Peter Wohlleben: A természet jelbeszéde

 

Peter Wohlleben szórakoztató és közérthető módon vezet be minket a természet rejtett folyamataiba. Legújabb írásában ezúttal a kertünket vesszük egy kicsit jobban szemügyre, s felfedezhetünk megannyi apróságot, ami érintheti a veteményesünket, vagy éppen a gyepet. Megannyi érdekességgel gazdagodhatunk ezúttal is állatokkal, növényekkel, természeti jelenségekkel kapcsolatban.

Tartsatok velünk, hogy betekintést nyerhessetek A természet jelbeszédébe!

Park Kiadó, 2021

184 oldal

Fordította: Malyáta Eszter

Goodreads: 3,39

Besorolás: természetvédelem, biológia

A ​természetben tett felfedezőutak a kertkapunk előtt kezdődnek. Ezernyi kisebb-nagyobb izgalmas és lenyűgöző jelenség játszódik le itt – feltéve, hogy észrevesszük őket. A természet jelbeszéde pontosan ebben segít: hogy meglássuk azokat a jeleket, amelyeket a szél, a felhők, a növények és az állatok adnak le. A százszorszép felcsap időjósnak, a daru élő hőmérő, a körömvirágtól pedig megtudhatjuk, hány óra van. Peter Wohlleben sokféle természeti jelenséget bemutat, és hasznos ötleteket kapunk tőle a kerti munkákhoz is az öntözéstől a fagyvédelemig.

Megismertet minket a hétköznapi jelenségek és az ismert népi bölcsességek tudományos hátterével, miközben lerántja a leplet néhány mítoszról. Praktikus tudnivalókban és érdekes tényekben bővelkedő könyve érzelmes védőbeszéd a természet védelme mellett.

Peter Wohlleben (1964) gyermekkora óta természetvédőnek készült. Erdőgazdálkodást tanult, s napjainkban az Eifel-hegységben irányít egy környezetbarát erdőgazdaságot. Számos tévéműsor vendége, népszerű előadó.

Őszinte leszek, erről a szerzőről még sosem hallottam - bár, ahogy láttam, ez nem az első könyve. Valahogy kimaradt az életemből eddig. És milyen nagy kár! Kisgyerekként tátott szájjal hallgattam a nagypapámat és az idősebbeket, amikor érdekes természeti dolgokról meséltek - például, ha esik az eső és buborékos a pocsolya, az azt jelenti, hogy sokáig fog esni. Vagy ha piros az ég alja, akkor másnap szél lesz. És még sorolhatnám. Hogy ezek közül mi volt igaz és mi nem, azt az idő és a tapasztalat eldöntötte:), viszont, ahogy elolvastam a fülszövegét ennek a könyvnek, azonnal beugrottak ezek a régi mondások és úgy döntöttem, hogy nekem kell ez a könyv.

Egy percig sem bántam meg, hogy elolvastam a kiadványt, talán egy dolog miatt moroghatnék, az az, hogy mennyire rövid volt. De az is igaz, hogy ezen a nem túl sok oldalon (összesen 184 oldalas a könyv), annyi információt kaptunk, hogy még most is emésztem őket.

A könyv első fele mindenkinek szól, akit kicsit is érdekel a természet körforgása, a "mit miért", a természet különböző jeleinek felismerése és értelmezése. Miért piros az ég alja, mit jelentenek a felhők és a szél, milyen időjárást jósolhatnak az állatok és a növények és persze még sorolhatnám napestig. Nagyon tetszett és nagyon szerettem, ahogyan mindezt érthetően és érdekesen osztotta meg velünk a szerző. Bár biológia és földrajzórán is így hallgattuk volna meg ezeket! Biztosan jobban megmaradt volna bennem:). Meg merem kockáztatni, hogy a természetről most tanuló kisiskolásoknak is sok érdekességet rejthetnek a sorok!

A könyv második fele azonban már egy "szűkebb" körnek lehet hasznos, mégpedig a kerttel rendelkezőknek. Itt mindenki megtalálja magának a megfelelő hasznos tanácsot, akár teljesen kezdő és élete első kertjét kezdi rendezgetni, akár már tapasztalt, "vén róka". A talajkiválasztástól, a locsoláson át, a megfelelő növenyek kiválasztásáig, rengeteg témát ölel fel a szerző. Természetesen nincsenek növények állatok nélkül, így a kertünk két, négy és ennél több lábú lakójával is megismerkedhetünk, de olyan témákat is felölel, minthogy érdemes-e etetőt, madárházat építeni a kertben, mit csináljuk a kertben talált kölyökállatokkal, mit kezdjünk a kártevőkkel és még persze folytathatnám tovább.

Az érdekes leírások mellett gyönyörű illusztrációk színesítik a könyvet.

Összességében, mint nagy természetbarát, imádtam a könyv minden sorát és szinte biztos vagyok benne, hogy be fogom szerezni Peter Wohlleben többi kiadványát is. Ha pedig egyszer lesz akkora szerencsém, hogy saját kertem legyen, akkor a könyvet újraolvasom és próbálom majd az ő tanácsai alapján betelepíteni növényekkel, megfigyelni az élővilágot és gondozni a kertet.

A könyvet mindenkinek ajánlom, kezdő és már gyakorló kertészeknek és azoknak is, akik csak akár egy balkonládát birtokolnak vagy csak kirándulásokon ismerkednek a természettel. Izgalmas és érdekes könyv!

Borító: Nagyon szép, kifejező, utal arra, hogy mit várhatunk a könyvtől

Szárnyalás: a szerző ilyen mély ismerete a természetről

Mélyrepülés: - 

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:

Peter Wohlleben oldalán mindig van lehetőségünk arra, hogy egy kicsit jobban megismerjük a természetet, legyen szó állatokról, növényekről, vagy éppen a bennük/velük lezajló folyamatokról.
Jelenlegi játékunkban felcsapunk botanikusnak, s néhány növény rajzát és rövid ismertetőjét mutatjuk meg az állomásokon, nektek pedig annyi a feladatotok, hogy megírjátok a képen látható növények nevét (elég csak magyarul, de latinul is jöhet).

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

“Csak Európában fordul elő. Üde, főként gyertyán- és bükkelegyes erdőkben, ligeterdőkben él. 10–20 cm magas évelő, márciustól májusig virágzik. Levélkéi tompán karéjosak, hamvaszöldek.Virága fehér, ötszirmú; rövid életű.”

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:

BLOGTURNÉKLUB

Április 12 - Booktastic Boglinc
Április 14 - Kelly és Lupi olvas
Április 16 - Könyv és más

David Attenborough: Egy ifjú természettudós történetei

David Attenborough neve nem ismeretlen a hazai természetkedvelők körében, de főleg a felnőttkori munkái révén. A Park kiadó viszont bemutatja a híres természettudós fiatalkori éveit, amikor még az ismeretlen szigeteken és területeken segítette az állatkertek munkáit különlegesebbnél különlegesebb állatok begyűjtésével és az ott lakók életének bemutatásával. 

Tartsatok a Blogturné Klub 4 bloggerével, akik bemutatják ezt az izgalmas kalandot, ha pedig velünk játszotok, akkor a könyv egyik példánya is a tiétek lehet!

Park Kiadó, 2019

376 oldal

Fordította: Makovecz Benjamin

Goodreads: 4,32

Besorolás: memoár

1954-ben ​az ifjú David Attenborough-nak káprázatos alkalmat kínált az élet: világ körüli útra indulhatott, hogy ritka és különleges állatokat gyűjtsön a Londoni Állatkert számára, és minderről filmeket készítsen – a BBC új, Állatkerti gyűjtőutak című sorozatát. 

Ez a könyv három ilyen utazás története. Társaival a helybeli őslakosokkal együtt kutatott az akkori Brit Guyanában óriáshangyászok, Indonéziában komodói sárkányok és Paraguayban tatuk után. Volt dolguk pirájákkal, dühös kúszósülökkel és szökésre mindig kész pekarikkal. Megküzdöttek a komisz terepviszonyokkal, a kiszámíthatatlan folyókkal, hogy megörökíthessék e távoli vidékek hihetetlen szépségeit és mesésen változatos élővilágát. Módszereik ma már idejétmúltnak tűnnek, de az állatok, növények, helybeli emberek és a környezet iránti csodálatuk és tiszteletük még mindig példamutató. 

A szerzőre oly jellemző szellemességgel és bájjal megírt történetek nemcsak az emlékezetes kalandokról szólnak, hanem arról az emberről is, aki rajongó szeretetet ébresztett bennünk a természet iránt, és lelkesedése azóta is töretlen.

Sir David Attenborough (1926) angol természettudós és dokumentumfilmes. Immár hét évtizede van a pályán. Természettudományokat tanult Cambridge-ben, majd rövid kiadói kitérő után a BBC-nél helyezkedett el. Zoo Quest című, legendássá vált televíziós sorozatában átfogó szemlélettel és sokféle értelmezéssel mutatta be nézőinek a Föld élővilágát. Legutóbbi alkotása, a Planet Earth II minden idők legnézettebb természettudományos dokumentumfilm-sorozata. 

Az Egy ifjú természettudós történetei első kiadása magyarul Titokzatos állatok nyomában címmel 1993-ban jelent meg. A némileg átdolgozott jelenlegi kiadás teljesen új fordítás, a szerző új előszavával és frissített képanyaggal.

Gyerek voltam még, amikor először láttam Sir David Attenborough természetfilmjeit. Annyira újak voltak, annyira érdekesek, hogy nem elégedtem meg a tévében látott filmekkel, hanem meg kellett vennem videókazettán, sőt könyv formájában is. Azóta persze már számtalan természettudós készített jobbnál-jobb filmeket, de sosem fogom elfelejteni, amikor Az Élet erőpróbái sorozatában először láttam, ahogy a kardszárnyú delfinek Patagónia partjainál vadásztak a fókákra. Már akkor tudtam, hogy ez az ember valami különlegeset nyújt, valahogy másképp mutatja be az állatok világát, mint amit addig láttam.

Így amikor a Park Kiadó felajánlotta ezt a könyvet, szinte azonnal lecsaptam rá, egyrészt nosztalgiából, másrészt pedig mert kíváncsi voltam, hogy milyen fiatalkori történeteket oszt meg velük a népszerű természettudós.

Az 50-s években picit másképp működtek a dolgok, mint most. Sok minden ismeretlen volt még, a legtöbb földrészen az átlagemberek számára még több volt a fehér folt, mint az ismert terület. Az állatkertekben is jórészt az ismert állatokat lehetett látni és ismeretterjesztő film sem volt olyan sok, mint manapság. 

A fiatal David Attenborough azonban gondolt egy nagyot. Mi lenne, ha különleges és ismeretlen állatokat hoznának a londoni állatkertnek és ezt filmre is vennék? Az állatkert is jól járna, a BBC is és persze az ifjú természettudós is. Az engedélyt megkapta, így egy kisebb csapat élén nekiindult az ismeretlennek, hogy minél több egzotikus állatot gyűjtsön be. Hogy ez mennyire emberséges vagy sem, az állatok érdekeit mennyire tartották szem előtt, az már más kérdés - bár a könyvben jó pár példát kapunk arra, hogy David hány állatot hagyott ott és engedett szabadon, amikor kiderült, hogy hiába lenne rá kereslet, hiába ölnének érte az állatkertek, de még a hazautat sem élné túl az állat, annyira különlegesek az igényei. Szerencsére manapság már nem léteznek befogóutak, az állatkertek egymás között cserélve vagy maguk által tenyésztve tartják fenn az állatseregletüket. De ez az 50-s években még csak álom volt.

David Attenborough pedig nekivágott először Guyanának, majd Indonéziának végül pedig Paraguaynak, hogy minél több különlegesebb állattal gyarapítsa a londoni állatkert gyűjteményét. Ezek az utak még ma sem lennének könnyed vállalkozások, hiszen behatolni a dél-amerikai dzsungelbe még a mai napig kemény féladat, de ifjú tudósunk nem adta fel, bár sokszor történtek velük olyan dolgok, amelyeket átélve a legtöbbünk sírva fordult volna haza. Persze David nemcsak az állatokkal foglalkozott, nemcsak a begyűjtésük volt a cél, hanem a helyiek kultúráját is amennyire csak lehetett megörökítette, hogy minél többen megismerhessék ezeket az eldugott helyen élő törzseket és népcsoportokat. 

Amit nagyon szerettem, az egyrészt David állatszeretete, ami a sorok közül is kitűnik. Minden állathoz úgy nyúlt, úgy foglalkozott vele, hogy amennyire csak lehet, a körülményekhez képest jól érezze magát. Amit fentebb is írtam, arra is odafigyelt, hogy ne harácsoljanak, ha az állat nagyon különleges bánásmódot igényelt volna, azt inkább szabadon engedte. A másik, ami szintén felkeltette a figyelmemet, az a humora, a túlélési képessége és a nyitottsága. Még a leglehetetlenebb helyzetben is feltalálta magát és a sajátos humorával kommentált mindent. A nyitottsága pedig sok helyzetből mentette ki őket. 

A könyv további két különlegessége, hogy rengeteg - bár jórészt fekete-fehér - fotó színesíti a történeket, ami sokat segít a helyszín, az állatok vagy az adott helyzet elképzelésében. A másik pedig a természettudós írói vénája. Picit attól féltem, hogy unalmas lesz a könyv, felsorolások, tények alapján kapunk információt arról, hogy mit is vittek véghez a begyűjtő út során, de szerencsére tévedtem, mert az elképzelésemhez képest egy humoros, izgalmas, különleges regényt kaptam, nagyon szerethető emberekkel és állatokkal. 

Összességében bárkinek szívesen ajánlom ezt a könyvet, aki szereti David Attenborought, a filmjeit, aki kíváncsi, hogy az 50-s években hogyan próbáltak állatokat szerezni és megörökíteni a számunkra akkor még ismeretlen világokat. Őszinte leszek, a könyv méretétől függetlenül (mert nem egy zsebkönyv, arra készüljetek fel:), mindenhová cipeltem magammal, letenni alig bírtam és a szememben még nagyobbra nőtt a természettudós, mert amit ők akkor ott véghezvittek, az több volt, mint egyszerű állatbefogás. Hőstett volt a javából. 

Borító: Nekem nagyon tetszik, utal a könyv tartalmára, emellett figyelemfelkeltő is

Kedvenc karakter: David Attenborough, Charlie az orángután, Benjamin, a medvebocs

Szárnyalás: az izgalmas kalandok

Mélyrepülés: - 

Érzelmi mérce: - 

Értékelés: 

Nyereményjáték:

David Attenborough ebben a könyvében állatkerti gyűjtőútra indul. Leleményes módon nagyon sok állatot be tudnak fogni, de van néhány, amelyik kifogott rajtuk. Ezen állatok közül mutatunk be négyet. A képek és a leírások alapján találjátok ki az állat nevét és írjátok be a rafflecopter megfelelő mezőjébe. (a névnél elfogadjuk a magyar, illetve a latin elnevezést is).

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A világ legnagyobb gyíkja az Indonéz szigetvilág lakója. Csúcsragadozó, természetes ellensége nincs, a harapása bármilyen prédára nézve végzetes - először azt hitték, hogy a kórokozó baktérium öli meg az áldozatot, de az újabb kutatások szerint méregmirigy található a szájukban.

Különleges tulajdonsága, hogy képes a szűznemzésre, azaz hím nélkül is képes a nőstény alkalmanként utódoknak életet adni.

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:

Március 15 - Nem félünk a könyvektől

Március 19 - Kelly &Lupi olvas

Március 21 - Spirit Bliss Sárga könyves út

Március 22 - Szembetűnő

Kristin Hannah: Fülemüle

A II. világháború történetét már sokféleképpen feldolgozta a szépirodalom, azonban a mai napig vannak történetek, amelyek elmondásra várnak. Kristin Hannah a németek által elfoglalt Franciaország, azon belül is az otthon maradt különleges nők történetét tárja fel, akik a maguk módján próbáltak túlélni és segíteni társaikon. Tartsatok a Blogturné Klub három bloggerével 2017. február 25-e és március 1-je között, hogy megismerhessétek a Fülemüléket. Ha pedig a nyereményjátékunkon is részt vesztek, esélyetek lesz megnyerni a Park kiadó által felajánlott példányt Kristin Hannah: Fülemüle regényéből.

Park Kiadó, 2017

544 oldal

Fordította: Farkas Kriszta

Goodreads: történelmi fikció

Besorolás: 4,53

Franciaország, 1939

Carriveau csendes kis falujában Vianne Mauriac férjétől, a frontra induló Antoine-tól búcsúzik. Nem hiszi, hogy a nácik megszállhatják Franciaországot, ám ez mégis bekövetkezik: menekülő franciák hordái érkeznek, teherautó-konvojok, tankok, az égboltot elsötétítik a repülőgépek, és bombák hullanak az ártatlan áldozatokra. Amikor egy német parancsnok rekvirálja a házát, Vianne a kislányával együtt rákényszerül, hogy egy fedél alatt éljen az ellenséggel. Élelem, pénz és remény nélkül, az egyre növekvő veszélyek közepette kénytelen egyik nehéz döntést hozni a másik után.

Vianne húga, Isabelle lázadó tizennyolc éves, aki az ifjúság nyughatatlan szenvedélyével keres értelmet az életének. Miközben párizsiak ezrei menetelnek a háború ismeretlen borzalmai elől, Isabelle találkozik a partizán Gaëtannal ‒ aki hisz abban, hogy a franciák az országhatárokon belül szembeszállhatnak a nácikkal ‒, és szenvedélyesen egymásba habarodnak. Ám amikor a fiú elárulja, Isabelle csatlakozik az Ellenálláshoz, és többé hátra se néz: újra és újra az életét kockáztatja mások megmentéséért.

Kristin Hannah érzékenyen tárja elénk hogyan harcoltak a második világháborúban a nők. A Fülemüle két nővér története, akiket tapasztalataik, ideáljaik, vérmérsékletük és körülményeik elválasztanak egymástól, és mindketten saját veszélyes útjukon indulnak el a túlélés, a szerelem és a szabadság felé a németek által megszállt, háborútól szétszabdalt Franciaországban. E szívszorító regény a lélek erejének és a nők állhatatosságának dicsérete. Olyan könyv, amely mindenkihez szól, és egy életre szóló élményt nyújt.

A New York Times bestseller-listáján szereplő szerző, Kristin Hannah huszonkét regényt írt. Az ügyvédből lett írónő fiával és férjével az Egyesült Államok északnyugati partvidékén és Hawaiin él.

A II. világháború áldozatairól és hőseiről már megszámlálhatatlan megrendítő történetet olvashattunk. Az írók az olvasmányaim alapján leggyakrabban a holokausztról írnak, amit egy percig sem tartok feleslegesnek, hiszen mindenkinek tudnia kell, ismernie kell, hogy mi is történt a háború alatt és jól az eszünkbe kell vésni, hogy nehogy újra megtörténhessen.

De ezen felül rengeteg olyan történet létezik még, amit érdemes megismerni. Én speciel néha kíváncsi vagyok a "hétköznapi" történetekre is, hogy az átlag ember hogyan tudta átvészelni ezt a borzalmas időszakot, épp ezért vettem érdeklődve a kezembe ezt a könyvet is.

A regény egy testvérpárról szól, Vianne-ről és Isabelle-ről. Az édesanyjuk meghalt, az édesapjuk az I. világháború és a felesége elvesztése után teljesen összetört és képtelen a lányait nevelni. Vianne az idősebbik testvér, a "jó kislány", Isabelle pedig az örök "lázadó" fiatal. A II. világháború kitörése egyiküket a vidéki Franciaországban, a másikukat pedig Párizsban éri és természetesen ezt mind a ketten másképp élik meg.

Vianne úgymond "védett" körülmények között van jó darabig, hiszen a vidéket kevésbé érintette eleinte a háború szele, csupán a megvonások, új szabályok, a megszállók jelezték, hogy itt és most háború zajlik és "természetesen" az is, hogy a férjét besorozzák, így kettesben kénytelen túlélni a kislányával. Isabelle viszont szinte egyből a háború sűrűjébe kerül, hiszen Párizsból a nővéréhez próbál menekülni, így már az elejétől fogva látja, hogy mit is hoz a háború: gyilkosságokat, éhezést, halottakat és rengeteg borzalmat.

Persze Vianne sincs annyira jó helyzetben, hiszen elszállásolnak nála egy német tisztet, Beck századost. A fiatal német katona nagyon érdekes karakter, nagyon nehéz volt eldöntenem, hogy milyen érzelmeim legyenek iránta (éppúgy, ahogy Vianne-nak is). Hiszen egy megszálló, egy náci katona, aki azért, ha kell, akkor kemény, de mellette egy férj, egy apa, egy sokszor nagyon emberségesen viselkedő férfi is. A végére - bármilyen borzalmasan is hangzik, de - megkedveltem a karakterét, az írónő rajta keresztül mutatta be, hogy a német katonák jó részét ugyanúgy kérdés nélkül besorozták, sokszor elítélték azt, ami nevében harcolniuk kellett, de sok választásuk nem volt nekik sem. Persze ezzel nem akarom mentegetni azt, amit tettek, csak arra akartam utalni, hogy azért köztük is voltak emberségesebbek.

Ahogy Isabelle-t elképzelem

A két lány közül mindenképpen Vianne-t kedveltem eleinte jobban. Egy fiatal nő, aki a háború borzalmai között is megpróbál szerető édesanya és feleség is lenni. Természetesen ő sem tud elmenni a sok kegyetlenkedés mellett, így végül olyan dolgokra kényszerül, amelyek a lelkét (és a testét is) teljes mértékben összezúzzák.

Isabelle eleinte számomra nagyon idegesítő volt. Állandóan lázadt, semmi nem volt neki jó, nem volt tekintettel senkire és semmire. Aztán ahogy haladtunk előre a történetben, úgy lett számomra egyre kedvesebb, a nagyszájú fruskából egy valóságos hős, akire a családján kívül egész Franciaország is büszke lehetett.

Kettőjük kapcsolata pedig folyamatosan változott, az eleinte inkább testvérharcból egy nagyon kemény véd és dacszövetség alakult ki köztük. A regény végére már nem tudtam, hogy melyiküket szeretem jobban.

Természetesen a háború szörnyűségei közé néhány percnyi romantika is beférkőzött, hiszen Isabelle gyönyörű lány volt és ezt a másik nem is észre vette. De a háborúban nincs sok idő a szerelemre és ezt Isabelle fejezi ki a legjobban:

"- Ha más időket élnénk, arra kényszerítenélek, hogy a nyomomban lihegj - lépett előre Isabelle. - A csillagokat kellene lehoznod nekem az égről, hogy levetkőztethess. De hát nincs időnk, ugye?"

"[... ] nincs idejük. Nem udvarolhatnak, nem szerethetnek egymásba, nem házasodhatnak össze, és nem lehetnek gyerekeik. Talán holnap sem lehetnek. "

És az, hogy ki marad életben a regény végén vagy egyáltalán valaki életben marad-e? Ez egészen az utolsó pillanatig kétséges volt. Igen, volt egy narrátor a könyvben, akihez többször is visszatért az író, de eleinte nem volt egyszerű rájönni, hogy egyáltalán a testvérek közül-e valaki, illetve, ha az, akkor melyikük. Őszinte leszek, engem egészen a végéig félrevezetett az író, teljesen másra tippeltem, mint aki végül lett:).

Egy visszaemlékezést pedig mindig nehéz szívvel olvasok, hiszen várható, hogy a megkedvelt szereplők egy része már nem lesz ott a történet végére. Ez most is így volt, egy-két zsebkendőt én is elhasználtam, ahogy az utolsó oldalakra jutottam.

Összességében egy megrendítő regényt olvashattam a testvéri és a szülői szeretetről, a bátorságról, a szerelemről még olyan vérzivataros időkben is, amikor az emberek ezen tulajdonságokat gyakran félretéve próbálnak túlélni. 

Mindenkinek ajánlom. 

Borító: Gyönyörű, bárhonnan is nézem, de ez a borító egyáltalán nem tükrözi a történetet. Eme borító alapján valami romantikus chick-litre tippelnék és nem egy olyan komoly témát feldolgozó, háborús történetre, mint a Fülemüle.

Kedvenc karakter: Vianne, Isabelle, Sophie

Szárnyalás: az anyai szeretet és a hősiesség

Mélyrepülés: a II. világháború

Érzelmi mérce: Erre a könyv egyik legsűrűbben idézett mondatával válaszolnék:

A szerelem rádöbbent, hogy ki szeretnél lenni, a háború rádöbbent, hogy ki vagy."

Értékelés:

Az alábbi LINK-re kattintva megrendelhetitek a könyvet

Blogturné extra - borítók
Sokféle borítóval jelent meg ez a regény, ezekből mutatnék párat.

A francia, az egyik angol és a portugál borítók adják vissza számomra leginkább a történet hangulatát:

A holland és a román borítók inkább a testvéri kapcsolatra összpontosítottak:

A horvát, a német és a legsűrűbben használt angol borító pedig a fülemülére koncentrált:

Nyereményjáték:

A mostani nyereményjátékunk főszereplői a II. világháború néhány női hőse lesz, akik életüket áldozták embertársaikért. A feladatotok az lesz, hogy a képet alapján megnevezzétek a rajta található hölgyet, és a helyes választ beírjátok a Rafflecopter megfelelő dobozába. A helyes megfejtést adók közt kisorsolunk három példányt 

Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:

Február 25 - Always Love a Wild Book

Február 27 - Szembetűnő

Március 1 - Kelly & Lupi olvas