Kristin Cashore: Graceling - A garabonc

Könyvmolyképző Kiadó 2010.
480 oldal
Goodreads: 4,14
Besorolás: YA, fantasy

Ez a könyv nálam megnyerte a 2010-es év  legszebb borítója címet. Amikor a kezembe vettem, percekig nézegettem, simogattam, annyira szép, de a tartalom, na az mindent vitt! Ha a  fantasy regények tengerében egy igazi friss fuvallatra vágysz, olvasd el, nem bánod meg.

Katsa a garaboncok egyike, azoké, akik valamilyen különleges képességgel rendelkeznek, van köztük olyan, aki lélegzik a víz alatt, megjósolja a jövőt, kardot forgat, vagy egyszerűen csak jól főz. Egyben azonban hasonlítanak, a két szemük színe nem egyforma, és életük felett királyuk rendelkezik. Katsa garabonciáját 8 éves korában fedezik fel, képes arra, hogy akár puszta kézzel embert öljön. A király igyekszik ezt minél jobban kihasználni, a lányt küldi ellenfelei megfélemlítésére.  Katsa azonban gyűlöli ezt a helyzetet, nem akar ártatlan emberek életére törni.

Egy titkos szervezet, a Tanács megbízatásában egy öreg herceg kiszabadításán vesz részt, amikor összehozza a sors Pongor herceggel, aki szintén garabonc. Közös küldetésre indulnak, mely során egyre jobban megismerik egymást, és Katsa már el tudja hinni, hogy van, akiben megbízhat, és bár sokszor hangoztatja, hogy nem megy férjhez soha, azért van, aki mellett el tudja képzelni az életét.

Amellett, hogy a történet egy középkori környezetbe illesztett fantasy, sok harcolós jelenettel, azért van benne sok lassabb rész is, ahol a főhősnő fejében olvashatunk, átérezhetjük, hogyan válik a dacos harcos "kick-ass" csajból független, erős nő. 

Első könyves íróként nagyszerű munkát végzett Kristin, fantasztikus világot alkotott . A folytatás Fire címet viseli (Goodreads: 4,09), a harmadik rész 2011. szeptemberében jelenik meg,  Keserkék története lesz. 

Borító: Mint fentebb írtam a 2010-es No.1
. 
Kedvenc karakter: Pongor, Katsa

Szárnyalás: Imádtam, ahogy az egész könyvet átszövi az őszinteség és az érzelem.

Mélyrepülés: A herceg neve... De külön köszönet a fordítónak vagy a kiadónak, hogy nem hagyták meg az eredeti nevet, ami Po, mert az igazán vidámka  Teletubby név lett volna.

Érzéki mérce: A főszereplők közötti szerelem szövődik, van szex is, de nagyon kedvesen megírva.

Értékelés:

Ally Carter: Ha megtudnád, hogy szeretlek, meg kellene öljelek

Kelly Kiadó 2010.

253 oldal 

Fordította: Stier Ágnes 

Goodreads: 3,96 

Besorolás: YA, krimi szál, humor

 

Cammie ​Morgan a Kivételes Ifjú Hölgyek Gallagher Akadémiájának diákja. Tipikus lányiskola ez, amennyiben szokványosnak tekinthető, hogy a tanulók harci művészeteket, valamint a kémiai hadviselés legújabb módjait sajátítják el, és CIA–kódok feltörésével szerezhetnek plusz krediteket. Cammie Morgan kémnek tanul. Tizennégy nyelven beszél folyékonyan, és hétféleképpen képes puszta kézzel megölni valakit, de minden tudománya csődöt mond, amikor találkozik egy hétköznapi fiúval, aki őt ugyanolyan hétköznapinak hiszi, mint bármelyik másik lányt…
„Megfigyelési jelentés”
A munkatársak egy sor felderítési akciót hajtottak végre, amelyek során a következő megfigyeléseket végezték:
A célszemély: Josh Adamson Abrams, lakhelye 601 North Bellis Roseville, Virginia.
A célszemély online aktivitásának átvizsgálása kimutatta, hogy rendszeresen e-mailezik Dillon Jones-szal, nickneve D’Man (ugyancsak a North Bellis Streeten) – leggyakrabban „tök baró” videojátékokkal, „ciki” filmekkel, „az én hülye” apámmal és iskolai feladatokkal kapcsolatban.
Foglalkozása: másodikos a Roseville Gimnáziumban, ami a Harcos Kalózok otthona (de nyilvánvalóan nem harcolnak túl jól, hisz a további kutatások kimutatták, hogy a győzelem-vereség arányuk 0-3).
Átlaga: 3,75. A célszemélynek, úgy tűnik, nehézségei akadnak a számolással és a famegmunkálással. (Ez kizárja a NSA kódtörő és a Szexi asztalos című otthon-átalakító tv-showban befutható karriert. NEM zárja ki azonban annak lehetőségét, hogy dögösen néz ki szerszámövben.)
Úgy tűnik, a célszemély kiváló angolból, földrajzból és állampolgári ismeretekből.

Ally Carter ifjúsági regénye egy átlagon felüli képességekkel rendelkező diáklányról szól, mely egy ezzel a könyvvel induló sorozat első kötete. A szerző nemrég fejezte be a nagysikerű sorozat ötödik kötetét. Az írónő izgalmas és titokzatos világba csábít, ahol sajátos, különleges szabályok szerint kell játszani annak, aki túl akarja élni a sulit.
Cammie, a Kaméleon története világszerte elnyerte az olvasók rokonszenvét. Az írónő egész más könyvét, nevezetesen a Heist Society-t szereztem be elolvasásra, mert a könyves blogokon az egekig magasztalták és az American Library Association 2010-es YA könyveinek befutói között volt. Mivel a Gallagher lányok sorozatot elkezdte kiadni a Kelly Kiadó, így gyorsan lecsaptam rá. Nem bántam meg.

Cammie 15 éves diáklány a Kivételes Ifjú Hölgyek Gallagher Akadémián. Nem akármilyen suli ez, hanem a CIA üzemeltetésében működő kémnevelde. Itt a lányok megtanulják, hogyan illeszkedjenek be bármilyen környezetbe, hogyan védjék meg magukat, nem probléma a kódfeltörés, és az sem, hogy a 14 beszélt nyelvük valamelyikén különböző akcentussal társalogjanak. Az új tanév hoz néhány változást, a három jó barátnő Cammie Liz és Bex új szobatársat kap Macey személyében, és még nagyobb szenzáció, hogy  a Titkos Műveletek óráikat egy jóképű új tanár tartja, Joe Solomon. Hamarosan sor is kerül az első küldetésre, a lányoknak meg kell tudniuk, az egyik tanáruk az esti roseville-i karneválon vajon milyen üdítőt fogyaszt a fánkja mellé. A "célszemély" persze nem veheti észre őket, a lányok pedig sorra "elvéreznek" a feladat során. Cammie végül megszerzi az üveget a kukából, de váratlan fordulat következik be, egy fiú meglátja és beszélgetni kezd vele, ami azért is tragédia, mert kémnek talán tökéletes, de nincs felkészülve egyszerű lányként viselkedni. A barátnők igazi kémkedésbe kezdenek a fiú után, randik sora követi egymást és Cammie egyre jobban belebonyolódik a szükségszerű hazugságokba és Joshba.

A könyv valami eszméletlen humoros stílusban íródott, imádtam a zárójeles megjegyzéseket, az utalásokat az előző Gallagher lányok tetteire, a "Megfigyelési jelentéseket". Cammie nagyon szimpatikus, de tulajdonképpen mindenki szerethető és hiteles karakter. Végig drukkoltam Joshnak, annyira aranyosan alakult a szerelmi szál, pont a 15-16 éves korosztályra jellemzően. Kíváncsian várom a folytatást, a következő rész borítója itt látható baloldalon, magyar címe: "Görbüljek meg, ha igazat mondok" lesz, és a hírek szerint már nyomában van.

Sokan szeretik a kémes történeteket, sajnos kevés jelenik meg a ya korosztálynak, olvassátok, érdemes.

Borító: Nekem tetszenek a sorozat borítói, a magyar kiadás is ezeket vette át.
 
Kedvenc karakter: Cammie, Bex, Liz, Macey.

Szárnyalás: Születésnap jelenet.

Mélyrepülés: Nem találtam hibát.

Érzéki mérce: Tini romantika

Értékelés:

Nancy Madore: Megigézve

Könyvmolyképző Kiadó 2010.
245 oldal
Goodreads: 3,24
Besorolás: Felnőtteknek

Engedd, hogy elragadjon egy semmi máshoz nem hasonlító fantáziavilág! Ahol a gyönyörű hercegkisasszonyt szerelmi hármas fogatra csábítja jóképű hercege és a megnyerő komorna… ahol egy rejtélyes úriember fiatal felesége az érzékeit borzoló büntetésben részesül gátlástalan kíváncsisága miatt… ahol a naiv leány feleségül megy egy szörnyeteghez, akinek érzéki étvágya felébreszti bimbódzó vágyát…
Tizenhárom klasszikus mese egyedülálló és kifejezetten felnőtteknek szóló változatával Nancy Madore kíváncsivá tesz és felizgat.
Az írónő csiklandós, pezsgőn erotikus antológiája garantálja, hogy késő éjszakáig fenn maradsz majd.
Ezután másképp látod majd a tündérmeséket.

Határozottan 18 éven felüli hölgy olvasóknak íródott ez a 13 klasszikus mesét "erotikusan" feldolgozó könyv.

Kevesen vallják be, hogy néznek pornó filmeket, de azért tudjuk, hogy elenyésző kivétellel mindenki látott már ilyesmit. Az erotikus tartalmú könyvekkel is így van, lehet tagadni, de ki nem olvasott már bele az ilyen jellegű irodalomba? Minden kornak megvoltak a klasszikusai, kezdve a görögöktől a Justine-on át a Lady Chatterley szeretőjéig, és még sorolhatnám.

Ebben a 13 rövidke történetben Hófehérkétől Hamupipőkéig  a mesevilág számos szereplője felvonul, nem éppen a hagyományos szerepben illetve jellemzőkkel. Egy azonban azonos, minden sztoriban erősen érződik az írónő feminizmusa, és ez nem is olyan nagy baj, hiszen az olvasók 99%-a hölgy. A sorok között megbújó biztatást  érdemes megfogadni, csajok, fogadjátok el magatokat és vállaljátok fel a vágyaitokat!

Személyes tapasztalat: mint gyakorló lányos anyuka, a lakás tele hercegnős figurákkal, könyvekkel, filmekkel. Ezek után nem tudok úgy ránézni ezekre, hogy a Disney embléma helyett eszembe ne jutna Nancy Madore munkássága. 

Külföldön megjelent már a könyv két folytatása is, Enchanted again és az Enchanted dreams. 

A prűd olvasók kerüljék messzire, a nagy átlag azonban jól fog szórakozni a meglepő fordulatokat tartogató fejezeteken.

Borító: Az eredeti kiadásból átvett borító tökéletes.
 
Kedvenc karakter: A királynő a Tükröm tükrömből.

Szárnyalás: Szépség és a Szörnyeteg.

Mélyrepülés: A rút kiskacsa.

Érzéki mérce: A jó ízlés határain belül, keményen erotikus.

Értékelés:

 

Simone Elkeles: Rules of Attraction - A vonzás szabályai

Könyvmolyképző Kiadó 2012
364 oldal
Fordította: Neset Adrienn
Goodreads: 4,37
Besorolás: YA, romantikus, realista

Készülj fel, hogy a könyv ha lehet, még jobb, mint a Tökéletes kémia. Vegyél magadhoz inni és ennivalót, mert garantáltan nem fogod letenni, míg a végére nem érsz, hacsak nem akarod húzni az élvezetet!

A főszerep Carlos Fuentesé, aki Alex 17 éves öccse. Egy Mexicóban töltött év után az édesanyja visszaküldi az Államokba, hogy befejezze a tanulmányait. Carlos persze lázad, egyáltalán nem akar olyan lenni, mint a bátyja. Alex viszont már be is íratta a közeli középiskolába, sőt megkéri egyik professzora lányát, hogy segítse beilleszkedését az első napokban, mivel Kiara szintén oda jár.  Carlosnak persze ez sem tetszik, oda-vissza bosszantják egymást, ugyanakkor beindul az a bizonyos szikra is köztük. A fiút ártatlanul drogügybe keveredik  a suliban, a bíró ítélete szerint részt kell vennie egy veszélyeztetett fiataloknak szóló segítő programban, ami a  közös foglalkozásokon kívül arra is kötelezi, hogy beköltözzön egy "normális" családhoz. Történetesen Kiara családjához kerül, ahol úgy tűnik egyre jobban beilleszkedik.  De mint ahogy az a Fuentes fiúkra jellemző, újra bajban találja magát.

Az első pár oldal után azt hittem, az első rész remake-jét olvasom, de ahogy teltek az oldalak, rájöttem, Simone Elkeles megint nagyot alkotott. Míg eddig Alex volt a legnagyobb egóval rendelkező könyves karakterem, rá kellett jönnöm, Carlos túltesz rajta, hihetetlen keménynek mutatja magát kívülről, nagyon lassan enged közel magához bárkit. Hasonlóan az előző részhez, itt is két szemszögből olvashatunk, Carlos részei hosszabbak, élvezhetőbbek. Kiara karaktere nagyon szimpatikus, végre egy lány, aki nem akar népszerű lenni és nem érdekli minden pillanatban a külseje, viszont okos, szellemes és segítőkész. Tudja, hogy Carlos veszélyes, de hisz benne, beleszeret.  Az ellentétek vonzzák egymást, így nem meglepő, hogy szép lassan  egymásra találnak.
Ki kell emelnem, hogy időnként leestem az ágyról a röhögéstől  Carlos beszólásain. Nem tagadja meg a latin örökségét, bosszantó, kissé bunkó, hihetetlen egója van, mégis imádni fogod az első oldaltól.
Meg kell hagyni, a történet adja magát, meglehetősen kitalálható, de a karakterek abszolút ellensúlyozzák ezt. A kidolgozottságuk, fejlődésük remek, ahogy az írásmód is megint levett a lábamról, tele van szépséggel, érzelmekkel.  

A borítót egyszerűen imádom, és ez a jelenet benne is van a könyvben!!! A következő rész, ami 2013-ban jelenik meg magyarul a legifjabb Fuentes fiú története lesz.

Borító: A képen látható jelenet benne van a könyvben...
 
Kedvenc karakter:  Kiara, Carlos

Szárnyalás: Imádtam Carlos humorát.

Mélyrepülés:..........

Érzéki mérce: Tini romantika, néhány igényesen megírt "latinos" jelenettel.

Értékelés:

 

Simone Elkeles: Perfect Chemistry Tökéletes kémia

Könyvmolyképző Kiadó 2011
416 oldal
Fordította: Neset Adrienn
Goodreads: 4,4
Besorolás: YA, romantikus

Végre, végre megjelent magyarul nagy kedvencem Simone Elkeles könyve, szívből ajánlom minden romantikára vágyó olvasónak.

Alex (Alejandro) Fuentes és Brittany Ellis  végzős évüket kezdik a középiskolában.

Két teljesen külön világot képviselnek, Brittany gyönyörű szőke bombázó, a pompom lányok vezetője, övé a legjobb pasi a suliban, a családja a város gazdag északi oldalán él.

Alex mexicói származású dögös srác, a suliban próbál megfelelni, de mindenki tudja róla, hogy a "Latin vér" banda veszélyes tagja. Ő a város déli szegényebb részén él.

Kettőjük világa nem keresztezné egymást, ha a kémia tanár nem ültetné őket egymás mellé, így labor partnerek lesznek. A levegő rögtön felszikrázik közöttük, a kezdeti ellenségesség után lassan megismerik egymást. Alexnek először jó bulinak tűnik a fogadás a haverokkal, miszerint Halloweenig megszerzi a lányt, nem számít arra, hogy az ő szíve is veszélyben forog.

Alex rájön, hogy Brittany unja a "tökéletes" szerepet, imádja fogyatékos húgát, akivel a leggyengédebben törődik a családból. Apja keveset van otthon, míg anyja csak a külsőségekkel törődik. 

Brittany  is megismeri a fiú családját, barátait, lassan ráébred, hogy Alex próbál kitörni a bandából, ami nagyon nehéz, hiszen a családja védelme a tét, a küszöbén áll annak, hogy a bűnözés bekebelezze.

A feszültség szép lassan  alakul ki, ahogy az egymás iránt érzett szerelmük is egyre erősebb. Mindkettejüknek meg kell küzdeniük a nehézségekkel, hogy bebizonyíthassák a világnak, az ő kapcsolatuk erős, és "határtalan".

Ez a könyv az egyik legjobb romantikus YA könyv, amit valaha olvastam. Nagyon hálás vagyok Simone Elkelesnek, hogy megteremtette a Fuentes testvéreket:) De nem egyszerűen csak szerelmi történet, nagyon is fontos elem a könyvben a tolerancia, az elfogadás, a testvéri szeretet, a hűség. Imádtam, ahogy Alex az édesanyjával bánik, minden kemény bandacucc mellett mennyire fontos neki a család.  Külön élvezet volt olvasni  a mexicói kultúra értékeivel átszőtt mondatokat.

A történetet a két főszereplő szemszögéből olvashatjuk felváltva, épp megfelelő adagolásban. Nekem nagy élmény a fiú szemszöget olvasni, ez itt is érvényes volt.

Simone nagyon élvezetesen tudja leírni a romantikus jeleneteket. Több száz könyvvel a hátam mögött azt kell mondanom, hogy az Alex és Brittany  viszi a pálmát   a szerelmespárok versenyén. Imádom ahogy kialakul közöttük a szerelem mellett valami különleges lelkitársi kapcsolat is. A támogató karakterekben semmi hiba, Ms. Peterson, a kémiatanár különösen tetszett, ahogy inspirálja a tanítványait, és nem csak szigorúan az iskolai dolgokkal foglalkozik, valójában törődik velük.

A végkifejlet torokszorító, szívbemarkoló, aztán persze minden jó, ha jó a vége. Sőt az epilógus icipicit szirupos, de ez bőven belefér az ötös értékelésbe.
Külön öröm, hogy a Könyvmolyképző a következő részből is berakott a könyv végére egy kis ízelítőt, a középső Fuentes testvér, Carlos történetéből,  ez lesz : A vonzás szabályai. Az én angol nyelvű Simon and Schuster UK kiadásomban ez nem volt benne.
Még egy külön csillagot adnék a fordításért, Neset Adrienn munkája rendkívül tetszett!!!

Borító: Az eredetit kaptuk, TÖKÉLETES.
 
Kedvenc karakter: Alex

Szárnyalás: Romantikus jelenetekből nincs hiány, a legjobb, mikor Alex a narrátor, imádom.

Mélyrepülés:A végére megtanulsz pár spanyol szót, de ez nem is olyan rossz!!! Estoy enamorado:)

Érzéki mérce: Tini romantika, csók, miegymás, istenien egyedi Simone stílusban, elolvadsz.

Értékelés:

Örök kedvenc - Ezt a besorolást nem sok könyv kapja meg, csak azok, amelyek számomra megadták a katarzis élményét.

Aprilynne Pike: Wings

Könyvmolyképző Kiadó 2010
272 oldal
Fordította: Neset Adrienn
Goodreads: 3,8
Besorolás: YA, fantasy, paranormal

Első gondolatom a könyv elolvasása után, hogy kizárólag a 12-15 éves korosztály kezébe való. Felnőtt fejjel nevetségesnek mondanám,  ha nem lennék a YA irodalom rabja, de még így is viccesnek tartom.

A történet a 15 éves Laurel első iskolai napján kezdődik, aki eddig magántanuló volt, de most új helyre költöztek, és szülei ragaszkodnak hozzá, hogy beilleszkedjen a korabeliek közé. Az első "szar" nap után egészen jól alakul az iskolai élete, barátokra is szert tesz, David lesz a támasza, aki  nagyon helyes és rendes nem mellesleg vágja a biológiát. 

Ahogy megismerjük Laurelt, egyik ámulatból a másikba esünk, mindennapinak nem mondhatók a tulajdonságai, sem a cselekedetei. Az még rendben van, hogy vega (azon belül is alig eszik), szereti  a napfényt, bár ő maga szinte átlátszó, de amikor göb alakul ki a hátán, nem túl logikusan megmagyarázza magának, hogy erről egy szót sem szólhat senkinek, főleg nem a szüleinek. A göböt hiába kenegeti anyja kenőcsével,  nem múlik el, virággá alakul. A szirmokat  persze titkolni kell a világ elől, de a kíváncsiság nem hagyja, levág egy darabot és David mikroszkópja segítségével rájönnek, hogy Laurel  növényi sejtekből áll. (őszintén szólva itt abba akartam hagyni a könyvet, de ez egy kihívás része)

Hamarosan megismerkedik Tamanival, a tündérfiúval, aki a régi házuk közelében él, és valaha réges-rég  ismerték egymást. Lassan csepegtetve az információkat kiderül, Laurel Ősztündér, "oltvány"-ként nevelkedett az emberek között, küldetése van, megmenteni  a nevelő szülei földjét fő ellenségeiktől, a trollok elől, ugyanis itt található Avalon egyik kapuja.

És most jöjjön  a fekete leves...

A könyv tele van hibával, és most nem a szóismétlések tömkelegére gondolok. A szereplők gyengék, érzelmi megnyilvánulás szinte semmi, ami van az nevetséges, például Tamani féltékenysége Davidre.

Laurel karakterileg a leggyengébb láncszem, a gyomra összeugrik, megfagy benne a vér, könnyben úszik a szeme, mindeközben ő tulajdonképpen növény, nincs szíve, vérkeringése, ha megvágja magát, valami nedv folyik belőle. (nekem a kutyatej jutott eszembe) Túl sok a hasonló könyvekből átvett klisé, a fiúk félmosolyától a tárgylemezeken keresztül a szerelmi háromszögig.

Sokkal többet ki lehetett volna hozni a tündér vonalból, Avalonból, a varázserőből. Kár, hogy csak ennyire futotta, de könyörgöm, filmet azért ne forgassanak belőle!

Borító: Nagyon szép, de itt ez a bal oldali változat jobban tetszik.

Kedvenc karakter: Tamani a nagy titkok tudója.


Szárnyalás: Tetszett a jelmezbál és a "levegőcsere" jelenet.

Mélyrepülés: kúl= ez így fonetikusan leírva szerepel a könyvben.

Érzéki mérce:  Tini romantika

Értékelés:

Csakis azért három, mert a célközönségnek, a 12-15 éveseknek, akik még nem olvastak túl sok hasonló könyvet, a kezükbe lehet adni. Egyébként kettő pillangó lenne.

 

Alex Flynn: Beastly

Könyvmolyképző Kiadó 2010
272 oldal
Fordította: Farkas Veronika
Goodreads: 3,85
Besorolás: YA

Szörnyeteg vagyok

Egy szörnyeteg. Nem farkas vagy medve, gorilla vagy kutya, hanem egy teljesen új faj, ami két lábon jár – egy karmos-agyaras teremtmény, akinek minden testrészét sűrű szőr fedi.
Azt hiszed, ez egy tündérmese? Nincs olyan szerencsém.
New York Cityben vagyunk. És a jelenről beszélek. Nem baleset ért, és nem valami betegség támadott meg. De örökre ilyen torz maradok, hacsak meg nem sikerül törnöm az átkot.
Igen, az átkot, amit az irodalomórámra járó boszorkány bocsátott rám. Hogy miért változtatott szörnyeteggé, aki nappal elrejtőzik, éjszaka pedig az utcákon settenkedik?
Elárulom.
Elmesélem, milyen voltam Kyle Kingsburyként, olyasvalakiként, aki mindenki lenni szeretne, gazdagon, tökéletes külsővel és tökéletes élettel. Utána elmesélem, hogy váltam tökéletesen… szörnyeteggé.
Akarod hallani? Mered hallani?

A klasszikus mesék között mindig is a kedvencem volt a Szépség és a Szörnyeteg, a filmfeldolgozások közül leginkább az 1946-os ősrégi változat tetszett Jean Marais főszereplésével, de már ez is a múlté... Jön 2011. március 18-án a legújabb adaptáció a Beastly,  Alex Flynn könyve alapján. 

Nagyon megörültem tavaly nyáron, amikor a Könyvmoly hírbe hozta, hogy kiadja magyarul a könyvet. Hamarosan jött a hideg zuhany, a könyvet a filmmel egy időben, 2011 tavaszán jelentetik meg. Szerencsére akkora volt az érdeklődés - gondolom -, hogy mégis 2010 decemberében megjelenhetett. Köszönet érte.

Az írónő a szörnyeteggé vált fiú szemszögéből meséli a történetet, ami napjainkban játszódik New Yorkban.

A 16 éves Kyle tökéletesnek tartja az életét, megelégedve szuper külsejével, népszerűségével,  gazdag apja pénzével, felszínes barátságaival.  Az iskolai bál - ami az amerikai fiatalok életében a "nagy esemény" - azonban fordulatot hoz az életében, kegyetlenül viselkedik egy iskolatársával, immár nem először. Kendra, az álruhába (ami annyira nem is az) öltözött boszorkány megátkozza. A külsején kell viselnie a belső tulajdonságait, szőrös rémséges szörnyeteg lesz. Egyetlen esélye visszaváltozni, ha két éven belül eléri, hogy egy lány belé szeressen és megcsókolja.

Az írónő remekül ábrázolja a középiskolákban tapasztalható gazdag-szegény ellentétet, a népszerűség megvásárolhatóságát, a felszínes kapcsolatok buktatóit. Rémes, ahogy a gazdag apuci elfordul a fiától, mikor rájön, semmilyen plasztikai beavatkozás nem változtat a tényeken, el is dugja egy többszintes lakásba.

Nagyon tetszett a könyv felépítése, a fejezetek közötti chat-es rész nagyon szórakoztató. Kyle karaktere szépen alakul Adrian-né, ahogy a kapcsolata Lindy-vel igaz szerelemmé válik.

A vége egy icipicit csöpögős, de istenem, pont olyan, mint egy amerikai love story, a lényeg, hogy a belső értékek sokkal fontosabbak, mint a megnyerő külső.

Borító: Nagyon szép és kifejező a fehér rózsa a tövises piros betűkkel.
 
Kedvenc karakter: Adrian, Will.

Szárnyalás: Chat-es társalgás.

Mélyrepülés: Túl rövid!

Érzéki mérce: Tini romantika

Értékelés:

Twilight képregény

Eredeti kiadás: Yen Press 2010. március 16. (NY)
limitált 350000 példány
Magyarul: Könyvmolyképző Kiadó 2010
Goodreads: 3,87

Mindig úgy vásárolok könyvet, hogy betérek egy utamba akadó könyvesboltba, belelapozok a könyvekbe, amelyik megtetszik felveszem a listámra és megrendelem a Bookline-nál. 

A Twilight képregénybe félve lapoztam bele, mert attól tartottam, hogy valami idétlen mangát csináltak az én kedvenc könyvemből. Kifejezetten utálom például azokat, amelyeket hátulról kell olvasni (na jó egy kivétel van: Death Note), ha már képregény, akkor inkább a nyugati stílusúak vonzanak, mint például a Sin City. 

Meglepetés volt tehát, hogy gyönyörűen megrajzolt karaktereket láttam a könyvben, és néhány napon belül már a saját példányomat olvashattam itthon. A rajzoló Young Kim koreai festő, aki már számos képregény illusztrátora volt. A könyv végén Young köszönetet mond Stephenie Meyernek is, aki minden egyes oldal születését nyomon követte. Steph egyébként a könyv elején ajánlót is írt, melyben kifejezi, hogy számára ez a művészi megjelenítés felfrissítette az eredeti élményt, mely a történet megírásának első nyarán érzett.

A borítón szereplő kép a "rét jelenet" alapján készült, és mivel látszik Edward keze is, gondolom a következő rész borítóján ennek a képnek a folytatását látjuk majd. Itt megjegyezném, hogy a 2. rész kiadásáról semmi infót nem találtam, a Yen Press honlapján egész augusztusig nem szerepel a megjelenés.

A képregény a könyvet követi, a karakterek tehát nem a filmbeli színészek másolata, ezt kedveltem, valamint azt is, hogy helyet kaptak olyan jelenetek is, amelyek a filmben nem, például az ebédlős beszélgetés, a vércsoport meghatározás és persze a rét.

A panelek lineárisan jól követhetőek, a szövegbuborékok kevés kivétellel jól elhelyezettek.

Nekem kedvencem lett, sokszor elő fogom venni, annyira szép a grafikai munka, el lehet időzni minden oldalon.

A Könyvmolyképzőnek köszönöm, hogy követve az eredetit, kiváló minőségű papírra, kemény borítósan, védőborítóval adta ki a könyvet.

(illusztrációk az angol nyelvű kiadásból valók)

Borító: Rét jelenet, kiváló.
 
Kedvenc karakter: Edward

Szárnyalás: Gyönyörű a grafika.

Mélyrepülés: Vajon mikor lesz 2. rész????

Érzéki mérce: Tini romantika.

Értékelés:

 

U P D A T E !!!!!!!!

MEGJELENÉS:  2011. október

Bővebben:  ITT

Ashley Carrigan: Bukott Angyal

Az utóbbi években gyakran olvasok internetes blogokban közzétett fanfic-eket, novellákat, regényeket. Nagyon sok igazán tehetséges íróra bukkantam, akik közül többen is eljutottak azóta a könyvkiadásig.

Az ilyen kincsek közül kiemelkedik egy valódi gyémánt, Ashley Carrigan. Egyik kedves facebook ismerősöm, Gloria Watson ajánlására kezdtem olvasni, és mit mondjak, lehengerelt, elvarázsolt, rabul ejtett a története. Ash folytatásokban közli a regényeit, immáron az ötödik résznél tartunk és még lesz egy befejező kötet. Minden este nagy izgalommal várjuk a többi törzsolvasóval a következő fejezetet, ha jól számolom (gyorsan megnéztem) október vége óta...

A történet egy  fiatal nőről szól, aki Mexicóban született, de már 8 éve New Yorkban él, sikeres kelme és divattervezőként. Angelina Del Castillo épp a 30. születésnapján döbben rá, hogy barátjával nem az igaz szerelem köti össze. Az egyébként orvos Howard gond nélkül kiteszi az autójából egy sötét környéken, miután végérvényesen összevesztek. Angie rémülten bolyong a sötét utcákon, nem ok nélkül, ugyanis szemtanúja lesz egy gyilkosságnak, sőt a gyilkos őt is követni kezdi, de mikor utoléri, csak bámulja őt megbabonázva.

Később újra és újra összehozza őket a sors, és egyikük sem tudja tagadni, hogy több van köztük, mint futó vonzalom. A férfi sötét titkot rejt, ami nem maradhat örökre elzárva a lány előtt. Spoilerek nélkül nem lehet többet írni a sztoriról, el kell olvasni!!!

Eseménydús, fordulatos  cselekmény alakul ki a fejezeteket olvasva, sok-sok csavar, új szereplőkkel, erős és még erősebb vámpírokkal ismerkedhetünk meg. A leírások annyira valóságosak, érzékletesek, hogy borzongsz amikor kell,  futkos a hátadon a hideg, vagy épp elönt a forróság. 

Nagyon hiszek benne, hogy előbb-utóbb kiadásra kerülnek a könyvek, mert abszolút polcra valók.

Facebook rajongói oldal:  Ashley Carrigan

Borító: Sajnos még nincs, így a blogos borítót mutatom, ami nagyon eltalált.

 

Kedvenc karakter: Melkor, Udimu, Morwen.

Szárnyalás: A most divatos, tömegével kiadott vámpíros könyvek közül kiemelkedően egyedi stílusa van.

Mélyrepülés: Nincs mélyrepülés, a harcolós, véresebb jelenetek is rendben vannak.

Érzéki mérce: A vámpírok szerelmi élete szenvedélyes, a 16 éven felüli kategóriát javaslom.

Értékelés:

 

Sara Gruen: Vizet az elefántnak

 

Könyvmolyképző Kiadó  2007.
382 oldal
Goodreads: 4,03
Besorolás: felnőtt, romantikus, cirkusz

Bár nem szívesen beszél emlékeiről, ezek makacsul megülik a kilencvenegynéhány éves Jacob Jankowski elméjét. Emlékek saját fiatalkoráról, amikor a sors egy roskatag vonatra vetette, melyen a Benzini testvérek világhíres cirkusza bolyongott Amerikában. Emlékek egy olyan világról, amelyet szörnyszülöttek és bohócok népesítettek be, amely tele volt csodákkal, dühvel, szenvedéssel és szenvedéllyel; egy világról, amelynek megvannak a maga logikátlan szabályai, sajátos életformája, s ahol a halál is a maga módján kopogtat. A cirkusz világa ez, amely Jacob Jankowski számára egyszerre jelentett megváltást és pokoljárást. Jacob azért került be ebbe a világba, mert elhagyta a szerencséje. Árván és egyetlen garas nélkül nem tudta, mihez kezdjen, mígnem rá nem talált erre a gőzerővel hajtott „bolondok hajójára” a nagy gazdasági világválság idején.

Őszintén bevallva, a közeledő (2011. április 15.) filmbemutató miatt vettem a kezembe a könyvet, tudtam, hogy ott leszek a premieren, és informálódnom kellett a sztoriról. Nem kellett csalódnom, igazán kellemes olvasmány, lekötött az elsőtől az utolsó oldalig, pedig egyáltalán nem szeretem magát a cirkuszt. 

A történetet Jacob Jankowski meséli el, aki 93 évesen egy idősek otthonában él, gyerekei felnőttek már, unokáit számon sem tudja tartani. Rövid távú memóriájával bajok vannak, folyton zsörtölődik a társaival és az ápolókkal, kesereg az öregedésen, de mindezt rendkívül humoros aranyköpésekkel megtűzdelve. A szomszéd területre cirkusz érkezik, és Jacob visszaemlékezik a fiatalságára, amikor az addig sínen lévő élete kisiklik,  az állatorvosi diploma letétele előtt egy fillér nélkül egyedül marad. Szerencséjére felveszik a híres Benzini társulathoz, ahol  a korabeli szokás szerint a társulat egy cirkuszi vonaton utazik egyik fellépésről a másikra. Jacob a  trágya lapátolástól az állatok gondozásáig mindent megcsinál, beilleszkedik a  cirkusz életébe. Ez a világ azonban csak kívülről csillogó, Jacob szembesül a színfalak mögötti  valósággal. A munkásokkal kegyetlenül bánik a igazgató, ha valakivel gond van, rövid úton megszabadulnak tőle, lehetőleg egy szakadék fölött.  

Hogy miért marad mégis Jacob? Egyrészt kellett az állás, a gazdasági válság idején nem lehetett válogatni, de még nagyobb részt Marlene miatt, aki állatidomár a cirkusznál. 

Egy másik társulat felszámolása során hozzájuk kerül Rosie az elefánt, aki csak lengyelül ért, és egy csuda figura. A szálak szövődnek, tiltott szerelem, féltékenység, kegyetlenség keveredik. Egy végzetes előadáson elszabadul a pokol..

Összefoglalva:  élvezetes,  letehetetlen a  történet, külön jó pont, hogy más lett a vége, mint amire számítottam, a romantikus lelkűek nagyon fogják szeretni.

Borító: A hamarosan megjelenő új kiadás a filmes plakátot  tükrözi, sokkal jobb, mint a nem sokat mondó eredeti borító.
 
Kedvenc karakter: Jacob, fiatalon és idősen.

Szárnyalás: Rosie megmozdulásait imádtam, és hát a bosszúja mindent vitt.

Mélyrepülés: August kegyetlensége felháborító.

Érzéki mérce: Vágyakozással teli a történet, igényesen ábrázolt kevéske erotikával.

Értékelés: