Lucy Score: Amit magunk mögött hagyunk (Knockemout #3)

Végre megjelent Lucy Score: Amit magunk mögött hagyunk regénye a Pioneer Books Kiadó gondozásában. Az érzéki romantikát, szívszorító drámát és humort elegyítő Knockemout-sorozat harmadik részéből kiderül, hogy még egy rosszfiú is megtalálhatja a boldogságot a megfelelő nő mellett. Tartsatok bloggereinkkel, és a játék megfejtéséért cserébe megnyerhetitek a kiadó által felajánlott példányt.

Pioneer Books 2024.

696 oldal

Fordította: Bótyik Bettina Zora

Goodreads: 4,44

Besorolás: felnőtt, romantikus, erotikus, kisváros

Lucian Rollinsnak két célja van: a bosszú, és hogy eltörölje azt a foltot, amelyet abuzív apja ejtett családja nevén. Élete éppolyan élre vasalt, mint személyre szabott öltönye, nincs benne helye kételynek és felesleges érzelmeknek. Kivéve, ha egy tűzrőlpattant kisvárosi könyvtárosról van szó…
Sloane Walton tökéletesen tudja, mi rejlik Lucian - csekély számú barátjának Luce, ellenségei tömegének Lucifer - ördögi szépségű vonásai mögött, elvégre együtt nőttek fel, amíg egy sötét titok el nem választotta őket. Valami azonban mégis a férfihoz vonzza, és amikor veszekedésük előjátékba csap át, egyikük sem bánja meg a történteket.
Sloane viszont családot akar, míg Luciannek esze ágában sincs továbbörökítenie magát, mivel jól tudja, hogy a tönkretett férfiak tönkretett nőket hagynak maguk után. Képtelen lenne ártani Sloane-nak, de képtelen elhagyni is őt. Egy dologra viszont képesnek kell lennie: megvédeni szerelmét bármi áron.

A Knockemout sorozat első két részét is nagyon szerettem, az Amin sosem leszünk túl és az Amit sosem fedünk fel egyaránt 4,5 csillagot kapott, de a harmadik rész bekerült a kedvenceim közé kerek öt csillagosan, akkor is, ha volt néhány apró szemöldökráncolásom az olvasás során. Ezeket teljesen ellensúlyozta az a nagyszerű szórakozás, ami az első laptól az utolsóig végigkísért. Maga a szerző is kitért arra tényre a regény végén, hogy mennyire hálás ennek a sorozatnak, hiszen ennyi oldalszámon keresztül nyilván fejlődött az írása, és ez teljesen igaz. 

A korábbi részekben sokszor megvillantotta már a szerző Lucian karakterét, minden egyes alkalommal, amikor megjelent a színen, leuralta azt, és olyan lenyűgözően tette, hogy már hatalmas várakozással tekintettem a Sloane-Lucian regényre. Tudni lehetett, hogy kettejüknek kapcsolata a régmúltba nyúlik, egy-két elejtett mondat már részletezte, hogy fiatalon közel álltak egymáshoz. Végre kiderültek a részletek, szép lassan, a fejezetek közé illesztve, mindkét szemszögből olvashattam a múltról. Nekem különösen tetszett a regényben ez a 22 évvel korábbi idővonal, hiszen akkor 16-18 évesek voltak a főszereplők, így sikerült egy kis young adult zsánert is belecsempészni ebbe az amúgy sistergős jelenetekkel alaposan megtűzdelt felnőtt románcba. Azzal, hogy megismertem őket ilyen fiatalon is, sokkal közelebb hozta hozzám a karakterüket, egyébként is imádom a beszökést az ablakon, a nagy beszélgetéseket, a titkos barátságokat, még a közös tanulást is.

A korábbi részekből már tudtuk, hogy ezek ketten nem bírják egymást, állandó a beszólogatás, vagy épp látszólag figyelmen kívül hagyják a másikat. Most viszont kénytelenek találkozni, hiszen Sloane apjának a temetésével indul a történet (egyébként időben nem sokkal a második rész után vagyunk). Sloane szülei, Simon és Karen közel álltak Lucianhez, fiukként kezelték, aki nagyon sokat segített Simon orvosi kezelése kapcsán, volt mit meghálálni, hiszen annak idején Simon segítette ügyvédként a börtönből való szabadulása érdekében. Már korábban a kórház közelébe költöztek, így most Sloane egyedül él a régi házukban, melynek a szomszédságában áll Lucian régi háza. Sloane 16 éves volt, mikor felfedezte, hogy a szomszédban nincs minden rendben, Lucian apja rendszeresen verte a fiát és a feleségét. Odáig fajult a bántalmazás, hogy rendőrségi ügy lett belőle, Sloane hívta a 911-et, pedig megígérte a fiúnak, hogy soha nem avatkozik bele. Lucian többé nem bízott meg a lányban és nem állt szándékában megbocsátani neki. Húsz év telt el, Lucian gazdag cégtulajdonos lett, arrogáns, hideg, kemény főnök. Külsőre pedig kidolgozott testű, magas, jóképű pasi, aki mellett eddig egy nő sem tudott tartósan megmaradni. 

Sloane könyvtáros lett Knockemoutban, különböző társasági és kulturális eseményeket szervez, élvezi a munkáját, igazi könyvmoly. Csakhogy kissé elszaladtak az évek, mostanában döbbent rá, hogy ketyeg az óra, és mielőbb szeretne családot alapítani, hiányzik az életéből egy szerető társ, aki egyben jó apja is lehetne egy gyerekseregnek. Sloane elkezd randizgatni és ezzel lavinát indít el, emlékezzünk vissza Lucian reakcióira, amikor korábban próbált pasizni, ez most hatványozódik. Végül Lucian köt ki az egyéjszakás kalandra foglalt szállodai szobájában, és megnyílnak a mennyek kapui. Amit itt elkezdtek, azt bizony nehéz abbahagyni, mert túl jól illenek egymáshoz, de Luciannek esze ágában sincs tartós kapcsolatba kerülni, így borítékolható az újabb összeveszés. Közben a háttérben tovább folyik a nyomozás a sorozaton átívelő bűncselekmény felgöngyölítése érdekében, itt is vannak fejlemények, amik aggodalomra adnak okot. Végül Lucian úgy dönt, el kell távolodnia Sloane-tól mert csak így tudja megvédeni, Anthony Hugo kifejezetten az ő szeretteire vadászik.

Lucian bizony hosszú és nehéz úton kell, hogy keresztülmenjen, mire eljut a teljesen nyilvánvalóig, Sloane az egyetlen nő a számára. Hiába tudom én olvasóként, mi lesz a vége, attól még nagyon klasszul végigizgultam minden fordulatot. Értékeltem, hogy Lucian rájött, hogy segítségre van szüksége abban, hogy feldolgozza az apjától elszenvedett traumákat. A leglényegesebb következtetésekre azonban nagyon későn jött rá, abban is, hogy Sloane nem volt hibás, kizárólag jót akart, és abban is, hogy milyenek is valójában a saját érzései. Mennyi elpazarolt év, fáj erre gondolni, mégsem tudok teljesen haragudni rá, mert olyan fordult elő ebben a regényben, ami nem túl sűrűn, 100x jobban tudtam azonosulni a férfi főhőssel, mint a nővel. Ez nem Sloane hibája, ez Lucian érdeme. Ha pasi lennék, tudnék ilyen lenni szíves örömest, mindig kimondva amit gondolok, szeretek szarkasztikusan szurkálódni is, és soha nem kéne kedvesnek lennem, ha nem akarok, még a haragtartás is stimmel. Imádtam a karakterét, nagyszerűen szórakoztam rajta, álompasi is egyben, de inkább egy álomkarakter. Olyan, aki kívül belül maximálisan eltalált, és pont jó így, ahogy van.
Sloane-ra visszatérve hozzáteszem, nagyon valós volt a karaktere, az érzései, a reakciói egy két lábbal a földön járó nőre utaltak, aki erős és független, okos és gondoskodó, és akit kétszer is mélyen megbántott Lucifer. (Ha pipa vagyok rá, én is így hívom magamban.) Sok közös pontot találtam vele ízlés terén, én is nagy rajongója vagyok Shania Twain-nek, minden említett dal kedvencem volt. És a megemlített könyvek, édes istenem, leesett az állam, mikor kiderült, mi volt a 16 éves Sloane kedvenc regénye, amit az anyjától vett kölcsön: Kathleen E. Woodiwiss: Shanna regénye. Imádom azt a történetet, de a többi említett könyvet is részben ismerem, illetve felírtam magamnak, hogy minél előbb elolvashassam, élükön az Éjfél Könyvtárral. Imádtam, hogy valódi könyvek kerültek a történetbe. (Sajnos végig Éjféli Könyvtárként volt említve.) 
A szerelmi szál - ki ne tudná merre halad ez a cselekményszál - mégis megdobogtatta a szívemet, izgultam értük, és közben csodáltam a spicy jeleneteket, amik szerintem ebben a részben voltak a legjobbak a sorozatból. Talán a viccelődés, a beszólogatás miatt, de felülmúlta az előzőeket. Ezek ketten olyan szellemes, vicces szócsatákat vívtak, amin dőltem a nevetéstől. A humor egyébként az egész sorozat egyik fő erőssége, amit imádnak az olvasók.
Szerintem nem is kell megemlítenem, mennyire jó volt találkozni a korábbi szereplőkkel, zajlik az élet tovább a kisvárosban, ott a nyomozás is, na meg a sok szerelmespár, Steph és Jeremiah párosából egészen sokat kaptam. Meg kell említenem a bromance hármas tökéletességét, amihez Nolan is csatlakozott immár, és külön öröm volt nézni, ahogy a Morgan testvérek védték Sloane-t, a verekedős rész haláli volt, én is kifeküdtem a végére - a röhögéstől. Knox és Nash, menő álompasik vagytok, de Lucian rátok vert.
Én nem tudok panaszkodni a könyv dinamikájára sem, elfogadtam a történések ütemét, egyszerűen imádtam olvasni, pont jó volt, ahogy a szerző megírta. Olyan érzelmeket mozgatott meg bennem és olyan sokrétűeket, egyszerűen nincs már hely hogy részletezzem. Nekem alig három éve halt meg apukám, úgyhogy a gyászfeldolgozás friss és ismerős volt. Aztán ott volt a kapcsolat Sloane szülei és Lucian között, az erre vonatkozó Simon idézet szerintem mindent elmond: "Ha választhattam volna egy fiúgyermeket, az te lettél volna. Vigyázz a lányaimra."
A lelke összetört a valódi szülei miatt, de Sloane szüleiben újakra talált, amit igyekezett meghálálni.
Az epilógusban természetesen mindenki úszik a cukorszirupban, de kit érdekel, örömmel láttam a tíz évvel későbbi énjüket. Igazából még arról is szívesen olvastam volna, hogy az elmúlt húsz évben hogy alakult az életük részletesebben, bár akkor ezer oldalig meg sem állt volna a szerző.
Ami komolyabb homlokráncolást okozott, az az utolsó fordulat, ami erőszakosan hangzott, komoly támadás tulajdonképpen, mégis szinte komikus volt az egész. Részletekbe nem mennék bele, hamar vége lett, és megoldódott a helyzet. Emellett volt pár szófordulat, ami magyarul nyilván nem úgy jött át, ahogy eredetiben, de erről igazából senki sem tehet.

A szerző ezzel a könyvével, sorozatával beírta magát a kedvenceim közé, szívesen fogom olvasni a következő regényeit és szívből ajánlom minden romantika rajongónak.

Képek: Pinterest

Borító: A borító gyönyörű, a cseresznyevirág jelentése is értelmet nyer.

 

Kedvenc karakter:  Lucian, Sloane

Szárnyalás: A visszaemlékezős részek.

Mélyrepülés:  -

Érzéki mérce: Kb 50% után felizzanak a lapok, szerintem a sorozatban itt a legminőségibb az erotika, és persze minden részletében vállalható.

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

 

Nyereményjáték:
 

Mostani blogturnénk minden állomásán a Knockemout sorozat valamely főszereplőjének családnevét kell összeállítanotok a közreadott, megkevert betűkből, majd beírni a rafflecopter megfelelő rubrikájába, méghozzá a keresztnévvel kiegészítve. A ráadás kérdés megválaszolásával pedig még tovább növelhetitek a nyerési esélyeteket! 

(Figyelem! A válaszok utólag nem módosíthatóak. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertes sorsolására kerül sor. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Feladvány:  OILLRNS

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista:
04.02. – Angelika blogja
04.05. – Fanni’s Library
04.08. – Kelly & Lupi olvas
04.11. – Pandalány olvas

Lucy Score: Amit sosem fedünk fel (Knockemout #2)

A Pioneer Books Kiadó jelentette meg Lucy Score legújabb regényét: Amit sosem fedünk fel címmel. Újabb humoros, izgalmas és szexi történet Knockemout kisvárosából, amelyből kiderül, hogy a jófiúk valóban mindig a jólányokat választják-e. Játssz velünk a blogturné során, és megnyerheted a könyvet a kiadó felajánlásában.

 

Pioneer Books 2023.

640 oldal

Fordította: Bótyik Bettina Zora

Goodreads: 4,10

Besorolás: felnőtt, chick-lit, romantikus, erotikus

 

A Morgan fivérek közül mindig is Nasht tartották a jó fiúnak: ő a megbízható rendőrfőnök, mindenkire kedvesen mosolyog, és ott segít, ahol tud. Azonban Nash épp egy lövöldözésben szerzett sérüléséből lábadozik, és az eset óta pánikrohamok és rémálmok kínozzák. Nem önmaga többé, de képtelen segítséget kérni a szeretteitől.
Kerüli az embereket, és ez épp kapóra jön új, dögös szomszédjának, Linának, aki szintén nem vágyik mély beszélgetésekre vagy tartós emberi kapcsolatokra, csupán feltűnés nélkül szeretné elvégezni a munkát, ami miatt a városba érkezett. Csakhogy találkozásuk első pillanatától kezdve mindketten tudják, hogy nagyon nehezen tudnak majd szimplán jó szomszédok maradni. Vajon Lina képes lesz ellenállni Knockemout bájának és Nash sármjának? És képesek lesznek megőrizni legféltettebb titkaikat egymás előtt – a titkokat, amelyek mindent tönkretehetnek?

 

Kellemes meglepetésként ért, hogy a tavasszal megjelent első rész után máris olvashattam a Knockemout sorozat második részét, egy újabb kisvárosi románcot, melynek a főszereplőit már megismerhettük korábban. A rendőrfőnök Nash Morgan egész komoly mellékszereplő volt Knox testvéreként az előző részben, Angelina Solavita pedig Knox régi barátjaként volt jelen.
Nash épp a meglövése utáni traumából lábadozik, eléggé meg van zuhanva testileg és lelkileg is, ugyanis mindennél jobban zavarja, hogy kulcsfontosságú rész esett ki a tudatából, nem emlékszik a lövések előtti és utáni időre, ez hátráltatja a nyomozást is. Már annyira azért jól van, hogy újra bejárjon a kapitányságra, de jobbára zombiként jön-megy. Lina tulajdonképpen Knox régi barátjaként érkezett a városba, és a helyi lepukkant szállodában lakik, de amikor kiderül, hogy csótányok lepték el, Knox átköltözteti a borbélyüzlet feletti lakások egyikébe, történetesen Nash szomszédja lesz. Lina már nem csitri, 37 éves, nagyon dögös nő, aki meglehetősen tetszik Nash-nek, az állapota ellenére akkor érzi magát újra élőnek, ha a közelében van. Lina azonban nem csak az esküvő miatt jött, titokban megfigyel valakit, ez veszélybe is sodorhatja, persze Nash elől ezt nem sokáig titkolhatja. Ahogy Nash sem rejtheti el a pánikrohamait, amire Lina fizikai közelsége lehet a gyógyír.Hiába volt ugyanaz a kisvárosi környezet és az ismerős szereplők, ez a regény gyökeresen mást adott. Mindkét főszereplő sebezhetősége tette valóságossá és szerethetővé a karaktereket. Nash-t rémálmok gyötrik, pánikrohamokkal és az emlékezetkieséssel küzd, a munkáját sem tudja 100%-ban ellátni, ráadásul kirendelnek mellé egy FBI-ost, aki vigyáz rá, követi mindenhova. 

Mindez tönkreteszi a mindennapjait, mentálisan a padlón van. Lináról sugárzik hogy erős, öntudatos, sikeres nő, aki megkapja amit akar. Hosszútávú kapcsolatok nem érdeklik, csak alkalmi partner jöhet szóba. Persze az ő puttonya sem üres, fiatalon sportolt, szívproblémával kellett megküzdenie, és a szülei is túlaggódók, állandóan le kell jelentkeznie. Nem is lehetne ez a két ember ennél különbözőbb, az aranyifjú rendőrfőnök, aki kedvesen megoldja mindenki problémáját, aki valójában már családot akar, és a szexistennő külsejű nyomozónő, aki egész másnak adja ki magát, még a régi barátjának is hazudik. Kezdetben egyikük sem bízik benne, hogy jobbá válhatna az életük együtt, aztán szép lassan megkezdődik a változás. Lina megtapasztalja, hogy tényleg jó hatással van Nash egészségére, és neki is őrülten tetszik a pasi, nem véletlenül van odáig érte a fél város. Nash hivatalos nyomozása és Lina privát "munkája" összekapcsolódik, ami növeli az izgalmakat. Természetesen a szerelmi szál is alakul, bár nagyon lassan, kb a regény kétharmadáig nő a feszültség, míg végre olvashatunk néhány spicy jelenetet. Ez kétségtelenül a szerző erőssége, az izzasztó jelenetek írása remekül megy, ahogy imádtam a regény humorát is, szerintem túlszárnyalja még az első részt is poénok terén. A mellékszereplők ismerősek, imádni valóak, a könyv terjedelmét tekintve el is férnek benne. Ezzel arra célzok, hogy bizony eléggé részletes infókat kapunk mindenkiről is. Igazából én a max 400 oldalas könyveket szeretem ebben a műfajban, nem bántam volna pár felesleges kör kihagyását. De nem szeretném ezt hibaként feltüntetni, hiszen annyi pozitívum került a regénybe, ami ellensúlyozza ezt, azon felül, hogy nagyon olvastatja magát. Jól ábrázolta a szerző a mentális problémákat mindkét félnél, tényleg tudtak egymásnak segíteni, kikeveredni ebből. Nekem tetszett a rendőri túlkapások elleni küzdelem bemutatása, a rendőri hatalommal való visszaélés tipikus kisvárosi trope, amit rendezni kell. 

A szerző bevetette a cukiságkártyát is, rögtön az elején együtt megmentenek egy kiskutyát, akit Nash magához vesz, Piper a regény során kiváló feszültségoldóként működik. Kedvenc jeleneteim voltak a lánycsapat bulizásai és a bromance társaság tanácskozásai is, Nolannel kiegészülve. És még meg kell említenem a mézes madzagot, azt a néhány információmorzsát/jelenetet, ami előre vetíti a Lucian/Sloane regényt, hát ez minden várakozást megér. Friss hír, hogy már megjelenési dátum is van, 2024. február 29-én jön az Amit magunk mögött hagyunk regény halványlila borítóval. Ha ez még nem lenne elég, a könyvekből sorozat is készül, ezzel kapcsolatban reméljük a legjobbakat! 

Aki szerette az első részt, egy hangyányit se gondolkozzon a beszerzésen, aki kevésbé, annak azt mondhatom, a sorozat egyre jobb!

Kép: Pinterest

 

Borító: Csodaszép, a kis gyöngyvirágokra is kapunk magyarázatot.

Kedvenc karakter: Lina, Nash

Szárnyalás: A haditanács jelenetek, és imádtam minden Naomi-Knox-Waylay jelenetet.

 

Mélyrepülés: -

Érzéki mérce: Az érzéki feszültség lassan építkezik és a beteljesülést megelőzi ez-az, pl. együtt alvás, aztán párosunk felzárkózik az érzéki jelenetek számát tekintve.

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!!!

 

 

Nyereményjáték

Mostani blogturnénk minden állomásán Lucy Score magyar nyelven megjelent regényének szerelmes párjainak neveit találjátok. A Ti feladatotok, hogy a szereplők nevei alapján kitaláljátok a könyvcímeket. Figyelem! Ezúttal egy bónusz esélyt is tartogat a rafflecopter.
(Figyelem! A válaszok utólag nem módosíthatóak. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertes sorsolására kerül sor. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

 

KÉRDÉS:   Lina & Nash 

 
a Rafflecopter giveaway

 

Állomáslista
12.17. – Angelika blogja
12.19. – Fanni’s Library
12.21. – Pandalány olvas
12.23. – Kelly & Lupi olvas

 

 

Lucy Score: Amin sosem leszünk túl (Knockemount #1)

A Pioneer Books legújabb Piros Pipacs kötete, az Amin sosem leszünk túl borítóját aranyos százszorszépek díszítik. Lucy Score lehengerlő romantikus komédiája Észak Virginia egyik bájos kisvárosába, Knockemoutba invitálja az olvasót, hogy tanúja legyen egy jó kislány és egy rossz fiú egymásra találásának. S hogy ennek mi köze az említett százszorszépekhez? A könyvből kiderül!

Pioneer Books 2023

656 oldal

Fordította: Bótyik Bettina Zora

Goodreads: 4,25

Besorolás: felnőtt, romantikus

 

Knox ​örömmel játssza a rosszfiú szerepét, az életét pedig épp úgy szereti, mint a kávéját: magában. Egyedül basset houndját, Waylont tűri meg maga mellett. Knox ki nem állhatja a drámát, még akkor sem, ha az egy szökevény menyasszony formájában kopogtat az ajtaján.
Naomi persze nemcsak úgy elszökött az esküvőjéről, hanem mentőmisszióra indult, hogy kiszabadítsa rég látott ikertestvérét Knockmeutból, ebből a bárdolatlan városkából, ahol a vitákat hagyományos módon rendezik: némi ütlegeléssel és pár korsó sörrel. Többnyire ebben a sorrendben.
Azonban Naomi pechjére gonosz ikertestvére semmit sem változott az elmúlt években. Tina rövid úton meglovasítja testvére autóját és pénzét, cserébe viszont valami teljesen váratlan dolgot hagy rá: egy unokahúgot. Naomi így pénz, autó, lakás és munka nélkül ragad egy teljesen ismeretlen városban, ahol bónuszként egy vadóc 11 évesnek is a gondját kellene viselnie.
Knoxnak jó oka van rá, hogy ne bonyolódjon komplikált kapcsolatokba és ne kezdjen zűrös nőkkel. De miután Naomi élete épp lassított felvételben omlik össze előtte, legalább annyit megtesz, hogy kihúzza őt a csávából. Amint aztán Naomi összeszedi magát, visszatérhet nyugodt, magányos életéhez.
Legalábbis ez a terv – egészen addig, amíg valódi veszély nem üti fel a fejét.

 

A szerzőt nem ismertem korábban, bár van tőle egy regény a polcomon, a Színleld, hogy az enyém vagy de az ígéretes cím ellenére még nem került sorra. Az Amin sosem leszünk túl  fülszövege viszont igencsak  megtetszett, és a körülötte kialakult felhajtás miatt is szerettem volna olvasni, gyengéim a jóféle morci pasi kontra életrevaló nőcis romantikusok. Nem is csalódtam, sőt, jóval több van ebben a történetben, mint egy kisvárosi románc, amire először számítottam. Természetesen roppant szórakoztató, ahogy az esküvőjéről megszökött menyasszony megérkezik a városba, ahol természetesen összekeverik a bajkeverő ikertestvérével és ez vicces helyzeteket eredményez. Rögtön megismerhettem így Knox-ot, a másik főszereplőt, aki az egyik legfontosabb ember itt, hiszen több üzletet is működtet, munkát ad az embereknek. Knox amúgy a 40-es évei elején járó, magas, izmos, szőke, "vikinges" kinézetű pasi, a helyi kávézó is az övé, Naomi épp kávéhoz szeretne jutni, amikor az ikertestvérének nézi és ki akarja penderíteni. Amíg veszekednek, Tina ellopja Naomi kocsiját, benne ruhákkal, pénzzel, ráadásul a család számára addig eltitkolt 11 éves lányát is Naomi felügyeletére hagyva meglóg az ismeretlenbe. Knox végül belátja, hogy Naomi és Tina két külön személy, és segít a nőnek, szállást kerít nekik, és végül munkát is nála vállal, miután Waylaynek mindjárt kezdődik a suli, nincs mit tenni, átmenetileg itt maradnak, míg Tina elő nem kerül.

Persze szólhatna ez a történet csupán arról, hogy Naomi és Knox a köztük első pillanattól meglévő szikrák hatására egymásba szeretnek és némi ikertestvéres bonyodalom után együtt ellovagolnak a naplementébe. Rengeteg klisé elő is fordul a regényben, de mégis összességében egyedi tud lenni, szerencsére nem egy "zs" kategóriás szerelmi vívódást tartok a kezemben! Kezdve a karakterekkel, mindkét főszereplő bonyolultabb személyiség, mint az első látásra tűnhet, és érdekesek a mellékszereplők is, jelentősen hozzátesznek a történethez, sőt némelyikük külön regényt is kapott a szerzőtől, nem titok, hogy lesz folytatás. Naomi sorsának alakulása több okból is érdekelt, először is a testvérek téma miatt, ráadásul itt ikrekről van szó, ez különlegessé teszi a helyzetet. 36 évesek a történetben, de a visszaemlékezésekből megtudhattam, hogy úgy nőttek fel, hogy Tina volt a merész, a belevaló, a mindent kipróbáló, és a mindenben elbukó testvér. Odáig fajult a kísérletezgetés, hogy még a bűnözés útjára is sikerült rálépnie, aztán teljesen eltűnt a család radarjáról. Naominak kicsi kora óta kompenzálnia kellett mindezt, ő vette magára a jókislány szerepét, akiben nem csalódhat a környezete, aki jól tanul, aki mindenben remekel. Beleivódott, hogy neki jónak kell lenni mindenkivel, egyfajta alárendelt szerepben él, még a párkapcsolatában is. Szerencsére az utolsó pillanatban lemondta az esküvőjét, amiért lelkiismeret furdalása van, de végre azt tette, amit az ösztönei súgtak, és nem ment férjhez egy olyan pasihoz, aki papíron remek, de a gyakorlatban nem egyenlő felek. És milyen jól tette, sosem késő magunkhoz térni! Naomi ebben az új környezetben, az új problémái kezelésével, és az új pasi felbukkanása kapcsán valami elképesztő átalakuláson esik át. Végre saját magát helyezi előtérbe, és ez nagyon ráfért. Új barátokat is szerez, alakul valami Knox-al is, de ami még ennél is fontosabb, hogy megpróbál az újdonsült unokahúgával kapcsolatot kialakítani, ami nem könnyű, hiszen a kislánynak eddig elég zaklatott élete volt a nem kicsit zűrös anyja mellett. Nos, Knox sem egy egyszerű eset. A testvére a városka rendőrfőnöke, aki a saját erejéből akar megélni, nem érdekli Knox lottónyereményéből teremtett gazdagsága. A testvérek fájó közös pontja az alkoholista apjuk gondja, aki a felesége halála óta nem tud talpra állni. Knox személyisége ezen alapul, nem akar elköteleződni, nem akar szeretni, mert az apja példája lebeg a szeme előtt, aki tönkrement a gyásza kapcsán. Természetesen Naomi mindent megváltoztat, és még csak olyan sok idő sem kell hozzá.

Nagyon tetszett a szerző stílusa, érzékletesek a leírásai, tényleg filmszerűen láttam magam előtt az eseményeket. Az első pillanattól jó a humora, és ez sokat tett a szórakoztató olvasmányélményhez, jól ellensúlyozta a mélyebb témákat. Ugyanis a főszereplők fenti gondjai mellett előkerültek más problémák is, ott van az egyedülálló szülőség, a gyereknevelés nehézségei, a gyámügyi gondok, gyászfeldolgozás kérdése. Valahogy nekem nagyon bejött, hogy végre nem huszonévesek voltak a főszereplők, hanem jóval idősebbek. Jó volt köztük a kémia, izgalmas volt végigkísérni a közöttük kialakuló kapcsolatot, ami szexi volt, jónéhány érzéki jelenettel megspékelve. Közben bekapcsolódtak a szülők, nagyszülők is a történetbe, segítőkészek voltak, zajos partikat rendeztek, szóval kialakult egy igazi nagycsalád-hangulat, ami a kislányra is remekül hatott. Közben folyik a nyomozás Tina után is, és ez a "bűnügyi" szál sem marad esemény nélkül, a regény utolsó fejezetei elég mozgalmasra sikerültek. Nekem egyedül a kötelezően beleerőltetett összeveszés nem tetszett a regényben. Teljesen nyilvánvaló, hogy ezek ketten egy pár lesznek, már Knox is rég rájött, hogy Naomit akarja, hiszen olyan féltékeny, mint egy ágyú, ha valaki rá mer nézni a nőre. Mégis megtörténik a szakítás, felesleges köröket produkálva.
A regény hossza a másik apróság, ami kissé kényelmetlenné teszi az olvasást fizikailag, de hozzá kell tennem, hogy a regényt olvasva nem éreztem nagyon túlírtak, de azért nyilván lehetett volna rövidíteni. Nem tudom, sikerült-e megfejtenem a történet sikerének titkát, de mindenképp hozzájárul ehhez a cuki kisvárosi hangulat, segítőkész, barátságos lakókkal, akik törődnek a bajba jutott hölgyekkel. Nem ártott az sem, hogy a főhős egy igazi morcos viking fazon, aki fél szeretni, a hősnő pedig egy alapvetően vidám, életszerető szépség, aki azt hiszi nem érdemli ezt meg. A kettejük között izzó romantika egy szóval leírva: pulzusemelő. Aztán hozzáadhatjuk a gyerek témát, ráadásnak a nem kevés kutyát, köztük egy basset hounddal. ÉÉÉÉS a kulcsszó: otthon, az otthonteremtés, a család, mégis mi kellhetne még a zajos sikerhez? Szeretném, ha filmre vinnék a sztorit! U.i.: Lucian nagyon érdekel, imádtam a karakterét, bár a következő rész Nash könyve lesz, alig várom az övét is. 

Képek: Pinterest

 

Borító: A százszorszépnek van jelentősége a regényben, egyébként cuki a borító.

Kedvenc karakter: Mindenki

Szárnyalás: A kisvárosi feeling, motoros bandával meg minden.

Mélyrepülés: -

Érzéki mérce:  Nincs túltolva az erotika, de ami van, az jól megírt, felnőtteknek szólóan.

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

 

 Nyereményjáték

 

Mostani blogturnénk minden állomásán a regényhez kapcsolódó olyan kérdést találtok, amelyekre a választ a blogbejegyzésekben vagy éppen a fülszövegben is megtalálhattok. A helyes válaszokat a rafflecopter megfelelő dobozába beírva várjuk.
(Figyelem! A válaszok utólag nem módosíthatóak. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertes sorsolására kerül sor. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

 

KÉRDÉS: Hogy hívják a főhős, Knox hűséges kutyáját?

 

 a Rafflecopter giveaway

 

További állomások:

04.09 Angelika blogja

04.12 Kelly&Lupi olvas

04.15 Könyvvilág

04.18 Fanni's Library 

 

Tracey Garvis Graves: Kötelék

Pioneer Books

332 oldal

Goodreads: 4,17 (több, mint 32 ezer értékelésből)

Besorolás: romantikus

Anna betöltötte a harmincadik életévét, de a férfi, akivel 8 éve él együtt, még mindig nem akarja feleségül venni. Mivel érzi, hogy a kapcsolatuk megfeneklett, így úgy dönt, hogy át kell gondolnia az életét, hisz ő már családra, gyerekekre vágyik, a férfi viszont nem akar lépni. Így elfogadja a gazdag Callahan család ajánlatát, hogy a fiúkat, a majdnem 17 éves T.J-t tanítsa egész nyáron át, egy bérelt nyaralóban, a Maldív-szigeteken.

T.J. súlyos beteg volt, Hodgkin-limfómában szenvedett, de sikeresen kigyógyították belőle. Már egy ideje tünetmentes, így újra járhatna iskolába, de ehhez utol kellene érnie a többieket. Ebben kéri a családja a tanárnő segítségét, így Anna és T.J együtt indulnak el Chicagóból a földi Paradicsomba, a Maldív-szígetekre. Ám az utazás nem a tervezettek szerint alakul, Male-ban nem találják a foglalásukat arra a gépre, ami a kis szigetre továbbvinné őket. Végül találnak egy magánpilótát, aki hajlandó elvinni őket, de a férfi az út során szívinfarktust kap és meghal, ők pedig lezuhannak a semmi közepén az Indiai-óceánba. Szerencséjükre a közelükben van egy kis sziget, ahová sikeresen elevickélnek, de az örömbe hamar üröm is vegyül, amikor kiderül, hogy a sziget lakatlan és sem élelmük, sem ivóvízük nincs. Egymásra vannak utalva és egy céljuk marad: az életbenmaradás.

Gyerekkorom egyik kedvenc filmje volt a Kék Lagúna. Nem tudom, hogy hányszor láttam, de az biztos, hogy hatalmas élmény volt. Ez a történet sokban hasonlít rá, de mégis különbözik. Ott két kisgyermek maradt magára a szigeten, együtt nőttek fel, együtt tapasztalták meg a nélkülözést, a küzdelmet, a szerelmet. Itt viszont egy felnőtt nő és egy kamasz fiú marad magára és nem a 19., hanem a 21. században. Érdekes volt olvasni, hogy a két ennyire különböző karakter hogyan is élte meg ezt az egészet. Ebben óriási segítségünkre volt az írónő, aki felváltva, mind a két "hajótörött" szemszögéből meséli el a történetet.

T.J. először egy félszeg kamasz fiú, akinek minden vágya az volt, hogy miután végre meggyógyult, a barátaival tölthesse el a nyarat. Ehelyett a szülei arra kényszerítik, hogy távol a barátaitól, az egész vakáció alatt tanuljon. A sziget viszont megváltoztatja. Előtör belőle a férfi, minden tettével és megmozdulásával próbál egyenlő társa lenni Annának és bebizonyítani neki, hogy ő már nem beteg és még inkább nem kisfiú. A hormonjaival, mint belső démonaival küzdő T.J sok mulatságos percet szerez, miközben eleinte csak sután, majd egyre nyilvánvalóbban próbálja elnyerni Anna kegyeit. 

Anna pedig egy felnőtt nő. A kettőjük közül neki kell az okosabbnak lenni és ő így is tesz, de ahogy múlnak az évek, már nem tudja megkerülni azt a tényt, hogy a kamaszfiúból egy jóképű, vonzó fiatal férfi lett. És innentől kezdődik a bonyodalom :-).

Nagyon féltem, hogy az írónő hogyan fogja áthidalni ezt a 13 év korkülönbséget, de az idő múlásával már egyre természetesebbnek tűnt a kettőjük kapcsolata. És az idő. Körülbelül három és fél évet töltöttek el a szigeten. Ez elég hosszú idő, de az írónő mégis képes volt úgy vezetni a történet szálait, hogy fel sem tünt, amikor egy-egy időszakot átugrottunk. És ami külön tetszett: nagyon ügyesen keverte a fikciót a valósággal. A dátumok tükrében nekem először fel sem tünt, hogy mi fog következni, de amikor elkezdte leírni az előjeleket, akkor minden beugrott:-). Ami akkor történt, az tényleg borzalmas tragédia volt, de azzal, hogy ezt beleszőtte a történetbe, nagyon frappánsan oldotta meg a helyzetet.

Tracey a legtöbb dolgot realisztikusan, teljesen hihetően  írt meg, csupán két dologgal nem voltam kibékülve.

Az egyik, hogy bár hőseink nagyon ügyesen elboldogultak a szigeten, még úgy is, hogy mind a ketten nagyvárosból jöttek és a túlélésről maximum a tévében láthattak filmrészleteket, de mégis az írónő párszor a kelleténél jobban játszotta a "Fortunát" és mindig akkor segített Annáéknak egy kicsit, amikor valamivel meg voltak szorulva. Némelyik dolog teljesen nyilvánvaló volt - például miért találtak csirkéket az elhagyatott szigeten. De voltak számomra erőltetett dolgok is - amikor például a napokon át tartó nélkülözés után  a partra sodródott Anna böröndje, tele ruhákkal és piperecuccokkal. A másik pedig a történet vége. Igen, egy nyári, romantikus történetnél az ember valami hasonlót vár. De mégis. Nekem valahogy túl "sok" volt. Bővebbet nem mondhatok, mert akkor elmesélem az egész történetet, de ha elolvassátok, akkor remélem rájöttök Ti is, hogy miről beszélek:-).

Az apró hibák ellenére is nagyon élveztem a regényt, ezt a nagyrészt egzotikus helyszínen játszódó, gyönyörű szerelmi történetet. És tudom, hogy ez olyan könyv, amit többször is le fogok venni a polcról és újraolvasom. Kék Lagúna rajongóknak pedig kötelező! :-)

US borító

Borító: Nem rossz, de nekem túlságosan színes és picit "sok". Sokkal jobban tetszett volna valami egyszerűbb. A külföldi borítókkal sem vagyok teljesen kiegyezve, mert a spanyol és az orosz kiadás kivételével mindenhol csak és kizárólag Anna szerepel rajtuk, holott ez a kettőjük - T.J. és Anna - története.

Kedvenc karakter: T.J. , Anna és a "Csirke"

Szárnyalás: T.J. ragaszkodása

Mélyrepülés: -

Érzéki mérce: 16 éven felülieknek ajánlom, a történetben vannak +18-s jelenetek is

Értékelés: a fentebb felsorolt hibák miatt vonok le fél pontot. 

Ben Sherwood: Merülj alá az álmokért! - The Death and Life of Charlie St. Cloud

Pioneer Books 2011
264 oldal
Goodreads: 3,94
Besorolás: romantikus, lélektani

A 15 éves Charlie és 12 éves öccse Sam, súlyos balesetet szenvednek egy baseball meccsről hazafelé tartva, ahova titokban, "kölcsönzött" autóval mentek. Mindkettőjük szíve megáll,  élet - halál mezsgyéjén, egy hideg, nyirkos helyen találják magukat. Charlie megígéri Sam-nek, hogy sosem hagyja el, minden rendben lesz. A mentősöknek azonban csak Charlie szívét sikerül újraindítaniuk, ő visszatérhet az életbe.

13 év elteltével folytatódik a történet, Charlie nem tudja elhagyni a környéket, a Waterside temető gondnokaként dolgozik, ahol Sam sírja van. A baleset óta különleges képességgel rendelkezik, látja Sam-et. Minden este, napnyugtakor ütögetnek párat a temető melletti erdőben. Semmi sem tudja megváltoztatni ezt a napi rutint addig, amíg Charlie találkozik a gyönyörű Tess-el, aki épp világkörüli vitorlázásra készül, de a próbaúton viharba kerül a hajója és eltűnik.

Különleges kapcsolat szövődik közöttük, de hamarosan rájön Charlie, hogy Tess életveszélyben van valahol a tengeren, és ő csak a szellemét látja. Elkezdődik a versenyfutás az idővel, és a lány felkutatásában Charlie-nak szüksége van az öccse segítségére is.

Igen,  igen, igen, ebből a könyvből készült  a Charlie St. Cloud halála és élete című film  Zac Efronnal a főszerepben.

A filmet láttam először, és amikor megtudtam, hogy megjelent a könyv, azonnal lecsaptam rá. Óriási élmény! Sokkal több, mint ami a film alapján elvárható. És néhány részletben el is tér. Mielőtt a könyvre térek, két aprócska kérdés a kiadóhoz:

1. Vajon megérte NEM a filmes borítóval kiadni a könyvet? Ugyan kinek kell az a több száz, több ezer plusz példány az eladási adatokban?

2. Vajon megérte megváltoztatni a CÍMET? 

A legfontosabb eltérés, a filmben csak 3 év telik el a baleset óta, amikor Tess felbukkan Charlie életében, a könyvben 13 év.  A forgatókönyv írók nagyszerűen felismerték, hogy ez a történet fiatalabb korosztálynak jobban bejön, teljes mértékben egyetértek, jó döntés volt. 

Visszatérve a könyvre, ez egy rendkívül szívmelengető, letehetetlen történet, ami nem enged el az utolsó oldal után sem. Engem teljesen lenyűgözött a testvérek egymáshoz való ragaszkodása. Charlie körül megállt az idő a baleset óta, a múltba kapaszkodik, nem tudja elengedni Sam-et, hiszen megígérte, hogy mindig számíthat rá, vele marad. Ebbe a szoros kapcsolatba érkezik Tess, aki vagányságával, merészségével, bátorságával és nem mellesleg szépségével teljesen lenyűgözi a fiút.

Az írásmód nagyon tetszett, szépek a leírások, nagyon jók a karakterek. Elég rövid a könyv, olyan nagy karakterfejlődésre nem kerül sor, de itt nem is ezen van a lényeg. Az író a köszönetnyilvánítását azzal kezdi, hogy ez a könyv a második esélyről szól. Arról, hogy nem véletlenül maradt életben Charlie, neki dolga van még az életben. Persze sokkal többről van itt szó, elgondolkodhatunk, vajon mi a normális határ a gyászban, hogyan lehet megbirkózni egyáltalán ezzel az érzéssel, különösen, ha jó nagy adag lelkiismeret furdalással párosul. Mikor lehet, mikor kell elengedni akit gyászolunk?

Számomra különleges élmény volt ez a könyv, biztos vagyok benne, hogy előveszem még, ahogy a filmet is többször megnéztem már.

Borító: Önmagában szép a borító, de nem ezt választanám a könyvesboltban.
  

Kedvenc karakter: Charlie, Sam, Tess

Szárnyalás: A nagymama jelenet.

Mélyrepülés:nem volt.

Érzéki mérce:  A szerettünk halálának feldolgozása a téma, én kötelezővé tenném mindenkinek. Érzelmileg felkavar, mélyen hat.