KMK ÚJ KÖNYVEK Katt a képre!!!

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bullying. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bullying. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. február 25., kedd

Rina Kent: Deviant King - Deviáns király (Royal Elite #1)

 

Rainy Days, 2024
400 oldal
Fordította: Farkas Melinda
Goodreads: 3,91
Besorolás: new adult, dark romance, erotikus, romantikus


A gazfickónak nem szabadna királynak lennie.

Egyszerű a tervem.
Leérettségizem a Royal Elit iskolában, és felvételt nyerek az álomegyetememre.
Elég egy pillantás az iskola királyára, hogy a tervem füstbe menjen.
Egy pillantás, és elszívja előlem a levegőt.
Egy pillantás, és kiadja a halálos ítéletemet.
A hozzám intézett első szavai visszavonhatatlanul káoszba taszítják az életemet:"Tönkre teszlek".
Aiden Kingben és körülötte minden fekete.
Fekete elme.
Fekete szív.
Fekete lélek.
Csendben kellett volna maradnom, és ki kellett volna húznom a hátralévő időt.
De nem így tettem.
Elkövettem azt a helyrehozhatatlan hibát, hogy a trónján ülő királyt provokáltam.
Az ördögöt a maga poklában.
És most megfizetem az árát.
Ha Aiden King gyűlöl, az veszélyes.
De ha megkíván, az már halálos.

Ez az a könyv, aminél a borító és a csodálatos élfestés felkeltette a figyelmemet, a fülszöveg alapján pedig azonnal akartam olvasni. Hát maradjunk annyiban, hogy nem volt egy könnyed olvasmány.

"Néha a gonoszok is ártatlannak tűnnek."

Az írónő már a regény elején figyelmeztet mindenkit, hogy ez nem egy rózsaszínű leányregény, és ahol a férfi főszereplő nem hős, hanem egy valódi gazfickó. Én akkor még csak legyintettem rá, hiszen nem egy olyan regényt olvastam, aminek ilyen volt a bemutatkozója, aztán kaptam egy kemény macska-egér harcot játszó párt és aminek a végén mindenki boldog befejezéssel távozott.

Hát, itt, ahogy elkezdtem a könyvet, sorra jöttek a pofáraesések. De keményen. Ez a könyv tényleg egy dark romance, lelki és szexuális zaklatással telítve, egy férfi főhőssel, aki még az én mércéim alapján se lehetett tényleg hős, még akkor sem, ha én kifejezetten szeretem a rosszfiúkat. De ez a rosszfiú messze keményebb, mint az általam olvasott könyvek "rosszfiúi". Aiden King tényleg minden, amitől a lányos anyák félnek, akiktől a lányok maguk is félnek. Még akkor is, ha szinte a tökéletességig jóképű, sármos, gyönyörű és olyan vagyon örököse, ami egy életre garantálja, hogy a legnagyobb luxusban és jólétben éljen az élete végéig.
De ne fussunk ennyire előre.

A történetünk főhőse Elsa, aki kisgyerekként tragikus módon elveszítette a szüleit, így most a nagynénje és a férje nevelik. Mivel Elsa nagyon jó tanuló, a pótszülők pedig jómódúnak mondhatóak, így a lány felvételt nyer a Royal Elit Iskolába, ahová csak az elit gyermekei járnak és ahonnan szinte egyenes út vezet minden jó hírnevű angol főiskolába. Elsának is ez a célja, mármint a Cambridge és úgy gondolja, ha ebbe az iskolába jár, akkor neki is több esélye lesz bejutni a hőn áhított egyetemére. Ám egy dologgal nem számít. Mégpedig Aiden Kinggel. Ő az Elit elitjének az elitje, olyan szülőkkel, kapcsolatokkal és bankszámlával, amelyek szó szerint királlyá emeli az iskolában. A fiú az egyike és vezére a REI "négy lovasának", a négy legjóképűbb és legnagyobb befolyással bíró fiúcsapatának. És Aiden King az első nap kipécézi Elsát, és azzal indít, hogy a fülébe súgja, hogy "tönkreteszlek". Ez pedig egyet jelent azzal, hogy a lánynak az előkövetkező pár éve a periférián telik, mindenki belé törli a cipőjét, kínozzák verbálisan és bántalmazzák fizikálisan is és szó szerint pokollá teszik Elsa, amúgy is problémákkal teli életét. Egyetlen egy barátnője van Kim, aki szintén az "alantasok" közé tartozik, így a két lány hamar egymásra talál, véd és dacszövetséget kötnek.
Ám az utolsó év elején fordul a kocka és Aiden kiemelt figyelmet kezd szentelni Elsának, ami nemhogy megkönnyítené, hanem még tovább nehezíti a lány végzős évét. A fiú tökéletesen tisztában van azzal, hogyan lehet egy olyan lányt a vonzereje alá vonni, akinek szinte semmi ismerete nincs a fiúkkal kapcsolatban. Ettől függetlenül Aiden nem a szebbik módot választja, nem udvarol, nem kedves, megértő, figyelmes, hanem durva, zsarnok, és a verbális és szexuális abuzálás sem áll tőle távol. Elsa, pedig akinek soha nem volt semmilyen kapcsolata a másik nemmel, retteg és fél, de a fiú így is feléleszti benne a nőt, aki végül nem képes ellenállni Aidennek és megadja magát mind testileg, mind lelkileg.
Na ezek a részek voltak azok, amelyek szerintem a gyengébb lelkületű olvasókban ki fogják verni a biztosítékot, és bevallom, nálam is voltak részek, ahol annyira ideges lettem Aiden viselkedésétől, hogy legszívesebben befejeztem volna az olvasást ott és azonnal. Igen, a legtöbb író úgy írja meg a rosszfiúk karakterét, hogy azok inkább tessék-lássék rosszfiúk, épp, hogy betekintést engednek a sötét oldalba, de általában pár kisebb félresiklás után kenyérre lehet őket kenni és ők lesznek a legjobb barátok/ szeretők / férjek / családapák. Pedig a valóság ezzel legtöbbször köszönőviszonyban sincsen.

"Aiden King egy sötét szarházi."

Forrás
Rina Kent viszont megalkotta Aiden Kinget. A ROSSZFIÚT. Akit az egyik pillanatban minden létező módon képes lettem volna megkínozni és kivégezni, elsöpörni a Föld felszínéről azért, amit szerencsétlen Elsával tett, majd, amikor már a mélyponton voltam vele kapcsolatban, akkor kaptam pár olyan jelenetet, ahol én is kb ugyanúgy odavoltam érte, mint Elsa. A srác tényleg a két véglet. Akit egyszerre utálsz és nem tudsz tőle szabadulni, bemászik a bőröd alá és onnan szadíz tovább - de úgy, hogy vagy meg akarod Te is kapni azonnal vagy.. marad a hideg zuhany :D.

Elsa pedig... Hát ő szegényem nagyon az ág is húzza karakter lett. A szülei meghaltak, ő volt az egyetlen túlélő, rettenetes rémálmok gyötrik, de a pszichiátere úgy eltemettette benne a történteket, hogy csak a nagy kérdőjelek maradtak benne. Volt egy szívműtéte is, rettentően oda kell figyelnie magára, hogy mit csinál, mit étkezik, de persze ő is élné a fiatalok elég nyüzsgő életét. Ha Aiden hagyná. De nem hagyja. Elsa próbál vele szembeszállni, de ő túl kispályás a fiúhoz, rendre alulmarad. Egy idő után már szó szerint én mondtam volna neki, hogy vagy ossza meg ezeket a borzalmakat valakivel (akár a barátnőjével, akár a nagynénjével, vagy bárkivel), mert biztosan tudna valaki segíteni rajta (még úgy is, hogy a fiú megzsarolja, hogy mindenkit tönkretesz, akinek elmondja, hogy mi folyik köztük) vagy pedig ne ellenkezzen folyamatosan, mert csak ő jár rosszul.

Kettőjük kapcsolata pedig... inkább toxikusnak, mint romantikusnak mondanám. Én értem, hogy a fiú akarja a lányt, mindenáron és csak magának és senki még csak rá se nézzen, de ez a szint számomra már beteges. Nagyon beteges. Még akkor is, ha a lány olyan gyönyörben részesül mellette, amire gondolni se mer (nem mintha lett volna bármi összehasonlítási alapja... ). De az biztos, hogy forr köztük a kémia és olyan elemi erejű a szenvedélyük, hogy az szinte minden elsöpör.
Persze nemcsak erről a "kicsit" beteges kapcsolatról szól a regény, hiszen rengeteg rejtély lengi körül a fő és mellékszereplőket is, rengeteg a megválaszolandó kérdés, amelyekre (még, mivel ez egy sorozat) nem kapunk választ. Ahogyan Aiden, úgy Kim, a legjobb barátnő is titkokat rejteget, sőt valószínűleg Elsa múltja sem hófehér. Ezek kiderítése mind-mind a további részeket igénylik és valószínűleg befolyással vannak mindenre, ami a jelenben és persze majd a jövőben történni fog.
Persze az írónő nem várta meg, hogy az olvasók ezen gondolkodjanak és "esetleg" folytassák a sorozatot, hiszen a végén egy olyan függővéget dobott be, amivel azonnal és rögtön, sőt már tegnap is késő lett volna, ha a kezemben van a folytatás. Szóval akármennyire is beteges ez a történet, akármennyire is deviáns, dark romance, én is a függője lettem és azonnal akarom folytatni.

Összességében azoknak ajánlom ezt a sorozatkezdést, akik tisztában vannak a dark romance, a devinás kifejezésekkel és bírja a gyomruk az ilyen "kissé" beteges kapcsolatokat. Persze azoknak is, akik szeretik a new adult regényeket - bár ők általában már eléggé edzettek az ilyen és ehhez hasonló  kapcsolatokhoz, hiszen a new adult regények nagy része gyakran hasonló témákat boncolgat. Én sokszor táncoltam késélen, az azonnal abbahagyom az olvasást és a "csak még egy oldalt, még egy oldalt és még egy oldalt olvasok, aztán megyek lefeküdni" között, de ezzel a függővéggel biztosra veszem, hogy folytatni fogom Aiden és Elsa egyáltalán nem hétköznapi történetét.

Borító: Gyönyörű, csodálatos, engem azonnal levett a lábamról

Kedvenc karakter: Cole. Az egyetlen normális tagja a "Négy Lovasnak". Szívesen olvasnék róla egy spin-offot.

Szárnyalás: a tényleg romantikus részek

Mélyrepülés: Aiden verbális és szexuális zaklatása

Érzelmi mérce: ideges voltam és mérhetetlenül dühös az olvasás nagy részében. Persze nem feledkezhetek meg a + 18 karikás jelentekről sem, amiből van / lesz bőven

Értékelés: 





2023. október 7., szombat

Penelope Douglas: Punk 57

Könyvmolyképző Kiadó 2023.
336 oldal
Fordította: Szabó Csilla
Goodreads: 3,79
Besorolás: YA, erotikus, bullying, realista, romantikus

Tökéletesen ​illettünk egymáshoz. Amíg nem találkoztunk.
MISHA • Ötödikben a tanárunk levelezőtársakat keresett nekünk egy másik suliból. A nevem miatt lánynak hittek ott, és egy Ryen nevű diákkal párosítottak össze. Az én tanárom azt hitte, Ryen fiú, ezért beleegyezett. Nem tartott sokáig, hogy rájöjjünk a hibára. Aztán egyszer csak már mindenen vitatkoztunk Ryennel. Melyik a legjobb pizza? Android vagy iPhone? Eminem a világ legjobb rappere, vagy sem?
És ez csak a kezdet volt. A következő hét évben ezek voltunk mi. A levelei mindig fekete papíron, ezüst tintával írva érkeznek. Néha hetente egy, néha egy nap alatt három, de szükségem van rájuk. Ő az egyetlen, aki motivál, megnyugtat, aki elfogad úgy, ahogy vagyok.
Csak három szabályunk van. Semmi közösségi média, nincs telefonálás, nincsenek képek. Jó ez így, ahogy van. Minek rontsuk el? Egészen addig, amíg szembe nem jön velem egy kép online. Egy lányról. A neve Ryen. A Gallo’s a kedvenc pizzériája, és imádja az iPhone-ját. Véletlen?
Basszus! Találkoznom kell vele! De arra nem számítottam, hogy utálni fogom, amit találok.
RYEN • Már három hónapja nem ír. Valami baj van. Talán meghalt? Vagy lecsukták? Mishát ismerve egyik sem kizárt. Nélküle megőrülök. Kell, hogy valaki meghallgasson. Az én hibám. El kellett volna kérnem a számát, vagy legalább egy képet róla. Lehet, hogy örökre eltűnt. De lehet, hogy itt van az orrom előtt, és nem is tudok róla.


Saját tévedésem áldozata lettem, hihetetlenül banális, de én egy Penelope Ward könyvet akartam olvasni, csak összekevertem a szerzőket. Azért is baj ez, mert kifejezetten utáltam a szerző Szívatás című regényét, amely romantizálta a bullyinget, a bántalmazó főhősből ideált csinált. Az a könyv egy nagyon nagy nem volt a részemről. Mikor ebbe beleolvastam, úgy döntöttem, adok neki egy esélyt, mert a téma még mindig időszerű és fontos.
Tulajdonképpen az alapötlet nagyon megtetszett, miszerint a két főszereplő személyesen nem ismeri egymást egy jó darabig, egy iskolai levelezős feladat miatt kerülnek kapcsolatba. Hiába ér véget a projekt, nekik annyira megtetszik egymás ilyen jellegű megismerése, hogy évekig folytatják a levelezést,  mindkettejüknek nagyon sokat jelent ez a különleges kapcsolat. A leveleikben lehetnek egészen őszinték, a legszemélyesebb titkaikat is elárulhatják, nem fenyegeti őket leleplezés, hiszen megállapodtak, hogy nem keresik személyesen a másikat. Csakhogy az élet produkál olyan változásokat, amikor nagy szükség van az ember legjobb barátjára. Ryen a női főszereplő, aki kisiskolás kora óta küzd az elvárásokkal, folyton mellőzöttnek érezte magát, és vágyott a menők közé tartozni. Ennek érdekében még a saját magához hasonló "láthatatlan" barátnőjétől is megszabadult, hogy aztán csatlakozzon a népszerű lányokhoz. Az évek során ez azzal járt, hogy ő maga is bántalmazó lett, mert menő dolog piszkálni a gyengébbet, kifigurázni az átlagtól eltérőket. Közben belülről bántja ez, igazából nem ilyen akar lenni, és csakis a leveleiben mondhatja ki, amit valójában gondol, tehát a levelezőpartnere egyáltalán nem sejti, hogy az iskolában milyen szerepet alakít. Nem csoda, hogy alig várja a középiskola végét, mert az egyetemen majd végre önmaga lehet. Misha zenész, dalszerző, aki nagyon sokat köszönhet Ryen barátságának, hiszen a lány különleges mondatai, szavai gyakran megihletik őt a szövegírásban. Aztán történik egy családi tragédia, és Misha teljesen magába fordul. Három hónapon át nem válaszol a lány leveleire, aztán úgy hozza a sors, hogy átjelentkezik az ő iskolájába, mert ki akar deríteni egy-két dolgot a testvérével kapcsolatban. Ryen persze nem tudja, hogy ki ő, Misha álnéven lesz ott az új tanuló, és meglehetősen ledöbben, hogy a lány egyáltalán nem olyan, mint amit elképzelt róla.
Nagyon szuper történet lehetett volna ebből, szépen ível, ahogy a sok hazugság és félrevezetés után összejön ez a két fiatal, persze idővel kiderül egymás felé is, hogy kik ők valójában, de addig is tényleg tetszett olvasóként, hogy én a háttérben tudom az igazság nagy részét. Tetszettek a helyszínek is, az elhagyott vidámpark főleg. Jó volt a történetvezetésben az a folyamat, ahogy Ryenben tudatosul, hogy ő egy zaklató, és akar is ez ellen tenni. Tetszett, amit kitalált, nagyon a helyén voltak azok a bizonyos titkos cselekedetei. Mishával kapcsolatban már árnyaltabb volt a háttértörténet, de tulajdonképpen részben őt is meg tudtam érteni, mit miért tett. Csak kettejük interakciói ne lettek volna ennyire borzalmasak. Viszont a zene és a dalszövegek fontosságát kiválóan építette be a történetbe a szerző. 
Más fontos dolgokat viszont nagyon elcseszett Penelope, fogalmam sincs miért alakította így a részleteket, de ezek olyan módon elrontották az olvasásélményt, ami nálam lepontozáshoz vezetett. Ebben a regényben a lányok úgy vannak beállítva és úgy is kezelik őket, mintha a srácok szexuális játékszerei lennének, sőt ezt ők tulajdonképpen el is fogadják, ez már csak így van, ezt kell megszokni.... A szerző lemaradt arról, hogy esetleg ki is állhatnának magukért, úgy is gondolkodhatnának, mint egy normális ember, még csak feminizmus sem kell hozzá. A lányok között nem találtam egy normális baráti kapcsolatot, folyton hazudnak egymás szemébe, jóformán gyűlölik egymást. Ryen egy zaklató, és Misha utálja őt ezért, ugyanakkor ő maga is zaklató lesz, amikor zaklatni kezdi a zsarnokokat. Vagy ez így rendben van? Ne már. De térjünk rá a romantikára. Ez a regény minden, csak nem igazán romantikus. Nekem ilyen romantika nem kéne, akkor sem, ha Misha lenne az utolsó pasi a földön. Számtalanszor megsérti a lányt, de aljadék módon, már bocsánat, de szerintem a szerelemnek a kölcsönös tiszteleten (is) kellene alapulnia. Az ollós jelenet egy életre traumát okozott nekem. Amúgy itt szinte az összes pasi elvár a lányoktól egy beleegyező viselkedést, ha nemet mond, akkor ribanc. Mi van? Azt hiszem a szerzőnek rengeteg alkalma lett volna finomítani ezeken a dolgokon, de nem, ez az egész stílus úgy jelenik meg, mintha ez lenne a menő, követendő példa, ám ez már 2016-ban sem volt az. Utoljára hagytam, pedig a legdurvább a regényben, a szex ábrázolása. Itt a 17-18 évesek úgy szexelnek, mintha a szürke 50 árnyalatát tanulták volna be, lépten nyomon gyakorolva, otthon az anyukája melletti szobában vagy szinte nyilvánosan egy parkoló autóban a tömeg közepén. Olyan szintű szexuális kalandozások vannak a regényben, mint egy felnőtt erotikus történetben, abszolút grafikus leírásokkal, amivel egy olyan regényben nem is lenne problémám. Komolyan Penelope, ezt tartod valóságosnak, vagy követendőnek? Mindenesetre az eladott példányszámot megdobja.
Az a probléma ezzel az egésszel, hogy ezt a könyvet ugyan rubin pöttyösbe sorolta a kiadó, de ez egy középiskolás sztori, a young adult korosztály fogja olvasni és "tanulni" belőle. A történet nagyrészt rendben van, de emiatt a körítés miatt nagyot csalódtam. Több regénnyel biztosan nem próbálkozom a szerzőtől. A könyv olvasásának lehetőségét köszönöm a kiadónak.   
Kép: Pinterest

Borító:  A borító tetszik. 
 
Kedvenc karakter: -

Szárnyalás: Nem tudok ilyet felmutatni.

Mélyrepülés:  "– Te ribanc – suttogja. – Te gyökér."

Érzéki mérce: Kifejezetten erotikus témájú, "felnőtt" könyvekbe illő jelenetekkel találkozhatsz egy középiskolás regényben.

Értékelés:





2017. június 20., kedd

Leila Sales - This Song Will Save Your Life - Éld az életed!


A Könyvhétre érkezett a Menő Könyvek jóvoltából Leila Sales különleges regénye, a This Song Will Save Your Life - Éld az életed!, ami már tízezreket hódított meg világszerte.
A különleges stílusban megírt egyedi ifjúsági regényről a blogturné csapata meséli el a véleményét. Tarts velünk, és nyerhetsz is egy példányt a könyvből a Menő Könyvek felajánlásában.

Menő könyvek 2017.
264 oldal
Fordította: Rácz Kata
Goodreads: 3,95
Besorolás: YA, zene, realista, bullying

Azt hiszitek, hogy olyan könnyű megváltozni.
Azt hiszitek, hogy könnyű,
pedig nem az. Elise Dembowski nem riad vissza a kemény munkától. Sőt, kimondottan élvezi. Kivéve talán azt, amikor az addigi legfontosabb feladatra vállalkozik: népszerű lánnyá akar válni. Csakhogy rettenetesen mellélő, és minden a darabjaira hullik körülötte.
Elise helyzete még rosszabb, mint azelőtt – ha ez egyáltalán lehetséges. Egészen addig, amíg be nem téved egy underground szórakozóhelyre, és ezzel kinyílik előtte egy ajtó egy világba, amelyről azt sem tudta, hogy létezik. Egy olyan világba, ahol úgy tűnik, egy népszerűtlen középiskolásból egyik napról a másikra felkapott DJ válhat. Elise végre megkapja, amire mindig is vágyott: elfogadást, barátságot és talán a szerelmet is. Ám a valóság ismét fenyegetően közbelép.
Leila Sales üdítően eredeti és vicces stílusban mesél az egyéniségről, kapcsolatokról és a zene erejéről, amely közelebb hozza egymáshoz az embereket. 

Teljesen mást kaptam ettől a történettől, mint amit vártam a fülszöveg alapján. Az igaz, hogy méltán nagy szerepe van a zenének, de számomra ez sokkal inkább Elise útkereséséről szól, arról, mit kéne tennie, hogy ne kívülállóként élje meg a sulis éveit. Ez a lány nagyon értelmes, intelligens, magasan teljesít, és a tehetsége miatt gyakran lesz a társai céltáblája. Akik egy kicsit is ismernek, tudják, hogy mennyire utálom az iskolai zaklatást, és ahol tudom, felemelem a szavam ellene. Azt gondolom, hogy ez a történet is sokakat ráébreszt majd, hogy mennyire nincsenek egyedül a problémáikkal.
Elise-nek nincsenek igazi barátai, nincs társasági élete, és arra a szörnyű következtetésre jut, hogy mindez azért lehet, mert nem népszerű. Mindent bevet, hogy rájöjjön a népszerűség titkára, tanulmányozza a menő lányokat, jegyzetel a celebekről, megfigyeli a ruházatukat, és leszűrve az eredményeket, azt gondolja, egy új ruhatárral, új viselkedéssel  máris bekerül a népszerűek közé. Ennek persze rossz vége lesz, kinevetik, és Elise még mélyebbre süllyed az önértékelésében, olyannyira, hogy kicsit megnyisszantja a karját. Ez csak egy "figyelemfelhívás", ezzel takarózik, ezt magyarázzák a szülők is maguknak. Eltelik néhány hét mire újra iskolába járhat, ahol semmi sem változik, Elise viszont felvesz egy új szokást, éjjelente, amikor mindenki alszik, kijár sétálni az üres utcákra, és gondolkodik, válaszokat keres. Egy ilyen séta alkalmával megismerkedik két lánnyal, akik beviszik magukkal a közeli Start nevű éjjeli szórakozóhelyre, ahol főleg egyetemisták szórakoznak egy fiatal DJ különlegesen válogatott dalaira. Úgy tűnik hirtelen valóra válik az álma, új barátai lettek és Char, a DJ srác felajánlja, hogy megtanítja a dalok keverésére, látja rajta a zene iránti igényességet.
Persze, hogy bajok lesznek az éjszakai kiruccanásokból, a lopott órákból, és egy blog is felkerül a netre, amit állítólag Elise ír és tele van rosszindulatú és öngyilkos hajlamú tartalommal. A lánynak továbbra sincs könnyű dolga, nem mindenki az, akinek látszik,  a szülőkkel is összebalhézik, szóval káosz alakul ki körülötte.

Szívszorítóan őszinte leírást kapunk ettől a lánytól az őt ért kirekesztésről, zaklatásokról, és ezeknek a következményeiről, ami belülről emészti őt. Végig követhetjük azokon a pontokon, amik egy irányba vezetnek, valamiféle segélykiáltás felé. Sajnálom, és nem is értem, hogy a szülők miért nem tettek valamit korábban, vagy miért nem vettek észre bizonyos jeleket. Én minden egyes nap megbeszélem a lányommal, hogy mi történt az iskolában, egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy ne mondaná el, ha valaki bántaná. Elise szülei elváltak, de egy városban élnek és beosztották, melyik nap kinél van a gyerek, de ez sem menti fel őket. Az anyja elintézte azzal, hogy irigyek az eszére a többiek. Oké, de hogy évekig egy barátja se legyen? Hogy nem vesznek ilyesmit észre, hogy valami nagyobb baj van azzal a gyerekkel?
Ami kiemelkedően elismerésre méltó a regényben, az a karakteralkotás, minden egyes szereplőt valósnak láttam, a fekete kidobóembertől az igazgatóhelyettesig. Talán Char karaktere volt az, aki nem tetszett, de ő ilyennek volt megírva... Túl nagy volt  a korkülönbség közöttük, örültem neki, hogy nem megy át a történet egy nyálas egymásra találásba, hogy hű de tehetséges vagy, majd én felkarollak és ellovagolunk a naplementébe, miközben mixeljük a számokat. Char egy pasiból való pasi volt, határozatlan érzelmekkel. 
A szereplők hangja  remekül eltalált, mintha magad is a történet részese lennél, ott vagy a helyszíneken. Elise narrációján és a párbeszédeken keresztül pontosan átjönnek az érzelmek, amit a szerző át akar adni az olvasónak. Nem arról szól a történet, hogy egy lány miképp válik népszerű lemezlovassá, hanem hogy elfogadja önmagát, ezáltal megtalálja a saját hangját, stílusát és megtalálja az utat azokhoz, akik körülveszik és szeretik őt.
Minden korosztálynak ajánlom ezt a történetet, azoknak, akik átélték már a klikkesedés bosszúságát, akik utálják az iskolai zaklatást, de azoknak is, akik szívesen elmerülnek egy olyan regényben, ami telis tele van jobbnál jobb zenei utalásokkal. A YouTube-on több összeállítás is rendelkezésre áll azoknak, akik az olvasás alatt szívesen meghallgatnák az említett dalokat. Lentebb egy példát is mutatok, nekem ez a kedvencem a könyv zenéi közül!

Borító: Eredeti, nagyon tetszik!
 
Kedvenc karakter: Elise, Mel

Szárnyalás: A könyv végén megtalálható a teljes lista a megemlített dalokról.

Mélyrepülés:  Elise mostohaapja egy tahóként viselkedett egy bizonyos ponton.

Érzéki mérce: Szinte már jelentéktelen a szerelmi szál, nem erről szól a történet.

Értékelés:



Blogturné extra:  Kedvencem a könyvben említett zenék közül:



Játék:
A könyv hősnője, Elise mindig is imádta a zenét, így nem is meglepő, hogy DJ-nek állt. A mostani játékunkból kiderül, hogy ti mennyire ismeritek a dalokat.
A játék során megmutatunk pár olyan dalt, amit az írónő is ajánl, nektek pedig a feladatotok, hogy beírjátok a Rafflecopter dobozba a dalszöveg alapján, hogy mely dalokról van szó.
Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésre válaszolni az általunk megküldött értesítő e-mailre. Sok szerencsét!

Fold it, fold it, fold it, fold it
Fold it, fold it, fold it, fold it

Girlfriend, oh your girlfriend is drifting away
Past and present 1855-1901
Watch them built up a material tower
Think it’s not gonna stay anyway
I think it’s overrated
For a minute thought I couldn’t tell how to fall out


a Rafflecopter giveaway

Állomáslista:

06.14. - Könyvvilág
06.16. - Dreamworld
06.18. - Deszy könyvajánlója
06.20. - Kelly és Lupi olvas
06.22. - CBooks
06.24. - Sorok Között

2016. június 6., hétfő

Sarah Bannan: Súlytalanul


Sarah Bannan regénye sok fontos témát jár körbe. A Súlytalanul főszereplői mind középiskolások, ahol a zaklatás, a másiknak való megfelelés, a beilleszkedés, és a kamaszkori bizonytalanságok sokszor előfordulnak. A Súlytalanul a maga durva valójával megmutatja, hogy milyen kemény is lehet az iskolai közeg. A Ciceró által megjelentetett könyv úgy meséli el Carolyn Lessing történetét, hogy felnyitja mindenkinek a szemét, aki a olvassa ezt a történetet.
A Blogturné Klub 5 bloggere is végigjárta Carolyn útját, és mesélt nektek Sarah Bannen könyvéről. Tarts velünk te is, mert a turné végén lehetőség van megnyerni a könyvet.

Ciceró, 2016
320 oldal
Fordította: Heinisch Mónika
Goodreads: 3,72
Besorolás: YA, realista

Carolyn Lessing érkezése előtt nem sok minden történt az alabamai Adamsville-ben. Az emberek minden héten a futballcsapatuk győzelméért imádkoztak a vacsoraasztalnál és az iskolai gyűléseken. A legszexisebb Adams Gimis lányok listája évente frissült a szavazatok alapján, és a hatalmi viszonyok is annak megfelelően alakultak. A diákok az íratlan szabályok fényében élték mindennapjaikat, ügyelve például arra, hogy pomponlányok nem lógnak együtt az úszókkal, végzősök nem randiznak elsősökkel. Mindez törvényszerű volt addig, amíg be nem toppant az új lány.
Carolynról csak annyi derült ki a közösségi médiából, hogy New Jerseyből költözött át, és 1075 barátja van. A tengerpartokon készült fotókon olyan gyönyörűen festett a fiúbarátaival együtt, mint az Abercrombie cég modelljei. A való életben azonban jóval több volt ennél. Tökéletes.
A SÚLYTALANUL visszaránt minket a sötéten gomolygó kamaszkorba, amelyről Sarah Bannan riasztó, de hiteles képest fest első regényében.


Nem könnyű erről a regényről írni. A fülszöveget elolvasva azonnal lecsaptam rá, hiszen valamiért a mai napig az amerikai kisvárosi élet, az amerikai középiskolások és persze a végzősök hatalmas vonzerő a számomra.
Ez a történet pedig egy ilyen kisvárosban játszódik. Az összes lakó ismeri egymást, végtelenül vallásosak (még a tinédzserek is, ami számomra teljesen megdöbbentő volt), nem történik semmi különleges. Évről évre ugyanazok a programok mennek, előre lehet borítékolni, hogy ki lesz a bálkirálynő, az iskolában pedig mindig újra és újra ugyanazok a klikkek alakulnak ki.
Az egyik évben azonban érkezik egy "külsős", Carolyn, aki azonnal felbolygatja ezt a kis közösséget, hiszen gyönyörű, okos, szinte mindenhez ért és rettenetesen menő cuccai vannak. Mindenki vele akar barátkozni, még a menő lányok is; a fiúk is sorban állnak érte. Ő az a lány, akit mindenki utánozni akar. Az élet szép és tökéletes, egészen addig, ameddig össze nem jön az egyik menő lány pasijával, Shane-nel és ez egy olyan lavinát indít el, amiből mindannyian érezzük, hogy Carolyn ebből csak rosszul jöhet ki. Bár a pompomlányok harcolnak egymással is a hírnévért, de ha kívülálló "piszkít" közéjük, akkor összefogva, szinte egyként lépnek fel ellene.
Imádtam a könyvet, az írásmódot és azt a megközelítést, amit az írónő választott. Nem Carolyn mesélt, nem is az írónő E/3-ban, hanem egy számunkra (végig) ismeretlen lány tette ezt meg, akinek még a nevét se tudtuk meg (vagy legalábbis én nem emlékszem rá, annyira nem volt ez fontos). Ez a lány a barátnőivel meséli el a történetet, abszolút - vagy legalábbis majdnem - kívülállóként. Kicsit úgy éreztem, mintha ők lennének a város és a lakosok lelkiismerete, hiszen a történet nagy részében mentegetőzik és bevallja, hogy mi mindent csinálhattak volna másképpen.
Ami érdekes, hogy egy szereplő se került közel hozzám. A "mi" névtelen csoportja annyira tényszerűen mesélt, hogy bár érdekes volt, lekötött, alig tudtam letenni a könyvet, de mégis, érzelmi kötődésem nem alakult ki egyik szereplő iránt sem. Valahogy én is a páholyban ülve néztem az eseményeket, de azért persze nagyon izgultam, hogy mi lesz a végkifejlet:).
Carolyn a "főszereplő" számomra túlontúl is tökéletes volt. Ilyen a világon nincs - gyönyörű, menő, mindenben topon teljesít, legyen az matek vagy angol irodalom, legyen az sport vagy bármi más. Mindemellett mégis sérült, apró jelekből látni, hogy eme gyönyörű külső alatt azért valami nagyon nincs rendben. Épp ezért nem éreztem azt, hogy csakis az a pár személy, aki elkövette azt, amit (jó, kicsit most rejtélyes voltam, de nem akarom ellőni a regény poénját) az egyedüli felelős azért, ami történt. Ebben a kisváros is éppoly hibás volt: a családok, akik mindent tudnak a másikről, akik egyeseknek bármit elnéznek, másokat pedig a legapróbb hibákért is meghurcolnak.
És persze Carolyn édesanyját sem emlegetik sehol, pedig egy szülő felelőssége éppolyan nagy lehetne. Főleg, mert Carolyn hátteréről nem sokat tudunk meg, nem tudjuk, hogy mi történhetett vele mielőtt ideköltöztek...
Természetesen nem szabad a srácok felelősségét elmismásolni, de azt kijelenteni, hogy csak ők voltak a bűnösök.. azért ez picit meredek lenne.
Mi pedig oldalról oldalra, fejezetről fejezetre haladunk előre és végig érezni, hogy valami nagyon nem jó fog történni, csak azt nem tudjuk, hogy mikor. És amikor eljutunk a történet csúcspontjáig, az mégis mellbevágó lesz. Utána pedig hiába keressük, várjuk a megoldást, az valahogy nem nagyon akar megérkezni. Az írónő sok mindent elárul, de valahogy mégis úgy, hogy az ember a könyv letétele után még sokáig gondolkozzon a történteken, vajon ő hol állt volna, melyik oldalon, vajon lett-e volna mersze beavatkozni, ésatöbbi-ésatöbbi.

Összességében egy érdekes, de elég megrázó regényt olvashattam, amit szívemből ajánlok fiúknak és lányoknak is. Fiúknak talán picit lassú lesz a történet, talán kevésbé akciódús, de én akkor is szeretném, ha ezt minél többen elolvasnák (és igen, tudom, hogy mi Európában élünk, ez a történet pedig az USA-ban játszódik), mert véleményem szerint az alapprobléma mindenhol ugyanaz, legyünk akár Európában, Afrikában, Ázsiában vagy Amerikában.
És természetesen a szülőknek is ajánlom olvasásra. Ha csak két szülővel több olvassa el és figyel oda a jelekre, akkor a valóságban talán kettővel kevesebb ilyen esemény történik meg.
Borító: Gyönyörű ez a kislány, jó ránézni. De a főszereplő lány 16 éves, ez a kislány meg (számomra) maximum 12... Úgyhogy amennyire tetszik a borító, annyira félrevezető is...

Kedvenc karakter: -
Szárnyalás: -
Mélyrepülés: az egész kisváros viselkedése
Érzelmi mérce: én leginkább idegeskedtem rajta és legszívesebben odamentem volna, hogy közbeavatkozzak
Értékelés:

Nyereményjáték:
A Súlytalanul könyv borítóján egy fiatal és kifejező tekintetű női alak kap főszerepet, akiről a könyv története is szól. Mi most olyan borítókat hoztunk el nektek a Ciceró Kiadótól, ahol szintén a női arcok kapják a főszerepet. A te feladatod az lesz, hogy felismerd az eltorzított borítókat a blogokon, és a Rafflecopter dobozba a könyv címét beírd.

Ha minden turné állomáson helyesen válaszolsz neked is esélyed van megnyerni a Ciceró Kiadó által felajánlott 3 könyv egyikét! Játékra fel!  


A blogturné további állomásai: 
Június 1 - Zakkant olvas
Június 3 - Deszy könyvajánlója
Június 6 - Kelly Lupi olvas
Június 7 - Dreamworld
Június 8 - Sorok között  

2016. június 4., szombat

Jamie McGuire: Varázslatos szerelem - Véletlen szerelem #3

A Maxim Könyvkiadó jóvoltából megjelenik a Véletlen szerelem trilógia harmadik, befejező kötete Varázslatos szerelem címmel!
Erin és Weston különböző fősulira mennek, vajon túléli a szerelmük ezt a változást? Erin vér szerinti szülei aggódnak érte,  esetleg örökre elveszítik a lányt?  A két fiatal szerelmi története a végéhez érkezett, most végre választ kapunk a kérdéseinkre.
Ha te is kíváncsi vagy, tarts velünk a hat állomásos blogturnén a játék során megnyerheted a három nyereménykönyv egyikét a kiadó felajánlásában!

Maxim Könyvkiadó 2016. június 09. Dream válogatás
216 oldal
Fordította: Béresi Csilla
Goodreads: 3,98
Besorolás: YA, realista, romantikus

Légy óvatos azzal, mit is kívánsz! Lehet, hogy minden valóra válik…
Most, hogy Erin megtudta az igazságot a lányokról, akik kiközösítették, és a fiúról, akit szeret, úgy érzi, az érettségi előtti idő egyre gyorsabban fogy. Amíg egykor még a nyári szünet előtti napokat számolták vissza, most már ténylegesen az utolsó napjaikat töltik Blackwellben. Szülei, Sam és Julianne attól félnek, hogy most, hogy végre megtalálták Erint, mégis el kell engedniük őt, a feszültség pedig csak egyre nő azóta, hogy Erin rájött, ki is ő valójában.
Weston egyre rosszabbul érzi magát, ahogyan telnek a nyári napok, hiszen a lány, akit gyerekkora óta szeret, más főiskolára megy, mint ő. A legnagyobb félelme, hogy ez azt jelenti, elválnak útjaik. Miközben próbálja a legjobbat kihozni a maradék időből, és elérni, hogy minden maradandó emlékük legyen, folyamatosan kétségek között őrlődik. Rájön, hogy a remény olyan, mint a folyós homok: minél jobban szenved ő, annál gyorsabban süllyed Erin.

A bejegyzés spoileres lehet azok számára, akik nem olvasták a sorozat előző részeit!

Az előző részek alapján nagyjából tudtam mire számíthatok Jamie McGuire kisregény sorozatának befejező részében, és nagyjából be is igazolódott a teóriám.
Mivel főszereplőink végzősök, közeledik az érettségi és a végzős bál, természetesen mindenki ezt várja a legjobban, hiszen ez az amerikai középsulisok életének csúcseseménye, egész életre meghatározó élmény lehet. (főleg azok az események, amik a bál után történnek) Erin persze  az előzményekből kifolyólag tart a báltól, a tüske benne maradt, de a lehetőségekhez képest mindent megtesz, hogy túllendüljön a múlt eseményein. A bálon meg is történik a "bonyodalom", Brady  rájuk támad a régi sérelmek miatt, összeverekednek Westonnal, mindkettejüket kiutasítják és hazaküldik, így Erin is távozni kényszerül a partnere oldalán. Innentől kezdve a történet egyik cselekményszála ismét a bullying téma körül zajlik, és ez a korábbiak alapján nem meglepő. Az egész sorozat egyik mondanivalója tulajdonképpen ez, felhívni a figyelmet az iskolai zaklatásra, melyben az írónőnek is része volt, mint szenvedő alany.
Jamie persze nem hagyta az olvasókat humor nélkül ebben a részben sem, például az összefestékezős jelenet aranyosra sikerült, szegény tanárnő helyében nem lettem volna, ennyi bolond végzős gyerekkel. Természetesen Weston kezdte itt is a balhét.
Erin ebben a részben is bizonyította nekem, hogy előkelő helye van a bátor és talpraesett hősnők rangsorában, továbbra is kiállt a saját elképzelései mellett. Nagy öröm volt olvasni, hogy volt benne erő, hogy felkeresse Ginát, és végre elbeszélgessenek, ennek meg kellett történnie, és ez a jelenet nagyon jól sikerült. Fejlődött a kapcsolata a vér szerinti szüleivel is, akiket csókoltatok, messze az egyik legjobb szülőpáros akiről manapság olvastam.
Nos, akkor vegyük sorra a másik cselekményszálat, mely Erin és Weston szerelmetes kapcsolata lenne. Már a második résznél is írtam, hogy Wes nem a szívem csücske, de mindenképp akartam adni neki egy új esélyt, mert szinte minden esetben megérdemelnek a pasik egy második esélyt. Nem kellett volna. Ez a fiú egy hisztis 3 éves szintjén gondolkodott a szerelmükről. Ugyebár más-más főiskolára vették fel őket, ezért tiszta sor, hogy ősztől nem fognak napi szinten találkozni. Weston ezt nem tudta tudomásul venni, és minden lehető tisztességes és tisztességtelen eszközzel megpróbálta rávenni Erint, hogy közelebbi fősulit válasszon, holott tudta, hogy a lányt álmai főiskolájára vették fel, ösztöndíjjal, amit máshol nem kapna meg hirtelenjében, és ahogy ismerjük, tudhatjuk, hogy nem akar a szülei terhére lenni. Ahogy telnek a napok és közeledik a nyár vége, Weston egyre idegesebb és kétségbeesettebb. 
Van nem kevés megszállottság ebben a szerelemben, és ez engem kicsit Travis karakterére emlékeztetett, de csak egy kicsit, jézusom, inkább visszaszívom, nem hasonlíthatók össze!
Nem értem az írónő miért írta Weston karakterét asztmás betegséggel küzdő fiatalnak. Fiúk között gyerekkorban ez gyakori, de ennyi idősen már ki szokták nőni. Nem értem, miért akarja a szerző  gyengébbnek feltüntetni, holott nagyon nem akar annak látszani. Persze ez adta a nagy drámát az előző részben, de itt már csak tölteléknek éreztem, meg lelkiismeret furdalást keltő oknak Erinnél.
Fentebbi okok miatt egyre több a veszekedés, borítékolható a szakítás, és hogy végül hova vezet ez a huza-vona, azt megtudjátok, ha elolvassátok a könyvet.
Összességében a sorozat  kellemes kikapcsolódást nyújt például a nyári strandolás során, ahová nem akarsz egy féltégla nagyságú könyvet kivinni. Westont időnként meg akarod majd ütögetni egy palacsintasütővel, de ezzel együtt is aranyos a szerelmi szál, bőven vannak romantikus pillanatok. Jamie McGuire rajongóinak különösen ajánlom, annak ellenére, hogy meglehetősen más a stílusa ennek a sorozatnak, mint a nagyon menő Maddox fiúkénak.  

Borító: Gyönyörű.

Kedvenc karakter: Még mindig Erin.

Szárnyalás: Gina-Erin beszélgetés

Mélyrepülés: Hisztis Weston

Érzéki mérce:  A YA korosztály szintjének megfelelő mértékű, sok csókjelenettel.

Értékelés:




Nyereményjáték

Erin és Weston immár főiskolára mennek, mostani játékban ehhez kapcsolódó feladatotok lesz, méghozzá címer alapján kitalálni melyik amerikai felsőoktatási intézmény emblémáját látjátok. Mivel ez nem egy könnyű feladat, segítségül láthatjátok nevének első betűjét és az alapításának éve alapján könnyebb beazonosítani őket.
Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újat sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

Résztvevő blogok

05.31 CBooks
06.01 MFKata gondolatai
06.02 Deszy könyvajánlója
06.03 Insane Life
06.04 Kelly & lupi olvas
06.05 Dreamworld

Rendszeres olvasók