Lauren Roberts: Powerless - Hatalom nélkül (Hatalom nélkül #1)

A Lampion Könyvek gondozásában jelent meg az év talán legvártabb regénye: a Powerless - Hatalom nélkül. Lauren Roberts regénye egy kitalált fantasy-világba kalauzol el bennünket, ahol egy birodalom megtesz mindent, hogy uralmát stabilizálja. Akár embereket is a halálba küld. Kai Azer a jövendőbeli király Végrehajtója, neki a halál a munkaeszköze, de amikor egy nyomornegyedbeli lány, Paedyn Gray megmenti az életét, azzal örökre összefonta a sorsukat. Vajon mi lesz a herceg és a tolvaj történetének vége? Tarts Te is velünk, hogy megnyerhess egy példányt a kötetből!

Lampion Könyvek 2024.

528 oldal

Fordította: Sepsi László

Goodreads: 4,20

Besorolás: YA, fantasy, mágia, romantikus

Vadász és préda.
A sors egymásnak rendelte őket.
Ilyában évtizedek óta csak az Eliteket tűrik meg. Amióta a király kihirdette, hogy minden Átlagost száműzni kell a birodalomból, bűnnek számít, ha valakinek nincs természetfeletti képessége.
Paedyn Átlagos, gyerekkora óta az életét kockáztatja azzal, hogy a város nyomornegyedében bujkál, és Látnoknak adja ki magát. Egy nap tudtán kívül megmenti Kait, Ilya egyik hercegét, majd arra kényszerítik, hogy részt vegyen egy könyörtelen viadalon, aminek az egyedüli célja, hogy az Elitek fitogtathassák az erejüket. A lányra nemcsak a nála jóval tapasztaltabb ellenfelei jelentenek veszélyt, hanem a herceg iránt egyre erősödő érzései is…

Aki az utóbbi évben könyves tiktok ajánlókat nézegetett, nagy eséllyel belefutott a Powerless regény ajánlásaiba, én is így voltam vele. Emellett a Goodreads-en ötödik lett a tavalyi young adult fantasy/sci-fi  kategóriában, szóval ennél jobb ajánlólevele nem is lehetne a szerzőnek, aki ezzel a regénnyel debütált az írói pályafutásán. Amikor megkaptam a regényt a kiadótól  - amit ezúton is köszönök - rögtön jelöltem is a Molyon, hogy azonnal nekikezdek. Csakhogy a lányom kikapta a kezemből, és meg kellett várnom, hogy befejezze, közben folyamatosan tudósított is a fejleményekről, úgyhogy mire tényleg a kezembe vehettem, elég változatos megjegyzésekkel is számolnom kellett. 

A fantasy történeteknél nálam elsődleges szempont, hogy legyen egy egyedi világfelépítése, ez az, ami megalapozza az érdeklődésemet. Ebben a regényben Ilyát harminc évvel ezelőtt megtámadta a Dögvész (kb egy pestis jellegű betegség) és nagy pusztítást végzett. A túlélők változást tapasztaltak, akik valamilyen képességgel rendelkeztek, azok megerősödtek a mágiájukban, ők lettek az Elitek. A képességgel nem rendelkezőket pedig egy idő után üldözni kezdték, mert a király szerint ők gyengítik az Elitek erejét. Ők az Átlagosak, akiket jó esetben száműznek, de leginkább legyilkolják őket, gyakran maga a Végrehajtó, aki jelenleg a király egyik fia, Kai herceg. Paedyn gyógyító képességű apját a lánya szeme láttára ölte meg a király, ezért13 évesen elmenekült otthonról, az azóta eltelt öt évben tolvajlásból tartotta fenn magát, társa egyedül Adena, a barátnője. Egy véletlen folytán Paedyn megmenti a herceget, akire többen rátámadnak, hogy elvegyék az ezüstjeit, amit persze a lány már korábban megdézsmált. Paedyn jól begyakorolta az álcáját, Látnok képességet hazudik magának, remek megfigyelőképességével és ráérzéssel eddig sikeresen csapta be a katonákat. Most óriási veszélybe került, ugyanis a Dögvész feletti győzelem megünneplésére rendezett viadalra őt is kiválasztották. Elitek versenyeznek egymással, a cél csupán erődemonstráció, semmi több, csak egy akár halálos kimenetelű játék. Több fordulón keresztül zajlik, több helyszínen, a viadalok előtt pedig bálokat rendeznek a palotában a részvevőkkel. Természetesen a királyi pár és az uralkodásra készülő elsőszülött fiú, Kitt is figyelemmel kíséri az eseményeket, melynek egyik legérdekesebb jelensége Paedyn, aki szépségével, ezüst hajával és ugyancsak egyedi képességével felhívja magára a figyelmet. Kitt herceg és Kai egyaránt keresi a társaságát, utóbbival aki szintén a viadal résztvevője, egyre közelebb kerülnek egymáshoz, pedig mindketten tudják, hogy ez veszélyes számukra.

Nos, röviden ez az alaphelyzet, amiből azért látszik, a szerző nem erőltette meg magát túlságosan, hogy valami egyedit alkosson. Igen, sajnos nagyon sok részlet hasonlít más művekre, nem fogom most mindet felsorolni, de az aréna, viadal szavakról nyilván mindenkinek ugyanaz ugrik be, és ehhez még hozzájön Paedyn kiváló íjazó képessége, amit apja tanított neki évekig együtt gyakorolva. Mindegy, ha a cselekmény egyébként hajaz is más történetekre, ha az összkép élvezetes, akkor kit érdekel? De ne szaladjak előre, hiszen annyi kivesézni való akad a részletekben. Elgondolkodtató például, hogy ezzel a hajjal és kinézettel hogyan létezik, hogy Paedyn árnyak között suhanó tolvaj tudott lenni, aki beolvad a tömegbe a nyomornegyedben? Egyszer sem olvastam, hogy sapka lett volna rajta. Amúgy nem rossz a karakter, meglehetősen szókimondó volt ez a lány, sokszor előbb beszélt, mint gondolkodott, ugyanakkor megvolt a magához való esze, ki kellett játszania hatalmat, és eddig sikerült is neki.

Kai herceg bonyolult múlttal rendelkezik, az apja nagyon korán gyilkossá kezdte nevelni. Mégpedig úgy, hogy az áldozatai szenvedéseit neki is át kellett élnie, a kínzásokat, kardcsapásokat, mindent. Egy Gyógyító ugyan mindig ott volt, hogy helyrehozza a kárt, de a testi kínok mellett a lelki megterhelés sosem enyhült. Kai utálta ezt az egészet, ugyanakkor valamilyen szinten belenyugodott, hogy ez a sorsa. Szóval a szerző csinált belőle egy morálisan megkérdőjelezhető főhőst, aki nem utasítja el a gyilkolást, hát erre nem számítottam egy ifjúsági fantasyben.

Jöhet a lényeg, avagy mi volt az ebben a regényben, ami feledtette velem a fentieket, és még százféle problémát, a rengeteg ismétlést, az idézőjelbe tett mondatok tömkelegét (amúgy ezt magyarázza meg valaki, mi értelme volt).  Engem a két főszereplő között felépített slow burn romantikus szál elvarázsolt. Imádom a macska egér játékot, az adok-kapok jellegű párbeszédeket, az egymás nyakához illesztett tőr sem akasztott ki, huszadszorra sem. A szerző ezen a területen is hozta a kliséket, de engem ez se zavart, sőt odavoltam érte. Volt itt tánctanítás - muszáj jól táncolnia Kitt-el a bálon, tehát több éjjelen át tanítani kellett -, aztán jutalomtánc az aréna közepén, ahol elvileg nem kötődnek szövetségek, és elég nagy butaság tüzet gyújtani, de hagyjuk. Volt még szeplőszámolás, hajbefonás, sebösszevarrás, számtalan életmentés, egész éjjelen át bámulás, féltékenység, stb. Elsorolhatatlan, mennyi édes pillanat volt kettejük között, amit csak úgy habzsoltam. Nagyon vártam, hogy csak egy iciri-picikét ragadja el a szenvedély Kai-t, de hihetetlen akaratereje van, az igazi beteljesülés várat magára. 

Ennek a párosnak a dinamikája tartotta bennem a lelket, mert a cselekmény amúgy elég nevetségesen alakult. Komolyan mondom, a viadalos koppintás mellett, közbeiktatva a bálokkal, a szerző beleszőtt még egy cselekményszálat, a fennálló hatalom ellen szervezkedő Ellenállók mozgalmát. Ehhez kellett a lány árulása, hiszen az ujja köré csavart hercegeket kellett átvágnia, ez még izgalmas is volt, de a mozgalom és a tetteik valami extrém röhejesre sikeredtek. Kezdve a gyűléstől, a karaktereken át a támadásig, ezer sebből vérzett az egész. Szerintem nem is maradt túlélő.

Ezzel eljutottam a végső fordulathoz, ami meglehetősen kiakasztó a szereplők számára, olvasóként nagyjából lehetett sejteni, hogy ez történik majd. A korábbi váltott Pea/Kai szemszögek mellé a legvégén kaptam egy Kitt fejezetet, ami egy nagyon dühös új király fejezete, kijelöli benne a következő rész feladatát Kai számára, sőt a szerző okos húzással a regény végére illesztette az első fejezetet a második regényből, ami igencsak meghozta a kedvemet a folytatáshoz, de azonnal.

Remélem ezzel a bejegyzéssel tudtam érzékeltetni, mennyire ellentmondásos volt számomra ez a regény, megannyi részletnél fogtam a fejem, de túlnyomó részt meg olvadoztam a romantikától, ami a regény végére sem teljesedett be, már csak ezért is muszáj lesz olvasnom a folytatást.

Azok fogják nagyon szeretni ezt a regényt, akik nem olvasták a szerző kedvenc regényeit, amikből összecsipegette ezt a sztorit. Az olyan öreg rókák, mint én, meg megelégednek a románc egyediségével, nekem legalábbis ez húzta fel a regényt négycsillagos szintre. Mindenképp próbáld ki, nekem megérte!

Képek: Pinterest

Borító: Gyönyörű a borító és az élfestés.

 

Kedvenc karakter:  Kai

 

Szárnyalás: Az a fűzőfelvágás....

Mélyrepülés:  A rengeteg copy.

Érzelmi mérce: A romantika a young adult keretein belül mozog. Igazából nagyon vártam legalább egy normális csókjelenetet, de Kai még ennél is visszafogottabb, mondhatjuk inkább fegyelmezettnek.

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

BELEOLVASÓ

Nyereményjáték

A nyereményjáték középpontjában kedvenc fantasy-szereplőink állnak. A nevükből kihagytunk pár betűt - a Ti feladatotok rájönni, kit is rejt a feladvány! A megfejtést írjátok a Rafflecopter megfelelő sorába!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

FELADVÁNY:   Her_i_ne G_an_er

a Rafflecopter giveaway

Állomások
11.14. Kitablar
11.17. Sorok Között
11.18. Dreamworld
11.20. Kelly és Lupi olvas
11.28. Könyv és más

Kalapos Éva: Nem hagylak itt (Bonobó #1)

 

Nemrég megjelent Kalapos Éva Veronika új Young Adult regénye, a Nem hagylak itt, ami egy Magyarországon játszódó disztópia, amiben pár fiatal próbál fellázadni a maga módján a rendszer ellen.

Ismerd meg Te is ezt a magával ragadó történetet a Blogturné Klub bejegyzései által, és ha szerencséd van, a könyv egy példányát meg is nyerheted.

Lampion Könyvek, 2024

344 oldal

Besorolás: disztópia, YA, ifjúsági

Öt fiatal a 21. század első negyedében. A múltjukat kiradírozták, a jelenük megfoghatatlan, a jövőről fogalmuk sincs.

A tizennyolc éves Rami és barátai hazájában egy láthatatlan állami szerv irányít mindent: a Hivatal. Az állampolgárok hármas, karszalagokkal jelzett kasztrendszerben élnek, de végül is ez nem olyan vészes, igaz? A suliban legalább nem kell megfeszülni (naná, mert csak propagandaterjesztő népiskolák működnek), bármilyen szakmát választhat az ember (kivéve, ha valami kreatívra vágyik), a párkapcsolatokat pedig kimondottan támogatják (már ameddig a családalapítás a céljuk). Szóval igen, mégiscsak nagyon vészes a helyzet, és Ramiéknak elegük lesz ebből a kilátástalanságból, meg hogy nem dönthetnek szabadon a jövőjükről. Elhatározzák, hogy a maguk módján lázadnak fel az elnyomás ellen, akkor is, ha ezzel kockáztatják a saját, a szerelmük és a családjuk biztonságát.

Anno nagyon szerettem a disztópiákat és amikor ennek a regénynek elolvastam a fülszövegét, valahogyan nosztalgikus emlékek törtek rám, így úgy döntöttem, hogy belevágok.

A történet szerint a nem is olyan távoli jövőben járunk. A világ olyanná vált, amit szerintem egyikünk sem szeretne megélni (de sajnos, ha így haladunk tovább még akár ez is bekövetkezhet).Az oktatás, mint olyan megszünt, csak a propagandát tömik a gyerekek fejébe. De ugyanezt kapják a felnőttek is, a szabad információáramlás megszünt, csak azt hallhatja, láthatja mindenki, amit a Hivatal mantrázni akar. Minden szép, minden jó, az ország jól teljesít, ha valami gond van, akkor azt mindig van kinek a nyakába varrni. A nép kasztokra bomlik, vannak a vörös, a fehér és a zöld szalagosak. A szalag színe dönti el, hogy milyen munkát vállalhatsz, hol élhetsz és milyen információkhoz / szórakozásokhoz juthatsz hozzá. Természetesen a munkádat is csak névlegesen választhatod ki, a Hivatal dönti el, hogy miből választhatsz. A fiataloknak ismerkedési esteket szerveznek, ahol a leendő párok kiválaszthatják egymást.

A felnőttek ebbe már belefásultak, nem akarnak / tudnak változást kieszközölni (az Ellenzék, mint olyan nem létezik), a gyerekek pedig már nagyrészt ebbe születnek bele, így mást nem is ismernek. DE! Vannak még olyan gyerekek (fiatal felnőttek), akik még ismerik az előző életet, tudják milyen volt, amikor a szüleik még vidámak, boldogok voltak, mindenki szabadon szórakozhatott és élhetett. Ilyen a 18 éves Rami is a barátaival, akik látják mi folyik itt és nem igazán akarnak beletörődni. De mit tud tenni pár fiatal, hogy megváltoztassák ezt a jelenlegi helyzetet? Lázadni. Mennyire veszélyes? Nagyon, hiszen nem egy ismerősük tűnt el végleg a Hivatal jóvoltából, amikor fény derült ennél jóval kisebb kihágásra. De bátrak és belevágnak...

Aki ismer, az tudja, hogy mennyire távol áll tőlem a politika. Persze, szavazni eljárok, nekem is megvan a véleményem mindenről, de ameddig lehetett, távol maradtam mindentől. Ami viszont most folyik itt Magyarországon, az kevés embert hagy szó nélkül. Kalapos Éva pedig rettentően bátor és le merte írni, hogy mivé fajulhat ez az egész (persze szinte a legrosszabb lehetőséget véve), ha mindenki mindenbe belenyugszik és csak bólogat. Egyszerűen imádtam ezt a könyvet, minden betűjét és minden sorát. Bátor és vérlázító a regény és pont azokat próbálja megszólítani, akiken a jövő múlik, akik még tehetnek valamit, hogy mindez, amit az írónő leírt, NE következzen be.

A szereplők mindegyikét imádtam. Az átlagos fiatal lányt, aki imádja a szüleit, a testvéreit és természetesen a barátait is. Aki szerelmes a legjobb barátjába, de a szerelmük egy borzalmas titok miatt nem teljesülhet be. Aki látja, hogy mi folyik itt a világban és NEM szeretne ugyanolyan kilátástalan, fásult életet, mint, amit a szülei élnek.

A fiatal fiút, aki egy valódi lázadó és aki szerelmes a legjobb barátjába, de ezt nem meri kimondani neki, inkább minden alkalmat megragad, hogy csajozhasson, de közben árgus szemekkel figyeli a LÁNYT, hogy az nehogy bepasizzon.

A gazdag kaszthoz tartozó barátnőt, aki ragaszkodik a régi barátaihoz még akkor is, ha azok már egy teljesen más kaszthoz tartoznak, de éppen ebből kifolyólag nem is nagyon tud a helyzettel mit kezdeni.

A fiú barátot, aki megjárta a poklok poklát, a Hivatal "vendégszeretetét", ami egy életre megnyomorította lelkileg.

A kisöcsit, aki már ennyi idősen is megtapasztalja, hogy milyen jövő vár rá. És persze a másik fiút, a tökéletesnek látszó NAGY ŐT, akiről hamar kiderül, hogy a gyönyörű külső nem mindig azt adja, amit várna az ember, aki már az új rendszer tökéletes "teremtménye", aki beletörődött ebbe az életbe, és hiszi / vallja, hogy minden így jó, ahogy van és ki kell hozni belőle a legtöbbet. És még folytathatnám. Mind nagyszerű élő, több dimenziós karakterek, "akik" tökéletes szereplői ennek a regénynek.

A történet aránylag lassan indul be, kell hozzá türelem, mire végre kibontakozik a cselekmény. Az elején elég sokat kapunk abból, hogy milyen is az élet a jövőben, épp eleget ahhoz, hogy kellően elborzadj és tudd, hogy ezt SOHA nem akarod megélni és érezd azt az elkeseredettséget, amit a főhőseink is éreznek és megértsd, hogy miért akarnak változást. És hogy ez sikerül-e nekik? Ezt nem árulom el, de azt igen, hogy ez a kötet egy sorozat első része, így még biztosan fog történni egysmás. Én pedig TÉNYLEG nagyon várom, hogy a kezembe vehessen a folytatást, mert ez a történet levett a lábamról.

Borító: Tetszik, látványos, figyelemfelkeltő

Kedvenc karakter: Rami, Tomo, Kele, Hedvig, Baldvin

Szárnyalás: a hasonlósága a valósággal...

Mélyrepülés: a hasonlósága a valósággal....

Érzelmi mérce: megdöbbentő, gyomorszorító

Értékelés:

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:

A Nem hagylak itt a Lampion Könyveknél jelent meg, ahol egyre több szuper YA és middle grade kötetet olvashatunk el. A mostani játékunk során a Lampion kiadványaiból találtok idézetet, a feladatotok pedig az, hogy a rafflecopter doboz megfelelő sorába beírjátok az adott könyv címét.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A bosszú sokban hasonlít a sakkra: a helyezkedés és a stratégia játéka. A türelemé. A hatalomé.

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:

November 16 - Sorok Között
November 17 - Spirit Bliss Sárga könyves út
November 19 - Kelly & Lupi olvas
November 20 - Könyv és más

Rezeda Réka: Bábmester (Tüske és gyopár #1)

A Könyvmolyképző Kiadó jelentette meg Rezeda Réka debütáló regényét Bábmester címmel, mely a Tüske és gyopár sorozat első része. A cselszövésekben és intrikákban bővelkedő izgalmas fantasy regényben Sivriel bosszúhadjáratát követhetjük nyomon, melyet szülei halála miatt folytat, de mi történik, ha a szerelem közbeszól? Kövesd az állomásokat  és a játék megfejtéséért cserébe esélyed lesz megnyerni a könyvet a kiadó felajánlásában.

 

Könyvmolyképző Kiadó 2024. Vörös pöttyös

376 oldal

Goodreads:

Besorolás: high fantasy, ifjúsági, mágia

 

Érdemes feláldozni a boldogságodat a bosszú oltárán?
Sivriel Thornrage nem emlékszik a szülei arcára. Gyilkosuk, Merzen vonásai viszont a mai napig kísértik. Sivriel számára holttá dermedt az idő, és csak akkor lelhet újra magára, ha végez Merzen herceggel. Tíz éven át dédelgette magában a gyűlöletet, és most a napkirály halála végre alkalmat teremt, hogy az udvarba utazzon, és bosszút álljon.
Csakhogy a királyi palotában Sivriel halálos cselszövések hálójába gabalyodik. Ha el akarja pusztítani Merzent, kénytelen szövetségre lépni Bastiennel, a vonzó, de arrogáns herceggel. Bastien azonban titkon a maga hálóját szövi…
Ki a valódi ellenség? Mi az, amiért érdemes harcolni?
 Vajon örökre a gyűlölet marad a lány egyetlen igaz szerelme?
Sivriel útját ármány és árulás kíséri. Ha nem vigyáz, mindent elveszít, amiért küzdött…

 

A Bábmester hosszú utat járt be, amíg eljutott a megjelenésig, hiszen az Aranymosás keretein belül hallhattunk róla először, ahol pozitív lektorit kapott ugyan, de aztán a kiadó vezetése úgy döntött az akkori gazdasági nehézségekre hivatkozva, hogy ez a project átmenetileg vagy véglegesen, de szünetel. Akkoriban nem csak az Aranymosás dőlt be, de a magyar szerzők többségének is elengedték a kezét, - korábbi nyerteseknek, meseíróknak, stb. - az olvasók nagy bánatára, hiszen a tőlük kikerült művek mindenféle műfajban,  friss hangú, újszerű írások voltak, óriási lehetőség volt a szerzőknek a Könyvmolyképzőnél megjelenni. Néhány szerencsésnek ezek után is adódott lehetőség, szóval örvendezhetnek az olvasók, a Bábmester ennyi hányadtatás után végül megjelenhetett az idei könyvfesztiválra. 

A regény nagyon erős jelenettel kezd, hiszen a prológusban végignézhetjük, hogy az alig pár éves kislány főszereplőnk, Sivriel szüleit a szeme láttára meggyilkolják, mégpedig maga Merzen herceg, aki Arzáliában az egyik legvehemensebb mágusüldöző. A királyságban tiltott a mágia, egyedül az uralkodó családja használhatja a tűzmágiát. Sirviel nevelőszülőkhöz kerül, és tíz éven át forralja magában a terveit, bosszút fog állni Merzenen. Amikor meghal az uralkodó, a nemesi családok a fővárosba utaznak leróni kegyeletüket, és várják az új király beiktatását. Daren, Sivriel gyámja is eljött, magával hozva gyámleányát és unokahúgát, Amarielt is. A királyi tanács a trón várományosai közül a szelídebb Gorden helyett mindenféle cselszövés útján a kegyetlen Merzent kívánja királlyá iktatni. Sivriel számára eljött a cselekvés ideje, az évek során begyakorolt láthatatlanná válás segítségével egyik éjjel elindul, hogy megölje a gyilkost. Csakhogy Bastien hercegnél köt ki, aki végül felajánlja a segítségét abban, hogy a gyámja ne tudja férjhez adni, eljátszanak egy kompromittálást, így megmenekül a kéretlen vőlegénytől, Bastien pedig információt kap Darenről. Semmi sem a tervek szerint alakul, Sivriel  végül fogságban találja magát, mégpedig Merzen titkos börtönében, ahol az elfogott mágusokkal kísérletezik. Hogyan menekülhet meg a lány ebből a pokolból? 

A szerző kiváló világfelépítést teremtett a regényben, ez volt az, ami a legjobban elnyerte a tetszésemet. A cselekmény előrehaladtával szépen jöttek az információk, tégláról téglára kibontakozott a mágia világa. Különféle képességekkel rendelkeznek a mágusok, emlékfonók, lélekfalók, szellemek, gyógyítók, stb. hiába üldözik őket, az adottságuk elrejtésével mégis fennmaradtak, egészen magas körökben is sikerült leplezni a tudást. A főszereplő lány "szellem", azaz láthatatlanná tud válni, ez nagyon ritka adottság. Kezdetben láthatjuk, hogy az anyja úgy tanítja, a szeretetet kell segítségül hívnia a varázslathoz, de ez nem igazán jön be. Ha mérges, dühös, annál jobb, később meg egyenesen nem is megy másként, ha Merzenre gondol, és a gyűlöletre, akkor jobban működik a képessége. Ez azonban később felemésztheti, de mindig azzal nyugtatja magát, ez az utolsó eset, aztán jön a következő utolsó. Ha már Sivrielnél tartunk, benne testet ölt egy meglehetősen tipikus fantasy hősnő, csetlik, botlik, iszonyatosan naiv, önfejű, makacs, előbb cselekszik, később gondolkodik, egyszóval van hova fejlődnie, és ezt véghez is viszi. Szerintem az olvasók többsége arra vár, hogy a lány belássa, hogy felül kell kerekednie a bosszúvágyán, és mint a jó és a rossz küzdelmét rávetítve erre a helyzetre, majd a szeretet győz a dühe felett. Hányszor volt leírva, hogy lépjen túl a gyűlöletén! Én nem vártam erre. Szerintem a bosszúállás teljesen normális reakció, ha velem történne, hogy a szüleimet megölik, nem hiszem, hogy a megbocsátáson gondolkodnék. Egy fantasyben meg pláne nem, egy pillanatig sem hibáztattam ezért, és végig drukkoltam, hogy megélhesse a bosszút, teljesen igazolt motivációnak tartom. Egyébként arra nem találtam megjegyzést, hogy másoknál hogy ment a varázslás, milyen késztetések alapján. Bastien karakteréért nem csoda, hogy odavannak az olvasók, hiszen azon kívül, hogy külsőre jóképű, délceg, remek stratéga is, ő az, aki fiatal kora ellenére kiváló emberismerő, tud mások fejével gondolkodni, több lépéssel előrébb jár mindenkinél. Ugyanakkor előfordul, hogy hibázik, vagy épp elfelejt tájékoztatni a terveiről másokat, amivel nem építi a bizalmat hősnőnk vonatkozásában. Egy szóra ki kell térnem az őt ért borzalmakra, mert szerintem ez abszolút nem hiányzott ebbe a fantasy regénybe. Ez inkább egy realista regény témája lehetne, nem mondom, hogy ne találkozzon egy tizenéves olvasó ilyesmivel, de itt nekem nagyon idegen volt, ez olyan téma, ami nagyon mélyre hatol lelkileg és a megoldás, a gyógyulás, stb. nem kap elég teret.  Ezt kimondottan utáltam a történetben.

Elégedett voltam viszont a nyelvi szinttel, jól el tudtam képzelni mindent, a fordulatok frappánsak voltak, a cselekményszálak szépen íveltek, a karakterekkel nem volt különösebb problémám, és a feszültséget is végig fent tudta tartani a szerző. Egyedül a "Könyv" ismétlése volt túlzó mértékű. A világfelépítéshez tartozik, hogy a vallásuk a többezer éves Szent Könyvön alapul, mintha az lenne az Istenük. És ez így be is épült a köznyelvbe, pl. Ki az isten vagy te? = Ki a Könyv vagy te?  ez csak egy apró példa, de ez így végigterül az egész könyvön, minden témában és helyzetben, ami engem eléggé idegesített.

Ki kell térnem még a történet csúcspontjára, ami egy világégéshez hasonlít, most nem részletezem, csak megjegyzem, hogy alig tudtam túlvergődni ezeken az oldalakon, valahogy túl erősre sikerült, bár így legalább volt mit helyre tennie a hősnőnek, és még várnak rá feladatok. Jól megbonyolódott a végkifejlet, és a lezárás természetesen folytatásért kiált.

Összességében, ha mindent figyelembe veszek, egy ígéretes sorozatkezdést olvashattam, egyedi mágikus világfelépítéssel, véres hatalmi harcokkal, fondorlatos intrikákkal. Nekem azért hiányzott a romantika elmélyülése, a közös ellenség elleni harc kiindulásnak jó, de valami erőteljesebb kémia is jöhetne a folytatásban. Gratula a szerzőnek, ígéretes kezdés, jöhet a folytatás.

Kép: szerző fb oldala

 

Borító: Első ránézésre figyelemfelkeltő, szívesen levenném a könyvesbolt polcáról.

 

Kedvenc karakter:  -

 

Szárnyalás: Persze hogy Bastien.

Mélyrepülés:  A KÖNYV végtelen ismételgetése.

Érzelmi mérce: A romantika nagyon halványan van jelen és nagyon a young adult keretein belül mozog.  Az olvasás során a düh és a bosszúvágy voltak a legerősebb érzelmek bennem, ami nem rossz, csak szokatlan.

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

BELEOLVASÓ

 

 

Nyereményjáték:

A regény beleolvasóját érdemes elolvasnotok, így könnyen megválaszolhatjátok minden állomáson a kérdéseinket. A feladat a szokásos, a megoldást írjátok be  a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére, hogy a megkapott értesítő levélre válaszoljanak, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.

 

KÉRDÉS:   Milyen desszertet evett Sivriel a gyakorlás után?

 

 a Rafflecopter giveaway

 

 

További állomások:
11.16 Kelly és Lupi olvas
11.18 Könyv és más
11.20 Milyen könyvet olvassak?
11.22 Spiri Bliss - Sárga könyves út

11.24 Spirit Bliss - Sárga könyves út - extra

 

 

 

Mona Kasten: Save Me - Ments meg (Maxton Hall #1)

 

A Könyvmolyképző Kiadó gondozásában olvashatjuk Mona Kasten legújabb könyvsorozatának nyitókötetét: Save Me - Ments meg címmel. A történet a belőle készült adaptáció miatt már elnyerte világszerte a rajongók szívét, de itt az ideje, hogy még közelebbről megismerhessük James Beaufort és Ruby Bell szerelmét és világát. Ne feledd, a turné végén kisorsolunk egy példányt a könyvből!

Könyvmolyképző, 2024

384 oldal

Fordította: Budai Zita

Goodreads: 3,97

Besorolás: romantikus, YA

A ​rosszfiú találkozása a jó kislánnyal…

Pénz, luxus, partik, hatalom – mindez a 17 éves Ruby Bellt nem is érdekelhetné kevésbé. Már hétéves kora óta egyetlen vágy hajtja: az oxfordi egyetemen szeretne továbbtanulni. Mindössze még egy évet kell kibírnia a Maxton Hallban, Anglia leghíresebb és legdrágább magániskolájában.

Amióta megszerezte a vágyott ösztöndíjat, Ruby megpróbál láthatatlanná válni, és a lehető legkevésbé feltűnni az iskolatársainak. Mindenekelőtt James Beauforttól, az iskola legnépszerűbb srácától tartja távol magát. James túl arrogáns, túl gazdag, túl vonzó, és megtestesíti mindazt, amit Ruby ki nem állhat a felső tízezerben.

Szerencsére a fiúnak sejtelme sincs arról, hogy Ruby egyáltalán létezik – legalábbis mostanáig. Amikor Ruby rájön egy súlyos titokra, James már egészen pontosan tudja, hogy ki is ő, és mindent feltesz arra, hogy elérje: a lány ne tudja tönkretenni a családja hírnevét.

Ruby élete fenekestül felfordul, részint azért, mert James hirtelen mintha mindenhol felbukkanna, ahol ő is. De főként azért, mert egyre nehezebben tudja figyelmen kívül hagyni a közöttük vibráló érzelmeket. James Beaufort az utolsó srác, akihez vonzódnia kellene. Ezt Ruby is tudja. De a szíve lassan nem hagy a számára választást…

Ez tipikusan az a regény, ahol előbb láttam a könyvből készült tévé-sorozatot és csak utána olvastam el a könyvet. Nem is tudtam, hogy van belőle regény is, de miután Barbi ismételten elültette a bogarat a fülembe, hogy igen, van könyv és nagyon jó, akkor kerestem rá és csaptam le a történetre, hiszen a sorozat nagyon tetszett.

Nagyon kíváncsi voltam, hogy mennyire lesz más, mint a tévé-sorozat, hiszen tudjuk, hogy a forgatókönyv írók sokszor nagyon el tudják vinni más irányba az adott regényt. De itt nem ez történt. Mintha a könyvet tették volna át szóról szóra a filmvászonra. A könyv persze valamivel többet adott, mint a film, hiszen itt váltott szemszögből ismerhettük meg a két főhősünk gondolatait, vágyait, álmait, reményeit, problémáit.

A történet szerint az átlagos családból származó Ruby végzős egy elit, gazdagok által támogatott magániskolában és minden álma bejutni Oxfordba. A felvételi előtti utolsó lépcsőfok az lenne, hogy az egyik tanárától ajánlást kapjon, ám, amikor a felkeresi az adott tanárt, valami olyannak lesz szemtanúja, ami sokak életét döntheti romba, többek között az iskola fő támogatójának a családjáét is.

Így Ruby reménye arról, hogy feltűnést nem keltve éli túl az utolsó évét kútba esik, hiszen James Beaufort figyelmének középpontjába kerül, és mivel a fiú eléggé népszerű, így Ruby is feltűnik a többi tanuló radarján.

James híres, szemtelenül jóképű, istentelenül gazdag, népszerű és rendkívül arrogáns. Mindenben ellentéte Rubynak, de hát, ahogy ez már csak lenni szokott a regényekben, az ellentétek vonzzák egymást. A két fiatal háttere, családja, értékrendje teljesen más és ez eleinte rengetek szócsörtét eredményez, ahol a fiú legnagyobb meglepetésére, Ruby folyamatosan "legyőzi", így James lassan felfigyel a lányra és már nem csak egy "bosszantó dologként" foglalkozik vele, hanem meglátja benne a szép fiatal lányt is. Ugyanígy van ezzel Ruby is, aki eleinte a háta közepére kívánja a fiút, de minél több időt töltenek együtt, annál inkább kiderül, hogy mennyi közös is van bennük.

Őszinte leszek, imádtam ezt a történetet, az első betűjétől az utolsóig. Különleges volt bármiben is? Nem. Hasonló típusú regény van már a piacon? Van, nem is egy. De mégis, Mona Kasten képes volt úgy megírni ezt a történetet, hogy egyszerűen képtelen voltam abbahagyni. Nem is tudom mi tetszett jobban: Ruby családja, ami annyira szeretetteljes, hogy szerintem bárki szívesen élt volna köztük, vagy Ruby beszámolója Oxfordról. Ez nálam külön említést érdemel, hiszen ahogyan Ruby bemutatja az egyetemet, szerintem nem csak én, de az olvasók nagy része is azonnal szeretne bejutni és ott lediplomázni. És akkor még nem is beszéltem a fő dologról, Ruby és James kapcsolatáról. Pedig ez is teljesen klisés. Adott egy gazdag fiú, akit mindenki irigyel, de senki nem látja, hogy milyen pokolban él, a csillogás, a pénz és a hatalom mindent elfed. És akkor jön a szegény sorsú lány, aki meglátja a csillogás mögött a valódi embert is és a fiúnak pont ez kell, hogy valaki ne csak a pénze, a kapcsolatai és a hatalma miatt szeresse. Nagy a lávsztori, de persze jönnek a buktatók, amelyek próbára teszik a kapcsolatukat és mivel a párok "szokásos betegségében", a "nem beszéljük meg egymással a gondokat" szindrómában szenvednek ők is, így kezdődik a huza-vona, hogy ki kit szeret, ki kit érdemel vagy nem érdemel meg... De az biztos, hogy a kémia nagyon ott van a kettőjük között, imádtam minden közös jelenetüket.

És persze nem tudok említés nélkül elmenni amellett sem, hogy bár a Könyvmolyképző ezt "vörös-pöttyös" kategóriába tette, de azért kapunk egy jó kis forró, + 18-s karikás jelenetet is. Én személy szerint imádtam, hogy nem két mondattal intézte el a szerző a páros első együttlétét, de ez alapján már nagyon nehéz volt eldönteni, hogy YA vagy NA kategóriába soroljam-e a regényt.

Mivel ez egy trilógia első kötete, így a szerző elég sok kérdést nyitva hagyott, többek között a főszereplők sorsához is egy nagy kérdőjel került. Rettentően szeretném olvasni a folytatást, picit azonban félek, hogy merre fele fog elmenni ez a történet, nem lesz-e ez is egy "Miután másolat", ahol a két főszereplő három részen keresztül nyúzta egymást, mire rájöttek, hogy mit is akarnak egymástól. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy ilyen hatalmas anyagi és társadalmi különbségek mellett van-e jövője a két fiatalnak, a szerző megadja-e nekik a boldog végkifejletet vagy egy kevésbé boldog, de annál reálisabb befejezést kapnak majd.

Összességében imádtam ezt a regényt, amit ajánlok mindenkinek, akik szeretik a gazdag fiú-szegény lány felállású romantikus regényeket, vagy akik látták a sorozatot és kíváncsiak a regényre is. Engem megvett kilóra és nagyon várom a folytatást (mind a regény folytatását, mind a tévé sorozatét!)

Borító: Nem rossz, de valahogy nem jön át, aminek jönnie kellene... (titkon reménykedek, hogy lesz egyszer egy filmes borító is! :)

Kedvenc karakter: Ruby és James

Szárnyalás: a történet

Mélyrepülés: - 

Érzelmi mérce: romantikus és persze van benne +18 karikás rész is!

Értékelés: 

BELEOLVASÓ

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Nyereményjáték:

A regényből készült egy adaptáció Maxton Hall - A világ, ami elválaszt címmel. A nyereményjáték során ehhez kapcsolódóan teszünk fel kérdéseket, Nektek pedig nincs más feladatotok, mint megválaszolni őket. A megoldást írjátok a Rafflecopter doboz megfelelő sorába!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Milyen nyelvű az eredeti hangja a sorozatnak?

A blogturné további állomásai:

Október 18 - Kitablar

Október 20 - Insane Life

Október 22 - Kelly és Lupi olvas

Jennifer L. Armentrout: Storm and Fury - Vihar és harag (Az Előhirnök #1) - EXTRA Idézetek

A Könyvmolyképző Kiadó jelentette meg Jennifer L. ArmentroutAz előhírnök sorozatának első részét Storm and Fury - Vihar és harag címmel. A Komor elemek sorozat világában játszódik a történet, melyben a 18 éves Trinity a korábbról már ismerős Zayne oldalán veszi fel a harcot a démonokkal, persze nem hiányozhat a romantika sem a regényből. Kövesd az állomásokat  és a játék megfejtéséért cserébe esélyed lesz megnyerni a könyvet a kiadó felajánlásában. 

Könyvmolyképző Kiadó 2024. Vörös pöttyös

440 oldal

Fordította: Molnár Edit

Goodreads: 4,05

Besorolás: YA, urban fantasy, paranormal, romantikus

 

A tizennyolc éves Trinity Marrow képes kommunikálni a kísértetekkel és a szellemekkel, de nem ez az egyetlen különleges képessége. Emiatt évek óta arra kényszerül, hogy egy táborban bujkáljon, ami az őrzők – alakváltó védelmezők – felügyelete alatt áll. Ők védik az emberiséget a démonoktól. Ha a démonok rájönnek Trinity titkára, felfalják őt, hogy megsokszorozzák az erejüket. Amikor egy másik klánból őrzők érkeznek, azzal a baljós hírrel, hogy egy ismeretlen lény démonokat és őrzőket gyilkol, Trinity addigi védett világa összeomlik. Nem utolsósorban azért, mert az egyik látogató a legidegesítőbb, legjóképűbb és egyben leglenyűgözőbb személy, akivel Trinity valaha találkozott.
Zayne-nek is megvannak a saját titkai, de amikor a démonok betörnek a táborba, és Trinity titkára fény derül, az összefogás elengedhetetlenné válik.
Hogy megmentse a családját és talán a világot is, Trinitynek meg kell bíznia a férfiban. Az események azonban váratlan fordulatot vesznek, amikor háború robban ki a természetfeletti lények között… 

 

Blogturné EXTRA állomás következik, néhány kedvcsináló idézettel:

 

"Felszisszentem. Gyilkolják az őrzőket? A felsőbbrendű démonokat és… nos… engem leszámítva, az őrzők gyakorlatilag elpusztíthatatlanok, hiszen arra tenyésztették őket, hogy a legbrutálisabb csatákat is kibírják.
Nem könnyű megölni őket.
– Először azt hittük, hogy egy démon az, egy felsőbbrendű, aki elpusztítja a sajátjait – szólalt meg Zayne. – Tény és való, a felsőbbrendűek egymásnak is nekimennek, de ők nem így ölnek, nem tesznek úgy, mintha nem tartanának a lelepleződéstől. Aztán egyre több őrző holtteste került elő. Az, ami most történik, a démonokat és az őrzőket egyaránt érinti.
A rövidhajú őrző előrébb lépett.
– Én is közbeszólhatok?
– Dez, tudod, hogy nem vagyok híve a formaságoknak – válaszolta Thierry.
Dez arcán halvány mosoly derengett.
– Tudom, hogy Zayne és én nem rendelkezünk olyan évtizedes tapasztalattal, mint te és Matthew, de amit most látunk, az valami egészen új. A legjobb harcosaink haltak meg, olyan őrzők, akikkel szemben elvileg nem könnyű fölénybe kerülni.
– Miért tartjátok lehetetlennek, hogy mindez egy magasan képzett felsőbbrendű démon műve? – kérdezte Matthew. – Miért gondoljátok mindannyian, hogy ez most valami más?
– Talán tévedünk. Talán egy démon áll a háttérben – jegyezte meg Nicolai, és láttam, hogy Zayne állkapcsa megfeszül, mintha a srác kényszerítené magát, hogy ne szóljon közbe. – Még nem tudjuk, de ezen a héten újabb őrzőt vesztettünk el. Erősítésre van szükségünk. Ezért vagyunk itt.
Thierry hátradőlt, a válla megfeszült.
– Nos, a legjobbkor jöttetek. Hamarosan itt az avatás. A csapatunk új tagokkal bővül.
Nicolai Zayne-re és Dezre sandított, de nem szólt.
– A szobáitokat már előkészítettük, és a szakács most főzi a vacsorát. Gondolom, szívesen megpihennétek – mondta Thierry. – Maradjatok itt az avatásig!
Nicolai nem válaszolt azonnal.
– Megtiszteltetés számunkra, hogy ilyen kedvesen invitáltok, de feltétlenül vissza kell térnünk a fővárosba...
– Azt hiszitek, hogy az itt töltött egy hét felborítaná az egyensúlyt? Nem hiszem – felelte Thierry azon a hangján, ami nem hagyott teret a vitának. Épp elégszer hallottam már, de azt is tudtam, hogy ha az őrzők életveszélyben vannak, akkor erősítéssel kell hazatérniük. – Rengeteg időnk van még, hogy meghallgassuk a feltételeiteket… – Thierry kis hatásszünetet tartott. – És mi is ismertessük a mieinket.
Legörbült a szám. Az ujjaim megfeszültek a függönyön, amikor Zayne, ki tudja, miért, hátrébb lépett, elfordította a fejét, és...
És egyenesen rám nézett.
Valami... valami történt.
Hirtelen belém nyilallt a felismerés, amit a déjà vu érzése követett, mintha mindez már megtörtént volna, pedig nem. Most láttam először Zayne-t. Ellenkező esetben emlékeztem volna rá.
Dermedten néztem, ahogy rám mered. Már csak ez hiányzott! Földbe gyökerezett a lábam, és mivel elég közel voltam ahhoz, hogy lássam Zayne száját, könnyedén tudtam olvasni az ajkáról, amikor az megmozdult.
Látlak ám.
Uramisten!
Ijedtemben elengedtem a függönyt, és hagytam, hogy a helyére csússzon. Lassan hátrálni kezdtem."

* * * 

"Forróság hullámzott végig a karomon, és fehér fényt láttam a szemem sarkából.
– Menekülj!
Az őrző nem hallgatott rám.
Fehér tűz tört elő a karomból és a kezemből, köpködő lángként lövellt előre, miközben az ujjaim a tenyerembe simuló felhevült markolat köré tekeredtek. A kard nehéz volt, de eredendően ismerős, holott eddig csak egyszer hívtam segítségül. A borotvaéles penge mentén tűz lobogott, és még a levegő is hangosan ropogott és sistergett.
Amikor a magasba emeltem a kardot, az őrző kitárta a szárnyát. Lángcsóvák íveltek a levegőben, amikor lesújtottam a pengével, és vállon találtam az őrzőt. Az őrzők bőre szinte áthatolhatatlan. Szinte. A kard úgy hatolt át rajta, mint kés a vajon, még azelőtt szénné égetve a bőrt, hogy a vér a levegőbe spriccelt volna. Az őrző nyikkanni sem bírt, mert az igazság tüze kettéhasította, és minden porcikáját felemésztette.
Nem maradt belőle más, csak egy kupac hamu a sercegő, lángoló kard alatt. Meg a félig megolvadt álarc.
Az égi kiváltságom visszahőkölt, és a kard is megsemmisült: füstfoszlányokká és finom, aranyló fényporrá vált, majd elpárolgott a szélben.
Vékony vérpatak csordogált az orromból.
Lassan leguggoltam, és kézbe vettem a tönkrement álarcot. De amint hozzáértem, a műanyag szétesett, és a föld porába hullt.
– Hoppá! – suttogtam, és felegyenesedtem.
Hangosan ziháltam, és dideregve léptem hátra. Vér... Lefolyt a bal karomon, és az ujjam hegyéről a járdára csöpögött.
Bajban voltam, nagy bajban.
Azonnal elő kell kerítenem Thierryt, gondoltam magamban. Fel kell takarítani ezt a mocskot, mielőtt még nem késő. Most ez a legfontosabb, fontosabb, mint kideríteni, miért tört az életemre egy őrző, immár másodszor.
Sarkon fordultam, és futásnak eredtem ,egy pillanatra sem csökkentve az iramot, holott a fejem minden lépésnél úgy lüktetett, mintha egy üstdobos vert volna tanyát a koponyámban. Nem lassítottam le, és nem engedtem az engem üldöző sötétségnek. Ha kidőlök, és nem jutok el Thierryhez, ha nem állítom el a vérzést, már jönnek is.
Pláne akkor, ha az, ami végzett Wayne-nel, még mindig a közelben van. Akkor aztán özönleni fognak.
Amikor elértem a házat körülvevő fal szélét, jobbra kanyarodtam...
Valami meleg és kemény dologba ütköztem. Olyan illata volt, mint… a téli mentának.
Zayne!"

 * * *

"– Üdv! – mondta ekkor a szellem.
Riadtan hátráltam egy lépést, amikor a szellem felém fordult, és deréktól lefelé átlátszóvá vált. A szemem tágra nyílt.
– Tudod, hogy látlak?
– Miért ne tudnám?
– Mert halott vagy? – vetettem fel.
A szellem ajka féloldalas mosolyra húzódott, amitől libabőrös lett a karom.
– Jó, de nem én vagyok az első szellem, akit látsz.
– Nem – válaszoltam. – Távolról sem. Honnan tudod?
A szellem hosszasan tanulmányozott.
– Csak úgy.
– Ez elég homályos válasz – jegyeztem meg. – Akkor kérdezek mást. Már átkeltél, ugye? – Amikor a szellem bólintott, hűvös hegyi szellő suhant át a parkon, megmozgatva a leveleket. Fázósan öleltem át a derekamat. – Most meg visszajöttél?
– Igen.
Vártam, hogy a szellem további részletekkel szolgáljon, de mivel nem így történt, tovább faggatóztam:
– Miért jöttél vissza?
Az enyhe mosoly elhalványult. A szellem a szoborra nézett.
– Látni akartam.
Értetlenül ráncoltam a homlokomat.
– Mit?
A szellem csak nagy sokára válaszolt:
– Hogy tényleg elszúrtam-e.
Hirtelen belém villant a felismerés. Ez a szellem azért tért vissza, mert megbánta, amit tett, vagy nem tett, vagy amit mondott, vagy nem mondott.
Úgy éreztem, tudnék segíteni neki.
– Őrző vagy, ugye? – kérdeztem.
A szellem bólintott.
– Te... te viszont nem vagy az.
– Nem.
A szellem rám nézett, az arca szinte átlátszóvá vált.
– Tudom, ki vagy.
Ez a kijelentés úgy megdöbbentett, hogy azt sem tudtam, mit mondjak. Még sosem találkoztam olyan szellemmel vagy kísértettel, aki tudta volna, ki vagyok. Lehet, hogy régen itt élt? Még gyerekkoromban?
– Igazán?
– A halál után bizonyos dolgok letisztulnak. – A szellem teljesen szembefordult velem, a vonásai élesebbé, tisztábbá váltak. – Most már tudom, miért pont most, ebben a pillanatban tértem vissza.
A hideg futkosott a hátamon.
– Érdekes, hogy a sors, minden várakozással ellentétben, képes helyrehozni bizonyos dolgokat.
Esküszöm, ez volt a legbizarrabb beszélgetés, amiben részem volt, pedig hallottam már meredek dolgokat. De ami még furcsább: nem ezt mondta Thierry is Töpszli füle hallatára?
Mielőtt megkérdezhettem volna a szellemet, mit ért ezen, olyan mély szomorúság ült ki a vonásaira, hogy a mellkasomon éreztem a súlyát. Egy másodperccel később pedig semmivé vált. Felszaladt a szemöldököm, amikor a szellő megemelt és az arcomba fújt egy hajtincset.
Vártam.
De a szellem nem jelent meg újra."

 

 * * *

 

"– És látod a csillagokat?

Az égre emeltem a tekintetem. Felhőtlen éjszaka volt, és az ég úgy sötétlett, mint egy apró pötyökkel telehintett olajfolt.
– Igen. Halványan. – Két egymás fölötti csillagra mutattam. – Ott! Azt a kettőt. – Becsuktam a jobb szemem, és a két apró fehér foltból egy elmosódott fehér folt lett. – Várjunk csak! – Felnevettem. – Ez egy.
– Igen – mormolta Zayne, és amikor rásandítottam, láttam, hogy arrafelé néz, amerre mutatok. – Ott csak egy csillag van. – Zayne felém fordult, és a pillantásunk egymásba gabalyodott. – Máshol nem látsz?
Kicsit szédültem, és hülyén éreztem magam, de nagy igyekezettel fordítottam el a tekintetem. Újra végigpásztáztam az eget.
– Látok egy párat. Miért? Sok van belőlük?
Amikor Zayne nem válaszolt, ránéztem, és láttam, hogy megint engem bámul. A fejét enyhén félrebillentette, egy szőke hajtincs az arcát súrolta.
Tovább csavargattam a hajam, és az idegesség úgy reszketett bennem, mint egy fészekaljnyi ébredező, szárnyát próbálgató madár. Elfordítottam a tekintetem.
– Mindenütt csillagok vannak?
– Igen, de csak azok számítanak, amiket látsz.
A pillantásom Zayne-re siklott.
Zayne rám mosolygott.
– Te... elképesztően erős lány vagy.
A megjegyzés váratlanul ért.
– Tessék?
– Itt állsz, és úgy beszélsz a vakságodról, mintha semmiség lenne. Mintha szót sem érdemelne, pedig nagyon is komoly dolog. És ezt te is tudod. – Zayne felém nyúlt, és megfogta a kezem, amivel sikerült megijesztenie. Óvatosan kibogozta az ujjaimat a hajamból. – De te csak azért is megküzdesz a betegséggel. Együtt élsz vele. Ha nem ez az igazi erő, akkor nem tudom, mi.
A fészekaljnyi madár a mellkasomba költözött.
– Ettől még nem vagyok erős.
Zayne elhúzta a kezemet a hajamtól.
– Trin...
A becenév hallatán elpirultam, és rájöttem, hogy tetszik, amikor Zayne így szólít. Megint a két csillagra néztem, ami valójában egy volt.
– Úgy értem, szerintem nem ettől lesz erős valaki. A jövőt nem tudom megváltoztatni. Talán egy nap feltalálnak majd egy gyógymódot, ami beválik, de addig is el kell fogadnom a sorsomat, és nem rágódhatok folyton a bajaimon, mert… mert, basszus, még belegondolni is ijesztő, hogy ez előbb-utóbb mind megszűnik, és nekem alkalmazkodnom kell, újra kell fogalmaznom magamat, de attól még meg kell birkóznom a helyzettel. És ez csakis úgy történhet meg, ha nem hagyom, hogy a betegség határozzon meg engem, és feleméssze az életem minden egyes pillanatát. Ez nem erő. Ettől még nem leszek különleges – magyaráztam vállvonogatva. – Ez csak annyit jelent, hogy... megteszek minden tőlem telhetőt.
Zayne megszorította a kezemet.
– Ahogy mondom. Ezt jelenti az erő.
Mint aki nem tud uralkodni magán, újra mélyen Zayne szemébe néztem, és azon tűnődtem, milyen rossz lesz, amikor már nem láthatom a csillagokat, de a legelkeserítőbb az lesz, amikor már nem láthatom ezeket a halványkék farkasszemeket." 

 

 * * *

 

" – Azt mondtad, azért szeretsz az épületek tetején lenni, mert olyankor közel vagy a csillagokhoz, és ez hasonlít a leginkább a repülésre. Azt is mondtad, hogy a repülés az egyetlen, amit irigyelsz az őrzőktől.
– Igen, pontosan.
– Akarsz repülni?
Felegyenesedtem, és Zayne felé fordultam, bár látni nem láttam őt. A kezem a térdén kötött ki.
– Nem tudom, egyre gondolunk-e.
– Akarod látni a csillagokat? – kérdezte Zayne, én pedig szaporán bólogattam, mert tudtam, mire céloz, és amikor megfogta a kezem, úgy kapaszkodtam belé, mint aznap, amikor elhagytam a közösséget. Éreztem, hogy Zayne átváltozik, és a bőre megkeményedik a tenyerem alatt. – Akkor kapaszkodj erősen, Trin! Olyan közel megyünk, amennyire csak lehet."

 

 A könyv értékelése ITT olvasható.

 Kép: Saját

 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

BELEOLVASÓ 

 

Nyereményjáték

 

A regény beleolvasóját érdemes elolvasnotok, így könnyen megválaszolhatjátok minden állomáson a kérdéseinket. A feladat a szokásos, a megoldást írjátok be  a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére, hogy a megkapott értesítő levélre válaszoljanak, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.

 

KÉRDÉS:  Milyen színű Trinity szeme?

 
a Rafflecopter giveaway

 

 

Állomások:

10.02 Kelly & Lupi olvas

10.05 Kelly & Lupi olvas idézetes extra állomás

10.08 Insane Life

 

 

 

 

 

Jennifer L. Armentrout: Storm and Fury - Vihar és harag (Az Előhirnök #1)

A Könyvmolyképző Kiadó jelentette meg Jennifer L. Armentrout Az előhírnök sorozatának első részét Storm and Fury - Vihar és harag címmel. A Komor elemek sorozat világában játszódik a történet, melyben a 18 éves Trinity a korábbról már ismerős Zayne oldalán veszi fel a harcot a démonokkal, persze nem hiányozhat a romantika sem a regényből. Kövesd az állomásokat  és a játék megfejtéséért cserébe esélyed lesz megnyerni a könyvet a kiadó felajánlásában. 

Könyvmolyképző Kiadó 2024. Vörös pöttyös

440 oldal

Fordította: Molnár Edit

Goodreads: 4,05

Besorolás: YA, urban fantasy, paranormal, romantikus

 

A tizennyolc éves Trinity Marrow képes kommunikálni a kísértetekkel és a szellemekkel, de nem ez az egyetlen különleges képessége. Emiatt évek óta arra kényszerül, hogy egy táborban bujkáljon, ami az őrzők – alakváltó védelmezők – felügyelete alatt áll. Ők védik az emberiséget a démonoktól. Ha a démonok rájönnek Trinity titkára, felfalják őt, hogy megsokszorozzák az erejüket. Amikor egy másik klánból őrzők érkeznek, azzal a baljós hírrel, hogy egy ismeretlen lény démonokat és őrzőket gyilkol, Trinity addigi védett világa összeomlik. Nem utolsósorban azért, mert az egyik látogató a legidegesítőbb, legjóképűbb és egyben leglenyűgözőbb személy, akivel Trinity valaha találkozott.
Zayne-nek is megvannak a saját titkai, de amikor a démonok betörnek a táborba, és Trinity titkára fény derül, az összefogás elengedhetetlenné válik.
Hogy megmentse a családját és talán a világot is, Trinitynek meg kell bíznia a férfiban. Az események azonban váratlan fordulatot vesznek, amikor háború robban ki a természetfeletti lények között…

 

A Komor elemek sorozatot két éve olvastam el, még élénken él bennem a történet, ami fergetegesen indult és folytatódott, majd a befejezés számomra nem volt tökéletes, de összességében így is 4,5*-ra értékeltem. Ezek alapján nem tudtam nemet mondani a Storm and Fury regényre, mely a Komor elemek spin-off sorozatának az első része. Aki esetleg nem olvasta a Komor elemeket, az sem fog csalódni, simán fel lehet venni a fonalat. A szerző egy egészen egyedi univerzumot hozott létre, legalábbis én Layla sztorija előtt sosem olvastam vízköpőkről, akik a jó oldalán küzdenek. A történet egy urban fantasy világba visz, ahol angyalok, démonok, alakváltók harcolnak egymással, a vízköpő alakváltó Őrzők fő feladata megvédeni az embereket a démonoktól, megtartani a két oldal közötti egyensúlyt. A történet főszereplője és egyben mesélője a 18 éves Trinity Marrow, aki évek óta az Őrzők nyugat-virginiai bázisán él, egy fájdalmas családi tragédia következtében a védelmükre szorul. Néhányuk kivételével mindenki úgy tudja, hogy ő egyszerű ember, bár annyira mégsem, ugyanis látja a szellemeket. Az igazság az egyszerűségtől távol áll, de ez hatalmas titok, ugyanis Trinity-t azonnal széttépnék a démonok, ha megneszelnék a valódi kilétét. A mellé kirendelt őrző a legjobb barátja is egyben, Misha-val együtt nőttel fel, edzenek, tanulnak, játszanak, mint a testvérek. A bázisukat fura démontámadás éri, amit ugyan visszavernek, de további szokatlan eseményeket tapasztalnak, és a lányt is különös támadás éri. A washingtoni őrző küldöttség egyik tagja Zayne, - őt már ismerhetjük a másik sorozatból -, felajánlja Trinity-nek, hogy menjen velük a biztonságosabbnak tűnő fővárosba. Meg kell találniuk, ki áll a fenyegető támadások mögött, ki veszélyezteti a lány titkát, és a nyomok oda vezetnek.

Most, hogy meglehetősen gyakran olvasok a szerzőtől, Trinity karaktere nagyon-nagyon ismerős volt, de ezt nem rossz értelemben állapítottam meg. Szarkasztikus, vicces, bátor, lázadó, aki képes elfogadni a korlátait, ugyanakkor benne van a folyton kérdéseket feltevő, örökké kíváncsi lány is. Különlegessége, hogy látja a szellemeket, és itt rögtön ki is térek Töpszlire, akivel évek óta barátok, a srácnak ő az egyetlen kapcsolata a valós világgal. Még a nyolcvanas években halt meg és ragadt ebben az állapotban, Trinity életében azonban részt vehet, főleg kéretlen tanácsokkal ostromolja. De végül is kölcsönösen hasznosak egymásnak, jól jön egy szellem barát, ha kémkedni kell például. Ez a szereplő garantáltan belopja magát az olvasó szívébe, hiszen számtalan vicces jelenetet generál az el- illetve előtűnése, a leglehetetlenebb helyzetekben teszi a megjegyzéseit, nem izgatja, hogy a lányon kívül nem hallja meg senki. A szerző egy elég ritka lépést tett meg Trinity-vel, ugyanis a saját betegségét, egy gyógyíthatatlan genetikai rendellenességet, a retinitis pigmentosa szembetegséget adta a karakteréhez, ami csőlátást, majd teljes vakságot okozhat. Ez a látás probléma végigkíséri a könyvet, felhívja a figyelmet a betegségre, és nekem azért is tetszett ez az ötlet, mert sokszor hozta összefüggésbe a csillagokkal, ezáltal gyönyörű mondatok születtek a történetbe. Olyan természetesnek vesszük, hogy látjuk a csillagokat, ez olyan elemi dolog, megnyugtató látvány, a betegség előrehaladtával azonban már egyre kevesebb csillagot láthat a beteg, legfeljebb halvány pontokat.

Zayne karakterét a Komor elemekben már jól megismertem, és ez itt tovább mélyült. Egy igazi úriemberről van szó, aki talpig becsületes, védelmező, nincs benne semmi rosszfiúság, de higgyétek el, ettől még szexibb lesz és imádnivaló. Layla miatt egy szerelmi csalódáson van túl, amihez hozzájött az apja halála is, ezért ő átmenetileg a többiektől külön lakik, hogy idővel lenyugodjon. Ide hozza Trinity-t, átadja a saját hálószobáját, ő meg a kanapéra költözik.
Érdekes pillanatokat hoz, amikor a problémák miatt találkozniuk kell Roth és Layla párosával, akik ugyebár ráadásul démonok. A feszültség hatalmas, de közös erővel kell megoldaniuk a helyzetet, együtt kell működniük. Egyébként nagyon szórakoztató volt Cayman felbukkanása, korábban is imádtam a karakterét, most is brillíroz, és még Bambival is találkozhatunk.
Természetesen nem titok, hogy Zayne és Trinity a kezdetektől vonzódnak egymáshoz, bár elég ellenségesek egymással az elején. Azt kell mondanom, hogy még JLA-hoz képest is remek volt a slow burn jellegű romantikus szál alakulása. Rengeteg csipkelődés és szóbeli adok-kapok után szépen haladtak a mélyebb érzelmek felé, muszáj olvasnotok már csak ezért is a könyvet. Nekem szuper érzés volt újra olyan könyvet olvasni a szerzőtől, ahol young adult korúak a szereplők és nem az erotika a főcsapás.
A történet számos karaktert felvonultat, megjegyzésre bőven érdemeseket, különösen tetszett Trinity két apafigurája, akik természetesen nem a valódi szülei, de aszerint kezelik, óvják, vigyáznak rá, és nem csak kötelességből, ez annál jóval több.
A cselekmény számomra izgalmas volt, de csak kb. a harmadától indult be igazán, onnantól viszont gyors iramban. Betudtam ezt annak, hogy ez is egy sorozatindító rész, fel kell építeni a világot, és valóban, a későbbiekben erőteljesebben növekedett a feszültség. Felismerhető a szerzőre jellemző fordulatok sora, de ugyanakkor más szempontokból mégis egyedire sikeredett. Sok harci jelenetet kaptam, amit különlegessé tett a vízköpők átalakulása, ebben az alakban nyilván eredményesebb a küzdelem. Nem spoilerezek, de Trinity harci küzdelmei kapcsán leesett az állam, meg persze azon is, amikor kiderül ki is ő valójában.
A cselekményszálak újabb és újabb titkokat fedtek fel, nem is kérdés, mennyire várom a folytatást, mert persze a fordulatok egy része hiába volt megjósolható, bőven akadt amire én sem számítottam. Bár nem őrülten függővéges, azért jó lenne minél hamarabb kézbe venni a következő részt, mely a Rage and Ruin címet viseli.  

Képek: Pinterest

 

Borító: Nagyon tetszik, imádom amikor angyalszárny jelenik meg a borítón.

Kedvenc karakter: Trinity.

Szárnyalás: Nagyon szerettem a világfelépítést, és ebben a spin off sorozatban is tudott újat nyújtani.

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: Lassú égésű románcnak lehetünk tanúi, ami megmarad a young adult keretein belül, minden mozzanatát élvezettel olvastam.

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

BELEOLVASÓ 

 

Nyereményjáték

 

A regény beleolvasóját érdemes elolvasnotok, így könnyen megválaszolhatjátok minden állomáson a kérdéseinket. A feladat a szokásos, a megoldást írjátok be  a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére, hogy a megkapott értesítő levélre válaszoljanak, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.

 

KÉRDÉS:  Hol landolt Clay, amikor kiesett az ablakon?

 
a Rafflecopter giveaway

 

 

Állomások:

10.02 Kelly & Lupi olvas

10.05 Kelly & Lupi olvas idézetes extra állomás

10.08 Insane Life