Stacia Stark: A ​Court This Cruel and Lovely – Oly kegyetlen és kedves udvar (Hazugságok királysága #1)

 

A Könyvmolyképző Kiadó elhozta nekünk Stacia Stark romantasy történetét, az Oly kegyetlen és kedves udvart. A regény a tündérek és emberek háborújára épül, és egy diktatúrára, mely kényszeríti a népét, hogy elnyomja a saját különleges képességeit. Prisca és Lorian történetét átszövik a titkok és a múlt árnyai - de vajon mi is a teljes igazság? Tarts Te is velünk, és légy részese ennek a fantasy-kalandnak!

Könyvmolyképző, 2024

424 oldal

Fordította: Gruber Katalin

Goodreads: 4,11

Besorolás: fantasy, new adult, romantikus

Évek ​óta egy izzó tekintetű, zöld szemű, kegyetlen mosolyú férfival álmodom…

Születésünk után néhány órával az istenek elveszik azt a kis erőt is, amink van. Viszonzásul megvédik a határainkat az ádáz és irgalmat nem ismerő tündérektől. Azokat, akik valahogy mégis képesek megtartani az erejüket, romlottaknak nevezik, és elégetik őket. Amikor felfedezték a tiltott erőmet, menekülni kényszerültem a falunkból és az imádott életemből. Hogy életben maradjak, egyezséget kellett kötnöm a zsoldossal, aki a legkiszolgáltatottabb helyzetben hagyott magamra. Az egyezségünk egyszerű. Segítek neki és a titokzatos barátainak bejutni a városba. Ő pedig megtanít használni az addig rejtegetett, különös, sötét képességemet. Az erőt, ami a túlélésemet jelentheti. De a szívtelen zsoldosnak is megvannak a maga titkai. Olyan titkok, amelyek veszélybe sodorják a szeretteimet. Titkok, amik darabokra szakíthatják a királyságot és talán az egész világot…

TikTok-szenzáció! #BookTok, #OlvassEgyJót

Lassú izzású, ellenségekből szerelmesek romantasy. Tökéletes olvasmány Sarah J. Maas és Jennifer L. Armentrout rajongóinak

Add át magad az izzásának!

Őszinte leszek, én úgy, de úgy bedőltem a fülszövegnek, mint annak a rendje. Tündérek és emberek? Sarah J. Maas rajongóinak? A címben ott a "A Court" szócska? Lecsaptam rá, mint egy keselyű. És mekkorát csalódtam! Az el se tudom mondani. Nem minden "A Court" szavakkal ellátott regény lesz annyira jó, mint SJM sorozata... hát erre sajnos én is rájöttem. Ráadásul a GR-n 4,11-n áll ez a könyv! Édes istenem, egyáltalán elolvasta bárki is ezt a regényt, mielőtt automatikusan rányomott öt csillagot?

Hol is kezdjem az egészet. Az alapsztori nem lenne egyáltalán rossz. Mágiával átitatott világ, ahol a gyerekek különleges, mágikus képességeit elveszik, az isteneknek adják, aki ezért cserébe megvédik az embereket a tündérektől. A képességeket 25 éves korukban visszadják részben, de aki addig rejtegeti, hogy mégis maradt mágikus képessége, azt kegyetlenül kivégzik a családtagjaival együtt.

Főhősnőnk, Prisca "természetesen" a romlottak, az elrejtett képességűek közé tartozik, és miután ez kiderül, menekülni kényszerül. Útja során összetalálkozik egy csapat zsoldossal, akiknek a vezére, Lorian, hamar rájön, hogy a lány milyen mágikus képességeket rejteget, így alkut ajánl. Segít a lánynak a képességeit fejleszteni, cserében Prisca pedig bejuttatja a fővárosban a kis csapatot. Az alku megköttetik, Prisca és Lorian pedig egymás iránti utálatuk ellenére kénytelenek együtt dolgozni - de ahogy ez már csak lenni szokott, ellenségekből barátok, majd később "picit" többek lesznek. Főhősnőnk is bejut a városba a zsoldosokkal együtt, ahol olyan titkok, rejtélyek nyomára bukkan, ami megváltoztatja a sorsát, menekülőből hős lesz, aki összefogja a többi romlottat. Ezen felül természetesen még kiderül ez-az, de az már eléggé spoileres lenne, így a többit a fantáziátokra bízom, illetve arra, hogy elolvassátok a könyvet.

Számomra ez az a könyv volt, amiben nem voltam biztos, hogy be fogom tudni fejezni. Nem véletlenül csúsztam a poszttal is egy napot. Egyszerűen fizikai fájdalom volt, hogy tovább olvassam. Az elején annyira lassú és vontatott volt, hogy azt hittem, soha nem fog már beindulni a történet. Prisca egy aránylag elviselhető főhősnő, átéreztem a problémáit, a fájdalmát, tetszett, ahogy a túlélésért bármire képes volt, még arra is, hogy összeálljon egy csapat zsoldossal és furcsa alkut kössön velük.

A zsoldosok közül pedig MINDENKI szimpatikus volt, kivéve a férfi főhőst, Loriant. Ő annyira, de annyira ellenszenves volt VÉGIG az egész történet során, hogy azt elmondani nem tudom. Egy pökhendi, beképzelt, arrogáns alak, akivel a regény során nem is tudom, hogy mit csináltam volna. Volt egy két olyan jelenete, amivel szerintem az írónő próbálta megmutatni a gyengédebb oldalát is, remélve, hogy akkor mindenki teljesen beleszeret, de ez teljesen eltörpült a sok rossz mellett.

Prisca és Lorian között pedig számomra annyira erőltetett volt az egész kapcsolat, hogy az már fájt. A +18-s jelenetüket, amit elviekben úgy kellett volna várnom, mint a vetésnek az esőt egy hosszú száraz időszak után, szó szerint átlapoztam. Lorian ott is csak a szemforgatást hozta ki belőlem. Ez a jelenet kb olyan volt, mintha A szürke ötven árnyalatából szedték volna ki, szinte a szöveg is ugyanaz volt. Egyáltalán nem éreztem azt a kapcsolatot a két főhős között, mint mondjuk Feyre és Rhysand között (ha már úgy vesszük, hogy ez a regény egy "tökéletes olvasmány SJM rajongói számára").

A nagy csattanót és rejtélyt, ami Prisca és Lorian körül gomolygott, már kb a regény 20%-nál kitaláltam, így nagy meglepetés nem ért a befejezéskor. Az viszont meglepett, hogy onnantól, hogy beértek a városba, kezdett jó lenni a történet. Prisca is egyre "tökösebb" lett, voltak jó gondolatai és tettei (persze jó sok hülyesége is, de ezen már meg sem lepődtem). De izgalmas volt az udvar, az ottani élet, a királyság titka és hogy kiben bízhatsz meg és kiben nem, ki fog a hátadba tőrt állítani és ki fog rájönni, hogy Prisca is romlott. Hiszen, ha ez kiderül, akkor a főhősnőnket úgy megpirítják a főtéren, mint egy szelet szalonnát egy kirándulás során. A történet a csúcspontját természetesen a VÉGÉN éri el, amit el kell, hogy ismerjek, jól megírt a szerző. Olyan jó kis függővéget adott az első résznek, hogy még így is, hogy végigküzdöttem az egész könyvet, kíváncsivá tett és szerintem bele fogom vetni magam a második részbe. Csak, hogy megnézzem, mit hoz ki az egészből a szerző. És hátha talán valami jobb szerkesztőhöz került a második rész, aki nem engedi, hogy a könyv első felén elaludjon az ember, a másodikon pedig lerágja a körmét.

Összességében mit is mondhatnék erről a regényről, azon kívül, hogy számomra a szerző kétségkívül SJM farvizén próbált egy "bestsellert" összehozni. Annak, aki nem ismeri a másik szerző sikersorozatát, annak valószínűleg nagyon fog tetszeni a történet, hiszen minden benne van, ami egy ilyen kaliberű fantasy történetben lennie kell, de annak, aki MÁR olvasta a sikersorozatot, annak vajmi kevés élményt fog nyújtani. Ahogyan sajnos nekem sem nyújtott. Sajnálom.

Borító: Csodaszép, gyönyörű, figyelemfelkeltő

Kedvenc karakter: -

Szárnyalás: a történet második fele

Mélyrepülés: a történet első fele

Érzelmi mérce: bosszú, harag, bánat, romantika és persze az elmaradhatatlan + 18 karikás jelenetek

Értékelés: 

BELEOLVASÓ

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:

A nyereményjátékunk középpontjában a Könyvmolyképző Kiadó zafír pöttyös könyvei állnak. Nektek az a feladatotok, hogy a fülszövegrészlet alapján kitaláljátok, melyik szerző melyik könyvéről van szó. A megoldást írjátok a Rafflecopter doboz megfelelő sorába!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

“Két nővér. Egy brutális gyilkosság. Egy bosszúhadjárat… És egy mámorító szerelem.”

a Rafflecopter giveaway 

A blogturné további állomásai:

November 06 - Kitablar

November 08 - Insane Life

November 10 - Dreamworld - extra

November 13 - Kelly és Lupi olvas

November 14 - Readinspo

November 16 - Dreamworld

November 30 - Spirit Bliss oldala

Nisha J. Tuli: Az Aurórakirály uralma (Uranosz erekjéi #2)

A 21. Század Kiadó elhozta nekünk Nisha J. Tuli nagysikerű történetét, A Napkirályné próbáját - és már olvashatjuk is a folytatását, Az Aurórakirály uralmát! Lor szembesülve a sorsával hirtelen lehetőséget kap, hogy retorziót vegyen családja árulóin, és visszaszerezze a mágiáját, amit oly sokáig el kellett rejtenie. De ehhez olyan szövetséget kell kötnie, amire álmában sem gondolt: Nadirral, az Auróraherceggel. Légy részese te is a kalandnak, és ha követed az állomásokat, a turné végén lehetőséget nyílik megnyerni egy példányt Az Aurórakirály uralmából!

 

Next 21 Kiadó 2024.

460 oldal

Fordította: Heinisch Mónika

Goodreads: 3,99

Besorolás: felnőtt, high fantasy, romantikus, tündérek, mágia

 

„Engem ő nem hódított meg. Nem vagyok a jussa. Saját magamé vagyok.”
Miután kiszabadult a Napkirály cellájából, Lor az Auróraherceg karmai között találja magát. Nadirnak, az Aurórahercegnek meggyőződése, hogy Lor rejteget valamit, ezért mindent megtesz, hogy szóra bírja. Lor azonban tisztában van a titkok értékével – egész életében őriznie kellett a titkait –, ezért elszántan védelmezi, amit tud.
Lor és Nadir szövetkeznek, hogy megkeressenek egy elveszett tárgyat, ami múlt és jövő kulcsát ígéri. De a lány nem tudja, bízhat-e a hercegben. Csak annyit tud, hogy nem fog még egyszer bedőlni egy királyi tündér ígérgetésének.
Közben a Napkirály továbbra is jogos jussának tekinti Lort, és vissza akarja szerezni őt. Az Aurórakirály pedig minden bizonnyal az életére törne, ha ismerné a titkait. Lornak folyamatosan mozgásban kell maradnia, sehol sincs biztonságban. Csak akkor nyugodhat, ha az Aurórakirályt és a Napkirályt is elpusztította.
Azonban hamarosan ráébred, nem csak arról van szó, hogy sikerül-e visszaszereznie örökségét: a tét jóval magasabb. Nem más, mint Uranosz jövője.

 

Nagyon értékelem, hogy a kiadó ilyen hamar kihozta a sorozat második részét, hiszen a magyar olvasók átlagosan egy évet szoktak várni a folytatásokra, amely idő alatt homályba veszhetnek a részletek. Szerencsére mostanában egyre többször találkozom ellentétes példával, szerintem ez erősen javít az eladási számokon is. Egy hónapja írtam A Napkirályné próbája regényről, és miután jó kis függővéggel zárult, ezer örömmel vettem kézbe a folytatást. 

A történet ott folytatódik, ahol az első rész abbamaradt, Nadir megszökteti Lort a Napkirály fogságából, és egy védővarázslattal biztonságossá tett kastélyba viszi a királyság peremvidékére. Lor gyakorlatilag fogoly, Nadir ráadásul így is szólítja, miközben hetek óta próbálja kihúzni belőle, hogy ki ő és miért akarja őt Atlas és az Aurórakirály is a markában tartani. Lor nem hajlandó semmit mondani, míg nem hall híreket a testvéreiről. Végül Nadir húga elhozza őket a kastélyba, miután egy éjjel Lor szökéssel is próbálkozik, és épphogy ott nem hagyja a fogát. Persze Nadir és a farkasai mentik meg egy szörnyetegtől. Miután végre együtt lehetnek, Lor hajlandó elárulni, hogy a Nappalotában a Tükör felfedte, hogy meg kell keresnie a Koronát, mely a Szívkirályság ereklyéje, ez szükséges, hogy visszakapja a mágiáját és legyőzhesse az ellenségeit, és visszaszerezze a Szívkirályságot. Csakhogy a Korona bárhol lehet egész Uranosz területén, így először a legvalószínűbbnek tűnő helyen, a Fellegvárban kell próbálkozniuk, ahol Nadir apja jelenti a legnagyobb veszélyt. Lornak álcára van szüksége, úgy utazik oda Nadir oldalán, mint az aktuális szeretője, bízva abban, hogy a közöttük nyilvánvalóan feszülő gyűlöletet képesek lesznek leplezni. A már korábban is pattogó szikrák a kényszerű közelség hatására fellobbannak, csaknem lángra gyújtva a szobájukat, Lor ellenállása lassan leomlik, miután Nadir végre bevallja, hogy nem tud ellenállni neki. Érzelmekről szó sem lehet, de azért egy kis szex belefér, miközben nyomoznak és végigkutatják a palotát. Nem lehetnek elég óvatosak, főleg, ha az Aurórakirályról van szó, hogy is gondolhatták, hogy sikerülhet őt átejteniük?

Én úgy gondolom, szeretem a fordulatokat egy sorozatban, de erre azért nem számítottam, hogy ez a folytatás ennyire más irányt vesz. Az első rész gyakorlatilag egy életre halálra szóló viadal volt, ahol az ismerkedős-felkészülős szakasz után izgalmas próbák követték egymást a végső kiválasztásig. Most azonban Lor mellett az első részben megismert Nadir, az Aurórakirályság hercege került főszerepbe, miután kiszabadította a lányt. Lornak ez csak egy újabb rabságot jelent, és kezdetben meg is van győződve arról, Nadir is tudott a korábbi börtönben folyó eseményekről. Lassan azonban összeáll a kép, Nadir és Amya éppannyira gyűlölik az apjukat, mint ő, és a megbuktatásán ügyködnek. A regényen végigível ez a folyamat, hogyan lesznek ellenségekből afféle szeretők, majd hogyan is alakul tovább a kapcsolatuk. Kezdjük azzal, hogy vannak azért különös jelek, érzik egymás mágiáját, ez már eleve egyfajta kapocs köztük. Tetszenek is egymásnak, de a világért se vallanák be, legalábbis jó darabig nem mondják ki. Nadir meg akarja mutatni, hogy ő más, mint Lor életének eddigi pasijai, ő nem kényszeríti semmire, és csakis akkor érinti meg, ha a lány beleegyezik. Lornak ez megfelel, és vágyik is rá, egyre jobban. Azonban sosem tudja elengedni a bizalmatlanságot, és minden jelre, ami birtoklásra utal, inkább visszafelé lép. 

Ebben a részben Lor E/1 szemszöge mellett Nadir E/1 szemszöge is helyet kap, bár kevesebb fejezettel, de így is örömmel olvastam, mert sokkal teljesebb a kép, ha ismerjük a másik fél gondolatait is. Nadir odavan a lányért, és nem azért, mert bármit el akarna venni tőle, hanem érzi a kapcsolódásukat, bízik a közös lehetőségekben, szövetségben, például az apja legyőzésében. Annyira élveztem olvasni a fejezeteit, mert főleg az elején nagyon jól el tudta játszani a közömbös fogvatartót, miközben egészen másra vágyott. A Fellegvárban aztán elkövetett néhány hibát, ami szerintem nagyon átlátszó volt, mármint arra gondolok, a szerző nem tudott volna valami jobbat kitalálni? Mások előtt fogolynak nevezni, meg a valódi nevén szólítani a lányt rettentő amatőr hiba volt. 

Lor szintén változott ebben a részben, miután lezajlott a viadal, itt már más a tét. Sokszor éreztem azonban, hogy felesleges körök zajlanak, kihagyható hisztik, és nem mindent lehet arra visszavezetni, hogy mennyire traumatizált gyerekkora volt.

Amire viszont nagyon vártam az első rész után, az megvalósult, végre jobban előtérbe került a mágia, sok-sok varázslatos jelenetet kaptam, és részletes magyarázatokat. A világfelépítés megértéséhez hozzájárultak a közbenső fejezetek, melyek a 286 évvel ezelőtti időben játszódtak, Lor nagyanyja, Serce E/3 szemszögéből, a Szívkirályság történetét idézték fel, hogyan jutottak el a megsemmisülésig, amely a Korona elvesztéséhez vezetett. 

Nem negatív értelemben mondom, de töltelék részt kaptam, ez általában a sorozatok második részének jellemzője. Az egész regényen át nem a cselekményen volt a hangsúly, inkább a karaktereken, hogyan épül a bizalom, és hogyan rombolható le egyetlen mondattal. Az világos, hogy szurkolok Nadirnak, mert bennem sikerült némi bizalmat ébresztenie, bár néha rezgett a léc pár megnyilvánulásánál, de ez azért így is fényévekkel jobb, mint amit Atlas produkált a korábbiakban.

És végül kitérnék az erotikára, aminek általában nem vagyok ellenére, de még mindig úgy érzem, ahogy az első könyvben is, hogy itt nincs rá szükség, legalábbis nem ilyen mértékben. Lor és Nadir között ez a "csak szex" dolog nem nyerte el a tetszésem, egyszerűen nem ad hozzá a történethez. Mindig emlékeztetnem kell magam, hogy a tündérek már csak ilyenek, szeretik a nyilvános, éles helyzeteket, a birtoklást, és nagyon ritka a kizárólagosság a párok között. Ez az erős erotikus jelleg a 286 évvel ezelőtti fejezetekben is kifejezésre került, érdekes, ott egy fokkal jobban viseltem a forró jeleneteket, talán Wolf, a Vadon királyától jobban elfogadtam a szeretett nő iránti örök vágyát.

Összességében úgy éreztem egy teljesen új műfajból olvastam, amit manapság romantasy-nek neveznek. Hiába lenne eredetileg high fantasy besorolású, a rengeteg erotika miatt már ide tartozik. A szerző pedig beleszuszakol számos divatos trope-ot, mint az egy ágyban alvás, egy lovon utazás, ellenségből szerelmesek, lassú égés, ha megérinted megöllek, álkapcsolat, és még lehetne sorolni. Azt már az előző résznél is észrevettem, hogy a nyelvezet meglepően mai, a káromkodás és egyéb szóhasználat stílusa akár a mai időkből is származhatna, ez furán hat, de engem nem zavart. 

Abszolút addiktíven olvastatja magát a regény, nem igazán lehet letenni, és újra csak azt mondhatom, hogy nagyon várom a harmadik részt, hiszen folytatódik a keresés-kutatás a végső cél érdekében.  

Kép: saját  

 

Borító: Nagyon tetszik, szépen illeszkedik az első részhez.

Kedvenc karakter: Nadir

Szárnyalás: Nagyon szerettem a 286 évvel ezelőtti fejezeteket.

Mélyrepülés: -

Érzéki mérce: Lassú égésű románcnak lehetünk tanúi, viszont nincs hiány szexi jelenetekből, nekem kicsit sok is volt.

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

 

Nyereményjáték

 

A nyereményjáték során a kitalált világoké, országoké a főszerep. Te rájössz, melyik fantasy-sorozathoz tartozik az elnevezés? A szerzőt és a címet írd be a Rafflecopter megfelelő sorába!  
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉRDÉS:   MORRIGHAN  KIRÁLYSÁGA

 

 a Rafflecopter giveaway  

 

 

Állomások:

10.29. Kitablar
10.31. Kelly és Lupi olvas
11.02. Dreamworld

 

 

 

 

 

 

Nisha J. Tuli: A Napkirályné próbája (Uranosz erekjéi #1)

A Next 21. Könyvkiadó elhozta nekünk Nisha J. Tuli nagysikerű történetét, A Napkirályné próbáját. Egy múltját nem ismerő fiatal lány, egy király, aki a jövendőbeli hitvesét keresi és egy birodalom, melyet csak egy hajszál választ el a háborútól. Tarts te is velünk, hogy megtudd a történet végét! Az állomások mindegyikén egy feladványt találsz, amit ha helyesen oldasz meg, akkor esélyed nyílik megnyerni egy példányt A Napkirályné próbájából!

Next 21 Könyvkiadó

368 oldal

Fordította: Heinisch Mónika

Goodreads: 3,88

Besorolás: fantasy, romantikus, mágia, tündérek

Két nő. Egy halálos viadal. Csak egyikük nyerheti el a Napkirály szívét.
Lor tizenkét hosszú, szenvedésteli esztendőt töltött börtönben az Aurórakirály uralkodása alatt. Egyetlen vágya, hogy kiszabaduljon, és megtoroljon rajta minden egyes nyomorúságos pillanatot.
Egy véletlen folytán a Napkirály színe elé kerül, és a rivaldafényben találja magát: kilenc másik jelölttel együtt esélyt kap – talán belőle lesz a királyné. Ha elnyeri a király szívét, akkor szabad lesz, és végre bosszút állhat.
De Lor kívülálló: nem érti, miért helyezték szabadlábra, hiszen ő nem is a Napkirály udvarának alattvalója. A többi jelölt ellenszenvezik vele, és mindent megtesznek, hogy végleg eltávolítsák a játéktérből.
Muszáj nyernie, hiszen ha veszít, meghal. Vagy, ami még rosszabb: visszaküldik az Aurórakirály karmai közé.

Nem ismertem eddig a szerzőt, de ez a gyönyörű borító és az izgalmas fülszöveg felkeltette az érdeklődésemet. A legnyomatékosabban a viadal szó hatott rám, felidézte bennem természetesen Suzanne Collins trilógiáját, és rögtön ezután a Párválasztó regény jutott eszembe, hiszen itt is reményteli menyasszony jelöltek fognak megküzdeni egymással. Miután ezeket a regényeket nagyon szerettem, és gyakorlatilag több, mint tíz éve voltak a kezemben, egyáltalán nem bántam, ha egy ezekhez hasonló mixet kapok, csak jól legyen megírva. Szerencsére nem kellett csalódnom, a szerző remekül adagolta a hozzávalókat és végül egy egyedi történetet alkotott.
Lor egy fiatal lány, aki már 12 éve raboskodik az Auróra királyság egyik börtönében, igazságtalanul zárták be, miután megölték a szüleit. Itt van a két idősebb testvére is, minden vágyuk kiszabadulni ebből a pokoli helyzetből. Úgy tűnik, ettől egyre távolabb kerülnek, mert egy galiba után Lort a Gödörbe küldik, mely egy sötét, félelmetes hely a börtönön kívül, a szörnyek közelében, két hetet itt még senki sem bírt ki. Néhány borzalmas nap után, a teljes reménytelenség közepette, váratlanul magával viszi egy idegen, másnap már a Napkirályság udvarában ébred. Vele együtt tíz lánynak kell összemérni a tudását, erejét, szerencséjét, hogy végül egyikük Atlas herceg menyasszonya lehessen. Lor elsőre összezavarodik, de hamar belátja, hogy ennél nagyobb esélye sosem lesz, hogy megváltoztassa a sorsát és megmentse a testvéreit is. Minden lányhoz kirendelnek egy lovagot, aki kíséri, tanítja, edzi, felkészíti a próbákra. Gabriel megtesz mindent, hogy teljesítse ezt a feladatot, de sosem rejti véka alá, hogy nem bízik a lány sikerében. Telnek a napok, hetek és Lor egész kikupálódik, szépségben, ügyességben felveszi a versenyt a többiekkel, akik kezdetben kiközösítik, aztán páran mégis szóba állnak vele. Persze Atlas, a tündérherceg igyekszik minden lányt közelebbről is megismerni, Lort is elkápráztatja a szépségével és a kedvességével. Most már aztán tényleg nyernie kell, hiszen kezd a dolog érzelmileg is hatni rá. Jöhet a nagy viadal!

 

Nagyon tetszett a regény, faltam a lapokat, izgalmas volt, tele olyan cselekményelemmel, melyeket az említett regényekben is szerettem, nagyon hiányzott már egy ilyen zsánerű olvasmány. A szerző érzékletesen ír, gazdag leírásokkal, az első oldalaktól átéreztem a rengeteg szenvedést, amin Lor gyerekkora óta keresztül ment, remekül átjöttek az érzelmek. Mégis volt a stílusban egy kis szarkazmus is, ami humort hozott és némi könnyedséget, ellensúlyozva az időnként halálos jelenetek komolyságát. A főszereplő lány nagyon erős, tekintettel a börtönben történtekre, ez egy mellbevágó múlt, amit olvasóként is nehéz volt feldolgozni. Tetszett, hogy egy pillanatra sem feledte a testvéreit, a kiszabadításuk lebegett a szeme előtt. Nagyon sok trauma érte ezt a lányt, ezek megviselték de meg is erősítették, képes volt bízni egy jobb életben, az igazságban. Itt kell megemlítenem, hogy Lor énelbeszélős szemszöge mellett időnként beékelődött pár Nadir nézőpontú fejezet. Az Aurórakirály fia egészen más utat jár be, hogy végül összeérjenek a szálak és kerekedjen egy izgalmas függővég. Ennek köszönhetően tudomást szerezhetünk arról, hogy komoly erők mozgolódnak a háttérben. Ráadásul Lor származása is titkokat rejt, mondjuk szerintem senki sem gondolta az olvasók közül, hogy ő csupán véletlenül lett kiválasztva. Lor pörgősebb fejezeteit szükségszerűen lassította Nadir szemszöge, ezzel jól balanszírozta a dinamikát. Visszatérve a cselekményre, a viadalra készülés és a verseny szórakoztató volt, izgalmakkal, cselszövésekkel tűzdelve. Engem igazából az utolsó előtti próbánál ért némi agyvérzés, ez már majdnem kiverte a biztosítékot, persze vitt a lendület tovább.
A romantikát sokan elkerülhetetlennek tartják egy jó fantasy regényben, és többnyire én is ezen a véleményen vagyok. Itt azonban tanácstalan voltam, mert Atlas zsigerileg idegesített, nem tudtam elfogadni őt a szerelmi érdeklődés tárgyaként, amolyan "túl szép ahhoz, hogy igaz legyen" karakterével nem volt szimpatikus. Ugyanakkor remélem találkozunk vele a következő részben is, nagyon jól fel volt építve a jóságos tündérherceg figura. Na persze, ennél azért jobban ismerjük a tündéreket, az édes tökéletes külső alatt gyakran lelhetünk romlott részeket. A szerző igencsak meglepett, hogy erotikát is csempészett ebbe a történetbe, méghozzá nem is olyan ártatlan módon. Szerintem nem hiányzott volna, ha kihagyja, nem volt jelentősége. Gabrielben az az igazság, hogy jobban bíztam, azt hittem mégiscsak szövődik ott valami köztük, aztán arcon csapott a valóság, de még mindig kétséges számomra, melyik oldalon áll valójában, huh ez a pasi nehezen kiismerhető, de érdekes karakter.
És a befejezés, persze, hogy egy vastag függővéget kaptam, így hát nagyon várom a folytatást, hiszen annyi lehetőség rejlik a történetben, igazából a végén 180 fokos fordulatot vett a sztori. Reménykedem, hogy a mágia is több szerepet kap, mert ez a terület épphogy meg lett piszkálva.
A fél pont levonás a temérdek ismétlés miatt jár, ez már zavaró mennyiség volt, nincs szükség tízszeres ismétlésekre, és ez nem csak szavakra, hanem teljes mondatokra is vonatkozott.
(Egy megjegyzés: Vajon miért lett a fülszöveg átírva? Az eredetiben „Két nő.” helyett „Tíz nő.” szerepel, és jobban is hangzik, hiszen az utolsó fordulóban maradtak csak ketten.)

Nagyon ajánlom a regényt minden fantasy rajongónak, hiszen kedvenc regények toposzainak vegyítéséből áll, ennek ellenére mégis tökéletesen egyedi lett. Nagyszerű szórakozás volt részemről a regény, és szerencsére nálam van már a folytatás is, úgyhogy neki is vágok!

Képek: saját

Borító: Gyönyörű, részletgazdag a borító. Egyébként az egész könyv nagyon szép, nemcsak a borító, hiszen élfestett kiadásban jelent meg, térkép is kapott helyet benne, és egy klassz könyvjelző is jár hozzá.

Kedvenc karakter: Lor, Atlas.

Szárnyalás: Nagyon rég volt már részem hasonló világfelépítésű regényt olvasni, de nem zavart ez az összevegyítés, jót nosztalgiáztam.

Mélyrepülés: Az ismétlések meg tudtak akasztani.

Érzéki mérce: Nem igazán számítottam erotikus tartalomra, de bizony kaptam néhány pikáns jelenetet,  őszintén megmondom, nem hiányzott volna, ha kimarad.

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték

A nyereményjáték során a kitalált világoké, országoké a főszerep. Te rájössz, melyik fantasy-sorozathoz tartozik az elnevezés? A szerzőt és a címet írd be a Rafflecopter megfelelő sorába!  
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

KÉRDÉS:   KÖZÉPFÖLDE

a Rafflecopter giveaway

Állomások:

10.15. Kitablar
10.17. Kelly és Lupi olvas
10.19. Dreamworld

Soman Chainani: Jók és Rosszak Iskolája - Hercegnő és boszorkány (Jók és Rosszak Iskolája #1)

 

A Menő Könyvek jóvoltából ismét elmerülhetünk Soman Chainani méltán híressé vált regénysorozatának első kötetében, a Hercegnő és Boszorkányban. Gyertek és járjátok be velünk a Jók és a Rosszak Iskoláját, a tornyokat és a furcsa szobákat, barangoljatok velünk a kék minden árnyalatában játszó fák között a Végtelen-erdőben és fedezzétek fel velünk a mesék világát egy kissé más értelmezésben. Ismerkedjetek meg Agathával, aki biztos volt benne, hogy a Rosszak közé kerül, illetve Sophie-val, aki eredendően Jónak tartja magát. Agatha mégis Végestelen lesz, Sophie pedig Végességes. Vajon hiba történt vagy a két lány nem is az, akinek feltételezi magát?

Menő Könyvek, 2022

592 oldal

Fordította: Bozai Ágota

Goodreads: 4,02

Besorolás: fantasy, ifjúsági, YA, 

Sophie és Agatha jó barátnők; a következő tanévben felfedezik, hová kerül minden eltűnt gyerek: a Jók és Rosszak Iskolájába, ahol egyszerű fiúkból és lányokból tündérmesehősöket és gazembereket képeznek. Gavaldon legszebb lánya, Sophie egész eddigi életében titkon arról ábrándozott, hogy elrabolják, és elviszik egy elvarázsolt világba. Rózsaszín ruhákban, fess topánkákban jár. Rajong a jó cselekedetekért, ezért egészen biztos abban, hogy nagyon jó jegyeket kapna a Jók Tagozatán, és dicséretes mesekönyv-hercegnő bizonyítványa lehetne. Agatha viszont mindig formátlan, fekete hacukákban jár, gonosz macskája van, és szinte mindenkit utál, ezért természetesnek látszik, hogy ő a Rosszak Tagozatára kerül.

Amikor azonban a két lány a Végtelen Erdőbe kerül, azt tapasztalják, hogy sorsuk a remélttel éppen ellentétesen alakul, és hamar rájönnek, hogy egy tündérmeséből a leggyorsabb kivezető út az, ha… végigélik.

Ez az a regény (és sorozat), ami már régóta izgatja a fantáziámat, de valahogy mindig elkerült. De most, hogy a Netflix is sorozatot csinál belőle (amitől azért nem kicsit félek:D ), úgy döntöttem, hogy akkor itt az ideje, hogy belekezdjek én is és megtapasztaljam, hogy tényleg érdemes-e ennyire rajongani ezért a sorozatért.

A történet szerint Sophie és Agatha Gavaldon városában élnek, ahol épp nagy az izgalom, mert eljött a rettegve várt negyedik év, amikor egy jó és egy rossz gyereket (12-16 év közöttieket) elrabol valami ismeretlen erő és ezeket a gyerekeket a családjaik soha nem látják viszont. A mendemondák szerint a Jók és Rosszak Iskolájába kerülnek, ahol a jók hercegnek / hercegnőnek, míg a rosszak a mesék gonoszainak tanulnak.
Sophie gyönyörű és arra készül már nagyon régóta, hogy elrabolják és hercegnő válhasson belőle, míg Agatha pont az ellentéte, saját bevallása szerint csúnya, az emberek félnek tőle és kerülik, ahogy ő is mindenkit, legjobb barátja a macskája és persze Sophie.
Az elrablás meg is történik, Sophie és Agatha lesznek az "áldozatok", aminek Sophie rettentően örül, Agatha már kevésbé.
De a legnagyobb megdöbbenésükre Sophie a Rosszak, míg Agatha pedig a Jók Iskolájába kerül. A két lány nem érti és próbál harcolni azért, hogy a számukra megfelelő iskolában kössenek ki, de ezt egy felsőbb hatalom nem engedi. Sophie kétségbeesetten próbálja bebizonyítani, hogy az ő helye a hercegnők között van, Agatha pedig azért küzd, hogy ébredjen fel ebből a rémálomból és hazajuthasson Sophieval együtt.

Ez a regény számomra sok szempontból is hatalmas meglepetés volt. (jó értelemben véve). Én kis naív azt hittem, hogy kapunk egy könnyed YA történetet, ahol a jó jó, a rossz rossz és max azért izgulhatunk, hogy ki nyeri el a történet leghelyesebb (és legjobb) pasija kegyét. Lesz kevés "cicaharc", iskolák közötti vetélkedő, olyan Harry Potteres stílusban. Háááát, egyáltalán nem ezt kaptam :D.
Kezdjük ott, hogy bár azt gondoltam, hogy csak a Rosszak Iskolájába nem szeretnék kerülni, de hamar kiderült, hogy a Jók Iskolája se egy leányálom. A Rosszak Iskoláját el tudjátok képzelni Ti is, hogy miért - hiszen itt a mesék gonoszait képzik - az ehhez tartozó összes kemény és brutális képzéssel együtt - higgyétek el, hogy a szerző fantáziája elég színes volt ahhoz, hogy olyan iskolát hozzon létre, amitől a legtöbb jó érzésű embert a frászt kerülgetné. De ahogy kiderült, a Jók Iskolája se sokkal jobb. Rendben, hogy ott a hercegek és hercegnők feladatait tanulják a diákok (és itt most a mesékben szereplő hercegek és hercegnők feladatairól beszélek, nem a való életben lévőkről), de itt is kemény harc folyik a sorrendért. Aki az élen végez, az jó, az azt kapja, amit szeretne, de aki a végén kullog, vagy ne adj isten megbukik a vizsgákon... annak a helyébe nem szeretnék kerülni (nem fogom elmondani, hogy miért, mert az már keményen spoiler lenne). Egy idő után már azon gondolkodtam, hogy igazából egyik iskolában sem szeretnék tanuló lenni és ahogy Agatha, úgy én is inkább a hazautat keresném, de rettentő gyorsan.

A helyszín pedig... utoljára ennyire részletes kidolgozással a Harry Potter könyveknél találkoztam. Ahogy a szerző leírta az épületeket, a tantárgyakat, a tanárokat, a napi órarendeket, a büntetést és jutalmazást... egyszerűen csak ámultam. Persze, pár dologban fogtok hasonlóságokat tapasztalni a HP iskolához, de csak apró dolgokban, egyáltalán nem tűnik másolatnak ez a regény.

 Forrás

A szereplők pedig... Először azt hittem, hogy egyik főszereplőt se fogom kedvelni. Sophie a maga önimádó természetével az első pillanattól fogva inkább az ellenszenvemet - később pedig a sajnálatomat váltotta ki. Agatha szegény pedig... a történet elején annyira szürke kisegér volt, hogy még csak fel sem merült bennem, hogy kedvelhetném is. DE - Agatha a történet folyamán olyan hatalmas karakterfejlődésen ment keresztül, amit ritkán látni regényekben. A kettőjük kapcsolata pedig.. igazán a regény elején én nem éreztem azt, hogy ők ketten annyira "öribarik", mint amire aztán folyton hivatkoztak és ami miatt Agatha mindenben segítette Sophiet, még akkor is, amikor az már egyáltalán nem szorult segítségre. Itt éreztem egy pici elcsúszást egyedül.
Illetve megint előkerült az, hogy férfi írta a regényt. Mert persze egy ilyen mesében is van szőke herceg (fehér ló nélkül), akibe az egyik lány szerelmes, de a hercegnek már a hócipője is tele van a sok rajongóval, így ő próbál ettől az egész "mókától" távol maradni, persze sikertelenül :D. Vannak is benne romantikus részek, de valahogy számomra nem jött át az egész. Teljesen hidegen hagyott, hogy ki fog "összejönni" a herceggel, senkinek nem szurkoltam. Ez azért picit bántott.

Az viszont nagyon tetszett, hogy hiába voltak "jók" és "rosszak", egyik sem volt fekete vagy fehér karakter. Még a leggonoszabbról is kiderült, hogy mégsem annyira rossz és a leghófehérlelkübb jóról is kiderült, hogy azért nem mind arany, ami fénylik. Példának okáért a rosszak közül sokkal több szereplőt kedveltem, mint a jók közül... Ezek itt mind fiatalok, akik azért annyira nem született gonoszok (vagy jók), nagyon sokat tesz hozzá, hogy milyen skatulyába zárják őket és mit hallanak magukról folyamatosan.

A történet pedig izgalmas, nem várt fordulatokkal teli, a szerző tökéletesen adagolt mindent, ami egy ilyen regényhez szükséges. Volt benne humoros, megható, de nem kevés megrázó rész is, ahol kiderült, hogy a mesék világa sem olyan csodás, van ott is épp elég kegyetlen dolog. (bár ezt az általunk ismert mesékből már jól tudjuk).

És a befejezés? Ennél tökéletesebb nem is lehetne, bár, mivel ez egy sorozat kezdő része, így valamennyire függővéget kapunk, ami alapján AZONNAL, RÖGTÖN, MÁR TEGNAP is késő lenne, ha olvashatnám a folytatást.

Összességében már értem, hogy miért ez a nagy hype a sorozat körül. A szerző egy bámulatosan megalkotott világot hozott létre, rettentően jól kidolgozott szereplőkkel, izgalmas történettel és most már még izgatottabban várom a Netflix feldolgozást, hogy ezt a csodavilágot hogyan tudják majd képernyőre vinni.
(és a szerző természetesen felkerült azon szerzők közé, akiktől bármit elolvasok:).

Borító: Csodaszép, figyelemfelkeltő, nekem nagyon tetszik!

Kedvenc karakter: Agatha

Szárnyalás: maga a történet és ami mögötte van

Mélyrepülés: ami a háttérben van...

Érzelmi mérce: barátság, árulás, egy kis romantika, van benne minden, aminek kell lennie egy ilyen történetben

Értékelés: 

BELEOLVASÓ

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:

Mostani játékunk során a Jók és Rosszak nemezisei kerülnek fókuszba. Minden állomáson láthattok egy fotót, melyen vagy egy jó vagy antihős fog szerepelni, nektek pedig nincs más dolgotok, mint beírni a rafflecopter dobozba az adott karakter nemezisének a nevét. Pl.: ha Pongó és Perdita képét látjátok, akkor Szörnyella nevét kell elküldenetek.

(Figyelem! A válaszok utólag nem módosíthatóak. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertes sorsolására kerül sor. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:

Augusztus 30 - Dreamworld
Augusztus 31 - Fanni’s Library
Szeptember 01 - Spirit Bliss Sárga könyves út
Szeptember 03 - Utószó
Szeptember 04 - Könyv és más
Szeptember 06 - Sorok Között
Szeptember 07 - Kelly & Lupi olvas
Szeptember 08 - Csak olvass!

Sarah J. Maas: A Court of Silver Flames - Ezüst lángok udvara (Tüskék és rózsák udvara #4)

 

Idén decemberben itthon is megjelent Sarah J. Maas Tüskék és rózsák udvara sorozatának várva várt negyedik része. Az Ezüst lángok udvara ezúttal Nesta és Cassian történetét meséli el, a könyvről pedig természetesen a blogturné tagjai is elmondják véleményüket és extra állomásokkal is készültünk. Ha szeretnétek megnyerni a könyvet, tartsatok velünk és játsszatok a kiadó által felajánlott példányért.

Könyvmolyképző Kiadó, 2021

864 oldal

Fordította: Szabó Krisztina

Goodreads: 4,39

Besorolás: fantasy, high fantasy, romantikus

Féktelen ​erő. Féktelen szenvedély.

Nesta Archeron mindig is ingerlékeny és büszke volt, hirtelen gerjed haragra, és lassan bocsát meg. Mióta az Üstbe kényszerítették, és akarata ellenére főtündérré vált, nehezen találja a helyét a különös, veszedelmes világban, ahol él. Úgy tűnik, képtelen túllépni a Hybern elleni háború rémségein és mindazon, amit ott elveszített.

És van valaki, aki mindenki másnál könnyebben feldühíti: Cassian, a sok csatát megjárt harcos, aki a Rhysand és Feyre uralta Éjszaka udvarában betöltött pozíciója miatt folyamatosan Nesta útjába keveredik. De Cassian nem csak a haragját szítja fel. Le sem tagadhatnák a kettejük közötti szikrákat – és a szenvedélyük fellángol, amikor kénytelenek egy fedél alá költözni.

Mindeközben az áruló emberkirálynők, akik az előző háború során visszatértek a kontinensre, veszélyes új szövetséget kötnek, és a vidék törékeny békéjét fenyegetik. A megállításuk kulcsa pedig azon múlik, képes-e Cassian és Nesta szembenézni az őket kísértő múlttal.

Ők ketten belső és külső rémekkel küzdenek a bizonytalansággal teli világban, miközben elfogadást – és gyógyulást – keresnek egymás karjában.

Sarah J. Maas gazdagon megálmodott, szenvedélyes sorozata Feyre tüzes nővérével, Nestával folytatódik.

Kövesd a sorsát!

BLOGTURNÉ EXTRA - KÜLFÖLDI BORÍTÓK

Nem volt kétséges, hogy a nagy sikert aratott sorozat újabb része rengeteg országban, rengeteg különféle borítóval jelenik meg. Ezekből hoztam pár variációt Nektek.

Voltak az egyszerűbb variációk, a legtöbb kiadás az első, szürke alapszínű borítót kapta:

 Angol kiadás               

 Portugál kiadás             

 Egy másik angol kiadás

Voltak azok, ahol mindenképpen az "arcnélküli" női alakot részesítették előnyben - a sorozat többi részéhez hasonlóan:

Orosz kiadás

Török kiadás

Francia kiadás

 Perzsa kiadás

Volt ahol a női alak maradt, de csak az arca:

 Olasz kiadás 

A német kiadás is női alakot tett a borítójára, de számomra ez elég össze-vissza lett:

Német kiadás 

És persze nem maradhatott el az exkluzív kiadás speciális borítója sem:

Nektek melyik tetszik a legjobban? 

BELEOLVASÓ

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:

A mostani játékunk során fel kell elevenítenetek minden tudásotokat a sorozattal kapcsolatban, ugyanis egy keresztrejtvényt hoztunk Nektek. Minden állomáson a rejtvény egy sorának feladványát fogjátok megtalálni, de legyetek résen, mert nem sorban fogunk haladni, ezért nagyon figyeljétek a feladvány előtti sorszámot, és oda illesszétek be a rejtvényben a szavakat is. A keresztrejtvény minden szavát várjuk a rafflecopter dobozba, és természetesen a legvégén a megfejtést se felejtsétek el beírni! Ha valamiben nem vagytok biztosak, inkább később írjátok be, mert sajnos utólag már nem tudtok javítani. A megfejtés természetesen szintén a sorozathoz fog kapcsolódni. Sok sikert!

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

4. Az Éjszaka Udvara főurának keresztneve

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:

December 15 - Könyvvilág
December 16 - Fanni’s Library extra állomás
December 17 - Fanni’s Library
December 18 - Kelly és Lupi olvas extra állomás
December 21 - Szaffi polca

December 22 - Függővég
December 23 - Kelly és Lupi olvas

Julie Kagawa: Vaskirály (Vastündérek 1)

 

A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából hazánkban ismét megjelent Julie Kagawa méltán népszerű sorozatának, a Vastündéreknek első kötete ezúttal új, modern külsővel. Ennek örömére a Blogturné Klub bloggerei bemutatják A vaskirály titkokkal és izgalmakkal teli történetét, mely egészen a tündérek birodalmáig repíti olvasóját.

Könymolyképző, 2021

376 oldal

Fordította: Borbás Mária

Goodreads: 3,89

Besorolás: YA, fantasy

A nevem Meghan Chase.

A nevem Meghan Chase. Kevesebb mint 24 óra múlva betöltöm a 16-ot. Számtalan történetet, dalt és költeményt írtak erről a csodálatos életkorról, amikor egy lány rátalál az igaz szerelemre, a csillagok csakis neki ragyognak, és a szőke herceg elgaloppozik vele a naplementébe.

Nem hiszem, hogy velem is így fog történni.

Meghan Chase-re titkokkal teli sors vár – olyan, amit még kigondolni sem tudott volna.

Valami furcsa mindig volt Meghan életében; már hatéves kora óta, amikor édesapja eltűnt a szeme elől. Az iskolában sem tudott teljesen beilleszkedni… és otthon sem.

Amikor egy gyanús idegen kezdi távolról figyelni, és tréfakedvelő legjobb barátja egyszeriben a védelmezőjévé válik, Meghan érzi, hogy minden meg fog változni, amit csak ismer.

De a valóságot álmában sem tudta volna elképzelni – hogy ő egy mesebeli Tündérkirály lánya, és egyben tehetetlen báb egy öldöklő háborúban. De idővel kiderül, mire hajlandó azért, hogy megmentsen valakit, akit szeret, vagy hogy útját állja egy rejtelmes gonosznak, akivel egyetlen tündér sem mer szembenézni… és hogy megtalálja-e a szerelmet egy ifjú herceggel, aki szívesebben látná őt holtan, semhogy közel engedje jeges szívéhez.

BELEOLVASÓ

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

CSAK EXTRA- INTERJÚFORDÍTÁS AZ ÍRÓNŐVEL

Az írőnőről

A könyved hátoldaláról vagy az online GYIK-on mind elolvashatjuk az életrajzodat. Mondasz nekünk egy teljesen véletlenszerű tényt magadról, amiről a legtöbb ember nem tud? 

Tíz évig Hawaiion éltem és soha nem tanultam meg úszni. És ismétlődő rémálmaim vannak tornádókról.

Gyerekként mi volt a kedvenc könyved? Felnőve megváltozott az ízlésed? 

Kisgyerekként a kedvenc könyvem Maurice Sendak, Where The Wild Things Are című könyve volt. A szörnyek iránti rajongásom már korán elkezdődött. Ahogy idősödtem, elkezdtem fantasy regényeket olvasni és ezt soha nem hagytam abba; az összes kedvenc könyvem mind fantasy.

Gyerekként mi szerettél volna lenni? 

Állatorvos. Aztán felfedeztem a természettudományt és matekot, ami szükséges ahhoz, hogy állatorvos légy, és mivel a számok utálnak engem, így úgy döntöttem, hogy inkább író leszek.

A könyvről

Mennyi van belőled a könyvedben? Van olyan szereplő, aki olyan, mint te? Van olyan helyzet a könyvben, amit a való életből merítettél?
Nagy valószínűséggel minden szereplőmben van egy pici belőlem. És ahogy Meghan, én is magányos és kitaszított voltam az iskolában, így tudom, hogy milyen érzés, hogy állandóan gyötörnek és menekülnöd kell. Bár soha nem éltem át olyan megalázást, mint amivel Meghan szembesül a regény elején, de nagyon könnyen el tudom képzelni, hogy milyen is lenne.

Mesélj a könyved idővonaláról! Mennyi ideig tartott megírni, átnézni, beadni és végül kiadatni? 

A Vaskirályt kicsivel kevesebb, mint két hónap alatt írtam meg. Ez volt a NaNo Wrimo feladatom (ahol egy hónap alatt 50.000 szót kell írnod) és mivel nagyon be akartam fejezni, ezért kitűztem egy határidőt, és mint egy őrült, úgy gépeltem, egészen addig, ameddig készen nem lett. Akkoriban kezdett a Harlequin Teen új beadványokat keresni és pár héttel azután, hogy befejeztem a könyvet, meg is vették.

Ha az olvasóid csak egy érzelmet, dolgot, ötletet vehetnének magukhoz a könyvedből, akkor mit szeretnél, mi legyen az? 

Legyenek kíváncsiak a körülöttük lévő világra és talán épp az orruk előtt lesz egy elrejtett világ, amit csak akkor vehetünk észre, ha elég erősen figyelünk.

Az írásról

Mik a céljaid szerzőként? Hol szeretnéd magad látni íróként 5, 10, 15 év múlva?

Addig akarok írni, ameddig az ujjaim engedik. Így 15 évvel később, pontosan ugyanazt szeretném csinálni, amit most is csinálok.

Mi volt a legmeglepőbb dolog, amiről értesültél azóta, hogy író lettél? 

Sokkolt, amikor felfedeztem a YA blogger közössséget. Ki tudta, hogy egy ekkora hatalmas online közösség létezik, akik imádják a YA könyveket? Emiatt rengeteg fantasztikus embert ismerhettem meg és ez igazán öröm volt a számomra.

A megszokott dolgokon kívül – soha ne add fel, higgy önmagadban – mi lenne az az egy legjobb tanács, amit egy feltörekvő szerzőnek adnál?

Próbálj mindig jobb lenni. Tanulj meg mindent a szakmáról és a kiadói világról. Mindig lehetsz jobb és az egyetlen út, hogy jobb legyél, ha ezeket betartod.

Mit tartasz a legerősebb adottságodnak az írásban? És mit a leggyengébbnek?

A legerősebb adottságom, hm….. Ebben nem igazán vagyok biztos. Ezt meghagyom az olvasóknak, hogy ők döntsék el. Ami a leggyengébbet illeti, nagyon könnyen meg lehet zavarni. A késői írói életemnek az átka az internet, a Twitter, a Facebook, a blogger, az e-mail és minden más. Képes vagyok órákat eltölteni  Twitteren és más oldalakon, olyannyira, hogy nemrégiben inkább kikapcsoltam az internetet amikor dolgozom, csak azért, hogy megakadályozzam, hogy a Tweetdeck két percenként rámcsipogjon.

Milyen nálad is megtalálható, állati bosszantó dolog van az írásban?
Macskák az íróasztalon. Képtelen vagyok dolgozni, ha egy macska rámbámul a monitor fölött (valószínűleg azért, mert a fekete macskám Shinobi szokása volt, hogy vagy a farkát csóválta a képernyő előtt vagy leverte a Mountain Dewemet, hogy figyeljek már oda rá). Macskák az íróasztalon – tiltott dolog, így természetesen mindig bepróbálkoznak.

Forrás
 

Nyereményjáték:

Mostani játékunk során közismert tündéreket keresünk. Minden állomáson találtok egy betűhalmazt, nektek pedig nincs más dolgotok, mint helyes sorrendbe rakva kitalálni, mi az állomáson szereplő tündér neve, majd beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába.

(Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyertest e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.)

RAIRBNEERG NIKELAB

a Rafflecopter giveaway

A blogturné állomásai:

Július 16 - Readinspo - Borítómustra

Július 18 - Csak olvass!

Július 19 - Sorok Között

Július 20 - Fanni’s Library - Idézetek

Július 21 - Dreamworld - Ismerd meg a szereplőket

Július 22 - Fanni’s Library

Július 23 - Kelly & Lupi olvas - Interjúfordítás

Július 24 - Readinspo

Július 26 - Sorok Között - Trailerek

Július 28 - Dreamworld

Sarah J. Maas: Föld és vér háza (Crescent City #1)

 

Egy új sorozatba kezdett bele a rendkívül tehetséges Sarah J. Maas írónő, amelynek első részét már magyarul is olvashatjuk, hiszen tavaly év végén megjelent a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában. A Föld és vér háza főszereplője ezúttal a félig ember, félig tündér Bryce, aki gondtalanul éli mindennapjait, amíg egy tragédia meg nem változtatja az életét, amelyet csak úgy enyhíthet, ha egy bukott angyal segítségére hagyatkozik. Amennyiben kíváncsiak vagytok a fantasy királynőjének egy újabb izgalmas történetére, tartsatok a turné bloggereivel, és játsszatok a kiadó által felajánlott példányáért.

Könyvmolyképző, 2020

912 oldal

Fordította: Szabó Krisztina

Goodreads: 4,44

Besorolás: urban fantasy

A ​#1 New York Times bestsellerszerző Sarah J. Maas a Föld és vér házával indítja útnak legújabb sikersorozatát, a Crescent Cityt: a félig tündér, félig ember Bryce Quinlan történetével, aki bosszút esküszik egy mágiával, veszéllyel és perzselő szenvedéllyel teli modern fantasyvilágban.

A félig tündér, félig ember Bryce Quinlan imádja az életét. Minden estét bulizással tölt, és eltökélte, hogy kiélvezi mindazt, amit Lunathion – azaz Crescent City – nyújthat. Csakhogy egy kegyetlen gyilkosság alapjaiban rendíti meg a várost, és Bryce világa darabokra hullik.

Két évvel később Bryce még mindig a város legismertebb szórakozóhelyeit járja, immár a feledés reményében, ám hirtelen folytatódnak a gyilkosságok. A hírhedt bukott angyalt, Hunt Athalart megbízzák, hogy figyelje minden lépését, és Bryce rájön, többé nem menekülhet a feledésbe.

Bryce és Hunt igyekszik kideríteni az igazságot – és feldolgozni saját múltjuk szörnyűségeit. A megbolygatott szálak a város legsötétebb részein és a háborúban álló kontinenseken keresztül egyenesen a pokol bugyraiba vezetnek, ahol az évezredek óta szunnyadó erők most ébredezni kezdenek…

Sarah J. Maas régóta hatalmas kedvencem, minden regényét olvastam - volt, amit többször is, így nem volt kétséges, hogy ez a regénye is sorra fog kerülni. A rajongók azonban eléggé vegyes értékeléseket adtak rá, így picit féltem, hogy mi lesz, ha nem fog tetszeni és ki kell olvasnom így is ezt a kisebb "féltégla" méretű könyvet. A félelmem azonban alaptalannak bizonyult.

Bryce és Danika (forrás) 

Ebben a regényében is egy fiatal nő, Bryce a főhősnője, ebben nem tér el az eddigi könyveitől. Bryce félig ember, félig tündér és a könyv (angol) címét is adó Crescent Cityben él. Legjobb barátnője Danika, a város egyik legerősebb farkasfalkájának a leendő alfája. A két lány éli a fiatalok megszokott életét, balhék, bulik, pasik és mindez újra és újra ismételve. Egészen addig megy ez, ameddig egy éjszaka nem együtt buliznak és Danikát és a hírhedten kemény farkasfalkáját valaki (vagy valami) lemészárolja (szó szerint darabokra tépi) és a helyszínt és ami a barátaiból maradt, Bryce fedezi fel. 

A történet két év múlva folytatódik, amikor is hasonló gyilkosságok történnek és a város vezetője úgy érzi, hogy a lelkileg összetört Bryce mindegyik gyilkossághoz valamilyen módon kapcsolódik, így megbízzák a nyomozással, sőt egy híres / hírhedt bukott angyalt, Huntot kap maga mellé testőrnek és kettőjüknek együtt kell a lehetséges gyilkos nyomába eredniük...

Ez a brutális gyilkosság (és főleg a leírása) valami hatalmasat üt a történet elején. Engem tökéletesen kirántott abból a "próbálok rájönni, hogy mi a fene folyik itt" állapotból, ahol még nem tudtam eldönteni, hogy akarom-e én ezt a regényt vagy sem. Utána viszont úgy felpörögnek az események, hogy már nem kérdés, hogy szeretnéd-e megismerni a történetet és kideríteni Bryce-szal és Hunttal, hogy mi is történt. 

Visszatérve egy picit a "próbálok rájönni, hogy mi a fene folyik itt" állapotra. Őszinte leszek.. az első 100 oldal annyira összetett és bonyolult volt, Sarah annyi információt akart megosztani velünk, hogy többször is elveszítettem a fonalat. Én, aki olvas buszon, társaságban, nyüzsiben, tévézés közben, komolyan mondva most néma csendet követeltem meg a körülöttem lévőktől, hogy egyszerűen felfogjam, hogy mit is szeretne az írónő átadni. Hiszen Crescent City összetétele és történelme nem egyszerű. Rengeteg lény él itt az emberek mellett - alakváltók minden mennyiségben, fajtában és méretben, tündérek, angyalok, sellők, vámpírok, boszorkányok és még felsorolni se tudnám, mennyi élő és holt lény. És akkor még a hierarchikus ranglétráról szót sem ejtettem. Ki ki felett van, ki kinek parancsol, ki számít "megtűrt" lénynek és kik az uralkodók. Sarah ismét elkápráztatott a világfelépítésével, még úgy is, hogy magát a várost nem igazán hagytuk el. De amit itt kaptunk már ez is épp eléggé élettől nyüzsgő hely lett. Imádtam, ahogy a modern és az ősi dolgok tökéletesen megfértek egymás mellett és kiegészítették egymást.

Hunt (forrás) 

A szereplők pedig? Az írónő ismét a jól bevált sémához nyúlt - ami sokak számára már lehet, hogy unalmas, de én még mindig nem tudom megunni. Bryce egy félvér, az embereknek már nem elég ember, a tündéreknek pedig még nem elég tündér, így "számkivetett". "Természetesen" gyönyörű, ami Sarah főhősnőinél ugye "alapkövetelmény". Mellette lelkileg összetört, hiszen a brutális mészárlás teljesen padlóra vágja, szinte robotként teszi a mindennapi feladatait. A régi barátait elveszítette, vagy így, vagy úgy, összesen ketten vannak mellette, Syrinx, egy kölyök kiméra és Lehabah, az aprócska tűztündér. 

Ebbe az állapotba érkezik meg Hunt, akinek körülbelül annyira hiányzik Bryce társasága, mint amennyire a lánynak a bukott angyal. Semennyire. Huntnak is megvan a saját problémája, anno részt vett egy lázadásban, ami elbukott, így az arkangyalok egymás között adják-veszik, mint egy rabszolgát és borzalmasabbnál borzalmasabb tettekre kényszerítik. Természetesen elfelejtettem megemlíteni, hogy Hunt egy félisten kinézetével bír, aminek persze Bryce sem tud sokáig ellenállni:D. 

És ez a két sérült lélek kerül össze. A kapcsolatuk pedig lassan, tapogatózva alakul. Eleinte egymással ott kiszúrva, ahol csak lehet, aztán ez átmegy egymás cukkolásába, majd kialakul egy barátság, majd pedig annál több is... Imádtam ezt a lassan kibontakozó szerelmi szálat, ami azért volt, hogy megtört - egy ponton azt is hittem, hogy kész, vége, Sarah más szerelem irányába tereli majd Brycet, de hát ami meg van írva, azt nem lehet csak úgy széttépni:).

A mellékszereplők is nagyon jól megírt karakterek és ami tetszett, hogy senki sem csak fekete vagy fehér, a legtöbben inkább a szürke kategóriába tartoznak, mert ahogy haladunk a történetben, mindenkiről kiderül jó pár megdöbbentő dolog.

És a történet? Csak szuperlatívuszokban tudok beszélni róla. A cselekményszál oldalról oldalra jobban bonyolódik, amikor már azt hiszed, hogy sínen van mindenki és tudjuk, hogy ki a gyilkos, kinek volt indítéka ezekre a borzalmas gyilkosságokra, akkor kapunk egy új információt és minden a feje tetejére áll. Nincs benne semmi kiszámítható, amit csak tetéz az, hogy az írónő nem fél a szereplőket megritkítani vagy mérhetetlenül megkínozni testileg, lelkileg. Egy érzelmi hullámvasút az egész, a vicces jeleneteket, a zsepkendőhasználósak váltják, majd kapunk egy kis romantikát, majd újra bőghetünk, majd nevethetünk egy-két poénon. 

És a történet vége? Én azt mondom, hogy ez így akár egy lezárt történet is lehetne, én akkor is elfogadnám, ha nem lenne több része. De ahogy a címnél is látszik, hogy ez egy sorozat első része, biztosra veszem, hogy tovább fog itt még minden bonyolódni, csak kérdés az, hogy Sarah tudja-e ezt a szintet biztosítani vagy sem (az én tippem, hogy igen, mert eddig még minden sorozatát ugyanolyan színvonalon tudta folytatni).

Összességében én ajánlom ezt a könyvet az urban fantasy rajongóinak, Sarah kitartó olvasóinak és kérlek benneteket ne rémísszen el senkit a "féltégla" méret - a 912 oldal, hiszen egy nagyon jól összerakott, különleges világban játszódó regényt kapunk, aminek a kibontásához és a megoldáshoz is szükség van ennyi oldalra. Amit még megemlítenék, hogy igen, a végéhez szükséged lesz kedves olvasó egy-két zsebkendőre, erre készülj fel:).

Borító: Szerintem nagyon látványos, figyelemfelkeltő, de számomra nem hozza a történetet...

Kedvenc karakter: Bryce, Connor, Danika, Ruhn, Syrinx, Lehabah (és tuti, hogy még kihagytam jó pár kedvencet:)

Szárnyalás: "Szeretettel minden lehetséges"

Mélyrepülés: a történet "kicsit" bonyolult eleje

Érzelmi mérce: van benne (majdnem) kibontakozó +18-s rész, fájdalom, öröm, ez már nem YA kategória

Értékelés: 

BELEOLVASÓ

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

a Rafflecopter giveaway

Nyereményjáték:

A játékunk során a hét arkangyal és egy bukott angyal nevének betűit rejtettük el a bejegyzésekben. A feladat mindössze annyi, hogy kitaláljátok, az adott állomáson melyik angyal neve szerepel, és beírjátok a nevét a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

A blogturné további állomásai:

Január 20 - Könyvvilág

Január 21 - Fanni’s Library

Január 22 - Hagyjatok! Olvasok! extra állomás

Január 23 - Függővég extra állomás

Január 24 - Kelly és Lupi olvas

Január 25 - Könyv és más

Január 26 - Csak olvass!

Január 27 - Readinspo