128 oldal
Illusztrálta: Lukács-Kalocsai Eszter
Besorolás: tündérmese
Csillaghalma égboltját bánatfelhők lepik el, és egy
kisfiú nyomtalanul eltűnik. A falu népe tehetetlen, ám a tízéves Panna
úgy gondolja, nem ülhet tétlenül, amikor barátja bajban van. Megpróbálja
kideríteni, ki rabolhatta el Palkót, és nem riad vissza semmi
veszélytől: ha kell, felkeresi a rettegett Emlékek Tavát, áthatol a
félelmetes Hármas Határon és körülnéz a Sötét Sárkány Birodalmában is.
Útja során találkozik tündérekkel, unikornissal, boszorkánnyal – és
hatalmasra nőtt, kétfejű sárkányokkal. Nagy kaland ez egy kicsi lánynak –
még szerencse, hogy egészen különleges segítői akadnak: emlékek,
amelyek arra várnak, hogy valaki szívében végre gazdára leljenek…
Limpár Ildikó meséjét Szlukovényi Katalin versei, valamint
Lukács-Kalocsai Eszter festett illusztrációi teszik még varázslatosabbá.
Az első gondolat, ami felötlött bennem a könyv kézbevételekor az őszinte csodálat volt, amolyan áll-leesős fajta. Annyira gyönyörű kivitelezést kapott a mesekönyv, hogy valóban öröm kézbe venni. Még a szövegbe bele sem olvastam, de a képeket végig kellett nézegetnem, csodásak már önmagukban is. Azonnal mutattam a lányomnak, aki boci szemekkel nézett rám, hogy ugye az övé lehet? Persze, úgyhogy együtt olvastuk ki két este alatt.
A szerző varázslatos kis faluba viszi az olvasókat, Csillaghalmára, mely a nevéhez méltóan abban jeleskedik, hogy a legtöbb csillag borítja az egét, és a legtöbb hullócsillagot is itt lehet megfigyelni. Az emberek még a nevükben is viselik a csillagokat, főszereplőink a két 10 éves jóbarát Csillagszóró Harmatrózsa Panna és Csillagfényes Dobos Palkó. Ahogy az a mesékben lenni szokott, a vidám hétköznapokat baljós esemény zavarja meg, eltűnnek a csillagok az égről, bánatfelhők lepik el az eget, és ha még ez nem lenne elég, Palkó is eltűnik nyomtalanul a sötétségben.
A kislányt nem lehet sokáig visszatartani, hátizsákját megpakolva elindul megkeresni a barátját.
Útját tündérek, boszorkány, sárkányok keresztezik, aranyhajú királylány, de még egy unikornis is akad a mesében. Panna kiáll minden próbát, legyőz minden akadályt, hiszen vár rá az elrabolt legjobb barát, aki csakis rá számíthat.
Nagyon tetszett a klasszikus elemekkel átszőtt mese, amely mégis újszerű volt számomra. Az emlékek természetesen nagyon fontosak minden embernek, ahogy olvastuk a történetet a lányommal, önkéntelenül is eszünkbe jutott számtalan saját emlék. Remek ötletnek tartottam az emlékek szétválasztását, a kedves és nehéz emlékek egymástól távol, más helyen voltak. Így van ez az emberek szívében is. Megható volt, ahogy Panna érzelmeiről olvastam a nehéz emlékek kapcsán.
Az emlékek, mint téma mellett az is újszerű volt, hogy itt felcserélődtek a szerepek, nem a fiú menti meg a lányt, hanem fordítva, ezt nagyon aranyosnak találtam. Egy igazi, őszinte, gyermeki barátságról van szó, ahol egy pillanatig sem kérdéses, hogy mindkét fél megtenne bármit a másik megmentéséért. Panna megmutatta, hogy ésszel, szívvel, becsületességgel le tudja győzni a nehézségeket, megmenti Palkót, sőt, másoknak is segít, hiszen nincs vége a történetnek Palkó kiszabadításával.
Szívből ajánlom 6 éves kortól a mesekönyvet, melynek gyönyörűen megfogalmazott mondatait öröm felolvasni a gyerekeknek, érthetően, idegen hangzású szavak/nevek nélkül élvezhetjük a mondanivalóját. Néhány remek versike is helyet kapott Szlukovényi Katalin tollából.
A könyvet köszönöm a kiadónak és Limpár Ildikónak!
Borító: Gyönyörű, ahogy az összes illusztráció.
Kedvenc karakter: Panna, Palkó
Szárnyalás: Valiantó megfiatalodása
Mélyrepülés: -Érzelmi mérce: Nyugodt szívvel olvashatják a gyerekek, nincs rettegnivaló!
Értékelés:
