KMK ÚJ KÖNYVEK Katt a képre!!!

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: high fantasy. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: high fantasy. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. november 16., szombat

Rezeda Réka: Bábmester (Tüske és gyopár #1)


A Könyvmolyképző Kiadó jelentette meg Rezeda Réka debütáló regényét Bábmester címmel, mely a Tüske és gyopár sorozat első része. A cselszövésekben és intrikákban bővelkedő izgalmas fantasy regényben Sivriel bosszúhadjáratát követhetjük nyomon, melyet szülei halála miatt folytat, de mi történik, ha a szerelem közbeszól? Kövesd az állomásokat  és a játék megfejtéséért cserébe esélyed lesz megnyerni a könyvet a kiadó felajánlásában.
 
Könyvmolyképző Kiadó 2024. Vörös pöttyös
376 oldal
Goodreads:
Besorolás: high fantasy, ifjúsági, mágia
 
Érdemes feláldozni a boldogságodat a bosszú oltárán?
Sivriel Thornrage nem emlékszik a szülei arcára. Gyilkosuk, Merzen vonásai viszont a mai napig kísértik. Sivriel számára holttá dermedt az idő, és csak akkor lelhet újra magára, ha végez Merzen herceggel. Tíz éven át dédelgette magában a gyűlöletet, és most a napkirály halála végre alkalmat teremt, hogy az udvarba utazzon, és bosszút álljon.
Csakhogy a királyi palotában Sivriel halálos cselszövések hálójába gabalyodik. Ha el akarja pusztítani Merzent, kénytelen szövetségre lépni Bastiennel, a vonzó, de arrogáns herceggel. Bastien azonban titkon a maga hálóját szövi…
Ki a valódi ellenség? Mi az, amiért érdemes harcolni?
 Vajon örökre a gyűlölet marad a lány egyetlen igaz szerelme?
Sivriel útját ármány és árulás kíséri. Ha nem vigyáz, mindent elveszít, amiért küzdött…

 
A Bábmester hosszú utat járt be, amíg eljutott a megjelenésig, hiszen az Aranymosás keretein belül hallhattunk róla először, ahol pozitív lektorit kapott ugyan, de aztán a kiadó vezetése úgy döntött az akkori gazdasági nehézségekre hivatkozva, hogy ez a project átmenetileg vagy véglegesen, de szünetel. Akkoriban nem csak az Aranymosás dőlt be, de a magyar szerzők többségének is elengedték a kezét, - korábbi nyerteseknek, meseíróknak, stb. - az olvasók nagy bánatára, hiszen a tőlük kikerült művek mindenféle műfajban,  friss hangú, újszerű írások voltak, óriási lehetőség volt a szerzőknek a Könyvmolyképzőnél megjelenni. Néhány szerencsésnek ezek után is adódott lehetőség, szóval örvendezhetnek az olvasók, a Bábmester ennyi hányadtatás után végül megjelenhetett az idei könyvfesztiválra. 
A regény nagyon erős jelenettel kezd, hiszen a prológusban végignézhetjük, hogy az alig pár éves kislány főszereplőnk, Sivriel szüleit a szeme láttára meggyilkolják, mégpedig maga Merzen herceg, aki Arzáliában az egyik legvehemensebb mágusüldöző. A királyságban tiltott a mágia, egyedül az uralkodó családja használhatja a tűzmágiát. Sirviel nevelőszülőkhöz kerül, és tíz éven át forralja magában a terveit, bosszút fog állni Merzenen. Amikor meghal az uralkodó, a nemesi családok a fővárosba utaznak leróni kegyeletüket, és várják az új király beiktatását. Daren, Sivriel gyámja is eljött, magával hozva gyámleányát és unokahúgát, Amarielt is. A királyi tanács a trón várományosai közül a szelídebb Gorden helyett mindenféle cselszövés útján a kegyetlen Merzent kívánja királlyá iktatni. Sivriel számára eljött a cselekvés ideje, az évek során begyakorolt láthatatlanná válás segítségével egyik éjjel elindul, hogy megölje a gyilkost. Csakhogy Bastien hercegnél köt ki, aki végül felajánlja a segítségét abban, hogy a gyámja ne tudja férjhez adni, eljátszanak egy kompromittálást, így megmenekül a kéretlen vőlegénytől, Bastien pedig információt kap Darenről. Semmi sem a tervek szerint alakul, Sivriel  végül fogságban találja magát, mégpedig Merzen titkos börtönében, ahol az elfogott mágusokkal kísérletezik. Hogyan menekülhet meg a lány ebből a pokolból? 
A szerző kiváló világfelépítést teremtett a regényben, ez volt az, ami a legjobban elnyerte a tetszésemet. A cselekmény előrehaladtával szépen jöttek az információk, tégláról téglára kibontakozott a mágia világa. Különféle képességekkel rendelkeznek a mágusok, emlékfonók, lélekfalók, szellemek, gyógyítók, stb. hiába üldözik őket, az adottságuk elrejtésével mégis fennmaradtak, egészen magas körökben is sikerült leplezni a tudást. A főszereplő lány "szellem", azaz láthatatlanná tud válni, ez nagyon ritka adottság. Kezdetben láthatjuk, hogy az anyja úgy tanítja, a szeretetet kell segítségül hívnia a varázslathoz, de ez nem igazán jön be. Ha mérges, dühös, annál jobb, később meg egyenesen nem is megy másként, ha Merzenre gondol, és a gyűlöletre, akkor jobban működik a képessége. Ez azonban később felemésztheti, de mindig azzal nyugtatja magát, ez az utolsó eset, aztán jön a következő utolsó. Ha már Sivrielnél tartunk, benne testet ölt egy meglehetősen tipikus fantasy hősnő, csetlik, botlik, iszonyatosan naiv, önfejű, makacs, előbb cselekszik, később gondolkodik, egyszóval van hova fejlődnie, és ezt véghez is viszi. Szerintem az olvasók többsége arra vár, hogy a lány belássa, hogy felül kell kerekednie a bosszúvágyán, és mint a jó és a rossz küzdelmét rávetítve erre a helyzetre, majd a szeretet győz a dühe felett. Hányszor volt leírva, hogy lépjen túl a gyűlöletén! Én nem vártam erre. Szerintem a bosszúállás teljesen normális reakció, ha velem történne, hogy a szüleimet megölik, nem hiszem, hogy a megbocsátáson gondolkodnék. Egy fantasyben meg pláne nem, egy pillanatig sem hibáztattam ezért, és végig drukkoltam, hogy megélhesse a bosszút, teljesen igazolt motivációnak tartom. Egyébként arra nem találtam megjegyzést, hogy másoknál hogy ment a varázslás, milyen késztetések alapján. Bastien karakteréért nem csoda, hogy odavannak az olvasók, hiszen azon kívül, hogy külsőre jóképű, délceg, remek stratéga is, ő az, aki fiatal kora ellenére kiváló emberismerő, tud mások fejével gondolkodni, több lépéssel előrébb jár mindenkinél. Ugyanakkor előfordul, hogy hibázik, vagy épp elfelejt tájékoztatni a terveiről másokat, amivel nem építi a bizalmat hősnőnk vonatkozásában. Egy szóra ki kell térnem az őt ért borzalmakra, mert szerintem ez abszolút nem hiányzott ebbe a fantasy regénybe. Ez inkább egy realista regény témája lehetne, nem mondom, hogy ne találkozzon egy tizenéves olvasó ilyesmivel, de itt nekem nagyon idegen volt, ez olyan téma, ami nagyon mélyre hatol lelkileg és a megoldás, a gyógyulás, stb. nem kap elég teret.  Ezt kimondottan utáltam a történetben.
Elégedett voltam viszont a nyelvi szinttel, jól el tudtam képzelni mindent, a fordulatok frappánsak voltak, a cselekményszálak szépen íveltek, a karakterekkel nem volt különösebb problémám, és a feszültséget is végig fent tudta tartani a szerző. Egyedül a "Könyv" ismétlése volt túlzó mértékű. A világfelépítéshez tartozik, hogy a vallásuk a többezer éves Szent Könyvön alapul, mintha az lenne az Istenük. És ez így be is épült a köznyelvbe, pl. Ki az isten vagy te? = Ki a Könyv vagy te?  ez csak egy apró példa, de ez így végigterül az egész könyvön, minden témában és helyzetben, ami engem eléggé idegesített.
Ki kell térnem még a történet csúcspontjára, ami egy világégéshez hasonlít, most nem részletezem, csak megjegyzem, hogy alig tudtam túlvergődni ezeken az oldalakon, valahogy túl erősre sikerült, bár így legalább volt mit helyre tennie a hősnőnek, és még várnak rá feladatok. Jól megbonyolódott a végkifejlet, és a lezárás természetesen folytatásért kiált.
Összességében, ha mindent figyelembe veszek, egy ígéretes sorozatkezdést olvashattam, egyedi mágikus világfelépítéssel, véres hatalmi harcokkal, fondorlatos intrikákkal. Nekem azért hiányzott a romantika elmélyülése, a közös ellenség elleni harc kiindulásnak jó, de valami erőteljesebb kémia is jöhetne a folytatásban. Gratula a szerzőnek, ígéretes kezdés, jöhet a folytatás.
 
Borító: Első ránézésre figyelemfelkeltő, szívesen levenném a könyvesbolt polcáról.
 
Kedvenc karakter -
 
Szárnyalás: Persze hogy Bastien.

Mélyrepülés:  A KÖNYV végtelen ismételgetése.

Érzelmi mérce: A romantika nagyon halványan van jelen és nagyon a young adult keretein belül mozog.  Az olvasás során a düh és a bosszúvágy voltak a legerősebb érzelmek bennem, ami nem rossz, csak szokatlan.

Értékelés: 


 
 
Nyereményjáték:

A regény beleolvasóját érdemes elolvasnotok, így könnyen megválaszolhatjátok minden állomáson a kérdéseinket. A feladat a szokásos, a megoldást írjátok be  a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére, hogy a megkapott értesítő levélre válaszoljanak, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.
 
KÉRDÉS:   Milyen desszertet evett Sivriel a gyakorlás után?
 
 
 
További állomások:
11.16 Kelly és Lupi olvas
11.18 Könyv és más
11.20 Milyen könyvet olvassak?
11.22 Spiri Bliss - Sárga könyves út
11.24 Spirit Bliss - Sárga könyves út - extra

 
 
 

2024. október 31., csütörtök

Nisha J. Tuli: Az Aurórakirály uralma (Uranosz erekjéi #2)


A 21. Század Kiadó elhozta nekünk Nisha J. Tuli nagysikerű történetét, A Napkirályné próbáját - és már olvashatjuk is a folytatását, Az Aurórakirály uralmát! Lor szembesülve a sorsával hirtelen lehetőséget kap, hogy retorziót vegyen családja árulóin, és visszaszerezze a mágiáját, amit oly sokáig el kellett rejtenie. De ehhez olyan szövetséget kell kötnie, amire álmában sem gondolt: Nadirral, az Auróraherceggel. Légy részese te is a kalandnak, és ha követed az állomásokat, a turné végén lehetőséget nyílik megnyerni egy példányt Az Aurórakirály uralmából!
 
Next 21 Kiadó 2024.
460 oldal
Fordította: Heinisch Mónika
Goodreads: 3,99
Besorolás: felnőtt, high fantasy, romantikus, tündérek, mágia
 
„Engem ő nem hódított meg. Nem vagyok a jussa. Saját magamé vagyok.”
Miután kiszabadult a Napkirály cellájából, Lor az Auróraherceg karmai között találja magát. Nadirnak, az Aurórahercegnek meggyőződése, hogy Lor rejteget valamit, ezért mindent megtesz, hogy szóra bírja. Lor azonban tisztában van a titkok értékével – egész életében őriznie kellett a titkait –, ezért elszántan védelmezi, amit tud.
Lor és Nadir szövetkeznek, hogy megkeressenek egy elveszett tárgyat, ami múlt és jövő kulcsát ígéri. De a lány nem tudja, bízhat-e a hercegben. Csak annyit tud, hogy nem fog még egyszer bedőlni egy királyi tündér ígérgetésének.
Közben a Napkirály továbbra is jogos jussának tekinti Lort, és vissza akarja szerezni őt. Az Aurórakirály pedig minden bizonnyal az életére törne, ha ismerné a titkait. Lornak folyamatosan mozgásban kell maradnia, sehol sincs biztonságban. Csak akkor nyugodhat, ha az Aurórakirályt és a Napkirályt is elpusztította.
Azonban hamarosan ráébred, nem csak arról van szó, hogy sikerül-e visszaszereznie örökségét: a tét jóval magasabb. Nem más, mint Uranosz jövője.
 
Nagyon értékelem, hogy a kiadó ilyen hamar kihozta a sorozat második részét, hiszen a magyar olvasók átlagosan egy évet szoktak várni a folytatásokra, amely idő alatt homályba veszhetnek a részletek. Szerencsére mostanában egyre többször találkozom ellentétes példával, szerintem ez erősen javít az eladási számokon is. Egy hónapja írtam A Napkirályné próbája regényről, és miután jó kis függővéggel zárult, ezer örömmel vettem kézbe a folytatást. 
A történet ott folytatódik, ahol az első rész abbamaradt, Nadir megszökteti Lort a Napkirály fogságából, és egy védővarázslattal biztonságossá tett kastélyba viszi a királyság peremvidékére. Lor gyakorlatilag fogoly, Nadir ráadásul így is szólítja, miközben hetek óta próbálja kihúzni belőle, hogy ki ő és miért akarja őt Atlas és az Aurórakirály is a markában tartani. Lor nem hajlandó semmit mondani, míg nem hall híreket a testvéreiről. Végül Nadir húga elhozza őket a kastélyba, miután egy éjjel Lor szökéssel is próbálkozik, és épphogy ott nem hagyja a fogát. Persze Nadir és a farkasai mentik meg egy szörnyetegtől. Miután végre együtt lehetnek, Lor hajlandó elárulni, hogy a Nappalotában a Tükör felfedte, hogy meg kell keresnie a Koronát, mely a Szívkirályság ereklyéje, ez szükséges, hogy visszakapja a mágiáját és legyőzhesse az ellenségeit, és visszaszerezze a Szívkirályságot. Csakhogy a Korona bárhol lehet egész Uranosz területén, így először a legvalószínűbbnek tűnő helyen, a Fellegvárban kell próbálkozniuk, ahol Nadir apja jelenti a legnagyobb veszélyt. Lornak álcára van szüksége, úgy utazik oda Nadir oldalán, mint az aktuális szeretője, bízva abban, hogy a közöttük nyilvánvalóan feszülő gyűlöletet képesek lesznek leplezni. A már korábban is pattogó szikrák a kényszerű közelség hatására fellobbannak, csaknem lángra gyújtva a szobájukat, Lor ellenállása lassan leomlik, miután Nadir végre bevallja, hogy nem tud ellenállni neki. Érzelmekről szó sem lehet, de azért egy kis szex belefér, miközben nyomoznak és végigkutatják a palotát. Nem lehetnek elég óvatosak, főleg, ha az Aurórakirályról van szó, hogy is gondolhatták, hogy sikerülhet őt átejteniük?
Én úgy gondolom, szeretem a fordulatokat egy sorozatban, de erre azért nem számítottam, hogy ez a folytatás ennyire más irányt vesz. Az első rész gyakorlatilag egy életre halálra szóló viadal volt, ahol az ismerkedős-felkészülős szakasz után izgalmas próbák követték egymást a végső kiválasztásig. Most azonban Lor mellett az első részben megismert Nadir, az Aurórakirályság hercege került főszerepbe, miután kiszabadította a lányt. Lornak ez csak egy újabb rabságot jelent, és kezdetben meg is van győződve arról, Nadir is tudott a korábbi börtönben folyó eseményekről. Lassan azonban összeáll a kép, Nadir és Amya éppannyira gyűlölik az apjukat, mint ő, és a megbuktatásán ügyködnek. A regényen végigível ez a folyamat, hogyan lesznek ellenségekből afféle szeretők, majd hogyan is alakul tovább a kapcsolatuk. Kezdjük azzal, hogy vannak azért különös jelek, érzik egymás mágiáját, ez már eleve egyfajta kapocs köztük. Tetszenek is egymásnak, de a világért se vallanák be, legalábbis jó darabig nem mondják ki. Nadir meg akarja mutatni, hogy ő más, mint Lor életének eddigi pasijai, ő nem kényszeríti semmire, és csakis akkor érinti meg, ha a lány beleegyezik. Lornak ez megfelel, és vágyik is rá, egyre jobban. Azonban sosem tudja elengedni a bizalmatlanságot, és minden jelre, ami birtoklásra utal, inkább visszafelé lép. 
Ebben a részben Lor E/1 szemszöge mellett Nadir E/1 szemszöge is helyet kap, bár kevesebb fejezettel, de így is örömmel olvastam, mert sokkal teljesebb a kép, ha ismerjük a másik fél gondolatait is. Nadir odavan a lányért, és nem azért, mert bármit el akarna venni tőle, hanem érzi a kapcsolódásukat, bízik a közös lehetőségekben, szövetségben, például az apja legyőzésében. Annyira élveztem olvasni a fejezeteit, mert főleg az elején nagyon jól el tudta játszani a közömbös fogvatartót, miközben egészen másra vágyott. A Fellegvárban aztán elkövetett néhány hibát, ami szerintem nagyon átlátszó volt, mármint arra gondolok, a szerző nem tudott volna valami jobbat kitalálni? Mások előtt fogolynak nevezni, meg a valódi nevén szólítani a lányt rettentő amatőr hiba volt. 
Lor szintén változott ebben a részben, miután lezajlott a viadal, itt már más a tét. Sokszor éreztem azonban, hogy felesleges körök zajlanak, kihagyható hisztik, és nem mindent lehet arra visszavezetni, hogy mennyire traumatizált gyerekkora volt.
Amire viszont nagyon vártam az első rész után, az megvalósult, végre jobban előtérbe került a mágia, sok-sok varázslatos jelenetet kaptam, és részletes magyarázatokat. A világfelépítés megértéséhez hozzájárultak a közbenső fejezetek, melyek a 286 évvel ezelőtti időben játszódtak, Lor nagyanyja, Serce E/3 szemszögéből, a Szívkirályság történetét idézték fel, hogyan jutottak el a megsemmisülésig, amely a Korona elvesztéséhez vezetett. 
Nem negatív értelemben mondom, de töltelék részt kaptam, ez általában a sorozatok második részének jellemzője. Az egész regényen át nem a cselekményen volt a hangsúly, inkább a karaktereken, hogyan épül a bizalom, és hogyan rombolható le egyetlen mondattal. Az világos, hogy szurkolok Nadirnak, mert bennem sikerült némi bizalmat ébresztenie, bár néha rezgett a léc pár megnyilvánulásánál, de ez azért így is fényévekkel jobb, mint amit Atlas produkált a korábbiakban.
És végül kitérnék az erotikára, aminek általában nem vagyok ellenére, de még mindig úgy érzem, ahogy az első könyvben is, hogy itt nincs rá szükség, legalábbis nem ilyen mértékben. Lor és Nadir között ez a "csak szex" dolog nem nyerte el a tetszésem, egyszerűen nem ad hozzá a történethez. Mindig emlékeztetnem kell magam, hogy a tündérek már csak ilyenek, szeretik a nyilvános, éles helyzeteket, a birtoklást, és nagyon ritka a kizárólagosság a párok között. Ez az erős erotikus jelleg a 286 évvel ezelőtti fejezetekben is kifejezésre került, érdekes, ott egy fokkal jobban viseltem a forró jeleneteket, talán Wolf, a Vadon királyától jobban elfogadtam a szeretett nő iránti örök vágyát.
Összességében úgy éreztem egy teljesen új műfajból olvastam, amit manapság romantasy-nek neveznek. Hiába lenne eredetileg high fantasy besorolású, a rengeteg erotika miatt már ide tartozik. A szerző pedig beleszuszakol számos divatos trope-ot, mint az egy ágyban alvás, egy lovon utazás, ellenségből szerelmesek, lassú égés, ha megérinted megöllek, álkapcsolat, és még lehetne sorolni. Azt már az előző résznél is észrevettem, hogy a nyelvezet meglepően mai, a káromkodás és egyéb szóhasználat stílusa akár a mai időkből is származhatna, ez furán hat, de engem nem zavart. 
Abszolút addiktíven olvastatja magát a regény, nem igazán lehet letenni, és újra csak azt mondhatom, hogy nagyon várom a harmadik részt, hiszen folytatódik a keresés-kutatás a végső cél érdekében.  
Kép: saját  
 
Borító: Nagyon tetszik, szépen illeszkedik az első részhez.

Kedvenc karakter: Nadir

Szárnyalás: Nagyon szerettem a 286 évvel ezelőtti fejezeteket.

Mélyrepülés: -

Érzéki mérce: Lassú égésű románcnak lehetünk tanúi, viszont nincs hiány szexi jelenetekből, nekem kicsit sok is volt.

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!
 
Nyereményjáték
 
A nyereményjáték során a kitalált világoké, országoké a főszerep. Te rájössz, melyik fantasy-sorozathoz tartozik az elnevezés? A szerzőt és a címet írd be a Rafflecopter megfelelő sorába!  
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉRDÉS:   MORRIGHAN  KIRÁLYSÁGA
 
 
 
Állomások:

10.29. Kitablar
10.31. Kelly és Lupi olvas
11.02. Dreamworld
 

 
 
 
 
 

2024. október 17., csütörtök

Nisha J. Tuli: A Napkirályné próbája (Uranosz erekjéi #1)


A Next 21. Könyvkiadó elhozta nekünk Nisha J. Tuli nagysikerű történetét, A Napkirályné próbáját. Egy múltját nem ismerő fiatal lány, egy király, aki a jövendőbeli hitvesét keresi és egy birodalom, melyet csak egy hajszál választ el a háborútól. Tarts te is velünk, hogy megtudd a történet végét! Az állomások mindegyikén egy feladványt találsz, amit ha helyesen oldasz meg, akkor esélyed nyílik megnyerni egy példányt A Napkirályné próbájából!

Next 21 Könyvkiadó
368 oldal
Fordította: Heinisch Mónika
Goodreads: 3,88
Besorolás: fantasy, romantikus, mágia, tündérek

Két nő. Egy halálos viadal. Csak egyikük nyerheti el a Napkirály szívét.
Lor tizenkét hosszú, szenvedésteli esztendőt töltött börtönben az Aurórakirály uralkodása alatt. Egyetlen vágya, hogy kiszabaduljon, és megtoroljon rajta minden egyes nyomorúságos pillanatot.
Egy véletlen folytán a Napkirály színe elé kerül, és a rivaldafényben találja magát: kilenc másik jelölttel együtt esélyt kap – talán belőle lesz a királyné. Ha elnyeri a király szívét, akkor szabad lesz, és végre bosszút állhat.
De Lor kívülálló: nem érti, miért helyezték szabadlábra, hiszen ő nem is a Napkirály udvarának alattvalója. A többi jelölt ellenszenvezik vele, és mindent megtesznek, hogy végleg eltávolítsák a játéktérből.
Muszáj nyernie, hiszen ha veszít, meghal. Vagy, ami még rosszabb: visszaküldik az Aurórakirály karmai közé.


Nem ismertem eddig a szerzőt, de ez a gyönyörű borító és az izgalmas fülszöveg felkeltette az érdeklődésemet. A legnyomatékosabban a viadal szó hatott rám, felidézte bennem természetesen Suzanne Collins trilógiáját, és rögtön ezután a Párválasztó regény jutott eszembe, hiszen itt is reményteli menyasszony jelöltek fognak megküzdeni egymással. Miután ezeket a regényeket nagyon szerettem, és gyakorlatilag több, mint tíz éve voltak a kezemben, egyáltalán nem bántam, ha egy ezekhez hasonló mixet kapok, csak jól legyen megírva. Szerencsére nem kellett csalódnom, a szerző remekül adagolta a hozzávalókat és végül egy egyedi történetet alkotott.
Lor egy fiatal lány, aki már 12 éve raboskodik az Auróra királyság egyik börtönében, igazságtalanul zárták be, miután megölték a szüleit. Itt van a két idősebb testvére is, minden vágyuk kiszabadulni ebből a pokoli helyzetből. Úgy tűnik, ettől egyre távolabb kerülnek, mert egy galiba után Lort a Gödörbe küldik, mely egy sötét, félelmetes hely a börtönön kívül, a szörnyek közelében, két hetet itt még senki sem bírt ki. Néhány borzalmas nap után, a teljes reménytelenség közepette, váratlanul magával viszi egy idegen, másnap már a Napkirályság udvarában ébred. Vele együtt tíz lánynak kell összemérni a tudását, erejét, szerencséjét, hogy végül egyikük Atlas herceg menyasszonya lehessen. Lor elsőre összezavarodik, de hamar belátja, hogy ennél nagyobb esélye sosem lesz, hogy megváltoztassa a sorsát és megmentse a testvéreit is. Minden lányhoz kirendelnek egy lovagot, aki kíséri, tanítja, edzi, felkészíti a próbákra. Gabriel megtesz mindent, hogy teljesítse ezt a feladatot, de sosem rejti véka alá, hogy nem bízik a lány sikerében. Telnek a napok, hetek és Lor egész kikupálódik, szépségben, ügyességben felveszi a versenyt a többiekkel, akik kezdetben kiközösítik, aztán páran mégis szóba állnak vele. Persze Atlas, a tündérherceg igyekszik minden lányt közelebbről is megismerni, Lort is elkápráztatja a szépségével és a kedvességével. Most már aztán tényleg nyernie kell, hiszen kezd a dolog érzelmileg is hatni rá. Jöhet a nagy viadal!
 
Nagyon tetszett a regény, faltam a lapokat, izgalmas volt, tele olyan cselekményelemmel, melyeket az említett regényekben is szerettem, nagyon hiányzott már egy ilyen zsánerű olvasmány. A szerző érzékletesen ír, gazdag leírásokkal, az első oldalaktól átéreztem a rengeteg szenvedést, amin Lor gyerekkora óta keresztül ment, remekül átjöttek az érzelmek. Mégis volt a stílusban egy kis szarkazmus is, ami humort hozott és némi könnyedséget, ellensúlyozva az időnként halálos jelenetek komolyságát. A főszereplő lány nagyon erős, tekintettel a börtönben történtekre, ez egy mellbevágó múlt, amit olvasóként is nehéz volt feldolgozni. Tetszett, hogy egy pillanatra sem feledte a testvéreit, a kiszabadításuk lebegett a szeme előtt. Nagyon sok trauma érte ezt a lányt, ezek megviselték de meg is erősítették, képes volt bízni egy jobb életben, az igazságban. Itt kell megemlítenem, hogy Lor énelbeszélős szemszöge mellett időnként beékelődött pár Nadir nézőpontú fejezet. Az Aurórakirály fia egészen más utat jár be, hogy végül összeérjenek a szálak és kerekedjen egy izgalmas függővég. Ennek köszönhetően tudomást szerezhetünk arról, hogy komoly erők mozgolódnak a háttérben. Ráadásul Lor származása is titkokat rejt, mondjuk szerintem senki sem gondolta az olvasók közül, hogy ő csupán véletlenül lett kiválasztva. Lor pörgősebb fejezeteit szükségszerűen lassította Nadir szemszöge, ezzel jól balanszírozta a dinamikát. Visszatérve a cselekményre, a viadalra készülés és a verseny szórakoztató volt, izgalmakkal, cselszövésekkel tűzdelve. Engem igazából az utolsó előtti próbánál ért némi agyvérzés, ez már majdnem kiverte a biztosítékot, persze vitt a lendület tovább.
A romantikát sokan elkerülhetetlennek tartják egy jó fantasy regényben, és többnyire én is ezen a véleményen vagyok. Itt azonban tanácstalan voltam, mert Atlas zsigerileg idegesített, nem tudtam elfogadni őt a szerelmi érdeklődés tárgyaként, amolyan "túl szép ahhoz, hogy igaz legyen" karakterével nem volt szimpatikus. Ugyanakkor remélem találkozunk vele a következő részben is, nagyon jól fel volt építve a jóságos tündérherceg figura. Na persze, ennél azért jobban ismerjük a tündéreket, az édes tökéletes külső alatt gyakran lelhetünk romlott részeket. A szerző igencsak meglepett, hogy erotikát is csempészett ebbe a történetbe, méghozzá nem is olyan ártatlan módon. Szerintem nem hiányzott volna, ha kihagyja, nem volt jelentősége. Gabrielben az az igazság, hogy jobban bíztam, azt hittem mégiscsak szövődik ott valami köztük, aztán arcon csapott a valóság, de még mindig kétséges számomra, melyik oldalon áll valójában, huh ez a pasi nehezen kiismerhető, de érdekes karakter.
És a befejezés, persze, hogy egy vastag függővéget kaptam, így hát nagyon várom a folytatást, hiszen annyi lehetőség rejlik a történetben, igazából a végén 180 fokos fordulatot vett a sztori. Reménykedem, hogy a mágia is több szerepet kap, mert ez a terület épphogy meg lett piszkálva.
A fél pont levonás a temérdek ismétlés miatt jár, ez már zavaró mennyiség volt, nincs szükség tízszeres ismétlésekre, és ez nem csak szavakra, hanem teljes mondatokra is vonatkozott.
(Egy megjegyzés: Vajon miért lett a fülszöveg átírva? Az eredetiben „Két nő.” helyett „Tíz nő.” szerepel, és jobban is hangzik, hiszen az utolsó fordulóban maradtak csak ketten.)
Nagyon ajánlom a regényt minden fantasy rajongónak, hiszen kedvenc regények toposzainak vegyítéséből áll, ennek ellenére mégis tökéletesen egyedi lett. Nagyszerű szórakozás volt részemről a regény, és szerencsére nálam van már a folytatás is, úgyhogy neki is vágok!
Képek: saját

Borító: Gyönyörű, részletgazdag a borító. Egyébként az egész könyv nagyon szép, nemcsak a borító, hiszen élfestett kiadásban jelent meg, térkép is kapott helyet benne, és egy klassz könyvjelző is jár hozzá.

Kedvenc karakter: Lor, Atlas.

Szárnyalás: Nagyon rég volt már részem hasonló világfelépítésű regényt olvasni, de nem zavart ez az összevegyítés, jót nosztalgiáztam.

Mélyrepülés: Az ismétlések meg tudtak akasztani.

Érzéki mérce: Nem igazán számítottam erotikus tartalomra, de bizony kaptam néhány pikáns jelenetet,  őszintén megmondom, nem hiányzott volna, ha kimarad.

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték

A nyereményjáték során a kitalált világoké, országoké a főszerep. Te rájössz, melyik fantasy-sorozathoz tartozik az elnevezés? A szerzőt és a címet írd be a Rafflecopter megfelelő sorába!  
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉRDÉS:   KÖZÉPFÖLDE

Állomások:

10.15. Kitablar
10.17. Kelly és Lupi olvas
10.19. Dreamworld



2024. szeptember 10., kedd

Jennifer L. Armentrout: The War of Two Queens - Két királynő háborúja (Vér és Hamu #4.)


Folytatódik Jennifer L. Armentrout nagysikerű Vér és Hamu sorozata a Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából. Poppy és Casteel izgalmakkal és fordulatokkal teli története újabb részhez érkezett. Eddig Casteel küzdött Poppy-ért, de vajon most Poppy is ugyanúgy fog küzdeni szívtársáért? Vajon sikerül legyőzni a legnagyobb ellenségüket, aki jelenleg útjukban áll? Gyere és kövesd a Két királynő háborúja blogturnét, hogy többet megtudj a könyvről, legyél részese te is ennek az utazásnak!
 
Könyvmolyképző Kiadó 2024. Zafír pöttyös
736 oldal
Fordította: Rácz Kata
Goodreads: 4,08
Besorolás: high fantasy, romantasy, felnőtt, vámpír, vérfarkas, mágia

A ​háború csak a kezdet…
AZ ARANYKORONÁK KÉTSÉGBEESÉSÉBŐL
Casteel pontosan tudja, hogy a Vérkirálynőnél nincs alattomosabb és gonoszabb a birodalomban. Azonban a megrázó felfedezésekre még ő sem tudott felkészülni. Már-már elképzelhetetlen a Vérkirálynő gaztetteinek mértéke.
HALANDÓ TESTBE SZÜLETVE
Poppyt semmit sem akadályozhatja meg abban, hogy kiszabadítsa a királyát, és mindent elpusztítson, ami a Vérkirálysághoz kötődik. Az Élet Ősi Lényének
testőrei minden erejükkel támogatják, a vérfarkasok mögötte állnak. Poppynak meg kell győznie az atlantiai tábornokokat, hogy az ő elképzelései szerint cselekedjenek, és ezúttal nem fújhatnak visszavonulót. Nem, amíg őbenne él a remény, hogy olyan jövőt építsen,
amiben mindkét királyság békében élhet egymás mellett.
EGY HATALMAS, ŐSI ERŐ EMELKEDIK FEL…
Poppynak és Casteelnek együtt kell kiállniuk a szerelmükért, a szeretteikért, és megóvni a védteleneket. Régi és új hagyományok közepette. Azonban ahhoz, hogy véget vessen a Vérkirálynő üzelmeinek, a lánynak talán épp azzá kell válnia, amivé a prófécia jövendölte, és amitől a legjobban fél…
A HALÁL ÉS PUSZTÍTÁS ELŐHÍRNÖKE


Első megjegyzésként jeleznem kell, hogy a bejegyzés spoileres lehet a sorozat korábbi részére, illetve nagyon enyhe mértékben erre a részre is.
Ott hagytuk abba az előző részt, hogy Casteel önként a Vérkirálynő fogságába vonult, természetesen Poppy a vérfarkasokkal és a királysággal a háta mögött azonnal ki akarja szabadítani. Csakhogy alapos tervet kell felépíteniük, össze kell hangolni a seregeket és rávenni a tábornokokat, hogy kövessék a közös stratégiát, mely bizony háborúhoz vezet, ahol nem kerülhetik el a veszteségeket sem. Poppy súlyos megrázkódtatáson esett át, amikor kiderült Isbeth valódi személyisége, és miket tett korábban. Poppy nem csak őt, de az egész Vérkirályságot is fel akarja számolni, más megoldás nincs. Minden követ megmozgat, hogy kiderítse, hol tarthatják fogva a férjét, hogyan szabadíthatná ki a lehető legbiztonságosabb módon, hiszen tudja, hogy milyen módszerei vannak a Vérkirálynőnek.
Úgy tűnik ez a sorozat számomra guilty pleasure olvasmánnyá vált, ragaszkodom hozzá, hogy olvassam, sőt falom a lapokat, közben azért tisztán látom, mennyi idegesítő elem van benne, a hosszúsága, Poppy identitásának változásai, az ezer kérdés, stb. De közben imádom a szereplőket, a felépített világot, és ismerni akarom a történetet, akármerre megy a cselekmény. Nos, a szerző ebben a részben is az idegeimen táncolt. Ez a felkészülés – egyben a szerelmesek egymástól külön töltött ideje – a nem kevés oldalszámú könyv kb. feléig tart, ezt álmomban nem gondoltam volna. Ez kegyetlenség volt! Viszont rettenetesen örültem Casteel szemszögének, végre első kézből ismerhettem meg a gondolatait, és a gyomorforgató eseményeket a fogsága során. A szemszöge révén megismerhetjük Isbeth udvartartásába tartozókat, a Szolgálólányokat, köztük a titokzatos Millicentet, aki bizony erős meglepetést tartogat a személyét illetően. Aztán itt van Casteel bátyja, Malik Da'Neer, akiről végre megtudjuk, mi a fenét keres  Vérkirálynő udvarában. Nem utolsó sorban Callum is érdekes karakter, amellett, hogy arany színben pompázik, és nem igazán lehet megölni, még egész érdekes dolgok derülnek ki róla, érdemes odafigyelni rá. A regény második fele az összecsapásra való felkészülésről szól, amely során persze ezer új kérdés merül fel és számos esemény történik, meglepő új szereplőkkel és kapcsolatokkal, egyre több minden kiderül a múltról, Poppy megsebesülésének éjjeléről, kik voltak ott valójában. Ezek mint rendkívül fontosak, de szinte eltörpülnek az Egyesülés kérdése mellett, aminek eljövetelére korábban számos jel utalt. Nem tagadom, én is erre voltam a legkíváncsibb, tényleg annyira megvisel-e, mint az olvasók nagy részét? Moly-os ismerőseim, akik angolul olvasták, majdnem mindenki kiborult ezen a történésen. Hiszen annyira aranyba foglalt volt az eddigi részek során Poppy és Cas szereleme, a lelki társak, sőt, szívtársak fogalma, és egyáltalán, annyira tökéletes ez a páros így ahogy van. Már a regény első felében sor kerül Poppy táplálkozására Kieranból, ami egyáltalán nem szexuális jellegű, még úgy sem, hogy direkt kínos jelenetekre gondol, ugyanis vérivás közben Poppy látja a gondolatait. Ez mégsem érzéki, sokkal inkább ugratás jellegűnek tűnik,  Kierantól simán kitelik. Rendszeresen együtt alszanak, bár Kieran többnyire farkas alakban van, de sem éjjel sem nappal, soha nem éreztem, hogy romantika szövődhetne köztük. Már a korábbi részekben is szépen fejlődött kettejük kapcsolata, Kieran mindig ott volt és támaszkodhatott rá, (sosem felejtem el AZT a jelenetet, amikor ez a támaszkodás bizony elég közeli volt), és ebben sosem volt romantikus jelleg. Casteel konkrétan nagyon is hálás volt Kierannak a támogatásért, sosem mutatott féltékenységet. Mégis, volt néhány mondat, ami azt bizonyítja nekem, hogy ez egy be nem sorolható kapcsolat közöttük, és szeretném, ha tovább bonyolódna, nekem ez nincs ellenemre - szembemenve a közfelháborodással. 
A könyv második felében aztán eljön a pillanat, amikor dönteniük kell az Egyesülésről, mert a körülmények miatt mindegyiküket jelentősen megerősítené a végrehajtása, szükségük van rá, Kierannak különösen, hiszen átokkal sújtották. A legkevesebb bajom a könyv olvasása során az Egyesüléssel volt. Aki az interneten terjedő szexuálisan túlfűtött szerelmi háromszöges drámára számít, az csalódni fog. Szerintem tökéletesen állt hozzá JLA, elfogadható volt a kivitelezés, mivel nem volt túlzó, sem extrém. Ez egy hagyományról, egy lehetőségről szól, a kötelék megerősítése a cél, amit egyszerűen meg kellett tenniük – az egymásból való táplálkozás lépését, ami szigorú sorrend szerint zajlik. Aztán van az a pont, amit már nem kötelező átlépni, amikor ez a felizzott testi/szellemi állapot eljut egy csúcspontra és még többre vágynak az érintettek. Poppy nem áll meg, ez az ő döntése ebben az euforikus pillanatban, és semmi felesleges, részletekbe menő leírás nincs, legfeljebb karok-lábak egyéb testrészek simulása, kavarodása. Ami itt történik abban én nem éreztem semmi romantikus aspektust Kieran vonatkozásában. Az már más kérdés, hogy a következő részben érzelmi síkra tereli-e a szerző ezt a szálat, itt ez még konkrétan nem történik meg. Milyen jó lett volna itt egy Kieran szemszög, akkor sokkal többet tudnánk!
Ellenben voltak másféle problémáim a regénnyel. Így a negyedik rész végére kiderülhetne már, ki is Poppy valójában, még mindig nem érzem véglegesnek az identitását. Úgy tűnik, a közvetlen felmenőiről már biztosak lehetünk, de hogy az ősi vérvonal még mit hoz ki belőle, nincs lezárva. Jó lenne, ha a következő könyvben nem lenne ebben egy újabb 180 fokos fordulat. Vagyis a következő utáni részben, mert ha jól rémlik, a következő rész kb. az eddigiek elbeszélése lesz Casteel szemszögéből, amit nagyon várok. 
Sajnos Casteel részben a fogság miatt is, de most erősen háttérbe szorult a cselekmény szempontjából. Nekem jobban tetszett, amikor együtt próbáltak előre jutni, együtt hoztak döntéseket, reménykedem, hogy visszaerősödik a továbbiakban, most ugyanis Poppyra túl nagy nyomás nehezedik, és mintha csak királynője lenne Atlantiának nem királyi párja.
A végső összecsapás, ami felé az egész regény haladt, izgalmas volt, de közben azt se tudtam ki kicsoda, és épp mit is csinál, csak kapkodtam a fejem, elég zűrös jelenetsor volt. A címhez képest, ami egy jóval nagyobb háborút ígért, még rövidnek is mondható. Azért rendesen rám hozta a szerző a frászt, konkrétan az infarktus kerülgetett, aztán mégsem, végül csak sikerült újra egy kis függővéget összehozni. Imádtam a végén Nektas felbukkanását, és rengeteg magyarázatát. Tényleg nem véletlenül ajánlott A ​Shadow in the Ember – Árnyék a parázsban (Hús és tűz 1.) olvasása ezen rész előtt.
A korábbi részben megismert drakenek ebben a regényben is nagy szerephez jutottak, elsősorban Reaver, aki számos vicces pillanatot okozott szarkasztikus stílusával, és nem kevés alkalommal a megjelenésével, ugyanis egyáltalán nem zavartatta magát a manifesztálódást követő meztelenség. Ő is közel áll Poppyhoz, hűséges, megbízható szövetséges. A vérfarkasok szerepe most is jelentős, nagyon szeretem a jeleneteiket, a köteléken keresztül való kommunikációjuk isteni ötlet. Hiába volt hosszú a regény, a vérfarkasokról még többet szerettem volna olvasni, főleg a kiemeltebb szerepet kapott Vonettáról, Delanoról, Emilről, stb. Ja és Tawny is előkerült, kicsit zűrzavarosan, remélem róla is sokat hallok még, annyira hiányzott Poppy oldaláról egy bizalmas barátnő.
Talán, majd egyszer egy újraolvasás során sokkal többet megértek a világfelépítésből, és tisztába kerülök a 200 szereplő nevével és származásával, de csak azt tudom mondani újra, nagyon szeretem a történetet minden hibájával együtt, részemről nincs megállás, továbbra is velük maradok, várom a következő részt, és utána a befejezést.
Kép: Pinterest

Borító: A draken megjelenik a borítón.
 
Kedvenc karakter Casteel, Poppy, Kieran

Szárnyalás: Egyértelműen Reaver, és milyen jó volt Nektas a végén.

Mélyrepülés:  -

Érzéki mérce: Casteel kiszabadítása után nincs hiány a spicy jelenetekből. de nem hiszem, hogy ebben a sorozatban bárki panaszkodna ezzel kapcsolatban.

Értékelés: 




Nyereményjáték
 
A mostani játék teljesítéséhez nincs más dolgotok, mint a kiadó honlapján elérhető beleolvasót figyelmesen olvassátok végig. Ezután az állomásokon feltett kérdésekre válaszolni nagyon könnyű lesz!
Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉRDÉS:   KI POPPY VÉR SZERINTI ÉDESANYJA?


Állomások

09.10 Kelly & Lupi olvas
09.12 Könyv és más
09.14 Insane Life




2024. augusztus 13., kedd

Amélie Wen Zhao: A vörös fenevad (Blood Heir #2)


A Maxim Könyvkiadó jóvoltából hazánkban is megjelent a Blood Heir-trilógia második kötete, A vörös fenevad. Ennek örömére a Blogturné Klub bloggerei bemutatják Ana és társai küzdelmes útját annak reményében, hogy felszabadítsák a birodalmat a sötét uralom alól.
Tartsatok velünk, ismerjétek meg Bregónia bevehetetlen erődjét, Ana és Ramson lehetetlennek tűnő szerelmét a háború árnyékában, és nyerjétek meg a kiadó által felajánlott regény egy példányát.
 
Maxim Könyvkiadó 2024. Dream válogatás
400 oldal
Fordította: Szűr-Szabó Katalin
Goodreads: 3,93
Besorolás: high fantasy, mágia, YA, retelling

Történet egy hercegnőről, aki sötét titkot rejteget, és egy szélhámosról, akiben meg kell bíznia, hogy felszabadíthassa a birodalmát a sötét uralom alól.
Ana Mihajlova Cirillia királyi családjának egyetlen túlélője. Nincs hadserege, se királyi címe, se szövetségesei, és most meg kell találnia a módját, hogyan szerezheti vissza a trónját, különben a császárnő brutális megtorlását kockáztatja. Morganya eltökélte, hogy a nem-Affinok kiontott vérével áztatott földön egy új világrendet épít fel. Ana biztosra veszi, hogy addig nem áll le, míg az összes Affint meg nem öli.
Anának az egyetlen esélye, hogy életben maradjon a hazája veszélyes világában, ha újból összeáll Ramson Sebesnyelvvel. De a fortélyos bandavezérnek saját tervei is vannak. Ahhoz, hogy Ana sereget gyűjtsön, át kell kelniük a Fehérhullámokon Bregónia bevehetetlen sziklaerődjeihez. Csakhogy senki sem tudja, ott mit fognak találni.
Egy sötét hatalom kelt életre. Vajon a forradalom elhozza a békét vagy még több vért ont?


2021-ben jelent meg a sorozat első része, A vér hercegnője. Engem teljesen behúzott a történet, szeretem az oroszos hangulatot, a hideget, és a mágiának ezt az egyedi változatát, ami ebben a regényben megjelent, egyenesen imádtam. Élénken él bennem, mennyire izgalmas volt a sorozatkezdés, mondjuk a végén kicsit el voltam keseredve, hogy nem úgy végződött, ahogy vártam, az hagyján, hogy kétségbeejtő helyzetbe kerültek a főszereplők, de még a halvány szerelmi szál sem kecsegtetett nagy reményekkel. Így aztán  izgatottan vetettem bele magam a folytatásba, ami lényegében ott folytatódik, ahol az első rész abbamaradt.
Morganya került a trónra, Anának menekülnie kell, szövetségeseket kell szereznie, hogy megmenthesse a birodalmát. Jelenleg igazságszolgáltatás nélkül, erőszakkal gyűjtik be a bűnösnek vélt affinokat és a velük kapcsolatban állókat, felégetik a házaikat, kínozzák és rabságba vetik őket, ha egyáltalán élve megússzák a "tárgyalást". Miután újra egyesül a csapat, ráadásul egy nem várt szövetségessel Kaïs személyében, úgy döntenek, délre indulnak, megkeresik a Vörösköpenyeseket és megpróbálnak Bregóniával szövetséget kötni. Ebben a királyságban azonban sorra érik őket a meglepetések, Ramson titkainak jó részére is fény derül, és kirajzolódik a szereplők számára, hogy amit eddig problémának gondoltak, az csak egy része egy nagyobb cselszövésnek, ami fenyegetően nehezedik rájuk.
Számomra ez a rész nagyban hasonlított az elsőhöz, ugyanúgy végig izgultam a történetet, olyan jóleső módon, amit rettentően élvezek a fiatal szereplős fantasy regényeknél. Mindig történt valami váratlan, és ez többször volt véresen akciódús, szívszorító jelenetekkel teli eseménysor, mintsem a gyönyörű környezet leírása, egy-egy beszélgetős jelenettel - ilyen is volt, de elenyésző. Ana és Ramson szemszöge mellett jelentős volt Linn szemszöge is, sőt Kaïs is kapott fejezeteket. A főszereplők kapcsolata erősebbé, összetettebbé vált, hiszen az előző rész végén kaptunk némi érzelmi húr pengetést, ez szerény mértékben folytatódik, de csak ismételhetem magam, ebben a regényben nem a romantika a hangsúlyos. A bizalom kérdése fontosabb, és ez a másik páros, Linn és Kaïs részéről is igaz. Kaïs volt a bajaik egyik fő okozója, nem csoda, hogy lassan alakul a bizalom, és végig késélen táncol. Volt vele kapcsolatban egy infó, ami az olvasó számára világos, de a környezete nem tudja a tényt, ezért elfogadóbb voltam vele kapcsolatban. Kaïs és Linn, mint a sokat emlegetett jin és jang, jó kiegészítői egymásnak, és ez reményteli. Linn igazi harcos, a legrosszabb helyzetből is kiküzdi magát, elszánt a végtelenségig és nagyon bátor. Több ponton is éreztem, elmegy a falig és még azon is túl, nem felelőtlen döntésekre gondolok, hanem gondolkodás nélkül, akár önfeláldozásra is képes a cél érdekében. Erőssé vált, minden egyes megpróbáltatás keményített rajta, mindig tudta mit akar.
Ana nem sokat változott az első részhez képest, még mindig naivabb, mint kéne, de az legalább sziklaszilárd, hogy jobb hellyé akarja tenni a világot, élhető helynek a birodalmát. Sokat fejlődött a képessége feletti uralma, hogy aztán a végén ezzel kapcsolatban is pofára eshessen az olvasó, de erről egy szót se többet.
Sok váratlan fordulatot tartogat a cselekmény, barátot ahol nem várnád, és összeesküvést, ellenséget a közvetlen közeledben. Ramson múltjára immár teljes egészében fény derül, érdekes volt megismerni a részleteket, az apját, és egy hozzá kapcsolódó új szereplőt, aki kiérdemelte az idei évem legundorítóbb karaktere díját. Szorsa kegyetlen volt, és sajnos nem olyan módon volt negatív karakter, akit időnkénti emberi pillanatai miatt esetleg várakozón figyelsz, hogy lehet vele kapcsolatban meglepetés. Nála ezt nem éreztem, zsigerileg gonosz volt, az első pillanattól kezdve. Meglepetés maximum a harmadik részben érkezhet vele kapcsolatban, kíváncsi vagyok, meglépi-e a szerző. Ramson továbbra is mindenki előtt akar járni pár gondolattal, azt vártam az ismerős környezet, a korábbi kapcsolatai előnyösebb pozícióba helyezik, valójában elég sokat botladozott inkább. És a döntései sem mindig voltak a kedvemre valók. Mindenesetre számítok rá a sorozat befejező részében, remélhetőleg helyükre kerülnek a szálak és ő is megleli a megérdemelt boldogságot, annak ellenére, hogy végig ő volt a legsármosabb, de erkölcsileg megkérdőjelezhető karakter. 
Nagyon szerettem újra elmerülni ebben a jól kidolgozott mágikus világban, amit a szerző most új helyszínekkel bővített ki. Klasszul el tudtam képzelni a bregóniai királyságot, a tengereket, a különleges védelmi falakat és az épületeket. A cselekményszálak is izgalmasan kavarogtak, mindig meg tudott lepni a fordulatokkal, és a végén több olyan pont is volt, amikor az infarktus kerülgetett. Nem volt olyan esemény, amire azt mondhatnám, hogy ez aztán kitalálható volt.
Az első rész értékelésénél már kifejtettem, hogy mennyire kiemelte a szerző ebben a sorozatban az elfogadás fontosságát. Ez a vonal itt is folytatódott, továbbra is elsődleges, hogy álljunk ki azok mellett, akik mások, segítsük az integrálódásukat, próbáljunk meg békében egymás mellett élni.
Sajnálom, hogy ez a sorozat nem kapja meg a kellő figyelmet, pedig sokkal nagyobb népszerűséget érdemelne. Nagyon várom a befejező részt, hiszen még együttes erővel le kell győznünk a trónbitorló Morganyát.
Kép forrása: https://ameliezhao.com/the-world-of-blood-heir/


Borító: Csodaszép.

Kedvenc karakter: Ramson, Linn

Szárnyalás: Linn repülései.
 
Mélyrepülés: Szorsa jelleme, de ez nem hiba, csak rossz olvasni ennyire negatív karaktert.

Érzelmi mérce: Ez a sorozat nem romantikus, viszont egy csókjelenetet kapunk, ami reménykeltő.

Értékelés: 


Ha megtetszett, ITT megrendelheted!!!
 

Nyereményjáték

Mostani játékunk során nincs más dolgotok, mint ide kattintva letölteni a könyv beleolvasóját, és megválaszolni az állomásokon olvasható kérdéseket.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Kérdés: Hol ismerte meg Ramson Oljusát? 


Állomások:
08/13 Kelly és Lupi olvas
08/22 Dreamworld
08/17 Könyv és más



2024. június 1., szombat

Cassandra Clare: Sword Catcher - A kardfogó (A kardfogó #1)

 
A Könyvmolyképző Kiadó jelentette meg Cassandra Clare új sorozatának első részét Sword Catcher -  A kardfogó címmel. A szerző rajongói és persze bloggereink is alig várták már, hogy elmerülhessenek ebben a művészien részletezett, keleties hangulatú fantasy világban, ahol hatalmi harcok dúlnak a királyságért és az alvilágért. A sármos Conor herceget fenyegető veszélyeket egy dublőr és egy titokzatos orvosnő próbálja elhárítani. Kövesd az állomásokat  és a játék megfejtéséért cserébe esélyed lesz megnyerni a könyvet a kiadó felajánlásában.
 
Könyvmolyképző Kiadó 2024. Zafír pöttyös
592 oldal
Fordította: Sándor Alexandra Valéria
Goodreads: 3,81
Besorolás: felnőtt, high-fantasy, mágia

A ​tiltott szerelem romba dönthet egy királyságot?
Kel árva, akit azért szakítottak ki megszokott életéből, hogy kardfogó legyen – a királyi trónörökös, Conor Aurelian herceg dublőre.
A herceggel együtt nevelkedett, remek kiképzést kapott harcművészetekből és az államvezetés művészetéből. Olyan közel állnak egymáshoz Conorral, mintha fivérek lennének, ám Kel tudja, az a végzete, hogy meghaljon Conorért…
Lin Caster az ashkarok közül való, így mágikus képességekkel bír, és titokban folyamatosan ellátja Castellane betegeit. Képességei ellenére sem tudja meggyógyítani a legjobb barátnőjét anélkül, hogy hozzáférne a tiltott tudáshoz.
Miután egy sikertelen gyilkossági kísérlet összehozza Lint és Kelt, bekerülnek a rejtélyes Guberáló Király hálójába, aki a castellane-i alvilág vezéreként mindkettőjüknek felajánlja azt, amire a legjobban vágynak, de magas árat kér a tudásért…
Ahogy a régóta őrzött titkok kezdenek kiderülni, fel kell tenniük maguknak a kérdést: megéri a tudásért árulónak lenni? A tiltott szerelem romba dönthet egy királyságot? A felfedezéseik vajon háborúba taszítják az országot, és káoszba a világot?


Tavaly októberben olvastam el a szerzőtől Az utolsó órák sorozat befejező részét, már akkor írtam, hogy nehéz lesz kibírni az újabb árnyvadász sorozatig, de sebaj, mert jön a felnőtteknek szóló új fantasy sorozat, teljesen új világfelépítéssel, árnyvadászok nélkül. Csak zárójelben megjegyzem, hogy a következő árnyvadász sorozat, a The Wicked Powers első része 2026-os megjelenésű lesz, ami magyarul esetleg plusz egy évet jelent majd. Addig viszont itt van A kardfogó sorozat, melynek első része engem meglehetősen ámulatba ejtett.
A legfontosabbal kell kezdenem, a rám legjobban ható aspektussal, a leírásokkal. Minden egyes oldalon azt éreztem, hogy teljes képet látok a környezetről, mindent maximálisan el tudok képzelni, részletekbe menően informált a szerző az épületekről, növényekről, ruhákról, bútorokról, díszítő elemekről, ételekről, italokról és még sorolhatnám mennyi mindenről. De nem csak a látható dolgokat érzékelhettem, a leírás kiterjedt más területekre is, illatokra, tapintásra, a belső vívódásokra. Végül arra jutottam, ez a fajta részletesség nem való minden olvasónak, sokan fogják felróni ezt a szerzőnek, én viszont hatalmas élvezettel olvastam. Volt benne valami keleties érzés, eszembe juttatta a gyerekkorom kedvenc arab meséit. Gondolom Cassie bőven merített az utazási élményeiből és a gyerekkorából is, nem véletlen a hasonlóság. Megszokhattuk a szerző hosszú, ötszáz oldal feletti könyveit, főleg az utóbbi években, de most mindenképp hozzá kell tennem, hogy a részletes leírások miatt lett ez a regény féltégla méretű, de ez nem jelent túlírtságot, legalábbis én nem éreztem ezt.
A regény felépítése két nézőpontra épül. A főszereplő Kel tízévesen került az árvaházból a palotába, miután a királyi pár élni kívánt a hagyománnyal, miszerint a hasonló korú Conor herceg mellé kiválasztották őt dublőrnek, akivel együtt nőnek fel, a világ felé unokatestvéreként. Ugyanakkor egy kis mágikus talizmán segítségével a két egyforma fiú akár fel is cserélhető, így merényletveszély, vagy betegség esetén helyettesíteni tudja a herceget, ez a "kardfogó" intézménye. Egyben testőr is, kiképzik arra, hogy minden körülmények között, a saját élete árán is megvédje a herceget.
A másik nézőpont a fiatal női orvos, Lin Caster sorsát követi, aki szintén árván nőtt fel, a testvérével a királyi tanácsadó nagyapjukra támaszkodhatnának, de ő a palotabéli sűrű teendői miatt elutasította a gyerekek nevelését a szülők halálakor. Lin rendíthetetlenül tanul, dupla lendülettel, egyrészt azért, mert nő, és így kevesebb lehetősége van például megfelelő könyvekből tanulni, de egyéb területeken is folyton hátrányban van, másrészt a legjobb barátnője nagyon beteg, az ő megmentése az életcélja lett. Lin ashkar származású. egy üldözött néphez tartozik, akiket ebben az országban éppenséggel megtűrnek, de szigorú törvények alkalmazásával. Falakkal körülvett városrészben laknak, és éjszaka nem járhatnak ki, legfeljebb életveszély esetén. Az ashkarok képesek apró varázslatokra, használnak némi mágiát, ami legtöbbször talizmánok készítésében és hókuszpókusz jellegű dolgokban merülnek ki. Azonban egy napon Linhez kerül egy mágikus kő, ami mintha suttogna hozzá, kérleli, hogy használja.
Ez a két karakter egy sötét éjszakán találkozik, méghozzá egy súlyos incidens következtében. A kardfogót a herceg köpenyében megtámadják, kis híján megölik, és Lint hozzák el hozzá, aki meg is tudja gyógyítani. Később Conor is megsérül, és újra a megbízható orvosnőt hívják a palotába, ezúttal azonban minden érintettnek nyilvánvalóvá válik, hogy mágiát is használ.
A regény fejezetei között a szerző elmeséli az ashkar nép történetét, hogyan csalták tőrbe a királynőjüket, hogyan égették föl az otthonaikat, hogyan sikerült mégis megmenteni az embereket, majd hogyan lett istennőjükké. Ez a köztes történet végül összeér a főcselekménnyel, és értelmet nyernek a részletei, meglepő csattanóval a végén.
A világfelépítéshez tartozik még a monarchikus királyság bemutatása, ami egy elég szövevényes rendszer. A különböző kereskedelmi tevékenységek a charták között került elosztásra, a nemes családok között. A családok folyamatosan vetélkednek egymással, szövetkeznek, elárulják egymást vagy épp házassággal érnek el szövetségeket. Emellett íratlan szabályok szerint működik az alvilág is, ahol a Guberáló király az uralkodó, aki egyfajta egyensúlyt tart fenn, de itt is folynak a cselszövések. Ez a két rendszer kapcsolódik is egymással, mindenhol vannak besúgók, kémek és persze egy intrikával átszőtt történetben elég alapvető, hogy valaki magához akarja ragadni a hatalmat, megbuktatni Castellane uralkodóját, vagy épp az alvilág királyát.
Fentebb kezdtem a részletesség élvezetességével, folytatom a változatos karakterekkel, mert igazából nagyon is karaktervezérelt a regény. Egyértelműen Kel a legfontosabb közülük, nagyon megfogott a története, hogyan lett egy egyszerű árva fiúból kardfogóvá, mindezt a saját választása szerint, nem kényszerítették erre az útra. Az évek során a legjobb barátok lettek Conor herceggel, akinek megtanulta a gondolkodását, mozdulatait, tökéletesen tudja helyettesíteni. Elégedett az életével, bármikor feláldozná magát, és Conor királlyá válása után szívesen vállalná a testőrség vezetését. Conor már kevésbé lelkes, bár elfogadja a kötelezettségeit, azért elég sokszor feszegeti a határokat. Szeret dorbézolni, kiélvezni az életet még a kényszerű politikai házasság előtt, így meglehetősen nagy adósságot halmoz fel, ami végül a bajt hozza a fejére. A trónörökös elég arrogáns, időnként lekezelő, nagyképű, meggondolatlan. Van hová fejlődnie, alig várom, hogy lássam ezt a folyamatot. A nemesi családok gyerekei alkotják a baráti társaságukat, köztük van Antonetta, mára már eladósorban lévő gyönyörű nemes hölgy, a vele való érzelmi szálnak szerintem lesz még folytatása. Érdekes karakter volt még számomra Lin nagyapja, aki kezdetben ellenszenves és távolságtartó, később jobban megbarátkoztam vele, Mayesh cselekedetei mögötti magyarázatok helytállóak.
A Guberáló király meglepően szimpatikus volt, a közvetlen csapata kellően titokzatos, izgalmas háttértörténet töredékekkel, amiket remélem később még jobban megismerhetek. Kel és Lin is kapcsolatba kerül ezzel a csapattal, és meglehetősen bele is bonyolódnak az intrikákba. A következő rész címe A Guberáló király, szóval ha a regény végén nem az övé lenne az utolsó jelenet, akkor is tudhatjuk, hogy rá és a szövetségeseire épül a folytatás.
Néhány szóval nem lehet elintézni az érzelmeket, de megpróbálom. Ez a regény nem mondható romantikusnak, alig-alig van ilyen jellegű jelenet, Cassie olyan szinten visszafogta magát, hogy részemről a fél csillag levonás pontosan ennek a ténynek szól. Eszméletlenül hiányoltam azt a fajta szerelembe esést és vívódást, ami a szerző történeteire jellemző. Kel elég bonyolult érzelmileg, nem engedheti meg magának a mélyebb érzéseket, ettől függetlenül elég sokféle dologba belekóstol. Vannak teóriáim, de majd meglátjuk. Ami viszont tagadhatatlan, az Lin és Conor között röpködő szikrák, ami már némileg megalapozhatja a várakozásaimat. Nagyon lassú égés, amit eddig produkáltak, de eléggé tiltottnak és szenvedősnek ígérkezik. A fülszöveg már erre a részre is ezt sugallta, de ez nem következett be a várakozásnak megfelelő mértékben, sajnos. A szereplők mind huszonévesek, remélem azért a következő részben erősödik az érzelmi bonyolítás, hevesebb interakciókkal.
Ami még nagyon érdekes a történetben számomra, az a mágia használata. Ez is fokozatosan épül, egyre több apró részletből adódik össze és alig várom, hogy a következő részben majd jobban kibontakozzon.
Összességében egy lassú folyású kezdetet kaptam, de én élveztem ezt a részletes kibontakozást, valahol írtam is, hogy amikor belemélyedtem a könyvbe, mellettem ágyút lehetett volna elsütni, nem érdekelt, ebben éltem. Szépen építkezett a cselekmény, ami tele van intrikával, korrupcióval, rejtélyekkel. Ez a regény felnőtteknek készült, vannak olyan elemei, amik esetleg gyomorforgatóak, fájdalmasak, de vannak bőven vicces és szórakoztató pillanatok is. A sokszínűség itt is jelen van, mint ahogy megszokhattuk a szerzőtől, nem probléma a nem hagyományos felállás egy kapcsolatban, és a queerség is normális. Egyszerűen tökéletes az árnyvadászokon felnőtt olvasó generációnak, akik szeretik Cassie stílusát, de valami felnőttesebbre vágynak.
Muszáj a végén még pár megjegyzést tennem, mert önkéntelenül is tesz az ember lánya összehasonlításokat. Engem Will és Jem kapcsolatára emlékeztetett Conor és Kel párosa. Volt ebben valami testvériség szintjét elérő barátság, egymásért való kiállás és áldozatvállalás. De nem egyforma mértékben, ez igaz. A másik lehet, hogy a saját hülyeségem, de én többször is láttam Conorban Jace-t. Volt pár megnyilvánulása, főleg Linnel kapcsolatban, amikor hangosan felhorkantottam és tapsikoltam, úristen, ez Jace.
Természetesen nagyon várom a folytatást, ami eredeti nyelven is 2025. márciusában várható, szóval most hosszú ideig Cassie nélkül maradok, még jó, hogy az összes könyve a polcomon arra vár, hogy újra fellapozzam. A kardfogó biztosan újraolvasós!
Képek: Pinterest, Wiki fandom

Borító: Tükrözi a keleties hangulatot.

Kedvenc karakter: Lin, Kel.

Szárnyalás: A világfelépítés és a leírások.

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: Nagyon halvány a szerelmi szál és elég zavaros, ez még nagyon alakulóban van.

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!


Nyereményjáték:
 
Minden állomáson felteszünk egy kérdést, amit könnyedén megválaszolhattok, ha előtte elolvassátok a regény beleolvasóját. Kérjük, a válaszokat írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő sorába! Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére, hogy a megkapott értesítő levélre válaszoljanak, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.

KÉRDÉS:  MI A NEVE AZ ÁRVAHÁZ ÉPÜLETÉNEK?

További állomások:

06.01 Kelly és Lupi olvas
06.04 Kitablar
06.07 Könyv és más
06.10 Utószó



Rendszeres olvasók