Julien Sandrel: A nap felé

 

Julien Sandrel, A csodák könyve című kötet írójának most egy újabb regényét ismerhetik meg a magyar olvasók. A nap felé című kötet egy rendkívül szerethető, ugyanakkor szívfacsaró utazást tár elénk, melyben megismerhetjük Tess, Sacha és Sienna nem mindennapi történetét. Tartsatok velünk, ismerjétek meg ezt a különleges regényt, ha pedig nektek kedvez a szerencse nyerhettek is egy példányt a kötetből.

General Press, 2022

304 oldal

Fordította: Kaló Krisztina

Goodreads: 4,31

Besorolás: realista

Egyetlen fénysugár is eloszlatja a sötétséget

2018-ban Tess Toscanába indul, hogy a lányához, Siennához és annak színész nagybátyjához, Sachához csatlakozva pár feledhetetlen napot töltsenek el együtt. Útközben meglátogatja a legjobb barátnőjét Genovában, a viszontlátásnak azonban nem sokáig örülhetnek. A genovai autópályahíd leszakad, Tesst a tragédia után eltűntnek nyilvánítják.

Amikor Sacha tudomást szerez a katasztrófáról, a Tess-szel közösen felépített világuk is a darabjaira hullik. Mindössze pár órája van arra, hogy meghozza élete legfontosabb döntését, amely nemcsak a saját, hanem a kislány életét is meghatározza majd. A helyzetét nehezíti, hogy Tessről kiderül, talán még Sachánál is jobb színész, mindenesetre közel sem az a nő, akinek mutatta magát.

Julian Sandrel nem mindennapi története nagyon is mindennapi üzenetet hordoz. Pontosabban olyat, ami átsegít a mindennapokon – toszkán utazás lélektől lélekig.

Elég volt annyit olvasnom a fülszövegből, hogy Toscana és azonnal érdekelt a történet!

Sacha életművész. Szó szerint. Alapjában véve színész, de abból ugye Olaszországban sem lehet megélni, ha nem vagy tehetséges vagy felkapott, így bármilyen munkát elvégez, amit megfizetnek (ahogy mondta, "persze csak azt, ahol nem kell embert ölni").

Tess pedig egy férfit keres, aki a kislányának eljátszaná a nagybácsi szerepét. Hogy miért, az először mindenki számára rejtély, de olyan fizetést ajánl fel Sachának, hogy a férfi belemegy a furcsa munkába.

Majd három évet ugrunk az időben. Sacha már majdnem családtagként "dolgozik" Tessnél, a kislánya, Sienna már ténylegesen nagybácsiként kezeli a férfit, Tess és Sacha között pedig alakul valami. De mielőtt bármi is kibontakozhatna, egy szörnyű dolog történik. Közös nyaralást szerveznek Toscanában, Sacha és Sienna előremegy, Tess viszont pár nap késéssel akar csatlakozni hozzájuk, mert a barátnőjét szeretné meglátogatni Genovában. A barátnő a kisfiával egy kis házban lakik a genovai autópályahíd alatt, ami... leszakad. A barátnő megmenekül, Tess és a barátnő kisfia viszont eltűnik.

Amikor Sachához eljut a hír, a férfinek azonnal döntenie kell, hogy mit is csináljon. Szó nélkül átadja a rokonoknak a kislányt, vagy húzza az időt, hátha a sors úgy dönt, hogy Tesst életben találják a romok alatt.

Nagyon szerettem ezt a regényt. A helyszíne egyszerűen egy csoda volt, Toscana, Sienna - mind-mind nagy vágyam, egyszer nagyon szeretnék eljutni oda. A szerzőről pedig lerítt, hogy mennyire imádja ezt a várost, sőt egész Olaszországot és higgyétek el, még annak is képes kedvet csinálni egy látogatáshoz, aki vagy nem is hallott még róla, vagy eddig közömbös volt iránta.

A szereplők pedig rettentően jól megalkotott karakterek lettek. Külön jót tett mindegyiknek, hogy E/1-ben ismerhettük meg őket, a gondolataikat és a tetteiket, így sokkal közelebb kerülhettek hozzánk. Tessért mindenki egyöntetűen izgulhatott, hogy vajon túléli-e ezt a borzalmas tragédiát, Sacha pedig a másik véglet volt. Vele azért izgulhattunk, hogy a "kis családját" egyben tudja-e tartani, vajon mit kellene tennie akkor, ha Tess meghalt a hídomlásban, vajon mi a legjobb Siennának és vajon mikor mondhatja el a kislánynak, hogy mi történt az anyukájával?

Őszinte leszek, én nem hallottam (vagy csak nem emlékszem rá) erről a genovai hídomlásról. De erre ráépíteni a regényt - még ha nem is valós szereplőkről írt a szerző - nagyon erős hangulatot ad az egésznek.

A szereplők közti kapcsolat pedig rettentően mély - akár, ha Tesst és a lányát nézzük vagy Sacha és a "fogadott" lánya közti kapcsolatot. Igazából egy dolog maradt ki nekem, ez pedig a Tess és Sacha közti kapcsolat. A megismerkedésüktől és a felfogadástól számítva hatalmasat ugrottunk az időben, így az, hogyan alakult ki köztük valami, az valahogy számomra kimaradt. Pedig kialakult, hiszen a férfi már szinte családtagnak számított, a kislány is nagybátyjaként imádta, Sacha pedig valami komoly dolgot fontolgatott, mielőtt betörtént a tragédia.

A történet a komolysága mellett (hiszen, ha a hídomláson túltekintünk, lesz itt még épp elég "csontváz a szekrényben) egy nagyon kellemes, kikapcsolódást okozó olvasmány, melyet szinte letenni nem tudsz, annyira izgulsz a szereplőkért. A szerző nagyon kemény témákat érint és dolgoz fel - nem is merem elmondani őket, hogy nehogy elspoilerezzek valamit. De mindezt lágyítja a szeretet ereje és az emberi jóság, ami azért mindenhol megtalálható. Imádtam, ahogy Sacha és Sienna mindenhol kedves és segítőkész emberekbe botlott (én ugyanezt tapasztaltam, amikor Olaszországban jártam), akik a saját képességükhöz mérten segítették őket.

Egyetlen egy dolgot tudnék talán felhozni hibának, az pedig a könyv vastagsága. Igen, tudom, hogy ez így könnyebben fogyasztható, az emberek már nem nagyon szeretnek "féltéglákat" olvasni, de ez a történet elbírt volna szerintem picivel többet is. Mondjuk az eléjén és a végén lévő három éves ugrásokra gondolok például. Az elején lehetett volna picivel többet írni arról, hogyan alakult Tess és Sacha kapcsolata, a végén pedig akkor nem lett volna ennyire gyors a befejezés.

Összességében azonban szerettem a regényt, egy szívet melengető történet, amit ajánlok mindenkinek, azoknak is, akik ismerik a szerzőt már régóta és azoknak is, akiknek ez lenne az első regénye tőle!

Borító: Aranyos, kedves, de nekem valahogyan nekem túl felhőtlen hangulatot áraszt 

Kedvenc karakter: Sienna, Sacha

Szárnyalás: a gyönyörű helyszínek és a szeretet ereje

Mélyrepülés: a tragédia

Érzelmi mérce: megható, sokszor mosolyogsz rajta, sokszor összeszorul a szíved, az érzelmek egész garmadájával találkozhatsz a regény olvasása során

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:

Julian Sandrel regénye a toszkán tájakra repít minket, így ebben a játékban Toszkánáé a főszerep. Minden egyes állomáson találtok egy kérdést, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni a helyes megfejtést.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Hogy hívják azt a családot, akik évszázadokon keresztül uralták Firenzét?

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:

Október 15 - Csak olvass!

Október 17 - Kelly és Lupi olvas

Október 19 - Könyv és más