KMK ÚJ KÖNYVEK Katt a képre!!!

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: greylupus. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: greylupus. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. november 19., kedd

Kalapos Éva: Nem hagylak itt (Bonobó #1)

 


Nemrég megjelent Kalapos Éva Veronika új Young Adult regénye, a Nem hagylak itt, ami egy Magyarországon játszódó disztópia, amiben pár fiatal próbál fellázadni a maga módján a rendszer ellen.

Ismerd meg Te is ezt a magával ragadó történetet a Blogturné Klub bejegyzései által, és ha szerencséd van, a könyv egy példányát meg is nyerheted.

Lampion Könyvek, 2024
344 oldal
Besorolás: disztópia, YA, ifjúsági

Öt fiatal a 21. század első negyedében. A múltjukat kiradírozták, a jelenük megfoghatatlan, a jövőről fogalmuk sincs.

A tizennyolc éves Rami és barátai hazájában egy láthatatlan állami szerv irányít mindent: a Hivatal. Az állampolgárok hármas, karszalagokkal jelzett kasztrendszerben élnek, de végül is ez nem olyan vészes, igaz? A suliban legalább nem kell megfeszülni (naná, mert csak propagandaterjesztő népiskolák működnek), bármilyen szakmát választhat az ember (kivéve, ha valami kreatívra vágyik), a párkapcsolatokat pedig kimondottan támogatják (már ameddig a családalapítás a céljuk). Szóval igen, mégiscsak nagyon vészes a helyzet, és Ramiéknak elegük lesz ebből a kilátástalanságból, meg hogy nem dönthetnek szabadon a jövőjükről. Elhatározzák, hogy a maguk módján lázadnak fel az elnyomás ellen, akkor is, ha ezzel kockáztatják a saját, a szerelmük és a családjuk biztonságát.

Anno nagyon szerettem a disztópiákat és amikor ennek a regénynek elolvastam a fülszövegét, valahogyan nosztalgikus emlékek törtek rám, így úgy döntöttem, hogy belevágok.

A történet szerint a nem is olyan távoli jövőben járunk. A világ olyanná vált, amit szerintem egyikünk sem szeretne megélni (de sajnos, ha így haladunk tovább még akár ez is bekövetkezhet).Az oktatás, mint olyan megszünt, csak a propagandát tömik a gyerekek fejébe. De ugyanezt kapják a felnőttek is, a szabad információáramlás megszünt, csak azt hallhatja, láthatja mindenki, amit a Hivatal mantrázni akar. Minden szép, minden jó, az ország jól teljesít, ha valami gond van, akkor azt mindig van kinek a nyakába varrni. A nép kasztokra bomlik, vannak a vörös, a fehér és a zöld szalagosak. A szalag színe dönti el, hogy milyen munkát vállalhatsz, hol élhetsz és milyen információkhoz / szórakozásokhoz juthatsz hozzá. Természetesen a munkádat is csak névlegesen választhatod ki, a Hivatal dönti el, hogy miből választhatsz. A fiataloknak ismerkedési esteket szerveznek, ahol a leendő párok kiválaszthatják egymást.
A felnőttek ebbe már belefásultak, nem akarnak / tudnak változást kieszközölni (az Ellenzék, mint olyan nem létezik), a gyerekek pedig már nagyrészt ebbe születnek bele, így mást nem is ismernek. DE! Vannak még olyan gyerekek (fiatal felnőttek), akik még ismerik az előző életet, tudják milyen volt, amikor a szüleik még vidámak, boldogok voltak, mindenki szabadon szórakozhatott és élhetett. Ilyen a 18 éves Rami is a barátaival, akik látják mi folyik itt és nem igazán akarnak beletörődni. De mit tud tenni pár fiatal, hogy megváltoztassák ezt a jelenlegi helyzetet? Lázadni. Mennyire veszélyes? Nagyon, hiszen nem egy ismerősük tűnt el végleg a Hivatal jóvoltából, amikor fény derült ennél jóval kisebb kihágásra. De bátrak és belevágnak...

Aki ismer, az tudja, hogy mennyire távol áll tőlem a politika. Persze, szavazni eljárok, nekem is megvan a véleményem mindenről, de ameddig lehetett, távol maradtam mindentől. Ami viszont most folyik itt Magyarországon, az kevés embert hagy szó nélkül. Kalapos Éva pedig rettentően bátor és le merte írni, hogy mivé fajulhat ez az egész (persze szinte a legrosszabb lehetőséget véve), ha mindenki mindenbe belenyugszik és csak bólogat. Egyszerűen imádtam ezt a könyvet, minden betűjét és minden sorát. Bátor és vérlázító a regény és pont azokat próbálja megszólítani, akiken a jövő múlik, akik még tehetnek valamit, hogy mindez, amit az írónő leírt, NE következzen be.

A szereplők mindegyikét imádtam. Az átlagos fiatal lányt, aki imádja a szüleit, a testvéreit és természetesen a barátait is. Aki szerelmes a legjobb barátjába, de a szerelmük egy borzalmas titok miatt nem teljesülhet be. Aki látja, hogy mi folyik itt a világban és NEM szeretne ugyanolyan kilátástalan, fásult életet, mint, amit a szülei élnek.
A fiatal fiút, aki egy valódi lázadó és aki szerelmes a legjobb barátjába, de ezt nem meri kimondani neki, inkább minden alkalmat megragad, hogy csajozhasson, de közben árgus szemekkel figyeli a LÁNYT, hogy az nehogy bepasizzon.
A gazdag kaszthoz tartozó barátnőt, aki ragaszkodik a régi barátaihoz még akkor is, ha azok már egy teljesen más kaszthoz tartoznak, de éppen ebből kifolyólag nem is nagyon tud a helyzettel mit kezdeni.
A fiú barátot, aki megjárta a poklok poklát, a Hivatal "vendégszeretetét", ami egy életre megnyomorította lelkileg.
A kisöcsit, aki már ennyi idősen is megtapasztalja, hogy milyen jövő vár rá. És persze a másik fiút, a tökéletesnek látszó NAGY ŐT, akiről hamar kiderül, hogy a gyönyörű külső nem mindig azt adja, amit várna az ember, aki már az új rendszer tökéletes "teremtménye", aki beletörődött ebbe az életbe, és hiszi / vallja, hogy minden így jó, ahogy van és ki kell hozni belőle a legtöbbet. És még folytathatnám. Mind nagyszerű élő, több dimenziós karakterek, "akik" tökéletes szereplői ennek a regénynek.

A történet aránylag lassan indul be, kell hozzá türelem, mire végre kibontakozik a cselekmény. Az elején elég sokat kapunk abból, hogy milyen is az élet a jövőben, épp eleget ahhoz, hogy kellően elborzadj és tudd, hogy ezt SOHA nem akarod megélni és érezd azt az elkeseredettséget, amit a főhőseink is éreznek és megértsd, hogy miért akarnak változást. És hogy ez sikerül-e nekik? Ezt nem árulom el, de azt igen, hogy ez a kötet egy sorozat első része, így még biztosan fog történni egysmás. Én pedig TÉNYLEG nagyon várom, hogy a kezembe vehessen a folytatást, mert ez a történet levett a lábamról.

Borító: Tetszik, látványos, figyelemfelkeltő

Kedvenc karakter: Rami, Tomo, Kele, Hedvig, Baldvin

Szárnyalás: a hasonlósága a valósággal...

Mélyrepülés: a hasonlósága a valósággal....

Érzelmi mérce: megdöbbentő, gyomorszorító

Értékelés:


Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:
A Nem hagylak itt a Lampion Könyveknél jelent meg, ahol egyre több szuper YA és middle grade kötetet olvashatunk el. A mostani játékunk során a Lampion kiadványaiból találtok idézetet, a feladatotok pedig az, hogy a rafflecopter doboz megfelelő sorába beírjátok az adott könyv címét.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A bosszú sokban hasonlít a sakkra: a helyezkedés és a stratégia játéka. A türelemé. A hatalomé.
a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:
November 16 - Sorok Között
November 17 - Spirit Bliss Sárga könyves út
November 19 - Kelly & Lupi olvas
November 20 - Könyv és más

2024. november 13., szerda

Stacia Stark: A ​Court This Cruel and Lovely – Oly kegyetlen és kedves udvar (Hazugságok királysága #1)

 


A Könyvmolyképző Kiadó elhozta nekünk Stacia Stark romantasy történetét, az Oly kegyetlen és kedves udvart. A regény a tündérek és emberek háborújára épül, és egy diktatúrára, mely kényszeríti a népét, hogy elnyomja a saját különleges képességeit. Prisca és Lorian történetét átszövik a titkok és a múlt árnyai - de vajon mi is a teljes igazság? Tarts Te is velünk, és légy részese ennek a fantasy-kalandnak!

Könyvmolyképző, 2024
424 oldal
Fordította: Gruber Katalin
Goodreads: 4,11
Besorolás: fantasy, new adult, romantikus

Évek ​óta egy izzó tekintetű, zöld szemű, kegyetlen mosolyú férfival álmodom…

Születésünk után néhány órával az istenek elveszik azt a kis erőt is, amink van. Viszonzásul megvédik a határainkat az ádáz és irgalmat nem ismerő tündérektől. Azokat, akik valahogy mégis képesek megtartani az erejüket, romlottaknak nevezik, és elégetik őket. Amikor felfedezték a tiltott erőmet, menekülni kényszerültem a falunkból és az imádott életemből. Hogy életben maradjak, egyezséget kellett kötnöm a zsoldossal, aki a legkiszolgáltatottabb helyzetben hagyott magamra. Az egyezségünk egyszerű. Segítek neki és a titokzatos barátainak bejutni a városba. Ő pedig megtanít használni az addig rejtegetett, különös, sötét képességemet. Az erőt, ami a túlélésemet jelentheti. De a szívtelen zsoldosnak is megvannak a maga titkai. Olyan titkok, amelyek veszélybe sodorják a szeretteimet. Titkok, amik darabokra szakíthatják a királyságot és talán az egész világot…

TikTok-szenzáció! #BookTok, #OlvassEgyJót

Lassú izzású, ellenségekből szerelmesek romantasy. Tökéletes olvasmány Sarah J. Maas és Jennifer L. Armentrout rajongóinak

Add át magad az izzásának!

Őszinte leszek, én úgy, de úgy bedőltem a fülszövegnek, mint annak a rendje. Tündérek és emberek? Sarah J. Maas rajongóinak? A címben ott a "A Court" szócska? Lecsaptam rá, mint egy keselyű. És mekkorát csalódtam! Az el se tudom mondani. Nem minden "A Court" szavakkal ellátott regény lesz annyira jó, mint SJM sorozata... hát erre sajnos én is rájöttem. Ráadásul a GR-n 4,11-n áll ez a könyv! Édes istenem, egyáltalán elolvasta bárki is ezt a regényt, mielőtt automatikusan rányomott öt csillagot?

Hol is kezdjem az egészet. Az alapsztori nem lenne egyáltalán rossz. Mágiával átitatott világ, ahol a gyerekek különleges, mágikus képességeit elveszik, az isteneknek adják, aki ezért cserébe megvédik az embereket a tündérektől. A képességeket 25 éves korukban visszadják részben, de aki addig rejtegeti, hogy mégis maradt mágikus képessége, azt kegyetlenül kivégzik a családtagjaival együtt.
Főhősnőnk, Prisca "természetesen" a romlottak, az elrejtett képességűek közé tartozik, és miután ez kiderül, menekülni kényszerül. Útja során összetalálkozik egy csapat zsoldossal, akiknek a vezére, Lorian, hamar rájön, hogy a lány milyen mágikus képességeket rejteget, így alkut ajánl. Segít a lánynak a képességeit fejleszteni, cserében Prisca pedig bejuttatja a fővárosban a kis csapatot. Az alku megköttetik, Prisca és Lorian pedig egymás iránti utálatuk ellenére kénytelenek együtt dolgozni - de ahogy ez már csak lenni szokott, ellenségekből barátok, majd később "picit" többek lesznek. Főhősnőnk is bejut a városba a zsoldosokkal együtt, ahol olyan titkok, rejtélyek nyomára bukkan, ami megváltoztatja a sorsát, menekülőből hős lesz, aki összefogja a többi romlottat. Ezen felül természetesen még kiderül ez-az, de az már eléggé spoileres lenne, így a többit a fantáziátokra bízom, illetve arra, hogy elolvassátok a könyvet.

Számomra ez az a könyv volt, amiben nem voltam biztos, hogy be fogom tudni fejezni. Nem véletlenül csúsztam a poszttal is egy napot. Egyszerűen fizikai fájdalom volt, hogy tovább olvassam. Az elején annyira lassú és vontatott volt, hogy azt hittem, soha nem fog már beindulni a történet. Prisca egy aránylag elviselhető főhősnő, átéreztem a problémáit, a fájdalmát, tetszett, ahogy a túlélésért bármire képes volt, még arra is, hogy összeálljon egy csapat zsoldossal és furcsa alkut kössön velük.
A zsoldosok közül pedig MINDENKI szimpatikus volt, kivéve a férfi főhőst, Loriant. Ő annyira, de annyira ellenszenves volt VÉGIG az egész történet során, hogy azt elmondani nem tudom. Egy pökhendi, beképzelt, arrogáns alak, akivel a regény során nem is tudom, hogy mit csináltam volna. Volt egy két olyan jelenete, amivel szerintem az írónő próbálta megmutatni a gyengédebb oldalát is, remélve, hogy akkor mindenki teljesen beleszeret, de ez teljesen eltörpült a sok rossz mellett.
Prisca és Lorian között pedig számomra annyira erőltetett volt az egész kapcsolat, hogy az már fájt. A +18-s jelenetüket, amit elviekben úgy kellett volna várnom, mint a vetésnek az esőt egy hosszú száraz időszak után, szó szerint átlapoztam. Lorian ott is csak a szemforgatást hozta ki belőlem. Ez a jelenet kb olyan volt, mintha A szürke ötven árnyalatából szedték volna ki, szinte a szöveg is ugyanaz volt. Egyáltalán nem éreztem azt a kapcsolatot a két főhős között, mint mondjuk Feyre és Rhysand között (ha már úgy vesszük, hogy ez a regény egy "tökéletes olvasmány SJM rajongói számára").

A nagy csattanót és rejtélyt, ami Prisca és Lorian körül gomolygott, már kb a regény 20%-nál kitaláltam, így nagy meglepetés nem ért a befejezéskor. Az viszont meglepett, hogy onnantól, hogy beértek a városba, kezdett jó lenni a történet. Prisca is egyre "tökösebb" lett, voltak jó gondolatai és tettei (persze jó sok hülyesége is, de ezen már meg sem lepődtem). De izgalmas volt az udvar, az ottani élet, a királyság titka és hogy kiben bízhatsz meg és kiben nem, ki fog a hátadba tőrt állítani és ki fog rájönni, hogy Prisca is romlott. Hiszen, ha ez kiderül, akkor a főhősnőnket úgy megpirítják a főtéren, mint egy szelet szalonnát egy kirándulás során. A történet a csúcspontját természetesen a VÉGÉN éri el, amit el kell, hogy ismerjek, jól megírt a szerző. Olyan jó kis függővéget adott az első résznek, hogy még így is, hogy végigküzdöttem az egész könyvet, kíváncsivá tett és szerintem bele fogom vetni magam a második részbe. Csak, hogy megnézzem, mit hoz ki az egészből a szerző. És hátha talán valami jobb szerkesztőhöz került a második rész, aki nem engedi, hogy a könyv első felén elaludjon az ember, a másodikon pedig lerágja a körmét.

Összességében mit is mondhatnék erről a regényről, azon kívül, hogy számomra a szerző kétségkívül SJM farvizén próbált egy "bestsellert" összehozni. Annak, aki nem ismeri a másik szerző sikersorozatát, annak valószínűleg nagyon fog tetszeni a történet, hiszen minden benne van, ami egy ilyen kaliberű fantasy történetben lennie kell, de annak, aki MÁR olvasta a sikersorozatot, annak vajmi kevés élményt fog nyújtani. Ahogyan sajnos nekem sem nyújtott. Sajnálom.

Borító: Csodaszép, gyönyörű, figyelemfelkeltő

Kedvenc karakter: -

Szárnyalás: a történet második fele

Mélyrepülés: a történet első fele

Érzelmi mérce: bosszú, harag, bánat, romantika és persze az elmaradhatatlan + 18 karikás jelenetek

Értékelés: 


Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:
A nyereményjátékunk középpontjában a Könyvmolyképző Kiadó zafír pöttyös könyvei állnak. Nektek az a feladatotok, hogy a fülszövegrészlet alapján kitaláljátok, melyik szerző melyik könyvéről van szó. A megoldást írjátok a Rafflecopter doboz megfelelő sorába!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

“Két nővér. Egy brutális gyilkosság. Egy bosszúhadjárat… És egy mámorító szerelem.”

a Rafflecopter giveaway 

A blogturné további állomásai:
November 06 - Kitablar
November 08 - Insane Life
November 10 - Dreamworld - extra
November 13 - Kelly és Lupi olvas
November 14 - Readinspo
November 16 - Dreamworld
November 30 - Spirit Bliss oldala

2024. november 8., péntek

Carissa Broadbent: The ​Serpent and the Wings of Night – A kígyó és az éj szárnyai (Nyaxia koronái #1)

 


A Maxim kiadó jóvoltából végre itthon is olvasható a nagy sikerű Carissa Broadbent által írt The Serpent and the Wings of Night – A kígyó és az éj szárnyai című könyv, ami nemzetközi szinten nagy sikernek örvend.

Ha szeretnétek jobban megismerni ezt a csodálatos és különleges világot, gyertek és tartsatok velünk ezen a blogturnén! Ha pedig velünk játszotok, tiétek lehet a könyv egyik példánya.

Maxim Kiadó, 2024
544 oldal
Fordította: Ladányi Csilla
Goodreads: 4,31
Besorolás: fantasy, romantikus

Akár ​ember, akár vámpír vagy, a túlélés szabályai ugyanazok: soha ne bízz, soha ne engedj, és mindig – mindig – vigyázz a szívedre!

Az Éjszülött vámpírkirály örökbe fogadott emberlánya, Oraya olyan világban vetette meg a lábát, amely arra hivatott, hogy végezzen vele. Az egyetlen esélye, hogy valaha puszta prédánál több lehessen, ha részt vesz a Kejari versenyen: a legendás tornán, amelyet maga Nyaxia, a halál istennője szervez.
De a három vámpírház legkiemelkedőbb harcosai között győzelmet aratni nem lesz egyszerű. Így a túlélés érdekében Oraya kénytelen szövetséget kötni egy titokzatos riválissal. Raihnben minden veszélyesnek tűnik. Könyörtelen vámpír, hatékony gyilkos, a lány apjának és uralmának ellensége… valamint Oraya legnagyobb vetélytársa. Ennél azonban sokkal rémisztőbb, hogy Oraya mennyire vonzódik a férfihoz.
A Kejarin viszont nincs helye együttérzésnek. Minden biztosnak hitt tudás, ami Oraya világát alkotta, összeomlik. Raihn ugyan talán mindenkinél jobban megérti őt – ám bimbózó vonzalmuk akár a vesztét is okozhatja egy olyan birodalomban, ahol semmi sem halálosabb a szerelemnél.

Igen, a vámpírok "érája" már lejárt, az olvasók nagy része már totálisan megcsömörlött minden olyan regénytől, ami róluk szól. Carissa Broadbent azonban mégis úgy döntött, hogy a könyve főszereplőinek a vérszívókat fogja megtenni - nagyot mert és talán nyert is vele.
Én is, aki anno nagyon imádtam a vámpírokat, kétkedve kezdtem bele a regénybe, hogy vajon tud-e valami újat mutatni az írónő vagy pedig beleveszünk a megszokásokba.

A történet szerint az Éjszülöttek vámpírkirálya örökbefogad egy árva embergyermeket, Orayát, aki így a vérszívók között nő fel. Bár erőben sehol sincs az új népéhez képest, de maga a király képzi ki őt arra, hogy megállja a helyét és ne csak egy préda legyen a többiek szemében. Oraya azonban többre vágyik, mint túlélni és ezt kívánságát csak Nyaxia, a halál istennője tudja neki megadni, de az istennő a kegyeit nem osztogatja ingyen, ahhoz, hogy segítsen a lánynak, Orayának meg kell nyernie a legendás tornát, a Kejarit.
A Kejari azonban nehéz, mit nehéz, még a legjobbak közül is csak a legjobbak juthatnak el a végsőkig, a nyerésről már ne is beszéljünk. De Oraya nem a gyávák közé tartozik és elindul a viadalon. Hogy egyáltalán túljusson az elején, szövetséget köt az egyik vetélytársával, Raihnnel, aki veszélyes, könyörtelen és persze... rettenetesen jóképű. Oraya eleinte képes ellenállni a férfinek, hiszen ugyanilyen veszélyes, gyönyörű teremtmények között nőtt fel, de ahogy haladnak előre a viadalban, a lánynak rá kell jönnie, hogy ez férfi más, mint a többiek. Viszont a viadalon csak egy valaki győzhet, ami annyit jelent, hogy ha még el is jutnak a végéig, vagy Orayának kell megölnie Raihnt vagy fordítva...

Őszinte leszek, a regény az elején nem nagyon nyűgözött le. Úgy is mondhatnám, hogy nehezen vettem kézbe, mindig volt valami "fontosabb" dolgom is, mintsem olvassam a könyvet. Viszont, ha a kezembe vettem, akkor nehezen tettem le. Aránylag lassan indul be a történet és körülbelül a második harmadtól éreztem azt, hogy oké, most már mindenképpen érdekel, hogy mi is lesz a történet vége (illetve az első rész vége, mert ahogy láttam ez sorozat lesz). Addig viszont evickéltem csak a történések között. Persze, tudom fel kell építeni a világot, meg kell ismernünk a helyszínt, a szereplőket, csak ez nekem picit túl sokáig tartott. De ha már a világnál tartunk. Ritkán olvasok olyan kemény jellemzést a vámpírokról, mint amit itt kaptunk a szerzőtől. Felejtsük el Anita Blake vámpírjait, meg a Twilight és Vámpírnaplók szépfiúit. Ezek itt könyörtelen gyilkosok, akik az emberekre csak, mint eledelre tekintenek. Ami picit zavart, azok a szárnyak. Az eddig is alap volt, hogy a vámpírok tudnak repülni, de az, hogy körülbelül angyalnyi méretű szárnyaik vannak, az picit furává tette számomra az egészet. De hát ezért fantasy a fantasy, mindenki olyan lényeket alkot meg, amilyeneket csak akar.

Forrás
Oraya a főhősnőnk viszont nem igazán tudott közel kerülni hozzám. Ügyes, talpraesett fiatal lány, aki képes életbenmaradni akkor is a vámpírok között, amikor a mostohaapja, a király nincs a közelben. Ez azért már valami. Viszont pontosan, mivel ilyen szívtelen, kegyetlen, könyörtelen lények között nő fel, ezért az érzelmi intelligenciája alapos fejlesztésre szorul. Voltak jobb és kevésbé jó döntései, de az biztos, hogy a karakterfejlődése bámulatos volt, ahogy haladtunk előre a történetben.
És a másik fele, Rhain. Ő sem az a férfi szereplő, akinek már a neve hallatán és az első mondat után, ahogy bemutatkozik, elalélok és legszívesebben beleteleportálnék a történetbe, hogy vegyen engem is észre és engem, csakis engem válasszon. Ez lehetett az írónő hibája is, de egy akár direkt húzás is, hiszen Oraya szemén keresztül ismerjük meg őt. A főhősnőnket pedig nem igazán érdekli sem a szerelem, sem a pasik, így nem is tudja úgy bemutatni nekünk Rhaint, hogy azonnal beleszerethessünk. De ami késik, nem múlik, ahogyan Oraya, úgy mi is lassan megkedveljük a férfit.
A kettőjük kapcsolata pedig szépen lassan épül ki, eleinte egyik sem kedveli nagyon a másikat, hiszen riválisok, halálos ellenségek, csupán a szükség hozza őket össze. De a kényszer előbb barátságot, majd valamivel többet is hoz. (és persze egy jóóó hosszú + 18 karikás részt is :D).
Akit viszont nagyon szerettem, az Mische volt, Rhain női barátja / társa. Egy fénysugár volt ebben a komor világban és bár nem sokat szerepelt, de remélem a további részekben több szerepet fog majd kapni! (vagy akár egy spin-offot is)

A történet pedig ahogy már fentebb is írtam, elég lassan bontakozik ki, de a próbák durvák, az írónőnek elég jó fantáziája volt, hogy egyre borzalmasabb és kegyetlenebb próbákat kelljen kiállni a szereplőinknek, közben mi olvasók is megismerhetjük Nyaxia történetét. Főhőseink nem egyszer a halál torkából jönnek vissza - ha jól számoltam csak Oraya legalább 6-7 alkalommal halt meg majdnem. De szerencsére a vámpíroknak vannak jó kis csodaszereik :D, így egy idő után már nem féltem annyira, hogy szegény főhősnőnk / főhősünk otthagyja a fogát, hiszen mindig kaptak innen-onnan valami csodatévő szert, amivel összefoltozták magukat vagy egymást. De nem akarom elbagatelizálni a dolgokat, hiszen nem mindenki volt ilyen szerencsés, a szerző szépen szórta kifelé a szereplőket...

És a történet vége? Mondhatnánk, hogy minden jó, ha a vége jó, de itt azért ez nem ennyire fekete-fehér. Szerintem most fog csak beindulni a valódi történet, főleg, hogy rengeteg száll elvarratlan még és még több kérdésünk maradt nyitott. Így nyugodtan mondhatom, hogy eléggé várom a folytatást.

Így, miután befejeztem az első részt, elmondhatom, hogy összességében egy, bár nagyon lassan beinduló, de utána annál jobb kis fantasy könyvet olvashattam, (amit nem hittem, hogy az lesz, miután az elején annyit bukdácsoltam) és nyugodtan merem ajánlani minden fantasyt kedvelő olvasónak, még azoknak is, akik már megcsömörlöttek a vámpírok vérszomjas világától.

Borító: Gyönyörű, különleges, tetszetős

Kedvenc karakter: Mische

Szárnyalás: a próbák

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: Izgalmas, néhol hátborzongató, néhol fájdalmas, de persze nem maradhatott ki belőle a romantika és a +18 karikás részek sem :)

Értékelés: 



Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:
A könyv számos izgalommal és fordulatokkal teli, azonban a mostani nyereményjátékunkban nincs más dolgod, mint elolvasni az állomáson a beleolvasót és minden állomáson a feltett kérdésekre helyesen válaszolni.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Hogy hívják Oraya emberi barátnőjét?

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:
November 07 - Insane Life
November 08 - Kelly & Lupi olvas
November 09 - Milyen könyvet olvassak?
November 10 - Angelika blogja
November 11 - Könyv és más
November 12 - Dreamworld
November 13 - Kitablar

2024. október 26., szombat

Rosie Andrews: Az erdő

 


A 21. Század Kiadó újabb különleges hangulatú, borongós történetet hozott el számunkra Rosie Andrews-tól. Az erdő című regényben egy rejtélyes haláleset nyomába eredünk főhősünkkel együtt, aki azonban nem sejti, hogy kutatása során egy egyszerű bűnténynél bonyolultabb és hatalmasabb erőkkel kell megküzdenie. Tartsatok öt bloggerünkkel az állomásokon keresztül, és nyerjétek meg a Kiadó által felajánlott példányt!

21. Század Kiadó, 2024
350 oldal
Fordította: Borbély Judit Bernadett
Goodreads: 3,31
Besorolás: történelmi fikció, thriller

Az erdő mélyén valami éledezik.

Catherine színleg azért érkezik a birtokra, hogy betöltse a megüresedett nevelőnői állást, valójában azonban az előző nevelőnő eltűnése után nyomoz.
Az isten háta mögötti birtokon áldatlan állapotok uralkodnak.
A nyomok a kúriát körülfogó erdő mélyére vezetnek, ahol emlékezet, gyilkosság és mítosz kibogozhatatlanul fonódik egybe. Sikerül-e kiderítenie Catherine-nek, mi történt az elődjével?

Mindig is szerettem az olyan történeteket, amelyek egy régi kastélyban/kúriában/udvarházban játszódnak, ahol valami rejtélyes gyilkosság/eltűnés történik és a főhős próbálja kideríteni, hogy mi is történt valójában. Ezt persze tetézi az, ha mindez valahol az istenhátamögött helyezkedik el, az időjárás pedig komor, ködös. Általában valami kísértetjárta sztorinak indulnak, aztán kiderül, hogy sima bűntény történt, csak a gyilkos a misztikum ködébe próbálja elrejteni a tettét.
A szerző pedig pontosan ezt követte helyszínként: a ködös, sötét, őszi, komor Wales egyik udvarházába helyezte el a regényét.

A főhősnőnk Catherine, aki ide szegődik el nevelőnőnek. Ez persze csak álca, hiszen az előző nevelőnő a testvére volt, Emily, aki állítólag öngyilkos lett. De csak ennyit információt kapott róla, kurtán-furcsán, így nekiindul, hogy kiderítse az igazságot.
A kezdés pedig elég borzongató: egy szótlan kocsis, aki annyit mesél csak, hogy az erdő veszélyes, rejtélyes és nem szabad oda benni, az időjárás és évszak pont ehhez ad komor hátteret. Catherine megérkezvén sem tud szabadulni a rossz érzéseitől, hiszen a hatalmas házban alig laknak, minden hideg, sötét, poros, a házvezetőnő elég mufurc, a ház ura és annak leánya pedig több, mint furcsa. A megérkezését követően pedig szinte azonnal történik egy újabb haláleset...
De Rosie Andrews nem elégszik meg csak ezzel a helyszínnel, hiszen kapunk egy másikat is, egy szénbányát, amiben embertelen körülmények között dolgoznak az emberek, szinte éhbérért. Ehhez a helyszínhez pedig megkapjuk a másik "főszereplőt", Arthurt, aki a helyi orvos unokája, és aki messziföldről érkezett azért haza, hogy a ház urát meggyőzze arról, hogy a birtokán lévő erdőt ne bolygassa. Érkezésével és kutakodásával pedig ő is eléggé belenyúl a darázsfészekbe.
Kicsit fura volt nekem ez a párosítás, hiszen az egyik nagyon gótikus és misztikus volt, a másik pedig rettentően földhözragadt az akkori emberek problémáival, de éreztem, hogy a két szál valahogyan kapcsolódni fog egymáshoz és csak ki kell várnom, hogy összeérjen a két történet, ami persze a regény végén meg is történt.

A feszültség pedig nőttön-nőtt. Nemcsak a helyszínek borús hangulata, hanem egyrészt az is, hogy mindenki szinte rejtegetett valamit (még a főszereplők is), másrészt pedig az időről-időre kapott apró történetmorzsák is mind inkább alakították a regény légkörét.
Amivel igazán problémám volt, hogy túl sokat akart szerintem a szerző - misztikusnak is lenni, gótikusnak is lenni, legyen benne természetfeletti szál, de mellette legyen benne teljesen hétköznapi tragédia is. Ez itt és most nem ment szerintem annyira, nekem kissé túlbonyolított lett a történet és egy idő után volt, hogy itt-ott elveszítettem a fonalat. Azért az írónő tud valamit, hiszen bár az egyik titkot aránylag hamar megfejtettem, de a másik megfejtése teljes meglepetésként ért.

Az apróbb problémáimtól eltekintve a regény gyorsan olvasható, a fordítás nagyon jól sikerült, a fejezetek voltak annyira rövidek és olyan izgalmas végűek, hogy mindig tovább és tovább akartam olvasni, míg egyszer csak vége lett a regénynek:). Nem mondom, hogy minden kérdésemre választ kaptam, volt, ami sokáig elgondolkodtatott, ez részben előnyére, részben hátrányára vált a történetnek.

Összességében azonban nem egy rossz regény ez, egy borús, ködös őszi estére bekuckózva kíváló olvasmány, amit azoknak ajánlok, akik szeretik az ilyen kicsit gótikus hangulatú, rejtélyes regényeket.

Borító: Nem rossz, sok részletében utal a történetre, bár nekem ez így picit meseszerű

Kedvenc karakter: - 

Szárnyalás: az alaptörténet

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: néhol hátborzongató, néhol megdöbbentő

Értékelés: 


Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:
Mostani nyereményjátékunkban további KULT Könyvek után nyomozunk. Minden állomáson találtok egy-egy idézetet, a ti feladatotok pedig, hogy a regény címét beírjátok a rafflecopter-doboz megfelelő helyére.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

“Egyetlen rossz döntés egy életen át tartó fájdalomhoz vezet, és csak isten a tudója, hogy még mi mindenhez.”

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:
Október 21 - Könyv és más
Október 24 - Readinspo
Október 26 - Kelly és Lupi olvas
Október 28 - Szembetűnő
Október 30 - KönyvParfé

2024. október 22., kedd

Mona Kasten: Save Me - Ments meg (Maxton Hall #1)

 


A Könyvmolyképző Kiadó gondozásában olvashatjuk Mona Kasten legújabb könyvsorozatának nyitókötetét: Save Me - Ments meg címmel. A történet a belőle készült adaptáció miatt már elnyerte világszerte a rajongók szívét, de itt az ideje, hogy még közelebbről megismerhessük James Beaufort és Ruby Bell szerelmét és világát. Ne feledd, a turné végén kisorsolunk egy példányt a könyvből!

Könyvmolyképző, 2024
384 oldal
Fordította: Budai Zita
Goodreads: 3,97
Besorolás: romantikus, YA

A ​rosszfiú találkozása a jó kislánnyal…

Pénz, luxus, partik, hatalom – mindez a 17 éves Ruby Bellt nem is érdekelhetné kevésbé. Már hétéves kora óta egyetlen vágy hajtja: az oxfordi egyetemen szeretne továbbtanulni. Mindössze még egy évet kell kibírnia a Maxton Hallban, Anglia leghíresebb és legdrágább magániskolájában.

Amióta megszerezte a vágyott ösztöndíjat, Ruby megpróbál láthatatlanná válni, és a lehető legkevésbé feltűnni az iskolatársainak. Mindenekelőtt James Beauforttól, az iskola legnépszerűbb srácától tartja távol magát. James túl arrogáns, túl gazdag, túl vonzó, és megtestesíti mindazt, amit Ruby ki nem állhat a felső tízezerben.

Szerencsére a fiúnak sejtelme sincs arról, hogy Ruby egyáltalán létezik – legalábbis mostanáig. Amikor Ruby rájön egy súlyos titokra, James már egészen pontosan tudja, hogy ki is ő, és mindent feltesz arra, hogy elérje: a lány ne tudja tönkretenni a családja hírnevét.

Ruby élete fenekestül felfordul, részint azért, mert James hirtelen mintha mindenhol felbukkanna, ahol ő is. De főként azért, mert egyre nehezebben tudja figyelmen kívül hagyni a közöttük vibráló érzelmeket. James Beaufort az utolsó srác, akihez vonzódnia kellene. Ezt Ruby is tudja. De a szíve lassan nem hagy a számára választást…

Ez tipikusan az a regény, ahol előbb láttam a könyvből készült tévé-sorozatot és csak utána olvastam el a könyvet. Nem is tudtam, hogy van belőle regény is, de miután Barbi ismételten elültette a bogarat a fülembe, hogy igen, van könyv és nagyon jó, akkor kerestem rá és csaptam le a történetre, hiszen a sorozat nagyon tetszett.

Nagyon kíváncsi voltam, hogy mennyire lesz más, mint a tévé-sorozat, hiszen tudjuk, hogy a forgatókönyv írók sokszor nagyon el tudják vinni más irányba az adott regényt. De itt nem ez történt. Mintha a könyvet tették volna át szóról szóra a filmvászonra. A könyv persze valamivel többet adott, mint a film, hiszen itt váltott szemszögből ismerhettük meg a két főhősünk gondolatait, vágyait, álmait, reményeit, problémáit.

A történet szerint az átlagos családból származó Ruby végzős egy elit, gazdagok által támogatott magániskolában és minden álma bejutni Oxfordba. A felvételi előtti utolsó lépcsőfok az lenne, hogy az egyik tanárától ajánlást kapjon, ám, amikor a felkeresi az adott tanárt, valami olyannak lesz szemtanúja, ami sokak életét döntheti romba, többek között az iskola fő támogatójának a családjáét is.
Így Ruby reménye arról, hogy feltűnést nem keltve éli túl az utolsó évét kútba esik, hiszen James Beaufort figyelmének középpontjába kerül, és mivel a fiú eléggé népszerű, így Ruby is feltűnik a többi tanuló radarján.
James híres, szemtelenül jóképű, istentelenül gazdag, népszerű és rendkívül arrogáns. Mindenben ellentéte Rubynak, de hát, ahogy ez már csak lenni szokott a regényekben, az ellentétek vonzzák egymást. A két fiatal háttere, családja, értékrendje teljesen más és ez eleinte rengetek szócsörtét eredményez, ahol a fiú legnagyobb meglepetésére, Ruby folyamatosan "legyőzi", így James lassan felfigyel a lányra és már nem csak egy "bosszantó dologként" foglalkozik vele, hanem meglátja benne a szép fiatal lányt is. Ugyanígy van ezzel Ruby is, aki eleinte a háta közepére kívánja a fiút, de minél több időt töltenek együtt, annál inkább kiderül, hogy mennyi közös is van bennük.

Őszinte leszek, imádtam ezt a történetet, az első betűjétől az utolsóig. Különleges volt bármiben is? Nem. Hasonló típusú regény van már a piacon? Van, nem is egy. De mégis, Mona Kasten képes volt úgy megírni ezt a történetet, hogy egyszerűen képtelen voltam abbahagyni. Nem is tudom mi tetszett jobban: Ruby családja, ami annyira szeretetteljes, hogy szerintem bárki szívesen élt volna köztük, vagy Ruby beszámolója Oxfordról. Ez nálam külön említést érdemel, hiszen ahogyan Ruby bemutatja az egyetemet, szerintem nem csak én, de az olvasók nagy része is azonnal szeretne bejutni és ott lediplomázni. És akkor még nem is beszéltem a fő dologról, Ruby és James kapcsolatáról. Pedig ez is teljesen klisés. Adott egy gazdag fiú, akit mindenki irigyel, de senki nem látja, hogy milyen pokolban él, a csillogás, a pénz és a hatalom mindent elfed. És akkor jön a szegény sorsú lány, aki meglátja a csillogás mögött a valódi embert is és a fiúnak pont ez kell, hogy valaki ne csak a pénze, a kapcsolatai és a hatalma miatt szeresse. Nagy a lávsztori, de persze jönnek a buktatók, amelyek próbára teszik a kapcsolatukat és mivel a párok "szokásos betegségében", a "nem beszéljük meg egymással a gondokat" szindrómában szenvednek ők is, így kezdődik a huza-vona, hogy ki kit szeret, ki kit érdemel vagy nem érdemel meg... De az biztos, hogy a kémia nagyon ott van a kettőjük között, imádtam minden közös jelenetüket.
És persze nem tudok említés nélkül elmenni amellett sem, hogy bár a Könyvmolyképző ezt "vörös-pöttyös" kategóriába tette, de azért kapunk egy jó kis forró, + 18-s karikás jelenetet is. Én személy szerint imádtam, hogy nem két mondattal intézte el a szerző a páros első együttlétét, de ez alapján már nagyon nehéz volt eldönteni, hogy YA vagy NA kategóriába soroljam-e a regényt.

Mivel ez egy trilógia első kötete, így a szerző elég sok kérdést nyitva hagyott, többek között a főszereplők sorsához is egy nagy kérdőjel került. Rettentően szeretném olvasni a folytatást, picit azonban félek, hogy merre fele fog elmenni ez a történet, nem lesz-e ez is egy "Miután másolat", ahol a két főszereplő három részen keresztül nyúzta egymást, mire rájöttek, hogy mit is akarnak egymástól. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy ilyen hatalmas anyagi és társadalmi különbségek mellett van-e jövője a két fiatalnak, a szerző megadja-e nekik a boldog végkifejletet vagy egy kevésbé boldog, de annál reálisabb befejezést kapnak majd.

Összességében imádtam ezt a regényt, amit ajánlok mindenkinek, akik szeretik a gazdag fiú-szegény lány felállású romantikus regényeket, vagy akik látták a sorozatot és kíváncsiak a regényre is. Engem megvett kilóra és nagyon várom a folytatást (mind a regény folytatását, mind a tévé sorozatét!)

Borító: Nem rossz, de valahogy nem jön át, aminek jönnie kellene... (titkon reménykedek, hogy lesz egyszer egy filmes borító is! :)

Kedvenc karakter: Ruby és James

Szárnyalás: a történet

Mélyrepülés: - 

Érzelmi mérce: romantikus és persze van benne +18 karikás rész is!

Értékelés: 




Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:
A regényből készült egy adaptáció Maxton Hall - A világ, ami elválaszt címmel. A nyereményjáték során ehhez kapcsolódóan teszünk fel kérdéseket, Nektek pedig nincs más feladatotok, mint megválaszolni őket. A megoldást írjátok a Rafflecopter doboz megfelelő sorába!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Milyen nyelvű az eredeti hangja a sorozatnak?

A blogturné további állomásai:
Október 18 - Kitablar
Október 20 - Insane Life
Október 22 - Kelly és Lupi olvas

2024. október 18., péntek

Samuel Burr: A Rejtvénykészítők Társasága

 


Ha bloggereinkhez hasonlóan Ti is kedvelitek a fejtörőket, csatlakozzatok hozzánk egy nem mindennapi kalandra A ​Rejtvénykészítők Társasága című kötet blogturnéján! Samuel Burr könyve egyszerre izgalmas kaland, egy különleges társaságot bemutató regény, és megható történet egy fiatalemberről, aki szeretné megismerni a múltját és a jövőjét. Tartsatok négy bloggerünkkel, fejtsétek meg ti is a rejtvényeket, és nyerjétek meg a General Press Kiadó által felajánlott példányt!

General Press, 2024
408 oldal
Fordította: Schmidt Jolán
Goodreads: 3,85
Besorolás: fikció, kortárs

VENI, VIDI, SOLVI.
JÖTTEM, LÁTTAM, MEGOLDOTTAM.

Claytont születése után a Rejtvénykészítők Társaságának küszöbén hagyják egy kalapdobozban. A kisfiú, akit a különc rejtvénykészítők korosodó csoportja magához vesz, és saját gyermekeként nevel fel, mit sem sejt a származásáról, és a társaság tagjai számára is ő lesz az egyetlen megoldatlan feladvány.
Amikor Pippa Allsbrook, Clayton fogadott édesanyja és a társaság alapító-elnöke elhuny, egy utolsó rejtvényt hagy örökül a fiúra, amelyből fény derülhet minden titokra. A kalandos utazás azonban nemcsak a múltra ad válaszokat, hanem a jövőre is, és fenekestül felforgatja Clayton és a fogadott családja életét is.
A Rejtvénykészítők Társasága szívhez szóló történet a szeretetről és a családról, valamint arról, mit jelent szövetségeseket találni az életben – kortól függetlenül.

Imádom a fejtörőket. Gyerekként is mindig a Füles rejtvényújságot bújtam és gyakran azon versenyeztünk a nagymamámmal, hogy ki fejti meg hamarabb a rejtvényeket benne. Apu pedig a puzzlek iránt hozta meg a kedvemet, amelyek kirakása a mai napig az egyik kedvenc időtöltésem. Így nem volt kérdés, hogy a regény címe és borítója alapján (nem, már megint nem olvastam el tüzetesen a fülszöveget) azonnal akarjam olvasni a regényt.

Őszinte leszek, picit csalódott voltam, ahogy belelendültem az olvasásba. Valahol azt reméltem, hittem, hogy ez egy jó kis csavaros fejtörőkkel teli izgalmas kalandregény lesz, ahol egymást érik majd a különféle fejtörők, amelyek megfejtésébe minket is belevon a szerző. Hát nem, ez a történet nem erről szól.
Természetesen azért hamar túltettem magam a csalódáson, mert bár ez nem egy izgalmas kalandregény volt, de egyszerűen így sem voltam képes letenni a könyvet a kezemből.

A történet egyik főszereplője a középkorú Pippa, aki megálmodja és létre is hozza a Rejtvénykészítők Társaságát, azt a kis csoportosulást, amely az akkori korszak leghíresebb és legügyesebb rejtvénykészítőit tömöríti. Pippa a Társaság megalakulását követően azt is tervbe veszi, hogy a tagok egy fedél alatt éljenek és alkossanak. Egy szép napon azonban valaki egy csecsemőt hagy a ház bejáratánál...
És eltelt 25 év. Pippa temetésén járunk. Mindenki gyászol, beleértve Claytont is, aki időközben fiatal férfivá serdült és szeretné megtudni, hogy kik is voltak a valódi szülei.
Pippa pedig tudván, hogy úgyis ez lesz a fiú kívánsága, egy utolsó fejtörőt készít Claytonnak, amely megfejtésével egyrészt megtudhatja, hogy kik is voltak a valódi szülei, másrészt pedig egy fontosabb dologhoz is hozzásegíti őt, megtalálni önmagát.

Ahogyan fentebb is írtam, először apró csalódás ért, hogy nem lesz ez egy fejtörős kalandregény. Hát nem az volt tényleg. Voltak benne apróbb fejtörők, amelyek közül párra én is tudtam a választ, de volt, ahol csak én is pislogtam. De igazából nem ez volt a lényeg. Hanem az emberi kapcsolatok, melyek mindegyike a maga nemében különleges; a ki nem mondott szavak, melyek súlya évekig kísérhet Bennünket; a szerelem, a család, a gyerekek iránti vágy, amely előbb-utóbb mindenkinél felbukkan és még sorolhatnám. A szerző mindezt a két főszereplőnk, Pippa és Clayton szemszögéből mutatta be.
Mind a két főhős egyaránt szerethető volt, és mind a kettőjüknél hajtott a vágy az olvasás közben, hogy megtudjam, hová fog eljutni a történetük. Mind a kettőjük melegszívű és gondoskodó volt, nemcsak a saját boldogságuk, hanem másoké is ösztönözte a tetteiket.
És természetesen mind a két történet ugyanúgy vonzott. Claytoné azért volt érdekes, mert hiszen meg kellett fejtenie egy fejtörőt és közben együtt izgulhattunk, hogy mi is lesz a vége, kik is lesznek a valódi szülei.
Pippa... pedig ahogy küzdött azért, hogy a kis társaságot összetartsa, a sok mufurc és magának való férfi között nőként tudjon maradni, sőt picit többre is vágyni. Egyszerűen imádtam, sajnáltam és persze szurkoltam neki, hogy megtalálja a szerelmet és talán a családot is.

Összességében imádtam ezt a történetet még úgy is, hogy kevesebb fejtörő volt benne, mint amit hittem. Viszont mélyen megérintett és elgondolkodtatott. Amire mostanában kevés regény képes.

Borító: Szerintem illik a történethez, ötletes!

Kedvenc karakter: Pippa, Clayton

Szárnyalás: amivel foglalkoztak a szereplőink, a rejtvények készítése

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: megható, néhol szomorkás, de leginkább szívet melengető

Értékelés: 




Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:
Mostani nyereményjátékunkban a General Press Kiadó újdonságai után nyomozunk, de a regényhez híven kicsit izgalmasabb formában. Minden állomáson találtok egy-egy anagrammát, a ti feladatotok pedig, hogy azokat megfejtve a regények címét beírjátok a rafflecopter-doboz megfelelő helyére!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

égerfa korok

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:
Október 16 - Könyv és más
Október 18 - Kelly és Lupi olvas
Október 22 - KönyvParfé
Október 25 - Hagyjatok! Olvasok!

2024. október 13., vasárnap

Elle Kennedy: The Graham Effect - A Graham-hatás (Briar-naplók #1)

 


A Könyvmolyképző Kiadó újra Elle Kennedy hokibirodalmába kalauzol el bennünket. A Graham-hatás Garrett Graham lányának, Giginek a története, aki apja árnyékából szeretne kitörni. De sosem gondolta volna, hogy ehhez az egykori rivális iskola játékosával kell alkut kötnie. Tarts te is velünk a turné során, és ha megfejted az állomások feladványait, esélyed nyílik megnyerni egy példányt a regényből!

Könyvmolyképző Kiadó, 2024
520 oldal
Fordította: Sereg Judit
Goodreads: 4,20
Besorolás: new adult, romantikus, erotikus

A ​lány a hoki üdvöskéje… de alkut kötött a rosszfiúval…

Gigi Grahamnek pontosan három célja van: bekerülni a női hokiválogatottba, aranyat szerezni az olimpián, és kilépni híres apja árnyékából. Eddig minden rendben is lenne, ha nem lenne két apró probléma… Na jó, egy apró és egy nagy, mogorva probléma. Giginek javítania kell a játékát a kapu mögött, és ehhez Luke Ryder segítségére van szüksége.

Ryder 195 centi magas, kigyúrt, előítéletes, goromba… és állati dögös.
De akkor is ő az ellenség.

Persze a Briar hokicsapatánál az új társkapitánynak is megvannak a maga céljai. A férficsapatot összevonták egy rivális hokiprogrammal, így Rydernek olyan kerettel kell dolgoznia, ahol mindenki utál mindenkit. És ha ez nem lenne elég, a nyári edzői lehetőség, amit meg akar szerezni a legendás Garrett Graham mellett, elérhetetlennek tűnik, miután sikerült a lehető legrosszabb első benyomást tennie példaképére. Szóval a Gigivel kötött kis alkuval mindketten csak nyernek. Ryder segít a lánynak bekerülni a válogatottba, cserébe ő dicséri egy kicsit az apjának. Az egyetlen bökkenő? Az a csontig hatoló, agyzsongító, szédületes vonzalom, amit próbálnak figyelmen kívül hagyni. Veszélyes játékot játszanak, de a végén talán mégis megéri a kockázat.

Őszinte leszek megint, nem igazán ismerem sem Elle Kennedyt, sem a munkásságát. Ami könyve (sorozata) itthon megjelent, azokról mind Kelly írt (és olvasta őket). Engem a könyv fülszövege fogott meg, azért voltam kíváncsi erre a történetre.

A sztori szerint Gigi rettentő jó hokis, minden téren az apjára ütött, aki ugye egy legenda. De persze a lánynak is vannak gondjai, hiszen ha a háló mögé kerül, onnan kész, begörcsöl és képtelen jól játszani.
Ezen egy valaki tudna segíteni, Ryder, aki újonnan került fiúk csapatába, hiszen az ő iskolájuk csődbe ment, így Gigiék fiúcsapata fogadta be a másik iskola csapatát és komoly versengés folyik köztük, hogy ki is maradjon a csapatban és küzdhessen a bajnokságban.
Ryder a saját korosztályában rettentő jó játékos, de elég mufurc, goromba és szófukar. Viszont tudja, hogy Gigi apja fogja kiválasztani azokat a fiatal edzőket, akik a férfi nyári táborában edzhetik majd a gyerekeket. És Ryder mindenáron be akar oda kerülni. Így megegyezik Gigivel, hogy segít a lánynak leküzdeni a "hálómögé-beszorultam" szindrómáját, a segítségért cserébe pedig Gigi elkezdi fényezni a srácot az apja előtt, hogy az felfigyeljen rá és beválogassa az edzői közé...

Hát mit ne mondjak, eddig tényleg nem ismertem Elle Kennedy történeteit, de ha mindegyik ilyen, akkor új rajongót avatott magának. Az elejétől kezdve a végéig csak úgy faltam a lapokat - pedig nem volt valami rövid a regény :D.
A történet lekötött, imádtam az egyetemisták életét, azt még inkább, hogy betekintést kaphattam egy olyan sportba, amit szinte egyáltalán nem ismerek. Az már csak hab volt a tortán, hogy a szerző bámulatosan érzékletesen és sokszor humorosan írta meg egy fiúcsapat mindennapjait, akár az edzésekről volt szó, akár a magánéletükről, akár a bulikról vagy másról. Egyszerűen imádtam ezeket a részeket.
Forrás
Ami másrészt nagyon tetszett, hogy bár volt dráma a történetben, nem is kevés, hiszen Ryder maga egy kész dráma volt, a maga háttértörténetével, de VÉGRE (és ezt nem győzöm megköszönni a szerzőnek) a dráma nem molesztálás vagy megerőszakolás volt. Egyszer már írtam, hogy szerintem a new adult regények szerzőinek valami beteges fétise, hogy minden főhősnőt (vagy főhőst) minden történetben molesztálnak vagy megerőszakolnak. Ez elsőnek még megdöbbentett, igen, meghozta a remélt hatást, de miután minden második regénynek ez volt az eltitkolt története, egy idő után már teljesen immunissá váltam ezekre a borzalmakra. És ez nem volt jó. Sem a történet szempontjából, mivel ezeket egy idő után már csak unottan lapoztam át, másrészt azért se, mert egy ilyen eset mélyen meg kelljen, hogy rázzon.
De Elle Kennedy ebben is tudott valami olyat nyújtani, hogy a főhős iránt azonnali részvétet, sajnálatot éreztem és legszívesebben megöleltem volna, hogy az élet ennél ezerszer jobb is lehet - de szerencsére a főhősnőnk, Gigi ezt megtette helyettem:).
A két főhős közti kémia is megér egy misét. Egyszerűen - tudom, ilyet már sokat írtam - szó szerint a falat, a kindlet kapartam, hogy történjen már köztük valami! És amikor megtörtént.. úristen.. hát az valami észveszejtő volt! Amit külön kiemelnék, hogy rettentően tetszett, ahogyan a szerző Gigi szemszögén keresztül megmutatta, hogy nem csak egy férfi lehet mindenáron szexre vágyó, hanem egy nőnek is vannak vágyai és ugyanúgy kínlódhat szex nélkül, úgyanannyira vágyhat a szexre, a partnerére, mint egy férfi. Tudom, hogy sok regényben megemlítik ugyanezt, de ennyire valósan megírva nagyon ritkán találkoztam vele. Gigi pedig körülbelül ugyanúgy kínlódott, mint Ryder, ha nem jobban :D.
Ami azonban eleinte áldás volt, az később átok lett. Én értem, hogy ha már végre összejöttek és jó a szex, akkor mindenhol, bármikor, bárhol egymáséi kell, hogy legyenek, de egy idő után már elvesztette nálam azt a varázsát, amit az elején meghozott. Volt, hogy már csak átlapoztam, amikor százötvenedjére is egymásnak estek.
De mindezt szerencsére tudta tompítani a mellette folyó rengeteg történés, ahogy közösen izgultunk, nehogy kitudódjon a kapcsolatuk, hogy mind a ketten bekerülhessenek abba a csapatba, ahová szerettek volna bejutni, majd az első közös karácsony és még sorolhatnám. Igazából ez a "túl sok szex", csak egy kákán is csomót kereső olvasó megjegyzése volt, a teljes történet iránti szeretetem mellett ez egy apró megjegyzés volt csupán.

És a történet vége? Nekem picit sziruposra sikerült - ezért is vontam le egy fél pillangót. Picit gyors, elhamarkodott döntésről olvashattunk - ami nekem picit sok volt így. De gondolom több olvasónak viszont ez fog tetszeni - ízlések és pofonok - mások vagyunk.

Összességében nagyon tetszett a történet, szívesen olvasnám majd tovább, sőt az előzmény-sorozatok is felkeltették a kíváncsiságomat, így valószínűleg beszerzem a sorozat további köteteit is!

Borító: 
Nem, nem és nem. Egyrészt a szem nélküli Gigi nagyon rémísztő és fura, másrészt úgy néz ki, mintha egy baseball rajongó lány lenne és nem egy vérbeli hokis. Láttam, hogy majdnem minden kiadás ezt a borítót használta, de ez így nagyon rossz irány...

Kedvenc karakter: Ryder, Gigi

Szárnyalás: a történet

Mélyrepülés: - 

Érzelmi mérce: romantikus, forró és még annál is forróbb. Tele +18-s jelenetekkel

Értékelés: 



Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:
A mostani nyereményjáték Elle Kennedy könyveinek szereplőire fókuszál. Minden állomáson találtok egy-egy nevet, amelyből kihagytunk pár betűt. A Ti dolgotok megfejteni, melyik karaktert rejti a feladvány. A megoldást írjátok a Rafflecopter megfelelő sorába!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

H_nt_r D_v_n_ort

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:
Október 06 - Kitablar
Október 09 - Ambivalentina
Október 13 - Kelly és Lupi olvas
Október 15 - Angelika blogja

2024. szeptember 29., vasárnap

Manon Fargetton: Tíz nap a világvége előtt

 


A Könyvmolyképző Kiadónak és Manon Fargettonnak köszönhetően igazán megrázó, érdekes és izgalmas 10 napot követhetünk végig a Tíz nap a világvége előtt című könyvben. Éljétek át bloggereinkkel a sötét, mégis tanulságos napokat új turnénk keretében, és a végén ti is nyerhettek egy példányt a könyvből.

Könyvmolyképző, 2022
416 oldal
Fordította: Burján Mónika
Goodreads: 3,61
Besorolás: disztópia

Miért nem tud hinni abban, hogy túlélik?

Két robbanásfal halad egymással szemben, kilométerről kilométerre emésztik fel a Földet.
Senki nem tudja, honnan erednek, de megállíthatatlanul közelednek egymás felé, hogy tíz nap múlva egyesüljenek.
Menekültek áradata indul meg az Atlanti-óceán partja felé, ahol a legtovább lehet életben maradni.
A véletlen egymás mellé sodor öt embert, három férfit és két nőt.

Együtt vágnak neki a bedugult utaknak – és életük utolsó tíz napjának.
Kezdetét veszi a könyörtelen visszaszámlálás.

Egy letehetetlen road movie – térben és lélekben.
És te?
Te mit tennél, ha csak tíz napod maradna az életből?

Anno, amikor megjelent ez a könyv, nem is vettem észre. Aztán az egyik bloggertársam hívta fel rá a figyelmemet és akkor rákerestem. A borítója rögtön levett a lábamról, a fülszövege pedig csak hab volt a tortán. Azonnal akartam olvasni.

A történet Franciaországban játszódik (ez már eleve érdekesnek bizonyult, hiszen a legtöbb ilyen típusú regény automatikusan az USA-ban kap helyet) és ahogy kiderül, hatalmas veszély fenyegeti a Föld lakóit: egy ismeretlen eredetű világméretű katasztrófa közelít. Két óriási robbanásfal indul el a Föld két végpontjától és ahogy haladnak, úgy semmisítik meg a Földet. Semmi nem tudja megállítani őket, a kutatók nem tudják kideríteni, hogy mi okozhatja és azt se, hogy a robbanások túloldalán vannak-e túlélők. A számítások szerint a végpontokig, ahol a két robbanásfal találkozik, 10 nap marad. A világ felbolydul, az emberek egy része menekül, próbálja kitalálni, hogy hogyan élhetnék túl ezt a borzalmat, a másik fele pedig azonnal kifordul önmagából, lop, rabol, az utolsó pár napot hedonista módon bulizva, orgiázva tölti.

A regény több ember utolsó napjait követi, akik sorsa végül összefonódik.
A társaság egy része Párizsból indul, mások útközben csatlakoznak, de a cél mind egy tengerpart, amit az utolsók között fog érinteni a robbanás. Az egyik főhősünk, Lili-Ann azért tart a tengerpartra, mert a szülei Japánban ragadtak - valószínűleg ott is végzett velük a robbanás és így az egyetlen megmaradt családtagjához, a testvéréhez igyekszik a szülői házba, hogy az utolsó napokban együtt lehessenek. 
A másik főhősünk, Valentin, szintén a fővárosból igyekszik el, bárhová, ahol még "élhet" egy kicsit. Az eddig életében az édesanyjára vigyázott, őt ápolta, aki látván, hogy mi közeleg, öngyilkos lesz és a fiát így "szabadon engedi", hogy utoljára még hadd élhessen kicsit, hadd ismerje meg a szerelmet és minden mást. Útközben találkoznak Brahimmal, az idősebb taxisofőrrel, aki segít a fiataloknak a továbbjutásban, majd Gwenaellel, az íróval és a barátnőjével, Sarával. Gwenael a legutolsó regényét szeretné papírra vetni és ebben a világkatasztrófa közeledte sem igazán tántorítja el. Sara viszont úgy érzi, még élni szeretne ebben a pár napban, nem pedig az író párja mellett ücsörögve várni a világvégét.
A tengerparton végül belefutnak Beatrice-be, aki még a közelgő világvége mellett is kitart a hivatása mellett, rendőrként próbálja a hömpölygő emberáradatot rendben tartani.
Ők lennének tehát a főbb szereplőink, az ő sorsukat ismerhetjük meg az utolsó pár napban. Persze azért az író nem feledkezik meg úgy egészében az emberiségről sem, láthatjuk, hogy a nagy tömegek hogyan élik meg ezt az egészet. A történet pedig forgatókönyvszerűen, átélhetően, de nem túlságosan bő lére eresztve követi az eseményeket. Itt nem az a fontos, hogy az emberiséget hogyan mentheti meg pár ember, hanem az, hogy ha már nincs semmi megoldás, akkor azt a különböző emberek hogyan élik meg.
Imádtam, ahogy a különböző váltott szemszögek segítségével egyesével is megismerhettük a szereplőinket. Egyikben sem volt szupererő, nem arra öszpontosítottak, hogy hogyan lehetne megmenteni MINDENKIT, csupán az, hogy a kis csapat hogyan tudná esetlegesen túlélni az egészet. A szerző pedig nagyon jól bemutatta, hogy bár most per pillanatnyilag úgy néz ki, hogy teljesen eltárgyiasodott a világunk, nincs már helye érzelmeknek, azért az emberekben mégis megvan még az a vágy, hogy tartozzanak valakihez / valakikhez és azokért az emberekért bármit megtegyenek.

Ezt számomra egy dolog tudta nagyon megakasztani, a Gwenael regényébe való betekintés. A regénybeli író a saját történetét kicsit (nagyon) elegyíti a jelenben megéltekkel, a szereplőit is úgy változtatja meg, hogy a kis társaság tagjai felismerhessék magukat benne. Végül a regény és a valóság összefonódik, nehéz rájönni, hogy mi is az, ami történik és mi is az, amit Gwenael csak megír.
Számomra ezek a részek nagyon nem illettek ide (vagy csak én nem voltam kellően nyitott, hogy megértsem mivel kapcsolódik az egész a nagy regényhez). Mindenesetre ezeket a részeket egy idő után szinte átlapoztam, annyira nem tudtam (akartam) követni.

Ez a regény számomra egy tipikusan elgondolkodtató történet, hiszen ahogy olvasod, úgy kezdesz el azon agyalni, hogy ilyen helyzetben te mit tennél? Megpróbálnál menekülni? De hová? Vagy kihasználnád az utolsó napokat és olyat (olyanokat) tennél, amit még eddig soha? Nehéz kérdések ezek, amiket remélem soha nem kell átélnem.
Egy ilyen történetnél ugyebár a befejezés is kétféle lehet. Az egyik, hogy mindenki meghal a végén, ezáltal engem napokig tartó gondolkodásra késztetve, hogy vajon mit kellett volna tenniük? Vajon lett-e volna esélyük, ha ezt, vagy azt megteszik? A másik pedig, hogy megmenekülnek. Akkor pedig ott a folytatás kínzó érzése, hiszen engem leginkább az érdekel, hogy UTÁNA hogyan élhetnek a túlélők, hogyan tudnak újra felépíteni egy élhető helyet. Annyit elárulok spoilermentesen, hogy a főhőseink egyik fele MINDENT megtesz azért, hogy túléljék ezt a katasztrófát. Hogy sikerül-e nekik vagy sem, arról viszont egy szót sem szólok, ahhoz el kell olvasnotok a történetet.

Összességében egy nagyon jó kis regényt olvashattam, ami számomra picit többet adott, mint amit elvártam volna. Hiszen, ha a világvége, világkatasztrófa szavakat halljuk / olvassuk, rögtön az ugrik be, hogy egy kis csapat ember nekilát és megmenti az egész világot, közben látjuk, halljuk, hogy összedől a jól megszokott életük, de ritkán kapunk olyan történetet, ahol az EGYÉNEK sorsát követhetjük egy ilyen vészhelyzetben. Manon Fargetton pedig erre koncentrált és mit ne mondjak, nekem ez nagyon bejött.

Borító: Nagyon tetszik, utal a történetre és épp eléggé figyelemfelkeltő

Kedvenc karakter: -, mindegyik karakter a maga nemében különleges volt, voltak erősségeik és gyengeségeik, de különösebben egyik sem került közelebb hozzám

Szárnyalás: az alaptörténet.

Mélyrepülés: a beletett regényrészletek. Gondolom, csak én vagyok az egyetlen, aki teljesen feleslegesnek tartotta őket

Érzelmi mérce: izgalom. Izgalom, hogy a főszereplők túlik-e ezt az egész borzalmat

Értékelés: 



Ha megtetszett, ITT megrendelheted!


Nyereményjáték:
Ezúttal a turnéállomásokon világvégefilmekkel kapcsolatos kérdésekre kell majd válaszolnotok. A helyes válaszokat írjátok be a Rafflecopter-doboz megfelelő helyére.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Mikké változnak át a Mindannyian halottak vagyunk című sorozatban a fertőzöttek?

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:
Blogturné
Szeptember 25 - Spirit Bliss Sárga könyves út – Extra
Szeptember 27 - Könyv és más
Szeptember 29 - Kelly és Lupi olvas
Október 01 - Spirit Bliss Sárga könyves út

Rendszeres olvasók