A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából december 11-én megjelent Jennifer L. Armentrout Luxen sorozatának második kötete az Ónix. Ennek örömére a Blogturné Klub nyolc bloggere egy blogturné keretein belül bemutatja Katy és Daemon kalandjait!
Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a könyvről és szereplőiről, hanem ahogy az lenni szokott, nyerhettek is!
Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a könyvről és szereplőiről, hanem ahogy az lenni szokott, nyerhettek is!
Könyvmolyképző Kiadó 2013. december 11.
? oldal
Goodreads: 4,44
Besorolás: YA, idegenek
Daemon Blackkel összekapcsolódni szívás…
Ráadásul nemrég eltökélte, hogy bebizonyítja: amit irántam érez, az
nem csupán bizarr kapcsolódásunk mellékhatása, hanem valódi érzelem. Nem
tudom, mit gondoljak efelől, de tény, hogy mostanában már korántsem
olyan bunkó velem, mint korábban.
De nem ez a legnagyobb problémánk.
A Védelmi Minisztérium emberei körülöttünk szaglásznak. Ha rájönnek,
mire képes Daemon, és főleg, hogy mi ketten összekapcsolódtunk, akkor
nekünk annyi. Az iskolában felbukkanó új srác sem hiányzott. Ő is tele
van titkokkal. Tudja, mi okozza a körülöttem zajló sok furcsaságot, és
segítene is rajtam… de ennek súlyos ára van.
És aztán az események még vadabb fordulatot vesznek.
Láttam valakit, akit halottnak hittem. Szóljak vagy hallgassak?
Mi történt Dawsonnal? Ki árulta el?
És mit akarnak Daemonéktól – na meg tőlem – a védelmiek?
Az már biztos: Daemon Blackkel összekapcsolódni nem egy életbiztosítás.
Senki nem az, akinek látszik. És nem mindenki éli túl a hazugságokat…
Nagy várakozás volt bennem az Ónix-al szemben, hiszen az Obszidián nagy kedvenc, és kíváncsi voltam a végtelenségig, milyen folytatással rukkol elő az írónő. Féltem, hogy csupán újabb Arumok elleni végtelen csatározás lesz a téma, Daemon a szokásos seggfej, Katy meg a megmentésre váró hősnő. Nem, egyáltalán nem ezt kaptam, hanem egy totál letehetetlen akciódús folytatást, ahol izgalmakban nincs hiány és Daemon.... rég szórakoztam ennyit fiú karakter beszólásain! Imádtam!
Aki nem olvasta az első rész, az egyrészt sürgősen pótolja, másrészt spoileres lehet számukra a bejegyzés, így tessék olvasni. Ott tartottunk az Obszidián végén, hogy Daemon a haldokló Katy-t meggyógyította, ezzel örökre magához kötötte őt. Ez a kötődés nem csak érzelmi, sokkal többet jelent, Katy nem csak némi jelet visel magán, ami vonzza az Arumokat, hanem mutálódott is, az összekapcsolódáskor megváltozik az emberek DNS-e. És ezekre az emberekre fokozottan vadászik a Védelmi Minisztérium. Katy észreveszi, hogy valami nem stimmel körülötte, bár visszatértek a hétköznapokba elvileg, gyakorlatilag megmagyarázhatatlan események történnek, tárgyak mozdulnak meg körülötte. Egy új fiú is felbukkan a suliban, Blake, akire először mint teljesen hétköznapi fiúra gondol. Találkozgatnak beszélgetnek, persze Daemon minden alkalmat tönkretesz. Rövidesen kiderül, Blake pontosan ugyanazon megy keresztül, mint ő. A srácot is megmentette egy Luxen, és mindenképpen meg akarja tanítani Katy-nek, hogyan fejlessze és használja az új képességeit. Elkezdenek gyakorolni délutánonként, persze Daemon felügyeletével, aki rettentően vicces beszólásokat tesz Blake kárára. Minden alkalommal más B betűs néven nevezi, ezzel őrületbe kergetve Katy-t. (ha jól számoltam kb. húszféle nevet talál ki, nekem a Bilbo és a Bart volt a kedvencem) Blake egyre durvább feladatok elé állítja Katy-t, amin Daemon bedühödik, szerinte abba kéne hagynia az egészet, hiszen nem kell tartania semmitől, Daemon majd mindentől megvédi a lányt. Katy azonban, ismerhetjük, szeret a saját lábán állni, és mindenek előtt segíteni is akar, harcolni az Arumok ellen.
Katy és Daemon között folytatódnak a pengeváltások, de vannak nagyon szép romantikus pillanataik is. Katy meg van győződve róla, hogy a fiú csak a kötődés miatt vonzódik hozzá, ezzel folyamatosan kínozza önmagát. És azt sem tudja egykönnyen elfelejteni, Daemon milyen bunkó volt vele az elején. Sok hibát vét Katy, de mindig valakit védeni akar a szerettei közül, igazából nem lehet haragudni rá. Blake felbukkanásával a szőrősszívű kritikusok rányomhatják a bélyeget a könyvre, hogy "erőltetett szerelmi háromszög", de erre én csak annyit mondok: Ki a fene versenyezhetne Daemon Black-el? Halott ügy.
Egyik kedvenc jelenetem volt a vlog kamerás felvétele, amikor Daemon adogatta a könyveket Katy-nek és néhány remek beszólás kíséretében készítették közösen a bejegyzést. Na akkor épp imádnivaló volt a srác.
A karakterekkel maximálisan elégedett voltam, bár Katy makacs és nagyon önálló akar lenni, sokszor nem hisz a saját szemének, szívének, de istenem, ennyit hibázhat bármelyikünk. Nem értettem egyet vele, de elviseltem tőle. Viszont fejlődik, határozottan, és ez a lényeg. Daemon hozza a formáját, továbbra is szexi és szarkasztikus. Annyira jó, hogy a végén kapunk ismét némi betekintést az ő szemszögéből is. A történet folyamán is érződik Daemon gondoskodó, romantikusabb oldala, de a saját szemszög mégiscsak az igazi. Dee kevesebbet szerepelt ebben a részben, ezt sajnáltam, viszont mivel Katy közelebb került a Luxenekhez, érdekes beszélgetésekbe csöppenünk a kolónia többi tagjával is.
A cselekmény izgalmas volt, hiába volt az elején némi nyugalom, ez a vihar előtti csendet mutatta. Sorra derültek ki dolgok és mindig felbukkant valami újabb zavaró tényező, ami kételkedést ültetett a szereplők fejébe. Blake sok veszélyes helyzetet generál, felmerülnek újabb és újabb nyomok, amik egészen odáig vezetnek, hogy a Black család tagjai újra reménykedhetnek abban, hogy Dawson és Beth talán nem halottak. Jennifer igazán tudja facsarni a szíveket, az írásmód gyönyörűen átadja az érzelmeket. Nekem is fájt, ami a szereplőknek, és felkavart minden érzelmi hullámvasút. Szeretem azt a stílust, amit ebben a sorozatában hoz, a szellemes és humoros párbeszédeket, a romantikus feszültséget és persze a cselekmény fordulatosságát. Nagy erőssége volt még számomra a könyvnek a vége, természetesen függővég, de olyan, hogy egy kicsit kapott is az olvasó és egy kicsit nem is. Történik valami a végén, de olyan bizonytalan a reakció, hogy kaparhatják a falat az olvasók az Opal megjelenéséig. Remélem nem kell várnunk egy évet rá, nagy siker lenne mondjuk már a következő Könyvhéten!
Borító: Eredeti, imádom.
Kedvenc karakter: Daemon, Katy
Szárnyalás: A 20 féle név Blake helyett.
Mélyrepülés: Fájdalom a ketrecben.
Mélyrepülés: Fájdalom a ketrecben.
Érzéki mérce: Bizony sistereg a levegő Daemon és Katy között, de ezt a részt még bátran olvashatják akár 15 éves kortól.
EGY KIS EXTRA: DAEMON BLACK/PEPE TÓTH
NYEREMÉNYJÁTÉK
Mi csilloghatna szebben, mint Daemon csodás zöld szeme? Hát a lányok legjobb barátja… a drágakő! Az Ónix blogtunéban résztvevő blogokon mindenhol elrejtettünk egy drágakövet, amelyet ha felismertek be kell írnotok az adott napi Rafflecopter sorba és már részt is vesztek a nyereményjátékon, amelyben 3 példányt sorsolunk ki a könyvből a zöld szemű idegen főszereplésével!
a Rafflecopter giveaway
További állomások:
12/11 Dreamworld - Kedvcsináló idézetek
12/12 MFKata gondolatai
12/13 Angelika blogja - Playlist
12/14 Kristina blogja
12/15 Nem harap a... - Interjú
12/16 Deszy könyvajánlója
12/17 Insane Life - Fanart
12/27 Kelly & Lupi olvas - Pepe