Az életünk pillanatok sokasága. Pillanatoké, melyeket különböző emberekkel töltöttünk, történeteké, melyeket ezek az emberek hoztak magukkal. Körbevesznek, egybegyűlnek, egésszé tömörülnek, végül így alkotják meg a saját történetünket.
Mert mindenkinek van egy története…
Benyák Zoltánnak is volt egy, melyből egy nagyszerű és felkavaró könyv született: a Csavargók dala. Tarts velünk november 7-19-ig, hogy Te is részese lehess a könyv nyújtotta élménynek, olvass interjút az íróval, és nyerd meg a regény egy példányát!
280 oldal
Besorolás: felnőtt, realista
Minden úgy kezdődött, hogy három csavargó talál egy
gyereket a szemétben. Három lehetetlen alak. A rovott múltú, aki többet
volt már börtönben, mint szabadlábon. A bolond óriás, akitől minden
sikátorban rettegtek, és éjszakánként magában beszélt. A fiú az
összekuszálódott életével, és önpusztító hajlamaival.
És persze a kidobott kislány.
Azután minden a feje tetejére állt. Emberek haltak meg, utcákat emésztett fel a tűz. A városban elszabadult a pokol.
Mi pedig csak néztük a közönyösök világát, a nincstelenek harcát,
ahol mindenki kitörni vágyik. Az őrület közepette azon gondolkodtunk, mi
történik majd a magatehetetlen élettel, meddig marad meg ezen a helyen,
ahol az élet egyszerre ilyen értékes, és értéktelen, és ahol olykor
szemétre dobjuk mindenünket.
A Csavargók dala egy rég várt könyv nálam, ugyanis nagyon megszerettem a szerzőt már az Ars Fatalis olvasása során. Számomra egészen új, varázslatos írásmódot képvisel, és ezt a remekelést folytatta a Az idő bolondjai kötettel is. A Csavargók dala azonban egészen más olvasásélményt adott, valósággal kipattintott a komfortzónámból.
Hajléktalanokról, csövesekről szóló könyvet egy - két alkalommal olvastam eddig, talán a No és én volt a legutóbbi, viszont egy buszvégállomás mellett lakom, a harmadik emeletről van némi rálátásom az itt összeverődő hajléktalanokra. Volt itt már nevetés, sírás, szerelmi dráma és verekedés, pont mint Benyák Zoltán könyvében.
A kuka alapvető beszerzési forrás a csöveseknél, el is hiszem, hogy rengeteg használható dolgot és élelmiszert találnak benne, már ha csak a magam kidobott szemetéből indulok ki. De Kócos, Priusz és Flúg ezen a hajnalon egy pár hónapos csecsemőt talál a kukában, némi papírpénzzel a pelenkájában. A felvetődő kérdés rengeteg, de egy biztos, a gyerek nem véletlenül került a szemétbe. Az elhagyott, hideg cementgyár területén húzzák meg magukat a sorstársaikkal, és még aznap elhatározzák, hogy megkeresik az anyját. Elkezdődik valami új az életükben, és ahogy lassan megismertem őket, úgy rajzolódott ki előttem egy idegen, de mégis félelmetesen ismerős város képe, tele kegyetlenséggel, fájdalommal. Mindhárom karakter múltjába betekintést enged a szerző, visszaemlékezős részek leírásával, többnyire döbbenetes és gyomorforgató jelenetekkel találkoztam, amikről addig nem gondoltam volna, hogy bárkivel megtörténhet az életben. De mégis. Kellett hozzá egy szellemileg visszamaradt, nagyon nehéz gyermekkorú fiatalember Flúg, és a fiatalon ígéretes lehetőségek előtt álló Priusz, aki aztán a nevéhez híven végigbűnözte az életét. Egyetlen szimpatikus karakter Kócos, aki a legnagyobb titkokat rejtegeti, és hármuk közül a legjobb lélekkel van megáldva. Kölyök megjelenése elindít benne egy folyamatot, valami reményféleséget, ha megmenti ezt a gyereket, az ő lelke is megmenekül.
Olvashattam én bármilyen borzalmakról, attól még nagyon élveztem, annyi, de annyi apró jel, mondat, gondolat lakik a könyvben, ami igazi kincs. Ha lehet egy tízemeletes zuhanást "csodálatosan" megírni, Zoli bizony megtette. Imádtam azt a részt. Csakúgy mint a tizenhármakat a folyó mélyén, de nagyon tetszett a kihallgatásos jelenet is. Az éjszakai járat. Futni a vonat felé, az utolsó pillanatig, halálos.
Kedvenc mondataim a csavargó költő falra írt gondolatai adták, melyek közül a legjobb ez volt:
"Istennek bocsánatot kellene kérnie a világ miatt." Pontosan.
Remek ötlet volt a papírpénz útját végigkövetni a történeten, ami a pelenkából került elő, természetesen először Priusz lopja el, hogy piát vegyen, és megannyi állomás után viszontláthattam a történet végén.
Nagyon apró adagokban, de mosolyogni is tudtam egy-két részen.
"Madame Bizsu kocsmáját Hol rontottam el az életem? csapszéknek nevezték- Madame sokat gondolkozott, hogy milyen frappáns nevet adjon a szórakozóhelynek, és végül ezt a mondatot választotta, ami a legtöbbször hangzott el e kietlen falak között."
"A rafinált kávé fél adag, többször is felhasznált kávézaccból lefőzött frissítő, valamint hamisított rum elegyeként szerepelt a sosem létezett itallapon, és képes volt igazán emlékmentessé tenni az estét."
Örülök, hogy olvashattam ezt a könyvet. Minden csavargónak megvan a maga története, és remek dolognak tartom, hogy Benyák Zoltán szemével bepillantást nyertem ebbe a világba, ami valójában létezik, itt van körülöttünk. Azt kívánom, jusson el a könyv minél több felnőtt olvasóhoz! Aki pedig szeretne jót tenni a környékén élő hajléktalanoknak, az aprópénz dobásán kívül a képen láthatóhoz hasonló csomag összeállításával is segíthet.
Borító: Nagyon tetszik!
Kedvenc karakter: Kócos
Szárnyalás: Az utolsó fejezet feltette a koronát a történetre!
Mélyrepülés: -
Érzelmi mérce: Felnőtt olvasóknak ajánlom!
Értékelés:
Nyereményjáték:
Benyák Zoltán egészen egyedi stílusú író, keze alól mégsem kerülnek ki sohasem hasonló témájú, de még csak hasonló műfajúnak nevezhető könyvek sem.
Nyereményjátékunk során minden blogon elrejtettük egy-egy már megjelent regényének fülszövegét és borítóját. Feladatotok az lesz, hogy írjátok meg nekünk - a rafflecopter doboz megfelelő kérdéséhez -, hogy az egyes blogokon található könyvének ki volt a főszereplője.
(Némely könyv esetében több válasz is elfogadható!)
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! Amennyiben a nyertes 72 órán belül nem válaszol a sorsolás után kiküldött értesítő emailre, úgy új nyertest sorsolunk!
6. könyv 6. főszereplő
6. könyv 6. főszereplő
Minden úgy kezdődött, hogy három csavargó talál egy gyereket a szemétben. Három lehetetlen alak. A rovott múltú, aki többet volt már börtönben, mint szabadlábon. A bolond óriás, akitől minden sikátorban rettegtek, és éjszakánként magában beszélt. A fiú az összekuszálódott életével, és önpusztító hajlamaival.
És persze a kidobott kislány.
Azután minden a feje tetejére állt. Emberek haltak meg, utcákat emésztett fel a tűz. A városban elszabadult a pokol.
Mi pedig csak néztük a közönyösök világát, a nincstelenek harcát, ahol mindenki kitörni vágyik. Az őrület közepette azon gondolkodtunk, mi történik majd a magatehetetlen élettel, meddig marad meg ezen a helyen, ahol az élet egyszerre ilyen értékes, és értéktelen, és ahol olykor szemétre dobjuk mindenünket.
És persze a kidobott kislány.
Azután minden a feje tetejére állt. Emberek haltak meg, utcákat emésztett fel a tűz. A városban elszabadult a pokol.
Mi pedig csak néztük a közönyösök világát, a nincstelenek harcát, ahol mindenki kitörni vágyik. Az őrület közepette azon gondolkodtunk, mi történik majd a magatehetetlen élettel, meddig marad meg ezen a helyen, ahol az élet egyszerre ilyen értékes, és értéktelen, és ahol olykor szemétre dobjuk mindenünket.
Résztvevő blogok:
11/07. Roni Olvas
11/09. Deszy Könyvajánlója
11/11. Bibliotheca Fummie
11/13. Kelly & Lupi Olvas
11/15. Könyvszeretet
11/17. MFKata Gondolatai
11/19. Könyvgalaxis
