Eddig nem minden évben került sor blogszülinapi megemlékezésre, de a 10 év azért mégiscsak jelent valamit, most úgy érzem kicsit vissza kell néznem, hiszen ez egy jelentős időszak az ember életében.
2011. január 29-én írtam az első könyves bejegyzést a Méregnaplókról, ez a regény azóta is emlékezetes számomra, nagyon kedves emlék, kár, hogy a második rész már nem lett kedvenc nálam, és sajnos a szerző végül nem is fejezte be ezt a sorozatot. Kicsit visszaolvastam ezeket az első bejegyzéseket 2011 elejéről. Borzalmasan rövidek és mára már vállalhatatlannak tűnnek. Tényleg, némelyik nem több 15-20 mondatnál, mai szemmel nézve lehúzhatnám a rolót. Néhány hónap elteltével viszont már alakultam, és később, mikor már Lupi is becsatlakozott, már profin nyomtuk!
A könyves értékeléseken kívül több állandó rovat is volt a blogon, amik sajnos teljesen abbamaradtak. Sokáig vittem A postás csenget bejegyzéseket, majdnem három évig, a mai napig nem tudom miért hagytam abba. Pedig szépen leírogattam, mit miért vettem, vagy hogy jutott innen-onnan hozzám az új olvasnivaló. Volt pl. Kedvencek lesznek rovat is, ahol olvasásra csábító regényeket soroltam. Borító mániánk is megmutatkozott a blogolásunk elején, én vittem a Borító extra bejegyzéseket, Lupi meg nagyon sokáig jegyezte az Egy téma, öt borító posztokat, amit én is nagyon szerettem nézegetni. Mostanában is órákig el tudok kalandozni a gyönyörű borítók között. (Ha jó minőségben akarod felhasználni, az Amazon könyvborítós képeit érdemes letölteni.)
Az utóbbi években, főleg, mikor még újdonság volt, minden könyves blogot elárasztottak a book tag-ek, nálunk ez nem lett állandó rovat, de Lupi időnként nem tudott ellenállni némelyiknek.
Amire különösen büszke vagyok a blog pályafutása alatt, az a jó néhány interjú, amit magyar szerzők mellett híres külföldi írókkal is készítettünk. Korábban jobban volt erre lehetőség, ma már nem hiszem, hogy elérhetők lennének olyan bestseller írók, mint Simone Elkeles vagy Jennifer L. Armentrout.
Meg kell említenem a blog történetéhez kapcsolódóan Valentényi Erzsébetet is, aki vendégbloggerünk, de annál azért több is, hiszen a könyvek révén ismerkedtünk meg, aztán kiderült, hogy egy városban lakunk, sőt egy évfolyamra jártak a gyerekeink. Régi Moly-os olvasó ő is (@bozs), sikerült rávenni, hogy posztoljon nálunk párszor. (Momentán pedig együtt melózunk a való életben.)
Ha a blog történetéről mesélek, nem lehet kihagyni a Blogturné Klubhoz való kötődésünket. 2013 nyarán kezdtük szervezni és alapítóként közreműködve szeptemberben el is indultunk, valami hihetetlen lelkesedéssel. Egy könyves blog szempontjából a könyveket kéne kiemelnem, hogy mennyi olyan olvasmányhoz jutottunk hozzá, amit egyébként nagy eséllyel elkerültünk volna. Ez így is van, de emellett óriási élmény volt számomra közeli ismeretségbe, barátságba kerülni a többi bloggerrel, együtt dolgozni valami igazán nagy dologban. Segítettünk a kiadóknak és az olvasóknak egymásra találni, a nyereményjátékokkal pedig több ezer könyv került már ezen az úton új gazdához. Voltak viták és ellentáborok, de fátylat rá, szerencsére a kiadók első perctől partnerként tekintettek ránk, és sikerült megismertetni a blogjainkat a könyves berkekben. A tagjaink cserélődtek az évek folyamán, de szerintem mindenki szeretett ebbe a társaságba tartozni.
Visszatérve a saját blogunkra, bennem mindig is munkálkodnak különféle tervek, amiket szeretnék megvalósítani. Elindítottam a Múlt századi kedvenceim posztsorozatot, ami eddig egyetlen bejegyzésben ki is merült. De nem adom fel, szeretném, ha nyoma lenne itt a blogon a tíz évvel korábbi olvasmányoknak, sőt, a jóval korábbi, gyerekkoriaknak is. Szeretném megmutatni azokat a könyveket, amik erősen hatottak rám. 
Folytatni fogom a már 2 éve működő nyári Read-a-thon eseményt, ami eddig is nagyon motiváló volt, egy hétig félretenni más dolgokat és minél többet olvasni, ez nekem maga a boldogság.
Szeretnék sokkal többet kalandozni más könyves blogokon. Régen sok időt töltöttem ezzel, rengeteg külföldi és magyar blogot követtem rendszeresen. Mára már alig van erre időm, és időnként, ha sikerül átnézem őket, egyre több alkalommal tapasztalom, hogy már nincsenek új posztok, sokan abbahagyják a régiek közül.
Ezzel el is jutottam a jövőkép felé. Szeretném, ha pár évig még mindenképp működne a blog, bár az utóbbi 1-2 évben láttam saját magunkon, hogy kevesebbet olvasunk, kisebb nagyobb olvasási válságok értek el mindkettőnket. Magamon azért látok már javulást, az utóbbi hónapokban sokkal többet olvasok.
Zsánerek tekintetében erős young adult blogként indultunk, persze 10 év alatt minden előfordult már a praxisunkban, voltak elvétve mellélövéseink, de mondhatom, hogy nagy százalékban jól választunk, ez a pontszámok eloszlásánál is jól látszik. 939 könyvről írtunk tíz év alatt.... Habár lehet ebben néhány átfedés, amikről mindketten írtunk, ez akkor is évente majdnem száz regény.
Visszaemlékszem a kezdetekre, azt gondoltam, ha írok véleményt a könyvekről, amit olvasok, akkor segítek vele azoknak, akik a neten keresgélnek infót arról a bizonyos könyvről. Valahogy ezt feltételeztem, mert én is hasonlóan jártam el, ha érdekelt egy könyv, próbáltam véleményeket keresni. Akkor még csak néhány könyves blog létezett és a Moly is gyerekcipőben járt. Mára már egy egészen új generáció nőtt fel, akik egy telefonnal a kezükben tájékozódnak. Biztosan nem olvasnak el hosszú bejegyzéseket, úgyhogy tisztában vagyok vele, hogy a törzsolvasóinkat nem a legfiatalabb korosztály adja. Sajnos semmi affinitást nem érzek magamban, hogy komoly instás vagy egyéb oldalt is működtessek. A lányom csinálja az instán az @agnethadaily oldalt 25000+ követővel, látom, mi meló van ebben. YouTube bejegyzést főleg ne várjatok tőlem, bár nagyon rég készülök rá, hogy egy-egy könyvhöz milyen jó lenne saját készítésű trailert csinálni. De ez még nagyon az álom szintjén van. Úgyhogy maradunk a hagyományos blogolásnál, reméljük, a mi kedves olvasóink továbbra is érdeklődnek a bejegyzések iránt.
Visszatérve az ünneplésre! Két vadi új könyv, teljesen friss példányok! Imádom a Bridgerton családot, az egyik könyv tehát Julia Quinn: A herceg és én regénye, a másik könyv pedig Vi Keeland - Penelope Ward szerzőpárostól a Rebel Heir - Lázadó örökös. Szeretnék két olyan nyertest sorsolni, akik valóban az olvasóink, ezért két kritériumnak kell megfelelni, válaszolni rafflecopter dobozban feltett kérdésekre, és lájkolni a facebook oldalunkat (ezt ellenőrizni fogom, naná). Tehát: KÉT nyertes lesz, 1-1 könyvet nyernek. Kizárólag magyarországi címre tudok postázni, ennek figyelembevételével töltsd ki! Sorsolás: 2021.02.14. A nyerteseket e-mailben fogom értesíteni, válaszlevélben a névre, címre lesz szükségem. Ha kitöltöd a dobozt, vállalod ezeket a feltételeket.
Kelly & Lupi
