KMK ÚJ KÖNYVEK Katt a képre!!!

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Magnólia Kiadó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Magnólia Kiadó. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. december 10., kedd

Fiona McPhillips: A ​hallgatás sebei

 


Fiona McPhillips A ​hallgatás sebei című kötetében az 1980-as évek Írországába kalauzol bennünket, az elit iskolák és élsportolók zárt világába. Főhősünk, Louise Manson azért szeretne a neves Highfield iskolába járni, hogy kiderítse, mi vezetett barátnője tragikus halálához, de arra ő maga sem számít, hogy a sötétség, aminek a nyomába ered, őt magát és végzetesen magával rántja. Tartsatok velünk a blogturné három állomásán, ismerjétek meg ezt az egyszerre izgalmas, mély indulatokat kiváltó és érzékeny kötetet, és nyerjétek meg a Magnólia Kiadó által felajánlott példányt!


Magnólia Kiadó, 2024
448 oldal
Fordította: Szaszkó Gabriella
Goodreads: 3,64
Besorolás: thriller

A ​nem nemet jelent.

Írország az 1980-as évek második felében. A lakosságot recesszió sújtja, az egyre növekvő munkanélküliség következtében sokan elhagyják a hazájukat. A tinédzserek egy része a sportban látja a kitörési lehetőséget, és többen is próbálnak bekerülni a jónevű Highfield gimnáziumba, melynek legendás úszótanára, Maurice McQueen egyenesen a legnagyobb világversenyekre neveli ki a tehetségeket. A nemzetközi sikerek mellett arról viszont már mindenki mélyen hallgat, hogy McQueen az edzések után nem egy lányt szexuális együttlétre kényszerít.

Amikor egyikük öngyilkosságot követ el, és a boncolás során kiderül, hogy terhes volt, az események végzetesen felgyorsulnak. Az áldozat legjobb barátnője, Louise Manson az igazság kiderítésének reményében győzi meg anyját, hogy iskolát váltson és a Highfieldbe kerüljön, ahol bár először nehezen illeszkedik be a többiek közé, de jó sporteredményei miatt idővel befogadják. És hamarosan felfigyel rá McQueen is. Ami pedig ezután történik, az nemcsak a lány és társai tanulással töltött éveit határozzák meg, hanem végigkísérik az egész életüket.

Fiona McPhillips bemutatkozó regényében semmi sem hangosabb a bosszúvágynál és az igazság követelésénél. A hallgatás sebei tragikus látlelet egy olyan jelenségről, mely mindmáig sok fiatalt érint, miközben a prózája a Dennis Lehane-i neonoir legjobb elemeiből táplálkozik.

Vannak olyan regények, ahol az ember már a fülszövegből tudja, hogy ez nem lesz egy könnyű olvasmány, de mégis kíváncsi és elolvassa. Itt is körülbelül ez történt. A fülszöveg már előre vetíti, hogy ez nem egy könnyed nyári (vagy karácsony előtti) olvasmány lesz. De néha kellenek ilyen történetek is...

A történet két szálon fut, egy a jelenben és egy a múltban. A jelenben megismerhetjük Louise Mansont, a felnőtt nőt, az anyát, a szerető társat és egyetemi tanárt, akinek az élete látszólag rendben van. Egy szép napon azonban egy férfi keresi meg és kéri a segítségét, hogy tegyen tanúvallomást. A férfi pártfogoltja egy fiatal, tehetséges úszó fiú, aki a leendő karrierjét dobja sutba, mivel képtelen elviselni, hogy az edzője molesztálja. És miért Lou segítségét kérik? Mivel a nő ugyanebbe a nagyon híres gimnáziumba járt anno és ugyanilyen ügybe keveredett... Lou nem szívesen áll kötélnek, hiszen rengeteg fájdalom és lezáratlan ügy kapcsolódik ahhoz a botrányhoz, de végül beadja a derekát, nem hagyja cserben a fiatal fiút.

Így hamarosan visszatekintünk a múltba is, ahol megismerhetjük a fiatal Lout, akinek a legjobb barátnője ugyanebbe a gimnáziumba járt és aki öngyilkos lett, miután az edzője molesztálta, megerőszakolta és teherbe ejtette. Főhősnőnk pedig úgy dönt, hogy ha törik, ha szakad, bejut ebbe az iskolába, kideríti, hogy pontosan mi történt és mindent megtesz azért, hogy leleplezze a molesztálót. Ám arra ő se gondol, hogy az elit iskola nem várja őt tárt karokkal, ármánykodás, lenézés, rosszindulat fogadja, egyedül egy lány fogadja őt szívélyesen, Shauna, aki azonban ugyanúgy titkokat rejt. És persze nem hagyhatjuk ki az edzőt sem, aki természetesen azonnal felfigyel Loura és megpróbálja őt is megkörnyékezni...

Ez tényleg nem egy könnyű regény, minden mondatából süt a fájdalom. Kezdve azzal, hogy Lou csonka családban él, egy alkoholista, nemtörődöm anyával, az iskolában lenézik, bántják, hiszen jóval szerényebb körülmények közül érkezik, mint a legtöbb diák és persze ott van a molesztáló szörnyeteg is. És azt akkor még nem is említettem, hogy senki, de senki nem hisz neki, amikor megpróbálja leleplezni az edzőt. Kemény regény ez a maga nemében, néha egyszerűen sikítani tudtam volna, hogy ezt a szerencsétlen lányt mennyi minden húzza. Ettől függetlenül csodáltam is őt, hiszen rettentően erős, bátor, nem hiszem, hogy sokan utána merték volna csinálni azt, amit tett a volt barátnőjéért és a többi fiatal lányért.
Ami azonban fájóbb, hogy x évvel később, amikor már jó idő eltelt és az ember azt hinné, hogy már jóval komolyabban veszik az ilyet, még mindig meg kell küzdeni azért, hogy bárki is elhiggye, hogy ilyen még megtörténhet.

Őszinte leszek, eleinte a jelenbeli történet nem igazán kötött le, ha tudtam volna átlapozom, hogy a múltban történtekről olvassak. Volt egy része a regénynek, ami annyira belassult, hogy még ilyen kemény témák közepette is elkalandoztak a gondolataim. Aztán valami történt és picit felgyorsultak az események. A vége pedig kifejezetten izgalmassá vált, ahogyan összeállt a kép és napfényre került, hogy mi is történt pontosan.

Összességében mindenkinek ajánlom ezt a regényt. Nem könnyű témával foglalkozik, de ha minél több ember olvas róla, majd beszél róla, annál nagyobb az esélye, hogy nem történhet meg ilyen, illetve, ha igen, akkor alapból nem az áldozatot hibáztatják. Az írónő pedig majdnem tökéletes munkát adott ki a kezéből, amellyel pontosan rávilágít arra, hogy az intézmények hanyagsága, a sokszor rossz társadalmi gondolkodásmód, az egyének bálványozása és ezáltal elképzelhetetlennek tartva, hogy ők is lehetnek gonoszok, mennyire megkönnyíti ezeknek a rémeknek a dolgát és mennyire megnehezítik az áldozatok igazságának bebizonyítását.

Borító: Nem vagyok elájulva ettől a borítótól. Valahogy nem azt hozza, amit kellene. Igen, láttam, hogy a legtöbb kiadás ezt a borítót választotta, de valahogy nem az igazi...

Kedvenc karakter: Louise

Szárnyalás: -

Mélyrepülés: ami történt, ahogyan történt

Érzelmi mérce: harag, megdöbbenés

Értékelés: 


Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:

Mostani nyereményjátékunkban a Magnólia Kiadó további újdonságai után nyomozunk! Minden állomáson találtok egy-egy idézetet, a ti feladatotok pedig, hogy a könyv címét beírjátok a rafflecopter-doboz megfelelő helyére!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

“Szükségem van valakire, aki horgonyként megtart. És azt szeretném, ha te lennél az.”

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:

2024. december 9., hétfő

Ashley Poston: Hét év távolság


A Magnólia Kiadó jelentette meg Ashley Poston: Hét év távolság című regényét, mely egy varázslatos időutazásra visz, megmutatja hogyan találkozhat a múlt és a jelen a szerelem segítségével. Kövesd az állomásokat  és a játék megfejtéséért cserébe meg is nyerheted ezt a megható, egyben felemelő történetet a kiadó felajánlásában. 
 
Magnólia Kiadó 2024.
336 oldal
Fordította: Heinisch Mónika
Goodreads: 4,21
Besorolás: romantikus, időutazás, mágikus realizmus, időutazás

Megtörténhet, ​hogy átéled életed legrosszabb napját, és ki kell találnod, hogyan tovább. Clementine West számára a megoldást a munkájába való teljes beletemetkezés jelenti. Egy könyvkiadó sajtósaként gyakorlatiasan éli az életét, nem törődve az imádott nagynénjétől, Analeától tanult butaságokkal – például, hogy az életet jelentéssel kell megtölteni, vagy hogy kergesse a holdat. Clementine inkább két lábbal áll a földön, és óvja a szívét. Az elmúlt hat hónapban sikerült is neki.
Aztán amikor beköltözik néhai nagynénje lakásába, és váratlanul egy idegent talál a konyhában – egy kedves tekintetű, délies akcentussal beszélő férfit, aki rajong a citromos pitéért –, meginog gondosan kitalált menekülési stratégiája. Ugyanis van valami a férfiban, aminek korábban képtelen lett volna ellenállni. És könnyen lehet, hogy most sem lesz képes.
Csakhogy a férfi a múltban él. Egész pontosan hét évvel korábban. Clementine pedig hozzá képest hét évvel előrébb a jövőben.
Hallotta a nagynénjétől, hogy a lakás egy hurok az időben, ahol egybefolynak a pillanatok, akár az akvarell színei. Ahogy azt is, hogy a szerelemben nem az idő számít – hanem az időzítés.
Clementine pedig attól tart, hogy hét évvel elkésett.


Kelly: Fogadjátok szeretettel az új vendégbloggerünket: Bettireads kap mostantól időnként lehetőséget, hogy elmondja a véleményét az olvasmányairól. Bettiről dióhéjban: 22 éves egyetemista, imád olvasni, idén már 50+ könyvet olvasott, kedvencei: JLA, Cassandra Clare, Rebecca Yarros, Taylor Jenkins Reid.

Bettireads: Még nem olvastam a szerzőtől, de a Halott romantika regényéről már sok jó véleményt hallottam, és a Hét év távolság olvasása után azt hiszem nem is kérdés, hogy mindenképp beszerzem és sorra veszem a szerző megjelenéseit.
Érezted már valaha azt, hogy „Right Person, Wrong Time”? Ha nem, ebben a könyvben garantáltan fogod, ugyanis a Hét év távolság egy igazi érzelmi hullámvasút, amely egyszerre varázslatos, megható és szívfacsaró. Egy biztos, ez a regény egy gyönyörű nyelvezettel megírt történet, egyszerűen leveszi az olvasót a lábáról, lehetetlen letenni, mert tudni akarod, mit olvashatsz a következő lapon, mi lesz a befejezés.
A történet középpontjában Clementine érzelmei állnak, aki egy különös időutazáson keresztül tapasztalja meg, hogyan fonódik össze a múlt, a jelen és a jövő. A regény kiválóan vegyíti a mágikus realizmust a romantikával, miközben mély témákat is érint, mint a gyász, az önismeret és az emberi kapcsolatok bonyolultsága. Ezelőtt sosem olvastam ehhez a történethez foghatót, igazán egyedi és izgalmas volt, váratlan fordulatokkal, csavarokkal. Noha az elején kapkodtam a fejem, nem volt teljesen világos mi is történik, például az első napja Clementine-nak a hét évvel ezelőtti lakásban, amikor először mutatta be a lakás varázsát – de számomra ez csak az írónő fantasztikus írásképességét tükrözi, hiszen az idő előre haladtával mindenre szép fokozatosan fény derült. Visszatérve a szerző méltatásához, nem volt olyan oldala a regénynek, amely ne váltott volna ki valamilyen érzelmet belőlem, legyen az örömteli vagy szomorú együttérzés, ez nagyon lényeges számomra egy olvasmányban.
A szerző érdeme továbbá, hogy emlékezetes szereplőket alkotott, könnyű volt megszeretni őket, így nagyon közel kerültek hozzám, remekül ki lettek dolgozva, illetve végigkísérhettem a pozitív karakterfejlődésüket. Clementine és a nagynénje közötti kapcsolat nagyon közeli volt, irigylésre méltó élményekkel teli emlékekkel. Ennek tükrében különösen fájdalmas volt olvasni a gyászfeldolgozás szakaszairól, de ahogyan telik az idő, az ember változik. Nem könnyű ezen a folyamaton végigmenni, sokat segít, ha odafigyelő emberek vesznek körül, jó volt erről olvasni.
Az ételhez és a főzéshez kapcsolódó részletek különösen egyedi hangulatot kölcsönöznek a könyvnek,  szinte érezni lehet az ízeket és illatokat az oldalakon.
Iwan és Clementine közötti kémia varázslatos, egyszerűen szívmelengető. Iwan egy igazi úriember, kedves és gondoskodó, türelmes, hosszan lehetne folytatni a méltatását, mégis a főzőtudományával vett le leginkább a lábamról. Fantasztikus az élet és az étel iránti szeretete, tisztelete. 
A könyv borítója nekem nagyon tetszik, az élfestés ötletes – természetesen minden kis részlet jelentőséget kap. Negatívumot nagyítóval sem találok, egy apró észrevételem azonban van, ami a könyv olvasása közben annyira nem zavart, csak most, ahogy visszatekintek rá, szerintem említésre érdemes: a főszereplők talán túl gyorsan estek szerelembe. Igazán lehetett volna pár fejezettel hosszabb a regény, és a probléma máris megoldva.
Ezt a regény nemcsak a romantikus történetek kedvelőinek ajánlom, hanem azoknak is, akik egy mélyebb, gondolatébresztő olvasmányra vágynak. Számomra a könyv mondanivalója az, hogy őrizzük meg azt, akik valójában vagyunk miközben lehetőséget adunk magunknak a fejlődésre és változásra.
Válaszd ezt a könyvet, ha egy varázslatos, egyedi atmoszférájú romantikus könyvre vágysz, ami meleg takaróként vesz körül az olvasás során, és a végén hozzám hasonlóan boldog sóhajjal fogod feltenni a kedvenceid polcára.
Kép: Saját

Kedvenc idézetek: 

„Majdnem negyven voltam, amikor rájöttem, mihez akarok kezdeni magammal. Sok cipőt fel próbál az ember, mire talál egy kényelmeset. Sose szabadkozz emiatt! Miután meglett a cipellő, húsz évig elégedett voltam.”

„A változás nem mindig rossz, erről a nagynéném is meg volt győződve. Ugyanakkor nem is mindig jó. Lehet akár semleges is… vagy elviselhető. Változnak a dolgok, változnak az emberek. Én is változtam. Nekem is jogom volt hozzá. Én is akartam. Megengedtem magamnak.”

„A szomorúság, a kétségbeesés, a fájdalom… párhuzamosan létezik a nevetéssel, az örömmel és a megkönnyebbüléssel. Nincs gyász szeretet nélkül, és nincs szeretet gyász nélkül.”



Borító: Figyelemfelkeltő, amit tuti leveszel a polcról.
 
Kedvenc karakter: Iwan, Clementine

Szárnyalás: Az időhurok.

Mélyrepülés:  -

Érzelmi mérce: Kicsit gyorsan lettek szerelmesek, de szívmelengető módon.

Értékelés: 



Nyereményjáték
 
A regény meghatározó jellemzője az idősíkok keveredése, mely népszerű téma a filmek között is. Találjátok ki a képek alapján a film illetve sorozat címeket! A feladat a szokásos, a megoldást minden állomáson írjátok be  a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére, hogy a megkapott értesítő levélre válaszoljanak, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.






Rendszeres olvasók