Marni Bates: Itt a vége, lúzer véle! (Smith Gimi 4.)

Egy turné, két könyv, három blogger. Rendhagyó turnénkat olvashatjátok Marni Bates két könyvéről, melyeket a Blogturné Klub három bloggere mutat be nektek, extrákkal és a már megszokott nyereményjátékkal körítve.

Móra, 2015

344 oldal

Fordította: Béresi Csilla

Goodreads: 3,57

Besorolás: YA, realista, romantikus

Áll a bál a Smith gimiben! Az egész suli bezsongva várja a tavaszi bulit, három diáknak viszont olyan fordulatot hozhat ez az este, amire egyáltalán nem készült fel…
Melanie a csajkódex miatt nem mer járni a barátnője, Mackenzie öccsével.
A lúzer Isobelt az egyik legszexibb srác valamilyen rejtélyes okból randira hívja. A lányt már ettől is épp eléggé kitöri a frász, hát még attól, hogy a kamu kapcsolat Spencerrel esetleg valódira fordulhat.
Corey álmában sem gondolta, hogy egy rocksztárral járni ennyire bonyolult. Vajon elég erős a szerelmük Timmel, hogy megküzdjenek a folytonos médiacirkusszal, na meg a melegellenes tüntetőkkel, akik próbálják kitiltani őket a buliból?
Lehet, hogy ez a bál mégsem lesz mindenkinek leányálom?

És eljutottunk a Smith Gimi sorozatának az utolsó részéhez. Kicsit sajnálom, mert nagyon megszerettem ezt a csipet-csapatot, de hát minden sorozatnál eljutunk egyszer a befejezéshez. Marni ezt úgy oldotta meg, hogy a könyvet három rövidebb novellára darabolta fel, egy-egy olyan különleges páros történetét olvashattuk el, akiknek még nyitott volt a kapcsolata és így haladtunk a nagy végkifejlet, a Végzős Bál felé.

A három novella közül nekem a második tetszett a legjobban, azt nagyon szerettem. Talán azért, mert az volt a leginkább "meseszerű", hiszen a leglúzerebb lány és az iskola egyik TOP fiújának a szerelme, hát valljuk be őszintén, nem túl reális, bár sokan álmodoznak ilyenről. Marni pedig ezt az álmot próbálta valóra váltani. A meseszerű történet ellenére itt éreztem leginkább kidolgozottnak a szereplőket, itt tudtunk meg a legtöbbet a két főhősről. Isobelt nagyon szerettem, imádtam az egyedi stílusát:), Spencer pedig... amennyire ellenszenves volt az elején, annyira beleszerettem én is a végére:).

Második befutóként az első novellát mondanám. Itt Melanie és Dylan keringenek egymás körül, a fiún látszik, hogy lépne, de nem meri megtenni az utolsó lépést, Melanie pedig kerek-perec bevallja nekünk, hogy két dolog is visszatartja - egyrészt, mert Dylan fiatalabb nála, másrészt pedig mert a legjobb barátnője öccse.
Lehet, hogy amiatt, mert nem olvastam a sorozat első kötetét és lehet, hogy ott történtek olyan dolgok, amelyek miatt rajtam kívül mindenki tudja, hogy milyen nagy a vonzalom kettőjük között (Melanie azért egy-két dologra utalt), de én semmi, de semmi kémiát nem éreztem a két szereplő között. Azon felül, hogy Melanie állandóan siránkozott, hogy neki mennyire, de mennyire Dylan kell, nem jöttem rá, hogy mi ilyen különleges a fiúban. 
Ráadásul ebben a részben olvashattunk egy komolyabb témáról is, de sajnos csak futólag. Tudom, hogy mindig azért siránkozom, hogy már elég volt a komoly drámákból, de ez ide szépen beleillett volna, ha az írónő nem veszi félvállról és intézi el az egészet nagyon röviden.

A legkevésbé tetsző novella pedig a harmadik volt, Corey és Tim kálváriája. Rájuk nagyon kíváncsi voltam, hiszen ők voltak az egyszem meleg pár a társaságban, de itt is nagyobbak voltak az elvárásaim, mint amit kaptam. Közös részük alig volt, a novella nagy részét az tette ki, hogy Corey picsog (egyszerűen nincs rá jobb szó), hogy mi lesz velük, hogy fogja tudni feldolgozni a sztárral való együttjárást. Jobban szerettem volna több közös részt a két fiú között, mert amit kaptam, azok épp csak meghozták a kedvemet, hogy még inkább többet akarjak róluk olvasni...

Összességében egy picit összecsapottnak éreztem ezt a befejező kötetet. Mind az első, mind a második novella olyan hirtelen ért véget, hogy először nem is értettem, hogy ez most így mi volt? Aztán persze a következőkben visszatértek a szereplők, úgyhogy valamit azért javult a helyzet, de számomra hiányzott a nagy lezárás.

Ettől függetlenül biztos vagyok benne, hogy Marni rajongóinak tetszeni fog ez a zárórész is és ugyanannyira hiányozni fog nekik is a kis csapat, ahogy nekem is. (én pedig megígérem, hogy most már végre elolvasom az első részt is:).

Borító: ugyanaz a véleményem, mint az előzőről: nagyon csajos, nagyon Marnis, beleillik a sorozatba

Kedvenc karakter: Spencer, Dylan, Isobel

Szárnyalás: Isobel és Spencer sztorija

Mélyrepülés: a kicsit elnagyolt történetvezetés

Érzelmi mérce: romantika a köbön, de minden a YA keretei között

Értékelés:

Blogturné extra - Battlestar Galactica - Csillagközi romboló
A második novellában, Isobel kedvenc sorozata a Battlestar Galactica, így megpróbáltam pár dolgot összeszedni róla, hogy Ti is megismerjétek.

A Csillagközi romboló (Battlestar Galactica) egy sci-fi sorozat, amit Ronald D. Moore alkotott újra a kétezres években, s először az Egyesült Királyságban, majd az Amerikai Egyesült Államokban vetítették.

A sorozat egy háromórás minisorozattal kezdődik, mely után kezdődik a sorozat valódi első évada. Több folytatás, film és/vagy spinoff készült belőle. Az egész franchise cselekménye, amely az emberiség és az általa teremtett gépek, a cylonok háborúskodására épül; valamint az ebben főszerepet játszó Galactica nevű hadihajó (a szinkronban "csillagközi romboló") legénységéről; amely az emberek utolsó megmaradt mentsvára.

Csaknem 40 év telt már el azóta, hogy az emberiség tizenkét kolóniája először találta magát szemben a cylonokkal. Az akkori harcok során sikerült megszabadulni tőlük, ám most visszatértek, hogy kegyetlen tervüket végrehajtsák. Elűzték az embereket otthonaikból, és bolygóról bolygóra portyáznak a túlélők után, nyomukban halál és pusztulás jár. A Galactica csillaghajó és maroknyi űrflottájának utasai (50 000 ember) a cylonok által elpusztított civilizáció utolsó túlélői, akik egy legendákból ismert bolygót keresnek, ahol letelepedhetnek és ahol új esélyt kaphat fajuk a fennmaradásra. A legendás bolygó neve: Föld. Útjuk során azonban tartaniuk kell attól, hogy a cylonok ismét rajtuk ütnek…

És a sorozat trailere:

Forrás: Wikipédia

Nyereményjáték:

A gimis évek tagadhatatlanul mély nyomot hagynak mindenki életében, nem is csoda hát, hogy annyi film és sorozat szól azokról a tini próbáló évekről. Mostani játékunkban ezek közül szeretnénk néhány híres darabot felidézni. A feladatotok nem más, mint hogy a főszereplő színészek és színésznők képei alapján kitaláljátok, mi azoknak a filmeknek avagy tv-sorozatoknak a címe, amelyben az ő középiskolai kalandjaiknak lehetünk tanúi.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:

Menő-riadó Kambodzsában
Július 2 -  Angelika blogja
Július 5 - Kelly Lupi olvas
Július 8 - Dreamworld

Itt a vége, lúzer véle
Július 11 - Angelika blogja
Július 14 - Kelly Lupi olvas
Július 17 - Dreamworld

Marni Bates: Menő-riadó Kambodzsában

Egy turné, két könyv, három blogger. Rendhagyó turnénkat olvashatjátok Marni Bates két könyvéről, melyeket a Blogturné Klub három bloggere mutat be nektek, extrákkal és a már megszokott nyereményjátékkal körítve.

Móra kiadó, 2015
312 oldal
Fordította: Kulcsár Júlia
Goodreads: 3,88
Besorolás: YA, romantikus

Nincs olyan szitu, amit Chelsea Halloway ne tudna megoldani! Elvált szülők? Nem probléma. Az expasija belezúgott a gimi legbénább csajába? Csak idő kérdése, és észre téríti a srácot. De azzal még a rettegve bálványozott Menő-királynő sem tud mit kezdeni, hogy a szülei egy évre Kambodzsába (!) küldik tanulni, egy rakás stréber fősulis közé. A társai hígagyú libának tartják, ráadásul a tanára egy drogbáró fogságába kerül. Most Chelsea-re vár, hogy megszervezze a mentőakciót, és kimenekítse a csoportot az országból − lehetőleg élve. Még azt az idegesítő(en szexi és szuperokos) Houstont is, aki az okoskodásával az őrületbe kergeti…
 
Marni regényeit azért szeretem nagyon, mert könnyedek, humorosak és fiatalosan romantikusak. Általában akkor szoktam olvasni őket, amikor nagyon fáradt vagyok és kell valami egyszerű, ami kikapcsol és jól szórakozom rajta.
Most is pont egy ilyen időszakomban találtak meg a könyvei, így lelkesen vetettem bele magam újra a Smith gimi életébe.

A fülszövege alapján elsőre elég szürreálisnak tűnt a történet, sőt, engem egy picit félre is vezetett. Azt hittem, hogy megismerjük, hogy milyen is Kambodzsában egy közép vagy főiskola és az ottani sulis életbe vetjük bele magunkat. Hát ez nem teljesen így történt, de nem csüggedtem, mert amit kaptam, az is eléggé "Marnis" történet lett.
Őszinte leszek, én Chelsea-ről (sajnos még nem olvastam a Segítség, Youtube-sztár lettem részt) nem sokat tudok, így inkább arra támaszkodtam, amit ő mesélt el magáról. Az pedig nem túl jó színben tüntette fel a "királylányt". Ő volt az iskola legmenőbb csaja, megkapott mindent és mindenkit és hatalmas "pofáraesés" volt a számára, amikor a nem túl ismert Mackenzie lecsapta a kezéről a fiúját. Persze ezt akkor mindenki úgy gondolta, hogy megérdemelte, mert kívülről úgy tűnt, hogy csak amiatt volt a fiúval, mert ugye a "menő csajhoz menő pasi dukál".

Viszont érdekes volt Chelsea szemszögét is megismernünk, így talán már kicsit kevésbé fogják utálni az olvasók. Neki sincs egyszerű élete, az elvárások magasak mind a család, mind a közösség részéről, de ehhez egy nem minden esetben annyira magabiztos lány társul. Bevallom, én eleinte inkább sajnáltam, mintsem utáltam volna (de ismét leírom, hogy még nem olvastam az első részt, így nem voltam tanúja Chelsea szemétkedéseinek).
És a "királylány" fejlődőképes. Nagyon élveztem, ahogy napról napra változott, az eleinte durcás kamaszlányból valódi vezére lett a csapatnak (aki persze azért csinált hülyeségeket, hiszen mégis csak egy kamaszról beszélünk). Igen, ő volt a történet valódi mozgatórugója, ő vitte el a hátán az egész történetet.
A többiek pedig? Ők csak mellékszereplők voltak, asszisztáltak Chelsea kalandjához. Azért azt be kell vallanom, hogy Marni vicces társaságot szervezett a főhősnőnk mellé. A jóképű, de eleinte nagyon mufurc tanársegéd Houston; a csendes Amy, akiből, ha kell, azért előtőr a hős; Liz, a csapat legvagányabb női tagja, aki mellesleg a lányokat szereti és Ben, a társaság nagyon dögös szoknyavadásza.
Azt azért nagyon sajnáltam, hogy Houston nem fogott meg egyáltalán attól függetlenül, hogy ő volt a regény férfi főhőse. Nem is nagyon emlékszem semmi olyan tettére, amit fel tudnék idézni, ellenben Bent nagyon imádtam. Persze egy olyan srác, akiben semmi verzióban nem bíznék, de a humora, a sármja teljesen átjött a lapokon. Imádtam minden jelenetét, valódi színt vitt a történetbe.
A történet pedig? Ahogy már az elején írtam, picit szürreálisnak tűnt ez az egész, hogy elrabolják a tanárt és Chelsea vezetésével megpróbálják kiszabadítani egy drogbáró karmai közül. Hát igen, és tényleg ez történik. Az ötlet jópofa, de a kivitelezéssel azért voltak problémáim, látszik, hogy Marni nem egy krimi vagy kalandregény író. A srácok mentőakciója több sebből is vérzett és ami a lapokon nagyon jónak és néhol viccesnek tűnt, az azért a valóságban egy véres, sok áldozatokkal járó eszement küldetés lett volna...
Ugyanígy a helyszínnel is voltak apróbb próblémáim. Az nagyon tetszett, hogy nem túl megszokott környezetbe került a regény, hiszen Kambodzsáról ritkán olvasni, az is látszott, hogy Marni utánanézett a városoknak, a híresebb látnivalóknak, de számomra ha Chelsea nem emlegeti folyamatosan, hogy hol járnak éppen, egyáltalán nem jött volna át, hogy Kambodzsában vannak. Hiányzott az életérzés, az apró dolgok, amelyek élővé teszik az adott helyszínt.

Összességében az apróbb hibái ellenére azért szerettem ezt a regényt is, Marni hozta a várt formáját és nagyon érdekes volt picit másról olvasni, hiszen most nem egy "lúzer", hanem egy "menő" lány került számára ismeretlen közegbe, ahol a "menősége" nem volt ismert, így neki is ugyanúgy meg kellett küzdenie azért, hogy elfogadják, mint bárki másnak. És kinek ajánlanám a könyvet? Marni rajongóinak biztosan, ők nagyon fogják szeretni ezt a részt is, rajtuk kívül pedig főleg fiatal lányoknak, ők szerintem élvezni fogják ezt a kalandot. Akik félnek a sorozatoktól, azokat megnyugtatom, hogy a történet önmagában is nyugodtan olvasható, csak nagyon lazán kapcsolódik az előző részekhez.
 

Borító: nagyon csajos, nagyon Marnis, úgyhogy teljesen illik a sorozathoz:)

Kedvenc karakter: Chelsea, Ben, Ami, Liz, Houston, szóval az egész kis csapat

Szárnyalás: az egzotikus helyszín

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: aranyos romantikus, de minden szigorúan a YA keretei között

Értékelés:

Nyereményjáték:

A gimis évek tagadhatatlanul mély nyomot hagynak mindenki életében, nem is csoda hát, hogy annyi film és sorozat szól azokról a tini próbáló évekről. Mostani játékunkban ezek közül szeretnénk néhány híres darabot felidézni. A feladatotok nem más, mint hogy a főszereplő színészek és színésznők képei alapján kitaláljátok, mi azoknak a filmeknek avagy tv-sorozatoknak a címe, amelyben az ő középiskolai kalandjaiknak lehetünk tanúi.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

a Rafflecopter giveaway  

A blogturné további állomásai:
Menő-riadó Kambodzsában
Július 2 - Angelika blogja
Július 5 - Kelly Lupi olvas
Július 8 - Dreamworld

Itt a vége, lúzer véle
Július 11 - Angelika blogja
Július 14 - Kelly Lupi olvas
Július 17 - Dreamworld

Könyvheti móka

Marni Bates társaságában

Nekünk könyvmolyoknak, két igazán nagy rendezvényünk van egy évben: a Könyvfesztivál és a Könyvhét. A Könyvfesztiválra idén épp csak kiugrottunk Kellyvel, de a Könyvhétre több időnk volt, így azt picit jobban kiélveztük.
Én személy szerint helyszínileg a Könyvfesztivált jobban szeretem, mert az nagyobb területen van és bár a belső rész ugyanúgy szűkös, de a külső, hatalmas park helyet ad annak, ha a barátokkal kicsit leülnénk, bandáznánk. A Könyvhét a Vörösmarty térre van bezsúfolva, ami eleve népszerű a turisták körében is, így a "tömegnyomor" enyhe kifejezés arra, ami ott vár a kilátogatókra.
De azért ennek is megvan a hangulata, üldögélés, trécselés, "zsákmányok" átvizsgálása a Vörösmarty szobor melletti füvön, a szokásos évi "mekizésünk", fagylaltozás, a standok közös körbejárása és olyan barátokkal való találkozás, akik csak évente egyszer jönnek fel Pestre, a Könyvhét alkalmával.
Idén nem indultunk neki túl hamar, hiszen egyikünk sem akart sok könyvet venni (én azt egyébként is csütörtökön napközben szoktam lebonyolítani, amikor még alig vannak látogatók), inkább a bandázás volt a célunk. A kényelmünknek köszönhetően végül sikerült a kb 20 perces utat jó egy óra alatt megtennünk, közbeiktatva egy autós városnézést is, mert hát a belvárosban parkolni lehetetlenség, de mi azért megpróbáltuk. Eredetileg BKV-val akartunk indulni, de Kelly légkondis autója engem is elcsábított, így tettünk egy próbát. És elbuktunk. Úgyhogy vissza Budára hozzám és onnan újraindultunk BKV-val. Innen szép nyerni! :)
De végül nem maradtunk le semmiről, mert a standok a helyükön voltak, a könyvek is, csak a tömeg és a meleg volt talán nagyobb.
Először a könyvesstandokat vettük célba - bár megfogadtuk, hogy nem veszünk könyvet, de azért egy

könyvmoly nehezen állja meg, hogy ne nézzen körül:). Jártunk az újonnan megalakult WOW kiadónál, ahol könyvekkel és kitűzőkkel lettünk gazdagabbak, plusz Duba Gábor dedikálta a könyvét Kellynek és megköszönte az értékelését. Majd egy jót beszélgettünk Beke Csillával, a kiadó vezetőjével, aki mesélt picit magukról és a terveikről. Nagyon jó volt hallani a lelkesedésüket, nagyon sok sikert kívánunk nekik!

Ezután én az AGAVE-nál begyűjtöttem egy Anita Blake könyvjelzőt - könyveket nem vettem most náluk, mert ami érdekelt, azt előrendeltem - Laurell K. Hamilton: Halálcsók és Lev Grossman: A varázslók című könyveit, amelyek remélhetőleg hamarosan a kezeim közé kerülnek és olvashatom őket. Majd útunkat a Móra kiadó felé vettük, ahol gyorsan átvettük a turnés könyveinket - a kiadó munkatársai pedig kedvesen megsúgták, hogy igaz, hogy Marni Bates csak 16:00 - tól dedikál, de valószínűleg már hamarabb is kinn lesz, úgyhogy ha korábban érnénk ide, akkor még a tömeg előtt dedikáltathatjuk a könyveinket. Ezt az infót megköszöntünk, majd miután végignéztünk még jópár standot, végül a Vörösmarty szobor melletti füves területre indultunk, ahová a BTK talit beszéltük meg. Deszy és Fummie már ott üldögélt jó pár könyvmoly társaságában, így mi is levetettük magunkat melléjük. Bár sokat beszélgetünk esténként egy közös chaten, azért élőben mindig minden viccesebb, így hamarosan, ahogy Tekla, Angelika, Csigi Zsófi, Rami és Kristina is csatlakozott hozzánk, hatalmas traccsparty kerekedett. Aki kívülállóként hallgatott minket, az talán egy szót sem értett abból, amin nagyon vihogtunk, de hát a Blogturné miatt rengeteg közös élmény köt minket össze, amiket jó újra és újra feleleveníteni. 

A WOW-os és a BTK-s kítűzők

Kelly ekkor kiosztotta a kitűzőinket - azt azért elmesélem még, hogy valami hiper gyorsasággal sikerült elkészíteni őket, mert ha jól emlékszem vasárnap találtuk ki, hogy nekünk kell kitűző, Andi még aznap elkészítette a mintákat és kedden már meg is rendeltük őket.

A társaság azért persze nem volt folyamatosan teljes létszámú, mert mindenki rohangászott ide-oda, hol dedikáltatni, hol találkozni valakivel, hol csak vásárolni, ha fülest kapott, hogy hol kapható akciósan a kedvenc könyve. Én a Ciceró standjához rohangásztam folyamatosan, mert - igen, megígértem magamnak, hogy nem veszek könyvet, mert per pillanatnyilag valami nagyobb dologra gyűjtök, így idén a könyvvásárlásomat a legminimálisabbra csökkentettem - de hát ez a két könyv nagyon izgatta a fantáziámat. Végül megegyeztem magammal, hogy az egyiket megvehetem, de melyiket? A többiek sem segítettek nagyon, így magammal kellett megküzdenem. Azért elárulom, hogy melyik két könyv közül nem tudtam választani:

K.L Armstrong - M. A. Marr: Loki farkasai és Sally Green: Half Bad című könyve. Végül a Half Bad jött velem haza, a Loki farkasaihoz pedig egy könyvjelzőt zsákmányoltam és azért remélem, hogy egyszer ezt a könyvet is elolvashatom:).

Lassan közeledett a várva várt 15:00, így Deszy, Angelika, Rami, Fummie és én áttettük a székhelyünket a Móra kiadó standjához, ahol észrevettem, hogy Németh Eszter dedikálja a Kötéltánc című könyvét, amivel turnézni fogunk a közeljövőben. Így visszaügettem a könyvemért és gyorsan dedikáltattam vele:). Az írónő kíváncsi volt, hogy miért választottam ezt a könyvet, én pedig elmeséltem neki, hogy turnézni fogunk vele, mert többünket is érdekelte a történet. Nagyon aranyos volt, ahogy fellelkesült ennek hallatán, még egy névjegykártyát is kaptam tőle, hogy mindenképpen küldjem el neki az értékelések linkjeit, akár jók lesznek, akár rosszak, mert nagyon szeretné látni a véleményünket. 

A dedikált kendő

És ekkor megjelent Marni Bates. Igen, a fiatal írónő éppolyan lelkes, vidám és vigyorgós, mint a képeken. Hatalmas szíve van, nagyon jókedélyű és elmondhatatlanul örült a sok rajongónak. Először azzal ejtett minket ámulatba, hogy több magyar szóval, mondattal is megpróbálkozott és a könyvünket is magyar ajánlóval írta alá! Ezen felül még ajándékkal is kedveskedett nekünk, nagyon szép gyűrűt vagy karkötőt lehetett választani a dedikálás után. Sőt, volt egy nagy kendője, amit csak azért hozott magával, hogy az olvasók dedikálják neki, amit majd eltesz emlékül. Természetesen ilyen kedves kérést nem lehetett visszautasítani, így mi is dedikáltunk neki:). Persze az ott kóborló rajongók hamar felfedezték, hogy

Marni megérkezett és elég nagy sor kezdett kialakulni. A kiadó viszont megkérte a Marnit kísérő Tiját, hogy mivel még a másik író dedikál, így tegyenek egy kört, igyanak egy kávét és 16:00-ra jöjjenek vissza. Marni és Tija pedig valahogyan végül a szobor melletti füves területen kötött ki, velünk együtt, mire az ott ránk várakozó blogturnés lányok egyöntetűen vigyorogva vették tudomásul, hogy "helybe szállítottuk nekik az írónőt". Marni persze egy percig sem veszített a lelkesedéséből, így állva, asztal és szék nélkül is lelkesen dedikált, fényképezkedett, beszélgetett a rajongóival. Egyszerűen imádtuk a közvetlen stílusáért!

És egy vicces kép - hogy Marni könnyebben tudjon dedikálni, felajánlottam neki a hátam, amit persze Fummie azonnal megörökített az utókor számára:)

A dedikálást követően persze nem maradhatott el a már megszokott "mekizés" sem, amit minden évben megejtünk. Kíváncsian vártuk kedvenc netes trollunk megjelenését, hogy utána napokig, hetekig tudja majd szórakoztatni a társaságot ask.fm-n, de mind a mai napig nem hallottunk felőle, úgyhogy vagy megbékélt, vagy nem volt ideje ránk:).
Összességében nagyon jó kis nap volt, bár idén nem annyi könyvvel tértünk haza, mint szoktunk, de a társaság így is ismét kitett magáért. Lányok jövőre veletek ugyanitt!

És az idei zsákmányaink:
Kelly könyvei:

Lupi könyvei (itt két könyv hiányzik, a Szétcsúszva regényt Kellynek ajándékoztam, a Szívatás című regényt pedig kölcsönadtam Csiginek).

 

Marni Bates: Láthatósági mellény lúzereknek (Smith Gimi 2.)

A LOL Könyvek meghívására Marni Bates ellátogat a Könyvhétre, hogy magyar olvasóinak is dedikálhassa nagyszerű műveit. Az örömhírt megtudván összeállítottunk egy különleges, Marni Bates blogturnét, ahol az írónő három sikerkönyvét mutatjuk be nektek.

Tartsatok velünk, ismerjétek meg a Segítség, Youtube-sztár lettem, a Rocksztárt kaptam karácsonyra és a Láthatósági mellény szeleburdi történeteit! A nyereményjátékról sem feledkeztünk el, a tiétek lehet egy meglepetés Marni Bates-regény!

Móra Kiadó, 2014

320 oldal

Fordította: Vándor Judit

Goodreads: 3,69

Besorolás: YA, realista, romantikus

„Nem leszek többé Láthatatlan!” − Ez Jane Smith új jelmondata. A stréber lányt addig nem zavarta, hogy mindenki átnéz rajta, amíg két barátjával osztozott a lúzersorsban. De amióta Mackenzie Logannel jár, Corey-t pedig leköti rocksztár pasija, Jane magára maradt. És ebből elege van! Amikor a suliújságnál megbízzák, hogy írjon egy ütős vezércikket, úgy érzi, végre megmutathatja, nem az az életképtelen kiscsaj, akinek mindenki hiszi. Arra azért nem számít, hogy ehhez előbb be kell mosnia egy izomagyú focistának, sőt még a suliból is felfüggesztik. És arra végképp nincs felkészülve, hogy egy idegesítő, szexi fotós srácot varrnak a nyakába, aki a sírba kergeti. Vagy inkább életre kelti?

Miután egyszerűen szerelembe estem a Rocksztárt kaptam karácsonyra című könyvvel, így nem volt kétséges, hogy ahogy tudom, elolvasom a többi részt is. Az már csak rám jellemző, hogy nem az első résszel kezdtem - a Segítség, Youtube-sztár lettem - hanem rögtön a harmadikkal:). Persze itt is volt bennem egy kis félsz, hogy nem fogom érteni a sztorit, a társaságot, de ezzel nem volt problémám, így nyugodtan mondhatom azt, hogy magában is olvasható a könyv, nem kapcsolódik az első vagy a második részhez.

A történet Jane Smith-ről szól, aki abba a baráti társaságba tartozott, akiknek az élete megváltozott Mackenzie ama bizonyos videójával és akiknek már fontosabb dolguk is akad, mint az ismeretlenségben maradt barátnőjükkel foglalkozni.
Jane megpróbálja ezt feldolgozni és úgy dönt, hogy új barátokat keres, illetve próbál ő is valamennyire "láthatóvá" válni azzal, hogy az iskolaújságnál, ahol azelőtt "csak" korrektorként dolgozott, bevállalja, hogy ő írja a következő vezércikket. Ehhez pedig "segítségként" megkapja az iskola nagyon dögös, tehetséges fotósát, Scottot, így kettesben kénytelenek összehozni a várva várt cikket. Persze nem is Marni Bates regényről beszélnénk, ha minden flottul menne, így sok humorral, romantikával és kevés szomorú résszel tarkítva követhetjük soron Jane kalandjait.

Ezt a regényt is szerettem, de azért nem volt ugyanolyan, mint az írónő másik regénye, amit olvastam.
Ez kevésbé volt "izgalmas", egy teljesen átlagos középiskolában játszódott, ahol a tanulók hétköznapi problémákkal szembesülnek. Tanulni kellene, de mellette a szociális életben is helyt kell állni, meg kell próbálni minél menőbbnek, minél sikeresebbnek lenni - különben az ember "láthatatlan" lesz. Jane ezt az utat próbálja végigjárni, persze több-kevesebb sikerrel. Egy nagyon sikeres és "menő" nővér árnyékában ez nem is olyan könnyű dolog. Főhősnőnk azért nem adja fel, imádtam azt a kettősséget, ami őt jellemezte. Egyrészt bátor volt és belevaló, hisz képes volt az egyik legnagyobb és legerősebb focistának "bemosni" egyet, hogy az egyik barátját megvédje, de mellette meg hatalmas önbizalomhiányban szenvedett. Viszont imádtam, ahogyan a regény során folyamatosan fejlődött, és az a lány, aki a végére lett, már kifejezetten egy vagány főhősnő lett.
De nem lehet kihagyni az állítólagos barátait sem. Azok a barátaim, akik olvasták az első részt, mind azt mondák, hogy imádni fogom őket, nagyon jó fejek és aranyosak a szereplők. Én hiszek nekik, de itt ezt nem kaptam meg, sőt, haragudtam szinte az egész csapatra. Mindegyiknek ezerszer fontosabb dolga is akadt, mintsem Jane-nel foglalkozni, simán átnéztek rajta, kihagyták a programokból, sőt, a fő konfliktushelyzetben is hamarabb hitték el teljesen vadidegenektől a vádakat, mintsem megkérdezzék a régi barátnőjüket.
Egyedül Logan és MacKenzie párosa volt még úgy ahogy elviselhető, de ott is inkább Logan volt az, aki odafigyelt Jane-re, ami azért is volt fájó, mert MacKenzie volt állítólag Jane legjobb barátnője. Úgyhogy tényleg el kell majd olvasnom az első részt, hogy ez a véleményem megváltozzon:).
A szerelmi szál viszont aranyos. Nem árulok el nagy titkot, ha elmondom, hogy Scott és Jane között a sok közös program révén kialakul valami és a rengeteg önbizalommal teli srác kihozza a lányból a humoros, valódi nőt, így nagyon sok vicces "szópárbajnak" lehetünk tanúi.

Összességében ez is egy aranyos, tiniknek szóló regény, amit nagyon élveztem, bár az előző részhez azért nem ért fel. Kinek ajánlanám? Elsősorban fiataloknak, akik nagyon át tudják érezni a főhősnő problémáit és persze azon belül is inkább a lányoknak, hiszen a romantikus szál elsősorban nekik lehet érdekes.
 

Borító: Vicces, figyelemfelkeltő, tinis, de a történethez semmi köze nincs..
 

Kedvenc karakter: Jane, Scott

Szárnyalás: amikor Jane végre kiáll magáért

Mélyrepülés: az úgynevezett barátok

Érzelmi mérce: vannak aranyos pillanatok, de minden a YA keretei között

Értékelés:

Blogturné extra - érdekességek az írónőről
1) Mindig is író akartál lenni?
Hát... egy rövid pillanatig (a fiatal és bolond napjaimban) úgy gondoltam, hogy ügyvéd akarok lenni. Ez főleg azért volt, mert kissé túl sokat néztem a The West Wing (Az elnök emberei) sorozatból. Aztán rádöbbentem, hogy 1. Soha nem akarok olyan diák lenni, aki a tanévzárókor búcsúbeszédet mond, 2. a Harvard sosem békélne meg velem (vagy, hogy legyünk őszinték, sosem fogadnának el) és 3. a fontos papírmunkák alatt mindig bepánikolok, így újraértékeltem ezt.

2) Mikor kezdtél el írni?
Az első regényemet a középiskolában írtam a végzős projektre. Még mindig az ágyam alatt lapul, de remélem, hogy végül ez is felkerül majd a polcra a többi művem közé.

3) Van írói rituáléd?
Igen, addig bámulom a képernyőt és addig halogatom az írást, ameddig bűnösnek érzem magam. Aztán kezdem verni a billentyűzetet. Illetve vadászok és lecsapok, mert a gépírásom katasztrófális.

4) Ha találkozhatnál egy hírességgel, akkor az...
JULIE ANDREWS! Sajnálom, félbeszakítottalak? Nem akartam ennyire durva lenni. Csak Julie Andrews olyan kedves és tehetséges és annyira kétségbeesetten akarok vele találkozni már az általános iskola óta. És ő annyira előkelő, hogy időnként még mindig arról álmodozom, hogy együtt teázunk egy nagyon elegáns hotelben. "Hát igen, Julie, úgy ennék egy pogácsát. És te?"
Na jó, remélhetőleg valószínűleg valami elegánsabbat mondanék neki.
Mindenkinek olvasnia kellene a regényét, a The Last of the Really Great Whangdoodles-t.

5) Kedvenc szerzőid?
Nos, Julie Andrews mellett, hatalmas rajongója vagyok Meg Cabot-nek, Gordon Korman-nek, Tamora Pierce-nek és rengeteg romantikus írónak, köztük Nora Roberts-nek és Julia Quinn-nek.


Forrás: marnibates

Nyereményjáték:

A Segítség, Youtube-sztár lettem történetének a kiindulópontja az, hogy a hősnő, MacKenzie véletlenül Youtube-sztár, majd alkalmi énekesnő lesz, miután feltöltenek róla a netre egy kellemetlen videót…

A mostani játékunkban jól ismert Youtube-sztárokat kell megtalálnotok, olyan előadókat vagy személyiségeket, akik a Youtube-nak által lettek (nemzetközileg) ismertek.Az adott személy nevét írd be a Rafflecopter doboz megfelelő sorába! A nyereményed egy meglepetés Marni Bates-regény lesz.

 "...Álljunk össze, mint két kicsi lego..."

a Rafflecopter giveaway

 

A blogturné további állomásai:

Március 9 - Segítség, Youtube-sztár lettem - Media-Addict.hu

Március 10 - Segítség, Youtube-sztár lettem - Dreamworld

Március 11 - Rocksztárt kaptam karácsonyra - Deszy könyvajánlója

Március 12 - Rocksztárt kaptam karácsonyra - Kelly Lupi olvas

Március 13 - Láthatósági mellény - Media-Addict.hu

Március 14 - Láthatósági mellény - Kelly Lupi olvas

Marni Bates: Rocksztárt kaptam karácsonyra

A LOL Könyvek meghívására Marni Bates ellátogat a Könyvhétre, hogy magyar olvasóinak is dedikálhassa nagyszerű műveit. Az örömhírt megtudván összeállítottunk egy különleges, Marni Bates blogturnét, ahol az írónő három sikerkönyvét mutatjuk be nektek.

Tartsatok velünk, ismerjétek meg a Segítség, Youtube-sztár lettem, a Rocksztárt kaptam karácsonyra és a Láthatósági mellény szeleburdi történeteit! A nyereményjátékról sem feledkeztünk el, a tiétek lehet egy meglepetés Marni Bates-regény!

Móra Kiadó, 2013 - 2014
304 oldal
Fordította: Zalotay Melinda
Goodreads: 3,87
Besorolás: YA, romantikus, realista

Holly előre tudta, hogy nincs az a hatalmas óceánjáró, ahol nyugiban átvészelheti a családi karácsonyt. Mert hiába a képeslapra kívánkozó táj, ha ott van két szörnyeteg unokatestvére, akik mindjárt első este kiutálják a közös kabinból. A tengeribeteg Holly így kénytelen beosonni egy vadidegen fürdőszobába, ahonnan kilépve két dologgal néz farkasszemet: a világ legdögösebb pasijával és egy paprikaspray-vel. Kár, hogy ez utóbbit a magát Nicknek nevező srác nem fél használni…

Amikor később Holly elhagyná a kabint, legnagyobb megdöbbenésére sikoltozó tinicsajok állják útját. Mert Nick valójában Dominic Wyatt, az őrülten népszerû ReadySet dobosa.

Az internetre pillanatok alatt felkerülnek a kettőjükről készült botrányos fotók, amik veszélybe sodorják az együttest. Dominic ezért ráveszi Hollyt, hogy a hajóút idejére játssza el a barátnője szerepét. A kamu kapcsolattal csak-csak megbirkóznak, na de a valódi érzelmekkel…

Anno kamaszként imádtam a tiniknek szóló, úgynevezett Denise füzeteket. Akkoriban még elég kevés volt a kifejezetten tinédzsereknek írt realista romantikus történet, amiket olvashattunk azok sem a számunkra izgalmas "nyugatról" származtak. Ezeket pedig főleg amerikai írók írták, amerikai tinikről és az általunk annyira irigyelt világukról. Jó ideig faltam ezeket a sztorikat és rongyosra olvastam ezeket a "füzeteket".

Marni Bates pedig egy hasonló történettel ismertet meg minket. Szerintem nincs olyan tinédzser, aki életében legalább egyszer nem álmodott volna arról, hogy a kedvenc együttesének az egyik tagjával vagy a kedvenc filmsztárjával véletlenül összetalálkozik és a találkozásból szerelem lesz. Ez szerintem egy időtlen történet, akár a mai fiatalokat nézzük, akár 10-20-30 évvel ezelőttieket. Persze a legtöbbünk számára ez álomvilág marad, hiszen a sztárok annyira távol élnek tőlünk, olyannyira elzárva, hogy az esély egy ilyen találkozóra és főleg szerelemre! - hát nem túl sok:).
Az írónő pedig úgy döntött, hogy megír egy ilyen találkozót, én pedig a könyv fülszövegét olvasva, azonnal akartam ezt a regényt:).

A történetet két szemszögből ismerhetjük meg, az egyik főszereplőnk Holly, egy árva tinédzser, akit a szülei

Holly

halála után a nagypapája nevel és aki a történtek ellenére is vicces, jó humorú lány marad. A nagypapa a 85. születésnapját egy karibi hajóúton szeretné eltölteni, így Holly kénytelen a nagyon utált unokatestvéreivel részt venni ezen a nyaraláson, hiszen a nagypapát imádja és érte bármit megtenne.
A másik szemszög pedig Dominicé, a híres ReadySet együttes dobosáé, aki a turnék és a felhajtás okozta őrületet akarja kipihenni a hajón, a rajongóktól távol, egyedül:). Természetesen Dominic tervez, Holly végez, így a két fiatal akaratlanul is, de összefut és hogy mi történik tovább? Szerintem kitalálható, de hadd ne én meséljem el az egészet, inkább olvassátok el a regényt.

Mind a két szemszöget nagyon szerettem. Holly a maga nemében nagyon humoros lány, viccesen, sőt, ahol valami rossz helyzetbe kerül, még azt is inkább szarkasztikus humorral próbálja átélni. Dominic szemszögéből pedig belelátunk a sztárok kívülről irigyelt, de belülről már kevésbé csillogó világába és hogy mennyire gyanakvóak mindenkivel szemben, akit nem ismernek.

Kettőjük története pedig nagyon szórakoztató, hiszen sejtjük, sőt tudjuk, hogy a történet végén a két főhős úgyis összejön, de mégis lelkesen követjük a hihetetlenül esetlen történetüket, míg végre belátják mind a ketten, hogy szeretik a másikat. Kettőjük között eleinte a kémia nulla, hiszen a fiú egyáltalán nem "esik bele" első látásra Hollyba, inkább gyanakszik rá és megpróbálja magát minél távolabb tartani tőle. Holly pedig eleinte nem igazán tud mit kezdeni a helyzettel, nagyon viccesen, nagyon sokat szerencsétlenkedik, de a végére azért belejön a dolgokba:).

A helyszín pedig... még mindig csak sóhajtozom, ha az eszembe jut. Nagy vágyam egy karibi hajóút és a történet is egy ilyen luxushajón játszódik. Persze magáról az útról, hogy hogy néz ki egy ilyen hajó, mit lehet csinálni - túl sok mindent nem tudunk meg, hiszen az események nagyon szűk területen játszódnak, így akár lehettünk volna akár egy vonatúton, vagy repülőn, vagy akár egy városban is. De azért a hangulat megvolt, egy-két gyönyörű helyet bejártak a hőseink, a Karib-tenger és a luxus hajó pedig az alaphangulatot megadta.

A szereplőket nagyon szerettem. A két főszereplőről már írtam, de persze volt mellettük még jó pár mellékszereplő is, akik színesebbé tették a történetet. Voltak jók és rosszak, de természetesen mindenki vagy fekete volt, vagy fehér, ez a könyv nem arról szól, hogy sokat gondolkodjunk azon, hogy kinek mi a célja a tetteivel. Itt a szerelem a lényeg, a bonyodalom, az izgalom, hogy a főhőseink végül összejönnek-e vagy sem.
Azért kiemelném Holly legjobb barátnőjét, Jennifert, akinek a "segítsége" sok vicces pillanatot teremt, vagy Holly unokatestvéreit, akik pedig a konfliktusteremtésből simán lediplomázhatnának:).

Egyedül egy dolog nem tetszett, illetve inkább szúrt szemet, mégpedig az, hogy Holly az első pillanatban nem ismerte fel a fiúban a híres dobost úgy, hogy a lány odavan az együttesért, a dalaikat kívülről fújja, még a pólóján is ők szerepelnek. Én is odavoltam jó pár együttesért - főleg persze a tagokért:) és még tisztán emlékszem rá, hogy MINDENT tudtam róluk, és bárhol, bárhogyan felismertem volna őket...

Dominic

Amikor elkezdtem ezt a könyvet, egy kicsit féltem, hiszen ez egy 1,5. rész, mert a Segítség, Youtube-sztár lettem kötethez kapcsolódik, de nem szorosan. Az ismerőseim, akiknek mondtam, hogy félek, hogy nem fogom érteni a kapcsolatokat, nem fogom ismerni szereplőket, akik már az első részben is szerepeltek, megnyugtattak, hogy teljesen érthető így is a regény és igazuk lett. A könyv önmagában is olvasható, de higgyétek el, hogy ha ezt a részt elolvastátok, akkor mind az előtte lévő, mind az utána lévő részt is olvasni akarjátok majd! Egyedül a vége miatt morogtam, mert én szívesen olvastam volna tovább, szerintem lett volna még bőven konfliktus és vicces helyzet a későbbiekben is. De így a többi a fantáziánkra lett bízva:).

Marni Bates pedig talán a kora miatt vagy csak "simán" tehetséges, de tökéletesen ismeri a fiatalok stílusát, hogy mi az, ami érdekelheti őket és milyen nyelven szóljon hozzájuk. Sajnálom, hogy ezek a regényei nem lettek jóval közismertebbek, hiszen megérdemelnék, így ismeretlenül is megígérem neki, hogy ahol tudom, ott fogom reklámozni őket, mert a romantikus, humoros történetet kedvelő olvasók imádni fogják ezt a könyvet. Ezt garantálom.

Összességében imádtam a könyvet, meghozta a kedvemet a többi rész olvasásához is és nagyon remélem, hogy tavasszal a Könyvhéten személyesen is megismerhetem az írónőt, aki ellátogat hozzánk. És kinek ajánlanám? Elsősorban lányoknak, főleg tiniknek, hiszen ez a történet fiataloknak szól fiatalokról és egy olyan "álomsztorit" mesél el, amelyet nagyon sokan szeretnénk/szerettünk volna átélni.

Borító: Nem vagyok elájulva tőle. Ez a jó kis történet sokkal figyelemfelkeltőbb borítót is kaphatott volna

Kedvenc karakter: Holly, Dominic

Szárnyalás: a könnyed, humoros stílus, ami átszövi az egész történetet, ha pedig fix részletet kell említenem, akkor vagy a történet elején lévő Mikulásos jelenet vagy pedig az, amikor Dominic smink felszerelést próbál vásárolni Hollynak

Mélyrepülés: a rövidsége, szívesen olvastam volna még tovább:)

Érzelmi mérce: minden a YA keretei között marad


Értékelés:

Blogturné extra - idézetek
Szeretnék veletek pár idézetet megosztani a könyvből:

"Anyám arra tanított, hogy vannak dolgok, amiket nem szabad mondani egy lánynak. Például azt, hogy nagyon szarul néz ki, még akkor sem, ha tényleg."

"Elég kínos, ha egy egyetemista gimis lányokra hajt, én meg nem szerettem soha a vámpírtörténeteket. Vénséges vén trottyok ne koslassanak rémüldöző tinik után. Az nem szexi, hanem gusztustalan. A vérszívás sincs különösebben ínyemre. Bocsi, de szerintem, aki másnak a nyakába akarja mélyeszteni a fogát, az megérdemli, hogy jól seggbe rúgják."

"Azt hiszem, kevés lány mondhatja el magáról, hogy karácsony előtt szobafogságra ítélik, amiért egy csapat kisgyerek szeme láttára felpofozta a Mikulást egy bevásárlóközpontban."

"Amikor kinyílt, egy elég félelmetes figura próbált kisomfordálni rajta.
A neme meghatározhatatlan volt, mert vastag takaróba burkolózott. Nem tűnt túl nagynak, és annyi látszott belőle, hogy hosszú csapzott haj lóg egy szinte embertelenül sápadt, hamuszürke arcba. Üveges tekintettel és leesett állal bámult rám, mint valami zombi, aki mindjárt engem is megfertőz.
– Zombi! -üvöltöttem, majd hátraugrottam, és csutkáig nyomtam a paprikaspray-t.
Hát nem vagyok túl büszke magamra. Zombi, nem zombi, durván elbántam vele."
 

"– Maradj már csendben! Most mutogatja az oktató a kézjelzéseket.
Feltartottam a középső ujjamat.
– Ezt ismerem."

"A pénz az, ami eldönti, kigúnyol vagy befogad-e a világ."

"Annyira jellemző, hogy az első rajongó, aki felismer a hajón, gyakorló elmebeteg. "

"Esztelenül trillázott, rikácsolt, olyan hangokat adott ki, mint a hőségben vernyákoló macskák. Na de hogy éneklés? Az fel se merült. Egymaga sorra lemészárolta legnagyobb slágereinket."

És a kedvenc részem - az a bizonyos make-up vásárlás:)

"– Mindegy, abban segítsetek, mit vegyek neki, hogy jobban nézzen ki – mondtam, és az állványok felé fordítottam az iPadet. – Komolyan, Corey, segíts!
A srác nevetett, és izgatottan dörzsölte a tenyerét.
– Szempillafesték, szemceruza, ajakfény, korrektor, arcpirosító, szemhéjpúder. Minimum. Kihagytam valamit? – kérdezte Mackenzie-től.
– Szerintem nem.
Igyekeztem nem bepánikolni.
– Szóval volumennövelő szempillafesték? Vagy szuper-volumennövelő? Csomómentesen felvihető… vagy spirálos? Mi a bánatot vegyek neki, Corey?
– Oké, haver. Lélegezz mélyeket! Milyen a szempillája a csajnak?
Döbbenten meredtem a képernyőre.
– Hogyhogy milyen? Amilyen a szempilla lenni szokott. Vagy ez beugrató kérdés?
Mackenzie kacarászott.
– Világosabb árnyalatú? Hosszú? Rövid és sűrű? Vagy…
– Honnan tudjam? Nem szoktam a szempilláját tanulmányozni!
Corey végre megszánt, és átvette az irányítást.
– Rendben, értjük. Nem tudod, milyen a szempillája. Csak nyugi. Vegyél különböző festéket, sötétbarnát meg feketét. Ez menni fog?
– Talán.
– Jó, vegyél fekete szemceruzát is.
– Oké, oké – motyogtam, mint valami dilinyós.
– Már majdnem megvagyunk. Milyen színű a szeme?
– Hát… – Jézusom, még ezt se tudom! – Hát olyan szemszínű… valamilyen normális.
Mackenzie vidám hitetlenkedéssel csóválta a fejét.
– Tudod, ezzel nem mondtál sokat.
Próbáltam felidézni a pillanatot, amikor először láttam Hollyt közelebbről. Halálsápadt volt az arca, a szája tátva… és vörös karikák a szeme körül. Kábé ennyire emlékeztem.
– Azt hiszem, talán barna… vagy valami olyasmi.
– Hűha… ez a párkapcsolatdolog nem az erősséged, Dom. Vered a lécet rendesen – élcelődött Corey."

Nyereményjáték:
A Segítség, Youtube-sztár lettem történetének a kiindulópontja az, hogy a hősnő, MacKenzie véletlenül Youtube-sztár, majd alkalmi énekesnő lesz, miután feltöltenek róla a netre egy kellemetlen videót…

A mostani játékunkban jól ismert Youtube-sztárokat kell megtalálnotok, olyan előadókat vagy személyiségeket, akik a Youtube-nak által lettek (nemzetközileg) ismertek.Az adott személy nevét írd be a Rafflecopter doboz megfelelő sorába! A nyereményed egy meglepetés Marni Bates-regény lesz.

"Az egyik legnépszerűbb videóblogger, aki hétről hétre, miközben az élet nagy dolgairól dumál, őszintén szedi darabjaira a filmművészet körberajongott és és kevésbé jól sikerült alkotásait. Népszerűségét az Alkonyat-filmek kritizálásával szerezte. Fiatalos stílusa és a kíméletlen kiritkái miatt az ő videóblogja az egyik legnézettebb magyar csatorna."

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:
Március 9 - Segítség, Youtube-sztár lettem - Media-Addict.hu
Március 10 - Segítség, Youtube-sztár lettem - Dreamworld
Március 11 - Rocksztárt kaptam karácsonyra - Deszy Könyvajánlója
Március 12 - Rocksztárt kaptam karácsonyra - Kelly Lupi olvas
Március 13 - Láthatósági mellény - Media-Addict.hu
Március 14 - Láthatósági mellény - Kelly Lupi olvas