KMK ÚJ KÖNYVEK Katt a képre!!!

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szépirodalom. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szépirodalom. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. január 20., szerda

Susan Kay: Fantom


Az Operaház Fantomja musicalt 1986-ban mutatták be Londonban és azóta is folyamatosan műsoron van, szinte az egész világot meghódította a történet, melyben az eltorzult arcú Erik az emberektől elvonulva, a párizsi operaház pincéjében lakik és szellemként bolyong az épületben, mígnem összetalálkozik a fiatal Christinnel és megkezdődik tragikus szerelmi történetük. A musical Erik életének utolsó pár hónapját mutatja be, de Susan Kay írónőt annyira magával ragadta a történet és az el nem mesélt titkok, hogy megírta a saját Fantom történetét, mely visszanyúlik a zenei zseni születésének pillanatáig és elmeséli annak szívfájdító, de lebilincselő és kalandos életútját.
A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából hosszú évek után ismét elolvashatjuk magyarul a Fantom történetét, melynek örömére blogturnét is indítunk. Tartsatok velünk ezen a három állomásos turnén és ismerjétek meg a Fantomot, mely „egy ember története, aki szörnyű bűnökre ragadtatta magát, holott akkora szíve volt, hogy az egész világ belefért volna.”

Könyvmolyképző Kiadó 2015. Aranytoll sorozat
408 oldal
Fordította: Kiss Zsuzsa
Goodreads: 4,34
Besorolás: történelmi fikció, szépirodalom

Egy ember története, aki szörnyű bűnökre ragadtatta magát, holott akkora szíve volt, hogy az egész világ belefért volna.
Hatalmas feszülés, szakadás, aztán béke… és csönd: az elképedés, a hitetlenkedés néma hördülése. Kinyitottam a szemem, s láttam, hogy a bába arcából – amely az imént még nekibuzdulástól rózsállott – egyszerre kiszalad a vér, s a szobalányom, Simonette a szája elé kapja a kezét, úgy hátrál az ágytól.
Küszködve feljebb csúsztam a csatakos párnán, lenéztem a véres lepedőre, és megláttam, amit a többiek.
A bába tért magához elsőnek; odarepült, hogy a köldökzsinórt elvágja, bár reszkető kezével tartani is alig bírta az ollót.
– Uram, irgalmazz – motyogta, s ösztönösen keresztet vetett. – Krisztus, kegyelmezz!
És megszületett…

Nekem ezzel a történettel találkoznom kellett... Nem néztem meg a filmváltozatot, még Gerard Butler kedvéért sem, nem láttam a musical változatot, és a Gaston Leroux féle könyvet sem olvastam, szóval semmilyen előéletem nem volt vele. Bloggertársam, Loki (Könyvszeretet) azonban felhívta rá a figyelmemet, amikor szóba került a Könyvmolyképzőnél a megjelenés. Méghozzá azzal a mondatával, hogy kamaszkorának meghatározó olvasmánya volt, nagyon szerette, alig várja, hogy újraolvassa a könyv blogturnéjának apropóján. Nagyon jól döntöttem, hogy hittem Lokinak, ez a könyv annyira, de annyira gyönyörű, hogy beválogatnám abba a bizonyos top valahány könyvbe, amit magammal vinnék a másvilágra is.
A szerző a klasszikus Az Operaház fantomja történetet veszi alapul, mint a könyv végén található jegyzetekben is megemlíti, de nem elégszik meg csupán egy retelling sztorival, a Fantomban Erik történetét egészen a születése pillanatától a haláláig követhetjük nyomon. Másfél évig tartott a regény megírása, alapos kutatómunka eredményeként az olvasó ott érezheti magát Erik életének helyszínein, legyen az Perzsia, Oroszország, vagy Párizs.
Susan Kay írásmódjáról felsőfokon lehet beszélni. A nyelvezete gyönyörű, kifejező, egyszerűen csodálatosan megírt a történet.  Az érzelmek ábrázolása lenyűgöző, ahogy a karakterek is jól felépítettek. Erik kiemelkedik mind közül, számomra örökké emlékezetes marad.
Nekem nagyon tetszett az a váltott szemszögű narráció, amivel megoldotta a szerző a történetvezetést. A regény Erik anyjának, Madeleine hangjával kezdődik, aki nagyon fiatal, nagyon szép hölgy, első gyermekével a szíve alatt marad özvegyen. Rettenetes súllyal nehezedik rá  a tudat, hogy ránézni is képtelen az arcdeformációval  született fiára, nemhogy magához ölelni,  megpuszilni sem tudja. Évekig rejtegeti, álarccal takarja a fiút, aki rendkívül intelligensnek és több művészetben is nagy tehetségnek bizonyul. Erik végül kénytelen elmeneküli az anyja házából, egy fejezet erejéig ő számol be sorsa további szomorú éveiről, a folyamatos megaláztatásokról, kihasználásról, verésekről, kínzásokról. A vándorcirkusztól Olaszországba kerül, ahol Giovanni, az építész-kőfaragó mester szárnyai alá kerül, aki megtanítja a kamaszt a szakma alapjaira, és aki felfedezi a tehetségét, amolyan apafigurává válik. Eriket itt is súlyos bántások és csalódások érik, tovább kell mennie, míg Oroszországon keresztül Perzsiában köt ki. Nadír szemszöge következik, aki az egyetlen ember Erik életében, akit barátjának nevezhet. Néhány különösen veszélyes és mágiával teli év után Erik Párizsba telepedik le, ahol az Operaház építését tekinti küldetésének és befészkeli magát annak pincéibe, komplett lakosztályt alakítva ki magának. Itt élhet visszavonultan az emberektől, és teheti sétáit az épületben a titkos folyosókon keresztül. Megismeri Christine-t és vele a mérhetetlen szerelmet. Jól ábrázolja kettősüket az Ellenpont  fejezet, ahol mindkettőjük fejébe beleláthattam, végül Roul fejezete zárja a történetet, mely szerintem az egyik legnagyobb hatású és leggyönyörűbb befejezés, amit valaha olvastam.
Erik karaktere a szívemhez nőtt, és nem tudok könnyek nélkül emlékezni rá, mennyire sokat szenvedett ez a fiú, ez az ember, mennyire vágyott a szeretetre, valakire, aki viszontszerethetné őt. Folyamatosan csalódások érik, és ez megkeményíti őt, végül ez az egész életén átívelő szeretetéhség változik megszállottsággá  Christine iránt. Csodálja a szépségét, tehetségét, a hangját. Nagyon különleges érzelmi utazást élnek át ők ketten, gyötrődnek, szenvednek. Csodás pillanat, amikor a lány rájön, hogy miért pont ő az, akiért Erik mindent kockáztat.
Ez a regény nem enged el könnyen, olyan mű, amit többször is el fogok olvasni. Bátran ajánlom mindenkinek ezt a csodát, érdemes elolvasni, akkor is, ha ismered Az Operaház fantomját, akkor is ha hozzám hasonlóan csak egy-két dalt ismersz a musicalból.


Borító:   A történet fő szimbólumai jelennek meg a borítón.
 
Kedvenc karakter: Erik

Szárnyalás: A befejezésben Charles.

Mélyrepülés: Javer

Érzelmi mérce:  A papírzsebkendő fogyasztás garantált.

Értékelés:


Nyereményjáték:

Andrew Lloyd Webber világhíres musicalje Gaston Leroux regénye alapján készült, de nem csak az ő nevük köthető a történethez. Sok más alkotót is magával ragadott és megihletett Erik és Christine tragikus szerelmi története, köztük Susan Kay írónőt is és sok más rendezőt. A történetből készült horrorfilm, filmdráma, filmmusical, animációs film, tévéfilm és még balett is. Mi most ezek közül három alkotás rendezőjének nevére vagyunk kíváncsiak. Hogy kik ők, azt megtudjátok az állomásokon lévő leírásokból. Kérjük, hogy a neveket írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő mezőjébe. Ahol két keresztnév van, ott elfogadunk egyet is. A nyeremény pedig a Fantom című regény egy példánya. Jó játékot!
Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újat sorsolunk.


Filmrendező, producer és forgatókönyvíró. 1940-ben született Rómában, édesapja szintén producer volt, édesanyja fotográfus. Az olasz rendező először kritikusként kezdte pályafutását, míg iskolába járt különböző lapokban írta meg véleményét. Később a horror műfajában nagy nevet szerzett magának. Magyarországon (is) az egyik legismertebb filmje a Suspiria (Sóhajok). Az operaház fantomja című horrorfilmje olasz-magyar koprodukcióban készült.


a Rafflecopter giveaway

Résztvevő blogok:
01.20 Kelly és Lupi  olvas
01.22 Könyvszeretet
01.24 CBooks



2014. március 3., hétfő

Mark Helprin: Téli mese


A Blogturné Klub újra turnéra indul, ezúttal egy varázslatos történetet szeretne bemutatni nektek 8 bloggere segítségével. Az értékelések mellett a már megszokott játékot is elhoztuk nektek, illetve érdekességeket tudhattok meg a könyvről, az íróról és a könyvből készült filmről is.

Libri Kiadó, 2014
632 oldal
Fordította: Falvay Mihály
Goodreads: 3,95
Besorolás: fantasy, szépirodalom, romantikus

"Az 1900-s évek első évtizedének New Yorkjában egy téi reggel Athansor, a csodálatos képességű fehér ló megmenti egy rokonszenves csirkefogó, Peter Lake életét. A jobb sorsra érdemes betörő, aki mindemellett a modern kor gépeinek mestere, szakadatlanul menekülni kényszerül a Kurtafrakkosok bandája elől.
A Téli mese szövevényes története átível az egész huszadik századon. A filozófikus szépségű regényben bármi megtörténhet - s meg is történik egy apokaliptikus hóvihar után.
Helprin végigkalauzol minket a zajos huszadik századon, háttérben a folyton változó, delejesen vonzó, nyüzsgő New Yorkkal. Szereplői szinte mindannyian egy jobb világ megteremtésének szentelik az életüket. Várva, hogy az ezredfordulón pusztító tűzvész után beköszönt az aranykor az Igazságosság Városában. 
A Téli  mese 1983-as megjelenése óta méltán vált kultuszkönyvvé szerte a világon.
A Téli mese kalandos története megihlette a filmkészítőket is. A csodálatos regényt Jennifer Conelly, Will Smith, Colin Farrell és Russel Crowe főszereplésével mutatják be a mozik világszerte.
Mark Helprin (1947) amerikai író, esszéista, újságíró. New Yorkban született művészcsalád gyermekeként. Szolgált a brit kereskedelmi flottánál és az izraeli hadseregben. A Wall Strett Journal, a The New Yorker és a The New York Times újságírója. Novelláskötetek, regények és gyermekirodalmi művek szerzője."

Őszintén bevallom, én is beleestem abba a hibába, hogy először láttam a film trailerjét és ez alapján kezdtem neki a könyvnek. Egy romantikus, évszázadokon átívelő szerelmi történetet vártam, de legnagyobb meglepetésemre ez a könyv NEM CSAK erről szól. Nehéz összefoglalni, hiszen az író rengeteg mindent szeretne nekünk elmesélni New Yorkról, az ott élő emberekről, szerelemről, halálról és halhatatlanságról, jóról és gonoszról, csodákról és minden másról, amiről egy modern mesének szólnia kell. Igen. Mert ez egy mese. Ahol a lovak repülni tudnak, ahol szereplők misztikus fehér ködben tűnnek el és csak évtizedek múltán kerülnek elő, ahol a Jó és a Gonosz örök harcát vívja. Ahogy a borítón is olvasni: "Ez nem egy igaz történet. Ez egy szerelmes mese."

A történet főhőse Peter Lake, egy árva fiú (persze, ahogy a történet halad, úgy válik belőle férfi), aki a XIX. századi New Yorkban próbál életben maradni. Tolvaj lesz belőle, nem is akármilyen, de egy tettével sikerül magára haragítania a főnökét, aki nem "kisebb személyiség", mint a város legnagyobb és legrettegettebb bandájának a vezére, így menekülni kényszerül. A reménytelennek tűnő helyzetéből egy gyönyörű fehér ló (tudom, a lovas barátaim most hördültek fel, mert ugye nincs fehér ló, csak szürke:-), Athansor menti ki és szegődik társául a további kalandjaikban. De ez a ló nem akármilyen ló: földöntúli erővel képes harcolni, elképzelhetetlen akadályokat is képes átugrani és mindig akkor tűnik fel, ha éppen óriási veszély fenyegeti Petert - illetve a későbbiekben a többi főszereplőt. És innentől az író egy fantasztikus utazásra invitál bennünket. Ami a különleges, hogy több szálat is elindít, mi pedig úgy érezzük, hogy ennek semmi, de semmi köze nincs az eredetileg elkezdett történethez, pedig Mark pontosan tudta, hogy hová fog kilyukadni - hisz a regény végére az összes szál összeáll egy egésszé.
A filmben és a borítón is felhozott szerelmi szál pedig gyönyörű, de csak az egyik szála ennek a monumentális történetnek. Peternek meg kell ismerkednie Beverlyvel, szerelembe kell esnie vele, rajta keresztül meg kell ismernie a családtagjait és a Coheeries-tó vidékét. Ez adja az alapját a történetnek, ez a kiindulópontja mindennek. Innentől bármilyen új szereplő kerül bele a történetbe, biztosak lehetünk abban, hogy valamilyen módon kapcsolatban áll vagy kapcsolatba fog kerülni vagy Beverlyvel vagy a családjával.
És az új szálakhoz persze új szereplők dukálnak, a szerző pedig nem fukarkodik az újonnan bekerültek háttértörténetével, jellemfejlődésével. Néha annyira részletes, hogy már túlzásnak is éreztem egyik-másik szereplő ilyen irányú bemutatását.
És ha már a Coheeries-tó szóba került. Egyszerűen szerelmes lettem ebbe a vidékbe. De olyannyira, hogy képes voltam térképen is utánanézni, hogy vajon létezik-e. Természetesen nem:-(. Pedig a tó, a környéke, az ott lakó emberek, a Penn család gyönyörű nyaralója, mind-mind olyan eleme a regénynek, aminek örültem volna, ha létezik és egyszer meglátogathatom.

Ha az első meglepetésem a történet összetettsége volt, akkor a másik meglepetésem a könyv írásmódja. Régen volt, nagyon régen, hogy szépirodalmat olvastam, manapság már más műfajok állnak hozzám közel, ahol az írók - bár a történetek legtöbbször nagyon jól kidolgozottak,de - már nem használnak hosszas, gyakran több oldalas leírásokat egy-egy eseményről, természeti jelenségről, személyről. Mark Helprin ezt bátran használta, én pedig bevallom eleinte teljesen elvesztem a sok leírásban és probáltam rábukkanni a lényegre, így elég lassan haladtam. Néha úgy éreztem, hogy a szerző nem is író, inkább költő, aki egy ódát szeretne írni a szeretett városához, New Yorkhoz. Minden mondatából süt a szeretet, érezni, hogy ott született, ott él, ismeri minden kőkockáját és ezt az imádatot szeretné nekünk átadni. Pár fejezet után azonban sikerült felvennem a fonalat és onnantól már élveztem a történetet. A hozzám hasonlóknak szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy NE adjátok fel az olvasást az első pár fejezet után, mert ha belerázódsz a történetbe és megszokod ezt a stílust, onnantól biztosra veszem, hogy élvezni fogod!

Összességében azt mondom, hogy ez egy gyönyörűen megírt fantasztikus mese, de soha nem lesz belőle "divatkönyv", mert nem mindenki fogja értékelni azt a különleges írásmódot, amivel Mark elénk tárja ezt a történetet. Erre a regényre időt kell szánni, el kell benne mélyedni, ha kell, többször is át kell olvasni a csodálatosan megírt mondatokat és élvezni azt stílust, amivel ma már nagyon ritkán találkozhatunk! Én személy szerint örülök, hogy megismerhettem ezt a történetet és biztos vagyok benne, hogy valahányszor meglátok egy fehér lovat (szürke, tudom:-), vagy ellátogatok New Yorkba, akkor eszembe fog jutni ez a varázslatos mese.

Borító: Gyönyörű. Bár azt el kell mondanom, hogy ez a borító a filmes plakát alapján készült és kicsit megtévesztő, hiszen, ahogy írtam, ez nem csak egy gyönyörű szerelmi történet

Kedvenc karakter: Peter Lake, Athansor, Beverly

Szárnyalás: Beverly és Peter Lake szerelme és a Coheeries-tó

Mélyrepülés: számomra néhol a túlzottan részletes leírások

Érzelmi mérce: gyönyörű érzelmek, hol szívszorítóan szép, hol fájóan megrázóak

Értékelés: (a fél pont levonásom a néhol túlzott részletes leírások miatt van)



Blogturné extra - a film kontra könyv

Már az értékelésemben is írtam, hogy a film trailere volt az, ami megfogott, ami alapján úgy gondoltam, hogy meg kell ismernem ezt a történetet, úgyhogy nem volt kétséges, hogy megnézem a filmet moziban is. Azért persze kivártam, amíg elolvasom a könyvet, mert nem akartam, hogy a film félrevezessen, vagy lelőjjön esetleg egy-két poént.
Miután elolvastam a könyvet, kicsit féltem, hogy ezt az összetett történetet hogyan tudják filmvászonra vinni és úgy tűnik, hogy nem csak én éreztem így, hanem nálam jóval profibbak is, mert mint kiderült, eredetileg Martin Scorsese vette magához a megfilmesítési jogokat, de végül kihátrált belőle, mondván, ez a történet megfilmesíthetetlen.
Azért végül volt olyan rendező, aki megpróbálta a lehetetlent és elkészítette a Téli mesét. Hogy mennyire sikerült neki? A vélemények eléggé megoszlanak. Aki olvasta a könyvet, az biztosan ellenérzéssel fog a filmre gondolni, hiszen a forgatókönyvírók csak egy szálat kaptak ki a rengetegből, a közönség számára leginkább "fogyasztható" szálat és eköré épül fel a történet. A film pont azt adja, amire a trailer alapján számíthatunk, egy mesés szerelmi történetet. Látni, hogy az elején a rendező és a forgatókönyvíró még próbálta a könyvet követni, hiszen sok mindent próbáltak belesűríteni, de pont ezért az első 20 perc kissé kúszának tűnhet azok számára, akik nem olvasták a könyvet. De utána beindul a történet, sok minden összeáll és szerintem teljesen élvezhető a film. 
Persze sok minden kimarad a filmből, ami a könyvben benne van, ez néhol a történet javára válik, néhol viszont - főleg azoknak, akik nem olvasták a könyvet - megnehezíti azt. A szereplőgárda szerintem jó lett, Jessica Brown Findlay gyönyörű, tökéletesen jeleníti meg Beverlyt. Colin Farrell pedig épp olyan lett, amilyennek Petert elképzeltem. Nem túl fiatal, van benne valami veszélyes, valami titokzatos, valami sötét. És persze nem feledkezhetünk meg Russel Crowe-ról sem, aki a félelmetes bandavezért, Pearly Soamest alakítja. Egyetlen egy nem ideillő színészt tudok megemlíteni, ez pedig Will Smith. Nem tudom, őt ki választotta ki Lucifer szerepére, de az egész mozi hangos vihogásban tört ki, amikor megláttuk és az összes jelenetet számomra tönkretette.:-(.
Összességében én örültem, hogy láttam a filmet, számomra jó pár kérdéses részt helyretett és nagyon élveztem, hogy az olvasás közben elképzelt szereplők és jelenetek mennyire hasonlítanak a filmben lévőkhöz. Azonban a könyv és a film teljesen két külön kategória, Hollywoodnak sajnos nem sikerült átadnia a könyv üzenetét, de az biztos, hogy egy nagyon szép romantikus, mesés történetet vittek filmvászonra.
Pár kép a filmből:


Nyereményjáték

A Téli mese egy lenyűgöző fantáziával megírt, varázslatos és romantikus történet. Ebből kifolyólag olyan játékkal készültünk nektek, melyben szükség lesz a ti fantáziátokra és ügyességetekre is.
Minden állomáson találtok egy a könyvhöz vagy filmhez kapcsolódó kérdést. Ám, hogy könnyítsünk a feladatotokon, a megfejtések betűjeleit kiemelve elrejtettük a bejegyzésekben. Vigyázzatok, lehet, hogy cselesek voltunk és összekevertük őket! :-)

A nyeremény ezúttal sem marad el! A játék végén kisorsolunk egy-egy példányt a Libri Kiadó által felajánlott 3 darab Téli mese könyv egyikéből. (A postázás csak Magyarország területén érvényes!)

Feladat:
1. Balról jobbra (vízszintesen) haladjatok a keresztrejtvényben.
2. A 2., 3., 5., 6., 8., állomáson több szóból áll a megfejtés.
3. Minden nap elküldhetitek az aznapi megfejtést, így plusz esélyekkel gyarapodhattok.
4. A pirossal kiemelt rész megfejtése éri a legtöbbet.




A Blogturné további állomásai:

Március 3   - Kelly Lupi olvas (értékelés + film kontra könyv)
Március 5   - Roni olvas (értékelés + filmes szereplőgárda kontra könyves karakterek)
Március 7   - Bibliotheca Fummie (értékelés + idézetek)
Március 9   - MFKata gondolatai (értékelés + trailer)
Március 11 - Dreamworld (értékelés + zenelista)
Március 13 - Deszy könyvajánlója (értékelés + fehér ló jelentése)
Március 15 - Always Love a Wild Book (értékelés + back story)
Március 17 - Könyvgalaxis (értékelés + az íróról)

Rendszeres olvasók