Renée Ahdieh: Rózsa & Tőr (The Wrath & the Dawn #2)

Ventus Libro Kiadó 2017.
384 oldal
Fordította: Robin Edina
Goodreads: 4,15
Besorolás: YA, retelling, fantasy

Természetfölötti elemekkel átszőtt mese Az Ezeregyéjszaka meséinek világából. Tragédia, gyilkosság, átok, hűség, árulás és szerelem egy márványpalotában.

A háború szélére sodródó országban Sahrazád kénytelen volt elszakadni szeretett férjétől, Kálidtól, Koraszán mindenható kalifájától. Csatlakozik a Kálid ellenségeinek táborában menedéket lelő családjához és Tarikhoz, gyermekkori szerelméhez. Tarik egy olyan sereg élére áll, amely Kálid hatalmának megdöntésére tör. Sahrazád tulajdonképpen fogoly – kétségbeesetten vergődik szerettei iránti hűségének béklyóiban. Nem hajlandó azonban senki bábjaként élni.

Míg édesapja, Dzsahandár folytatja veszedelmes játékát a varázslatos erőkkel, amelyeket még maga sem ismer, Sahrazád igyekszik felfedezni a saját lényében szunnyadó mágikus hatalmat. Egy ócska szőnyeg és egy indulatos, ám felettébb bölcs fiatalember segítségével mindent megtesz, hogy megtörje az átok erejét, és újra együtt lehessen élete igaz szerelmével.

Eléggé megvárakoztattam magam ezzel a regénnyel, talán azért, mert biztos voltam benne, hogy igazi csemege, és mintegy jutalomként olvashatom majd egy nehezebb időszakomban. Most jött el az idő, hogy vigasztaljam magam egy jó olvasmánnyal, és természetesen nem is kellett csalódnom.

Ugyanúgy elbűvölt a mesés keleti hangulat, mint az első részben, a szerző minden egyes mondatát élvezettel olvastam, és próbáltam lassan olvasni, hogy minél tovább tartson. Valahogy azt éreztem, hogy a szerző imádta írni ezt a duológiát, és persze minden író szereti a művét, de mégis az jött le a lapokról, hogy ez egy különösen kedves történet a számára, és én élvezettel hagytam, hogy belém szivárogjon.

Sahrazád minden vágya, hogy megtalálja a megoldást Kálid átkának megtöréséhez, hiszen csak így lehetnek majd újra együtt. Ehhez azonban mágikus segítségre lesz szüksége, egy varázsló segítségét kell kérnie, akihez nem könnyű eljutnia. De mire is jó a varázsszőnyeg? Amikor sikerül Múszához repülnie a Tűz templomához, megismerkedik Artánnal, aki varázslók leszármazottja, és bizonyos feltételek mellett hajlandó segíteni neki. Ugyanakkor folyik a hatalmi harc, hogy megdöntsék a kalifa hatalmát, gyűlik a sereg, és a háború elkerülhetetlennek látszik.

Tulajdonképpen azt a romantikus hangulatot vártam a folytatásban, ami jellemezte az első részt, de ennél sokkal izgalmasabbat kaptam, még több mágiát és varázslatot, még több intrikát és hatalmi harcot, és újabb karakterek bevonásával szövevényesebb kapcsolatokat. De maga a cselekmény is gyorsabb ütemű, csak időnként vesz vissza a lendületből a szerző, hogy kicsit emészthesse az olvasó a sok fordulatot.

Nagyon tetszettek az új karakterek, Sahrazád húga, Irza rögtön az elején bekapcsolódik a történetbe és egészen friss hangot hoz, 15 éves, most ébredeznek az érzelmei és van egy érdekes tulajdonsága, nem tud hazudni. Na ez egészen érdekes szituációkat hoz, van ami vicces, de többnyire nehezen evickél át ezeken a helyzeten. Most ismerhettem meg jobban Tarikot is, aki a felesleges harmadik szerepében elég rapszodikusan viselkedik. Persze, hogy dühös, de számomra meglepően jól elfogadja egy idő után, hogy Sazi szíve végérvényesen Kálidé. Tarik legjobb barátja, Rahim is közel kerül az olvasó szívéhez, na meg Irzáéhoz, ami egy nagyon cuki szerelem kialakulását eredményezi. Deszpina okozott még hatalmas meglepetést, fel és le ugrált a megítélésem vele kapcsolatban, egyáltalán a felbukkanásán és a későbbi szerepén.

A főszereplők fényesen ragyogtak, semmi kétség, Sazi királynőnek termett, rengeteget fejlődött, pedig az elején is erős volt és kitartó, mégis sokat hozzá tudott adni a jelleméhez a történet folytatása. Kálidot imádtam, minden megmozdulása okos és erős uralkodót mutat, aki nagyon is érzelmes és a leghatározottabban bánja a korábbi tetteit, de mint tudjuk nem volt választása, legalábbis ezt hitte. Nagyon nehéz út várt rá, és borzalmak is szegélyezték ezt az utat, de végigjárta. Megváltozik az iránta való megítélés, amint mások is tudomást szereznek a titkáról. A legjobbat akarja a népének és a birodalmának, ezért mindent megtesz és nagyon jól kombinál, pedig sok a kockáztat. Arról már nem is beszélek, mennyire jó volt olvasni a szerelmükről. Minden pasinak tudnia kellett a végére, hogy Sazira még csak ránézni sem lehet ártó szándékkal, mert Kálid kinyírja azt a merész illetőt. Engem cseppfolyóssá olvaszt az ilyen szerelem, imádtam.

A vége hoz rosszat is, de a jó végül felülkerekedik ezen és szerintem mások is hozzám hasonlóan elégedetten csukják be a könyvet. Az biztos, hogy nekem kiemelkedően remek élményt nyújtott ez a sorozat, imádom a mesés-mágikus hangulatát, amit a szerző különleges tehetséggel írt meg, szívvel lélekkel. A polcom ékköve ez a duológia, ti se hagyjátok ki, aki szereti a keleti meséket, biztosan nem fogja megbánni.

Azóta az írónő írt egy újabb sorozatot,  Flame in the Mist címmel, nagyon szeretném, ha itthon is megjelenne, igazán nem sok szamurájos történet akad a könyvpiacon.

Borító: Nagyon szép, bár éppenséggel nem ilyen ruhákban járt Sahrazád.

 

Kedvenc karakter: Kálid, Sazi

Szárnyalás: Nem tudtam mást választani, mint egy valódi szárnyalást, az utazást a varázsszőnyegen, miközben meghallgattam az Aladdin vonatkozó betétdalát.

Mélyrepülés:  -

Érzelmi mérce:  Sokféle érzelem kavarodik, és persze minden megvan benne, ami romantikussá teszi.

Értékelés:

E.K. Johnston: Ezer éjszaka

A Menő Könyvek jóvoltából hazánkban is megjelent E. K. Johnston: Ezer éjszaka című regénye. Gyere hát, mese szól. Jön a hely, hol a jó, csoda mindig a pártodon áll. Hol a varázslat ér, oda gyakran betérsz. Csak annyit mondj: Ezer éjszaka vár reám!

Menő könyvek 2017.
304 oldal
Fordította: Tóth Patrícia
Goodreads: 3,66
Besorolás: YA, retelling, fantasy

Megölt háromszáz hajadont, mielőtt a falunkba jött volna, hogy feleséget keressen magának.

Mikor a hatalmas és veszedelmes uralkodó megérkezik a sivatagbeli faluba, hogy magával vigye leendő asszonyát, lesz egy lány, aki kiáll elé, hogy megmentse a nővérét – még azon az áron is, hogy önmagát áldozza fel.

Az uralkodó palotájában a lány a biztos halálra vár.

Ám éjre éj jön, és a lány elbűvöli a királyt a történetével, amely különös mágiát sző kettőjük közé, megelevenítve a lány szavait. Ahogy a történet kanyarog, és színnel telik

meg, a lány varázsa is egyre erősödik. Ám elég erős lesz-e ahhoz, hogy megmentse az életét?

Érdemes már az elején megemlíteni, hogy a kanadai szerző a saját bőrén tapasztalta meg a sivatagi körülményeket a Jordániában eltöltött négy iskolai év és hat nyári gyakorlat alatt. Az arab kultúra, a mesék és regék közel kerültek hozzá, az Ezer éjszaka regény egyfajta tisztelgés a részéről.

Nagy divat mostanában a retelling, a különféle tündérmesék feldolgozása, nem kivétel ez alól a keleti mesék világa sem. A The Wrath & the Dawn (Harag & Hajnal) Renee Ahdieh tollából csak néhány hónappal jelent meg előbb 2015-ben, mint az Ezer éjszaka, mindkettő nagy sikereket ért el, előbbi azért jóval nagyobbat, mindenesetre ez mutatja a tényt, hogy van helye a piacon a keleti mesék feldolgozásának is. Én különösen örülök ennek, mert ezek a mesék a kedvenceim, így nagy kedvvel vettem kézbe a regényt.

Akik azon aggódnak, hogy a két regény hasonló, azokat megnyugtatom, szó sincs ilyesmiről. Sőt, az Ezer éjszaka csupán halványan emlékeztet Seherezádé történetére, annyiban egyezik, hogy a birodalom királya keresi a legalkalmasabb feleséget, és aki nem felel meg, annak meg kell halnia.  Minden alkalommal más faluból, közösségből kell választania, ez a törvény, és akit kiválaszt, az a lány hőssé válik a környezete számára, kisistenként tisztelik, megőrzik az emlékét. A király régen nem volt kegyetlen, akkor változott meg, amikor egyszer egyedül ment a sivatagba vadászni. Az anyja tudja, hogy egy démon szállta meg, de ezt titokban kell tartania, a fia életébe kerülhet az igazság.

Zárójelben megjegyzem, hogy a történetben nincsenek nevek, kivéve Lo-Melkhiin, a király nevét gyakran említik. A többieket tisztségükön, vagy rokoni jelöléssel említik, pl. asszony anyám, szívemnek leánya, áldott úrnő. Ez teljesen tudatos volt a szerző részéről, és abszolút illik a könyv hangulatához.

A hősnőnk egy néhány sátorból álló közösségben él a sivatagban, apja és bátyjai kereskedők, akik karavánnal járják a sivatagot és sikeres üzleteket kötnek. Az apának két felesége van, akik nagyon jól kijönnek egymással, 10 holdhónap különbséggel szülték meg a család két leánygyermekét. A két nővér között rendkívül szoros kapcsolat alakult ki, így amikor a király megjelenik náluk, Al-ammiyyah felveszi a nővére díszes ruháját, mutatva, hogy ő a legalkalmasabb menyasszonynak, és a nővére helyett önként indul a halálba. Ám a király nem öli meg, hanem érdeklődik a bátorsága iránt, és kéri, hogy meséljen a nővéréről, akit tulajdonképpen így megmentett. Milyen a nővére, hogy ő az életét adná érte? Igazából az érdekli, miért nem fél tőle a lány. Miből nyeri hozzá az erőt? Telnek a napok, és a lány még mindig életben van...

Azt gondolom, hogy aki nem ismer pár mesét az Ezeregyéjszaka világából, azt nem igazán fogja meg a könyv hangulata. Ez egy olyan világ, ahol a varázslat átjárja az emberek mindennapjait, fontos szerepet játszik a vallásuk, tudják, hogy mindennek meg kell fizetni az árát. A sivatagban élnek, ahol kicsi koruktól megtanulják a túléléshez szükséges ismereteket, az időjárás változásait, a növények, az állatok gondozását, és a kultúrájuk megőrzését.  Ez egy különleges mesevilág, amihez a természetfeletti lények és erők is hozzátartoznak.

A szerző szinte lírai hangon ír, remek leírásokkal, amelyek megteremtik a regény varázsos hangulatát. Sok visszaemlékezéssel oldja meg a világfelépítés bemutatását. Könnyen el tudtam képzelni a jeleneteket, imádtam a palota kertjeit, a fürdőket, a csodás ruhákat, az ételeket, a szertartásokat. Minden lassan, kényelmesen zajlik, ebben a világban nincs kapkodás, a cselekmény is komótosan csordogál.

De mindez a külsőségre vonatkozik. Az igazi mondanivaló a felszín alatt zajlott, lassan kovácsolódott a szövetség a női szereplők között. A nők helyzete ebben a történetben és amúgy az arab világban is mellékes, a nőknek hallgatni kell, csendben tenni a dolgukat és elviselni a megpróbáltatásokat. Például azt, hogy a király elveheti a lányaikat. És most itt az új királynő, aki megállíthatja ezt a folyamatot, de pengeélen táncol minden nap a sorsa. Apró szívességekkel, rúnákkal, varázslatokkal segítenek neki, és egyre nő benne is a mágia és az erő, hogy szembeszállhasson a királlyal.  A király békét ígért, amit meg is tart, de a lányos családok rettegése árán, amit már nem tűrhetnek tovább.

A regény utolsó ötöde felpörög, összecsapnak az erők, és bizony nem kíméli a szerző az olvasókat, ami szerintem nagyon jót tett a történtnek, ellensúlyozta az eddigi lassúságot.

Beszélnem kell a szerelmi (?) szálról, ami végül is nem igazán létezett. Emiatt hiányérzetem maradt, mert ennél többet vártam. Az utolsó fejezet sem adott megnyugvást, itt szerintem már túllőtt a célon a szerző, túl feminista lett nekem a befejezés.

Azoknak ajánlom  a könyvet, akik szeretik a keleti hangulatot, a lassan érlelődő varázsos történeteket, amik kiszakítanak a hétköznapokból és jó néhány kellemes órára kikapcsolnak.

Fotók: Pinterest

Borító: Nagyon szép, a cím arany színű és domború.

Kedvenc karakter: A lány.

Szárnyalás:  Természetesen a lány szövése. 

Mélyrepülés:  - 

Érzelmi mérce: Szerelmi szálról nem beszélhetünk, a testvéri szeretet viszont példás.

Értékelés:

 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!!!

BELEOLVASÓ


Nyereményjáték:

A történetben, akárcsak az Ezeregyéjszaka meséiben fontos szerepet játszanak a mesék, így hát mostani játékunkban is övék lesz a főszerep.

Minden állomáson találtok néhány mondatnyi bekezdést híres arab mesékből, melyek alapján ki kell találnotok, mi az adott mű címe, majd beírni a rafflecopter megfelelő mezőjébe. Segítségül annyit elárulunk, mindegyiket megtaláljátok az interneten, legálisan olvasható formátumban.

Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésre válaszolni a kiküldött értesítőre, ellenkezőleg automatikusan újat sorsolunk.

“Volt egyszer egy király s annak egyetlenegy fia. Mikor ez a fiú megszületett, a király egy üvegpalotát építtetett s a gyermeket a dajkájával együtt abba a palotába költöztette. Nem volt szabad a palotába belépni senkinek; sem férfinak, sem asszonynak. Azt akarta a király, hogy a fia, míg nagy legénnyé nem serdül, ne lásson semmiféle emberi lelket a dajkáján kívül.” 

a Rafflecopter giveaway
 

Állomások:

02/19 Kelly & Lupi olvas
02/21 Dreamworld
02/23 Sorok Között
02/25 Deszy könyvajánlója
02/27 Spirit Bliss

Renée Ahdieh: Harag & Hajnal (The Wrath & the Dawn #1)

Ventus Libro Kiadó 2016.
384 oldal
Fordította: Robin Edina
Goodreads: 4,21
Besorolás: YA, retelling, fantasy

A ​véres kezű, ifjú uralkodó birodalmában minden hajnal szívszaggató bánattal köszönt egy újabb szerencsétlen családra. Kálid, Koraszán tizennyolc éves kalifája egy rémséges szörnyeteg. Minden éjszaka új feleséget vesz magához, amint azonban felvirrad a reggel, nyakára kötött selyemzsinórral kioltják a fiatal lány életét. Amikor a tizenhat esztendős Sahrazád legkedvesebb barátja is Kálid áldozatául esik, a lány kegyetlen bosszút esküszik, és önként vállalja a következő menyasszony sanyarú sorsát. Sahrazád feltett szándéka, hogy életben marad, sőt egyszer és mindenkorra véget vet a kalifa rémuralmának.

Éjszakáról éjszakára sikerül bűvöletbe ejtenie Kálidot varázslatos történeteivel, s közben kiderül, hogy a férfi egészen más, mint amilyennek képzelte. A rettegett szörnyeteg valójában egy megkínzott szívű ifjú. Sahrazád beleszeret. Ráébred, hogy a látszat bizony gyakran csal a pompás márványpalotában. Elhatározza, hogy felderíti a sötét árnyak között rejlő titkokat, miközben mindvégig készen áll, érzelmei ellenére is, hogy kitöltse a bosszúját Kálidon a megannyi ellopott életért. Vajon győzedelmeskedhet szerelmük a mesékből és titkokból szőtt világban?

Gyerekkorom  meghatározó meséi voltak a keleti mesék, Az Ezeregyéjszaka legszebb meséi, de még inkább Az Ezeregynap legszebb meséi című válogatás. Imádtam, ahogy a varázslat átjárta a történeteket, tele voltak mágikus lényekkel, dzsinnekkel, ifritekkel,  mesésen csillogó drágakövekkel, kincsekkel. Sok mesében szerepelt olyan szerelem, amiért akár évekig is vándoroltak a szereplők, hogy elnyerjék a választottjukat. Számtalan alkalommal keltem hajóra a szereplőkkel, soha nem látott egzotikus tájak felé,  nem untam meg újra és újra  Szinbád utazásait olvasni. 

Ezek ismeretében gondolom nem csodálkozol azon, milyen várakozással figyelem a keleti mesék újragondolt változatainak megjelenését.  Így volt ez a Harag & Hajnal esetében is, melyet már hónapokkal ezelőtt kinéztem a külföldi blogok értékeléseit olvasva, és nagyon vártam a magyar kiadást.

A történet elvarázsolt, visszavitt engem abba a gyerekkori  rácsodálkozós keleti álmodozásba, ami már annyira hiányzott.

"Száz élettel fizetsz azért az egyért, amelyet kioltottál. Egy hajnal, egy élet. Ha csak egyetlen reggel is elmulasztod a kötelességed, elragadom tőled az álmaid. Megfosztalak a városodtól. S elveszem tőled ezeket az életeket, ezerszer is."

Nos, a történetet remekül összefoglalja a fülszöveg, idézőjeleben természetesen, ugyanis gyakorlatilag elmondja a regény kétharmadát, így az alapvető tudnivalókat alig kell kiegészíteni. Érdemes azonban tudni, hogy Sahrazád és Kálid romantikus főszála mellett más cselekmény is alakul. A lány ugyan önként ment a kalifához, és a barátnője halála miatt akar bosszút állni, de nem ő az egyetlen, aki véget akar vetni a kalifa életének avagy uralkodásának. A palotán belül is folyik az intrika és az országban is egyre nagyobb az elégedetlenség.  Nem egyértelmű, ki barát és ki ellenség, a külső fényes máz alatt törékeny a bizalom.

Elsősorban a szerző stílusát dicsérem, érzelemdúsan, szenvedélyesen keltette életre ezt a történetet. Látszik minden mondaton a "mesés kelet" iránti rajongás, és a könyv hatalmas külföldi sikerét látva úgy tűnik, sikerült megismertetnie és megszerettetnie a young adult műfaj nyugati olvasóival is.

Az olvasás minden pillanatát élveztem, ott voltam a helyszíneken a szereplőkkel. Részletes leírásaival könnyű volt elképzelni a környezetet, éreztem  az illatokat az orromban, és éreztem a selyemzsinór szorítását a nyakamon. Viccet félretéve, tényleg így volt! 

A karakterek messzemenően különlegesek, kezdve Sahrazáddal, akinél merészebb hősnőt nem láttam, ő el tudta érni, hogy a kalifa felfigyeljen rá, kíváncsivá tette a meséin keresztül, hiszen az életéről volt szó! Végül az ujjai köré csavarta. Igaz, közben a saját érzései a nem várt irányba haladtak, amit nagyon nehezen vett tudomásul, sokáig harcolt ellenük.   Rövid idő alatt annyi eseményen ment keresztül, ami nem csoda, hogy megviselte, mégis emelt fővel állt szembe minden nehézséggel. És a szerző a lány köré csempészett még egy csipetnyi varázslatot is, amit alig várok, hogy kibontakozzon a következő részben. Voltak pillanatok, amikor igencsak hullámoztak az érzései, és emiatt határozatlannak tűnt, de ki nem lett volna az a helyében?

Kálidról a fülszöveg is elárulja, hogy mégsem véreskezű szörny, hanem egy megtört ifjú. Óriási a felelősség a vállán és egyedül áll a világban, meghalt a családja. Nem minden nehézség nélkül, de sok mindenben befolyásolható volt a lány megjelenéséig. Azon a ponton viszont erőt merít belőle és sokat változik. Nehéz a bizalom felépítése kettejük között, főleg, ha mindkét félnek vannak titkai, sötét, elzárt gondolatai. Kálid fejébe sokáig nem láthattam bele, mivel főképp Sahrazád szemszögéből mesél a szerző, de eljön a pillanat amikor megnyílik, aztán egyre többet tudtam meg a múltjáról és a lelkéről. 

Meg kell ismerned  Tarikot is, akit bezzeg nem említ a fülszöveg, nos ő a gyerekkori szerelem, akire mindig is felnézett a lány, akitől annyi mindent tanult. Tarik bármi áron meg akarja szöktetni a palotából, ezért mindent megtesz, és kapóra jön neki az elégedetlenség az országban. Érdekes, nem tudtam igazán megkedvelni őt, talán mert annyira drukkolok Kálidnak, viszont imádtam a vadászsólymát. Nem lehet igazi szerelmi háromszögnek nevezni ami köztük zajlik, ahhoz több közös jelenet vagy több ismeret kellene a múltból.

A nyelvezet számomra könnyű és kellemesen keleties volt, kevés arab szóval tűzdelve, amelyek jelentését a könyv végi szómagyarázatban megtalálhattam. Nem is árt olyan szavakat megismerni, mint effendi, szahib, szaidi. Visszatérve a történetre, természetesen függővéggel zárul, jól ismerik ezt a jelenséget a sorozatolvasók, remélem nem kell sokat várni a folytatásra. Én nagyon ajánlom minden romantikus lelkű olvasónak, imádni fogjátok!  Az írónőnek rajongója lettem, jövőre újabb sorozatot indít Flame in the Mist címmel.

(Fotók: Tumblr)

Borító: A rácsos változat nekem sokkal jobban tetszik.

 

Kedvenc karakter: Kálid

Szárnyalás:  Imádtam a szőnyeg felbukkanását!

Mélyrepülés: -

Érzéki mérce: Sahrazád és Kálid közötti jelenetek voltak a kedvenceim. 15 éves kortól ajánlom.

Értékelés:

Ashley Carrigan: Két lépésre a mennyországtól

Publio Kiadó 2014
256 oldal
Goodreads: 5.00
Moly: 96%
Besorolás: felnőtt, erotikus, romantikus

Al Jannah, a kitalált modern keleti ország gyönyörű környezetében játszódó történet egy keményfejű vonzó sejk és egy konok angol írónő kusza kényszerházasságáról. Figyelem! A könyv szenvedélyt és erotikát tartalmaz! Fülledt romantikát kedvelőknek szigorúan ajánlott olvasni! Al Jannah, a mesés szépségű közel-keleti ország ókori romhelyei izgalmas utazásra csábítják a sikeres angol írónőt, Mesmirát. A körút azonban váratlan fordulatot vesz és egészen más kalandokat hoz, amiket a lány még legmerészebb regényeiben sem képzelt el. A turista csoportot sivatagi banditák támadják meg és Mesmirát elrabolják. Rabságából egy helyi férfi vásárolja ki, így egyik fogva tartótól kerül a másikhoz. A helyzete reménytelen. Megfosztják minden esélyétől, hogy visszatérhessen a hazájába. A titokzatos, szép idegen ország aranykalitkává válik, ahonnan nincs szabadulás. A megmentője csalással ráveszi Mesmirát a házasságra és eltökéli, hogy engedelmes feleséget nevel belőle, bármi áron. A lány a neves és elismert Ashgar család tagja lesz és saját bőrén tapasztalja meg, milyen is egy szigorú szabályokkal és szokásokkal terhelt országban arab feleségként élni. Sayid Ashgar nem retten vissza semmilyen eszköztől, hogy elérje a célját és kikényszerítse Mesmirából az odaadást és a vágyott érzelmeket. Helyette csak gyűlöletet és elutasítást kap. Kettejük szüntelen harcát és a kényszerű összezártságban életre hívott érzelmi viharait kísérhetjük végig. Két erős és konok személyiség csap össze, hogy fájdalmas, olykor szenvedélyes párbajok során keresztül tapasztalják meg, hogy a szerelem nem csikarható ki zsarolással, hatalommal, vagy fenyegetőzéssel. Mesmira és Sayid finom erotikus egymáshoz feszülései pattanásig feszítik a hangulatot közöttük ebben a kihívó játszmában. A „Szépség és Szörnyeteg” meséjét ismerhetjük meg teljesen új változatban, varázslatos környezetben, ahol a szereplők szívfájdító mélységeket és magasban szárnyaló érzelmeket élnek át.

Ashley Carrigan a kedvenc írónőim közé tartozik, sőt számomra ő egy példaképpel felérő inspiráló személyiség. Hihetetlen akaratereje és kitartása van és nem utolsó sorban  lenyűgözően tehetséges szerző. Két évvel ezelőtt kaptam lehetőséget tőle elolvasni ezt a regényt, akkor még kézirat formájában. Végül tavaly megjelent a történet a Publio Kiadónál és az e-book formátum hatalmas sikert aratott. Együtt örültem a szerzővel, hiszen a Bookline e-könyves sikerlistáján folyamatosan szerepelt a legjobbak között, hónapokon keresztül (most is a legjobb 10-ben van).

Igazán kellett ez az elismerés, hiszen így remélhetőleg megismerik az olvasók Ashley többi regényét is, amelyek ugyan teljesen más műfajú könyvek, de ugyanilyen sikerre érdemes írások.

A történet fülszövege bőven az érdeklődő elé tárja a lényeget, egy elképzelt arab országban indul a cselekmény, egy gazdag és jóképű sejk szemet vet egy gyönyörű európai nőre, akit mindenáron meg akar szerezni magának. Semmiképpen nem akarom elspoilerezni a módot, ahogy végül Sayid megszerzi és feleségévé kényszeríti Mesmirát. Ashley ezen a ponton már el is érte, hogy a kedves olvasó érzelmi viharokat éljen át, és ez csak a kezdet. Szereted, vagy gyűlölöd a karaktereket, egy biztos, mély érzelmeket fognak kiváltani belőled, ahogy velem is tették. 

El kell árulnom nektek, hosszú ideig előítéleteim voltak az arabokkal szemben, részben még mindig bizalmatlan vagyok, de néhány arab könyvvel a hátam mögött már azért jócskán enyhült az ellenszenvem. Miért is alakult ez így? Gyűlölöm az olyan társadalmakat, ahol ilyen jelentős a megkülönböztetés, ahol ennyire semmibe veszik a nőket. Lehet látszólagos egyenjogúság, azért bőven vannak még helyek, ahol áruként kezelik a nőket, adják-veszik a feleségeket, és a szülők boronálják el a házasságokat.  Nem meglepő tehát, hogy Sayid alapból ellenszenves volt, akkor is, ha csak "félig" arab. És megint csak a szerzőt tudom dicsérni, igen Ash, Párizsban is pont olyan volt ez a férfi, amit elvártam tőle. Ha másként írtad volna meg ezt a helyzetet, akkor nem lett volna hiteles. 

Nos, nem akarom Sayidot a földbe döngölni, hiszen ő csak egy férfi, a rájuk jellemző gyarlóságokkal. Elkövet egy iszonyú szemét dolgot, és azt képzeli, hogy Mesmira megbocsát neki. Hát nem. Érzelmi hullámvasút az igen, de megbocsátás az nem. Ez az, amiért a kedvencem lett ez a történet. Sayidnak nagyon, de nagyon meg kell dolgoznia azért, hogy álmai asszonya viszontszeresse, és ez nagyon tetszett nekem. Ha szadistának is tűnök, megérdemelte a szenvedést, ha sejknek is született, attól még nem hull az ölébe minden, amit csak akar, ő ugyanolyan sebezhető, mint bárki más földi halandó.

Mesmirával szinte 100%-ban azonosulni tudtam. Az elveiben pont olyan, mint én (és szerintem a szerző is), nem vagyok a híve a megbocsátásnak. Szeretném megosztani kedvenc színészemtől vett idézetet, melyet egy interjújában olvastam: "... egy tökéletes világban, ahol minden olyan, mint a mesében, a legszebb idea a megbocsátás és a felejtés. De abban a világban, amiben mi élünk, nem hiszem, hogy sokan képesek rá. Én biztosan nem." Tökéletesen egyet értek Johnny Depp szavaival!

Becsülöm a szerzőben, hogy maximálisan hiteles világot teremtett a történet köré. Igaz, hogy az ország egy elképzelt állam, de az arab szokások, a családi hagyományok, tradíciók, mind a helyükön vannak, hitelesek, valódiak. Az öltözködéstől a lakberendezésig, a gyerekneveléstől az étkezési szokásokig minden autentikus. Szerettem, ahogy ezek a részletek megjelentek a regényben, pontosan oda tudtam képzelni  magam a helyszínekre. Gyönyörűek a leírások, olyannyira, hogy még a sivatagi naplementéhez is kedvet kaptam, nem beszélve Sayid motorjáról, ami miatt félretéve minden bajom, felpattantam volna mögéje egy kis száguldásra (elég szorosan).

Összességében egy remek szerelmi történetet olvashatsz ebben a regényben, egy igazán kemény, nem hétköznapi hősnővel, és egy még keményebb, szexi pasival, aki végül egész másképp kapja meg amire vágyik, mint ahogy elsőre próbálkozott. Megérdemlik a boldogságot, az olvasók pedig hasonló romantikus  történeteket a szerzőtől!

Megrendelhető 800HUF áron
pdf, mobi, epub e-book formában:

 

Borító: Ő Mesmira!

 

Kedvenc karakter: Mesmira, Sayid

Szárnyalás:  Imádtam a pengeváltásokat Mesmira és az anyósa között!

Mélyrepülés: -

Érzéki mérce: Vannak bőven érzéki,  forró jelenetek, amik miatt 16 éven felül javaslom.

Értékelés:

Khaled Hosseini: És a hegyek visszhangozzák

Libri Kiadó 2013.
504 oldal
Fordította: Nagy Gergely
Goodreads: 4,02 és az Év könyve 2013 nyertese
Besorolás: realista

2013 szépirodalmi szenzációja – Khaled Hosseini új regénye a világ bestseller-listáinak élén! A 80 országban, 40 millió példányban eladott Papírsárkányok és Ezeregy tündöklő nap szerzőjének új regényét már az első hetekben világszerte többszázezren olvasták.

Hosseini mestere a rabul ejtő egzotikus történeteknek és a finoman szőtt mondatok mögött rejlő, mélyen emberi érzéseknek. Új regényében arról mesél, hogyan szeretünk, hogyan viselünk gondot egymásra, és a döntéseink hogyan rezonálnak a minket követő nemzedékek életében. Könyve nem áll meg a szülők és gyermekeik kapcsolatánál, hanem a testvérek és unokatestvérek kötődéseiből bámulatosan gazdag tablót festve mutatja be, hogyan sértjük meg, áruljuk el, becsüljük meg és áldozzuk fel egymást. Hogy milyen gyakran lepnek meg bennünket döntéseikkel és tetteikkel a hozzánk legközelebb állók – amikor a leginkább számítanánk rájuk. Miközben lap, lap után, a Földet körbeutazva követjük a regényszereplők ágas-bogas életét, sorsukat és szerelmeiket – Kabultól Párizsig és San Franciscótól a görög szigetvilágig –, az érzelemgazdag és magával ragadó történet belénk költözik és életre kel.

Kíváncsi voltam, mit tud nyújtani az a könyv, ami az év könyve lett a Goodreads szavazásán. Megtudtam, és igazat adtam minden egyes szavazónak. Ez a könyv nagyon mélyen megérintett és kellett néhány nap, hogy egyáltalán írni tudjak az érzéseimről. Őszinte leszek, eszem ágában sem lett volna egy Afganisztánnal kapcsolatos könyvet a kezembe venni, mert előítéleteim voltak egyáltalán a térséggel kapcsolatban, és a gyerekkori mesék óta én bizony nem olvastam arab írótól. Nagyon rosszul tettem, mert olyan kincsre bukkantam, amit kár lett volna kihagyni.

A könyv első fejezete a kiindulópont, amihez kapcsolódik minden más szál.  Elszakítanak egymástól egy testvérpárt, akik nagyon erősen kötődnek egymáshoz, a kisebbikük, Pari születésekor halt meg az anyjuk, és a kezdetektől a bátyja, Abdullah volt az, aki a gondját viselte a kislánynak. Igazi mély testvéri szeretet van közöttük, a fiú még az egyetlen pár cipőjét is elcseréli egy madártollra, hogy Pari kedvében járjon. Apjuk újra nősült, de az új asszony nem tudja pótolni anyjuk hiányát. Egy nap felkerekedik apjuk a kislánnyal, hogy a falujukból Kabulba induljanak egy jóakaró által közvetített  munka reményében. Abdullah addig könyörög, míg őt is magukkal viszik. A fővárosban azonban egész más esemény történik, a kislányt eladja az apja egy gazdag, gyermektelen családnak. Kegyetlenül nehéz döntés volt ez, ami nem csak az ő családjuk életét változtatja meg a jelenben, 1952-ben, hanem számtalan eseményt indít el, ami közeli és távolabbi emberi sorsokat befolyásol.

Ez a gyönyörű leírásokat, mesés elemeket tartalmazó első fejezet hozza lendületbe a történetet, innentől minden fejezet más-más szemszögből íródik, újabb és újabb szereplőkkel gazdagodik. Az idő és tér egyaránt változik, francia, görög, amerikai helyszíneken is megfordulunk, de ha ez nem lenne elég, van olyan fejezet, ami egy levél, egy utolsó üzenet valakitől, aki szintén kapcsolódik Parihoz, vagy akad itt interjú formába öntött visszaemlékezés is.

Minden fejezet története másról szól, más üzenete van, de mindig a középpontban van a szeretet, az árulás, a lelkiismeret-furdalás, a család fontossága, a változatos emberi kapcsolatok.

Az összes fejezetben van valami szívbemarkoló, mélyen ható ok vagy következmény, ami érezteti a súlyát, próbára teszi az olvasót. A karakterek az életből vett, igazi emberek, mindegyikük tartogatott meglepetéseket. Az afgán szereplők számomra főleg, egyszerűen nem így képzeltem el ezt a világot, ezeket az embereket. Örültem annak, hogy a könyv egyáltalán nem a politikáról szól, nincs központban a „közel-keleti helyzet”, a háborús időszakok is csupán érintőlegesen szerepelnek.

A csoda mégis ott van ezekben a karakterekben, ahogy kapcsolódnak egymáshoz, minden hibájukkal együtt. A férfi karakterek egy hajszállal erősebbek voltak, különösen Nabi, Markosz és persze Abdullah nyert meg magának. A nők közül a lázadó Nali kiemelkedő, aki egész életében hajszolta a boldogságot, de mint annyian, nem érte el sohasem.

Nem tudom eleget hangoztatni, mennyire döbbenetes volt időnként a cselekmény, vagy egy-egy karakter. Ez bizony többször is sírásra késztetett. A legfájdalmasabb számomra a könyv utolsó fejezete volt, amikor időben 2010-hez érünk, és Kaliforniában következik be az, amire az első fejezettől kezdve vártam. Egyszerűen tökéletesen sikerült, bár nagyon megrázó, mégis gyönyörű. Ezek olyan érzések, amiket egyszerűen át kell élni. 

Ha félreteszem ezeket az érzelmi kitöréseket, a könyv szerkezete a második ok, ami miatt nagyon szerettem. Imádom ugyanis ezeket a váltásokat, a térben és időben való ugrálást. Hihetetlenül jól működött ez a kilenc fejezet más-más szemszögből, mégis tökéletes egységben.

Lehetetlen összehasonlítani, de a harmadik ok, amiért kedvenc lett ez a könyv, hogy olyasmi hatással volt rám, mint Márquez-től a Száz év magány. Mérföldkőnek tartom az életemben ezeket a könyveket, amik megismertetnek és megszerettetnek más kultúrákat, amik olvasása után más szemmel nézem a világot.

Khaled Hosseini

A szerzőtől ez volt az első könyvem, de nem az utolsó. Rendkívül tehetséges íróról van szó, aki hat évet áldozott erre a könyvre, rengeteg kutatómunkát végzett. Igazi mesemondó, elérte, hogy a világ minden szegletében olvassák az emberek a könyveit, megismerjék ezt a különleges kultúrát. Megérdemel minden elismerést, csak ajánlani tudom.

A könyvet köszönöm a Libri Kiadónak.

Borító:  Hangulatkeltő, nagyon tetszik.

Kedvenc karakter:  Nabi, Markosz, Nali

Szárnyalás: Thalia fényképezőgépe, ami elindítja a barátságát  Markosszal.

Mélyrepülés: Sok megrázó jelenetet tartalmaz, ami persze nem hiba.

Érzelmi mérce: Ez a könyv mélyen hat az érzelmekre, zsebkendőket kikészíteni!

Értékelés:

Mini blogturné:

12.23. Napi Falat

01.12. Kelly és Lupi olvas

03.01 Szilvamag olvas