Alice Broadway: Spark (Ink #2)

A Maxim Könyvkiadó jelenteti meg Alice Broadway Ink sorozatának második részét Spark címmel. A meglehetősen  megosztó témájú disztópikus sorozat új részéről  öt bloggerünk fejti ki a véleményét. Kövesd végig a blogturné állomásait, és nyerd meg a kiadó által felajánlott három nyereménykönyv egyikét!

 

Maxim Könyvkiadó - Dream válogatás

432 oldal

Fordította: Sárossy-Beck Anita

Goodreads: 3,85

Besorolás: fantasy, YA, tetoválás

Minden éremnek két oldala van.
Azután, hogy Leora engedetlenségével mindent felforgat maga körül, olyan események sorát indítja el, amelyek következtében fény derül a kegyetlen igazságra a családjáról. Így hát nincs más választása, mint az, hogy végre szembenézzen a múltjával. Mindent megkérdőjelez, amit eddig szeretteiről és magáról tudott. Félig tetováltként, félig üresbőrűként melyik közösséghez tartozhat? Engedetlenségéért a polgármester most fegyverként szeretné felhasználni őt, és elküldi Featherstone-ba, hogy épüljön be az üresek közé, és így szállítsa neki az információkat. Leorában sok kérdés maradt rejtélyes, vér szerinti anyjáról, amelyekre talán megtalálja a választ.
De vajon megnyugvást és békét lelhet-e bennük, vagy újabb kétségekkel kell szembenéznie? És képes lesz-e majd megkülönböztetni, ki barát és ki nem?

Különleges volt számomra a sorozat első része, bár korántsem tökéletes, de nagyon tetszettek bizonyos ötletek, a világfelépítés például nagyon egyedire sikerült. Kíváncsi voltam, vajon hogyan alakul Leora sorsa az üresbőrűek között. Az is érdekelt, milyen információkat tud meg az édesanyjáról, milyen ember volt, kik voltak a családtagjai, barátai.

Featherstone valóságára nem számítottam. Fájón éles volt a különbség  Leora eddigi otthonához képest, hiszen itt még áram sincs,  gyakorlatilag középkori körülmények közé került. Nincs élelem, legalábbis nagyon kevés, az emberek csak akkor jutnak némileg jobb ellátáshoz, ha az erre szakosodott csoportjuk lóháton  portyázni megy. Valójában lopni, méghozzá a tetováltakhoz, akik látszólag elnézik ezt az üreseknek, legalábbis eddig ezt tették.

Nem fogadják Leorát tárt karokkal a faluban, hajszálon múlik, hogy nem küldik vissza, ahonnan jött, hiszen joggal gondolják, hogy esetleg kém. Nagy viták után végül egy család befogadja, méghozzá Obel szülei és testvérei. Nagyon lassan és bizalmatlanul veszi kezdetét az ismerkedés. Leora szembesül az érem másik oldalával, minden mese és monda, amit elmesélnek neki, magyarázva a hitüket, azonos alapokon nyugszik az otthonában hallottakkal, mégis egész más. Hát igen, máshogy mesél a csatát nyert és csatát vesztett fél.

Nagyon érdekes volt látni a párhuzamokat a kétféle társadalomban, egyvalami azonban az első napon kiderül a lány számára, az üresek nem készülnek támadásra és nem is lennének képesek rá. A többség gyenge, alultáplált, éppenhogy tengődnek, fegyvereik sincsenek. De akkor miért érdeke a polgármesternek, hogy ezt terjessze Saintstone-ban?

Egy egész sor új szereplő lép be a természetesen a történetbe, egyik legfontosabb közülük Gull, aki a leginkább közel kerül Leorához, ők hasonló korúak és Gullra osztják a feladatot, hogy vigyázzon rá, kísérgesse mindenhová. Mivel épp az ő szobájába költözött be, tényleg sülve-főve együtt vannak. Lassan építkezik a bizalom közöttük, ami a regény végére már egyféle barátsággá alakul. Gull testvére, Finn volt még számomra érdekes szereplő, az elején baromira ellenséges volt Leorával, és tartottam tőle, hogy ez nehogy egy vonzódás leplezése legyen. Nos nem vagyok biztos benne, hogy a harmadik részre nem tartogat meglepetéseket a karaktere.

Valami őrületes, milyen szokások alakultak ki ennél a társadalomnál. Némelyik teljesen okés, például hogy minden este összegyűlnek a tűz körül és megbeszélnek mindent és történeteket mesélnek. De nálam kiverte a biztosítékot a születésnapokon végzett "megmerülés", ami akár az életébe is kerülhet az ünnepeltnek. Az is nagyon tetszett, hogy "életfát" választanak maguknak az erdőben, és annak a tövében lesz a sírjuk, visszaadva a testüket a természetnek.

Ahogy egyre jobban megismeri Leora ezt a közeget, sorra kerülnek a felszínre  a titkok, hogyan és miért alakult ki ez a leosztás a szembenállók között. Szépen alakul a konfliktus, de ha igazán őszinte akarok lenni, azért a könyv kétharmadáig történteket pár mondatban össze lehetne foglalni. Hiába volt a rengeteg új információ, kissé untam már. Viszont az utolsó harmad megpörgette az eseményeket, és olyan végkifejletet hozott, ami meglepett és persze azonnal olvasnám a befejezést.

Egy kicsit bennem volt az olvasás bizonyos szakaszaiban, hogy ez eléggé egy második rész szindrómás regény, de átgondolva a dolgokat a közepesnél azért jobbra értékelem. Vannak még tök homályos dolgok, ilyen pl. hol vagyunk a világban? hol él a többi nép? milyen korszakban? Saintstone-ban autóval járnak, Featherstone-ban a ló a csúcs, egyik helyen jó a termés, a folyón túl meg mintha sóval hintették volna be a földet, nem terem semmi. Válaszokat szeretnék ezekre is kapni! 

Aki romantikára vágyik, csalódni fog, amúgy én egyáltalán nem bántam, hogy gyakorlatilag alig van néhány összenézős pillanat. Gyengék a romantikus próbálkozások, de fogtok ismerősökkel találkozni ebben a részben is, úgy érzem ennek a kibontakozását a   szerző a következő kötetre tartogatja.

Jó lenne hamar olvasni a harmadik részt, ami egyébként Scar címmel külföldön már meg is jelent.

Képek: Pinterest

Borító: Sokakat vásárlásra csábít a borító, annyira szép.

Kedvenc karakter: Gull

Szárnyalás: Tetszettek a mondák, immár az üresek szemszögéből.

Mélyrepülés:  A születésnapi merülés a tóba, brrrrr.

Érzelmi mérce: Nem volt annyira megterhelő érzelmileg, mint az első rész, legalábbis számomra nem volt az.

 

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!!!

BELEOLVASÓ

Nyereményjáték

 

Igaz-hamis játékot játszunk a blogturnén, minden állomáson kaptok egy mondatot a tetoválással kapcsolatban, el kell döntenetek, valós-e az állítás. A rafflecopter doboz megfelelő sorába írjátok be az “igaz” vagy “hamis” szót.
Az értesítő levél megküldése után a nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésre válaszolni az e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz!
 

 Igaz vagy hamis?   A tetoválók szerint a tetoválás ajánlott alsó korhatára 18 év.

 

a Rafflecopter giveaway

Állomások:

Blogturné Klub

12.16 Kelly és Lupi olvas
12.18 Csak olvass!
12.20 Utószó
12.22 Sorok között
12.27 Hagyjatok! Olvasok!

Alice Broadway: Ink (Ink trilógia #1)

A Maxim Kiadó jóvoltából Magyarországon is olvasható Alice Broadway különleges története, az Ink, ami egy olyan világban játszódik, ahol az emberek életének minden fontos pillanatát megörökítik a bőrükön már a születésüktől fogva. Leora édesapja halála után egy olyan jelet talál a férfi bőrén, ami a legnagyobb bűnt szimbolizálja, ezért a lány kutatni kezd apja múltja után... Tarts a Blogturné Klub tagjaival, és a turné végén pedig hárman a könyvet is megnyerhetik a Maxim Kiadó jóvoltából!

Maxim Könyvkiadó
336 oldal
Fordította: Beck Anita
Goodreads: 3,69
Besorolás: YA, fantasy, disztópia, tetoválás

Képzelj el egy világot, ahol minden tettedet és életed minden jelentősebb eseményét a bőrödre tetoválják!

Saintstone-ban nincsenek titkok: születésed pillanatától kezdve megörökítik a bőrödön az elért eredményeidet, kudarcaidat és életed minden fontos pillanatát. Vannak megbecsült jelek, amelyek azt üzenik a külvilág felé, hogy jó ember vagy. És vannak szégyenletes jelek, amelyek árulóként megbélyegeznek. Leora az apja halála után abban talál megnyugvást, hogy az apja bőre gyönyörű történeteket mesél. Ez egészen addig tart, amíg Leora föl nem fedez az apja tarkóján egy jelet… a jel a Saintstone-ban elkövethető legnagyobb bűnt szimbolizálja. Leora rádöbben, hogy nem ismerte a saját édesapját. Miközben próbálja az igazságot kideríteni, megismerkedik Oscarral, aki egy bűnöző fia. Ahogy a fiatalok lassan közelebb kerülnek egymáshoz, Leorában úgy erősödik a kérdés: a fiú jelenti majd számára a megoldást, vagy csak bajt hoz a fejére?

Mindenképp olvasni szerettem volna a regényt, megfogott a gyönyörű borító és a fülszöveg is, vajon milyen lehet egy olyan társadalomban élni, ahol kötelező a tetoválás, és minden fontos eseményt meg kell örökíteni a bőrön. 

Le kell szögeznem az elején, hogy ez a történet nem egy könnyed YA sztori, tudnotok kell, hogy bizony kell egy magasabb ingerküszöb a történet elviseléséhez. A fülszöveg ugyan leírja, hogy ebben a disztópikus világban minden esemény rákerül a bőrödre, vannak kötelező jelek a családról, iskolákról, foglalkozásról és vannak persze szabadon választott tetkók, amik kötődnek az adott emberhez, feliratok, jelenetek, állatok, figurák. Ha meghalsz, a nyúzó foglalkozású szakemberek lehántják a bőrödet és kikészítik, speciális eljárással könyvet készítenek a bőrből, amit mérlegre helyeznek a lélekbíráló ceremónián, ha elég jó voltál az életedben és jó embernek minősítenek, akkor a családod hazavihet - könyv formában. Ha viszont túlteng a bűnösség, akkor elégetik a bőröd könyvét, ami tulajdonképpen a lelked és senki sem fog emlékezni rád, elfelejt még a családod is. 

Ennek a társadalomnak a tagjai elfogadták ezt a rendszert, aminek egy ősrégi legenda az alapja. Valaha egy favágó hagyta örökül két lányára a valóra váló kívánságát, hogy a lányaira örökké emlékezzenek az emberek. Az egyik lány szép volt és egy herceg vette el, a bőrén magától megjelentek az élete eseményei gyönyörű maradandó rajzok formájában. A másik lány magányos lett és a bőre csupasz, végül Fehér Boszorkánynak kiáltották ki, mert megkeseredett, átkokat szórt és romlást hozott a környezetére. A királynővé vált lány viszont továbbörökítette a gyerekeire is a tetoválást, így a nép is átvette a jelölést.  Szép ez a legenda, és számos más mese is szerepel a történetben, kicsit átformálva, amik jól oldják a keserű valóságot. Ezt a világot valójában a kormány uralja, akik elhitetik az emberekkel, hogy az "üresek", akik megtagadják a tetoválást, rossz emberek, bűnözők, titkolnivalójuk van, hiszen nem akarják, hogy más emberek olvassanak a jeleikből. Az üresek lázadást akarnak, elvenni a megjelöltek földjeit, munkáját, házait. Ez persze kitaláció, a kormány nagyon is jól kifundálta, hogyan lehet ellenőrzés alatt tartani az embereket, meg kell őket minden lehetséges módon jelölni, és nyilvántartásba venni.  Szerintem ennyit mindenképp érdemes tudni a világfelépítésről, mielőtt egy gyengébb lélek az olvasásra vetemedik. Én legalábbis többször is megálltam az olvasásban, levegőt kellett vennem, mert nagyon vizuális vagyok, lepereg a fejemben a cselekmény, és voltak nehéz pillanataim.

A világfelépítés után a cselekményről csak annyit, hogy 16 évesen fejezik be a tanulmányaikat a fiatalok, és a vizsgák sikerétől függően elkezdhetik a gyakorlati munkát a választott hivatásban. Leora tetoválóművész szeretne lenni, és sikerül is neki minden vizsga, egy belvárosi szalonban lehet gyakorlaton. Legjobb barátnője a kormányhivatalban dolgozik, anyja olvasó, felismeri a jelek mögött az ember történetét, és Leora is hasonló tudással rendelkezik. A konfliktus abból adódik, hogy Leora apja pár hete meghalt, és a bőréből készült könyvet zárolták, ugyanis felmerült a gyanú, hogy eltűnt belőle egy darab, ami bűnre utaló jelet, egy varjút ábrázolt. Így kétséges, milyen eredménnyel zárul majd a lélekbírák ítélete.

Ez az egész helyzet alapjaiban rázza meg Leora világát, aki vakon megbízott apjában és hitében a társadalom normáinak helyességében. Hirtelen saját maga is válaszút elé kényszerül, elfogadja a helyzetet, vagy küzd az apja lelkéért.

Újszerűen izgalmasnak találtam ezt a világfelépítést és benne a cselekményszálat, sok részlet megdöbbentett, legszívesebben megráztam volna ezt a lányt, hogy ébredjen már fel az agymosottságból. Sokszor az orra előtt volt a válasz, az alternatíva, az igazság, de persze nem vette észre. Leora logikusnak vélte a kormány szabályait, sőt szerette a szabályokat, és be is tartott mindent kicsi kora óta. El tudom képzelni mennyire nehéz hirtelen megkérdőjelezni a betonbiztos elveket. Tudomásul kellett vennie, hogy a saját családja sem volt őszinte vele, újabb és újabb titkok derülnek ki, és valahol jogosnak éreztem a csalódottságát. A szokásos csak téged akartunk megvédeni duma  egy darabig érthető, de Leora helyzete ezen jócskán túlhalad.

Felmerül a regényben több fontos érték a családon kívül is, a barátság, bizalom, hit, és csak dicsérni tudom a szerzőt, mert Leora karakterfejlődésén keresztül remekül ábrázolta az ezekkel a fogalmakkal kapcsolatos érzéseit. 

Nekem külön kedvenc részeim voltak a tetoválással kapcsolatos magyarázatok és jelenetek. A lányom tetováló, így közel áll hozzám  a téma. Leora ügyes volt a kezdetektől, különleges képességei vannak a tetoválás terén is, a lelke összekapcsolódik a tetováltéval és szinte magától dolgozik a keze. Maga a tetoválás előkészítése, az egyeztetés,  a folyamat teljesen hiteles volt, de egy valami nem, és ezért nagyon haragudtam is. A szerző már a kétnapos csecsemőkre is jelet rakatott, a nevüket apró betűkkel rájuk varrták. Nos ez nem lehetséges természetesen. Egy baba bőre nem alkalmas erre, ráadásul nem is lehet olyan aprón tetoválni, hogy az később a bőr növekedésével olvasható maradjon. Ez hülyeség volt, nem lehet valami szuper technikának betudni, mert különben meg a mai gyakorlat szerint ment a folyamat. A másik ok, ami miatt a levonást adtam, hogy igazából nincs megmagyarázva, hogy miért csupán a bőrkönyvekben őrizhetők meg az emlékek. Tudtak írni, tankönyvek is voltak, nem értem más formában miért nem írhattak volna memoárt bárkiről.

Akik hozzám hasonlóan egy fantasy-ben is keresik és szeretik a romantikát, itt nem lesznek elragadtatva, sajnos pár cinkos mosoly és kézfogás, némi pirulás történik és ennyi. Azonban nem temetném a szerelmi szálat, ha van esze a szerzőnek, a következő részben megpiszkálja ezt a témát.

Nem sok mellékszereplővel találkozunk, de közülük kiemelkedik Obel, a tetoválóművész, akinél tanul Leora. Harmincas, kopasz, kissé arrogáns, pontos, elvárja a legjobb hozzáállást, hiszen a saját hírnevét is kockáztatja a tanulóival. Remek gondolatai vannak, jól vág az esze és tartogat meglepetéseket a karaktere, nagyon megkedveltem őt.

Összességében egy nagyon egyedi, különleges történetet olvashattam, aminek nagyon várom a folytatását, úgy éreztem, éppen a vége felé lendültem bele, szeretném máris tudni, hogy mi történik Leorával, mit tervez vele a kormány.

Borító: Egyenesen a kiadótól kaptam a képet, ma jelent meg ugyanis a könyv, ilyen gyönyörűséges, fényes!

Kedvenc karakter: Leora

Szárnyalás: A falevél tetoválás.

Mélyrepülés:  -


Érzéki mérce: Egy nagyon halvány, inkább vonzódás jellegű a romantikus szál, ebben a részben még semmiképp nem beszélhetünk szerelemről.

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!!!

Nyereményjáték

Leora világában az emberek szó szerint a bőrükön viselik az élettörténetüket, ezért mostani játékunk is a testet díszítő mintákhoz fog kapcsolódni! Olyan könyv borítókat keresünk, amin tetovált / testfestett alakok szerepelnek, ám a csavar a dologban, hogy nem képről, hanem idézetről kell felismernetek azt! Egy kis segítség: ha nincs a borítón tetoválás, nem jó könyvet találtál meg! Megoldásként a könyvek címét várjuk a dobozba!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

“– A Maddox fiúkban nem lehet megbízni.
– Ezt kikérem magamnak.”

a Rafflecopter giveaway

Állomások:

12.10. Kelly & Lupi olvas
12.13. Sorok Között
12.16. Hagyjatok! Olvasok! (extra)
12.19. CBooks
12.22. Hagyjatok! Olvasok!

Tammara Webber: Breakable - Törékeny

Tammara Webber: Easy című könyve sokunknak kedvence lett, leginkább Lucas karakterének köszönhetően. A Könyvmolyképző Kiadó még karácsony előtt jelentette meg a Breakable - Törékeny című kötetet, mely Lucas szemszögéből íródott, de nem egyszerűen az Easy újraírt változata, hanem rengeteg visszaemlékezéssel kiegészülve valós képet rajzol Lucas felnőtté válásáról. A blogturné keretében négy blogger bejegyzését olvashatjátok a könyvről, és egy könnyű de hasznos játék keretében három példányt nyerhettek meg a kiadó felajánlásában.

Könyvmolyképző Kiadó 2014 december 12.  Elit megjelenés
432 oldal
Fordította: Komáromy Rudolf
Goodreads: 4,08
Besorolás:romantikus, realista. new adult

Landon Lucas Maxfield gyermekként azt hitte, tökéletes az élete, és örömmel nézett a reményteljes jövő elébe – mígnem egy tragédia szétzúzta a családját, és kételyeket ébresztett a fiúban mindennel szemben, amiben addig hitt.

Nem akart mást, csak maga mögött hagyni a múltat. Miután megismerkedett Jacqueline Wallace-szal, könnyen jött a vágy, hogy mindazzá váljon, amit a lány igényel…

Már amennyire könnyen jöhetett annak a férfinak, aki megtanulta, hogy a lélek törékeny, és hogy mindazt, amiben reménykedünk, egy szempillantás alatt elragadhatják tőlünk.

Figyelem! A bejegyzés tartalmazhat spoilereket azoknak, akik nem olvasták az Easy - Egyszeregy könyvet. Először is gyorsan pótoljátok be ezt a hiányosságot! Utána térjetek vissza!

Már többször is írtam, mennyire szeretem, ha egy általam kedvelt történetet a szerzője újból elővesz, hogy megírja más szemszögből újra. Ám ne úgy képzeljétek, hogy ezek az újrázások egyszerű retellingek, a Breakable esetében  különösen nem az. Egy fantasztikusan jól felépített történetet kapunk, felváltva Landon és Lucas szemszögeivel, bemutatva az életét a múltban és a jelenben. Landon végigvezeti az olvasót, hogyan válik belőle Lucas, hogyan hatottak rá a múltbéli események, hogyan alakultak a kapcsolatai a családtagjaival, barátokkal, ellenségekkel. Természetesen nagyon jó volt újraolvasni minden Jacqueline-nel kapcsolatos jelenetét, az első pillanatoktól kezdve az érdeklődő, puhatolózó pillantásoktól a vágyakozásig, az első csókig, ésatöbbi. Imádtam a levelezésüket megismerni a másik oldalról is, és látni  Lucas lebukástól való félelmeit.

Miért volt talán még romantikusabb, mint az első rész? Igaz, hogy a Landon fejezetek a múltba vezettek, amikor  Jacqueline még nincs a képben, de Lucas  a jelenben sokkal grafikusabban, árnyaltabban mutatja meg kettejük kapcsolatát, a közös sistergő jeleneteiket.  Kétségtelen, hogy imádtam ezeket a részeket, mert végül is ezért a kapcsolatért szerettem meg az Easy-t (no meg Lucas karaktere miatt). A legjobbak között tartom számon a szerző azon készségét, ahogy a fiúk fejével tud gondolkodni. Fergetegesen jól csinálja.

Mégis a fő értéke számomra a könyvnek a Landon féle flashback fejezetek. Annyi szívfájdalom, bánat és önmarcangolás járja át ezt a fiút, hogy nem lehet könnyek nélkül megúszni az olvasást. Persze tudjuk, mi történt a múltban az első kötet alapján, mégis annyi mindent kapunk még a nyakunkba, hogy a fal adja a másikat. Landon apja szinte élve eltemetkezik, alig kommunikál vele, az iskolaváltással kapcsolatos problémákat is túl kell élnie. Nehezen alakít kapcsolatokat, barátságokat pláne. Annyira mélyen beágyazódik a fájdalma, mégis képes talpon maradni és megtartani a belső erejét. Nagyban hozzájárul ehhez Heller karaktere, aki nem hagyja, hogy elkallódjon, hatással van rá, és meggyőzi a továbbtanulásról. Heller kulcsfigura a történetben, egy nagyon jólelkű barát, pedagógus, apafigura.

Óriási meglepetésként ért a minap felröppent hír, hogy a sorozat újabb kötettel bővül az idén (egyelőre angolul), Tammara ezúttal Boyce Wynn történetét meséli majd el, aki ebben a kötetben tűnt fel, először ellenségként, majd Landon legjobb barátjaként. Őszintén szólva nem volt a szívem csücske, kíváncsian várom,  vajon a szerző meg tudja  szerettetni velem a karaktert?

Összességében nagyon szerettem a könyvet, és az Easy-vel együtt magasan a műfaj legjobbjai közé sorolom, örök újraolvasós kedvencekké váltak, mindenkinek szívből ajánlom.

Borító:  Lucas

Kedvenc karakter:  Lucas

Szárnyalás:  Landon tetkói, minden körítéssel, amit Arianna tetováló művésznek köszönhetünk.

Mélyrepülés:  -

Érzéki mérce: Valóságos érzelmi hullámvasút a történet, a mélyen gyökerező fájdalomtól a sistergő érzéki jelenetekig minden benne van. 16 éven felül ajánlom. 

Értékelés:

Lucas ajak-piercingje megihletett, hogy egy kis összeállítást mutassak hasonló srácokról, nekem nagyon tetszett az ő magyarázata a testén viselt ékszerekre és tetkókra!

Játék:

Lucas többféle állást is vállal, hogy fedezze az egyetemi tandíj költségeit, valamint önkéntes feladatokkal is segíti a társait. A blogturné mind a négy állomásán keressétek meg és rendezzétek sorba a kiemelt betűket, melyek egy-egy elfoglaltságát jelölik, majd írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő sorába. Figyelem, a kiadó kizárólag magyarországi címre postáz! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésükre válaszolni az értesítő levelünkre! Sok szerencsét!

a Rafflecopter giveaway


Résztvevő blogok:
01.06. Angelika blogja
01.08. Kelly Lupi olvas
01.10. Kristina blogja
01.12. Insane life

SZEPTEMBER 8. AZ OLVASÁS VILÁGNAPJA

Szeptember 8. az UNESCO által deklarált Olvasás világnapja.

Miért fontos ez a dátum nekem? Mint könyves bloggernek, úgy érzem, minden alkalmat meg kell ragadnom, hogy felhívjam a figyelmet az olvasás fontosságára. Persze a blog állandó olvasói pontosan tudják ezt, de Ti, kedves véletlen idetévedők, hozzátok is érjen el az üzenet.

A könyvek szeretete már egészen kicsi korban elkezdődik, a gyerekek ösztönösen vonzódnak a színes illusztrációkkal ellátott mesekönyvekhez. Később viszont a szülők felelőssége, hogy mennyire kap rá a kisiskolás az olvasásra. Két saját gyerek utáni tapasztalatom: vigyük el őket minél gyakrabban könyves közegbe, könyváruházba, ahol gyakran külön gyereksarkokat alakítanak ki, a picik ezt nagyon élvezik. Ami mindenki számára elérhető, az a könyvtár, érdemes beiratkozni, és rászoktatni a gyereket, hogy ez egy természetes dolog, hogy könyvtári tag,  és igen, ez egy olyan hely, ahonnan meg tudja szerezni azt a könyvet is, amit anya-apa nem tud megvenni.

Hogyan lehet olvasóvá nevelni egy gyereket? Nincs rá garanciás módszerem. De sokat segített, hogy a gyerekeim általában (állandóan) könyvvel a kezemben látnak.

Nagyon fontos, hogy mit adsz a kezükbe. Nem csinálok reklámot egyik kiadónak/könyvnek sem, de jó módszer a bolti belelapozáson túl, ha utána nézel a Molyos értékeléseknek, egyre több gyerek/ifjúsági könyvről is remek "kritikák" olvashatók. Nem kell azonnal a boltban/webshopban választani.

Iskolai kötelezők? Erről a témáról egy regényt lehetne írni. Az a tapasztalatom, hogy a klasszikus, ősidők óta kötelező könyvek nagy része remek olvasmány, érdemes őket tényleg elolvasni, nem csak a filmváltozatot plusz a rövid összefoglalót átnézni, ahogy sok diák teszi. Viszont én felső tagozatban bővíteném a listát, ideje lenne a 21. századhoz igazítani. Hozzáadnék sok-sok kortárs írót is, mai könyvsikereket, természetesen olyanokat, amik nem az egy kaptafára készült koppintások katyvasza, hanem az igazi mondanivalót adó könyvek, mint például Sarah Dessen, John Green művei.

Az olvasás szexi. Fiúk!!!!  Értsétek meg, a lányok elolvadnak azoktól a fiúktól, akik olvasottak, és nem állnak bambán, ha egy egy könyv szóba kerül. Kezdjétek a klasszikusokkal, Verne, Defoe, és a többi kalandregény. Ha a mai könyvek között keresgélnétek, tudom ajánlani ezt az összesítést, ami fiú szemszögű könyveket sorol fel, illetve váltott nézőpontúakat, mert az a tapasztalatom, a srácok jobban beleélik magukat olyan könyvbe, amit egy fiú karakter mesél: goodreads.com/list/show/10602.YA_Male_POV

Jó, nem kell eljutni erre a szintre, amit itt jobbra láthattok, de az olvasás legyen mindennapos tevékenység. Tedd félre a távirányítót és merülj el inkább egy könyvben, meglátod, az álmaid színesebbek, a gondolataid szabadabbak lesznek. Jó olvasást!

Árnyvadász tetoválásaink

Már 24 óra sincs hátra várva várt filmbemutatóig, hogy mi is láthassuk végre itthon Cassandra Clare: Csontváros könyvének filmadaptációját - természetesen az elsők között mi is megnézzük és írunk véleményt is róla.

Ennek apropóján felfedjük az egyik közös titkunkat, miszerint mind a kettőnknek van Árnyvadász tetoválása:-).

Pár mondatban elmeséljük, hogy miért és hogyan választottuk azt a rúnát, amit életünk végéig viselni fogunk.

Látás rúna

Greylupus:  Nagyon régóta szerettem volna tetoválást, több minta is szóba került (farkasos minták természetesen, hisz ők a nagy kedvenceim), de nem igazán tudtam dönteni.

Aztán 2011 telén a kezembe került A végzet ereklyéi sorozat. Természetesen én sem tudtam elkerülni a sorsomat; beleolvasni és megszeretni egy pillanat műve volt. Gondolom nem árulok egy nagy titkot azzal, ha elmondom, hogy a könyvben az Árnyvadászok rengeteg rúnát használnak, így nem volt kérdés, hogy a szeretett farkasaimat félreteszem és az első tetoválásom egy Árnyvadász rúna lesz.

Rettenthetetlen rúna

Sokáig tanakodtam, hogy melyiket is szeretném magamon látni, első körben a Clairvoyant Sight / Látás rúnát szerettem volna a kézfejemre és nem feketében, hanem fehérrel, de

végül elvetettem az ötletet, mert a kézfejen nagyon látványos lett volna és nem akartam ebből problémát. A másik rúna, ami nagyon tetszett, a Fearless / Rettenthetetlen rúna volt. Végül emellett döntöttem és a helye is meglett hamar: a csuklóm belső felére akartam, kis méretben, feketén. Kelly lányával, Barbival - aki nagyon tehetséges tetoválóművész - beszéltem meg, hogy mit is szeretnék, mire ő ajánlott pár változtatást. 

Megfogadtam a tanácsát, hisz ő tapasztaltabb volt a minták, tetoválások terén, és több mint egy éve boldog viselője vagyok egy picit átalakított Rettenthetetlen rúnával. A tetoválás nagyon szép lett és amióta megvan, szinte elmondani sem tudom, hogy hány alkalommal kellett elmesélnem, hogy mit ábrázol a rúna és kik azok az Árnyvadászok:-). Remélem a film meghozza itthon is a nagyobb ismertséget a sorozatnak és nem fogja minden második ember "Hórusz szemének" nézni a rúnámat:-).

Egy akkor egy kép a tetoválásomról:

És egy kis útmutató, hogy hogyan értelmezhető a "Fearless / Fearnot" szó:

 

Kelly: A TMI sorozat első része, a Csontváros 2010 májusában került a kezembe és megnyitott egy új világot előttem, az Árnyvadászokét. A sorozat minden részét szeretem, kivétel nélkül mindegyik újra és újra elvarázsol. A kedvenc részem az Üvegváros, és természetesen a Pokoli szerkezetek sorozat is  rajongásom tárgya.

Évek óta fertőz a lányom a tetoválás feelingjével. Több tetkója is van és néhány éve már ő maga is tetovál, interjú is készült vele itt a blogon.

Mindenféle könyvvel kapcsolatos tetováláson jár az eszem, többek között a saját kitalált karaktereim is vonzanak, mégis, hosszas tanakodás után így éreztem, elsőként az árnyvadászok előtt kell tisztelegnem egy Angyali erő rúnával. A  tetkó fehér színnel készült a karom belső részére. Nagyon tetszik, imádom. 

Az Angyali erő rúna Raziel-től származik, az első és legfontosabb rúna, amit az árnyvadászok megkapnak felavatásukkor. Gyakran használják a fegyverekre rajzolva is, hogy feltöltsék angyali erővel, illetve démonok nyomainak eltörlésére is alkalmazzák.

Ami még nagyon tetszik az a Parabatai rúna. Lehet, hogy az lesz a következő?

Az összes Árnyvadász tetoválásról pedig a legnagyobb magyar rajongói oldalon olvashattok az alábbi linken:  Árnyvadászok - Végzet Ereklyéi rajongói oldal - Rúnák.

És egy kedvcsináló  filmhez:

Tetoválás és a könyv - Borító extra

Nagyon rég jelentkeztem a Borító extra rovattal, pedig folyamatosan jönnek ki a jobbnál jobb borítók, amit szeretnék megmutatni!  A mostani témám a tetoválásokhoz kötődik. Biztos észrevettétek, hogy milyen sok borítóra tesznek olyan férfi modellt,  aki visel valamilyen tetkót. Egyre nagyobb divat nálunk is a varratás, szerencsém van egészen testközelből érzékelni ezt a tényt, ugyanis az egyik lányom, Barbi tetoválóművész. (a borítók után lentebb a vele készült interjú olvasható)

Néhány szerző borítóján szinte kizárólag izmos tetkós pasik szerepelnek, Larissa Ione, Gena Showalter, J.R. Ward borítóit már unalomig ismerhetitek, ezeket most nem veszem elő. 

Nekem nagyon tetszik, ha egy pasinak tetoválás van a karján. Ez a srác/páros több könyv borítóján is szerepelt az utóbbi időben, szerintem remek a minta, megnézném közelebbről is.

Az alábbi három couple borító a legnagyobb kedvenceim közé tartoznak, szívesen látnám a polcomon, tartalomtól függetlenül.

A bal oldali borítón nagyon tetszik a szerző és a cím tetoválásként való megjelenítése, szerintem nagyon jó ötlet.

A jobb oldali borító azon kevesek egyike, ami női tetoválást mutat meg, és még jól is néz ki. Persze nem "eredeti" tetkó ez sem, de igényes a designer munkája.

Végül a kakukktojás. Jesszusom!!! Azt hittem rosszul leszek, amikor megláttam Cassandra Clare Csontváros című regényének lengyel borítóját. Ezeknek a mintáknak közük nincs az árnyvadász rúnákhoz, tehát egyértelmű, hogy a tervezőnek fogalma sem volt a történetről.

Ilyenkor értékelem igazán, ha egy kiadó megtartja az eredeti változatot, szerencsére nálunk Cassandra Clare könyveivel ilyen borzalom még nem fordult elő, reméljük nem is fog.

Ha már az árnyvadász rúnákat említettem, ide kapcsolódik bloggertársam, Lupi tetoválása, amit Barbi készített, és  nagyon irigyelek tőle!

Már hallom is a válaszát: Csináltass egyet a lányoddal!

Ha ez ilyen egyszerű lenne!  Mindenesetre tervbe vettem, hogy lesz, de azért ez olyan dolog, amit alaposan meg kell fontolni.

Úgy gondolom mást is érdekel, hogyan zajlik a tetoválás, ezért megkértem Barbit, válaszoljon néhány kérdésemre.

Kelly: Barbi, meséld el a folyamatot, hogyan készül pontosan a tetoválás!
Barbi: Első lépés az előzetes megbeszélés. A vendég képeket hoz, vagy a katalógusból, portfólióból választ képet, vagy szóban elmondja az elképzelését. Ezek alapján több rajzot készítek.  A megfelelő kiválasztása után megbeszéljük a méretet, az elhelyezést. Indigós eljárással felteszem a mintát, ekkor még bármit lehet változtatni, mivel lemosható. Amíg szárad az indigó előkészítem a festéket, kezelem a felületet és jöhet a varrás.

Nagyon fontos a friss tetoválás kezelése. Legfontosabb, hogy nem érheti áztató jelleggel a víz, tehát két hétig ezeket a részeket maximum gyors zuhany érheti. Nem szabad szoláriumba vagy napra menni. Később is érdemes a tetovált bőrfelületet magas faktorszámú naptejjel kenni napozáskor, így marad szép sokáig. A friss tetoválást 3 napig fóliával kell védeni, amit naponta 3x cserélni kell. Sima bepanthen kenőccsel kell reggel és este vékonyan bekenni, hogy szépen gyógyuljon be.

A tetoválás meglehetősen időigényes, több órát is igénybe vesz. Mindenképp ajánlom, hogy kipihenten és  ne üres gyomorral jöjjön a vendég a szalonba, mert kevésbé fáj és kevésbé vérzik a bőr. Az alkohol fogyasztása is kerülendő. Egyik legfontosabb szabály: 18 éves kor alatt még szülői engedéllyel sem tetoválunk. 

Kelly: Több éve tetoválsz, volt emlékezetes eseted?

Barbi: Első munkáim egyike volt egy vonalkód varrása, ráadásul egy kb. 50-es méretű férfitalpra. A vendégek gyakran szeretnének kézre, ujjakra tetováltatni. Én mindig elmondom ilyenkor, ezek látványosak ugyan, de mivel ez egy nagyon igénybe vett bőrfelület, nagyon hamar kopik, és pár hónap után már elmosódik.

Voltak más érdekes esetek is, egy külföldi pasi például egyetlen pontot varratott a bokájára. Jöttek barátnők is egyforma A betűt kértek a nyakukra (Anett és Anita) és volt testvéres tetkó is: "My other half"

Kelly: Tudsz segíteni azoknak, akik megunták az előző mintát?

Barbi: Igen, rajzolok új mintát a régi fölé. Így tüntettem el nemrég egy monogramot is a pár szakítása után, lett belőle egy hintázó lány cirádás indákkal. 

Kelly: Mi a tapasztalatod a vendégek összetételét illetően?

Barbi: Abszolút széleskörű. Nagy divat lett a varratás, a színes, 3D-s minták igazán jól mutatnak. Személy szerint én a legjobban a saját kreációimat szeretem, örülök, ha a vendégnek megtetszik egy-egy mintám és díszíti vele a testét. Aki kedvet kapott bátran keresse fel a Green Skull Tattoo honlapját   vagy nézzen be személyesen. Néhány munkám és bemutatkozásom EZEN a linken megtalálható. Szívesen látom a tetkóra vágyókat!

Kelly: Köszönöm a válaszokat.