Bea Fitzgerald: Girl, Goddess, Queen - Pokolba a szerelemmel!

 

A Menő Könyveknek köszönhetően nemrég megjelent Hádész és Perszephoné történetének feminista feldolgozása Pokolba a szerelemmel! címmel. Tartsatok öt bloggerünkkel az alvilágba, a turné végén pedig ti is nyerhettek egy példányt a könyvből.

Menő Könyvek, 2024

480 oldal

Fordította: Frei-Kovács Judit

Goodreads: 4,04

Besorolás: ifjúsági, fantasy, YA, romantikus

Több ezer évvel ezelőtt az istenek előálltak egy hazugsággal. Azt állították, hogy Perszephoné más istenek politikai játszmáinak áldozatává vált. Hogy Hádész elrabolta, és a feleségévé tette. Hogy Démétér annyira belebetegedett, hogy a Föld haldokolni kezdett miatta.

Ám a valódi történet ennél sokkal érdekesebb.

Perszephonét nem levitték a pokolba, hanem leugrott oda. Esze ágában sem volt hozzámenni valami önelégült istenséghez, aki sokkal jobban szerette saját magát, mint őt.

Most már csak annyit kell tennie, hogy meggyőzi az Alvilág idegesítően szexi, pimasz és igazán goromba urát, Hádészt, hogy segítsen megvalósítani a tervét. Egy olyan tervet, amely alapjaiban rengeti meg az Olümposzt.

Ám a következmények halálosak lehetnek, különösen, ha az ember a pokolban van…

Egy szenvedélyes, friss és hihetetlenül szórakoztató ifjúsági regény egy feltörekvő Tik-Tok szupersztár tollából.

Őszinte leszek, nem vagyok nagy rajongója a görög mitológiának. Persze, érdekelt, ismerem is, de körülbelül itt vége is van az egésznek. Már kamaszként is zavart, hogy a nőket szinte tárgyként kezelték, szüljön gyereket, nevelje fel, szerezzen egy jó partit és ez a görög mitológiában se volt másképp. A nőket elrabolták, meggyalázták, elcsábították és minden fontos tettet szinte csak a férfiak vittek véghez. A főisten, Zeusz pedig... egy vén kéjenc volt a szememben, aki bármire ráröppent, aminek női formája volt.

Hádész és Perszephoné eredeti története is erre hajaz, hiszen a majdnem kislány Perszephonét Hádész elrabolja, majd a feleségévé kényszeríti...

De amikor láttam, hogy egy szerző "picit" átírja az eredeti sztorit, rögtön kíváncsivá tett, hiszen az "ellenségekből szerelmesek" téma mindig is tetszett.

A történet szerint Koré, Démétér és Zeusz lánya Szicilia szigetén nő fel, az édesanyja és jó pár nimfa társaságában. Apja Zeusz, nem igazán foglalkozik vele, hiszen annyi sarja van mindenfelé, egy dolog miatt viszont mégis felfigyel a lányára, hiszen Koré fiatal, gyönyörű, istennő (a virágok és természeti szépségeké), így Zeusz méltán gondolhatja, hogy majd jó előnyös házasságot köthetnek. Korénak azonban esze ágában nincs férjhez menni, főleg egy számára teljesen ismeretlenhez, ő látja, hogy milyen sorsa van minden nőnek és neki messzebb menő gondolatai vannak a jövőjével kapcsolatban, ami persze süket fülekre talál. Így azt találja ki, hogy lemegy az Alvilágba, oda úgyse nagyon merészkedik le senki és az Alvilág urától, Hádésztól kér menedéket. A gondolatot tett is kíséri, így Koré megérkezik az Alvilágba, Hádész pedig meglepetten fogadja a szúrós nyelvű fiatal lányt.

Koré is meglepődik, mert egy borzalmas, gonosz férfi helyett egy jóképű, kicsit mufurc fiatalembert talál, aki kissé nyögvenyelősen (hiszen Koré rákényszeríti a vendégeknek járó védelemre), de végül is átmeneti otthont ad a lánynak. A közös otthon pedig szinte hozza magával, hogy állandóan összefutnak, együtt étkeznek, így szépen lassan, de valami kialakul köztük. Eleinte ez persze egy barátság, majd Hádész egyre inkább kezd megnyílni Koré előtt és mire a lány észbekap, már bele is szeret a fiúba.

Persze túl egyszerű lenne a történet, ha mind a ketten KOMMUNIKÁLNÁNAK egymással és mivel egyik sem árulja el az igazi érzelmeit, így jóóóó hosszasan el lehet húzni ezt a szerelmi szálat.

Ettől függetlenül nem mondom, hogy ez így rossz, imádtam az összes közös jelenetüket, ahogy lassacskán felfigyelnek egymásra, ahogy a szúrós megjegyzések szépen lassan átalakulnak flörtölésbe és a valószínűleg nem én voltam az egyetlen, aki a végén már a körmét rágta, hogy mikor lesz kettőjük között több is.

Forrás: Tumblr

Természetesen nem csak erről szólt a regény, hiszen még a leghosszabb szerelmi szálat se lehet elhúzni majd ötszáz oldalon keresztül:).

Koré, amikor megérkezik az Alvilágba egy kietlen, semmilyen helyet talál. A lelkek csak úgy kóborolnak, félnek, unatkoznak, nem mondanám Pokolnak a helyet, de Paradicsomnak sem. Koré pedig úgy dönt, ha már itt fog élni, akkor valamit változtat ezen. Ehhez persze szüksége van Hádészra is, sőt a minden lében kanál Sztüxre is és hárman szépen megújítják az Alvilágot. Persze ez így túl szép is lenne, de a szerző azért próbált valamennyire a mitológiához hű lenni, így természetesen egy idő után a titok nem marad titok, kiderül, hogy Koré (illetve ahogy akkor már hívják - Perszephoné) hol van és persze mind Zeusz, mind Démétér éktelen haragra gerjed...

Nekem rettentően tetszett ez a feldolgozás és őszinte leszek, amennyire féltem, hogy egy "feltörekvő Tik-Tok szupersztár" írta ezt a regényt, annyira odavoltam érte végül.

Imádtam, hogy Hádész nem az a szörnyű, gonosz, borzalmas elrettentő férfi, ahogy a mitológiában leírják, itt egy jóval árnyaltabb karaktert kapunk belőle, akitől inkább azért rettegnek az emberek, mert az Alvilág ura és mert nem nagyon ismeri senki. Perszephoné pedig egyáltalán nem az a csendes, megalkuvó fiatal lány, akire gondolnánk. Neki vannak ötletei, gondolatai, véleménye, aminek hangot is ad, ha arról van szó. Sokkal többre vágyik, mint a nők többsége, amivel azért keményen megbotránkoztatja még az istennőket is :).

A kettőjük kapcsolata pedig nem a mostanság megszokott "a domináns, kemény férfi betöri a nagyszájú nőt" kapcsolat volt, hanem inkább egyenrangú félként tisztelték és szerették egymást. És ez üdítő volt a mostanság sok dominancián alapuló szerelmi szál után.

Az pedig, hogy a mai kor szellemének megfelelően "feminista köntösbe" bújtatta a regényt a szerző, még jót is tett neki.

Ami egyedül zavart picit, az a regény hossza. Én egy szerkesztő helyében kicsit néhol "feszesebbre" húztam volna a történetszálat, szerintem egy kb 50 oldallal rövidebb könyv nem lett volna kárára a regénynek.

Összességében azonban imádtam ezt a regényt, ajánlom mindenkinek, aki szereti a görög mitológiát (mert azért kapunk jó pár sztorit, nevet, istent és egyebet belőle), Hádész és Perszephoné történetét és akiket nem zavar a regény erős feminista felhangja.

Én pedig alig várom, hogy a szerző újabb történetét megismerjem!

Borító: Figyelemfelkeltő, de nekem túl "csajos"

Kedvenc karakter:  Perszephoné, Hádész, Sztüx

Szárnyalás: a történet új feldolgozása

Mélyrepülés: nekem egy picit hosszúra sikeredett

Érzelmi mérce: romantika van benne bőven

Értékelés: 

BELEOLVASÓ

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:

Ezúttal olyan könyvek íróit keressük, akik szintén a görög mitológiát választották történetük témájául. A blogjainkon található betűkből rakjátok össze a neveiket, és írjátok be a Rafflecopter-doboz megfelelő helyére.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

TISAJEFENNIRN

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:

Blogturné

Június 15 - Spirit Bliss Sárga könyves út

Június 18 - Könyv és más

Június 21 - Hagyjatok! Olvasok!

Június 24 - Dreamworld

Június 27 - Kelly és Lupi olvas

Lorie Langdon: Vanessa

 

A Manó Könyvek gondozásában megjelent új történetben a gonosz polip, Ursula új oldalát és történetét ismerhetjük meg. Mi történik, ha Arielt kivesszük a képletből és csak a Vanessává vált Ursula hatalomvágyát és szívét helyezzük a középpontba? Tarts a Blogturné Klub három bloggerével, és járj utána a történetnek. Ha részt veszel a nyereményjátékon, a turné végén nyerhetsz is egy példányt a Kiadó felajánlásában.

Manó Könyvek, 2024

432 oldal

Fordította: Widder Zsuzsa

Goodreads: 3.94

Besorolás: fantasy, ifjúsági

Ursulát halálosan idegesítik a sellők. Elhatározza, hogy a sarkára áll. Egy ősi varázslattal eléri, hogy emberré váljon. Vanessaként kimerészkedve a szárazföldre rájön, hogy az egész falu egy borzasztóan erős átok hatása alatt áll. A sötét mágia forrásának keresése közben elnyeri egy fiú bizalmát, aki akaratlanul is elbűvöli őt. Az átok legyőzéséhez együtt kell szembeszállniuk a gonosszal. De pontosan kivel? Vanessa szívében érzelmek csatája dúl – vajon melyik kerekedik a másik fölé? A hatalomvágy vagy a szerelem?

Őszinte leszek, nem vagyok nagy rajongója a Kis hableánynak, anno meseként olvastam, de például a Disney-féle verziót nem láttam (és nem, az újat se, az emberi szereplőset :D). Annyit tudok természetesen, hogy Ursula gonosz volt, de NEM emiatt izgatta a fantáziámat a regény, simán a sellő emberré válik és szerelmes lesz szál miatt érdekelt a történet.

A történet két szálon indul. Az egyiken megismerhetjük Andrét, aki a beteg kishúgával és az idős Yia-Yiával él együtt. A két fiatal a szüleit egy tengeri balesetben elveszítette, azóta a fiú mindenféle dolgokkal kereskedik, többek között gyógyfüvekből párlatokat készít és azzal próbálja gyógyítani a helyieket. Egy este hazafelé egy furcsa idős asszonnyal találkozik, aki elhinti neki, hogy ismer egy főzetekből álló gyűjteményt és ami mindenféle betegséget gyógyít. Sőt, a lelőhelyét is ismeri és megosztja a fiúval. Andre pedig úgy dönt, hogy a kishúga élete mindent megér, így felkutatja a kincset és tényleg egy olyan dobozt talál, ami tele van különféle főzetekkel. Úgy tűnik, hogy tényleg beválnak a "csodacseppek", de mint minden mágiának, ennek is ára van.. és az ár nagyon nagy.

A másik szálon pedig Ursulával ismerkedhetünk meg, aki unalmában, hatalomvágyában és a kitaszítottságában úgy dönt, hogy emberré válik, felfedezi a fenti világot és közben akkora hatalmat gyűjt, amivel Atlantica királyának a hatalmát megdöntheti.

A két fiatal pedig sorsszerűen találkozik. De hogy a kettőjük találkozása egy mindent elsöprő szerelmet hoz vagy Ursula hatalomvágya tönkreteszi a kettőjük kapcsolatát és főleg a fiatal férfit.... ez a történetből derül ki.

Elárulom, hogy én a regény elején nagyon küzdöttem. André nem volt szimpatikus egyáltalán, sőt ki merem jelenteni, hogy idegesített. A szerző hiába írta le úgy, mint egy félistent (kinézetre természetesen), engem egyáltalán nem hozott lázba. A testvére iránti szeretete viszont nagyon megdobogtatta a szívemet.

Én Ursulából akartam minél többet kapni, mert az ő karaktere izgalmas volt, összetett, nehéz volt eldönteni róla, hogy mennyi benne a jó és mennyi a gonosz. Tipikusan az a karakter, akiből még-még-még többet akarsz, hogy jobban megismerd és azt se hiszed el neki, amit ott az orrod előtt mond.

A furcsa félig polip, félig ember tengeri lényből egy gyönyörű fiatal nő válik, aki persze André szívét is megdobogtatja. De ez oda-vissza működik, André tökéletes kinézete és még tökéletesebb "belsője" Vanessát - mert így nevezi el magát az emberek között Ursula - is elbűvöli. Emberként már nem az az önző, hatalomvágyó lény, aki a tengereket akarja uralni, megismeri a szeretet, az önzetlen segítséget, sőt a vonzalmat és szerelmet is.

De túl egyszerű lenne a történet, ha csak egy "sima" lávsztoriról olvasnánk, a szerző azért tett bele egy kis kalandot is. Kiderül, hogy az André által, a történet elején megtalált csodafőzeteken átok ül és ezt az átkot nem is olyan egyszerű megtörni, így André és Vanessa együtt kelnek útra, hogy megtalálják az átok helyét és megtörjék azt. Közben persze egyre közelebb kerülnek egymáshoz - ami felvet egy etikai kérdést is... Vanessa mikor mondja el a fiúnak, ha egyáltalán elmondja, hogy ő nem ember, hanem a tengeri formája eléggé "más", úgy is mondhatjuk, inkább rémisztő, mint szép. És azt még nem is említettem, hogy Vanessa folyamatosan küzd azokkal az érzéseivel, amelyek számára újak, emberiek és 99%-ban ütköznek azokkal a gondolataival, érzéseivel, amit a tengerből hozott magával.

Két főhősünk több kalandos, veszélyes helyzetbe kerül, a görög mitológia is feltűnik a történetben és eléggé fontos szerepet kap.

André szépen lassan azért kedvelhető karakter lesz és Vanessával együtt izzik köztük a levegő. Én - bár tudtam, hogy ez egy ifjúsági regény - már szó szerint a körmömet lerágtam, hogy történjen köztük végre valami!

A számomra eléggé lassú és vontatott kezdet után azonban beindult a történet és onnantól már számomra letehetetlen volt a regény. Ami picit visszavett a lelkesedésemből az az volt, hogy a 432 oldalas regényből már csak körülbelül 30 oldal volt hátra és a nagy összecsapás még hátravolt. Bár jól oldotta meg a szerző, de számomra eléggé furcsa volt ez a rettentő hosszú felvezetés és hozzá képest a nagyon gyors csúcspont és megoldás. Ettől függetlenül nem mondanám összecsapottnak, csak nem éreztem az egyensúlyt.

És a történet vége? Fú, de megosztanám a dolgot, de azzal rettentően elspoilereznék mindent. Maradjunk annyiban, hogy rettentő érzelemdús és elgondolkodtató. Én minden sorát imádtam. Egy teljesen reális befejezés, amely számomra Vanessa (Ursula) jellemének a valódiságát mutatja, kicsit keserédes, de így tökéletes.

Összességében a lassú indulás után nagyon beleszerettem ebbe a történetbe, a szerző megmutatta, hogy igenis, a "gonosznak" is lehet egy érdekes háttértörténete, ami picit más megvilágításba helyezi őt. Ajánlom mindenkinek, aki szerette Ursulát a Kis hableányban, akik szeretik a sellőket, a valószínűtlen szerelmi történeteket, az izgalmas kalandokat és valamennyire a görög mitológiát is!

Én pedig kíváncsian várom a szerző újabb regényét!

Borító: Elegáns, de nekem nagyon semmitmondó. A török, az angol, de még a francia is jobban tetszik, mint ez. Emiatt nem fogom levenni a polcról ezt a könyvet a boltban. A másik három kiadás miatt inkább.

Meg is mutatom őket:

Török: 

Francia: 

Angol: 

 

Kedvenc karakter: Ursula (Vanessa), Weir

Szárnyalás: a történet vége

Mélyrepülés: - 

Érzelmi mérce: van benne pici romantika, szomorúság, izgalom

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:

A kötethez kapcsolódó játékban a Manó Könyvek és a Menő Könyvek hasonló tematikájú könyvei felé kalauzolunk Titeket. Minden állomáson találtok egy idézetet. A feladatotok, hogy megtaláljátok, a kiadók mely könyvéből származik az adott gondolat, a Rafflecopter sorába pedig annak a Disney-Gonosztevőnek a nevét írjátok be, aki az adott történet főgonosza.

Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.

"Tanulj ebből, gyermekem! Sose engedd, hogy egy férfi elhalványítsa a fényedet. Ezen a világon csakis magadra számíthatsz."

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:

Június 05 - Szembetűnő
Június 07 - Kelly és Lupi olvas
Június 09 - Dreamworld

Alexandra Bracken: Lore - blogturné extra

 

Hétévente a megbüntetett istenek kénytelenek az emberek között járni, de egyesek megpróbálják levadászni őket hatalmukért és halhatatlanságukért! Az utolsó istenek egyike, Athéné Lore segítségét kéri az új vadászat alkalmával. Tartsatok bloggereinkkel az új kalandjukon, és ne feledjétek, hogy ha velünk játszotok, akkor a turné végén megnyerhetitek a Maxim kiadó által felajánlott LORE példányt!

Maxim Kiadó, 2023

496 oldal

Fordította: Bozai Ágota

Goodreads: 3,78

Besorolás: fantasy, mitológia, urban fantasy, ifjúsági

Tagadhatod ​a sorsot, de a sors nem tagadja meg magát.

Ha harcolsz ellene, az nem ment meg attól, ami rád vár.

Egy régi lázadás büntetéseként hétévente kilenc görög isten kénytelen halandóként járni a földön, és ősi dinasztiák leszármazottai vadásznak rájuk. Mindannyian meg akarnak ölni egy istent, hogy megszerezzék annak hatalmát és halhatatlanságát.

Lore Perseous már régen hátat fordított ennek a brutális világnak, miután egy rivális dinasztia megölte a családját. Évekig ellenállt a bosszú gondolatának, de a következő vadászat előtt segítségét kéri két résztvevő: Castor, a rég halottnak hitt gyerekkori barát, aki megdobogtatja Lore szívét, valamint az utolsó eredeti istenek egyike, a súlyosan sebesült Athéné.

Az istennő szövetséget ajánl közös ellenségük legyőzésére. Azonban Lore döntése, hogy sorsát Athénéhoz köti, és újra csatlakozik a vadászathoz, halálos árat követel – és talán nem is elég ahhoz, hogy megállítsa egy új isten felemelkedését, akinek hatalmában áll az emberiséget térdre kényszeríteni.

BLOGRTURNÉ EXTRA - INTERJÚFORDÍTÁS

A Lore világában, hétévente az ősi vérvonalak leszármazottai részt vesznek az Agonban, amely során kilenc isten halandóvá válik és az Agonban részt vevő családok tagjainak esélye van arra, hogy az istenek erejét és halhatlatlanságát megszerezzék úgy, hogy levadásszák és megölik őket. Mi adta az ötletet az Agonhoz?

Íróként folyamatosan vezetek egy “kívánságlistás” ötletlistát és az Agon valójában két ilyen kívánságlista-elem összetalálkozásának eredményeképpen jött létre!

Már nagyon régóta szerettem volna egy olyan történetet írni, ami a görög mitológián alapul, de egyik ötletemet sem éreztem elég jónak és nem volt semmilyen módja annak, hogy a modern világunkba helyezzem őket – amit nagyon szerettem volna. Ugyanakkor azt reméltem, hogy sikerül egy olyan történetet írnom, ami valamilyen versenyre vagy versengésre alapul. Nem is tudom, hogy miért tartott olyan sokáig, hogy rájöjjek, hogy a két dolog hogyan kapcsolódhat össze – hiszen a vadászatok és az atlétikai versenyek fontos szerepet játszottak az ókori görög kultúrákban és a mitológiában is hangsúlyosan szerepeltek. Mivel mind a két dolog még mindig nagyon is része a világunknak, így tudtam, hogy nagyon érdekes lenne megnézni, hogy a vadászat egy ilyen ősi változata hogyan illeszkedne be egy hihetetlenül modern városba.

A másik fő inspirációm pedig az volt, hogy mennyi tökéletesen kegyetlen isteni büntetés szerepelt a mítoszokban. Az egyik jó (inkább borzalmas) példa erre Aktaión története, aki vadászként egy hatalmas falkányi vadászkutyát tartott. A történetének az egyik változata szerint véletlenül meglátta Artemiszt fürdőzés közben, aki szarvassá változtatta, és a vadászt a saját kutyái téptek szét (áááúúú!) – így a vadászból lett a vad. Hasonlóképpen az Agon istenei emberek millióit voltak hajlandóak feláldozni, hogy megőrizzék a hatalmukat és a rangjukat, ezért valahol helyesnek tűnt, hogy Zeusz megátkozza őket, hogy megtapasztalják milyen a halandóság és tehetetlenség.

Az Agon időszaka alatt a kilenc isten egyikének a megölése lehetővé teszi a vadásznak, hogy elnyerje az adott isten erejét és halhatatlanságát. Ha választhatnál, a kilenc isten közül melyikük erejét szeretnéd megkapni?

Oh! Tudod, ezen még nem igazán gondolkodtam el, főleg azért nem, mert a történetben ennek a hatalomnak a megszerzése szörnyű feltételekkel jár. De Apolló erejét választanám, habár néha Afrodité meggyőző ereje nagyon hasznos lenne!

A könyvben szereplő istenek közül, beleértve az eredeti és az új isteneket is, kik voltak a kedvenceid, akikről a legszívesebben írtál?

Egyértelműen Athéné és Artemisz. Athéné mindig is a kedvencem volt az istenek közül, amikor gyerekként a görög mítoszokról szóló könyveket bújtam, de ahogy idősebb lettem, sokat fejlődött a róla alkotott képem és ez volt az egyik dolog, amit a történet során szerettem volna kifejteni. Artemiszt egyszerűen szórakoztató volt megírni – azt akartam, hogy legalább az egyik eredeti isten térjen vissza a saját lényéhez a történetben és Artemisz, maga a vadásznő egy kissé eldurvult ebben.

Mennyire volt más az új isteneket, például Ércbeborítottat és Repkénykoszorúst megalkotni, mint az eredeti isteneket, mint Athénét, Artemiszt, stb újragondolni?

Valójában nem különbözött sokban, már csak azért sem, mert ki akartam hangsúlyozni, hogy a hatalom mennyire megrontó tud lenni és ehhez a régi és az új isteneket is fel kellett használnom. Írás közben egy dolgot tartottam mindig szem előtt, hogy az új istenek halandó életükben megtapasztalták az emberiességet, ami nyilvánvalóan hatással volt a döntéseikre istenként. Viszont az eredeti istenek bár megtapasztalják az olyan emberi érzelmeket, mint a féltékenység, a harag és a kicsinyesség, de ők nem emberek és ezt végzetes hiba lenne elfelejteni.

A vérvonalak egyik alapeszméje a kleosz, a végső dicsőség elérése harcban vagy legendává válás útján. Ez a vérvonalak társadalmának a mozgatórugója és ez az, ami a fiatal Lore-t is elindítja a saját utazásán, amikor gyerekként kijelenti, hogy “legenda lesz”. Hogyan jött létre a vérvonalak társadalma és mi inspirált arra, hogy a kleosz fogalmát ilyen jelentős ösztönzésként használd ebben a társadalomban?

A Lore-ral kapcsolatos kutatásaim nagy része abból állt, hogy az ókori Görögország különböző kultúráiról olvastam, különösen a spártaiakról és megpróbáltam megérteni, hogyan építették fel a világukat és a hitvilágukat. Fontos volt szem előtt tartani, hogy a görög mitológia történeteit valójában arra használták, hogy megmagyarázzák a világot és igazolják a szertartásaikat és az életmódjukat.

Azt szerettem volna, ha a vadászok vérvonalai úgy éreznék, hogy a közönséges halandók fölé emelkednek és ugyanúgy rendkívüli sorsra lettek kiválasztva, mint a híres őseik. Ez annyira csábító és erőteljes hit – hogy ezt még évszázadok múltán is hihetetlenül nehezen engedik el. És, hogy még egy lépéssel továbbmenjünk, fent akarnák tartani azokat a szokásokat, történeteket és eszméket, amelyek ezeket megerősítették. A regény megírásának az egyik legnagyobb kihívása az volt, hogy megtaláljam a módját annak, hogyan tudnának beilleszkedni egy modern környezetbe, például a technológia segítségével, de mégsem hajlandók szembenézni a hitük problematikus elemeivel.

A kleosz koncepciója izgalmas, nem igaz? Már csak az az elképzelés is, hogy a dicsőség vagy a hírnév olyasvalami, amit örökölhetsz, megszerezhetsz vagy elveszíthetsz, és, hogy ez teljes mértékben mások rólunk alkotott képén alapul. Ez valójában arra vezethető vissza, hogy valami nagyszerűt akarunk tenni, hogy emlékezzenek ránk, ami egyfajta halhatatlanságot jelent. Tudtam, hogy ennek szerepelnie kell a történetben, mivel a vadászok harcos nevelést kapnak és a kleosz apák és fiúk között öröklődik. Ez persze azt jelenti, hogy hatalmas feszültség képződik Lore ez iránti vágya és a társadalom elutasítása között, ami még csak esélyt sem ad neki erre. Az sem véletlen, hogy Lore neve Lore lett, és hogy ezt használtuk a könyv címeként!

A történet másik témája, amely a vérvonalak patriarchális társadalmában uralkodó szexizmuson keresztül jelenik meg, a nők jogainak és hangjának elnyomása. Ezt a könyvben tovább fejtegetjük azzal, hogy a görög mítoszokban a nők történeteit gyakran úgy csavarják, hogy azok inkább egy férfiközpontú történetbe illeszkedjenek, Medúza története is ezek közé tartozik. Ezeknek a történeteknek mely elemei foglalkoztattak és hogyan szőtted bele ezeket a történetbe?

Már gyerekként is, amikor először olvastam a görög mitológiát, rettentően dühített a nőkkel szembeni szexuális erőszak és bánásmód. A sors véletlenje folytán pont 2017-2018-ban írtam a könyvet, épp abban az időszakban, amikor végre nagyobb horderejű beszélgetések folytak a Me Too mozgalom kapcsán és ez abszolút beleépült a történetem érzelmi alapjába.

Elkezdtem komolyabban gondolkodni azon, hogyan változtattam tudatosan és akaratlanul is a viselkedésemet, hogy elboldoguljak egy olyan világban, amely túlságosan gyorsan bünteti meg a nőket az ambicióikért vagy a haragjukért. Ezeket az érzéseket öntöttem bele a történetbe. Azt is szerettem volna feltárni, hogy mennyire károsak és elnyomóak a patriarchális társadalmak azok számára, akik nem rendelkeznek kiváltságokkal és hatalommal és érintettem azt is, amit említettél – hogy a történelemben és a történetmesélésekben folyamatosan meg kell kérdőjelezned, hogy ki meséli és miért. Az ókori Görögország eszméi a nyugati kultúra gyökerét képezik és a könyvben felvetett kérdések közül sok még ma is elkeserítően aktuális.

A könyv tele van nagyon érdekes célzásokkal és utalásokkal a görög mitológia különböző történeteire. Utolsó kérdésként, melyek a kedvenc görög mítoszaid?

Mindig is szerettem az olyan utazásokról és kalandokról szóló történeteket, mint az Odüsszeia, különösen azért, mert elég sok kapcsolatot láthatunk az istenek és a halandók között. Thészeusz története a labirintusban (hála Ariadnénak, a valódi hősnek) mindig is a kedvencem volt – annyira komor és feszültséggel teli! És a görög mitológia összes szerelmes története közül – a legtöbbjük eléggé ijesztő vagy szerencsétlen sorsú – mindig is szerettem Erósz és Psziché történetét.

Forrás

  

BELEOLVASÓ

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:

Történetünk egy görög mitológiát tartalmazó Young Adult regény, így a mostani játékunk is ehhez a témához kapcsolódik! Minden állomáson találtok egy nevet, és az a feladatotok, hogy kitaláljátok a könyv/könyvsorozat címét és az írójának a nevét, amiben szerepel!
(Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Pierce Oliviera

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:

[Blogturné Klub]
Május 26 - Csak olvass!
Május 30 - Hagyjatok! Olvasok! extra
Június 1 - Kelly és Lupi olvas - extra

Június 3 - Könyv és más

Katee Robert: Neon Gods - Alvilági szerelem (Neon Gods #1)

A Maxim Könyvkiadó jelentette meg Katee Robert Neon Gods sorozatának első részét,  Neon Gods - Alvilági szerelem  címmel. Hádész és Perszephoné történetét sokan ismerik és szeretik a görög mondavilágból, ebben a regényben egy sötét, de szexi feldolgozást olvashatunk, mai modern környezetben. Gyere velünk, fedezzük fel Olümposz sötét oldalát, ha szerencsés vagy, a játékunk során megnyerheted a kiadó által felajánlott nyereménykönyvet!

 

Maxim Könyvkiadó 2022. Passion válogatás

432 oldal

Fordította: Németh Anikó

Goodreads: 3,74

Besorolás: adult, romance, retelling, greek mythology

Úgy volt, hogy ő csak a mítoszokban létezik. De attól a pillanattól fogva, hogy átkeltem a Sztüx folyón, teljesen megigézett…
Az ultramodern Olümposz elitjének üdvöskéje, Perszephoné Dimitriou azt tervezi, hogy megszökik, és új életet kezd valahol máshol, távol az Olümposzt uraló istenek, a tizenhármak tisztességtelen politikájának világától. Azért döntött így, mert anyja a tudtán kívül Zeusznak ígérte a kezét, aki a csillogó-villogó látszat mögött meghúzódó sötét világ veszélyes, teljhatalmú ura. Mivel nem marad más választása, Perszephoné a tiltott alsó városba menekül, ahol eladja a lelkét Hádésznak, akit korábban csak egy mitikus hősnek gondolt… A férfi pedig bevezeti egy olyan világba, amelynek létezéséről fogalma sem volt. Hádész mindig is az árnyékos oldalon élte az életét, és továbbra sem áll szándékában kilépni a fényre. Ám amikor rátalál Perszephonéra, ráeszmél, hogy ezzel lehetősége nyílik az évek óta tervezett bosszú végrehajtására. Ennél több ürügyre nincs is szüksége ahhoz, hogy segítsen a lánynak — aminek persze megkéri az árát. Igen ám, de minden egyes szenvedélyes éjszakával, amelyet együtt töltenek, egyre jobban a szívébe zárja Perszephonét, és úgy dönt, készen áll akár az egész Olümposszal szembeszállni csak azért, hogy ne kelljen elválnia tőle…
Hádész és Perszephoné modern átdolgozása, amely édes, mint a bűn…

Szerintem nagyon sokan vagyunk, akik szeretik, mit szeretik, imádják Hádész és Perszephoné történetét. Rengeteg feldolgozást megélt már ez a görög monda, a young adult irodalomtól kezdve képregényeken át a felnőtt könyvekig. A Neon Gods egy egészen különleges helyet foglal el ebben a sorban, hiszen mai modern környezetbe helyezte a történetet a szerző és erősen szexire vette a karaktereket.
Meglehetősen újszerű a világfelépítés, Olümposz ugyanis egy modern város, ahol Zeusz uralkodik a tizenkettek támogatásával - tizenkét istenséggel a felsővárosban. A három főistenség örökletes cím, a többi istenség kiválasztással kerül emberi testekbe. Gazdagok ugyan, csillognak és szépségesek, de állandó intrikák, cselszövések szövik át az életüket a hatalomért. Zeusz szövetségben áll Poszeidonnal, aki a kikötő környékét uralja. Ellenségek viszont Hádésszal, aki a Sztüx folyó túlpartján, az alvárosban felel a rendért. A szerződés szerint aki átmegy a hídon a túlpartra, onnantól Hádészhez tartozik. Zeusz jó pár éve kegyetlenül megölte Hádész szüleit, így hosszú ideje érlelődik már benne a bosszú, de először meg kellett erősítenie a pozícióit, még kivár a megfelelő alkalomra. Démétér lánya, Perszephoné Zeusz elől menekülve botladozik át a hídon, miután anyja a tudtán kívül menyasszonynak ígérte a főistennek, akinek már három felesége is gyanús körülmények között halt meg. A szóbeszéd szerint Zeusz a felelős abban, hogy három Héra is "eltűnt" az Olümposzról. A lány három hónap menedéket kér Hádésztól, ennyi van hátra a 25. szülinapjáig, amikor majd hozzáférhet az örökségéhez és végleg el tudja hagyni Olümposzt. Addig is bizonyítania kell, hogy önszántából van Hádész otthonában, ezért az a tervük, hogy egy párként mutatkoznak a nyilvánosság előtt. Zeusz persze éktelen haragra gerjed, és úgy tűnik ennek következtében elkerülhetetlen a háború kirobbanása.
Hűha. Szerintem először arról kell beszélnem, hogy amit itt fent felvázoltam, az tényleg csak az alapos szűrőn átjutott információ. Innen kicsit mélyebbre hatolok, ha értitek a szóvirágokat! Ugyanis Hádész és Perszephoné között a találkozásuk első percétől kezdve szédületesen elsöprő kémia kerekedik. Hádész eddig magányos, mogorva, megkínzott lélek volt, aki saját magával kevésbé törődött, inkább a népének jólétét helyezte előtérbe. Tökéletes rendszert alkotott meg az alvárosban, őrökkel biztosítja a rendet, gondoskodik az élelmiszer ellátásról, és felkészülten várja Zeusz támadását, mely hosszú idő óta lóg a levegőben. Emellett élvezi a szexualitását, nyíltan, gátlásoktól mentesen váltogatja a partnereit, és kiváltságosokból álló privát közönsége előtt a nyílt szex is műsoron van az otthona játszószobájában. Ebbe a világba csöppen bele Perszephoné, és a férfi azon kapja magát, hogy elkezd törődni vele, ápolja a sebeit, megmutatja neki a birodalmát, élvezi a szóváltásaikat, és amire rég volt példa, nevetni tud a beszólásain. Ez merőben új dolog neki, a lány valódi nyári napfényt  hoz az ő sötét világába. Nem csupán a szépségével kápráztatja el, hanem elismeri az éles eszét is. Az alkujuk pedig egy nyilvános szexben pecsételődik meg. Hűha... - újból. Perszephoné egyébként a külvilág felé egy csupa mosoly arcot mutat, hogy megfeleljen a felsőváros elvárásainak, de valójában más életre készül, ahol a saját vágyait valósítaná meg. Azok a vágyak pedig nem igazán a szeplőtelenségről szólnak, ez a nő alig várja, hogy kiélhesse minden vágyálmát - a mocskosakat is. Fontosak az életében a testvérei, valóban törődnek egymással, ez a regényben szépen kirajzolódik. Démétér is jelentősebb mellékszereplő, érdemes odafigyelni a karakterére, mert rengeteg meglepetést okoz, egy személyben megtestesíti az olümposzi elit jellemét, a korrupt politikai játszmákból hogyan lehet a legnagyobbat szakítani. Ja és a legjobb anya címet még véletlenül sem neki ítélné a közönség, még kevésbé az olvasók. Mindenképp említésre méltó még Hermész és Dionüszosz karaktere, akik viszonylag többet szerepeltek az istenségek közül, mivel gyakori vendégek Hádész házában, mondhatni a barátai, szövetségesei valamilyen szinten.
Az írásmóddal semmi gondom nem volt, a jó ízlés határain belül maradt a legforróbb jelenetek alatt is a regény stílusa, és a kettős szemszögért kifejezetten hálás voltam, imádok mindkét fél fejében ott lenni. Szerintem remekül balanszírozott a szerző az erotikus jelenetek mennyiségével a történetvezetés során, valahogy ebben a környezetben ennyi pont helyénvalónak tűnt és a karakterek fejlesztése sem lett elhanyagolva.

A cselekmény eleinte lassan haladt, de mivel nagyon hangsúlyos a főszereplők közötti romantikus kapcsolat alakulása - tengernyi szex hozzáadásával -, ez egyáltalán nem zavart, a regény pár fejezete után már nem volt okom panaszra. Azt hiszem kicsit elfogult vagyok, mert imádom ezt a mondabéli párost, egészen merész megközelítést kaptam itt a kapcsolatukról, ami őszintén tetszett, talán egy-két bizarr részletet kivéve. A játszószoba manapság már nem olyan nagy újdonság, de a nyilvános szex, színpadszerű emelvényen, na az keményen felkavaró lehet.

Amiért nem kap a regény maximális pontszámot: nekem ehhez a stílusú könyvhöz egy sokkal sötétebb Hádész járt volna. Túl jó volt már a kezdetektől, sosem volt durva, maximum morcosan közömbös képet adott magáról. Nagyon is hamar megmutatkozott a gyengédebb oldala, így sokkal szelídebb karakter lett belőle, mint amit vártam. A másik gondom a világfelépítéssel volt, ami nem lett részletesen elmagyarázva. Az istenek hogyan választják ki, hogy melyik embert szállják meg? A képességeik nem voltak kibontva, létezik erejük, vagy csak anyagi hatalmukkal érnek el dolgokat? Néha mintha szó lett volna varázslatról, de semmi konkrétum. Hádész úgy volt beállítva a felsővárosban, mintha valójában nem is élne, ugyanakkor többen személyesen ismerik, lejárnak hozzá, miért nem terjedt el, hogy élő személy? Harmadik nagy talány Zeusz karaktere. Egyébként is egy kivénhedt faszra vette a szerző a figuráját, ő lett a rosszfiú, de a legnagyobb csalódást maga a végjáték okozta, mely túl rövid és kicsit méltatlan súlyú a személyiségéhez képest, elég fura megoldása lett így a történetnek.
Viszont a vízszintes romantikán kívül rengeteg részlet volt, amit a történet javára írhattam, például néhány mondai elem, amit sikerült zseniálisan beleszőni a történetbe. Ilyen volt a három kiskutya mint Cerberus, aztán Perszephoné "evészavara", meg úgy egyáltalán más mondabéli párok, akik saját könyvet is kaptak a sorozatban, remélhetőleg magyarul is elérhető lesz.
Összességében remekül szórakoztam, meglepően mást kaptam ugyan, mint amire számítottam, de ezt nem bántam! Idén már sokadszorra rángatott ki egy szerző a komfortzónámból, és döbbentett rá, hogy olyan aspektusok is tetszhetnek, amiről korábban gondolni se mertem volna. Alapvetően engem Hádész és Perszephoné bármikor levesz a lábamról, de itt elmondhatom, hogy emlékezetes retellinget kaptam, ami felhívta a figyelmemet a szerzőre, így abszolút vevő leszek a további regényeire.

Képek: Pinterest

Borító: Nagyon tetszik, ez így benne is van a regényben.

Kedvenc karakter: Hádész

Szárnyalás: -

Mélyrepülés: -

Érzéki mérce: 18-as karika, abszolút, nem, inkább 28-as.

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!!!

BELEOLVASÓ

Nyereményjáték

 

Olümposzi istenekkel játszunk, velük akár találkozhattok is ebben a regényben! Célratörő leírásunk alapján találjátok ki, melyik görög istenre gondoltunk az adott blogon, és írjátok be a megfejtést a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre szállít, a Rafflecopter dobozban megadott válaszokat pedig sajnos utólag nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük, ezután 72 órán belül kérünk visszajelzést, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.

 

FELADVÁNY:  AZ ALVILÁG ISTENE, A HOLTAK URA.

a Rafflecopter giveaway

Állomások:

09.29 - Kelly&Lupi olvas
10.02 - Olvasónapló
10.05 - Sorok között
10.08 - Dreamworld
10.11 - Szaffi polca