiú közös munkahelyen kezd el dolgozni. Előbb megismerik egymást, aztán a titkaik is felszínre bukkannak. De kialakulhat köztük több, mint barátság? Vagy csak a külső számít?

Van egy pont, amikor az ész a szív útjába áll…

Most az egyszer nem tudok távoli hangon "a szerző így, a szerző úgy" módban bejegyzést írni, egyrészt mert ismerem Tibit, másrészt a csapatunk tagja, így nem járja a hivatalos hangnem. Nem leszek kíméletlen, nem fogok csak a jó dolgokról írni, kedves rajongók, ez az én véleményem.

A Fogadj el! című regény volt Tibi első megjelenése (véleményem itt olvasható), aminek erőssége a meleg szál és az iskolai zaklatásra való figyelemfelkeltés volt - legalábbis számomra ez maradt meg az olvasás után. Erős kezdésnek tartottam, és bíztam benne, hogy további megjelenések várhatóak Tibi tollából.

A Túl szép sok szempontból tartogatott újdonságot, főképp azt, hogy most egész más korosztály szerepel a történetben, 18 éven felüli karakterek kerültek a középpontba, főiskolások, egyetemisták, tehát egy new adult műfajú történetbe csöppentem. Megörültem ennek, mert a Fogadj el!-ben pont túl fiatalnak találtam a szereplőket egyes témákhoz, és fel voltam készülve rá, hogy itt sem rózsaszín cukormázas lovestory-ról fogok olvasni, hanem buktatóktól hemzsegő meleg kapcsolatról.

A regény egyértelműen karakterközpontú, Márk és Olivér kapcsolatára épül a történet. Szerencsére a kedvencemet, a váltott szemszöget kaptam, ami segített mindkét főszereplőt jól  megismerni. Márk túlsúlyos, de szerintem ez egy nagyon enyhe jelző, Márk ugyanis betegesen kövér. Másfél mázsának titulálja magát a könyvben, és ez szerintem egy 18 éves fiúnál már nem csak  túlsúly. Édes drágám, be is vallja, hogy imád enni, vicces volt olvasni az ízrobbanásokról a szájában, amit a kellően zsíros vagy édes kaják habzsolása váltott ki. Aztán már nem tudtam nevetni ezen az önirónián. Sajnos a környezetének drasztikusan hatni kellene rá, nem szabad egy barátnak, egy családtagnak hagyni, hogy idáig fajuljon a helyzet. Amikor Márk hirtelen úgy dönt, hogy muszáj "azonnal" lefogynia, a legrosszabb módszert választja, a szinte éhezést, erőltetett edzéssel. Örülök, hogy Tibi kihangsúlyozta, mennyire rossz ez, ennek súlyos következményei lehetnek. A jó megoldás a szakemberhez fordulás  egy valódi életmódváltással párosulva. Márk karaktere egyébként biztató, meglehetősen jól lett felépítve. Elindult a félős, vidéki srác pesten stílusból, aki mindig lesüti a szemét, kizárólag halkan beszél, stb és eljutottunk a magát felvállaló srácig, aki igyekszik tenni az egészsége érdekében, nem csupán azért akar változni, mert azt hiszi kövéren nem lehet őt szeretni. A szóhasználatával nem voltam megelégedve, túl kisfiús volt, én ezt a mai világban nem tudom elképzelni, hogy egy srác micsodájaként emlegeti a farkát, még a kifinomult neveltetésűeknél sem.

Tibi előszeretettel alkalmazza a "márkásítást", ahogy magamban hívom azt, ahogy egy szerző a saját kedvenceit, vagy egyéb népszerű, valós filmeket, sorozatokat, zenéket beépít a történetébe. Van egy mérték, amin felül ez már zavaró. Más az, ha eleve egy rock sztár a főszereplő vagy színész, és ez kötelező elem, de itt és az előző regényében is Tibi túlzásba viszi ezt. Ciki érzés, ha valamit nem ismer az olvasó ezek közül, mintha kimaradna valami belsős infóból. 

Olivér. Nos, ő egy nagy fehér folt nekem. Mert ilyen srác nincs, nem létezik. Tibi szavait idézem: "Attól tartok, ilyen csodák csak a mesékben és Hollywoodban léteznek." Ez így van. Olivér meseszép, jótestű, sztársportoló, aki doppingolt, épp most telt le az egy év eltiltása. De mivel a korábbi keresetét rég eltapsolta, dolgoznia kell az egyetem mellett, így kerülnek egy munkahelyre Márkkal. A figyelmét meg az kelti fel, hogy Márk nem veszi észre őt, nem hajlandó vele szóba állni,  a beszélgetést is "ki kell érdemelni". Bocsánat, de ez a helyzet annyira életszerűtlen, mint maga Olivér karaktere. Oké, lépjünk túl ezen, elfogadom, hogy vonzalom támad benne Márk iránt. Nos, az ő kettősük az, amiért érdemes elolvasni a könyvet, mert amihez Tibi nagyon jól áll hozzá, az a kapcsolatépítés, fejlesztés, az érzelmek ábrázolása. Tetszett a folyamat, amin keresztülmennek, a hibázások, a haragszomdeodavagyokérted, a lassúság, a türelem, és a beteljesülés.

Tetszett, hogy Olivérnek inkább fiúbarátai voltak, míg Márknak barátnői. Ez valahogy azt sugallta, hogy a kapcsolatban Olivér lesz az aktív, a domináns fél, fura is lett volna másként. (Huh egyébként egyáltalán nem fura, ha a kedves olvasó végig azon lamentál, hogy fognak ezek szexelni?)

A mellékszereplők közül Dorina szerepelt a legtöbbet, bár őt egyáltalán nem értettem. Nekem túl hullámzó volt ez a karakter, hol merészen pasizott, hol kétségbeesve gyötrődött. Anyukám, ha a dolgok jó oldalát élvezed, a következményekkel is meg kell küzdeni. Örültem, hogy Márk is így gondolja, és nem hozott rossz döntést a lány helyett. Később meg még ő volt megsértődve. Őszintén, nekem ő nem hiányzott volna az egészből.

Szerettem a történetben, hogy Márk odavan Budapestért, szeret sétálni és új szépségeket felfedezni. (némi problémám itt is volt a hely és kilátás kapcsán, de ez nem a történethez kapcsolódik szorosan)

Összességében mindenképp érdemes elolvasni Tibi könyvét, határozott fejlődést mutat az első regényéhez képest, igazán kíváncsian várom, vajon milyen lesz a mesebeli harmadik.

Borító: Sajnos nem nyerte el a tetszésem.

Kedvenc karakter: -

Szárnyalás: Tetszett, hogy belekerült a történetbe a melegbár. Erre szerintem minden hetero is kíváncsi.

Mélyrepülés: Az utcai verekedés durva volt. Azért megverni valakit, mert kövér, ilyenről még nem hallottam.

Érzéki mérce: Szerintem a könyv a meleg szex miatt 18 éven felülieknek való. 

Értékelés:

Ha megtetszett itt megrendelheted!

Nyereményjáték

A könyv egyik főszereplője versenyszerűen úszott, és nem is volt rossz benne. Mostani játékunkban minden állomáson híres és sikeres úszókról találtok fotókat - magyar és külföldi úszókról egyaránt -, a Ti feladatotok pedig nagyon egyszerű: írjátok be a Rafflecopter doboz megfelelő sorába, hogy hívják. 

Megéri játszani, hiszen három szerencsés megnyerheti a Túl szép egy-egy példányát.

Medencére fel!

Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre szállít. A nyerteseket e-mailben is értesítjük, innentől számított 72 órán belül várjuk a jelentkezésüket, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

A turné menetrendje

12.06. Deszy könyvajánlója
12.10. Letehetetlen
12.12. CBooks
12.18. Zakkant olvas
12.20. Kelly és Lupi olvas
12.22. Dreamworld