Manon Fargetton: Tíz nap a világvége előtt

 

A Könyvmolyképző Kiadónak és Manon Fargettonnak köszönhetően igazán megrázó, érdekes és izgalmas 10 napot követhetünk végig a Tíz nap a világvége előtt című könyvben. Éljétek át bloggereinkkel a sötét, mégis tanulságos napokat új turnénk keretében, és a végén ti is nyerhettek egy példányt a könyvből.

Könyvmolyképző, 2022

416 oldal

Fordította: Burján Mónika

Goodreads: 3,61

Besorolás: disztópia

Miért nem tud hinni abban, hogy túlélik?

Két robbanásfal halad egymással szemben, kilométerről kilométerre emésztik fel a Földet.

Senki nem tudja, honnan erednek, de megállíthatatlanul közelednek egymás felé, hogy tíz nap múlva egyesüljenek.

Menekültek áradata indul meg az Atlanti-óceán partja felé, ahol a legtovább lehet életben maradni.

A véletlen egymás mellé sodor öt embert, három férfit és két nőt.

Együtt vágnak neki a bedugult utaknak – és életük utolsó tíz napjának.

Kezdetét veszi a könyörtelen visszaszámlálás.

Egy letehetetlen road movie – térben és lélekben.

És te?

Te mit tennél, ha csak tíz napod maradna az életből?

Anno, amikor megjelent ez a könyv, nem is vettem észre. Aztán az egyik bloggertársam hívta fel rá a figyelmemet és akkor rákerestem. A borítója rögtön levett a lábamról, a fülszövege pedig csak hab volt a tortán. Azonnal akartam olvasni.

A történet Franciaországban játszódik (ez már eleve érdekesnek bizonyult, hiszen a legtöbb ilyen típusú regény automatikusan az USA-ban kap helyet) és ahogy kiderül, hatalmas veszély fenyegeti a Föld lakóit: egy ismeretlen eredetű világméretű katasztrófa közelít. Két óriási robbanásfal indul el a Föld két végpontjától és ahogy haladnak, úgy semmisítik meg a Földet. Semmi nem tudja megállítani őket, a kutatók nem tudják kideríteni, hogy mi okozhatja és azt se, hogy a robbanások túloldalán vannak-e túlélők. A számítások szerint a végpontokig, ahol a két robbanásfal találkozik, 10 nap marad. A világ felbolydul, az emberek egy része menekül, próbálja kitalálni, hogy hogyan élhetnék túl ezt a borzalmat, a másik fele pedig azonnal kifordul önmagából, lop, rabol, az utolsó pár napot hedonista módon bulizva, orgiázva tölti.

A regény több ember utolsó napjait követi, akik sorsa végül összefonódik.

A társaság egy része Párizsból indul, mások útközben csatlakoznak, de a cél mind egy tengerpart, amit az utolsók között fog érinteni a robbanás. Az egyik főhősünk, Lili-Ann azért tart a tengerpartra, mert a szülei Japánban ragadtak - valószínűleg ott is végzett velük a robbanás és így az egyetlen megmaradt családtagjához, a testvéréhez igyekszik a szülői házba, hogy az utolsó napokban együtt lehessenek. 

A másik főhősünk, Valentin, szintén a fővárosból igyekszik el, bárhová, ahol még "élhet" egy kicsit. Az eddig életében az édesanyjára vigyázott, őt ápolta, aki látván, hogy mi közeleg, öngyilkos lesz és a fiát így "szabadon engedi", hogy utoljára még hadd élhessen kicsit, hadd ismerje meg a szerelmet és minden mást. Útközben találkoznak Brahimmal, az idősebb taxisofőrrel, aki segít a fiataloknak a továbbjutásban, majd Gwenaellel, az íróval és a barátnőjével, Sarával. Gwenael a legutolsó regényét szeretné papírra vetni és ebben a világkatasztrófa közeledte sem igazán tántorítja el. Sara viszont úgy érzi, még élni szeretne ebben a pár napban, nem pedig az író párja mellett ücsörögve várni a világvégét.

A tengerparton végül belefutnak Beatrice-be, aki még a közelgő világvége mellett is kitart a hivatása mellett, rendőrként próbálja a hömpölygő emberáradatot rendben tartani.

Ők lennének tehát a főbb szereplőink, az ő sorsukat ismerhetjük meg az utolsó pár napban. Persze azért az író nem feledkezik meg úgy egészében az emberiségről sem, láthatjuk, hogy a nagy tömegek hogyan élik meg ezt az egészet. A történet pedig forgatókönyvszerűen, átélhetően, de nem túlságosan bő lére eresztve követi az eseményeket. Itt nem az a fontos, hogy az emberiséget hogyan mentheti meg pár ember, hanem az, hogy ha már nincs semmi megoldás, akkor azt a különböző emberek hogyan élik meg.

Imádtam, ahogy a különböző váltott szemszögek segítségével egyesével is megismerhettük a szereplőinket. Egyikben sem volt szupererő, nem arra öszpontosítottak, hogy hogyan lehetne megmenteni MINDENKIT, csupán az, hogy a kis csapat hogyan tudná esetlegesen túlélni az egészet. A szerző pedig nagyon jól bemutatta, hogy bár most per pillanatnyilag úgy néz ki, hogy teljesen eltárgyiasodott a világunk, nincs már helye érzelmeknek, azért az emberekben mégis megvan még az a vágy, hogy tartozzanak valakihez / valakikhez és azokért az emberekért bármit megtegyenek.

Ezt számomra egy dolog tudta nagyon megakasztani, a Gwenael regényébe való betekintés. A regénybeli író a saját történetét kicsit (nagyon) elegyíti a jelenben megéltekkel, a szereplőit is úgy változtatja meg, hogy a kis társaság tagjai felismerhessék magukat benne. Végül a regény és a valóság összefonódik, nehéz rájönni, hogy mi is az, ami történik és mi is az, amit Gwenael csak megír.

Számomra ezek a részek nagyon nem illettek ide (vagy csak én nem voltam kellően nyitott, hogy megértsem mivel kapcsolódik az egész a nagy regényhez). Mindenesetre ezeket a részeket egy idő után szinte átlapoztam, annyira nem tudtam (akartam) követni.

Ez a regény számomra egy tipikusan elgondolkodtató történet, hiszen ahogy olvasod, úgy kezdesz el azon agyalni, hogy ilyen helyzetben te mit tennél? Megpróbálnál menekülni? De hová? Vagy kihasználnád az utolsó napokat és olyat (olyanokat) tennél, amit még eddig soha? Nehéz kérdések ezek, amiket remélem soha nem kell átélnem.

Egy ilyen történetnél ugyebár a befejezés is kétféle lehet. Az egyik, hogy mindenki meghal a végén, ezáltal engem napokig tartó gondolkodásra késztetve, hogy vajon mit kellett volna tenniük? Vajon lett-e volna esélyük, ha ezt, vagy azt megteszik? A másik pedig, hogy megmenekülnek. Akkor pedig ott a folytatás kínzó érzése, hiszen engem leginkább az érdekel, hogy UTÁNA hogyan élhetnek a túlélők, hogyan tudnak újra felépíteni egy élhető helyet. Annyit elárulok spoilermentesen, hogy a főhőseink egyik fele MINDENT megtesz azért, hogy túléljék ezt a katasztrófát. Hogy sikerül-e nekik vagy sem, arról viszont egy szót sem szólok, ahhoz el kell olvasnotok a történetet.

Összességében egy nagyon jó kis regényt olvashattam, ami számomra picit többet adott, mint amit elvártam volna. Hiszen, ha a világvége, világkatasztrófa szavakat halljuk / olvassuk, rögtön az ugrik be, hogy egy kis csapat ember nekilát és megmenti az egész világot, közben látjuk, halljuk, hogy összedől a jól megszokott életük, de ritkán kapunk olyan történetet, ahol az EGYÉNEK sorsát követhetjük egy ilyen vészhelyzetben. Manon Fargetton pedig erre koncentrált és mit ne mondjak, nekem ez nagyon bejött.

Borító: Nagyon tetszik, utal a történetre és épp eléggé figyelemfelkeltő

Kedvenc karakter: -, mindegyik karakter a maga nemében különleges volt, voltak erősségeik és gyengeségeik, de különösebben egyik sem került közelebb hozzám

Szárnyalás: az alaptörténet.

Mélyrepülés: a beletett regényrészletek. Gondolom, csak én vagyok az egyetlen, aki teljesen feleslegesnek tartotta őket

Érzelmi mérce: izgalom. Izgalom, hogy a főszereplők túlik-e ezt az egész borzalmat

Értékelés: 

Beleolvasó

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:

Ezúttal a turnéállomásokon világvégefilmekkel kapcsolatos kérdésekre kell majd válaszolnotok. A helyes válaszokat írjátok be a Rafflecopter-doboz megfelelő helyére.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Mikké változnak át a Mindannyian halottak vagyunk című sorozatban a fertőzöttek?

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:

Blogturné
Szeptember 25 - Spirit Bliss Sárga könyves út – Extra
Szeptember 27 - Könyv és más
Szeptember 29 - Kelly és Lupi olvas
Október 01 - Spirit Bliss Sárga könyves út

Paullina Simons: A nyári kert (A bronzlovas #3)

A Könyvmolyképző Kiadó megjelentette Paullina Simons A bronzlovas sorozatának befejező részét A nyári kert címmel, mely ismét mélyen megérinti az olvasók szívét. Immár az Amerikai Egyesült Államokban keresi Tatjána és Alexander a leendő otthonukat, minden együtt töltött napjukon emlékeznek a háború borzalmaira, mely annyi sebet ejtett rajtuk. Tartsatok velünk a turné során, és játsszatok a könyv egy példányáért.

 

Könyvmolyképző Kiadó 2023. Arany pöttyös

880 oldal

Fordította: Farkas János

Goodreads: 4,09

Besorolás: történelmi fikció, romantikus, család

 

Minden azzal kezdődött, hogy Tatjána beleszeretett Alexanderbe a háború dúlta Leningrádban. És az igazi kaland még csak most kezdődik…
Tatjána és Alexander átélték a huszadik század legborzasztóbb élményeit. Éveken át éltek egymástól elválasztva, de csodával határos módon újra egymásra találnak Amerikában, álmaik földjén. Született egy remek fiuk, Anthony. Bebizonyították egymásnak, hogy szerelmük erősebb a világ minden gonoszságánál… de az új életben idegenekké váltak egymás számára. A hidegháború gyanakvó, félelemtől terhes légkörében különös erők dolgoznak ellenük és fenyegetik a családjukat.
Képesek lesznek vajon új életet kezdeni és boldogságra lelni új hazájukban? Vagy a múlt árnyai még elsőszülött fiuk sorsára is rávetülnek?
A nyári kert egy több évtizeden és három földrészen átívelő, mesteri elbeszélés, páratlan és pusztító érzelmek története.

 

Amikor befejeztem a könyvet, szó szerint egy órán keresztül meg sem bírtam szólalni. Nagyon más volt a befejező rész, mint az előzőek. A korábbi rész értékelésében ezt írtam:
"A két főszereplő beleégette magát a lelkembe. Ők ketten megtestesítik az erőt, bátorságot, elszántságot, hitet egymásban, az igaz szerelemben. Nem tudok még egy párost mutatni, aki hozzájuk fogható. Az én szívem összetört számtalan alkalommal, míg ezt a sorozatot olvastam, aztán valahogy újra összerakta a szerző, így a második rész legvégére. Minden borzalom ellenére imádtam a regény minden pillanatát. Ott voltam velük, éreztem a fájdalmat, a vágyakozást, a dühöt, a reményt és éreztem a boldogságot. Ez a két ember nem tudta elképzelni a világot a másik nélkül, a legsötétebb időkben is volt bennük egy apró reménysugár, ami továbbvitte őket a nappalokon és az éjszakákon. Mindig könnyezem, ha rájuk gondolok, és ez a szerzőnek köszönhető, annak, amilyen módon átadta ezt a történetet az olvasóinak. Ő egy lélekíró."
Azt sejtettem, hogy a befejező rész más hangulatú lesz, hiszen már nincs háború, végre együtt vannak és a közös életüket kell kialakítaniuk, ráadásul immár Anthony-val hármasban. Már sosem lesznek csupán magukban, a fiuk számít rájuk, innentől igazi családként élhetnek, rajtuk múlik, hogyan alakítják a sorsukat. Azonban a háború utóhatásait nem lehet kizárni. Alexander nem ugyanaz a fiú, akit annak idején megismertünk, ugyan testileg mondhatjuk, hogy felépült a háborús sebeiből - bár az erőszakkal felvarrt tetoválásai örök életre megmaradnak -, a szörnyűségek lelki utóhatása folyamatosan dolgozik benne, nappal is sokat bámul a semmibe, de éjjel még rosszabb, alig tud aludni. Ahogy tervezték, lakóautót vettek és elkezdték járni az országot, az első hosszabb állomás Maine-ben volt, ahol Alexander rákhalászattal kereste a megélhetésre valót. Lejjebb utaztak a hideg elől Miami környékére, itt egész jók voltak kilátások, hajókirándulásokat vezetett, egyre több lelkes női utassal. Később továbbálltak egy borvidékre, itt is eltöltöttek egy jó időszakot, de Tatjána nyugtalansága tovább vitte őket, míg végül meglátogatták azt a földet, ami az övék, a férfi anyjának örökül hagyott pénzéből vett arizóniai birtokot. A hely vad, de egyben csodás is, úgy döntöttek, később végleg itt fognak letelepedni. A közeli városban újra munkába állt Alex, kitanulta a házépítés minden fortéját egy építési vállalkozó alkalmazottjaként. Minden remekül haladt, sikerült átmenetileg egy mobilházat venniük és végre a birtokukon lakhattak. Közben Tatjána is munkába állt, méghozzá a helyi kórházban, amit a férje nem vesz jó néven, az meg végképp betette a kaput, amikor péntekenként éjjeli műszakot is vállalt. Közben meg kell említenem, hogy miért is vándoroltak eddig folyton, hiszen ez is egy sarkalatos probléma. Amikor Tatjána és Alexander Amerikába érkeztek, a hivataloknál jelentkezni kellett volna még egy megbeszélésre, de Tatjána mikor ezt megtudta, eltitkolta, azt tartotta helyesnek, ha inkább eltűnnek, hiszen nem lett volna biztonságos a múltjukban kutakodni. Ez folyamatos feszültséget okozott benne, amit végül Alex le is leplezett, és rendezte a dolgot, ráadásul olyan sikeresen, hogy végül tartalékos tiszt lett az amerikai hadseregben, ami később jól jött néhány alkalommal. Visszatérve az építkezési céghez, sajnos itt a társaság nem a legoptimálisabb, a férfiak szeretnek csajozni, ha van feleségük, ha nincs, esténként inni járnak, és a munkatársak között akad bűnöző is, akik olcsóbban vállalnak munkát, de egyben veszélyesek is. Az irigység és a szép Tatjána utáni vágy oda vezet, hogy Alexandernek fegyverrel kell megvédenie magukat, és végül a munkáját is otthagyja.

Ez a regény egyik csúcspontja és itt meg kell állnom, mert olyan események zajlottak, amik megrengették a hitemet. A kezdetektől megfigyelhető egy folyamat, ami itt érte el a plafont. A szerző óriási hangsúlyt helyezett a páros szexuális életére, ami a kezdeti PTSD utóhatásait leküzdve egyre jobban alakul, végül is elég hamar normálissá válik, persze át kell esniük egymás újrafelfedezésén, illetve főképp azon, hogy a férfi teste mennyi sebet kapott, ráadásul olyan tetoválásokat, amik megbélyegzők, amiket nem lehet egy strandon sem mutogatni. A dolog ezen része tehát jól alakul, persze ez a regényben konkrétan folyamatosan ismétlődő és a legváltozatosabb együttlétek leírásához vezet, ami az előző részekhez képest szokatlanul sok volt. Nem mondanám pornó szintűnek, de ha filmen látnám, akkor a fele műsoridő az ágyban zajlana. Visszatérve a konfliktusra, Alexander rossz befolyás alá került, folyton basztatják a társai azzal, hogy miért engedi dolgozni a feleségét, inni hívják, ahol kénytelen végignézni, ahogy a többiek "udvarolnak". Az meg egyre jobban idegesíti, hogy az ő felesége péntekenként nincs otthon, nem várja az ágyban. Anthony születése óta évek teltek el (14), és ennyi szex mellett sem esett teherbe Tatjána, erre is gyakran célozgatnak az ismerősök, ők maguk is rágódnak ezen. Most hosszasan el lehetne lamentálni, hogy ki hibázott nagyobbat, mert Tatjána is tesz néhány meggondolatlan kijelentést, de eljött az a pont, amikor minden a megcsalásra utalt, ami magával hozta az összeomlást. Nagyon sok részletbe kell itt belegondolni, ez egy más kor, mások a körülmények, mások az elvárások. A szerelem, a bizalom, a hűség kérdése viszont ugyanaz. Szerintem mindenki megtapasztalja az élete során, milyen az, amikor a bizalom megrendül. Utána már sosem lesz ugyanolyan. Olyan súlyos konfliktus lesz ebből, ami tettlegességig vezet, amit én abszolút nem tudtam tolerálni. Egy világ omlott össze bennem és bármilyen laposkúszás következett ezután, én nem vagyok megbocsátó típus, nálam csak egyszer lehet hibázni ilyen kérdésben. Szerintem nincs különbség ebben a konkrét esetben a szándék és a valódi tett között, mert volt ennek egy komoly felvezetése, amikor pontról pontra átgondolt mindent Alexander. Számomra itt félrecsúszott a történet és már nem tudott visszatérni a korábbi imádathoz. Természetes, hogy egy kapcsolatban vannak hullámvölgyek, de a bántalmazás, megcsalás sajnos nálam red flag. Tatjána konkrétan azt mondja Alexandernek, hogy bármit elvisel tőle, akár verést is, de a félredugást nem. Alexander meg addig duruzsol, míg elégedetté nem tesz a feleségét több módon is, köztük azzal, hogy behatolás nem történt. Amúgy azon kívül minden, de az akkor rendben is van, meg van bocsátva. Nálam meg nagyon nem. Nekem semmi bajom azzal, ha valaki kiszeret a másikból, elválik és bemászik más ágyába. De egyidőben nem, erre nincs kegyelem. Itt meg? Tatjána épp most bizonyosodik meg, hogy terhes, felmond a kórházban és megy tovább az életük. Hangulatában teljesen már időszak következett ezután, újabb évek teltek el, született még két fiú és egy kislány a családba. Anthony felnőtt lett, elvégezte a West Point katonai akadémiát, és Vietnámba ment bevetésre, amit nagy családi konfliktus előzött meg, de miután a fiuk felnőtt, nem tehetnek a szülők semmit ez ellen. Anthony a néhány bevetés után egyszerűen eltűnik, és a történet átmegy egy háborús mentőakcióba, ugyanis az apja pár hét után már nem hisz abban, hogy előkerül, maga akarja megkeresni. Nekem a 90-es években nagy élmény volt a Miss Saigon musical, ezt most itt újra átélhettem, csakhogy egy nagyon kifordított verzióban, ahol többen haltak meg a kimenekítésben, mint amennyit kimentettek, de a lényeg ugyanaz, ha a hősnőre gondolok. Nem spoilerezek, de ez a rész nagyon nem volt a kedvemre, sőt, undorító, rosszízű az egész, sok értelmetlen veszteséggel, amilyen az egész vietnámi háború volt.
A könyv vége egy epilógus, ahol Tatjána 75, Alexander már 80 éves, persze korukhoz képest jól néznek ki és boldogok a négy gyerekükkel és számtalan unokájukkal. Mindenki magas, gyönyörű, okos, sikeres.
Még a könyv szerkezetéhez hozzátenném, hogy a szerző közbeiktatott pár elszórt fejezetet Tatjána 14 éves korából, még a boldog békeidős nyaralásából. A tanulságossága mellett volt ebben bicskanyitogató tartalom is, összességében nem láttam különösebb jelentőségét az összképhez, meglettem volna nélküle, pedig egy ponton ezek a külön fejezetek történései beépültek a főtörténetbe.

Féltem ettől a regénytől és be is igazolódott az aggodalmam. Elég megnézni a bejegyzés elején miket írtam az előző részről, amit még áthatott a mindent elsöprő és diadalmaskodó szerelem. A történet befejezése egész más. A regény első része az összecsiszolódásukról szólt, ami nagyrészt Alexander gyógyulását jelentette, és hogy megtalálják az otthonukat, a hivatásukat, megismerjék a régi-új hazájukat. Aztán következett a hétköznapi élet, amikor szembejött a valóság, a rossz és még rosszabb saját döntések, és a gonosz külvilág is teszi a dolgát. Számomra a regény csúcspontját és a második felét tönkretette a szerző, fentebb már kifejtettem mi volt ellenemre, és egyáltalán nem azt gondolom, hogy csupa jót akartam volna olvasni, hanem olyan alapvető értékekben különbözik a véleményünk, ami lerontotta az olvasásélményt. És látok Tatjánában valami oroszos megalkuvást, és ezt nagyon rühellem. Ismerek orosz nőket, akik itt élnek Magyarországon. Tényleg hasonlóak mint Tatjána, szolgálják a férfit és alávetik magukat, szóval lehet ebben valami jellemző habitus, persze távol áll tőlem az általánosítás, de pont ilyenekbe futottam bele és ez feltűnő volt. Ez nem menti fel Surát, ő a kulcsfontosságú pillanatokban  épp az ellenkezőjét tette, mint amit az eszményképem tenne, akibe én beleszerettem. Lehetséges, hogy mégis azt vártam, hogy elég volt a háború borzalmaiból, ez legyen csak egy szimplán "boldog" regény, pici konfliktusokkal, és inkább szóljon a gyerekről, akik felnőnek és tovább viszik a szülők szellemiségét. Nagyon vigyáztam, hogy ne sírjak a végén, és majdnem sikerült is. Tetszett, hogy nem végződött halállal a sztori, még akár további boldog éveket is élhetnek együtt, miután az olvasó becsukja a könyvet. 

A megfilmesítéssel kapcsolatban nemrég nyilatkozott a szerző, miszerint az évekkel ezelőtti optimista bizakodásnak vége, a jelen helyzet nem teszi lehetővé, hogy megfilmesítsék a regényt. Szerintem sincs semmi értelmi valami átírt verziónak, ha ez nem megy, akkor inkább ne legyen semmi. Mellesleg a harmadik résszel nem tudom mit kezdenének, mert az kb.38 éven felülieknek szólhatna.

Borzasztóan sajnálom, de ahogy imádtam és ezerrel ajánlottam az első két részt, ezt ugyanilyen lelkesedéssel már nem tudom. Akik szerették és teljes képet akarnak látni, nyilván elolvassák a befejezést is, én sem bántam meg, bízom benne, hogy többet nyújt majd, mint nekem.

Képek: Pinterest

 

Borító: Nem egy fantáziadús választás.

 

Kedvenc karakter:  Anthony

Szárnyalás: Óriási poén volt nekem Miklós Tibor versrészlete, amit Alexander skandált magában, amikor meg akarta magyarázni a tettét.

Mélyrepülés:  Carmen

Érzelmi mérce: Az érzelmek széles skáláját élhettem meg a regényben, de nem minden esetben volt ez jóleső, legnagyobb sajnálatomra. 

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

BELEOLVASÓ

 

 

NYEREMÉNYJÁTÉK
 

A regény beleolvasójának elolvasásával könnyedén meg tudjátok válaszolni a három állomás kérdéseit, a megoldást írjátok be a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

Kérdés: Milyen katonai rangja volt Alexandernek a fogságba esésekor?

a Rafflecopter giveaway  

 

Állomások
04.21. Kelly és Lupi olvas
04.24. Utószó
04.29. Szembetűnő

 

 

 

Taylor Jenkins Reid: Evelyn Hugo hét férje

A Könyvmolyképző Kiadó gondozásában jelent meg Taylor Jenkins Reid: Evelyn Hugo hét férje című regénye, mely óriási népszerűségnek örvend, világszerte számos irodalmi díjat nyert. Ha van kedved belemerülni Evelyn Hugo izgalmas szerelmi történetébe Hollywood aranykorából, tarts velünk, és a játékunk megfejtésével akár meg is nyerheted a könyv egy példányát.

 

Könyvmolyképző Kiadó 2023. Arany pöttyös

408 oldal

Fordította: Csáki Judit

Goodreads: 4,45

Besorolás: történelmi fikció, sztárvilág, LMBTQ+

Egy szédítő hollywoodi karrier. Egy mélyen eltemetett titok.
A legendás, de teljes visszavonultságban élő világsztár, Evelyn Hugo évtizedek óta először hajlandó interjút adni. A döntésénél már csak a választása meglepőbb: ragaszkodik egy fiatal, ismeretlen újságírónőhöz, Monique Granthoz. Miért pont neki jut ez az álomlehetőség?
Aztán Evelyn emeli a tétet. Mert a szimpla sztárinterjú helyett sokkal többet ajánl. Mindent. A teljes igazságot csillogóan botrányos életéről. Semmit sem szépítve és semmit sem elhallgatva.
Ahogy elkezdődik a munka, az újságírónő nemsokára sejteni kezdi: valamilyen módon összefonódik saját sorsa és Evelyn múltja. Ám ennek a titoknak nagy ára van.
Szerelmek, végzetek, barátságok és árulások, aztán egy elképesztő csavar…
Ez a szenvedély és az életbölcsesség letehetetlen regénye.

 

Mindenképp olvasni akartam ezt a könyvet, mert jó ideje állandóan szembejött velem a könyves platformokon, csupa pozitív értékeléssel. Csakhogy addig húztam az időt, míg teljesen kifogyott a boltokból, sőt már használtan sem lehetett beszerezni. Nagyon megörültem hát, amikor kiderült, a KMK megvette a jogokat, így teljesen új példányt szerezhetek belőle, ráadásul most az eredeti címmel jött ki, ami jobban tetszik a szimpla Evelyn hét férjénél. Végül úgy kezdtem bele a könyvbe, hogy sikerült minden spoilert elkerülnöm, a fülszövegen kívül nem befolyásolt semmi. Szerintem mindenki máshogy viszonyul a sztárokhoz, vannak akiket teljesen hidegen hagy az életük, vannak akik elolvassák a sztárhíreket és legyintenek, és vannak a fanatikusok, akik állandóan mazsolázzák a híreket és mindent akarnak tudni rajongásuk tárgyáról. Én átélhettem ezen témának az internet előtti és az internetes korszakát is. A múlt század második felében elsőszámú sztárinformációs forrás a sok képes magazin volt, onnan szerezhettünk sztárhíreket. Micsoda boldogság volt, amikor az utazásaim során beszerezhettem külföldi bulvár és divatlapokat, amiben mindig voltak extra sztárcsemegék. Van ebben az újságcikk vadászatban valami bűnös öröm, azt hiszed titkokat tudsz meg, pedig a kevés valódi leleplező, paparazzi stílusú írás mellett a legtöbb szaftos történet pontosan megkomponált önreklám. Valami hasonló bűnös élvezetet éreztem ennek a könyvnek az olvasása során is, itt van egy világsztár, igaz, hogy fiktív, de belepillanthattam az életébe, a karrierje kezdetétől egészen 79 éves koráig, amikor is úgy dönt, hogy kitálal, lerántja a leplet a titkairól. Szerintem nem voltam egyedül a gondolattal, hogy elképzeltem magamban, kik azok a valódi színésznők, akikből a szerző összegyúrta ezt a karaktert, mert nyilvánvalóan voltak dejavu pillanatok a történetben. 

Nem tagadom, nagyon tetszett Evelyn Hugo története, de mégsem kap maximális pontot, mert nekem nem jött be a keretezés. Monique Grant jelenbéli összefonódása Evelynnel folyamatosan kizökkentett, az ő házassági problémája egyáltalán nem izgatott, és azt is túl erőltetettnek éreztem, hogy ezen kell tipródni a végéig, hogy vajon mi az a sötét titok, ami összeköti kettejüket. Ez annyira túl lett feszítve, annyiszor emlegették, hogy amikor kiderült mi az, én csak álltam és néztem körbe, mint John Travolta a Ponyvaregényes mémben, hogy most ez volt a csattanó? Ennél többet vártam. 

Szóval nem is akarnék Monique karakterén rágódni, ő egy nagyon kicsi mellékszál a regényben számomra, és miután megtudtam, hogy ezzel az önéletrajzi regénnyel millió dollárokat fog keresni, valahogy nem is állt arányban a dilemmája, senki sem hinné el, hogy nem írná meg az életrajzot, akármi forog kockán. Egy szó mint száz, én nem tudnám utálni a helyében Evelynt, 30 év eltelt, az azért elég sok idő. Visszatérve a főszereplőre, ő egy csodásan összetett, ikonikus karakter, lehet szeretni vagy utálni, de nem fog hidegen hagyni, valamilyen formában megérint. Kétségtelenül bevonult az irodalomtörténetbe, nem egy felejthető főszereplő. A tettei elborzasztanak, vagy épp csodálatot váltanak ki, de közömbös nem maradhatsz iránta. Kezdem azzal, hogy ez a nő az első pillanattól tisztában volt vele, hogy milyen hatással van a férfiakra, és azzal még inkább képben volt, hogy ez egy férfiak által uralt világ, ha karriert akar csinálni, ha Hollywoodba akar jutni, akkor használnia kell a testét. Nincs finomkodás, Evelyn tűélesen látta, hogyan juthat előre, és hamar felkapott lett, kidomborította az előnyét, - mondhatni szó szerint-, és máris jobbnál jobb szerepeket kapott. Ebben az iparágban hatalmas ereje van a szexizmusnak, még ma is, de az aranykorban ez természetes volt, de elmondhatjuk, hogy Evelyn képes volt ezt a maga hasznára fordítani. A hibáiból pedig tudott tanulni, továbblépni. Rendkívül számító volt, a módszerei az előremenetelére akár könyörtelennek is mondhatóak. Igazából a hollywoodi ranglétra megmászásának állomásai voltak számomra a legérdekesebbek a regényben. 

Imádtam a filmes részleteket, amikor a szerepeiről mesélt, a forgatásoktól kezdve az Oscar-díj átadókig. Persze a szerelmi élete a főcsapás a történetben, a férjek következtek egyik a másik után, és ott a nagy megválaszolatlan kérdés, melyik volt közülük a legnagyobb szerelem? Evelyn nem szégyellt beszélni a szexről sem, de hogy kit szeretett a legjobban, azt csakis a regényből tudhatjátok meg. Azt elárulom, hogy nekem ki volt a kedvencem: természetesen Harry Cameron, aki tulajdonképpen a legjobb barátja volt már hosszú évek óta. Evelyn gyereket akart, és Harry volt a legjobb apajelölt, akit valaha választhatott, minden pillanatban számíthattak egymásra, egy csodálatos pasit ismerhettem meg a személyében, és tulajdonképpen rajta keresztül (is) hozta be a regénybe a szerző az LMBTQ+ témát. Csodás lelki társ, igazi művészlélek, igazi apa. Számomra ő is emlékezetes karakter marad.
A szerzőt megkedveltem, az írásmódja nagyon erőteljes, nyers, gyönyörűen át tudja adni az érzelmeket, élvezetes stílusban mesél. De nem csak a letehetetlen módon szőtt történet a fontos, nagyon erősen ott van a mögöttes mondanivaló, amit még napjainkban is sokszor tabuként kezelnek. Nem csak a szexuális irányultság tartozik az érintett témák közé, nagy szerepet kap a származás, a kulturális identitás, a társadalmi normák kérdései. A sokszínűség garantált ebben a regényben. Fel sem tudom sorolni, az anyasággal kapcsolatban is mennyi érzékeny téma merül fel, vagy épp hiába a hírnév és a pénz, ez mit sem ér, ha betegség és gyász sújtja az embert. Csodálom a szerzőben, hogy sikerült egy ennyire valóságosnak tűnő karaktert és történetet megálmodnia, örülök, hogy megismerhettem Evelyn Hugo-t, a legnagyobb fiktív sztárt Hollywood aranykorából. Mindenképp olvassátok el, különleges olvasásélményt adó történet.

Képek: Pinterest

 

Borító: Gyakran öltözött Evelyn zöld ruhába, jól állt neki ez a szín.

Kedvenc karakter: Harry

Szárnyalás: A forgatások kulisszatitkai.

 

Mélyrepülés: -.

Érzelmi mérce: Volt itt sírás és nevetés, de személy szerint érzelmileg kívülálló tudtam maradni.

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!!!

BELEOLVASÓ

 

 

NYEREMÉNYJÁTÉK

 

Négy állomás, négy híres színésznő, akiknek Evelyn Hugo akár kortársa is lehetett volna. Ismerjétek fel őket az ikonikus mozis képek alapján, és a nevüket írjátok be a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

 

a Rafflecopter giveaway

 

Állomások

06.26. Kelly és Lupi olvas
06.29. Spirit Bliss - Sárga könyves út - extra
07.02. Csak olvass!
07.05. Sorok között
 

 

 

 

Kristi Ann Hunter: Hibátlan külső (A Hawthorne-ház #2)

 

Tartsatok velünk A Hawthorne-házba, ahol megismerkedhettek a vénlánysághoz közelítő Lady ​Miranda Hawthorne-nal és az első báli szezonját kezdő Lady Georgina Hawthorne-nal. Kristi Ann Hunter történelmi romantikusai arra csábították bloggereinket, hogy egy hosszú turnéra vigyék a sorozat első és második részét. Ne felejtsetek el játszani se, ugyanis a turné végén egy nyertest sorsolunk, aki eldöntheti, hogy az Előkelő ​álarcosbál vagy a Hibátlan ​külső című részt szeretné megnyerni!

Könyvmolyképző, 2022

432 oldal

Fordította: Roehnelt Zsuzsanna Lilla

Goodreads: 4,10

Besorolás: történelmi romantikus

Vajon az első londoni bálján magára vonhatja egy herceg figyelmét?

Lady Georgina Hawthorne fáradhatatlanul dolgozott rajta, hogy első báli szezonjában biztosítsa magának az Összehasonlíthatatlan szerepét. Elég lesz ez a hódításhoz?

Colin McCrae bővelkedik pénzben és üzleti kapcsolatokban, a vérvonala azonban távolról sem kifogástalan, így mindenhová meghívást kap, de a társaság sehol sem fogadja be.

Amikor először találkozik a divatos lady Georginával, idegesíti, hogy vonzódik a nőhöz, akit csupán a külsőségek és a rang érdekel.

Colin azonban nem tudja, hogy Georgina kétségbeesett társaságbeli próbálkozásainak hajtóereje egy szégyenteljes titok.

A Colin McCrae-vel való kapcsolat nem szerepel Georgina tervei között, ám amikor útjaik újra és újra keresztezik egymást, mindkettejüknek el kell döntenie, az álmaik megvalósulása ér-e annyit, amennyi áldozatot hoznának érte.

Hagyd, hogy magával ragadjon!

Őszinte leszek, amennyire imádtam az első részt, olyanannyira kétségekkel álltam neki a másodiknak. Lady Mirandát kedveltem nagyon, a talpraesettségét és a bátorságát. A húgát, Lady Georginát, viszont nagyon nem. Egy rettentően a külsőségekre és a címekre adó, felszínes fiatal lányt ismerhettünk meg, így inkább a kíváncsiságom vezetett ahhoz, hogy elolvassam, miszerint ki lesz az, aki képes lesz letörni a hölgy "szarvát" és megfelelni minden igényének.

A történet maga jóval hamarabb indult, mint ahogy az előző rész kezdődött, a gyermek Georginát ismerhettük meg, akit rettentően érdekelt, minden, amit az édesanyja csinált és már itt próbált beletanulni abba, amire majd szüksége lesz feleségként.

Aztán megismerhettük a már fiatal felnőtt Georginát, akinek semmilyen más célja nincs, mintsem megszerezni London legjobb partiját, a FÉRFIT, aki rangjával és pénzügyi hátterével megad mindent a lánynak, de főleg a védelmet. Miért is kell védelem egy ilyen nemesi származású, gazdag hölgynek?

Mert Georgina diszlexiás. Ami manapság már nem nagy probléma, viszont abban a korban a legkisebb "hiba" is a végletekig lerontotta a hölgyek / urak házasodási esélyeit és később pedig a társaság is nagyon hamar kiközösítette maguk közül azt, aki más volt, mint ők. Persze erről a hibáról Georginán kívül csak a szobalánya Harriett tud, aki a szobalányság mellett Georgina legjobb barátnője és cinkostársa, hiszen a két lány együtt nőtt fel, Harriett pedig átsegítette az úrnőjét minden akadályon, ami az írással és olvasással függött össze.

És persze ott van Colin, a regényünk férfi főhőse. Ő egy skót kereskedő fia, aki egy családi viszályt követően Londonban (és a világ más részein) próbál szerencsét. Ő az a kereskedő, aki amihez nyúl, az arannyá válik, így bár rangja nincs, de a vagyona jelentős. Sajnos abban az időben egy rangos, de szegény férfi hamarabb talált magának megfelelő menyasszonyt, mint egy gazdag, de rang nélküli, így Colin jobb híján csak megfigyelője a nagy társasági életnek.

Szinte sorsszerű, hogy Georgina és Colin összefutnak és bár a férfinek tetszik a lány, de a stílusa mérhetetlenül elriasztja - ahogy minket olvasókat is:). Georgina pedig - bár beismeri, hogy jóképű a férfi, de mivel rangja nincs, így eleinte egy percet sem pazarol rá, hiszen neki nagyobb céljai vannak.

Természetesen a szerzőnk, Kristi nem hagyja, hogy ezek ketten ne legyenek egy pár, sok buktató, félreértés, sértődés és közös kaland után találnak egymásra a fiatalok.

Érdekes volt számomra, hogy a szereplőkkel kapcsolatban fordítottságot éreztem az első részhez képest. Ott Ryland volt az, aki nekem inkább semleges volt, mint kedvelhető férfikarakter - bár az is biztos, hogy a számomra érdektelen kémkedés is sokat rontott rajta. Viszont kedveltem Mirandát - a már fentebb is említett tulajdonságai miatt.

Itt viszont fordult a kocka. A szerző egy rettentően kedvelhető, okos, értelmes, jószándékú, sármos karakterként alkotta meg Colint, akit már az első pár oldal után kedveltem. És akkor ott volt Georgina. Igen, ott volt. És ott volt.. és ott volt.. és nehezen tudok róla jókat írni, mert bár voltak jó jelenetei, de engem nem nagyon győzött meg a főhősnőnk. Még akkor sem, amikor a regény végén "megváltozott" és az epilógusban egy teljesen másik Georginát ismerhettünk meg. Ilyen a mesében van, meg az ilyen romantikus regényekben. De kíváncsi lennék rá a valódi életben mondjuk 5 év múlva. :)

Viszont érdekes volt rajta keresztül megismerni egy nemesi származású "átlag" - értem ez alatt, hogy nem akarja a világot megváltani, nincsenek nagyratörő tervei, "csak" egy jó partit keres - fiatal lány gondolatait és belső vívódásait. Mi mindenre kellett akkoriban odafigyelni, öltözködés, viselkedés, beszéd, etikett - hiába tűnik nekünk mindez egyszerűenk, maradjunk annyiban, hogy sokunk elvérezne ezen az akadályon:). Mennyi tervezés, készülődés előzte meg a nagy bemutatkozást a társaságban és mennyi minden befolyásolhatta, hogy miként ítélte meg őket a társaság és milyen fiatalemberek álltak velük szóba ezek után. Érdekesnek, de sokszor rémísztőnek tűnik ez a világ.

Összességében nem volt rossz ez a regény sem, Georginán jól tudtam mérgelődni és Colint meg kellőképpen tudtam imádni :). Aki az első részt olvasta, annak nyugodt szívvel ajánlom, akinek viszont még új a történet, azt megnyugtatom, hogy igazából itt is be tud kapcsolódni, nem függ annyira szorosan az első részhez. 

Borító: Csodaszép, gyönyörű, illik a sorozathoz, imádom

Kedvenc karakter: Colin

Szárnyalás: Colin részei

Mélyrepülés: Lady Georgina viselkedése a történet nagy részében

Érzelmi mérce: romantikus, de minden a kor mércéje szerint

Értékelés: 

BELEOLVASÓ

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:

A Könyvmolyképző kiadó Arany Pöttyös könyvei közt számtalan történelmi romantikus regényre bukkanhatnak a rajongók, így mostani játékunk is ezekhez a könyvekhez kötődik. Minden állomáson szerepel egy női név, és a ti feladatotok kitalálni, hogy mely regényben szerepel a hölgyemény! A könyvek címét a rafflecopter megfelelő rubrikájába várjuk beírni.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. Csak magyarországi címre postázunk.)

Lucy Beresford

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:

[Blogturné Klub]

Március 21 - Hagyjatok! Olvasok! ~ Kedvcsináló idézetek (Előkelő ​álarcosbál)

Március 25 - Kelly és Lupi olvas (Előkelő ​álarcosbál)

Március 28 - Kelly és Lupi olvas ~ Borítómustra (Előkelő ​álarcosbál)

Április 2 - Hagyjatok! Olvasok! (Előkelő ​álarcosbál)

Április 5 - Betonka szerint a világ… (Hibátlan ​külső)

Április 8 - Kelly és Lupi olvas ~ Borítómustra (Hibátlan ​külső)

Április 11 - Kelly és Lupi olvas (Hibátlan ​külső)

Április 14 - Hagyjatok! Olvasok! ~ Kedvcsináló idézetek (Hibátlan ​külső)

Április 17 - Hagyjatok! Olvasok! (Hibátlan ​külső)

Kristi Ann Hunter: Hibátlan külső (A Hawthorne-ház #2) - blogturné extra

 

Tartsatok velünk A Hawthorne-házba, ahol megismerkedhettek a vénlánysághoz közelítő Lady ​Miranda Hawthorne-nal és az első báli szezonját kezdő Lady Georgina Hawthorne-nal. Kristi Ann Hunter történelmi romantikusai arra csábították bloggereinket, hogy egy hosszú turnéra vigyék a sorozat első és második részét. Ne felejtsetek el játszani se, ugyanis a turné végén egy nyertest sorsolunk, aki eldöntheti, hogy az Előkelő ​álarcosbál vagy a Hibátlan ​külső című részt szeretné megnyerni!

Könyvmolyképző, 2022

432 oldal

Fordította: Roehnelt Zsuzsanna Lilla

Goodreads: 4,10

Besorolás: történelmi romantikus

Vajon az első londoni bálján magára vonhatja egy herceg figyelmét?

Lady Georgina Hawthorne fáradhatatlanul dolgozott rajta, hogy első báli szezonjában biztosítsa magának az Összehasonlíthatatlan szerepét. Elég lesz ez a hódításhoz?

Colin McCrae bővelkedik pénzben és üzleti kapcsolatokban, a vérvonala azonban távolról sem kifogástalan, így mindenhová meghívást kap, de a társaság sehol sem fogadja be.

Amikor először találkozik a divatos lady Georginával, idegesíti, hogy vonzódik a nőhöz, akit csupán a külsőségek és a rang érdekel.

Colin azonban nem tudja, hogy Georgina kétségbeesett társaságbeli próbálkozásainak hajtóereje egy szégyenteljes titok.

A Colin McCrae-vel való kapcsolat nem szerepel Georgina tervei között, ám amikor útjaik újra és újra keresztezik egymást, mindkettejüknek el kell döntenie, az álmaik megvalósulása ér-e annyit, amennyi áldozatot hoznának érte.

Hagyd, hogy magával ragadjon!

BELEOLVASÓ

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

BLOGTURNÉ EXTRA - BORÍTÓMUSTRA

Sajnos ebben az esetben sem kellett órákig keresnem és válogatnom a jobbnál jobb borítók közül, lévén szinte az összes kiadás majdnem ugyanazt a négy fajta borítót használta fel.

El kell, hogy mondjam, most is örül a szívem, hogy a Könyvmolyképző Kiadó egy sokak által használt, gyönyörű borítót választott, nálam az összes közül ez viszi a pálmát.

És akkor lássuk a többit:

A spanyol kiadás követte stílusban a sorozat első részéhez használt borítótervet, ugyanaz a betűtípus, minta és képelrendezés - itt láthatón Georgina szerepel a borítón, az imádott fehér ruhájában.

Láthatunk egy audio-cd, hangoskönyv borítót is, itt is a fehér ruha dominál, amit ugye Georgina előszeretettel visel. Igazából ez a borító is szép és látványos, de nekem a hölgy (még, ha csak félig is látni az arcát), idősebbnek tűnik Georginánál. 

És végül, de nem utolsósorban egy keményfedeles kiadvány borítója. Szép és elegáns a borító, a fehér és arany színre összpontosít, amit Georgina is szeretett, de nálam nem vetekszik a magyar borítóval.

Nyereményjáték:

A Könyvmolyképző kiadó Arany Pöttyös könyvei közt számtalan történelmi romantikus regényre bukkanhatnak a rajongók, így mostani játékunk is ezekhez a könyvekhez kötődik. Minden állomáson szerepel egy női név, és a ti feladatotok kitalálni, hogy mely regényben szerepel a hölgyemény! A könyvek címét a rafflecopter megfelelő rubrikájába várjuk beírni.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. Csak magyarországi címre postázunk.)

Astrid Honeywell

a Rafflecopter giveaway 

A blogturné további állomásai:
[Blogturné Klub]
Március 21 - Hagyjatok! Olvasok! ~ Kedvcsináló idézetek (Előkelő ​álarcosbál)
Március 25 - Kelly és Lupi olvas (Előkelő ​álarcosbál)
Március 28 - Kelly és Lupi olvas ~ Borítómustra (Előkelő ​álarcosbál)
Április 2 - Hagyjatok! Olvasok! (Előkelő ​álarcosbál)
Április 5 - Betonka szerint a világ… (Hibátlan ​külső)
Április 8 - Kelly és Lupi olvas ~ Borítómustra (Hibátlan ​külső)
Április 11 - Kelly és Lupi olvas (Hibátlan ​külső)
Április 14 - Hagyjatok! Olvasok! ~ Kedvcsináló idézetek (Hibátlan ​külső)
Április 17 - Hagyjatok! Olvasok! (Hibátlan ​külső)

Kristi Ann Hunter: Előkelő álarcosbál (A Hawthorne-ház #1) - blogturné extra

 

Tartsatok velünk A Hawthorne-házba, ahol megismerkedhettek a vénlánysághoz közelítő Lady ​Miranda Hawthorne-nal és az első báli szezonját kezdő Lady Georgina Hawthorne-nal. Kristi Ann Hunter történelmi romantikusai arra csábították bloggereinket, hogy egy hosszú turnéra vigyék a sorozat első és második részét. Ne felejtsetek el játszani se, ugyanis a turné végén egy nyertest sorsolunk, aki eldöntheti, hogy az Előkelő ​álarcosbál vagy a Hibátlan ​külső című részt szeretné megnyerni!

Könyvmolyképző, 2021

400 oldal

Fordította: Roehnelt Zsuzsanna Lilla

Goodreads: 4,08

Besorolás: történelmi romantikus

Lady ​Miranda Hawthorne minden ízében előkelő hölgyként viselkedik, azonban a lelkében bátorságra és szabadságra vágyik.

A társasági élet szereplőinek szemében már a vénlánysághoz közelítő nő hosszú évek óta nem naplóba, hanem levelekben önti ki legbensőbb érzéseit. A leveleket bátyja régi iskolai barátjának, Marshington hercegének írja. Mivel magával a férfival valójában még soha nem találkozott, a legkevésbé sem szándékszik elküldeni a leveleket, és majd elsüllyed szégyenében, amikor a bátyja rejtélyes, új inasa, Marlow véletlenül felad egy levelet a gyanútlan hercegnek.

Miranda legnagyobb megdöbbenésére az etikett ilyetén megsértése a herceg válaszához vezet, és végül élénk levelezésbe torkollik. Az udvarlók korábbi hiánya miatt érzett önbizalomhiány azonban hamarosan zavarodottsággá változik a fiatal nőben, amikor ráébred, hogy Marlow iránt is legalább ugyanannyira érdeklődik, mint a herceg iránt. A férfi viszont, akitől egyre inkább függ, napról napra gyanúsabban viselkedik.

Amikor fény derül a családja birtokán zajló titkos történésekre, egy dolog bizonyossá válik: nem Miranda szíve az egyetlen, amire veszély leselkedik a család és szeretteik körül.

BELEOLVASÓ

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

BLOGTURNÉ EXTRA - BORÍTÓMUSTRA

Mondanám, hogy alig győztem válogatni a rengeteg, különféle borító közül, de ez nem így történt. A legtöbb kiadó azt a csodaszép borítót használta fel, amit a Könyvmolyképző Kiadó is, így ezen felül csak nagyon gyér kínálattal találkoztam.

Azért mutatom őket.

A spanyol kiadás a regényben főszerepet játszó levelezésre koncentrált - nekem ez a borító is nagyon tetszik:

A német kiadás, ahogy látom Mirandára koncentrál, de a regényben a főhősnőnknek szőke volt a haja, úgyhogy ezt itt most nem igazán sikerült jól:

És találtam még egy angol nyelvű kiadást, de ha őszinte szeretnék lenni, nekem ez egyáltalán nem tetszik. Számomra ezen a borítón a nyakék a leghangsúlyosabb, ami egyáltalán nem is szerepelt a történetben. 

Sokszor szoktam kritizálni a kiadók borítóválasztását, de ebben az esetben szerintem a legjobb lett kiválasztva a magyar kiadáshoz. 

Nyereményjáték:

A Könyvmolyképző kiadó Arany Pöttyös könyvei közt számtalan történelmi romantikus regényre bukkanhatnak a rajongók, így mostani játékunk is ezekhez a könyvekhez kötődik. Minden állomáson szerepel egy női név, és a ti feladatotok kitalálni, hogy mely regényben szerepel a hölgyemény! A könyvek címét a rafflecopter megfelelő rubrikájába várjuk beírni.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. Csak magyarországi címre postázunk.)

Marianne ​Daventry

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:

[Blogturné Klub]

Március 21 - Hagyjatok! Olvasok! ~ Kedvcsináló idézetek (Előkelő ​álarcosbál)

Március 25 - Kelly és Lupi olvas (Előkelő ​álarcosbál)

Március 28 - Kelly és Lupi olvas ~ Borítómustra (Előkelő ​álarcosbál)

Április 2 - Hagyjatok! Olvasok! (Előkelő ​álarcosbál)

Április 5 - Betonka szerint a világ… (Hibátlan ​külső)

Április 8 - Kelly és Lupi olvas ~ Borítómustra (Hibátlan ​külső)

Április 11 - Kelly és Lupi olvas (Hibátlan ​külső)

Április 14 - Hagyjatok! Olvasok! ~ Kedvcsináló idézetek (Hibátlan ​külső)

Április 17 - Hagyjatok! Olvasok! (Hibátlan ​külső)

Kristi Ann Hunter: Előkelő álarcosbál (A Hawthorne-ház #1)

 

Tartsatok velünk A Hawthorne-házba, ahol megismerkedhettek a vénlánysághoz közelítő Lady ​Miranda Hawthorne-nal és az első báli szezonját kezdő Lady Georgina Hawthorne-nal. Kristi Ann Hunter történelmi romantikusai arra csábították bloggereinket, hogy egy hosszú turnéra vigyék a sorozat első és második részét. Ne felejtsetek el játszani se, ugyanis a turné végén egy nyertest sorsolunk, aki eldöntheti, hogy az Előkelő ​álarcosbál vagy a Hibátlan ​külső című részt szeretné megnyerni!

Könyvmolyképző, 2021

400 oldal

Fordította: Roehnelt Zsuzsanna Lilla

Goodreads: 4,08

Besorolás: történelmi romantikus

Lady ​Miranda Hawthorne minden ízében előkelő hölgyként viselkedik, azonban a lelkében bátorságra és szabadságra vágyik.

A társasági élet szereplőinek szemében már a vénlánysághoz közelítő nő hosszú évek óta nem naplóba, hanem levelekben önti ki legbensőbb érzéseit. A leveleket bátyja régi iskolai barátjának, Marshington hercegének írja. Mivel magával a férfival valójában még soha nem találkozott, a legkevésbé sem szándékszik elküldeni a leveleket, és majd elsüllyed szégyenében, amikor a bátyja rejtélyes, új inasa, Marlow véletlenül felad egy levelet a gyanútlan hercegnek.

Miranda legnagyobb megdöbbenésére az etikett ilyetén megsértése a herceg válaszához vezet, és végül élénk levelezésbe torkollik. Az udvarlók korábbi hiánya miatt érzett önbizalomhiány azonban hamarosan zavarodottsággá változik a fiatal nőben, amikor ráébred, hogy Marlow iránt is legalább ugyanannyira érdeklődik, mint a herceg iránt. A férfi viszont, akitől egyre inkább függ, napról napra gyanúsabban viselkedik.

Amikor fény derül a családja birtokán zajló titkos történésekre, egy dolog bizonyossá válik: nem Miranda szíve az egyetlen, amire veszély leselkedik a család és szeretteik körül.

Ahogyan már szerintem írtam is, ahogy "öregszem", egyre többször érdekelnek a történelmi romantikus könyvek, főleg, ha a fülszöveg is érdekesnek tűnik. Itt pedig ez volt a helyzet.

Főhősnőnk Miranda (pontosabban Lady Miranda) egy gazdag, nemesi család egyik sarja. Sajnos amíg fiatal(abb) volt, addig nem sikerült megfelelő kérőt találnia, így lassacskán már a "vénlányok" körét erősíti, főleg, hogy a gyönyörű húga is most kerül eladósorba, most vezetik be a bálok, a kérők világába, így Mirandának még kevesebb az esélye, hogy megfelelő férjet találjon magának. Természetesen ezen az sem segít, hogy bár hiába gazdag, nagy hozománya lenne, de nem felel neki meg a hagyományos asszonyszerep, ő többre vágyna.

Az életről és a napi történésekről való elmélkedéseit pedig nem naplóba vezeti, hanem levelekben írja meg - méghozzá a bátyja egy jóbarátjának, Marshington hercegének címezve. Őt, ahogy a bátyja leírja, egy olyan embernek hiszi, aki soha nem kritizálná őt, így megosztja vele a legbensőbb gondolatait is. Persze a címzés csak névleges, soha nem küldi el a leveleket, mindet szigorúan odafigyelve megőriz. Ez hosszú éveken át jól működik, míg egy szép napon a bátyja új inast fogad fel a régi helyett, aki nem tudván, hogy a "kék borítékokhoz" nem szabad nyúlni, feladja a levelet.

Miranda legnagyobb megdöbbenésére az egyik levelére válasz érkezik - méghozzá a hercegtől... Főhősnőnk pedig elkezd levelezni és egyre jobban "összemelegedik" a herceggel, de közben a bátyja új inasa, Marlow is felkelti a figyelmét - még úgy is, hogy egy nemes kisasszony még véletlenül sem kezd kapcsolatot egy "közemberrel", főleg nem egy inassal. Nem egyszerű a főhősnőnk dolga, hiszen a két férfi, aki tetszene neki - nem igazán elérhető a számára. Az egyiket 9 éve nem látta senki, a másik pedig egy inas...

Vajon mi lesz a végkifejlet? Miranda végül megtalálja álmai férjét?

A történet számomra nagyon jól indult, rettentően kedveltem Mirandát, aki a huszonvalahány évével már "vénlánynak" számított (úristen, ha tudnák, hogy mostanában mikor mennek férjhez a nők... :D ) és emiatt kissé el is volt keseredve, de nem adta fel a reményt, hogy egyszer megtalálja álmai férfiját. Imádtam a talpraesettségét, a bátorságát, amivel nem egyszer találkoztam a történet folyamán. Általa érdekes betekintést kaphattunk az akkori kor nemeseinek az életébe és igen, teljesen megértem, hogy ő valami többre vágyott, mint hímezni, bálokra készülni, kérőket fogadni, sétálni, hímezni, bálokra készülni....

Persze, voltak olyanok, akiknek ez tökéletesen kerekké tette a világát - itt van például Georgina, Miranda húga, akit teljes mértékben beszippantott a bálok és kérők világa, de azt is megértem, hogy van, akinek ez kevés volt.

Aztán persze ott voltak a férfiak is. Na itt már azért voltak problémáim. Marlowt kedveltem nagyon, de számomra ez a nyomozásos szál picit unalmas volt - illetve nem is unalmas, ilyet nem mondhatok, hanem számomra kevésbé volt érthető és érdekes. Persze kellett hozzá valami történet pluszban, ami azoknak is érdekessé teszi a regényt, akiket kevésbé köt le a romantikus szál (bár azok meg nem fogják elolvasni alapból a regényt), de én úgy érzem, hogy ami nem megy, az ne erőltessük. Ha ez a rész kimaradt volna, nekem jobban tetszett volna az egész történet.

A két főszereplő (direkt nem írom le a férfi "főszereplő nevét) között a kémia pedig megvolt, imádtam, szerettem az összes közös jelenetüket. Egy dolog volt nekem fura, miszerint a férfi viselkedése, jellemzése alapján a regény nagy részében azt hittem, hogy már egy "idősebb", jóval harminc feletti férfiról beszélünk és körülbelül a történet felénél derült ki, hogy 27 vagy 28 éves? Jó persze, abban a korban a férfiak is korábban értek, de nekem így fura volt, hogy egy jóval idősebb férfit gondoltam és egy mennyire fiatal férfit kaptunk. Persze így jobban illett is Mirandához :D. Ami viszont sajnáltam nagyon, az a sokat emlegetett "sokáig fogok udvarolni" rész. Valahogy az mindig kimaradt, hol ezért, hol azért, pedig abban a korban az azért alapvető illem volt.

A cselekményről pedig írtam, hogy a "nyomozós" szál nekem nem volt annyira meggyőző, sőt, a végére beletett csavarra is elég hamar rájöttem. Ettől függetlenül valahol mégis szükséges volt, mert részben így kerülhettek a főhőseink olyan kalamajkába, amely közelebb vitte őket egymáshoz és itt láthattuk, hogy Miranda mennyire belevaló főhősnő! Amit azért sajnáltam, hogy az egyik konfliktus szál nem nagyon lett lezárva, nekem maradtak kérdéseim bőven!

És a történet vége? Nekem ahhoz képest, hogy néhol mennyire belassult a történet, a végén iszonyatosan felgyorsultak az események. A végére természetesen megkaptuk azt, amit mindenki szeretne, de én jobban szerettem volna, ha picit itt is belassulunk, megkapjuk a (számomra) nagyon várt udvarlást, ahogy végre normális körülmények között is találkozhatnak a főhőseink és ami tényleg romantikus rész lett volna.

Összességében nem volt rossz a történet, számomra egyszer olvasható, könnyed, szórakoztató regény. A folytatásra is kíváncsi leszek, ami, ha jól tudom Georgináról szól - egyrészt kíváncsi vagyok, hogy Miranda húga is megkapja-e a boldogságát, másrészt pedig remélem, hogy találkozunk újra Mirandával és az ő párjával:).

Borító: Gyönyörű, tökéletesen utal a történetre és pont így képzeltem el Lady Mirandát

Kedvenc karakter: Lady Miranda, Ryland

Szárnyalás: Lady Miranda talpraesettsége

Mélyrepülés: az összeesküvős rész

Érzelmi mérce: romantikus, de az én romantikus szívem elbírt volna egy picivel többet is

Értékelés: 

BELEOLVASÓ

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:

A Könyvmolyképző kiadó Arany Pöttyös könyvei közt számtalan történelmi romantikus regényre bukkanhatnak a rajongók, így mostani játékunk is ezekhez a könyvekhez kötődik. Minden állomáson szerepel egy női név, és a ti feladatotok kitalálni, hogy mely regényben szerepel a hölgyemény! A könyvek címét a rafflecopter megfelelő rubrikájába várjuk beírni.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. Csak magyarországi címre postázunk.)

Juliana Fiori

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:

[Blogturné Klub]
Március 21 - Hagyjatok! Olvasok! ~ Kedvcsináló idézetek (Előkelő ​álarcosbál)
Március 25 - Kelly és Lupi olvas (Előkelő ​álarcosbál)
Március 28 - Kelly és Lupi olvas ~ Borítómustra (Előkelő ​álarcosbál)
Április 2 - Hagyjatok! Olvasok! (Előkelő ​álarcosbál)
Április 5 - Betonka szerint a világ… (Hibátlan ​külső)
Április 8 - Kelly és Lupi olvas ~ Borítómustra (Hibátlan ​külső)
Április 11 - Kelly és Lupi olvas (Hibátlan ​külső)
Április 14 - Hagyjatok! Olvasok! ~ Kedvcsináló idézetek (Hibátlan ​külső)
Április 17 - Hagyjatok! Olvasok! (Hibátlan ​külső)