KMK ÚJ KÖNYVEK Katt a képre!!!

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fantasy. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fantasy. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. április 10., csütörtök

Jennifer L. Armentrout: Fall ​of Ruin and Wrath – Harag és rombolás (Ébredés 1.)


A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából  a napokban hazánkban is megjelenik Jennifer L. Armentrout legújabb sorozatának, az Ébredésnek legelső kötete a Fall of Ruin and Wrath - Harag és rombolás címmel. Gyertek velünk egy igazán izgalmas turnéra és ismerjétek meg jobban a történetet! Mi több, ha pedig velünk játszotok, tiétek lehet a könyv egyik példánya!
 
Könyvmolyképző Kiadó 2025 Zafír pöttyös
448 oldal
Fordította: Szabó Csilla
Goodreads: 3,99
Besorolás: high fantasy, erotikus, mágia
 
Lis ​a megérzéseiből merít erőt. Thorne pedig az ő gyönyöréből.
Valamikor réges-régen a világot elpusztították az istenek. Csupán kilenc várost kíméltek meg, amiket most szörnyekkel és elképzelhetetlen veszélyekkel teli vadon választ el egymástól. Minden városban egy-egy őrző uralkodik: nemesvérűek, akik a halandók élvezetéből táplálkoznak.
Calista jóstehetséggel született, és ez a képessége még soha nem hagyta cserben. A lány tudja, hogy az ereje egyszerre értékes és veszélyes ebben a hataloméhes világban, így Archwood bárójának szeretőjeként, rejtőzködve él. A védelemért cserébe hasznos információkkal látja el a férfit.
Amikor a megérzései egy bajba került nemesvérűhöz sodorják, a belső hangja figyelmezteti, de egyben izgalmakat is ígér. Ma örömét leli benne. Egy nap ő lesz a végzete.
A báró kíváncsiságát felkelti a nemesvérű, ő viszont csak Calistára kíváncsi, ezért úgy döntenek, hogy egy ideig a lány nyújt társaságot a férfinak. De a városban lázadók gyülekeznek, a kapuknál lovagok és szörnyek kísértenek, az ágyban pedig egy éhes nemesvérű várja, így Calista biztonsága már nem csak a megérzésein múlik.
A lánynak döntenie kell: az intuícióját kövesse, ami megóvhatja, vagy a szívét, ami a végzetéhez vezeti.
 
Nemrég fejeztem be a Vér és hamu sorozat ötödik részét, amit nagyon szerettem, és ami a FBAA sorozat első részének újramesélése volt, tehát nem volt éles váltás újra elmerülni egy hasonló világban. Rögtön az elején ezt kell kihangsúlyoznom, hogy aki olvasta a FBAA sorozatot, ne lepődjön meg, hogy egy csomó hasonlóságot fog felfedezni. Na de erre térjünk vissza később.
Calista, becenevén Lis, nem ismerte a szüleit, egy árvaházban nevelkedett, majd később a legjobb barátjával, Grady-vel  Archwood bárójának palotájába került, miután megmentette a bárót egy kellemetlenségtől. Claude  báró azonnal észrevette, hogy a lány nem egy hétköznapi pórvérű. Lis ugyanis képes meglátni mások gondolatait, erős megérzései vannak, és időnkét látomásai, mely a jövő részleteit mutatja meg. A báró közel tartja magához, a bizalmasa lett, szüksége van a képességeire, hiszen nagy a jövés menés a palotában, tudnia kell, kiben bízhat. Lis megelégedett ezzel az udvarhölgy szerű státusszal, hiszen az a célja, hogy biztonságban éljen, nem merült még feledésbe a gyerekkorában átélt félelem, élénken emlékszik a nemesvérűek árvaházi látogatására, akik megijesztették, és menekülésre késztették.
Lis élete azonban megváltozik, amikor megment egy nemesvérűt, akit rossz emberek megmérgeztek és fel akartak darabolni az értékes testrészeiért. Kiderül, hogy azok közül való, akikkel már találkozott az árvaházban, bár a férfi nem ismerte fel. A nemesvérű gyógyulásának kulcsa a táplálkozás, és ezt nem valódi ételből, italból szerzi, hanem a partnere gyönyöréből, el is kezdi a terápiát. Miután Claude báró megtudja, hogy a nemesvérű valójában Thorne herceg, a kíséretével a palotába invitálja, és a herceg kérésére rendelkezésére bocsátja a lányt. Persze Lis-nek nem tetszik, hogy tárgyként bánnak vele, bár igazából minden együtt töltött pillanatot élvez, ami a hercegnek is kedvező. Valójában nem véletlenül kerültek a környékre a nemesvérűek, súlyos politikai hatalmi harcok zajlanak a háttérben, ahol az emberek és városok sorsa egy legyintéssel eldőlhet. Közben zajlanak a helyi intrikák is, Lis-nek pedig nincs könnyű dolga, hiszen nem mindenkibe lát bele egyformán, és a belső hangja, a megérzései is mást mondanak, mint amire számít. Aztán egy pillanat alatt elszabadul a pokol.
 
Nagyon erős jelenettel indított a regény a múltból, amikor Lis először találkozott nemesvérűekkel. Jól megjegyezte azt a Lordot, hiszen már akkor érzett valamit, egy jelzést, hogy lesz még dolguk egymással. Engem ez az első jelenet meggyőzött, és egészen a regény harmadáig szinte egyhuzamban olvastam, vittek magukkal az események, mely Thorne újbóli felbukkanásával indult be igazán. A világfelépítés lassan állt össze a fejemben, kezdetben alig-alig kaptam információt, aztán a regény második felében Lis és Thorne beszélgetéseiből kialakult a teljesebb kép. Caelum királyság egy korábbi világ romjaira épült, kilenc tartományból áll, melyek élén hercegek állnak,  Euros király uralma alatt. A világ eredetére különleges a magyarázat, egész elképesztő, de ezt jobb ha minden olvasó maga fedezi fel. Az olvasás során önkéntelenül összehasonlítottam a részleteket és bizony találtam hasonlóságokat a Vér és hamu sorozattal. A Vérerdő és a Táltoserdő például nagyon hasonló. A felbukkanó lények között is van átfedés, ahogy az ősi lények itt is megjelennek más néven. A különleges tőr is szerepelt, amit combra, később lejjebb csatolt a hősnő. Valahol olvastam, hogy össze is fog érni a két történet, bár lehet, hogy ez csak pletyka, de van alapja, ha visszagondolok. Mindenesetre amíg a FBAA végig magával ragadott, ennél a könyvnél a kezdeti lelkesedésem leült, és csak az utolsó 70-80 oldal hozta fel, de az olyannyira, hogy nem tudtam letenni, akkora feszültség alakult ki.
A karakterek személyisége gyökeresen más, de Lis is hordoz bizonyos JLA-hősnői jegyeket, akik ugyebár indulnak az egyszerű emberből, aztán eljutnak valami sokkal bonyolultabb származás felé. Lis sokszor erősnek tűnt, harcosnak, aztán a kelleténél több volt a sértődöttség, nyavalygás, kétségek, majd a végén olyan szintű visszakozás, amit nem vártam tőle, bár a körülmények magyarázzák, mégis megleptek a reakciói.
Nem lehet elmenni a már megszokott kérdés-felelek áradat mellett sem, amit egyébként sem szeretek, bár JLA hozzászoktatott a regényeiben. Megmondom őszintén, egy fél pontnyi levonás biztosan ebből ered, hogy 100x inkább szeretek cselekményből adódó információhoz jutni, mintsem mesélésből. Ráadásul baromi idegesítő volt most a kérdésre kérdéssel felelés, amit újabb kérdés követ, komolyan, mintha idióták beszélgetnének. Ó, és ne hagyjam ki a becézést, ami szintén már egy JLA védjegy. Itt a cicus és a Na'laa lettek Lis becenevei, utóbbit adta Thorne, és különleges a jelentése, több értelmezése is van. A Királylány és a Liessa jutott eszembe, és nem véletlenül.
Thorne egy újabb jóképű hős JLA palettáján, akitől kellően el lehet ájulni. Két méteres fejfájást tud okozni ez a pasas, ugyanakkor kellemes a modora, udvarias, de nem tagadható, hogy morálisan szürke a karaktere, gond nélkül kaszabol le bárkit, vagy tüntet el városokat a föld színéről. Bár most az első részben még nem kifejezetten a romantikus érzelmek vezérlik, de a végére felcsillant a remény, hogy a vágyra kihegyezett kapcsolatból egész más is lehet. Ugyanis a szerző meglépte azt, hogy ebben a regényben ez a faj, akikhez Thorne is tartozik, a társuk élvezetéből táplálkoznak. Micsoda változás ez ahhoz képest, hogy eddig az ellenkezőjéről olvashattunk más regényekben, egy pici csókkal is lelkeket lehetett lopni, hát most egész más a szitu. Viszont így meglehetősen kevés érzelem van jelen, és számomra azt a hatást érte el az erotika, hogy időkitöltőnek érződik, miközben a cselekmény háttérbe szorul. El ne felejtsem említeni, hogy a Lordnak nincs szíve. Ugye erről nem csak nekem ugrott be Nyktos? Viszont hercegünk meglepően őszinte, mármint persze, hogy az, hiszen a nemesvérűek nem tudnak hazudni, de mellette elég közlékeny, nincs különösebb titkolózás,  ami üdítően hatott. Mondjuk Lis ellensúlyozta, mert ő viszont rengeteg dolgot hallgatott el.
A mellékszereplők meglepően jók voltak. Grady a meleg barát mondjuk elég sztereotip, de kellemes karakter. Claude báró eléggé összetett, felületesnek, élvhajhásznak mutatkozik, de szerintem sokkal okosabb, mint aminek tűnik. Igazi meglepi kis bónuszka nekem Bastian lett, Lordunk bajtársa, aki sok viccesen cuki pillanatot hozott a regénybe. Remélem később még többet szerepel.
Mégsem kellett csalódnom összességében, mert bonyolódnak a szálak, és az ármánykodásnak, árulásoknak köszönhetően elérkezik a konfliktus, ami nagyon durva fordulatokat hoz. Véres, kegyetlen jelenetek sora vonul fel a regény végén, és csak arra tudtam gondolni, miért nem volt ilyen ütős az egész regény? Mint az eleje és a vége?
Nem bántam meg, hogy belevágtam a szerző ebbe a sorozatába is, bár kétségtelenül mást kaptam, mint amit vártam. Kevesebb erotikával és több mágiával jobban tetszett volna, de aláírom, hogy vannak, akik épp ezt szeretik, és ez mindenképp változatosságot hoz JLA repertoárjába. A gyilkos függővéget olvasva nem is dönthetnék másképp, nagyon szeretném olvasni a folytatást, bár még a készüléséről sem láttam információt. 
Képek: Pinterest
 
Borító: Tetszik, a regényben is megjelenik ez a kard.
 
Kedvenc karakter Igazán nem került közel hozzám senki (még).
 
Szárnyalás: Az eleje és a vége nagyon ütős.

Mélyrepülés:  -.

Érzéki mérce: Egy új ötleten alapul az erotika, a nemesvérű herceg az élvezetből szerzi az erejét. A társa öröméből... a többit gondoljátok hozzá.

Értékelés: 


 
NYEREMÉNYJÁTÉK 

Mostani nyereményjátékunk ígérjük nem lesz túl bonyolult. Nem kell mást csinálnotok, mint elolvasni a kiadó honlapján közzétett beleolvasót  és válaszolni minden állomáson az ez alapján feltett kérdésekre.  Játékra fel!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉRDÉS:  MI ÉLTETI A  NEMESVÉRŰEKET ?

 
 
További állomások:
04.10 Kelly és Lupi olvas
04.12 Dreamworld
04.14 Insane Life 
 



2025. április 3., csütörtök

Kerri Maniscalco: Kingdom ​of the Feared – Rettegettek királysága (Gonoszok királysága #3)

 


A Rettegettek királysága egy végzetes befejezése Kerri Maniscalco trilógiájának. Emilia és Harag szenvedélyes története a záró akkordjához érkezett - de vajon mindent tudnak egymásról és a múltról? Tudd meg te is! Tartsatok velünk, hiszen a turné végén kisorsolunk a regényből egy példányt!

Könyvmolyképző Kiadó, 2025
384 oldal
Fordította: Papp Fruzsina
Goodreads: 3,86
Besorolás: fantasy, romantikus, erotikus, dark fantasy

Két ​átok. Egy prófécia.
Egy leszámolás, amitől mindenki rettegett.
És egy szerelem, ami erősebb a sorsnál.

Emiliát megrendítette a sokkoló felfedezés, hogy ikertestvére, Vittoria életben van. De mielőtt szembenézne múltjának démonaival, egyetlen vágy vezérli: hogy az ágyban is magának követelje királyát, a csábító Harag herceget. De Emilia nem csak a testére vágyik, a szívére és a lelkére is, ezt azonban a rejtélyes démon nem ígérheti neki.

Amikor a Kapzsiság házának egy magas rangú tagját meggyilkolják, Emiliát és Haragot a rivális démonudvarba szólítják. A bizonyítékok Vittoria bűnösségére mutatnak, így nyomban a Hét kör ellenségének nyilvánítják. Az árulása ellenére a lány mindent megtesz, hogy megoldja ezt az új rejtélyt, és kiderítse, ki is a testvére valójában.

Emilia és Harag a megtévesztés bűnökkel teli játékát játssza, miközben azon fáradoznak, hogy megakadályozzák a háborút a boszorkányok, démonok, alakváltók és a legálnokabb ellenségek, a Rettegettek között.

Emiliát figyelmeztették, hogy ha a Gonoszokról van szó, semmi sem az, aminek látszik. De lehet, hogy az igazi gonoszok mindvégig sokkal közelebb rejtőztek? Amikor végre fény derül az igazságra, a lány talán a szívével fizet érte.

Vesd bele magad a grandiózus fináléba!

Hát őszinte leszek, finálé volt, izgalmas is volt, de azért a "grandiózus" jelző szerintem picit erős jellemzés erre a részre. Ha ezen a jelzőn átugrok, azért elmondhatom, hogy nagy részben kielégítő befejezést kaptam.
Ez a rész ugye arra hivatott, hogy az összes létező szálat elvarrja, fejtsünk meg minden rejtélyt, legyen benne egy jó nagy összecsapás és persze a főhősök megkapják azt, amit érdemelnek - jelen esetben a boldog öröklétet.

Az biztos, hogy a szerző nagyon akart, hiszen még a könyv felénél járva is egyre több újabb rejtélyt kaptunk, amiket nemhogy megoldottunk volna, hanem még inkább tovább sűrűsödtek a felhők a főhőseink feje felett. Azt javaslom, hogy nagyon figyeljetek oda olvasáskor, mert könnyen el lehet veszni a sok szál között. Egy átok itt, egy újabb történetszál ott, ki kit és miért átkozott meg, aki persze már meg volt átkozva és igazából az átok sem egyértelmű. Néha szó szerint csak kapkodtam a fejemet.
De az biztos, hogy egy percig nem unatkoztam.
A meggyászolt testvér, Vittoria életben volt és nem kicsit kavarta a szálakat. Az indítékai sem tiszták, sokáig nehéz eldönteni, hogy a jók vagy a rosszak számát gyarapítja. Előkerülnek alakváltók, vámpírok, nem kevés boszorkány - van itt minden, amit csak akartok.
Rejtélyes gyilkosság és persze a titok a lányok (Emilia és Vittoria) körül, amelynek a megfejtése főleg Emiliára szorul - hiszen a könyv nagy részében nem igazán kommunikál egymással a két testvér.

Forrás
A trilógia befejező része is Emilia szemszögéből lett megírva, ahogy a többi rész is. Őt iszonyatosan megkedveltem, hiszen a karakterfejlődése valami bámulatos volt. Ha nem spoilerezek, akkor is gondolható a hasonló stílusú regények alapján, hogy az "ártatlan" kislányból valami hatalmas, óriási erővel rendelkező lény lesz. De vajon hogy tudja ezt a főhősnőnk feldolgozni? A szerelmet választja vagy a hatalmat?
Itt éreztem először azt, hogy az írónő elveszik a sok szál forgatagában, hiszen Emiliának több nyomozást kellett véghezvinnie, közben persze nem feledkezhetett meg a szerelméről és férjéről, Harag hercegről, persze azokról sem, akik nem nézték túl jó szemmel ezt a kapcsolatot és még folytathatnám. Ezen rengeteg tennivaló között nemcsak mi, hanem néha Emilia is elveszik.
Harag herceg továbbra is "ördögien" dögös, imádtam, hogy odavan a főhősnőnkért, de szerencsére nem lett belőle papucs, végig ugyanúgy tisztában van az erejével és a hatalmával. Ami kicsit bántott, hogy Emilia mellett eltörpült számomra a szerepe, a nyomozásban se vett részt annyira aktívan, hiányzott az, hogy "csapatként" dolgozzanak együtt. Persze, ha arról volt szó, mindig ott volt támogatóként, szerető férjként, de azért egy picit aktívabb szerepet adtam volna neki.
A kettőjük párosa viszont továbbra is imádnivaló. Véééégre beteljesül a szerelmük - és még hogyan! Utána persze minden alkalmat megragadnak, hogy "összetegyék, amijük van", úgyhogy azért kapunk bőven +18 karikás részeket! :) De ha leveszem az erotikus részeket, akkor is tökéletes páros maradnak, olyan gyönyörű, egymáshoz intézett monológjaik vannak és még ennél is szebb tetteik, hogy démonok meg Pokol ide vagy oda, sok "földi" páros megirigyelhetné a kettőjük kapcsolatát.

"- Én mindig megismertelek. És mindig meg foglak. A lelked magához hívja a lelkemet. Olyan érzés, mint hazatérni. Mint a béke."

A mellékszereplőknél viszont voltak apróbb problémáim. Azt imádtam, hogy jóval többet kaptunk a többi Bűn hercegéből, egyiküket-másikukat nagyon megkedveltem, sőt, akár egy spin-offot is el tudnék képzelni velük. Az viszont számomra fura volt, hogy azon szereplők, akik az előző két részben szerves részei voltak Emiliának barátként, segítőként, most kb három mondatot kaptak.

Ettől függetlenül a sok morgásom mellett szerettem ezt a részt is nagyon, egy percig nem unatkoztam, néha egyszerűen képtelen voltam letenni, mindig kellett tovább és tovább olvasnom. Arra viszont készüljetek fel, hogy nem minden szál van elvarrva a végén, nekem például rengeteg kérdésem maradt. Persze, ahogyan már fentebb is írtam, egy-két spin-off történettel meg lehet engem győzni, hogy a szerző direkt hagyta nyitva ezeket a szálakat!
Összességében, ha olvastad az előző két részt, akkor ezt se hagyd ki!

Borító: Nekem az első két borító jobban tetszett, ez már csak olyan "beleillik a sorozatba", de nem ad pluszt. Egyébként nem rossz.

Kedvenc karakter: Emilia, Vittoria és Harag herceg

Szárnyalás: egy percig nem lehet unatkozni

Mélyrepülés: nem nagyon találtam, talán a végén az elvarratlan szálak

Érzelmi mérce: romantikus, erotikus, vannak benne bőven +18 karikás jelenetek is

Értékelés: 




Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:
A nyereményjátékunk középpontjában a dark fantasy történetek állnak. Nektek az a feladatotok, hogy a fülszöveg alapján kitaláljátok! A könyv címét és szerzőjét írjátok a Rafflecopter doboz megfelelő sorába!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


“Galaxy „Alex” Stern a Yale Egyetem legfurcsább elsőévese.”

a Rafflecopter giveaway


A blogturné további állomásai:
Április 01 - Kitablar
Április 03 - Kelly és Lupi olvas
Április 05 - Insane Life

2025. március 20., csütörtök

Jennifer L. Armentrout: A ​Soul of Ash and Blood – Egy lélek hamuból és vérből (Vér és hamu #5)


A Könyvmolyképző Kiadó gondozásában megjelent Jennifer L. Armentrout itthon is nagy népszerűségnek örvendő Vér és Hamu sorozatának ötödik része, A Soul of Ash and Blood - Egy lélek hamuból és vérből címmel. Végre betekintést kaphatunk Casteel gondolataiba is, megtudhatjuk, hogyan is történt Hawke és Poppy találkozása.
Tarts bloggereinkkel, ismerd meg jobban a könyvet és játssz velünk, hogy tiéd lehessen egy példány a kiadó felajánlásában!
 
Könyvmolyképző Kiadó 2025. március 7. Zafír pöttyös
648 oldal
Fordította: Rácz Kata
Goodreads: 3,91
Besorolás: fantasy, vámpír, vérfarkas, alakváltó
 
Csak ​az emlékei menthetik meg a szerelmét…
Felébredt egy hatalmas ősi erő. A Tűz és Hús királynője a Vér és Csont Ősi Lényévé – az Élet és Halál valódi ősi lényévé változott. És a csata, amit Casteel, Poppy és szövetségeseik vívtak, csak most kezdődött el igazán. Istenek ébrednek fel Elízium-szerte és a halandó uradalomban, felkészülve a közelgő háborúra.
EGY RETTENTŐ ÁLOM…
Ám amikor Poppy öntudatlan álomba zuhan, Casnek szembe kell néznie azzal az eshetőséggel, hogy a szerelmének átváltozása iszonyatos, váratlan következményekkel járhat, melyek akár el is ragadhatják tőle. Azonban Cas kap egy tanácsot – amihez igyekszik tartani magát, miközben arra vár, hogy Poppy újra kinyissa gyönyörű szemét: hogy beszéljen hozzá.
EGY UTAZÁS AZ EMLÉKEKEN ÁT…
Ezért hát így is tesz. Emlékezteti Poppyt, hogy hogyan kezdődött a közös útjuk, és olyan részleteket oszt meg önmagáról, amit eddig csak Kieran tudott. Azt azonban senki sem tudja, hogy Poppy mire ébred majd, vagy hogy pontosan mennyit változik az uradalom, illetve Cas, amikor ez megtörténik.
EGY ESÉLY, AMI MEGMENTHETI A LÁNYT, AKIT SZERETSZ…
Jennifer L. Armentrout a Vér és hamu legújabb részében visszatér Poppy és Casteel nagyszabású szerelmi történetének a kezdetéhez, ám ezúttal Hawke meséli el az ő történetét.

 
Jennifer L. Armentrout megint meglepett. Hol is kezdjem? A Vér és hamu sorozat különleges helyet kapott a polcomon, hiszen az első rész óriási kedvenc volt, egy egészen új fantasy világ tárult elém, amit nagyon megszerettem, a világfelépítés részét éppúgy, mint a karaktereket, élükön Poppy és Casteel párosával. A lelkesedésem egészen a negyedig részig kitartott, amikor is a Két királynő háborúja már csak négy csillagot kapott tőlem, itt éreztem először, hogy mintha felesleges köröket futnánk, és ha még egy kérdést feltesz Poppy a származásáról, én lehidalok. Persze nem hagynám kiesni a sorozatot a cukros kosaramból, sőt, a kapcsolódó spin-off sorozat, a Hús és tűz egyetlen részét sem hagynám ki.
De visszatérve a Vér és hamu sorozathoz, a negyedik rész megosztotta a rajongótábort is. Méghozzá az Egyesülés miatt, ami ugyebár Poppy/Casteel/Kieran hármasának egymásból való táplálkozását jelentette, ami szorosabbá tette a köteléküket. Na de ők ennél tovább is mentek egy édeshármas jelenetig, ami kiverte a biztosítékot az olvasók egy jelentős részénél. Szerintem egyébként nem volt ez vészes, teljesen elfogadható kivitelezésben írta meg a szerző ezt a részt, de a téma miatt nem csodálom, hogy páran szakítottak a sorozattal és dőltek az egypontos értékelések a Goodreads-en. 
Én már nagyon vártam ezt az ötödik részt, hiszen tudjuk hogyan záródott az előző rész, és várhatóak voltak a következmények. Poppy immár tudja, hogy ő a Vér és a Csont Ősi Lénye, az Életé és a Halálé egyszerre. Miután Wayfair-ben kiszabadítják az apját, Poppy sztázisba esik, egyszerűen mélyen elalszik, a testének erre van szüksége a Ritkítás befejezéséhez. Persze Casteel egy pillanatra sem akarja magára hagyni, és a környezetüknek sem akarnak részletekkel szolgálni az állapotáról, ezért egy félreeső szobában vigyáznak rá, Casteel, Kieran, Emil, Delano. Van egy halvány esély arra, hogy a sztázisban történő alvás után esetleg nem emlékszik majd a múltra, ezért Nektas azt javasolja, meséljenek neki, úgyhogy Casteel belekezd, és elmeséli a mozdulatlanul alvó Poppy-nak, hogyan kezdődött a történetük egészen onnantól, hogy a királyfink Masadoniába került. 
Egyébként is imádtam a sorozat első részét, és mindig is hiányoltam Cas szemszögét, most aztán megkaptam, és bevallom nektek, lubickoltam a regény minden mondatában. Újra elmerülhettem a részletekben, egy más szemszögből ismerhettem meg ezt a világot, egy olyan szereplőjéből, aki az elejétől tisztában volt a Vérkirályság aljasságával. Az atlantaiak királyfija határozott céllal érkezett, fogságba akarta ejteni a Szüzet, hogy elcserélje a bátyjáért, és lehetőleg elkerülje a háborút.  Csodálatos volt megismerni őt immár sokkal mélyebben, mint Poppy szemszögéből, hiszen most először láthattunk bele, mit is okozott az öt évtizedes rabság. Nem éreztem egy pillanatra sem, hogy ugyanazt olvasom, mint az első regényben, Cas teljesen új jeleneteket hozott a történetbe, általa megszólaltak olyan szereplők, akik eddig nem kaptak helyet. Amikor ismerős párbeszédekre került sor, az is olyan volt, mintha először olvasnám, nem hatott ismétlésként. Meg kell jegyeznem, hogy Cas szemszöge sokkal több viccelődést hozott, sokszor hangosan felnevettem az ugratásokon, vagy például amikor Cas kihallgatta Poppy és Tawny beszélgetését. 
Nem tudom eléggé hangsúlyozni, mennyire élveztem újra átélni például a Vörös Gyöngyben történteket (bár ez a rész angolul elérhető volt már korábban), a kerti jelenetet a fűzfa alatt és még sorolhatnám a romantikus pillanatokat. De volt ott más is, például egy csomó jelenet Vikterrel, aki jelentős szereplő Poppy életében, és örültem, hogy jócskán találkozhattunk vele. Ó, és ne feledkezzek el a hercegről, akinek nem bántam, hogy első kézből mesélve olvashattam a halálát, szerencsére Casteel nem volt vele kíméletes. 
Kieran. Az első részben csupán annyit kaptunk belőle, amennyit Poppy közelében volt, a regény vége felé, a Vérerdős résznél. Ehhez képest most megtudhattam, milyen óriási támasza volt Casteel-nek a Vérkirálynő fogsága után, persze mindig is tudtam, milyen a kapcsolat közöttük, de ez akkor is még jobban felemelte őt a szememben. Kieran megérti Casteelt, még akkor is támogatja, amikor ellent kéne mondani, vagy amikor a királyfi éppen nem is olyan őszinte vele.
Casteelról mit is mondhatnék még? Figyeltem, meddig tudja tagadásban tartani magát, és mikor jön rá, hogy elveszett ő már a Magaslaton, hiába minden józan ész, Poppy az ő szívtársa. Gondolkodtam azon is, mi volt az a pont, jelenet, ami a legnagyobb ütést vitte be Poppy szemszögéhez képest, és a harapásos jelenet volt az, ami legjobban tetszett Casteel előadásában. Amikor rájött, a lány semmit sem tud az igazi szüleiről, a származásáról. Aztán mennyi minden megváltozott.
Ez a regény nem kizárólag a múltban merengő királyfi meséje, hanem a jelennel is foglalkozik, hiszen közben zajlanak az események ebben a pár napban is, amíg Poppynak mesél. Például találkozhatunk Malikkal és Millicent-tel is, sőt, végre egész hosszan elbeszélgetnek Cas és Malik, ez már nagyon hiányzott mindkettejüknek. Cas abszolút elfogadja, hogy Malik a lány mellett akar maradni, hiszen a szívtársa, bár ő nem mondta még el neki, mit érez.   
Persze a regény a jelenben egy jó kis függővéggel ér véget, egy olyan eseménysor végén, amit garantáltan senki sem várt, meg kell mondanom, a szívem majdnem megállt ennél a jelenetsornál. Mi jöhet még ezután?
Összességében nálam ez a rész kedvenccé vált, sokat tett hozzá az eddig ismert történésekhez, jobban megértettem Cas indítékait, tetteit, érzéseit és repesve várom a hatodik részt, ami nyáron jelenik meg eredetiben, reményeim szerint a magyar rajongóknak sem kell sokat várni.
Képek: Pinterest
 
Borító: Gyönyörűséges.
 
Kedvenc karakter Casteel, Kieran, Poppy

Szárnyalás: 648 oldal tömény szárnyalás

Mélyrepülés:  -

Érzelmi mérce: Imádom Cas szemszögét, ismernem kellett a gondolatait, végre megkaptam.

Értékelés: 

 
 Nyereményjáték

Mindegyik állomáson felteszünk egy-egy kérdést, amire korábbról tudhatjátok a választ, ám az sem baj, ha nem, mert a könyv beleolvasójából mindegyikre megtaláljátok a helyes választ.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
 
KÉRDÉS:  HOGY HÍVJÁK POPPY ÉDESAPJÁT? 
 
 
Állomáslista:
03.20 Kelly és Lupi olvas
03.23 Insane Life
03.26 Könyv és más


 

2025. március 19., szerda

Emily J. Taylor: Hotel ​Magnifique

 


A Menő Könyvek jóvoltából nemrégiben új, szemet gyönyörködtető, élfestett kiadásban jelent meg Emily J. Taylor regénye, a Hotel Magnifique. Ennek örömére azok a bloggereink is elővették ezt a kötetek, akik eddig még nem olvasták, hogy vadonatúj értékeléseket – és persze nyereményjátékot – hozzanak el nektek! Tartsatok velünk a turnénk során, és fedezzük fel együtt a Hotel Magnifique varázslatos világát!

Menő Könyvek, 2025
400 oldal
Fordította: Cséplő Noémi
Goodreads: 3,77
Besorolás: YA, ifjúsági, fantasy

Jana ​minden vágya, hogy hazatérhessen szülőfalujába, Aligney-ba, de rossz sorsa Durc kikötővárosához szögezi, ahol elkeseredetten próbálja eltartani magát és húgát, Zosát, egy bőrcserzőben vállalt állásból. Ám egy nap a városba érkezik a Hotel Magnifique.
A legendás hotel nem csupán a csak itt megtapasztalható mágiáról híres, hanem arról is, hogy minden reggelre más-más városban bukkan fel. Jana és Zosa természetesen nem engedhetik meg maguknak, hogy megszálljanak a hotelben, de állásra jelentkeznek, és hamarosan életük legnagyobb kalandjának közepén találják magukat. A hotelben azonban gyorsan kiderül, hogy a szépen csillogó, mágikus máz veszélyes titkokat takar.
A jóképű ajtónállóval, Bellel az oldalán Jana nekivág, hogy felfedje a hotel titkát és megmentse a húgával együtt a hotel összes dolgozóját. A sikerért szembe kell szállniuk a kegyetlen hotelmesterrel és kockára kell tenniük mindazt, ami a legfontosabb számukra. Ha viszont elbuknak, soha nem térhetnek haza, sőt, olyan sors vár rájuk, amely legrosszabb rémálmukat is felülmúlja.

Minden ismerősöm ezt a regényt a Caravalhoz, meg az Éjszakai cirkuszhoz hasonlítja. Én egyik regényt sem olvastam (bár emlékszem még arra, amikor az Éjszakai cirkusz megjelent itthon és mekkora őrület volt körülötte), így számomra ez a történet teljesen újként hatott - semmihez sem tudtam / akartam hasonlítani.

Főhősnőnk a 17 éves Jana, aki Durc kikötővárosában reked a kishúgával, miután az édesanyjuk halála után a jobb élet reményében egy nagyobb városba menekülnek. De a szívük a szülőfalujukba húzza vissza őket, ehhez viszont sajnos pénz kell. Nem is kevés. A kikötővárosban pedig épp, hogy a napi megélhetésükhöz keresnek elég pénzt.
Egy szép napon azonban a legendás Hotel Magnifique érkezik a városukba. Miért is legendás ez a hotel? Olyan élményeket kínál, amelyekhez fogható nincs. A hotel járja a világot, minden éjszaka más-más városba érkezik, a vendégek pedig olyan különleges élményekkel gazdagodhatnak, amelyekre szavak sincsenek. Mindent átitat a mágia, menekülőszobák, játékok, bemutatók, előadások, különleges estélyek szórakoztatják a vendégeket és akkor a szobákról és az ellátásról még nem is mondtam semmit. Ezt az élményt azonban meg kell fizetni, brutális áron lehet ide csak vendégként bekerülni.
Viszont keresnek folyamatosan alkalmazottakat is és az a hír járja, hogy nagyon jól megfizetik őket. Így Jana és a kishúga Zosa úgy döntenek, hogy megpróbálnak bekerülni a hotelbe. Zosát rögtön fel is veszik, de Jana kihullik a rostán, így nem kevés furfangjába és ügyességébe kerül, hogy ő is bejuthasson erre a varázslatos helyre. De persze hamar kiderül, hogy nem mind arany, ami fénylik és a pompa és csillogás mögött rengeteg sötét titok lappang, amelyek veszélybe sodorják a főhősnőnket és természetes a kishúgát is.
Egy ember lesz Jana segítségére, mégpedig az egyik legerősebb mágiával rendelkező személy, Bell, akivel nagyon hamar se veled, se nélküled kapcsolat alakul ki, de aki mindig rejtélyesen megjelenik és segíti Janát, ha az bajba kerül. Bell már fiatal kora óta a hotel alkalmazottja, jóval többet tud, mint amit megoszt a lánnyal, de a plusz tudást nem véletlenül nem adja át Janának, hiszen borzalmas titka van a hotelnek és a lány addig van biztonságban, ameddig nem tud ezekről...

Attól függetlenül, hogy eddig nem sok mágiával, varázslókkal teli regényt olvastam, a történet szinte azonnal beszippantott magába. Ehhez persze szükség volt arra is, hogy a szerző olyan részletesen írta le a hotelt, az ott dolgozó személyzetet, a látványt és a hangulatot, hogy szó szerint ott érezted magad Te is olvasás közben a hotelben, részt vettél az estélyeken, érezted az illatokat és elbűvölt a látvány. Egyszerűen ugyanúgy, ahogy Jana, én is az egyik ámulatból a másikba estem.
A mágia is különleges volt, hiszen a suminairek (akik a mágiát birtokolják és a vendégek szórakoztatásával foglalkoznak) artéfactokkal tudják a mágiát kordában tartani és kezelni. Ezek az artéfactok sokszor rejtettek, hiszen óriási értékük van, nélkülük a suminairek szinte senkik, viszont a birtokukban óriási hatalomra tehetnek szert.

A történet pedig onnantól indul be igazán, hogy a főhősnőnk a testvérével megérkezik a hotelbe. Először mi is csak bejárjuk az egészet, próbálunk kiigazodni mind a helyszínen, mind a személyzet, a vendégek között, majd kezdődik a "móka". Idézőjelbe tettem, mert ez nem egy rózsaszín leányregény, bár ifjúságinak van jelezve, de azért vannak itt vérfagyasztó kínzások, csonkítások, gyilkosságok, szóval azért én inkább 15-16 éves kor felett javasolnám a regény olvasását. És ahogy egyre jobban haladunk a történetben, úgy ereszti el a szerző is a "kegyetlenebbik énjét" és történik egyre több borzalmas dolog.
Ezt kellene ellensúlyoznia a két főhős - Jana és Bell közti szerelmi szálnak, de ez számomra nem hozta a várt eredményt. Jana nem volt számomra szerethető főhősnő, mert bár igen, imádta a kishugát és mindent meg is tett azért, hogy megmentse őt (ezért bőven osztom én is a plusz pontokat), de meggondolatlan volt, állandóan bajba került és ezzel másokat is komoly veszélybe sodort. Bell pedig szintén nem jutott el nálam a "kedvenc főhős" szintjére, jóképű volt, titokzatos, kiderült róla is egysmás, de nekem valahogy így is "egysíkú" karakter maradt, nem éreztem azt a nagy vonzódást sem Jana felé, ami, mint kiderült ott volt valahol, jó mélyen eldugva.

De persze ez nem kifejezetten egy romantikus regény, így ezért nem is vontam le sokat, hiszen MAGA A TÖRTÉNET volt lebilincselő, izgalmas, rejtélyekkel és borzalmakkal teli. Engem az elejétől a végéig lekötött, nehezen tudtam esténként abbahagyni az olvasást, mindig volt valami amiért előjött a "még egy oldalt olvasok és után megyek aludni" szindróma, ami miatt volt, hogy éjfél után is még ezt olvastam:).

Összességében egy nagyon jó, mágiával, rejtélyekkel teli különleges történetet olvashattam és igen, ezek után kíváncsi vagyok a szerző többi regényére is. Mindenkinek ajánlom, aki szereti a mágiát, a rejtélyeket, a különleges helyszíneket és világokat, de ismételten felhívom mindenki figyelmét rá, hogy van benne kegyetlenkedés is, így azért a gyengébb lelkületűeknél kiverheti egyik-másik jelenet a biztosítékot.

Borító: Gyönyörű, különleges, amit az élfestés még szebbé varázsol

Kedvenc karakter: -

Szárnyalás: a hotel különleges világa

Mélyrepülés: ami a háttérben történik

Érzelmi mérce: volt benne egy halovány romantikus szál, de tényleg nagyon halovány

Értékelés:


Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:
Tartsatok velünk egy rövid időre a Hotel Magnifique-be, és olvassátok el a könyv beleolvasóját, majd válaszoljatok a blogokon feltett kérdésekre. Ha megvan a helyes válasz, akkor írjátok be a Rafflecopter doboz megfelelő sorába, és máris esélyetek nyílik, hogy megnyerjétek a könyv egy példányát!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Mit kapott Zosa a születésnapjára?


A blogturné további állomásai:
Március 17 - Utószó
Március 19 - Kelly és Lupi olvas
Március 21 - Spirit Bliss Sárga könyves út

2025. március 17., hétfő

Isabel Ibañez: What ​the River Knows – A folyó tudása (A Nílus titkai#1)

 


A Könyvmolyképző Kiadónak köszönhetően már hazánkban is olvasható Isabel Ibañez nagysikerű, duológiájának első része, A folyó tudása. Ez a lenyűgöző egyiptomi kaland bloggereinket is elvarázsolta és már most tűkön ülve várjuk a folytatást. Tartsatok velünk, derítsük ki együtt, hogy milyen titkokat rejt Egyiptom és ha nektek kedvez a szerencse, meg is nyerhetitek a kiadó által felajánlott nyereménykönyvet.

Könyvmolyképző, 2025
456 oldal
Fordította: Beleznai Eszter
Goodreads: 3,87
Besorolás: fantasy, romantikus, ifjúsági

Kiben ​bízhatsz, ha az életed és a szíved a tét?

A bolíviai–argentin Inez Olivera a tizenkilencedik századi Buenos Aires csillogó felső tízezréhez tartozik. Ahogy a világ többi részén, a városban is a régi világ mágiája uralkodik, amely nagyrészt már feledésbe merült. Ineznek mindene megvan, amit egy lány kívánhat, kivéve szíve leghőbb vágyát, a világjáró szüleit, akik gyakran magára hagyják őt.

Amikor tragikus halálhírük érkezik, Inez megörökli hatalmas vagyonukat és egy titokzatos gyámot, egy régészt, aki egyiptomi sógorával dolgozik. Inez válaszok után kutatva Kairóba hajózik, magával viszi a vázlatfüzetét és egy ősi aranygyűrűt, amelyet apja a halála előtt küldött neki. Ám megérkezésekor a gyűrűhöz kötődő ősi mágia olyan ösvényre sodorja, ahol hamarosan rájön: a szülei eltűnése többről szól, mint amit a gyámja elhitet vele.

Mivel gyámjának dühítően jóképű asszisztense úton-útfélen keresztbe tesz neki, Ineznek az ősi mágiára kell hagyatkoznia, hogy kiderítse az igazságot a szülei eltűnésével kapcsolatban – vagy kockáztatnia kell, hogy a játszma részévé válik, amely az életét is követelheti…

Isabel Ibañez BookTok-kedvenc kötete A múmia és a Halál a Níluson szerelemgyereke. Egy magával ragadó, buja történelmi romantasy, tele kalanddal, veszéllyel és szenvedéllyel. Lélegzetelállító ellenségekből szerelmesek románc.

TikTok-szenzáció! #BookTok, #OlvassEgyJót

Éld át a legérzelmesebb, varázslatos egyiptomi kalandokat!

Hogy én mennyi mindent hallottam erről a könyvről. Volt itt Tomb Raider, Múmia, Indiana Jones, meg amit csak akartok. Ettől függetlenül én a könyv fülszövegére hallgattam és az alapján döntöttem el, hogy olvasni szeretném.

A történetünk főhőse Inez Olivera, aki Argentinában él a rokonaival. A szülei régészek, az év nagy részét Egyiptomban töltik, a lányukkal alig foglalkoznak. Ám egy szép napon főhősnőnk levelet kap Egyiptomból a nagybátyjától, miszerint a szülei meghaltak. Inez nem teketóriázik, felkerekedik egyedül, gardedám és kísérő nélkül útnak indul, hogy kiderítse, mi okozta a szerettei elvesztését. Egyiptomba érve a nem túl boldog nagybácsi és egy nem túlságosan kedves fiatal férfi fogadja, akik mindent megtesznek azért, hogy a lányt azonnal visszafordítsák Argentinába, mondván, Egyiptom veszélyes hely egy fiatal nőnek és amúgy sincs idejük rá, mert épp egy ásatáson dolgoznak. Ám Inezt nem olyan fából faragták, hogy csak úgy el lehessen téríteni a céljától, így titokban csatlakozik a régészekhez, akik, mint kiderül, nem kisebb dolgot keresnek, mintsem Kleopátra sírját. Ám nem csak ők keresik a sírt, hanem kalandorok, műkincstolvajok, kereskedők is, akik között valahol ott lehet a gyilkos is...

Őszinte leszek, a könyv eleje nagy kínlódás volt a számomra. Az első fele kb semmiről másról nem szólt, mintsem a nagybácsi és az asszisztense megpróbálták a lányt "visszatoloncolni" az első hajóra, ami hazavinné, Inez meg ahol lehetett átverte őket. Ez ment oda-vissza, oda-vissza, megspékelve azzal, hogy Inez és a jóképű asszisztens, Whit folyamatos szócsörtéket vívtak egymással. Aztán végre elindultak az ásatásra. Na onnantól merem azt mondani, hogy ez egy TÉNYLEG nagyon jó kis regénnyé nőtte ki magát.
A szerző amennyire küzdött a történet "beindításával", annyira hűen adta át az 1800-s évekbeli Egyiptomot. Ahogy olvastam, úgy elevenedett meg minden, amire az ember gondol, ha megemlítik neki ezt a történelemmel átitatott, rejtélyes országot. Ráadásul abban a korszakban, amikor még tényleg a tehetősek utazhattak, luxuskörülmények között, fejedelmi ellátással és amikor még volt mit keresni és kiásni Egyiptomban. Én azon szerencsések közé tartozok, akik személyesen is jártak ott, így nagyon sok hely ismerős volt a számomra. A legnagyobb meglepetés a kairói Khan El Khalili bazár leírása volt, amit én személy szerint anno rémálomként éltem meg, de ahogy itt az írónő mesélt róla, újra elmennék és megnézném :D.
Forrás
De átélhettem Inezékkel, milyen lehetett még úgy járkálni a romok között, hogy nem taposott el másik négy turista csoport és nem akartak rád tukmálni ezer szobrocskát, kartust, ajándéktárgyat, milyen lehetett egy sírt feltárni, először meglátni egy sírkamrát és azokat a tárgyakat, ami utoljára még a fáraók korában érintettek. Annyira, de annyira átjött Egyiptom szeretete a regényben, hogy még az is, aki életében nem gondolt arra, hogy elmenjen oda, ahogy befejezte a könyvet, biztosra veszem, hogy átböngészi az utazási irodák egyiptomi ajánlatát:).
Na de térjünk vissza a regényhez.
Főhősnőnk Inez egy valódi, belevaló leányzó, aki nem fél attól, hogy egyedül nekivágjon a több ezer kilométeres útnak, egy számára teljesen ismeretlen világba, ahol ráadásul nyomozni akar a szülei gyilkosai után. Aki férfiakat meghazudtoló merészséggel képes bújkálni, fellopozni egy hajóra, szolgálónak állni, csak azért, hogy eljuthasson oda, ahová vágyott. Aki annyira emberi, hogy hibázik, de képes azt beismerni. Imádtam!
A szerelmi szállal viszont már kevésbé voltam ilyen boldog. Akármennyire is próbáltam, akartam, erőltettem magam, de semmit, de semmit nem éreztem Whit iránt. Engem taszított végig, idegesített, még akkor sem lágyultam el, amikor végre kezdte a lány iránt kimutatni az érzelmeit. Pedig most még azt se mondhatom, hogy egy férfi írta a regényt, akinél fontosabb a cselekmény, a kaland, mintsem a szerelmi szál. Ezt ízig-vérig nő írta, de ennyire semmitmondó szerelmi szállal már régen találkoztam. (vagy csak túl nagyok az elvárásaim, nem tudom:).
De maga a cselekmény, onnantól, hogy felszálltak a hajóra, felgyorsul, érdekessé válik és ezáltal a regény is letehetetlen lesz. Ez is gyanús, az is gyanús, ennek is volt oka, hogy eltegye Inez szüleit láb alól, annak is, senkiről nem mondod meg, hogy milyen szándékkal közeledik a lányhoz vagy a kis csapathoz.
Az alaptörténethez pedig kapunk egy kis fantasy szálat is, hiszen Kleopátra "állítólag" mágiával is foglalkozott, ami átragadt az általa használt tárgyakra. Inez pedig erre eléggé fogékony, így mindamellett, hogy gyönyörűen rajzol és megörökíti a felfedezéseket, képes arra is, hogy Kleopátra tárgyai segítségével rábukkanjon olyan nyomokra, amelyek segítik a felfedezőket....

És a történet vége? Ez egy első rész, így várható volt, hogy egy jóóó nagy függővéget kapunk, ami alapján a szerző biztosra veheti, hogy a következő részt is meg fogjuk venni. Hát ez itt is bejött, hiszen a regény végefelé eléggé begyorsultak az események, történtek tragikus és romantikus dolgok is és persze rengeteg kérdés maradt nyitott, így én biztosan ott leszek azok között, akik olvasni fogják a folytatást!

Borító: Tetszik, látványos, utal a történetre

Kedvenc karakter: Inez Olivera

Szárnyalás: ahogyan az írónő megadta az egyiptomi hangulatot. Mintha ott lettem volna!

Mélyrepülés: Nagyon lassan indul be a történet

Érzelmi mérce: van benne romantika, de minden a YA keretei között maradva

Értékelés: 


Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:
Ebben a játékban most nincs más dolgotok, mint figyelmesen elolvasni a kiadó által feltöltött beleolvasó fájlt és válaszolni a feltett kérdésekre, a megoldást pedig beírni a Rafflecopter megfelelő sorába. (Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Hol töltik általában Inez szülei az év felét?
a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:
Március 07 - Csak olvass! (idézetek)
Március 08 - This is my (book) universe.
Március 09 - Csak olvass! (értékelés)
Március 11 - Kitablar
Március 13 - Fanni's Library
Március 15 - Utószó (extra)
Március 17 - Kelly és Lupi olvas
Március 19 - Readinspo
Március 21 - Olvasónapló
Március 23 - Utószó (értékelés)
Március 25 - Ambivalentina
Március 27 - Könyv és más

2025. január 14., kedd

Carissa Broadbent: The ​Ashes and the Star-Cursed King – A hamvak és az elátkozott király (Nyaxia koronái #2)

 


A Maxim Kiadó jóvoltából megérkezett a Nyaxia koronáinak 2. része, amely A hamvak és az elátkozott király címen jelent meg. Ha kíváncsi vagy hogyan alakul Oraya és Raihn kapcsolata a Kejarit követően, tarts velünk a turné során, és ha szerencsés vagy, megnyerheted a Kiadó által felajánlott könyv egy példányát is.

Maxim Kiadó, 2024
672 oldal
Fordította: Ladányi Csilla
Goodreads: 4,11
Besorolás: fantasy, romantikus

A ​szeretetet és a szerelmet is fel kell áldoznia a hatalomért.

A Kejarin minden darabokra tört, amit Oraya valaha igaznak gondolt. Fogollyá vált a saját birodalmában, az egyetlen lényt gyászolja, aki számára a családot jelentette, és szerelme árulását követően már azt sem tudja, mit gondoljon saját érzéseiről. Csak egy dologban biztos: nem bízhat többé senkiben, a legkevésbé Raihnben.
Raihnért, az Átváltozott királyért még saját nemesei sem rajonganak. A Vér Háza pedig a birodalmába vájja karmait, és azzal fenyeget, hogy belülről tépi azt darabokra.
Amikor Raihn titkos szövetséget ajánl Orayának, a lány számára az alku elfogadása tűnik az egyetlen lehetőségnek, amellyel visszaszerezheti trónját – és bosszút állhat szerelme árulásáért. Ehhez azonban olyan pusztító ősi erő birtokába kell jutnia, amelyhez apja legnagyobb titkain keresztül vezet az út.
Ellenség közelít minden oldalról, és semmi sem az, aminek látszik. Oraya, miközben lassanként megfejti múltja titkait és szembenéz a jövőjével, kénytelen választani a hatalom megszerzésének véres valósága és azon pusztító szerelem között, amely a vesztét okozhatja.

Ez most pont az a szituáció, hogy végre nem kellett egy sorozat folytatására éveket várni, hiszen az első részt tavaly novemberben olvastam. Miután a történet igencsak tetszett, így nem volt kétséges, hogy a folytatást is megszerzem.

A történet ott folytatódik, ahol az előző abbamaradt (ez most picit spoileres lesz az első részre nézve, így aki azt nem olvasta, az inkább hagyja ki ezt most). Raihn és Oraya megnyerték ugye a Kejarint, Vincent meghalt, Raihn király lett és maga mellé választotta Orayát királynőjeként. De persze nem mind arany, ami fénylik, hiszen a vámpír nemesek nem igazán akarják elfogadni a volt rabszolgát uralkodójukként, Oraya gyászolja az apját és nem tudja eldönteni, hogy megdöntse Raihn hatalmát és legyen ő az uralkodó vagy támogassa a "férjét". Raihnnek pedig "uralkodnia kell", meg kell találni a szövetségeseit és keménykezűnek kell mutatkoznia, hogy a sok veszélyes vámpír közül ő legyen a legveszélyesebb, így felnézzenek rá és elfogadják.

Forrás
A történet ismét aránylag lassan indul be, hiszen rengeteget foglalkozunk Oraya gyászával, gyötrődéseivel, hogy mihez is kezdjen magával, az Örökös jegyével, az örökségével és természetesen a férjével. Ezen felül elég részletes betekintést kapunk a vámpír politikába, ki kivel van együtt, ki kit utál, miért utálja, kivel áll hadban, hogyan lehet szövetségest találni, mit kell feladni érte, stbstb. De aztán végül csak beindul a történet, onnantól viszont szinte letehetetlen. Egyrészt a rengeteg árulás, ármány, nyomozás, kutatás, újabb helyszínek megismerése, rég elfeledett városok és történetek felfedezése - ezeket a részeket a szerző rettentő olvasmányosan és érdekfeszítően írta le. És akkor még nem is beszéltem arról, hogy Oraya öröksége milyen titkokat rejteget, ami nemcsak számunkra, de a főhősünk számára is éppoly újdonság. Az előző részben írtam, hogy Orayának mennyire fejlesztésre szorul az érzelmi oldala. Ebben a részben azért elég sokat fejlődik, még ha a regény legnagyobb részében meg is próbálja elrejteni az érzelmeit Raihn elöl, azért egy idő után ez egyre nehezebben megy. Viszont azt el kell, hogy ismerjem, hogy ebben a részben a "legtökösebb" főhősnők közé tornászta fel magát. Teljes esélytelen indulóból olyan harcos lett, aki elképesztően okos, veszélyes és kitartó ellenféllé változott. Imádtam minden harci jelenetét!
A férfi főhősünk viszont jóval hamarabb belátja, hogy nem tud ellenállni Orayának és annyi jelét és módját adja, hogy megmutassa, mit érez, hogy egyszerűen nem tudunk neki mi sem ellenállni. És ezek a jelenetek a legszebbek. Főleg, amikor csak úgy forr köztük a levegő, ízzik a kémia, volt, hogy már komolyan lerágtam a fél karomat, hogy történjen köztük valami. Amikor pedig végre történik.. hááát, az valami elképesztő. Sajnos számomra ez a nagy érzelmi vonal valahogy gyengébbé tette Raihnt, mint harcost, elég sok jelenetben úgy éreztem, hogy Oraya a férfi megmentője...
Természetesen nem akarom kihagyni a harmadik kedvenc szereplőmet Mischet sem, aki még mindig a regény egyik fénypontja. Szegénykém most sajnos nem tudott kimaradni a harcokból, ő érzelmileg kapott nagyon sokat, de remélhetőleg ő is lesz még boldog.
Ami nagyon érdekes, hogy Vincent, attól függetlenül, hogy már nem él, meg-megjelenik a történetben és kipótolja a hiányzó történetrészeket. Imádtam ezeket a részeket és most lett teljesen szürke karakter, ahol nem tudod eldönteni, hogy merre felé billenjen is az a léc, hiszen körülbelül ugyanannyi jó tette volt, mint amennyi szörnyű.

És a történet vége? Picit keserédes, hiszen ezzel a kötettel befejeződött Oraya és Rhain története. DE! Nyaxia koronái 6 részből áll, így a világ még mindig a mienk és ha jól értettem, akkor a következő történet Mischeé lesz, ami NAGYON-NAGYON várok!

Összességében egy szinte tökéletes második részt olvashattam, ami kellően akciódús volt és érzelmes. A szerző pedig megmutatta, hogy igenis vannak még jó vámpíros történetek, azután, hogy már mindenki legyintve hümmög rájuk. A történetet mindenkinek ajánlom, akik egy izgalmas, intrikákkal, ármányokkal teli, de a forró romantikát se nélkülöző regényt szeretnének olvasni. És azoknak is, akik még nincsenek teljesen elrémísztve a "vámpír" szótól. Higgyetek nekem, érdemes egy esélyt adni ennek a sorozatnak, mert tényleg letehetetlen!

Borító: Gyönyörű, figyelemfelkeltő, de én mondjuk a kék és ezüst helyett a vöröset és a feketét tettem volna hangsúlyosabbnak

Kedvenc karakter: Raihn, Oraya, Mische

Szárnyalás: a két főszereplő között lévő érzelmi feszültség és a történet dinamikája

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: érzelmes, romantikus, néhol fájó, és persze nem hagyhatom ki a jó pár +18-s karikás jelenetet sem

Értékelés: 


Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:
A játék során különböző vámpíros könyvekből idéztünk, és a ti dolgotok kitalálni mi a könyv címe, majd beírni a helyes megfejtést a Rafflecopter megfelelő sorába.

Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.

“Ha ez a csók háborút fog kirobbantani, akkor legalább legyen nagyon jó.”

a Rafflecopter giveaway 

A blogturné további állomásai:
Január 06 - Angelika blogja
Január 10 - Insane Life
Január 12 - Könyv és más
Január 14 - Kelly és Lupi olvas
Január 16 - Kitablar
Január 18 - Dreamworld

2025. január 9., csütörtök

Rebecca Ross: Ruthless ​Vows – Könyörtelen eskük (Letters of Enchantment #2)

 

A Maxim Könyvkiadó jelentette meg Rebecca Ross nagysikerű duológiájának második kötetét,  Könyörtelen eskük címmel. A kötet 2024-ben a GoodReads-en az olvasók szavazatai alapján megnyerte az év Young Adult Fantasy kategóriáját. Az első rész végén Iris és Roman elválni kényszerült egymástól, így a folytatásban nem csak a háború viszontagságaival kell megküzdeniük, hanem azzal is, hogy újra egymásra találjanak. Vajon képes lesz Roman felidézni a múltját és a két fiatal meg tudja változtatni a háború menetét? Tartsatok velünk, legyünk Iris és Roman társai az úton, ha pedig nektek kedvez a szerencse, akkor tiétek lehet a kiadó által felajánlott nyereménykönyv. 
 
Maxim Könyvkiadó 2024 - Dream válogatás
544 oldal
Fordította: Szujer Orsolya
Goodreads: 4,02
Besorolás: fantasy, háború, romantikus, YA, ifjúsági
 
Két ​egymástól elszakított, fiatal szerelmes, akiknek az istenek háborújának pusztító viharával kell szembenézniük, hogy visszatalálhassanak egymáshoz.
Iris Winnow két hete tért haza megkínzottan és törött szívvel a frontról, a háborúnak azonban még nincs vége. Romannek nyoma veszett, Oath városa pedig továbbra is hitetlenkedve és a borzalmak felett szemet hunyva viszonyul az eseményekhez. Amikor Iris és Attie újabb esélyt kap, hogy Dacre mozgásáról tudósítson, mindketten kapva kapnak a lehetőségen, és ismét nyugat felé veszik útjukat, hátrahagyva a várost, amely lassan darabjaira hullik a háború fenyegetésében.
Roman, Dacre birodalmában ébredve, képtelen felidézni a múltját. Miután biztosítják, hogy emlékei idővel visszatérnek, cikkeket kezd el írni Dacrénak, nem igazán értve a háborúban betöltött szerepét. Ám amikor a szekrényajtón át egy furcsa levél jut el hozzá, Roman levelezésbe kezd a rejtélyes feladóval, és hamarosan válaszút előtt találja magát: álljon ki Dacre mellett, vagy árulja el az istent? És ahogy a napok egyre sötétebbé válnak, Roman és Iris elkerülhetetlenül haladnak egymás felé… és a két fiatal saját szívét és közös jövőjüket teszi kockára, hogy megfordítsák a háború menetét.

 
A duológia első részéről Lupi írt bejegyzést itt a blogon, a folytatásról pedig vendégbloggerünk, Betti mondja el a véleményét.
Betti: Izgatottan vártam a sorozat első részének, az Isteni Riválisoknak a folytatását. Az írónő kegyetlen függővéggel zárta le a könyvet, így azonnal bele is kezdtem az olvasásba, amint kézhez kaptam a regényt. Két hét telt el a bombázás óta, Iris visszatért Oath városába, azonban semmit sem tud szerelme, Roman hollétéről, egyáltalán túlélte-e az ütközetet? Iris visszatér a szerkesztőséghez, azonban kap egy újabb tudósító feladatot, így szép lassan visszatérünk a frontra. 
Mindeközben Romant megmentette Dacre a haláltól – cserébe az emlékeiért, amelyek csak az idő haladtával térnek vissza hozzá. Az amnéziát persze nehéz volt olvasóként elfogadni, de ez ugyanakkor egy remek írói fordulat, hogyan találjanak lépésenként újra egymásra a szerelmesek. Végre folytatódhatott  a varázslatos írógéppel való levelezés, azonban megfordultak a szerepek: most Iris küldött Romannek titokzatos leveleket. A frontvonal gyorsan haladt Kelet felé, végcélja Oath városa, ahol Enva istennő rejtőzködött – Dacre isten mindent bevetett, hogy bosszút állhasson rajta. 
Amit rögtön kiemelnék, a fordítás szépsége. Mind az első rész, mind a második fantasztikusan jól lett lefordítva, a szöveg tökéletesen visszaadja a szerző misztikus, de egyben mély érzelmeket közvetítő, gyönyörű írásmódját. Másrészről a romantika messze az egyik legjobb volt, amit valaha olvastam, Roman Carver Kitt egyértelműen felkerült a best book boyfriend listámra, ráadásul a top 5-be legalább. Roman felállított egy mércét, ezután minden srácot vele kell összevetnem, mert ő az, aki a legnagyobb veszedelmek közepette is a szerelmére gondolt, érte küzdött. 
Iris szintén kiemelkedik a személyiségével, okosságával, elszántságával a fantasy hősnők sorából, egyediséget adott neki a szerző. Mindketten bátrak és hűségesek, és minden erejüket beleadják a küzdelembe, mert hiszik, hogy meg lehet menteni a világot, legyen akármilyen reménytelen a helyzet. Roman és Iris párosára tökéletesen illik a lelkitársak fogalom, a kapcsolatuk mélysége igazolja az igaz szerelembe vetett hitemet, olyan jó volt egy ilyen kivételes párosról olvasni. Az Isteni Riválisokban a kedvenc részeim mindig a levelezéseik voltak – ez nem volt másképp a folytatásban sem. Annyi reményt szőttek ezekbe a levelekbe, ami nem engedte gyengülni a hitüket, és az olvasó is tökéletesen átélhette, hogy a szeretet ereje egyszerűen nem veszhet el.
A világfelépítés továbbra is remek, kaptunk bőven kiegészítéseket az előzőhöz képest, akinek hiányérzete volt korábban, most még elégedettebb lehet. Új helyszíneket ismerhetünk meg, új szereplőket is bevon a szerző, ezekhez részletes leírást kapunk.
Sokszor azonban olyan érzésem volt, hogy Roman és Iris már nem a két főszereplő, hiszen nagyobb hangsúlyt kapott Dacre és Enva, a két háborúzó isten. Rengeteg háttértörténetet tudhattunk meg róluk, a múltjukról, miért van köztük viszály. Emiatt kevesebb fókusz irányult a két fiatalra – plusz a történet jó részében külön is voltak: Roman Dacre kezei között, Iris pedig otthon, Enva mellett. Hiányoztak a lopott pillantások, apró érintések, a feszültség a fiatalok között.
A mellékszereplők közül Tobias és Attie kerültek közelebb a szívemhez, nagyon aranyosak voltak együtt, ugyanakkor a többi karakter is könnyen szerethető volt. Forestre, Iris bátyjára eleinte haragudtam, ahogy az első rész végén elszakítja Irist Romantől, de a második részben megbékéltem és megértettem miért tette amit tett.
A történet vége elég kiszámíthatóra sikerült, az epilógus cuki volt, viszont Rebecca az utolsó fejezetben még meglepett egy nem várt halállal, amit kissé értelmetlennek és túl fájdalmasnak találtam.
Összességében ez a duológia egy remek ifjúsági  fantasy olvasmány, mely gyönyörű romantikus szállal íródott, mély érzelmeket adott át, megérdemli, hogy felkerüljön a kedvencek polcára, még akkor is, ha ez a rész egy hangyányit elmaradt az elsőtől, de a regény jó pillanatai messze felülmúlták azokat, amik esetleg nem voltak tökéletesek. Szívből ajánlom ezt a sorozatot!
Képek: Pinterest és ez egyik borítóváltozat

Kedvenc idézetek:
 
"Azt hiszem, nem is tudjuk, milyen fából faragtak minket, amíg meg nem történik a lehető legrosszabb. Akkor viszont döntést kell hoznunk arról, kik vagyunk és mi az igazán fontos számunkra."
 
"Mennyire imádom olvasni a szavaidat, és hallani a gondolatokat, amik az elmédet élesítik. És mennyire áhítozom arra, hogy most előtted térdelhessek, és megadhassam magamat neked, csakis neked."
 
"A lelkük nem egymás tükre volt, hanem egy egész két fele, két egymás mellett ragyogó csillagkép."
 
 
Borító: Nagyon szép, ott vannak az írógépbetűk megint.
 
Kedvenc karakter: Roman
 
Szárnyalás: Természetesen a levelek!

Mélyrepülés:  -

Érzelmi mérce: Felsőfok, ezután ehhez a szerelemhez mérhetjük a következő olvasmányainkat.

Értékelés: 


 
 Nyereményjáték

A Könyörtelen eskük című kötet beleolvasója már elérhető a kiadó honlapján, így arra gondoltunk, hogy ebben a játékban ezt hívjuk segítségül. Minden állomáson találtok egy kérdést, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni a helyes választ.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
 
KÉRDÉS:   Milyen szendvicset hozott Forest Irisnek vacsorára?
 
Állomások

Blogturné Klub
01.05.: Csak olvass!
01.07.: Readinspo
01.09.: Kelly és Lupi olvas
01.11.: Milyen könyvet olvassak?
01.18.: Könyv és más
01.15.: Kitablar
01.17.: Dreamworld
 

 
 

Rendszeres olvasók