Sarah Dessen: Figyelj rám!

 

Sarah Dessen kultikus regénye, a Figyelj rám! új borítóval jelent meg ismét, hogy egy új generáció is megismerhesse Annabel Greene időtlenül tökéletes történetét.

Az extra állomásokkal tarkított blogturnén ha szerencsés vagy, meg is nyerheted a regény egy példányát a kiadó felajánlásából.

Könyvmolyképző, 2020

384 oldal

Fordította: Kecskés Eszter

Goodreads: 4,06

Besorolás: YA, romantikus, realista

Annabel ​Greene harmadikos gimnazista, és megvan mindene, amiről csak egy lány álmodhat: divatos ruhák, menő barátnők, jó jegyek és a suli leghelyesebb sráca…

Mindez azonban csak abban a tévéreklámban igaz, melyet nyáron forgatott vele egy áruházlánc. Annabel valódi élete már kevésbé irigylésre méltó. Elege van a modellkedésből, legjobb barátnője ellene fordult, az iskolában magányos, és otthon sem érzi jól magát igazán. Egyik nővére, a nagyszájú, életvidám Kirsten, New Yorkba költözött, míg Whitney, a középső nővér, egész nap otthon gubbaszt és súlyos anorexiával küzd. Szülői szeretetben elvileg nincs hiány, csakhogy az apja nem az a lelkizős fajta, anyja pedig annyira élvezi lánya modellkedését, hogy észre sem veszi, Annabelnek mennyire elege van mindebből. A lány már meg sem próbál beszélni családjával a problémáiról, inkább hazudik vagy egyszerűen csak hallgat, hogy elkerülje a veszekedéseket, megkímélje egykor súlyos depresszióval küzdő anyját a csalódástól és az újabb megrázkódtatásoktól.

Aztán egy új barátság jelentős változást hoz: Annabel megismerkedik fura, magányos iskolatársával, Owen Armstronggal, akinek a fülében mindig ott az iPod. Owent már olyan sokszor sodorta bajba agresszív viselkedése, hogy dühterápiára ítélték. Az ott tanultakat és a zenét segítségül hívva, a fiú lassan rávezeti Annabelt, hogyan lépjen ki a hazugságok világából.

De vajon lesz-e elég bátorsága, hogy elmondja, mi történt valójában a nyáron, miért lett vége legjobb barátnőjéhez fűződő barátságának? Vigyázat, ha elkezded olvasni, nem tudod letenni! Hidd el, nem érdemes kockáztatni, hogy elkobozza a tanár: ne olvasd órán, pad alatt…

Őszinte leszek ezzel a regénnyel már egyszer találkoztam, jó pár éve, egy másik kiadó jóvoltából. Akkor a fülszövege miatt megvettem, de valahogy az olvasásig soha nem jutottam el, mert mindig volt valami más, valami sokkal "divatosabb", "felkapottabb" könyv, így ez a köny is a polcra került, a "majd valamikor elolvasom" könyveim közé.

De most ismét előkerült, ezúttal a Könyvmolyképző Kiadó vette a szárnyai alá ezt a történetet, így most én is időt szakítottam rá és elolvastam.

Forrás

A regény egy gimnazista lányról szól, Annabelről, akiről először csak annyit tudunk meg, hogy valami történt vele a nyáron, ami miatt az iskolakezdéskor kirekesztett lesz, így a gondtalan és irigyelt élete odalett egy szempillantás alatt. Aztán szépen lassan kiderül, hogy a legjobb barátnője azt hiszi, hogy lefeküdt a pasijával és ezért Annabelről azt híreszteli, hogy k*rva. A tanulók nagy része persze részt vett azon a bulin, ahol az "eset" megtörtént, ráadásul a legjobb barátnő az iskola egyik felkapott lánya, Annabel pedig nem nagyon tagad, nem védi meg magát, ezért mindenki tényként kezeli a dolgot.

Főhősnőnk már rég elveszítette a régi barátait az új barátnő miatt, ezért teljesen egyedül marad. Nagy magányában egyetlen egy elég különc srác áll vele szóba, Owen, aki a múltja miatt szintén "kirekesztett" és a két magányos lélek összebarátkozik.

Manapság már nagyon sok hasonló témájú regényt olvasni, de amikor ez a regény kijött, még eléggé "új" volt a téma. Én, ahogy már többször is említettem, rég belefáradtam a sok borzalmas titkot rejtő regénybe, de ez a történet még így is megfogott, nem is tudnék róla egy rossz szót sem ejteni. 

Ami számomra a legfontosabb dolog volt, hogy az írónő nem csupán a főhősnőbe "töltött életet", hanem a mellékszereplők nagy része is teljes háttértörténetet kapott.

Tetszett, hogy ennyi melléksztorira koncentrálhattam. Itt volt Annabel édesanyja, aki teljesen összetört a saját édesanyja halála miatt és a lányok "menedzselésével" próbálta újra az életet teljessé tenni. Vagy Annabel két nővérének a története, akik szintúgy, mint Annabel, modellek voltak és ez mind más-más problémához vezette őket. Whitney története különösen megrázó volt, aki az anorexiába menekült és ezt brutális részletességgel tárta elénk az írónő.

Ezek így összességében mind ahhoz vezettek, hogy a legkisebb lány, Annabel, akinek amúgy "pompás és irigylésreméltó élete volt", amikor valami borzalmas dolgon megy keresztül, inkább magában tartja, hisz a többiek problémája az övénél sokkal kisebb... És ezt volt nagyon borzalmas olvasni, hogy a családban ennyire elvész a legkisebb lány... Az apuka, akinek néha megfejthetetlen ennyi nővel együtt élni, bár imádja a családját, de képtelen olvasni a sorok között és odafigyelni a problémákra, vagy az édesanya között - aki maga is pszichiátriai eset és nem tud odafigyelni a legkisebbre. És akkor még a nővéreket meg sem említettem.

Forrás 

De ekkor jön Owen, aki maga is problémás. A háttértörténete alapján neki sincs egyszerű dolga, ő a zenébe menekül. Véletlenül találnak egymásra Annabellel és a kapcsolatuk pedig lassan bontakozik ki, 

eleinte én is csak pislogtam, hogy ez a két ember hogy fog összetartozni, annyira különbözőek voltak. De itt jól működött az ellentétek vonzzák egymást kifejezés, a sok-sok szurkolásomat végül siker koronázta:). Mondjuk számomra is voltak nehezebb részek, teljesen együtt tudtam érezni Annabellel, amikor Owen a rettentően fura zenei stílusát próbálta a lánnyal megszerettetni. :)

A borzalmas titok pedig? Nem fogom elárulni, hogy mi történt a főhősnőnkkel, de annyit megosztok, hogy amikor a regény íródott, akkor ez még elég szörnyű dolog volt. Manapság a többi hasonló témájú regényben ennél sokkal borzalmasabb dolgok történnek a főhősökkel, DE - az biztos, hogy én semmilyen módon nem szeretném ezt átélni, akár van ennél rosszabb, akár nincs. 

A történet vége pedig? Számomra megnyugtató befejezést kapott a regény, bár pár szál elvarratlan maradt, de azokra pedig úgyis csak a jövő adhatna választ (vagy egy második rész, bár azt nem támogatnám, ez a regény így jó egymagában).

Az ilyesfajta történetek továbbra sem a kedvenceim, de az biztos, hogy Sarah Dessen ezzel a regénnyel maradandót alkotott és ha ilyen történetre kell példát mondanom vagy ajánlanom hozzá egy regényt, az biztos ez lesz!

Borító: Nem rossz ez sem, de nekem az eredeti borító jobban bejött

Kedvenc karakter: Owen, Whitney, Annabel

Szárnyalás: Owen és Annabel kapcsolata

Mélyrepülés: ami történt...

Érzelmi mérce: hullámvasútnyi mélységű és magasságú érzelmek kavalkádja, mindent meg fogsz találni, ami egy ilyen regényben elvárható

Értékelés: 

BELEOLVASÓ

Ha megtetszett, ITT megveheted!

Nyereményjáték:

Sarah Dessen rajongó vagy? Akkor ez a játék könnyű lesz számodra! Minden állomáson találsz egy idézetet az írónő valamely regényéből. A feladatod, hogy beírd a Rafflecopter doboz megfelelő sorába az adott könyv címét, amiből idéztünk.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

− Sosem megfelelő a hely és az időpont az igaz szerelemre. (…) Véletlenül történik, egy szívdobbanás alatt, egyetlen felvillanással, egy lüktető pillanatban.

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:

Október 15 – Sorok között
Október 16 – Readinspo
Október 18 – Kelly & Lupi olvas
Október 20 – Readinspo extra állomás
Október 22 – Veronika’s Reader Feeder
Október 24 – Sorok Között extra állomás

Sarah Dessen: Egy felejthetetlen év

Eredeti cím: Someone Like You (1998)
Kelly Kiadó 1998
283 oldal
Goodreads: 3,92
Besorolás: YA, realista

Halley és Scarlett  legjobb barátnők már 5 éve, amióta Scarlett édesanyjával a szemközti házba költözött. Halley 16 évesen már nehezen viseli, hogy anyja a nyár végére táborba küldi, és amikor Scarlett kétségbeesetten felhívja, azonnal hazautazik. Nagy a baj, Scarlett fiúja motorbaleset áldozata lett. Néhány hét múlva kiderül, Scarlett terhes, a baba megtartása mellett dönt. Halley mindenben maximálisan támogatja, együtt próbálják átvészelni a terhesség megpróbáltatásait. Közben Halley életébe belép a szerelem,  bár  Macon  tökéletesen megszemélyesíti a "rossz fiú" kategóriát, a lány bízik benne. Halley egyszerre szeretné függetleníteni magát mindenbe belebeszélő anyjától, szeretne megfelelni Macon elvárásainak és szeretné mindenben támogatni legjobb barátnőjét. Persze nem alakulhat minden tökéletesen.

Sarah Dessen  1998-ban publikálta  a Someone Like You-t, az 1996-ban debütáló That Summer után.  Annak ellenére, hogy ez csak a második könyv a pályafutása során, mégis nagyon jól megírt történet. A leírások, a dialógusok tökéletesek, a helyzetek, helyszínek igaziak, a karakterek csodásan kialakítottak. Nyugodtan kijelenthetem, hogy Sarah Dessen a ya realista történetek királynője. Nálam biztosan tartja ezt a helyet.

A  sztori azonnal magával rántja az olvasót, hiszen az első fejezet első oldalán szembesül Halley (POV: E/1) a borzasztó hírrel, a barátnője fiúja meghalt. Az írónőre jellemző, hogy mesterien ír a tini problémákról, és ez ennél a könyvnél hatványozottan igaz. A haláleset feldolgozása csak a kezdet, sorra jönnek az újabb problémák, Scarlett terhessége, a kialakuló szerelem Macon-nel, és az állandó küzdelem Halley és az anyja között. Az események során Halley nagyon sok komoly döntés meghozatalára kényszerül, és látva mások hibáit, megtanulja, hogy minden döntést alaposan meg kell gondolnia.

Halley fantasztikus karakter, nagyon igazi, okos, szellemes, jószívű. Szerettem benne Scarletthez való ragaszkodását, az erős barátságukat. Ez a kapcsolat az igazi alapja ennek a regénynek.

Macon elsőre tetszett, aztán már nem annyira, bár nagyon szurkoltam ennek a kapcsolatnak az utolsó oldalig. (Megjegyzem, egészen más befejezésre számítottam, sokan lesznek így.)

Halley anyjának legszívesebben bemostam volna pár alkalommal, egyszerűen kibírhatatlan volt. Örülök, hogy végül sikerült rendezni a kapcsolatukat, több szempontból is azt gondolom, nem ártana némely szülőnek is elolvasni ezt a sztorit, úgyhogy olvasás után tegyétek le anyuci éjjeliszekrényére!

Legszívesebben kötelezővé tenném a könyvet a 12-16 éves korosztály számára!

Meg kell osztanom veletek a teljesség kedvéért a személyes élményemet ezzel a történettel kapcsolatban. Pár éve a kezembe akadt egy dvd: Szerelmi leckék hitetleneknek (How to Deal 2003). A film végén elhangzott, hogy Sarah Dessen  műve nyomán íródott. Akkor elhatároztam, hogy mindenképp el fogom olvasni, aztán az élet úgy hozta, hogy a magyarul eddig megjelent 4 könyve közül ez lett az utolsó a sorban. Én nagyon megszerettem a stílusát, remélem a többi könyve is sorra kerül a magyar kiadóknál.

Trent Ford mint Macon

Visszatérve a filmre, érdemes megnézni, nemcsak Trent Ford miatt (most nem dicsérem agyon újra és újra), hanem mert nem 100%-ban az a történet, amit a könyvben olvashattunk. Például egész más a vége, és ez a befejezés sokkal kedvesebb nekem, mint a könyv.

Borító: Nem rossz a borító, de semmi köze a könyvhöz. A könyv fő mondanivalója nem a szerelmi szál, sokkal inkább Halley és Scarlett barátsága. Tengerpart meg egyáltalán nincs, szimbolikus értelemben sem.

  

Kedvenc karakter: Mindenki, kivéve Halley anyját.

Szárnyalás: Halley végül csak kiosztja az anyját.

Mélyrepülés: A végét kicsit másképp szerettem volna olvasni.

Érzéki mérce:  Csókok, csókok, csókok.

Sarah Dessen: Figyelj rám

Eredeti cím: Just Listen
Kelly Kiadó 2010
315 oldal
Goodreads: 4,13
Besorolás: YA, realista

Annabel Greene élete igazán irigylésre méltó, hiszen a gyönyörű lány  reklámokban szerepel, népszerű az iskolában, remek barátnői vannak és szerető család veszi körül. Látszólag. A tanév végi bulin olyan dolog történt, ami megváltoztatta az életét. A  magányosan eltöltött nyár után úgy kell nekikezdenie a harmadik évnek, hogy egyetlen barát sem áll mellette, a suliban senki sem szól hozzá és otthon sem tud a problémáiról beszélni. Anyukája évekkel korábban súlyos depresszión esett át, és ebből csak 3 lánya modellkarrierjének menedzselése mentette ki. A  legutóbbi karácsonykor kiderült, Annabel egyik nővére anorexiás, kis híján bele is halt. Így kénytelen elhallgatni a problémáit, inkább mindenre bólogat, hogy megkímélje anyja törékeny idegi állapotát. A suliban persze nem tudja elkerülni Sophie-t, a régi barátnőjét, összetűzésbe keverednek, és amikor már azt hiszi, senki sem nyújt felé segítő kezet, legnagyobb meglepetésére Owen Armstrong megteszi. Owen zűrös múltja miatt mindenki szemében félelmetesnek tűnik, nem barátkozik szívesen és állandóan a fülében lóg az iPod. Lassan barátság alakul köztük, ami meglepi a környezetüket és őket magukat is. Owen tudja, hogy Annabel titkokat őriz, és megpróbálja a saját módszereivel rávenni a lányt, a hallgatást meg kell törnie.

Sarah Dessen az egyik kedvenc íróm, aki remek stílusban tud írni a fiatalok problémáiról. A karakterek hitelesek éppúgy, mint a történet, minden cselekményelemmel együtt. 

Problémákból akad bőven a regényben, Annabelnek meg kell küzdenie a családi bajokkal, az iskolai kiközösítéssel, de szorosan a történethez kapcsolódik a depresszió, az étkezési problémák, a zaklatás is. Nagyon erős témák ezek, de meg kell tanulni szembenézni velük. 

Annabel karakterén keresztül mutatja meg az írónő, mennyire helytelen a rossz élményeket eltitkolni, magunkba zárni, nem beszélni róluk. Annabel egyrészt otthon is túl sokat vállal, elrejti a valódi érzéseit a családi béke kedvéért, feláldozza magát, másrészt a bulin történteket is igyekszik elfelejteni, mintha valódi esély lenne arra, hogy minden folytatódjon a régi kerékvágásban.

Owen karaktere egyszerűen lehengerelt. A srác magas, erős felépítésű, mindig feketében jár, és egy korábbi balhéja miatt dühterápiára kötelezték. Őszinte, becsületes és mindig kimondja, amit gondol. A tapasztalatait ajánlja fel Annabelnek, és ez működik is, a zene kapcsán egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Mondhatjátok, hogy megint egy balhés srác és a gyönyörű lány párosa: ez klisés, de garantálom, hogy nem az. Van egy olyan jelenet az autómosóban, na az mindent visz, egyszerűen imádtam.

A remek karakterek nem merülnek ki a két főszereplő személyében, mindenki jól megformált, a támogató karakterek szerethetőek. A két lánytestvér kapcsolata egymással, Annabel felé, a világ felé, mind mind mély és tanulságos. Egyedül az apuka volt véleményem szerint vak, valamit azért észrevehetett volna a jelekből.

Ebben a történetben különösen tetszett a romantikus szál, ami egyébként nem nyomja el a történetet, de jelentős szerepe van. A bizalom lassan építkezik, lépésről lépésre alakul a barátság Owen és Annabel között, ami végül szerelem lesz. Nagyon szeretem, amikor egy barátság alakul át szerelemmé, mintha az egy előző szint lenne, amiből bármi lehet. Pokolba már az instant szerelmekkel!

A mondanivaló világos, a látszat nem mindig a valóságot tükrözi, ezt annyira visszaadja a család házának szimbolikája. Az utcára néző oldal csupa üveg, az autók lelassítva haladnak el a ház előtt, hogy belekukkanthassanak a tökéletes család életébe, ami persze nem tökéletes. A családtagok titkokat őriznek, amiket ki kell mondani, mert a csend olyan rohadtul hangos.
Kedvenc könyv lett, és várom a következőt Sarah Dessentől.

Borító: Eredeti borító, tetszik, itt jobbra a UK változat.
  

Kedvenc karakter: Owen

Szárnyalás: Óriási poén az írónőtől, hogy egy másik regényében szereplő együttes szerepel ebben a regényben is!! Találkozhattunk Remy-vel és Dexterrel az Altatódalból!!!!

Mélyrepülés: Őszintén szólva, nekem a Led Zeppelin nem a szívem csücske.

Érzéki mérce:  Aranyos tini szerelem alakul ki, nem hangsúlyos, de az egyéb témák miatt 15 év felett ajánlom.

Sarah Dessen: Altatódal

Könyvmolyképző Kiadó 2012
Eredeti cím: This Lullaby
400 oldal
Fordította: Pásztor Judit
Goodreads: 4,10
Besorolás: YA, realista, contemporary

Nagyon örülök, hogy a Könyvmolyképző Kiadó a The Truth About Forever (Tökéletes) 2008-as kiadása után újabb Sarah Dessen könyvet jelentetett meg idén. A This Lullaby - Altatódal  eredetileg 2002-ben jelent meg először a Penguin Groupnál, és azóta számos országban ért el sikereket, ahogy az írónő többi könyve is. Sarah Dessen  weblapján érdemes körülnézni.

Remy Starr az érettségi utáni nyarat szeretné bulizással tölteni a legjobb barátnőivel, kötöttségek nélkül, hiszen ősszel a Stanford egyetemre megy. A szerelemben nem hisz, inkább a futó kalandokat favorizálja, néhány hetes együttjárás a maximum, ami után fiúk tucatjainak adta már ki az útját a szokásos búcsúbeszéddel. Ezt kell tennie, mielőtt kialakulna az érzelmi kötődés, szívfájdalom nélkül meg is teszi. A nyári első feladata azonban az édesanyja ötödik esküvőjének levezénylése, mivel a kissé szórakozott írónő anyja maximálisan az ő segítségére szorul. Remy hihetetlenül frappánsan megszervez minden teendőt, és bátyjával együtt próbálják elhinni a szerintük lehetetlent, ez a házasság végre hosszú távú lesz. Épp a leendő vőlegénynél várakozik, amikor Dexter, a rockzenész srác valósággal berobban az életébe, és közli vele, hogy köztük igazán működni fog a kémia, hiszen egymásnak vannak teremtve. A telefonszámát is a lány tenyerébe írja, mielőtt eltűnik a barátaival. Remy persze kineveti, de ahogy telnek a napok, egyre gyakrabban futnak össze, sőt Dexter egy alkalommal a letartóztatástól is megmenti. Dexter hiába a szöges ellentéte az elvárásoknak, például annak, hogy zenésszel soha, mégis kialakul valami megmagyarázhatatlan kötődés közöttük, ami elől annyira menekülni akar Remy. Eltelik pár hét, és Remy most sem dönt másképp, kihátrál a kapcsolatból, de ebben az esetben nem akar működni a "felejtsük el egymást" duma.

Engem szabály szerint elvarázsol Sarah Dessen stílusa. Pedig egyáltalán nem vagyok realista rajongó, kevés ilyen jellegű könyvet olvasok, de ez a nő és még talán Kody Keplinger az, aki nagy hatással van rám. Ebben közrejátszik az a tény, hogy nem félnek hozzányúlni a szex-alkohol témákhoz trágár beszéddel fűszerezve. Briliánsak a jellemzések, karakterábrázolások, a leírások. Annyira jól rétegezi a karaktereket, senki sem tűnik egysíkúnak, szépen fejlődnek a könyv során. A dialógusok peregnek, élvezetesek.  Az összes művét tekintve az írónő túl van a tízmillió eladott példányon, a young adult korosztály imádja a regényeit. A rajongótábor kiterjed a felnőttekre is, hiszen ezek a témák kortalanok, mint például a szülők válása és annak feldolgozása a gyerekek szemszögéből.

Remy cinikus, nem hisz a szerelemben, mégis nagyon szerethető karakter, aki idő előtt vált felelősségteljes felnőtté. Apja írt neki egy dalt, amikor született, de ők sosem találkoztak, mivel még terhesen elhagyta az anyját, később meghalt. Ez egy nagyon mély seb, ami sosem heged be. Nem csoda, hogy az anyja válásai és az apjához való kötődés kialakították benne ezt a fura viszonyt a világgal. Fél a kötődéstől, fél attól, hogy érzelmileg hátrányba kerülhet egy szakítás során. Amikor észreveszi saját magán a változásokat, például elkezd törődni Dexterrel, megszereti a srác kutyáját, tehát kezdi elveszíteni a kontrollt az események felett, azonnal lefékez és szakít vele. Persze maradjanak barátok – na ez az, ami sosem működik.

Mielőtt nagyon felfényezném szegény Remy-t, azért hozzáteszem, hogy nem veti meg az italt és a szexet, ami 18 évesen nem épp követendő példa, az érzelmi élete ellenére sem megbocsátható. Hiába kifinomult és intelligens, sokszor volt hideg számító ribanc – a múltban.

Dexterrel már a regény elején találkoznak, aki rögtön közli vele, hogy ők egy pár, semmi kétség. Remy természetesen nem veszi komolyan. Megtudjuk, hogy Dexter egy rock bandában énekes, és egy kis időre a környéken maradnak az együttessel. Dexter egy teljesen normális fiú, nagyon lazán kezeli a dolgokat. Rendetlen, ügyetlen, vicces, udvarias, szórakoztató, és messze nem tökéletes. Vajon képes arra, hogy megolvassza Remy jégpáncélját? 

Dexter hisz abban, hogy az ő találkozásuk nem véletlen. Én meg abban hiszek, hogy minden mai lánynak egy ilyen fiú kéne.

Remy anyja romantikus történeteket ír. Megvannak a bonyolult írói szokásai, rituáléi, amik szent és sérthetetlen dolgok és mindenkinek ezekhez kell alkalmazkodniuk. Eddigi négy házassága alapján nem csoda, ha a gyerekeinek nincsenek illúzióik az ötödik friggyel kapcsolatban. És egyáltalán a szerelemmel kapcsolatban. Hiányoltam végig az anya részéről az őszinte megbeszélését a dolgoknak, de végül ezt pótolják. Sokkal hamarabb kellene őszintén elbeszélgetni a problémákról, ez egy valódi üzenete a könyvnek mindenki számára.

A többi támogató karakter is nagyszerűen megírt, a bandatagok éppúgy, mint Remy barátnői. Bírtam, hogy nem volt semmi áskálódás, mindenki a szemébe mondja a mondanivalóját a másiknak. Na és a kutyus - Majom:)

Mi Sarah titka? Számomra az, hogy a történeteiben a való élet tini  problémái merülnek fel, amire válaszokat is kapunk. Mindig van megoldás, csak szeretet és kitartás kell. Mindez viccesen, romantikusan, szívfájdítón megírva, élvezet olvasni.  Kedves Kiadó, köszönöm a könyvet, és az olvasók nevében még sok sok Sarah Dessen könyvet kérünk! 

Eredeti borító

Borító: A fentihez képest a virág mályvásabb árnyalatú a megjelent könyvön, nem ilyen lila. Egyébként tetszik, bár az eredeti sokkal jobb.

  

Kedvenc karakter: Remy, Dexter

Szárnyalás:  Remy-Dexter szócsatái.

Mélyrepülés: Sok a piálás, bár 18 évesek, de akkor is.

Érzéki mérce: Nincs részletezve, de végig szó van a szexről, meglehetősen szabad felfogásban.

Értékelés:

A postás csenget (20)

Első idei könyves rendelésem érkezett ma meg, ami annyiban más, mint az eddigiek, hogy most az Alexandrától rendeltem. Gyors, pontos szállítást produkáltak, meg vagyok elégedve.

Kelley Armstrong: Awakening - Az ébredés

A Sötét erő trilógia második része ez a könyv, a borító gyönyörű, remélem legalább annyira jó lesz Chloé történetének folytatása, mint az első rész. (Könyvmolyképző Kiadó 2011)

Ben Sherwood: Merülj alá az álmokért!  

Sokan láttátok szerintem a Charlie St. Cloud halála és élete című filmet - ebből a történetből készült. Amikor megtudtam, hogy létezik ez a könyv, azóta vágyom rá, és ha hihetek az ajánlóknak, nagyon fog tetszeni. A borítón Nicholas Sparks, Joanne Harris, Sue Monk Kidd, Luanne Rice  dícsérő véleménye virít:)

(Pioneer Books 2011.)

Sarah Dessen: Egy felejthetetlen év

A Tökéletes című könyv óta imádom az írónőt, és elhatároztam, végigolvasom a könyveit. Ebből is készült film, Szerelmi leckék hitetleneknek - mondanom sem kell, hogy imádom. Trent Ford miatt is, aki a főszereplő:))   (Kelly Kiadó 2009)

Hino Matsuri: Vampire Knight 3.

A Mangafan Kiadó frissen megjelent könyve az utolsó a sorban. Kedvencem ez a sorozat, szépséges rajzokkal.

Melyikkel kezdjem?

Sarah Dessen: Tökéletes

Könyvmolyképző Kiadó 2008
383 oldal
Eredeti kiadás: The Truth About Forever (2004)
Goodreads: 4,25 (több mint 29ezer olvasás)
Besorolás: YA, realista

A könyvlelőhelyeken az ifjúsági könyvek között találjuk Sarah Dessen könyveit, ami nekem a kedvenc műfajom, mégsem "találkoztunk" eddig, pedig régóta szemezek például a Tökéletes regénnyel. Most sikerült megszereznem, és már bánom, hogy eddig vártam, mert nagyon tetszik, az írónő egy új rajongót szerzett.

Macy Queen a regény hősnője, másfél évvel ezelőtt veszítette el az édesapját, aki a reggeli közös futóedzésükön lett rosszul, és a lánya szemei előtt halt meg. Macy képtelen feldolgozni a tragédiát, magába zárja a bánatát, és megpróbál tökéletesen megfelelni a környezete elvárásainak. Kitűnően tanul az iskolában, egy csomó pluszmunkát végez, segít az otthoni munkában, gőzerővel készül az érettségire. Nem utolsósorban meg kell felelnie Jasonnek, aki a tökéletes fiút testesíti meg Macy szerint. Jason okos, segítőkész, törekvő, helyes, akinek az egész élete megtervezett, pontosan beosztott. Minden szempontból ideális partner Macy számára, bár a romantika majdhogynem teljesen hiányzik a kapcsolatból,  a lány ezen pillanatnyilag túlteszi magát.

Jason a nyári szünetből nyolc hetet egy "agytáborban" készül eltölteni, egyedül  hagyva Macy-t. Unalmas, szigorúan beosztott nyár vár a lányra, a tanuláson kívül Jason  könyvtárban vállalt munkáját is átveszi, önként és dalolva. Ezek után hidegzuhanyként éri Jason emailje, amiben a kapcsolatuk szüneteltetését kéri, csak mert az előző levelében Macy merészelt leírni olyan szavakat mint a hiányzol és szeretlek. 

A világhoz való viszonyában változást hoz megismerkedése a Wish partiszervizesekkel, akik első látásra  kaotikusak, de végül minden felmerülő problémát elsimítanak és többé kevésbé sikeresen zárják a rendezvényeket. Delia,  nagy pocakkal is maximálisan beleveti magát a feladatokba, felkéri Macy-t, ha van kedve és ideje, besegíthetne nekik a munkában. 

Végre új barátokat szerez, és ahogy közelebb kerül Kristy, Monica, Bert, Wes és Delila által alkotott családhoz, egyre jobban megnyílik, egyre többet árul el magáról, és a lelkét nyomó fájdalom is lassan feldolgozhatóbbnak tűnik.

Macy édesanyja nem nézi jó szemmel lánya változását, sem a West, aki egyre több időt tölt Macy-vel, különleges igazmondó játékukkal felfedezik, mennyi közös van bennük.  Delila megszüli kislányát, persze az egész csapat jelen van a kórházban, és Macy-ben végre átszakadnak a gátak, ebben az érzelmi kavalkádban végre tud sírni. Csakhogy ezzel egy időben már otthon kéne lennie, anyja partiján, és a késés miatt eltiltást kap,  nem találkozhat többé a társasággal. Macy kezében a döntés, visszaváltozik anyuci engedelmes kislányává, vagy Wes szerelmét választja?

Nagyon-nagyon tetszett ez a történet, amiben  Sarah gyönyörűen bemutatja, a szeretteik elvesztésének feldolgozása mennyire különböző módon megy végbe a szereplőkben.

Macy magába zárja a fájdalmát, az anyja a munkába menekül, és a legfontosabb, hogy kifelé ne mutasson érzelmeket. Egyedül Caroline, Macy nővére az, aki ki tudta sírni a bánatát. Wes, aki az anyukáját veszítette el, a művészetben tud kibontakozni, fura, egyedi szobrokat készít többnyire fémhulladékokból.

Élveztem, hogy minden karakternek megvan a maga kis története, élő, valóságos problémákkal, amiket mindannyiunknak át kell élnie előbb utóbb. Még Macy apja is valódi szereplővé válik, a visszaemlékezések kapcsán tökéletes kép alakul ki róla, igazi apafigura.

Az írásmód remek, a párbeszédek például Wes és Macy között örök kedvenc lett, amikor elkezdik az igazmondós játékot az országúton, de sorolhatnám még a kedvenc jeleneteket: Macy kiugrása a pult mögül, vagy bármelyik jelenet, amiben  Kristy szerepel.

A szerelmi szál lassan fejlődik, igazi első szerelem érzés, élvezet volt olvasni, ahogy napról napra közelebb kerülnek egymáshoz, a barátságuk átalakul szerelemmé. Wes egy vagány pasi, amúgy is a rossz fiúk a kedvenceim, a javítós előéletével és a művész hajlamával mindent visz. És a csajokhoz való viszonya, végig mosolyogtam az ehhez  kapcsolódó jeleneteket. Ja igen, mert a szomorkodás mellett a humor is jelen van, nem lehet nevetés nélkül megúszni Bert csetlés-botlásait.

Két dolog van, amiért egy fél pontot levonok; az egyik Macy anyja, akinek a viselkedése hihetetlen volt számomra. Mint anya, maximálisan tiltakoztak az érzéseim, valami nagyobb összeomlást vártam a részéről és bocsánatkérést, vagy valami..

Másik furcsaság volt Jason karaktere, akit azért ennyire nem írtam volna "fából készültnek". Egy 17 éves fiú azért valamilyen pirinyó formában azért máshogy reagált volna Macy próbálkozásaira.

Mindent összegezve, Sarah többi könyvét is hamarosan sorra veszem, és ennél többet nem is érdemes áradozni, egyszerűen kiválóan szórakoztatott, elgondolkodtatott és hatott rám.

A következő az Egy felejthetetlen év lesz, amiből film is készült Szerelmi leckék hitetleneknek címmel, és nagy kedvencem, TRENT FORD a főszereplője Mandy Moore oldalán. Tulajdonképpen Wesre is ráillik, nem?

Borító: Eredeti, tökéletes.

 

Kedvenc karakter: Wes, Macy, az egész Wish partiszervíz

Szárnyalás:  Igazmondó játék, Wes angyalos szobrai 

Mélyrepülés: Legszívesebben pofán vertem volna Macy anyját.  

Érzéki mérce: A romantika nagyon aranyos, első szerelem jellegű.

 Értékelés: