Tavi Kata: Nincs több titok

Nincs több titok címmel jelent meg Tavi Kata legújabb könyve a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában. Az írónő ismét az ifjúsági romantikus műfajban írta meg történetét, amelyben a főszereplő Helga egy megrázó élmény után kialakult félelmét igyekszik legyőzni, olyasvalakitől kap ebben segítséget, akitől egyáltalán nem várná. Ha szeretnétek megnyerni a könyvet, tartsatok velünk és játsszatok a kiadó által felajánlott példányért.

 

Könyvmolyképző Kiadó 2022.nov.15. Vörös pöttyös

320 oldal

Goodreads:

Besorolás: young adult, romantikus, család, realista

 

Hadik Helgát egy buliból hazafelé néhány fiatal kirabolta, és azóta fél kilépni a házból. A barátai nem hagyják, hogy teljesen bezárkózzon, és a bosszantó, ám annál helyesebb évfolyamtársa, Korányi Dani is felajánlja, hogy segít neki legyőzni a félelmeit. A fiú önvédelmi órákat tart gyerekeknek, és úgy gondolja, Helgának is tudna mit tanítani.
De ki ez a titokzatos fiú? Vajon miért segít? És Helga szigorú apja miért nem nézi jó szemmel ezeket a különórákat? Helga egyre jobban megnyílik Daninak, míg a fiú zárkózott, titkolózó marad. A lány egy idő után nem tudja eldönteni, hogy saját maga vagy Dani lenyűgöző társasága miatt várja-e a találkozókat. Ráadásul a támadók kilétére is fény derül, ami nehéz döntés elé állítja Helgát.
Vajon mennyit érnek a régi és az új barátságok? Milyen titkokat rejthet Dani múltja? És Helga valaha is ki mer állni saját magáért?

 

A  szerzőt eddig még nem ismertem, de a fülszöveg felkeltette az érdeklődésemet, mivel nagyon szeretem a young adult zsánert, pláne ha nem szimplán csak romantikus limonádé, úgy gondoltam a Nincs több titok  nekem való lesz. A regény magyar szereplőkkel, magyar vidéki városban játszódik, ami szintén ritkaságba megy manapság.
A 17 éves Helga épp egy félelmetes traumán esett át, egy buliból hazafelé gyalogolt egyedül, és egy sötét utcában három fiatal  graffitis kirabolta, elvették a pénzét, de legalább fizikailag nem bántották. Mégis akkora a sokk, hogy hosszú ideje nem képes kimozdulni a biztonságos otthonából. Helga amúgy leginkább fiúkkal barátkozik, Áron és Marci általános óta szinte kistesóként  tekintenek rá, most is ők próbálják rávenni, hogy ne dekkoljon a házukban, inkább ismerkedjen meg Marci új barátnőjével, Larával. Nem érzi jól magát itt sem, inkább hazaindul, és összefut Danival, aki néha náluk dolgozik, segít a ház körül egy kis zsebpénzért, de ők ketten nem igazán bírják egymást. Most viszont épp egy autó elől húzza el, muszáj pár szót beszélgetni vele, és a srác nagyon kíváncsi a bűncselekmény részleteire, segíteni akar neki, mert amúgy önvédelemmel is foglalkozik. Helga először tiltakozik, de aztán rájön, hogy el kell fogadnia a segítséget, talpra kell állnia, már csak azért is, mert a támadóinak kilétére úgy tűnik fény derülhet, és ez bonyolult helyzetet hoz.

 

Kettős érzések kavarogtak bennem az olvasás során, mert egyrészről nagyon olvastatta magát a regény, érdekelt a cselekmény, ahogy egyre jobban megismertem a szereplőket, úgy húzott magába a történet, pörögtek az oldalak. Ugyanakkor úgy éreztem, a két főszereplőnek bőven több baja van, mint ami egy regénybe kényelmesen belefér és sokkal problémásabbak a családjaik, mint amit el tudok képzelni ebben az átlagos vidéki környezetben. Helga szülei elváltak pár éve, és az anyukája költözött el, az apjára hagyva a lányát. Mozgásszervi betegsége alakult ki, majdnem tolószékbe került, a súlyosságát elég jól titkolták a lányuk elől. Helga nővére volt inkább az apjuk kedvence, de ő férjhez ment, messze él, így a lány úgy érezte, apja minden búja, bánata rajta csapódik le. Később új asszony, Margó jön a családba, aki sosem próbálja helyettesíteni az anyját, sokat beszélgetnek ugyan, rengeteg tanácsot ad, mégsem érzi a lány azt az igazi, mély törődést. Ezeknek tetejébe Helgának egy idegi alapú emésztőszervi betegsége van, ami időnként megkeseríti az életét. Tehát testi-lelki terhek nyomják a vállát, ezeket koronázta meg a rablás okozta stressz, kialakult benne egy masszív félelemérzet, bizonytalanság. Úgy éreztem, ez már a plafon, ezt már nehéz felülmúlni, de belép a képbe egy helyes srác, Helga évfolyamtársa, Dani. A családja még Helgáénál is bonyolultabb, ő az anyukájával él, nagyon szerény körülmények között, miután saját lábra kellett állniuk, mert a volt hivatásos katona apuka otthagyta őket, méltatlan körülmények között. Ez az apa egyben bántalmazó is, de ezt külön mondatban akartam leírni, nem azzal együtt, hogy hivatásos katona, mert egyrészt Helga apja is az, másrészt az én apám is az volt, szóval nehogy ez összekapcsolódjon, mert szerintem a legtöbb hivatásos katona amúgy egy békegalamb, és pont olyan apák, mint bármely más foglalkozású apa. Daniban bírtam, hogy hiába aggattak rá egy zűrös múltat, ebből semmit sem mutatott ki, gondosan terveket kovácsol, minden lehetőséget megragad a pénzkeresetre, amit félrerak a jövőjére. Gyakorlatilag Helga apja eltiltotta őket a közös edzésektől, sokat kockáztatva mégis segít a lánynak. Mondjuk a módszerei nekem erősen megkérdőjelezhetőnek hatottak, fura volt, hogy Helga, aki amúgy bízott a szakemberekben, Dani félig meddig amatőr elgondolásait mégis elfogadta. Dani jó srác, aranyos volt, segítőkész, de vannak titkai, amiket nem szívesen leplez le. Az mondjuk elég ellentmondásos, hogy full csóró létére autóval járt és időnként furikázta Helgát is, szerintem ez kilógott a történetből. Ja és neki is van betegsége, amit eltitkol, nekem ezen a ponton ez már a soknál is erősebb volt.
A történetben jelen van Helga anyja is, de valami borzasztó fura volt kettejük kapcsolata. Mintha az utóbbi években nem igazán lett volna szerepe az életében, amit én anyaként nem is tudok elképzelni, most valahogy a támadás óta mégis jobban törődik vele. Rájön az őszinteségi roham, mert ez elég nagy mérföldkőnek tűnik, hogy elmeséljen dolgokat? Több mint fura. Aztán az a tény, hogy összejárnak ebédelgetni Helgáknál, ez valami extra hihetetlen számomra. Lehet, hogy magamból indulok ki, de mégsem, mert másoknál is ezt tapasztalom, az elvált szülők NEM járnak össze. Még ha jóban vannak és megbeszélnek mindent a gyerekekkel kapcsolatban, az nem hihető, hogy egymás társaságára vágynak. A gyerek szokott járkálni külön külön a két szülőjéhez. Nem volt ez akkora családi barátság.

Problémám volt magával a támadással is. Őszintén szólva erőszakosabbnak feltételeztem az elején, aztán egyre több részlet derül ki, és nekem nem volt elég drámai, amire építeni lehet. Úgy éreztem, még valamit elhallgat a lány, de mégsem. Aztán bizonyos okok miatt még a büntetés sem valósult meg rendesen, egy baromi nagy hiányérzet maradt bennem a végén. Ez lenne az üzenet? Nem szolgáltak rá a súlyosabb büntetésre, mert ha ismerjük a bűnöst, akkor meg is kell sajnálni? Ha visszakerül a pénz, a többi felejtős? Helga apja tipikus hibákat követ el, egészséges féltés van benne bőven, ezzel nincs is gond, de hiányzik a megfelelő bizalom köztük, hiányos a kommunikáció. Az is rátesz egy lapáttal, hogy Danitól is tiltja, amit nem magyaráz el, persze hogy ellenállást vált ki. Szépen megmutatja a szerző, mennyire hiányzik itt a dolgok megbeszélése, mennyire igényelné Helga, hogy felnőttként kezeljék, figyelembe vegyék az igényeit, például a macskával kapcsolatban is, de ez igazán csak a legkisebb probléma.
A szerelmi szál cuki, ezen részei a regénynek okoztak kellemesen izgalmas pillanatokat. Az egymás iránti megnyílás enyhén szólva döcögött, hol az egyik, hol a másik volt rosszabb hangulatban, de a titkok kiderülésével egyre közelebb kerültek egymáshoz.
A regény egy fejlődéstörténet, ahol a mellőzöttnek, elveszettnek tűnő, lelki és fizikai betegségekben szenvedő főszereplőt még ki is rabolják, innen kell felállnia és fordítania az önbecsülésén, le kell győznie a félelmeit. Rengeteg bizonytalanságon át mégis sikerül erőt merítenie, leginkább önmagából és a srácból, aki közben az igazi barátjának bizonyul, aki valóban törődik vele. Tetszett ez a folyamat, és klasszul beillesztette a szerző a romantikus szálat is a történetbe Danin keresztül, aki maga is egy problémás fiatal. Megjelent a ma már szinte kötelező LMBTQ mellékszereplő, és a béna szülőkön is remekül lehetett szörnyülködni. Összességében úgy érzem, mégsem nekem szólt a regény, túl sok volt a probléma, amik önmagukban is elegek lettek volna, nemhogy így hatványozva. Szerintem  nem volt elég hangsúlyos a központba helyezett bűncselekmény, abszolút nem volt a helyén kezelve, az igazságszolgáltatás szinte elhanyagolható. Ezek az én olvasói benyomásaim, ettől eltekintve hasonló problémákkal küzdő fiatal felnőtt korosztálynak szívesen ajánlom a regényt.     

Képek: Pinterest

 

Borító: A regényhez jobban illett volna egy graffitis borító.

 

Kedvenc karakter: -

Szárnyalás: -

Mélyrepülés: A bűncselekmény lezárása.

Érzéki mérce: A szerelmi szál a kategória határain belül marad.

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

 BELEOLVASÓ

 

 Nyereményjáték

 

Mostani játékunk során Tavi Kata korábban megjelent könyveiből fogunk idézni minden állomáson. A feladat, hogy kitaláljátok az írónő melyik könyvéből származik az idézet és beírjátok a megfejtést a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

 

Feladvány: "A te hibád, hogy úgy érzed, nem szeretnek. Olyan vagy, mint egy sündisznó, kívül ijesztő, belül cuki, de a tüskéket senki se szereti. Az emberek a rózsaszín hasú, cuki kis malackáért vannak oda, de ahhoz a süngombócnak le kell ereszteni a pajzsát, és megmutatni a gyengeségeit." 

 

 a Rafflecopter giveaway

 

Állomások:

11.15. Könyvvilág
11.17. Kelly és Lupi olvas
11.19. Spirit Bliss Sárga könyves út extra állomás
11.21. Könyv és más

 

 

 

Tavi Kata: Tagadj mindent!

 

A Sulijegyzetek sorozata után ezúttal egy Stand alone könyv érkezik Tavi Kata tollából. A Tagadj mindent! könyvhétre jelenik meg a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában, amelyről a blogturné tagjai is elmondják véleményüket. Ha kíváncsiak vagytok arra, hogy a 17 éves Emmának milyen nehézségekkel kell szembenéznie a felnőtté válás küszöbén, tartsatok a turné tagjaival, és játsszatok a könyv egy példányért.

Könyvmolyképző, 2021

432 oldal

Besorolás: YA, romantikus, realista

Szeress azért, aki vagyok!

Váradi Emma tizenhét éves, és úgy érzi, nincs sem otthona, sem igazi családja. Rideg nagynénje és nagybátyja koloncként tekint rá, ráadásul az iskola mellett kénytelen dolgozni az éttermükben, nehogy kitegyék a házukból.

Bármit megtenne azért, hogy megtalálja távoli rokonait, akik végre szeretettel fordulnának felé. Egy kis lógás az iskolából és némi betörés cseppet sem tűnik nagy árnak. Csak éppen azzal nem számol, hogy Barabás Konrád, az eszméletlenül helyes, huszonkét éves rendőr tetten éri.

A fiú alkut ajánl Emmának: nem tartóztatja le, de más módszert kell választania, hogy rendbe tegye az életét.

Az út, amit Konrád javasol, sokkal ijesztőbb, mint betörni valahová, sőt, még Emma egykori legjobb barátnőjének bosszújánál is ijesztőbb. Ez az út elvezeti Emmát önmaga megismeréséhez. Ez az út randik és vonzalmak között vezet. Ez az út megmutatja, hogy a szeretetnek mennyi arca van. És ráébreszti Emmát, hogy ő sem tévedhetetlen. Ez az út segít Emmának megnyílni és felvállalni az érzéseit. Te mit tennél meg azért, hogy megtaláld a helyed a világban?

Tarts Emmával ezen a különleges úton a boldogság felé!

Tavi Katát már régebbről ismertem, mint szerzőt, hiszen a Sulijegyzetek sorozatának az első két részét olvastam és tetszett is nagyon. Ráadásul én is próbálom picit a magyar szerzőket előnyben részesíteni (főleg, ha már olvastam tőlük és tetszett is), így nem volt kétséges, hogy ez a regény is felkerül az olvasmánylistámra.

A 17 éves Emmának a sors nem túl nagy kanállal adagolta a szerencsét. Édesapja és édesanyja is meghalt, a nagynénje és a nagybátyja nevelik. Mindent megkap a lány, csak épp a szeretetet nem. Ráadásul a nagybácsi éttermében is dolgoznia kell, hogy "megdolgozzon az anyja tartozásaiért". Úgy dönt, hogy felkutatja a további rokonait, hátha azoktól több törődést kap, ezért megszökik. Csak azt nem veszi számításba, hogy az a ház, amit éjszakára kiszemelt magának, egy fiatal, jóképű és ambiciózus rendőr, Konrád tulajdonában van.

A fiú nem tartóztatja le a lányt, viszont elbeszélget vele, hazaviszi és a szárnyai alá veszi. A két fiatal között természetesen azonnal kipattan az a bizonyos szikra, de vajon az egyértelmű egymáshoz vonzódáson túl is egymáshoz valóak? Konrád lesz az, aki képes lesz Emma szíve körül leolvasztani a jeget és elnyerni a lány bizalmát?

Az első hozzáfűznivalóm a regényhez az, hogy Tavi Kata még mindig rettentő olvasmányosan ír. Egyszerűen nem tudtam letenni a könyvet, mindig kellett még-egy, még-egy egy fejezetet olvasnom, aztán mire észbekaptam, gyakran már éjjel egy óra is elmúlt:).

A történetben külön szerettem, hogy itthon játszódik, ráadásul egy sokak által szeretett helyszínen, Velencén és a Velencei-tó környékén. Mindig is irigyeltem azokat a gyerekeket, akik nemcsak nyaralni járnak le a tópartra (akár ide, akár a Balatonra), hanem egész évben itt élnek. Persze, tudom, hogy nekik nem annyira nagy szám, hogy vízparton lehetnek télen-nyáron, nekem is él így ismerősöm és az ő elmondása alapján egy kezén meg tudja számolni, hogy hányszor jár le fürödni a tóra:). De akkor is irigykedem:). (az már csak hab volt a tortán, hogy a lakóhelyem, Várpalota is szerepelt kétszer is a könyvben, még akkor is, ha csak említés szintjén:).

Emma... ő először rettentő idegesítő volt a számomra. Egyrészt sajnáltam a sorsa, a családi állapota miatt, de valahogy úgy éreztem, hogy annyira bezárkózik, hogy a legjobb barátjával se találja már meg a hangot. "Természetesen" gyönyörű, de a pasik mégsem mernek a közelébe menni a stílusa miatt. A legjobb barátnőjével vérremenően összeveszett, a legjobb fiú barátjával sincs már igazán jóban. Magában puffogott, küzdött, szenvedett... Néha úgy éreztem, hogy jól meg kellene rázni, hogy ébredjen fel, álljon ki magáért, éljen már végre.

Aztán ez szépen lassan változni kezdett és büszkén mondhatom, hogy Emma olyan jellemfejlődésen ment keresztül, amit kevesek tudnak véghez vinni. Kiállt magáért, képes volt bocsánatot kérni, kinyílni, az érzéseiről beszélni, amikor idáig értünk, akkor a kezdeti "nemszeretemségem" teljesen eltűnt és nagyon megkedveltem ezt a fiatal lányt.

A másik nagy kedvencem, a barátnője, Anna volt. Nem akarok spoilerezni, így nem írok róla többet, de óriási karakter volt.

A fiúk már nem voltak ennyire könnyű esetek. Emma gyönyörű, így nem véletlen, hogy a legtöbb fiú, akivel találkozik, megkörnyékezi.

A történet elején, Konrád magukhoz viszi haza. A fiú a szintén rendőr édesapjával és az Emma-korabeli öccsével Bencével él együtt. Bence azonnal felfigyel és "le is csap" Emmára, így Konrád félreáll az útból. Bence az a fiú, akivel Emmát egyáltalán nem tudtam elképzelni. A mostani fiatalok "sztereotípiáját" minden téren megtestesíti, iszik, füvezik, csajozik, bulizik, mindent csinál, ami csak a mai "bulizós" világba belefér. Emma pedig eleinte kötődik hozzá, mint az egyszem olyan emberhez, aki kedves hozzá. Nagyon féltettem a lányt, hogy butaságot fog csinálni Bence miatt...

Aztán jött Ricsi.. na ő volt az, akit mindenképpen el tudtam volna képzelni Emma mellett. Vele egykorú, értelmes, okos, jó humorú srác.... csak épp Emma nem érez semmit iránta... nyüssz.. :(

És akkor Konrád, a nagy Ő. Valószínűleg egyedül leszek vele, de nekem egyáltalán nem volt szimpatikus a srác. Én nem tudtam megbocsátani azt, amit Emmával tett. Tudom, a vonzalom, a szikra, a vágy mindent elfeledtet egy idő után, de nekem nem jött be a srác viselkedése. Lehet, hogy tökéletes rendőr, tökéletes munkaerő, de hogy magánemberként mi a véleményem róla, azt inkább hagyjuk :). Persze még fiatal nagyon, ő is csak 22 éves, szinte még gyerek. Bár ez nem javított a tettén nálam, de picit így már "elfogadhatóbb".

Persze nem hagyhatom ki a nagynéni-nagybácsi és Emma kapcsolatát sem. Ahogy változik Emma, úgy látjuk mi is egyre kevésbé a nagynénit és nagybácsit annyira mufurcnak és rosszindulatúnak. Igen, vannak emberek, akik kevésbé tudják látványosan kimutatni a szeretetüket és ez a pár pont ilyen. De ahhoz, hogy Emma is észrevegye, neki is változnia kell és nem is keveset.

És a történet vége? Bár realista a regény, de azért a romantikusok megkapják mindazt, amit szeretnének:). Az írónő nem sorozatként, trilógiaként írta meg ezt a történetet és számomra teljesen lezárt ez regény, nem kiált folytatás után.

Összességében imádtam a könyvet, fontos, mai témákat boncolgatott az írónő úgy, hogy közben érdekes maradt a regény, humoros és kellően romantikus, de mellette elég realista is ahhoz, hogy hihető legyen.

Borító: Nagyon tetszik, kifejező, utal a helyszínre és még a szereplők is hasonlítanak a borítón lévő modellekre - jó lett!

Kedvenc karakter: Emma, Anna, Ricsi

Szárnyalás: Emma fejlődése

Mélyrepülés: az elég spoiler lenne, ha most leírnám, de egy nagyon fontos történés a regényben

Érzelmi mérce: romantikus történet, szóval van minden benne, ami csak hozzátartozik a romantikáról - természetesen minden a YA keretei között

Értékelés: 

BELEOLVASÓ

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:

A mostani játékunkban egy könyvben és/vagy filmben szereplő rendőrről/ nyomozóról/ ügynökről találtok leírást és képet minden állomáson. A feladat természetesen az lesz, hogy megfejtések kiről van szó, és beírjátok a nevét a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

Agatha Christie több regényének szereplője. A kitalált St. Mary Meadben él. Tipikusan viktoriánus vénkisasszony, szelíden, kissé félénken viselkedik, de alapvetően hivatásos pletykafészek, nem is mindig a jóindulatú fajtából. Az emberekben ritkán bízik meg, jóformán mindenkiről a legrosszabbat feltételezi, és véleménye szerint 90%-ban igaza van.

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:

Augusztus 30 - Könyvvilág
Szeptember 01 - Ambivalentina
Szeptember 03 - Sorok Között értékelés
Szeptember 05 - Csak olvass!
Szeptember 08 - Kelly és Lupi olvas
Szeptember 09 - Spirit Bliss Sárga könyves út extra állomás
Szeptember 11 - Sorok Között extra állomás

Tavi Kata: Táncvarázs (Sulijegyzetek #3)

Harmadik kötetéhez ért Tavi Kata nagysikerű Sulijegyzetek sorozata. Lilla és Krisztián immáron egy pár, less be az életükbe, éld át velük a gimi harmadik évfolyamát, ahol komoly döntéseket kell meghozniuk a szereplőknek!
Tarts velünk a blogturnén, éld át velünk az élményt, és ne felejts el játszani, hogy a tiéd lehessen a három nyereménykönyv egyike!
Könyvmolyképző, 2015
408 oldal
Besorolás: YA, realista, romantikus 

Lilla és Krisztián egy párként kezdi a tizenegyedik évfolyamot a Duna-parti Gimnáziumban. A két szerelmes mindent megtesz, hogy semmi se rontsa el a boldogságukat, de mintha a szülők összeesküdtek volna ellenük, és amikor nem ők gördítenek akadályokat Lilláék útjába, a baráti társaságban akad mindig valami baj.

Képes lesz Krisztián elviselni Lilla és Márk szoros barátságát?

Sikerül Lillának megfejtenie Ákos szokatlan viselkedését?

Hogyan alakul Jázmin és Kristóf felettébb zűrös kapcsolata?

Kibe szerelmes Gréta? És miért érzi Flóra egyedül magát?

Lilla az idei évben még komolyabban veszi a táncórákat, mert nagy a tét az év végi vizsgán. Vajon tényleg neki teremtették a színpadot? Krisztián pedig kosarasként olyan lehetőséget kap, amire nem is számított.

Ez az a könyv, amivel picit furcsa a kapcsolatom. Sosem érzek akkora függővéget, hogy azonnal akarjam olvasni a következő részt, de mégis, ha meglátom, hogy megjelenik az új része, teljesen bezsongok, hogy azonnal olvashassam.
Ezzel a résszel most se volt másképp, bár azt is be kell vallanom, hogy először egy nagyon zsúfolt időszakomban futottam neki és akkor megakadtam vele. Szerintem már mindenkivel történt ilyen, így vártam pár napot, amikor lenyugodtam és újra nekiálltam. És onnantól élveztem az első betűtől az utolsóig és ki merem nyugodtan jelenteni, hogy a sorozat legjobb részét olvashattam!

Először picit féltem azért, hogy az írónő mit tud még újat nyújtani, hiszen a szerelmespárunk összejött, minden szép és jó - mit lehet ezen még variálni? Tavi Kata azonban bebizonyította, hogy igenis lehet. Hiszen az élet nemcsak Lilla és Krisztán körül forog, a kis baráti társaságuk is épp elég izgalmas témát szolgáltat. A rejtélyes Márk, a visszahúzódó Gréta, a zűrös családi háttérrel rendelkező Ákos, a nagyszájú Jázmin és még sorolhatnám. Persze azért a legtöbbet továbbra is a két főhősünkről olvashattunk és nagyon élveztem a kettős szemszöget. Lillát már megszoktam, szinte ismerősként üdvözöltem. Továbbra is nagyon kedvelem őt, ahogy nem tökéletes, hanem épp elég problémája van a tanulással (a matek utálata annyira közel hozta hozzám, én is kb így szenvedtem ezzel a tantárggyal végig a középiskola során) és a családjával is.
De jött az új, a rengeteg Krisztián szemszög! Tetszett, ahogy az írónő segítségével beleláthattunk a "tökéletes" Krisztián fejébe is, és kiderült, hogy a fiú is éppúgy és éppannyi kétséggel gyötrődik a kapcsolatukat és a világot illetően, mint Lilla. De ami a lényeg, a közös jeleneteik tündériek és ahogy minden más párhoz hasonlóan vitáznak, veszekednek, problémáik vannak, de végül úgyis egymás karjaiban végzik. És ez annyira aranyos. Persze ahogy telik az idő, egyre inkább ott lebeg a fejük felett a "mi lesz velünk" félelmetes kérdése, hiszen egyáltalán nem törvényszerű, hogy ugyanott, ugyanabban az iskolában, sőt, városban folytatják a tanulmányaikat. És talán már jóval hamarabb elszakíthatja a sors egymástól őket. Az örök kérdés pedig egyre inkább foglalkoztatja őket - mi a fontosabb? A szerelem, a párunk, vagy a leendő karrier lehetősége? 

És a többiek. Amennyire morogtam amiatt, hogy az első részben szinte semmi nem derült ki a mellékszereplőkről és nehéz volt megkülönböztetni őket, itt ez most teljesen megváltozott. Az író a két főhősünk mellett nagyon sokat foglalkozik a többiekkel is, van aki külön szemszöget is kap! Most már nyugodtan merem azt állítani, hogy ha valaki rákérdez arra, hogy ki az a Gréta, ki az a Flóra, Kristóf és a többiek, mindenkit pontosan be tudok azonosítani:). Nagyon tetszett, hogy mindenkinek megvan a saját maga kis története, az írónő pedig részletesen, de mégis érdekesen bontotta ki a szálakat. Mindenhol egy-egy külön kis dráma van a háttérben, és mindenkinek megvannak a maga "csontvázai a szekrényben", amit vagy próbál titkolni, vagy pedig a többiekkel megosztva próbál megoldani.

Az pedig talán nem spoiler, hiszen ennél a korosztálynál gyakran változik a barátság szerelemmé, ahogy a szerelem is tovaszáll nagyon hamar, hogy újabb párocskáknál izgulhatunk, hogy történik-e köztük valami több is? És igen, bevallom, körülbelül úgy izgultam értük, mintha az adott páros tagja lettem volna:).
Ami pedig számomra még szerethetőbbé teszi az egészet, azok a helyszínek, amelyek közül jó párat én is ismerek. Ilyen például a szabadulós játék, amin a kis társaság is részt vesz és az egyik legromantikusabb helyszíne lesz a regénynek! A barátaimmal mi is nagy rajongói vagyunk ezeknek a logikai feladványokkal teli játékoknak, így külön öröm volt, hogy Tavi Kata is beletette a regénybe. 

Összességében tényleg azt mondhatom, hogy ez a rész felülmúlja az eddigi részeket és kíváncsi vagyok, hogy az írónő mivel tud még előrukkolni, hogy a következő résszel ugyanezt a színvonalat tudja tartani. És kinek ajánlom? A Sulijegyzetek sorozat rajongóinak mindenképpen, ők szeretni fogják ezt a részt is, és azoknak is, akik eddig még nem tudtak dönteni, hogy szeretik-e a sorozatot vagy sem, mert szerintem ez a rész meg fogja győzni őket is!

Borító: Összességében nem rossz, de örülnék, ha valaki elárulná, hogy miért kell minden borítón más-más Lillát szerepeltetni:) - de ez a lány legalább most vörös hajú:).

Kedvenc karakter: Krisztián, Lilla, Márk, Kristóf, Jázmin, Nico

Szárnyalás: Lilla és Krisztián kapcsolata

Mélyrepülés: Ákos családi háttere

Érzelmi mérce: fiatalok, dúl a szerelem minden téren, de a YA keretei között természetesen

Értékelés:

A képre kattintva beleolvashattok a regénybe:

Blogturné extra - hosszabb idézetek
Pár kedvcsináló részletet mutatnék nektek a regényből:

"Az előttem ülő padban Gréta szénceruzával rajzolgatott, ami miatt az egész keze szürkére színeződött. Nagyon belemerült a satírozásba, félelmetes és gusztustalan képzeletbeli lényeket rajzolt.

A lelkiismeret-furdalás ciripelni kezdett a fejemben, mint egy tücsök a nyári éjszakákon, így próbáltam kipuhatolni, hányadán állunk.

– Az mit eszik? – kérdeztem a rajzra bökve. Tettettem a kíváncsiságot, mert egyedül az érdekelt, hogy a tudósok határozottan kijelentsék, az az ocsmányság sohasem létezett. Nem akarok olyan világba élni, ahol a rajzbéli szörnyetegnek DNS-e van. Vagy volt.

– Agyvelőt meg beleket – felelte Gréta hidegen.

Pompás, akkor ezt megbeszéltük. Reméltem, hogy otthon zárható szekrényben tárolja ezeket a rajzokat, mert az ötéves kishúgának egy ilyentől élete végéig rémálmai lennének. "

"– Ervin most nem ér rá, mert a kilencedikeseket és a tizedikeseket terrorizálja a jövő heti gólyabál miatt. Néha annyira unalmasak a gyűlések, hogy a múltkor már tanultam közben."

"A pénteki ebédszünetet az udvaron töltöttem, mert annyira sütött a nap, mintha azon pedálozna, hogy trikóra tudja-e vetkőztetni a diákokat. "

"Ervin hangja megváltozott a végére, és majdhogynem utálkozó tekintettel meredt a hátam mögé.

Megfordultam.

A suli falának támaszkodva, higgadtan és türelmesen figyelt minket Krisztián, mint egy leopárd, amelyik ott heverészik egész nap a fatörzsön, és onnan térképezi fel a prédajelölteket.

Ervin fintorogva magamra hagyott, hogy én legyek a vacsora.

Amúgy is az vagyok. Mindig."

"Remélem, sosem fog megszűnni az az érzés, ami elkap, amikor meglátom Krisztiánt. A heves szívdobogást egy szikrázó energiabomba követi, ami végigszáguld az egész testemen. A magyar nyelv legegyszerűbb szavai erre azok, hogy őrülten szerelmes vagyok. Pedig ennél sokkal-sokkal többről van szó. Egy egész füzetet teleírhatnék szavakkal, színekkel, hangulatokkal, érzésekkel, akkor sem tudnám elég részletesen kifejezni, mit érzek."

"Nem tudtam lépést tartani vele, mármint azzal, ahogy egyik témáról a másikra repkedett, mint valami betépett pillangó. Egyszer szétszerelem a csajt, és megnézem, hogy elemmel vagy aksival megy-e."

"A szobájában mérgesen huppantam le a rumlis ágyra, és a párnán hagyott piros pólót kezdtem babrálni. Ebben szokott aludni, a múltkor láttam rajta, amikor késő este lerángattam a lakathoz. Ha az orromhoz emeltem volna, Krisztián-illata lett volna, de egy srác nem láthatja, hogy a cuccait szaglászom, mint egy vadászkopó. Egy lánynak legyen büszkesége. "

"– Kicsit el kéne engedned el magad, mert bocs, hogy ezt mondom, de néha olyan hideg vagy, mint a fagyasztott borsó. Anya mindig az mondja, hogy pasik érzik ezt, mert olyanok, mint a kutyák. Kiszagolják."

"Hétfőn első óra előtt hátravonultam az utolsó padba, és a matekkönyvemet is vittem. Na, nem matekot tanulni, Kovács nem bír erre rávenni. A pasas túl kopasz és túl szemét, hogy meggyőzzön arról, hogy a matekot tanulni is lehet. Szerintem vagy érted, vagy nem, és a legutóbbi matek kettesem már eldöntötte a kérdést." 

Nyereményjáték: 

A regény hősnőjének, Lillának a tánc a lételeme. A mostani játékunk során ismét filmes vizekre evezünk: a kedvenc táncos filmünkről helyeztünk el egy fotót, nektek rá kell jönni, melyik filmről van szó. A megoldásokat a rafflecopter doboz megfelelő sorába várjuk.

A kiadó sajnos csak magyarországi címre postáz. A győztest e-mailben értesítjük, amire 72 órán belül választ várunk, különben sajnos újra kell sorsolnunk.

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:
December 6 - Always Loving a Wild Book
December 13 - Deszy könyvajánlója
December 20 - Media-Addict.hu
December 27 - Kelly Lupi olvas

Tavi Kata: Ballépések

Az I. Magyar Könyvek Viadalán Az év felfedezettjének választott Tavi Kata visszatér a Sulijegyzetek sorozat második részével. A Ballépésekben tovább folytatódik Lilla és Krisztián története, megannyi kalanddal, szomorúsággal és remek pillanattal fűszerezve.

Tartsatok velünk a blogturnén, ahol az értékelések mellett extrákat is találtok, továbbá három példányt kisorsolunk a regényből.

Könyvmolyképző, 2014

472 oldal

Besorolás: YA, realista

Szeptember van és tanévnyitó, Lilla szorongva várja Krisztiánt.

Nyár elején elcsattant egy csók, de azóta hiába vár folytatásra.

Krisztián körül teljes a káosz, a rockistennek kinéző fiú

elutasító Lillával és másokkal, sőt, a kosarazásban sem leli örömét.

Mi folyik a háttérben? Mit kavar a felbukkanó exbarátnő, Adrienn?

Miért állít be Lilla bulijára és miért kezdenek verekedni a srácok?

Lilla éli a tánctagozat mindennapjait,

de az iskolai órák és fellépések mellett nyitva tartja a szemét.

Rájön, hogy Márk és Krisztián ellenséges viszonya mögött apró,

múltbeli titkok rejlenek, és szuperkém barátnőivel akcióba lendül,

hogy megtudja, mi az igazság.

Ám Lillát meg mások figyelik, akik félreértik a fiúkkal folytatott barátságát,

és mocskos pletykákat terjesztenek róla.Vajon mit érez iránta Krisztián? És kit szeret Márk?

Lilla keményen küzd, szenvedélyesen táncol, de néha elbukik.

Lesz olyan fiú, aki erős karjával átöleli és az Élet nagy táncparkettjén igazi társa lesz?

Új, lebilincselő történet a Sulijegyzetek sorozathoz!

A Nyitótánc után ezt is élvezni fogod.

Ma a már megszokott értékelés helyett egy rövid részletet olvashattok a regényből. (természetesen később lesz értékelés is a könyvről:)

Blogturné extra - részlet a regényből:

Szép reggel ez egy csúnya bosszúhoz. Valójában nem lesz bosszú, csak tisztázom a helyzetet, méghozzá a magam módján. Ehhez nagy segítségemre volt a megszerzett órarend, ugyanis megtudtam belőle, mikor van Herczeggel órájuk.
Reggel eléggé izgatott lettem, konkrétan tűkön ültem, és 7:58-kor elindultam a második emeletre a 9/B-sek tanterméhez. Szó nélkül léptem be, és a tekintetemmel megkerestem a két lányt. Remek. A tanári asztalhoz legközelebb eső ablak előtt álltak és dumáltak.
Kicsit megfagyott a levegő, amikor észrevettek. Szerencsére elég távol álltak az osztálytársaiktól.
Amikor elindultam feléjük, az első reakciójuk az volt, hogy kihúzták magukat. Helyes. Így jobban emlékeztetnek rá, milyen beképzeltek.
Amikor eléjük értem, meglöktem a vállánál Egyeskét, ahogy korábban Szabina tette velem. Nem volt nagy lökés, csak meghökkentésnek szántam, és bejött.
– Ha valami bajod van velem, nekem mondd! Ide a képembe. – Ekkor Kettes Számú Díszbaromfihoz fordultam. – És talán nem magatokból kéne kiindulni, ha másokat ítéltek meg. Lehet, hogy te azért jársz a budiba, hogy kefélj, de én nem szorulok rá, kösz szépen.
Mivel ketten voltak, erősebbnek hitték magukat nálam. Naiv, naiv lányok.
– Miért nem kopsz le? – kérdezte Egyes Számú Díszbaromfi, akihez mélyebb hang és gonoszabb hangszín tartozott.
Közelebb léptem hozzá, és szinte nekipréseltem a falnak, bár nem értem hozzá. Hideg, érzelemmentes tekintettel néztem rá, és halkan, nyugodtan beszéltem:
– Tavaly kirúgtak innen egy lányt, aki kábé veletek volt egy szinten. Amikor kiderült, miket művel, kidobták a suliból, és ebben nem kis szerepem volt. És tudjátok mit? Örülök, hogy így történt. Legyetek óvatosak, ha nem akartok a sorsára jutni. Ő is úgy kezdte, hogy belém kötött.
Azt az idegbeteg nézést, amivel a mondandómat párosítottam, Szabinától tanultam.
Egyeske zavarba jött a beszédem miatt. Hát ja, engem is zavarba hozott akkoriban az őrült Szabina.
Az osztály mögöttünk a jelenetet figyelte, bár nem valószínű, hogy hallották volna, miről van szó.
Aztán Herczeg is belépett a terembe. Ezt persze nem láttam, mert háttal álltam a bejárati ajtónak, de megéreztem.
– Mostanában rendszert csinálsz abból, hogy ellógsz az órákról, Lilla? – kérdezte, és hallottam a hangján, hogy nem örül nekem.
Elléptem a lányoktól, akik hajszálnyit sápadtabbnak tűntek, mint korábban, majd a tanárra néztem. A szokásos trükköt alkalmaztam. Angolul kezdtem magyarázkodni, és megemlítettem neki, hogy a két lány miatt lógtam a minap az órájáról.
– Valóban? – kérdezte tőlem a tanár magyarul, aztán a lányokra nézett. Abból, ahogy a két csaj visszanézett Herczegre, elég egyértelmű volt, hogy felét sem értették annak, amit mondtam. Bevallom, a szövegem jó részét előre megírtam, de ez most nem számít. Teátrális vagyok? Igen. Vállalom? Már megtettem.
Mivel a szitu egy pillanatra megakadt, elnézést kértem, és kimentem a teremből. Szívesen visszanéztem volna egy „figyelni foglak” mozdulattal, mondjuk, amit Robert De Niro csinált az Apádra ütökben, de elröhögtem volna magam.
Végül is nem tettem mást, mint hogy rájuk uszítottam egy elég toleráns és jókora igazságérzetű angoltanárt. Az ilyeneknek hiába magyarázok, úgysem veszik észre magukat, és szinte biztos, hogy nem fognak más véleménnyel lenni rólam, ha szépen elmagyarázom nekik, hogy nem kavarok Márkkal.
Ennyit tehettem. A két csajnak lesz néhány kemény angolórája, annyi biztos. Nekem pedig megérte, és kész.

Nyereményjáték:

A Sulijegyzetek jóképű főhőse, Krisztián igazán jó kosaras… A kosaras fiúkat pedig sokan szeretik, ugye? No de fel is ismeritek őket? Kép és némi infó segítségével? Hát most kiderül! Minden résztvevő blogon találtok egy fotót és infót az adott kosarasról, nektek pedig a Rafflecopter doboz megfelelő sorába be kell írni, hogy kiről is van szó.

A nyeremény szokás szerint három példány a regényből. Figyelem: a győztes a kiküldött e-mailre 72 órán belül válaszoljon, különben sajnos újra kell sorsolnunk. Csak Magyarország területére postáz a kiadó.

Kétszeres olimpiai bajnok, amerikai kosárlabdázó az Észak-amerikai Profi Kosárlabdaligában (NBA), 1996 óta a Los Angeles Lakers csapatában játszik, posztja: dobóhátvéd.

Az NBA legkreatívabb, legatletikusabb, legjobb játékosa, ezt több egykori és jelenlegi kosárlabda sztár jelentette ki egyöntetűen. 

2006 januárjában 81 pontot dobott a Toronto Raptors ellen, amivel ő lett minden idők második legeredményesebb játékosa egy meccsen belül.

Beceneve: The Black Mamba

a Rafflecopter giveaway

A Blogturné további állomásai:

December 5 - Deszy könyvajánlója

December 8 - Always Love a Wild Book

December 9 - Kelly Lupi olvas

December 11 - Media Addict