Monica Murphy: One Week Girlfriend - Heti csaj

Ulpius-ház, 2013

254 oldal

Goodreads: 4,09 (több, mint 14 ezer értékelésből)

Besorolás: New Adult, romantikus, realista

Átmeneti. Az elmúlt néhány évben ez a szó jellemezte a legjobban az életemet. Átmeneti állásom van, amíg nem találok valami jobb helyet. Átmenetileg anyja helyet anyja vagyok az öcsémnek, mert az igazi magasról tesz mind a kettőnk fejére. És én vagyok az a lány, aki átmenetileg megfelel a fiúknak, mert olyan könnyen kapható vagyok. 

Legalábbis ez a szóbeszéd járja.

Most azonban átmenetileg Drew Callahan barátnője vagyok, aki valóságos futball-legenda az egyetemen, és ismert aranyifjú. Szépséges, aranyos - és sokkal több titkot rejt, mint én. Ő hozott ebbe a hamis világba, amelyben mintha mindenki utálna engem. És mintha mindenki akarna valamit Drew-tól. Ő viszont mintha csak egyvalamit akarna...

Engem.

Már nem tudom, hogy mit higgyek. Azt tudom csupán, hogy Drew-nak szüksége van rám. És én mellette akarok lenni.

Az idők végezetéig.

És egy újabb New Adult történet. Rosszul írtam. Egy újabb New Adult történet, ami teljesen levett a lábamról, magába szippantott és nem eresztett egészen az utolsó mondatáig. Egy regény, amiről azt hittem, hogy egy könnyed "lávsztori" lesz és aminél óriásit tévedtem. Ez a könyv egy nagyon kemény témát boncolgató, abszolút nem vidám, nyári strandolás mellé való olvasnivaló. Inkább elgondolkodtató és az érzelmeinkre ható, fájdalmasan szép történet.

Fable egy nehéz sorsú fiatal lány. Hármasban élnek az alkoholista anyjával és a kamasz kisöccsével, aki épp a legrosszabb korban van. Szinte teljes mértékben a lány a családfenntartó, egy bárban dolgozik pultosként és az itt nagy nehezen megszerzett pénzéből eteti, ruházza a kisöccsét. Rettenetes szeretethiányban szenved, amit a férfiak ki is használnak, így elég rossz híre van.

Drew (Andrew) pedig egy nagyon gazdag család egyszem fiúgyermeke. Mindene megvan, jóképű, tehetséges, gazdag, de mégse stimmel vele valami. A Hálaadás szünetében haza kellene mennie meglátogatni a szüleit (az édesapját és a mostohaanyját), de nem mer (és itt tényleg a MER szócskán van a hangsúly) egyedül beállítani. Szüksége lenne egy lányra, aki eljátszaná a barátnőjét arra az egy hétre, amit otthon kell eltöltenie. A barátai tanácsolják neki Fable-t, akinek Drew akkora összeget kínál fel a "szerepért", amit a lány nem tud visszautasítani, így közösen vágnak neki a családi hétnek. Mind a ketten előítélettel vannak a másik iránt, Drew a lányban csak egy könnyűvérű nőcskét lát, Fable pedig a fiúban azt a srácot, akinek minden az ölébe hull. A történet kettős szemszögű - felváltva ismerhetjük meg Drew-t és Fable-t. Kedvelem az ilyen írásmódot, de sajnos a legtöbb esetben csak az egyik szereplő szemszögét szeretem meg, azt akarom olvasni, a másikén pedig csak átfutok. De ebben az esetben nem így történt. Mind a kettőjük nézőpontja annyira jó lett, hogy abszolút nem éreztem azt, hogy bármelyikre jobban lennék kíváncsi.

És a rejtély, a titok, ami miatt szükség volt Fable-re. Én már az elejétől sejtettem, hogy mi lesz a baj, hogy a fiú miért retteg ennyire a hazameneteltől és igazam is lett. De az írónő erre még rá tudott tenni egy lapáttal úgy, hogy utána letaglózva ültem én is, nemcsak a főhőseink. És innentől lett kemény a történet. A két - más okból, de ugyanolyan - sérült fiatal hogyan kerül közel egymáshoz és hogyan próbálnak meg egymáson segíteni. Először egyik sem meri bevallani az érzéseit, majd szépen lassan puhatolozva nyílnak meg egymás előtt. Ezek ketten együtt imádnivalóak és a vallomásaik, ahogyan egymással és egymásról beszélnek, elképesztően szépek.

"Nagy hatással vagy rám.
És tudod, mit? Tetszik. Nagyon is tetszik. Még ha mélyen legbelül tudom is, hogy nem igaz. Ahogyan beszélsz hozzám, rám nézel, megérintesz. Ahogy megcsókolsz… az mind játék. Afféle pajzs vagyok csak a számodra, de nem érdekel. Ezt akarom.
Téged akarlak."

"– Miért vagy a leginkább hálás? – kérdezem kásás hangon. Szeretném tudni, mit akar mondani, ugyanakkor félek is meghallgatni.
Egy pillanatig nem szól, mint aki gyűjti a bátorságát, és összeszorul érte a szívem.
– Érted. Azért, hogy itt vagy, hogy veled lehetek, hogy vigyázol rám még akkor is, amikor én mindent elkövetek, hogy elüldözzelek magamtól. – Elfullad a hangja, megköszörüli a torkát. – Érted vagyok hálás."

Nagyon féltem, hogy átugrunk egy idő után "nyáltengerbe", de szerencsére nem így történt. Ez egy realista történet és az írónő nagyon odafigyelt arra, hogy az is maradjon.

A regény maga nem túl hosszú időt ölel fel - összesen kb 9-10 napba sűrűsödnek az események. A szereplők sincsenek túl sokan, szigorúan pont csak annyi ember került bele a regénybe, ami a szereplőink "életrekeltéséhez" volt szükséges. A főszereplőink pedig szerethető, hús-vér emberek voltak, hibákkal, problémákkal és akiket annyira közel tudtam érezni magamhoz, hogy Drew-t legszívesebben megölelgettem, megvígasztaltam volna, Fable-t pedig minden létező módon bátorítottam volna, hogy tartson ki.

És a vége.. Hogy lehet így befejezni egy történetet??? Ilyen függővéggel?:-). Bár annak tudatában, hogy lesz második rész, ez a vég így tökéletes. Jobb befejezése lett, mint például A soha határának, aminek számomra teljesen jól lezárt vége lett és ehhez képest jön egy második rész. Akkor inkább legyen ilyen vége és a második rész oldjon meg mindent:-). Viszont így képtelen voltam kivárni, amíg magyarul megjelenik a folytatás, hanem ahogy tudtam, beszereztem a második részt angolul és már olvasom.... és reménykedem.....

:-).

Összességében azt mondom, hogy bár nem egy könnyed történet, de letehetetlen. Senkit se riasszon el a borítója és esetleg a könyv címe. Érdemes elolvasni. Egyetlen egy hibája van - a rövidsége. Ettől függetlenül szerintem minden belefért, amire egy jó regénynek szüksége van, csak még szívesen olvastam volna róluk többet. Imádtam!

Borító: Tudom, hogy ez az eredeti borító, de nem tetszik. A fehérsége tetszik, de a szereplők rajta nem. Valahogy számomra túl közönséges lett az egész. 

Kedvenc karakter: Drew, Fable

Szárnyalás: P I L L E C U K O R

Mélyrepülés: Drew titka

Érzéki mérce: szigorúan 16 éven felülieknek, ez már New Adult könyv, a szex sem maradhat ki belőle, ráadásul kemény témát is érint.

Értékelés:

Jus Accardo: Darker Days

Entangled Publishing, 2013
332 oldal
Goodreads: még nem jelent meg a könyv
Besorolás: YA, paranormal

"Jessie Darker napközben iskolába jár, de szabadidejében a családi nyomozóirodába segít be. Megcsalt a férjed, ellopták az örökséged? Akkor pont rájuk van szükségetek - de a család specialítása ennél jóval sötétebb. Zombi van a garázsodban? Egy bosszantó poltergeist él a medencédben? Egy mágikus pillanat alatt megoldják a problémád. Persze külön díjazás fejében.

Egy nap egy új ügyfél, a vonzó Lukas Scott sétál be az irodába és kéri a segítségüket egy ellopott doboz ügyében. Ez egyszerű ügynek tűnik - egészen addig, amíg ki nem derül az igazság. A doboz tele van Bűnökkel.

Valójában a Hét halálos Bűnnel.

Öt napjuk van arra, hogy megtalálják és befogják a Bűnöket, mielőtt a doboz visszahívja őket és öt ártatlan ember testét viszik vissza magukkal. Nagyon egyszerűnek tűnik - kivéve egy dolgot...

Létezik egy varázsige, ami lehetővé teszi, hogy a Bűnök továbbra is szabadon maradjanak, de ez örökre káoszt okozna. Amikor a legfontosabb hozzávaló veszélyezteti Jessie egyik ismerősének az életét, a lánynak döntést kell hoznia - választania kell a családja és a szerelme között - ha nem teszi, akkor mindent elveszít."

Lukas és Jessie

Jus Accardo nekem már bebizonyította, hogy érdemes odafigyelni a könyveire. Erős, vagány, könnyen megszerethető főhősöket és izgalmas, csavarokkal teli történeteket ír. És ez most sincs másként.

Jessie majdnem olyan, mint a Touchban megismert Dez. Talpraesett, vagány, nagyszájú és a szarkasztikus humora még a leglehetetlenebb helyzetben sem hagyja magára. A családja miatt szóba se kerülnek olyan hétköznapi dolgok, mint a barátnőkkel való vásárlás, bulizás, pasizás. Viszont képes zombikat, démonokat és szellemeket "hatástalanítani", a legjobb barátnője egy boszorkány és úgy ismeri a természetfeletti világot, ahogy kevesen. Kettesben élnek az édesanyjával, (az édesapja... őt most inkább hagyjuk:-), akivel, bár sokat civakodnak, de érezhetően nagyon szoros kapcsolatban állnak. Minden bevételük a családi nyomozóiroda, ami azért nem kényezteti el őket pénzügyileg, mert bár van munkájuk bőven, de Jessie munka közben gyakran keveredik galibába, így a helyreállítási költségek szépen visznek a bevételből..

És ekkor tűnik fel Lukas, aki a család segítségét kéri. Illetve elsősorban Jessie anyukájáét, hisz ő a nagyobb szaktekintély. Lukas is sokban hasonlít Kale-re, talán ezért is sikerült őt szinte azonnal megkedvelnem. Szexi, szívtípró, részben ugyanolyan veszélyes, részben pedig ugyanolyan naív, mint a kékszemű bérgyilkosfiú, csak ő más dolog miatt. Ez persze itt is rengeteg vicces helyzetet eredményez, ő sem ismeri a mai fiatalok beszédét, a szlengbe belekavarodik és félreértelmezi és csodálattal figyeli a mai világot. Jessie pedig eleinte jól szórakozik rajta (mi is:-), majd szépen lassan egyre közelebb kerül a "csodabogárhoz", hiszen ameddig anyuci nyomoz, addig Jessie-nek kell "gardedámoznia" Lukast.

És ezzel ki is merült minden, amiben hasonlóságot lehet felfedezni a két regény között.

Hisz nem sok olyan könyvről hallottam, ahol a Hét halálos főbűn lenne a főszereplő. Kemény ellenfélnek bizonyulnak és Jessie-nek és a családjának nagyon össze kell szednie minden tudását, ha az öt nap alatt össze akarják gyűjteni a díszes kompániát. Addig viszont a Bűnök sem lazsálnak, hanem jól összekavarják a kisváros és a lakóinak az életét, hol viccesebb, hol veszélyesebb helyzeteket teremtve. 

És ha a szereplőket említem, akkor egy "valakit" meg kell még említenem. Smokey-t, a szellemcorgit, aki Jessie egyik "akciója" során csapódik a lány mellé és a leglehetetlenebb helyszíneken és időpontokban tűnik fel a lány mellett, hogy segítsen nekik vagy csak (néha elég bosszantó) társaságként szolgáljon. Imádtam! Én is szeretnék egy corgit:-).

Smokey

És a nyomozás. Számomra ez volt az egyik legérdekesebb rész, ezt szeretem a legtöbb történetben a legjobban, imádok apró információmorzsákból összeállítani egy egészet, együtt gondolkozni a főhősökkel és velük együtt rájönni a megoldásra. Ebben a történetben sajnos hamar kiderült, hogy főhőseink kevesek lesznek ehhez a feladathoz és ezért egy olyan erőt is be kellett vonniuk segítségként, amitől a legtöbb ember sírva menekülne. Jessie-nek sem fült hozzá a foga nagyon, ráadásul a "segítség" olyan helyzetbe sodorta, aminek a hallatán még a sokat látott szülei is elsápadtak, én pedig kíváncsian várom, hogy ebből hogyan fog majd kimászni a kisasszony:-).

A szerelmi szál pedig... Jessie-t eddig nem túlzottan érdekelték a fiúk, ideje sem volt nagyon rájuk, így teljesen tapasztalatlan. Lukas persze előrébb tart már ilyen téren, de őt a neveltetése gátolja meg sok mindenben:-), így bár a közös jeleneteik édesek, a levegő pedig forr köztük, de egyelőre csak "szerencsétlenkednek". És akkor még nem is beszéltem Jessie szüleinek állandó, gyanakvó tekintetéről, ami a legkisebb kihágásokat is kiszúrja:-). Amiért viszont pluszpont az írónőnek, hogy NINCS a manapság annyira divatos szerelmi háromszög a regényben. (és érdekes módon, enélkül is teljesen jól működik a szerelmi szál - és még hihető is:-).

Mennyire szerettem a regényt? Nagyon. Volt-e valami problémám? Csak kisebb dolgok szúrtak szemet, mint például Jessie édesanyja. A történet elejétől kezdve úgy lett beállítva, hogy ő a hozzáértő és Jessie pedig csak a segítőtársa. Ehhez képest szinte csak Jessie-t látjuk akcióban, ő oldja meg a húzósabb eseteket, persze a maga módján, gyakran elhamarkodottan, ezáltal hibázva. Ez akár lehetne nagyobb hiba is, de így lesz emberi a szereplő, ezzel alakulnak ki olyan konfliktusok, amelyek előrébb viszik a történetet.

Összeségében egy nagyon jó kis paranormal YA történet, aminek nagyon várom a folytatását. Jessie-t szerintem Ti is nagyon szeretnétek, Lukasnak pedig... nem lehet ellenállni:-). A háttérvilág nagyon jól felépített, a természetfeletti világot pedig külön kiemelném. A Pokol pont olyan lett, mint amilyennek én is elképzelem - félelmetes, sötét és nyomasztó, nem szívesen kerülnék oda:-).

Borító: a könyvet imádom, de a borítóval nem vagyok kiegyezve. Legalábbis a színvilágával nem. Ez a pink háttér.. valahogy nem illik a történethez.

Kedvenc karakter: Jessie, Lukas és Smokey :-)

Szárnyalás: Lukas imádnivaló naivítása

Mélyrepülés: a "segítség" ára

Érzéki mérce: minden csak szigorúan a YA keretein belül marad.

Értékelés: tetszett a történet és csak apróbb hibái voltak, de sorozatkezdő kötetnek mostantól csak nagyon ritkán szeretnék rögtön maximum pontot adni. Így ez most 4,5 lepke lett és várom nagyon a következő részt, hogy az elkápráztasson és arra már maximum pontot adhassak:-).

Könyves Álompasik Párbaja 2013

Kicsit megkésve, de még nem késve le semmiről, bemutatjuk nektek a 16 döntőbe került "álompasit". Páran biztosan régi ismerőseitek lesznek, hisz jó részük már szerepelt ebben a játékban, méghozzá elég nagy sikerrel (pl. Barrons, Jace, Cortez), de pár újonc is hamar annyira megszerettette magát veletek, hogy sikeresen bekerültek a TOP16-ba, és joggal veszélyeztetik a régiek pozicíóját (pl Lucas, Daemon). A listán jól látszik, hogy melyek azok a sorozatok, amelyek az újdonság varázsát és a divatot is túlélve a nagy kedvenceitek maradnak és ezáltal a főhőseik újra és újra visszatérnek ebben a játékban:-). Illetve elnézve a listát, látni, hogy főleg a YA világából kerültek ki párbajozók - talán ennek a stílusnak az olvasói még mindig játékosabb kedvűek, mint a többiek?:-)

1. Jericho Barrons (Tündérkrónikák)
2. Christian Grey (Árnyalat trilógia)
3. Folt (Csitt, csitt)
4. Jem (Pokoli szerkezetek)
5. Jace (A végzet ereklyéi)
6. Cortez (Szent Johanna Gimi)
7. Will (Pokoli szerkezetek)
8. Ash (Vastündérek)
9. Lucas (Easy - Egyszeregy)
10. Magnus (A végzet ereklyéi - Pokoli szerkezetek)
11. Gideon (Időtlen szerelem)
12. Etienne St. Claire (Anna és a francia csók)
13. Travis (Gyönyörű Sorscsapás)
14. Carlos (Perfect Chemistry)
15. Ryodan (Tündérkrónikák / Dani O'Malley krónikák)
16. Daemon (Lux)

És a párbajok sorrendje, résztvevői és időpontjai. Talán a legerősebb és legkeményebb párbaj Jace és Cortez között várható. Cortez hatalmas rajongótáborral rendelkezik és 2012-ben a Szent Johanna Gimi legmenőbb tanulója, a sokak által bálványozott szívtipró, az akkori másik nagy esélyest, Barronst ejtette ki az utolsó megmérettetésen. Jace tavaly majdnem a végsőkig eljutott, de végül Damon (Vámpírnaplók) kiejtette. Idén viszont minden esélye megvan arra, hogy Cortez méltó ellenfele legyen, hisz a közelgő Csontváros film és Deszy állhatatos munkája nagyban segített abban, hogy még többen megismerjék a szarkasztikus és ellenállhatatlan Árnyvadászt. Én személy szerint (a "saját álompasink" párbaja mellett) erre a párbajra leszek a legkíváncsibb, hisz Jace (régi és örök) és Cortez (új) szerelemként nagyon közel állnak a szívemhez.

Szavazni a játékosokra a szervező blog, a Könyvek Háborúja oldalán tudtok, illetve a kampányoló blogok oldalain.

1.FORDULÓ: Jericho Barrons vs Christian Grey július 15-16 (0:00 – 23:59) 
2.FORDULÓ: Folt vs Jem július 16-17 (0:00 – 23:59) 
3.FORDULÓ: Jace vs Cortez július 17-18 (0:00 – 23:59) 
4.FORDULÓ: Will vs Ash július 18-19 (0:00 – 23:59) 
5.FORDULÓ: Lucas vs Magnus július 19-20 (0:00 – 23:59)
6.FORDULÓ: Gideon vs Etienne St. Claire július 20-21 (0:00 – 23:59) 
7.FORDULÓ: Travis vs Carlos július 21-22 (0:00 – 23:59) 
8.FORDULÓ: Ryodan vs Daemon július 22-23 (0:00 – 23:59)

 

A mi "álompasi versenyzőnk" idén Travis lett, Jamie McGuire: Gyönyörű sorscsapás című könyvéből. 

Nemsokára hozzuk mi is a kampányszöveget az imádnivaló, ellenállhatatlan tetovált rosszfiúnkhoz, de addig is egy kedvcsináló idézet tőle:

"Tudod, miért akarlak? Nem tudtam, hogy elveszett voltam, míg te meg nem találtál. Nem tudtam, mi a magány, amíg az első éjszakát nem töltöttem nélküled egyedül az ágyban. Te vagy az egyetlen, aki tökéletes az életemben. Rád vártam, amióta csak élek… "

GYERÜNK, SZAVAZZATOK, KAMPÁNYOLJATOK A KEDVENCEITEK MELLETT - A JÁTÉK IZGALMÁN FELÜL ÉRTÉKES NYEREMÉNYEKKEL IS GAZDAGABBAK LEHETTEK!

Lacey Weatherford: Crush

Moonstruck Media, 2012

317 oldal

Goodreads: 4,05

Besorolás: YA, realista, romantikus

Cami Wimberly terveiben nincs helye fiúknak - főleg nem a nagy partiarcnak, Hunter Wildernek, akármennyire is jóképű és karizmatikus a srác. Cami gyönyörű, nagyon tehetséges, jó jegyei vannak és azon dolgozik, hogy bejusson álmai főiskolájára és musical színésznő lehessen. Minden tökéletesnek tűnik.

Hunter Wilder nem akar barátnőt - hisz ez most csak még komplikáltabbá tenné az életét. Főleg nem őt, a "Két-lábon-járó-jókislányt", de valahogy mégsem tudja a szemét levenni róla. Megpróbálja távol tartani magát tőle, de mintha a sors egymás karjaiba lökné őket. Hamarosan mindenki számára nyilvánvalóvá válik, hogy odavannak egymásért.

Ahogy szikrázni kezd köztük a levegő, Hunter érzi, hogy elveszett. Hamarosan pedig már azért küzd, hogy Cami ne fedezze fel a sötét titkát - ami tönkreteheti a kapcsolatukat.

Őszinte leszek. Erre a könyvre a Touch mániám miatt bukkantam rá. Ugyanaz a srác szerepel rajta, mint Jus könyvén, így azonnal megakadt a szemem rajta. Bár a fülszövege nem mondott sok újat - ilyen típusú könyvekből elég sok jelent meg a piacon, de akkor pont egy ilyen történetre volt szükségem a sok természetfeleletti regény után, így beleolvastam. És elvesztem:-). (azért írtam, hogy "akkor", mert eredetileg a könyvet tavaly olvastam, rögtön megjelenés után, idén csak újraolvastam).

Mostanában nagy divat több szemszögű történeteket írni és ez itt sincs másképp. Én szeretem az ilyen stílusú írásmódot, mert az E/1-vel ellentétben nem szűkíti be a világot és (ha jól van megírva, akkor) élmény olvasni mind a két szereplő gondolatait és megismerni a lelkivilágukat. Lacey pedig ilyen téren nagyon jó munkát végzett. 

Cami egy teljesen hétköznapi lány. Nagyon könnyű azonosulni vele, még könnyebb megkedvelni, tipikusan a "lány a szomszédból" karakter, akivel szerintem bárki nagyon hamar összebarátkozna. Kedves, okos, barátságos, tehetségesen énekel és a barátai nagyon fontosak a számára. Egy hibája van, nincs tisztában az értékeivel és nem veszi észre, hogy a fiúk az iskolában szívesen kerülnének közelebb hozzá, de ameddig a furcsa Clay társaságában mutatkozik, addig inkább elkerülik.

Clay Cami legjobb barátja. Együtt nőttek fel, egykorúak és a lány a testvéreként tekint a fiúra. Kettőjüket csodabogárként tartják számon, mert nem nagyon vesznek részt a velük egykorúak közösségi életében, nem járnak bulizni, inkább különórákon vesznek részt és készülnek a jövőjükre. Clay tipikus jóbarát, de ahogy a többi srác, úgy ő is észreveszi, hogy Cami felnőtt és gyönyörű fiatal lány lett belőle. Ez sajnos megmérgezi a kapcsolatukat és már a könyv elejétől fekete felhőként lebeg az egész végkifejlet a kettőjük barátsága felett...

És persze ott van Hunter. Őt hagytam utoljára, mert róla.. róla nehéz beszélni. Jön, lát és levesz a lábáról

mindenkit, nem hiszem, hogy bárki ellen tudna neki állni:-). Ő lett a tavalyi év egyik legimádottabb férfikaraktere nálam, egyedül Kale tudta leszorítani a dobogóról. Hunter nemrégiben érkezett az iskolába, de nem tartott sokáig, hogy az iskola menőihez tartozzon. Lehengerlően jóképű, egy koromfekete Camaroval jár és benne van minden buliban, legyen az egy sima összejövetel, vagy egy hardcore drogos parti. De persze nem ezért lett nálam kedvenc, bár mindig is kedveltem a rosszfiúkat:-). Hanem, ahogy megismerhettük őt, egyrészt Cami szemszögéből - ahogy a lánnyal viselkedett, gondoskodott róla és akaratán kívül is, de udvarolt neki; másrészt pedig a Hunter szemszögű részekből. Innen jövünk rá, hogy a srác közel sem az, amit kifelé mutat magából. A többiek ezt nem veszik észre - egyedül Cami sejti, hogy a fiú több, mint egy "partiarc", csak egy dolgot furcsállnak: Hunter nem csajozik, nincs barátnője sem és látszólag hidegen hagyják az iskola legmenőbb lányai is. Persze a fiú nem közömbös a női nem iránt, Camiért pedig egyenesen rajong (de még mennyire!:-), de valamit nagyon titkol. És ez a titok végig titok marad a könyv végéig, én pedig egyre nehezebben tudtam kivárni, hogy kiderüljön. Tippelgettem lelkesen, voltak viccesebb és zordabb tippjeim, de NEM sikerült eltalálnom. Még csak a közelében sem jártam a valóságnak...

A történet elképesztően egyszerűen tűnik, de ehhez képest mégis lebilincselő. Adva vagyon egy jó kislány, egy "rosszfiú", akik a könyv nagy részében kerülgetik egymást, de úgysem tudnak meglenni egymás nélkül. Ilyen regényből fel tudnék sorolni egy jó párat. De ebben a történetben ott van a rejtély, ami az egészet átszövi és természetesen ott van Cami és Hunter kapcsolata. Egyszerűen nem tudok róla ömlengés nélkül írni. Lacey nagyon ügyesen lavírozott úgy az imádnivaló és a túl szirupos határvonalán, hogy egyszerűen csak ültem, olvastam, olvadoztam és mindig többet és többet akartam belőlük. Amikor Cami még csak "barátkozni" akart Hunterrel, amikor Hunter még "csak segíteni" akart Caminak, mi már tudtuk, hogy ebből hatalmas szerelem lesz, akárhogy is tagadta Cami és tiltakozott ellene Hunter. 

Furcsának tűnik, de nem találtam hibát a regényben. A történet folyamatosan fenntartotta az érdeklődésemet - képes voltam hajnalig olvasni:-), a szereplők nagyon jól megírt karakterek (Camit például végig imádtam, nem akartam egyszer sem úgy megcsapkodni, mint néhány könyvben a főhősnőket. A karakterfejlődése, a történet elejétől a végéig folyamatos volt, ahogy a kezdeti naív lányból a végére határozott főhősnő vált) és nem találtam még logikai bakit sem.

A történet vége pedig nem függővég, nem is úgy írta meg az írónő a könyvet, hogy legyen folytatása, ránk bízta, hogy mi szőjjük tovább a történetet. De végül a rajongók könyörgésére írt egy második részt is hozzá (nem kell félni, azt már nem lehet tovább vinni, akárhogy is szeretnénk még olvasni róluk:-), amit pár hete volt lehetőségem elolvasni és hatalmas szerelem lett az is. Arról is szeretnék majd később értékelést írni, de egyelőre még töröm a fejem rajta, hogy hogy lehetne írni róla anélkül, hogy el ne spoilerezzem az egész első könyvet... 

És kinek ajánlom a könyvet? Mindenkinek, aki egy nagyon jó realista, veszélyekkel teli szerelmi történetet szeretne olvasni. Akik már unják a természetfelettit és a hányatott sorsú, sérült lelkű főhősök sokáig tartó vívódásait. Ez a könyv a barátságról, a szerelemről és a bizalomról szól, egy nagyon szerethető főhősnővel és egy ellenállhatatlan főhőssel. Tipikusan az a könyv, amit még jó párszor le fogok venni a polcról és újraolvasom, amikor belefáradok a sok természetfelettibe és valami nagyon jó olvasmányra vágyom.

Az írónőről tudni kell, hogy több sorozata is van, amelyek külföldön nagyon népszerűek, de ettől függetlenül Lacey abszolút a földön jár és nagyon szívesen tartja a kapcsolatot az olvasókkal. Nagyon közvetlen, kedves, barátságos hölgy, akinek nagyon fontosak a rajongói. A Facebookon itt közvetlenül is kapcsolatba lehet vele lépni. Rengeteg játékot szervez a könyveivel kapcsolatban, a Crusht én is e-book formájában nyertem az egyik játékán:-).

És végül két kép, az egyik életem első dedikált e-bookja, ami teljesen véletlenül pont a Crush lett:-):

 

A másik pedig - borítóőrült lévén végül megrendeltem a könyvet nyomtatott formában is, és ha már volt rá lehetőség, akkor persze dedikáltattam is. Ehhez kaptam ezeket a jópofa dolgokat még pluszban:

És persze utoljára hagytam a legfontosabb hírt, miszerint a Crush jogai itthon vannak és a Könyvmolyképző fogja kiadni magyarul! Hogy mikor, azt sajnos még nem tudom, de a lényeg, hogy Ti is megismerhetitek Huntert és Camit:-).  
A könyvhöz tartozó képeket az írónő weboldaláról használtam fel.

Borító: Egy szó van rá: imádom. Igen, pont így képzeltem el Huntert:-).

Kedvenc karakter: Hunter, Cami, Russ

Szárnyalás: az egész könyv

Mélyrepülés: egy árulás

Érzéki mérce: sok forró jelenet van a könyvben, de mind a YA határain belül.

Értékelés:

Tahereh Mafi: Ne érints

GABO Kiadó, 2013
290 oldal
Goodreads: 4,04 (több, mint 38 ezer értékelésből)
Besorolás: YA, disztópia

Körülbelül egy évvel ezelőtt mutatott a barátnőm egy nagyon látványos könyv trailert. Azonnal felfigyeltem a történetre, de mivel sajnos akkoriban elég sok könyv várt rám, így csak a várólistámra vettem fel és megjegyeztem a címét: Shatter me.

Azóta jó sok idő eltelt, ki is ment a fejemből a könyv, amikor észrevettem az itthoni megjelenést. A trailer még élénken élt az emlékezetemben, így nem volt kérdés, hogy elolvasom a könyvet, bár a borítója eléggé megzavart. Az angol nyelvű trailer hangulatvilága egy eléggé sötét, zord világot festett le, ehhez képest a borítón lévő lány és maga a borító színvilága nekem nem ezt mutatja. Így végül teljesen összezavarodva, hogy miről is szól a könyv, kezdtem neki az olvasásnak.

"Juliette senkit sem érintett meg pontosan 264 napja.

Véletlen baleset volt, amikor utoljára hozzáért valakihez, de a Regeneráció lecsukta gyilkosságért.Senki sem tudja, hogy Juliette érintése miért halálos. Addig, ameddig senkit nem bánt, nem foglalkoznak vele. A világ túlságosan elfoglalt azzal, hogy a darabjaira hulljon szét, minthogy egy 17 éves lányra figyeljen. Betegségek pusztítják a népességet, nehéz élelmet találni, már a madarak sem repülnek többé és a felhőknek rossz színe van. 

A Regeneráció szerint egyetlen módja volt, hogy helyrehozzák a dolgokat, így Juliettet egy cellába dugták. Most viszont olyan sok ember halt meg, hogy a túlélők háborúról suttognak - és a Regeneráció meggondolta magát. Talán Juliette több, mint egy mérgező testbe zárt megkínzott lélek. Talán ő az, akire most szükségük van.

Juliette-nek pedig választania kell:

Fegyver legyen. Vagy harcos."

Juliette

Pár napot kellett várnom azzal, hogy minden leülepedjen bennem és elkezdhessek értékelést írni a regényről. Egy dologban vagyok biztos - nagyon megosztó lesz az olvasók körében.

A regény eleje nagyon furcsa. Juliette meséli el nekünk a történetét és őszinte leszek, nem egyszerű belerázódni az E/1 szemszögbe. Sok esetben olvastam már megtört, megkínzott, összezavart lelkű főhősökről, de most először éreztem azt, hogy igen, ez a lány tényleg az. Ahogy az írónő elkapta a főszereplő lelkivilágát, az valami elképesztő - a monoton ismétléseivel, a tőmondataival, ahogy nem akar/tud beszélni a hozzá bezárt másik rabhoz, ahogy minden gyanús neki, akár kedvesen, akár rosszindulattal közelednek felé... mindez nagyon felkavaró. De mégis... van valami iszonyú nagy kontraszt abban, ahogy Juliette összefüggéstelenül ismételget mindent, majd pedig gyönyörű hasonlatokkal teletűzdelt mondatokban beszél.

A Regeneráció oldalát egy valódi pszichopata, Warner parancsnok képviseli, aki megpróbálja Juliettet a maga oldalára állítani, megszerezni a lány bizalmát és ezért bármit képes lenne megadni neki - de persze a valódi indítéka más, ami egy idő után persze napvilágra kerül. Warner nagyon fiatal, az apjának és a Regenerációnak is meg akar felelni, közben persze ő is hatalommániás, ami így összességében nem túl jó kombináció. De mégis. Nem voltam képes őt teljes mértékben utálni. Valahol sajnáltam azért a kétségbeesett küzdelemért, amit Juliette megszerzéséért folytatott. Biztosra veszem, hogy nem adja fel a harcot a lányért, így lesz még pár izgalmas jelenetük a további részekben.

És nem feledkezhetek meg a főhősünkről sem, Adamról. Őt viszont nem sikerült igazán megkedvelnem. Jött, látott, győzött, de engem, mint olvasót sajnos mégsem tudott meggyőzni. Minden benne volt, ami miatt egy főhőst szeretni lehet: kedves, hősies, jóképű, lovagias és nagyon érzéki - volt jó pár nagyon forró jelenetük Juliette-tel, de még ezekkel együtt sem éreztem benne azt a pluszt, ami nálam egy szereplőt főhőssé teszi. Még Warner is ezerszer több érzelmet tudott kicsiholni belőlem (még ha nem is pozitívat), mint ő. Viszont Juliette-tel együtt aranyos párost alkottak, a fiú tökéletes támasza és segítsége volt a lánynak - és viszont is így volt, ha arra került a sor. A mellékszereplők közül két embert tudok kiemelni, akik üde színfoltjai ennek a sötét világnak, Jamest, a koraérett kisfiút és Kenjit, akit először nehéz hová tenni, de a humorával hamar levett a lábamról.

És maga a történet? Kicsit felemás érzésem volt. Úgy éreztem, mint amikor egy disztópiát összegyúrnak az X-Men mozival. És hogyan sikerült? Nem lett rossz, de szerintem az írónő picit jobban kihasználhatta volna a történetben rejlő lehetőségeket. Hisz a lány karakterét szinte tökéletesen alkotta meg, de a képességeiből csak izelítőt kaphattunk.

Ettől függetlenül tetszett a könyv, még azzal együtt is, hogy a végén, a legnagyobb megdöbbenésemre, a regény teljesen átfordult az addigi sötét disztópiából egy paranormál fantasy történetbe, ami nekem kicsit furcsán jött ki. De mivel imádom a különleges képességekkel rendelkező embereket, így kíváncsian várom, hogy mi fog ebből az egészből kisülni:-).

A vége pedig nem lett kifejezetten függővég, akár itt be is lehetne fejezni a történetet. De maradtak még kérdéseim bőven és ugye ott vannak a fentebb említett okok is, így várom a folytatást. (és az is igaz, hogy a képek keresgélése közben belefutottam pár spoilerbe a következő rész kapcsán, úgyhogy azóta még kíváncsibb lettem a folytatásra:-)).

És a trailer, amitől anno kedvet kaptam a regényhez:

Borító: nem vagyok tőle elájulva, ahogy már fentebb is írtam. A külföldi borítók közül, az egyik legfelkapottabbal sem vagyok kiegyezve - ez is nekem inkább egy bálkirálynőt ábrázol és nem Juliettet.

A legszebbnek ezt a borítót tartom, ez talán már közelebb ár a történethez:

De számomra a regény hangulatához leginkább a svéd borító illik, de tudom, hogy ezt itthon soha nem választaná egy kiadó sem, a "semmilyensége" miatt:

Kedvenc karakter: Juliette, Kenji, James, Warner

Szárnyalás: James és Kenji jelenetei

Mélyrepülés: a kisbaba

Érzéki mérce: vannak benne érzéki jelenetek, de minden a YA keretein belül marad

Értékelés:

Kiera Cass: A párválasztó - The Selection #1

GABO Kiadó 2013.
359 oldal
Goodreads: 4,10
Besorolás: YA, romantikus

Több mint egy éve jelent meg a könyv eredeti kiadása az USA-ban, ez idő alatt közel 45ezer olvasást jegyez a Goodreads-en, ami igazán magasnak  számít a kategóriában. A CW sorozatot is akart belőle csinálni, sajnos a pilot után törölték. Ilyen előzmények után alig vártam, hogy olvashassam.

Harmincöt lány. Egy korona. Egy lehetőség, ami az életben csak egyszer adódik.

A Párválasztóban részt vevő harmincöt lány számára ez életük legnagyobb esélye. Egy lehetőség arra, hogy kiszabaduljanak abból az életből, amibe beleszülettek. Hogy belépjenek egy világba, amiben csillogó ruhákat és felbecsülhetetlen értékű ékszereket hordanak. Hogy palotában lakjanak és a csodás Maxon herceg szívéért vetekedjenek egymással.

America Singer számára azonban kész rémálom Kiválasztottnak lenni. Azt jelenti ugyanis, hogy hátat kell fordítania titkos szerelmesének, Aspennek, aki egy alsóbbrendű kasztba tartozik. El kell hagynia az otthonát, hogy beszálljon az ádáz közdelembe egy koronáért, amire nem is vágyik. Egy palotában kell élnie, amit a lázadók erőszakos támadásai fenyegetnek állandóan.

Aztán America megismeri Maxon herceget. Lassan megkérdőjelezi addigi terveit, és rádöbben arra, hogy az élet, amiről mindig is álmodott, talán köszönő viszonyban sincs a jövővel, amit korábban még csak el sem képzelt volna.

Forrás: The Selection fb oldal

Ahogy a fülszövegből is kiderül, a történet alapjai hasonlítanak a Nagy Ő valóságshow-ra, ráadásul itt igazi herceget lehet nyerni.  Hogy időben és térben el tudjuk helyezni a történetet, tudni kell, hogy a negyedik világháború után vagyunk Illéában,  ahol a királyi család leánygyermekeit külföldre házasítják, a fiúk pedig a Párválasztó segítségével találnak feleséget a nép leányai közül, hogy némi lelkesedést öntsenek az alattvalókba. A disztópia, mint kategória tizedannyira sem jellemző a történetre, mint a romantika, tulajdonképpen a társadalmi rendszer az, ami disztópikus. Kasztrendszer jellemzi az országot, ahol a nyolcasoktól  - nincstelenektől - az egyesekig - a királyi családig - terjed a ranglétra.  Főszereplőnk America ötös, azaz művész, pontosabban énekes. Kettes, hármas családok hívják ünnepségeikre énekelni, a családja többi tagja is zenél, fest vagy szobrászkodik. Nagyon kevés pénzt keresnek, a család épphogy elő tudja teremteni a napi ételadagot. Vannak ennél rosszabb helyzetben élők is, America titkos szerelme egy hatos fiú, Aspen, aki éjt nappallá téve dolgozik, hogy gondoskodhasson a családjáról. America hallani sem akar arról, hogy benevezzen a versenybe, de Aspen rábeszéli, ha bekerül, anyagilag segíteni tudja majd a családját.  A lányon kívül senki sem lepődik meg, hogy ez mégis sikerül, de mielőtt elutazik, Aspennel vitájuk támad, így összetört szívvel érkezik a palotába. Miután megismerkedik a herceggel, rájön, hogy nem éppen az a karót nyelt sekélyes alak, mint ahogy hitte. Különleges barátság alakul közöttük, ami akár több is lehet.

Forrás: The Selection fb oldal

Nos, a fülszöveg és a kis kiegészítés után világos, hogy ez a
történet inkább tündérmese, mint disztópia. Aki a borító alapján választ, nem fog csalódni, meseszép ruhák, vacsorák, randik sora vár az olvasóra. Az írónő America szempontjából meséli a történetet,  izgalmasan szövi a szálakat,  a megszokott, kicsit klisés helyzetek, szereplőkön kívül tud újat mutatni. Arra gondolok, hogy a lányok között persze lesznek cselszövők, erőszakosabbak, barátok és ellenségek. Ugyanakkor nem szokványos America kapcsolata a herceggel, sok vicces helyzet adódik köztük. Nekem nagy örömömre szolgált a szerelmi háromszög,  amit sokan nem szeretnek. Igen, az írónő meg tudta oldani, hogy keveredjenek a szálak rendesen, és kellőképpen szenvedjenek akik rászolgáltak. Nem kevés érzéki jelenettel találkozunk, amelyek nagyon édesek, de megmaradnak a ya keretein belül.

America karaktere nagyon tetszett, igazi hősnő, aki nem hagyja magát kalitkába zárni. Erősek a családja iránti kötelékei és bár bizonytalanok az érzelmei Aspen és Maxon tekintetében, ezen egyáltalán nem lehet csodálkozni. Aspen édes fiú, hihetetlenül lelkiismeretes és annyira vágyik gondoskodni a lányról, épp a büszkesége lesz a veszte. De nem adja fel. Maxon pedig egy talpig úriember, minden vágya, hogy megfeleljen az országának, a népének, az apjának, és teljesen elfogadja, hogy így kell feleséget találnia. Legcukibb benne, hogy olyan ártatlan a nőkkel kapcsolatban, és imádtam, hogy mennyire becsüli America őszinteségét.

Összességében egy remek történetet kaptam, ami az én ízlésemnek maximálisan megfelel, bárcsak hamar jönne a következő rész, aminek Az Elit  lesz a címe, és a legjobb 6-ba bejutott lányokról szól. Meg kell említenem, hogy megjelent angolul egy kiegészítő novella The Prince címmel, amit elolvastam, és nagyon tetszett, Maxon szemszögéből olvashatjuk a történetet néhány fejezet erejéig. Ez sokat segített még jobban megkedvelni őt, imádtam az első találkozásuk leírását.

Nagyon ajánlom a könyvet, elsősorban a romantikus lelkeknek, akik nem bánják, hogy gyönyörű díszletek között, habos ruhákban járhatnak egy darabig, élvezve egy herceg társaságát.

Borító:  Az eredeti borítót kaptuk, gyönyörű, sok külföldi bloggernél lett a 2012-es év borítója.

Kedvenc karakter: Maxon, America

Szárnyalás: Aspen csókjai.

Mélyrepülés: A lázadók támadásai abszolút nem hiányoztak.

Érzéki mérce: Néhány forró és kevésbé forró csókolózást olvashatunk. 
 

Értékelés: 

Jay Asher & Carolyn Mackler: Kezünkben a jövőnk

Maxim Könyvkiadó 2012
356 oldal
Fordította: Szűr-Szabó Katalin
Goodreads: 3,56
Besorolás: YA, romantikus-realista

Kezdem azzal, hogy ennek a történetnek a besorolása ugyan a young adult kategória, és a kiadó is a Dream válogatás sorozatban jelentette meg, szerintem igazából a harmincas korosztálynak okozhat remek olvasásélményt. Én remekül szórakoztam rajta.

Emma és Josh gyerekkoruk óta szomszédok és legjobb barátok. Egészen fél évvel ezelőttig, amikor Josh a kapcsolatukat magasabb szintre szerette volna emelni. Emma határozott tiltakozása után már nem tudták újra felvenni a régi hangot, mára már alig beszélnek. Emma egy számítógépet kap ajándékba távol élő apjától, amolyan bűntudat-enyhítő meglepetésként. Josh átad a lánynak egy American Online CD-t ami a feltelepítés után az akkor még teljesen ismeretlen Facebook oldalára viszi. Ráadásul rájön, hogy a 15 évvel későbbi önmagát látja, egészen más körülmények között és elképesztő kapcsolatokban. Emma mindenképp változtatni akar a jövőn, barátjával ellentétben, akinek viszont a suli egyik legszebb lánya lesz a felesége és 3 gyerekükkel élnek majd boldogan. A pillanatnyi felállás szerint....

A történet 1996-ban játszódik, az internet elterjedésének hőskorában. Az én generációm még élénken emlékszik a betárcsázós modemre, a telefonvonalra, amit internetezés közben nem lehetett beszélgetésre használni. Még sehol sem volt a YouTube, a Facebook vagy más közösségi oldalak, épp hogy az e-mailezéssel ismerkedtek az emberek.  Talán ez volt a fő ok, amiért nagyon tetszett a könyv, mert nosztalgiázhattam egy kicsit, én pontosan végigjártam ezeket a lépcsőfokokat. Kb. 2000-től volt internetem otthon, és bár létezett élet azelőtt is, nem tagadhatja le senki, hogy fantasztikus hatással lett az emberekre a világháló használata. Én ezt remek dolognak tartom, és kicsit irigylem is a mai gyerekeket, akik már beleszülettek ebbe a világba és teljesen természetesen használják a javukra ezt az információ áradatot. Elsősorban a tanulás, ismeretszerzés, informálódás az, amit támogatok, mielőtt kapnám a negatív kommenteket, nem arra gondolok, hogy egy gyereknek 24 órát kellene a gép előtt töltenie. Egyszerűen meg kell tanítani őket, hogyan használják helyesen.

A szerzők

A szerzőpáros ismert már más könyvekből, a stílusra, kidolgozásra nem tudok rosszat mondani. A történetet felváltva meséli a két főszereplő, így mindkét szemszöget megismerhetjük.  A karakterek is teljesen valóságosak, a való életben is megtalálható figurák. Emma karaktere egy jó tanuló, jó sportoló, szép ifjú hölgyet takar, aki mint minden amerikai középiskolás (na jó, jellemzően minden amerikai fiatal) jó előre gondol a továbbtanulásra, gondosan választja ki a szóba jöhető főiskolákat, egyetemeket.  A fiúzás is része az életének, de nekem ezen a téren kicsit butácskának tűnt.  Josh viszont imádnivaló srác. Nagyon tetszettek az ő fejezetei, mindig sikerült megnevettetnie. A csajozás terén nem igazán tapasztalt, de Emmához fűződő érzései, a barátságuk igazán kivételes.

Emma rettentő kíváncsi, mindenképp törekszik arra, hogy a jövőben sikeres legyen. Felfedezi, hogy egészen apró változások a jelenben, képesek megváltoztatni a jövőt, mint afféle pillangó-effektus. Mivel szeretné, hogy boldog   legyen, sokszor "beleszól" a jövőjébe, egyre megszállottabban, ami Joshnak egyáltalán  nem tetszik. Kellan és Tyson, mindkettejük barátai remek mellékszereplők, a történet alakulásához sokat adnak hozzá. Bőven van "drámázás" a könyvben, de remekül ellensúlyozza ezt a romantika.

A könyv tanulsága persze az, hogy vannak dolgok, amiről jobb, ha nem tudunk, mert egyetlen rossz döntéssel lavinát indíthatunk el. Bízzunk magunkban, és a jövő a lehető legjobban fog alakulni. Számomra elgondolkodtató és rendkívül szórakoztató volt ez a könyv. Szívből ajánlom a mai fiataloknak, ebből megtudhatjátok, a szüleitek hogyan botladoztak a www kapujában, az idősebbek meg hozzám hasonlóan elmerülhetnek az emlékeikben.

Borító: Az eredeti borítót kaptuk, bár ez a bal oldali UK borító is jó!

Kedvenc karakter:  Josh, Emma

Szárnyalás:  A nosztalgia jól elkapott olvasás közben.

Mélyrepülés: Nem volt ilyen rész.

Érzelmi mérce:  Csak utalások vannak a szexre, igazából nem történik korhatáros esemény.

Értékelés:

Cora Carmack: Szakítópróba

Content 2 Connect, 2013

221 oldal

Goodreads: 3,86

Besorolás: New Adult, romantikus

Szüzesség.

Bliss Edwards hamarosan végez a főiskolán, de még  nem veszítette el. Mivel megelégelte, hogy már csak ő szűz a barátai közül, elhatározza, hogy a lehető leggyorsabb és legegyszerűbb módon fogja orvosolni a problémát: egy egyéjszakás  kalanddal. A dolog azonban nem úgy sül el, ahogy tervezte. Pánikba esik, és faképnél hagy egy elképesztően helyes srácot meztelenül az ágyában, ráadásul olyan indokkal, amit senki nem venne be.

És ha ez még nem lenne elég kínos, amikor megérkezik az utolsó félévének első órájára, döbbenten ismeri fel az új tanárát.

Őt hagyta ott nyolc órával korábban meztelenül az ágyban...

Nagyon örülök, hogy a hazai kiadók is egyre nagyobb számban jelentetnek meg New Adult regényeket a sok YA könyv mellett. Bár én továbbra is - még a korom ellenére is:-) - YA rajongó maradok, de üdítő dolog néha a felnőttebb korosztályról is olvasni.

Őszinte leszek. A baráti körömből sokan olvasták a regényt angolul, egy részük imádta, de volt, aki kevésbé volt oda érte, így nagyon kíváncsian kezdtem neki.

A borító és a fülszöveg alapján valami erősen szexuális töltetű történetre gondoltam, amiből mostanában elég sok jelenik meg mind az itthoni, mind a külföldi piacon és (sajnos) nyugodtan bevallhatjuk, hogy a nagy részük borzalmas. De ennél a könyvnél szerencsére pozitívan csalódtam:-).

Természetesen szex is szerepel a könyvben, de nem ez a fő szál. Ez inkább egy könnyed szerelmi történet, aminek a kibontakozását persze bonyolulttá teszi egyrészt a főhősnőnk nem mindig érthető viselkedése, másrészt pedig az, hogy az egyikük tanár, a másikuk pedig tanítvány...

Bliss, a főhősnőnk nem egy egyszerű karakter. "Az elsőt soha nem felejted el" - olvasható a könyv borítóján. Hát Bliss, ezt nem is fogod. Értem én, hogy túl akarsz már lenni azon a bizonyos dolgon és halálosan izgulsz. De ezt a rengeteg szerencsétlenkedést való igaz, hogy soha nem fogod elfelejteni és hosszú téli estéken talpig elvörösödve, de sírósan röhögve fogjátok felemlegetni, míg élsz:-). Hülyeséget hülyeségre halmozol, de mindezt mégis olyan viccesen teszed, hogy képtelenség rád haragudni. Ha csak Hamlet adoptálására gondolok (ami Téged ismerve persze megint felemásan sikerült, hisz egyrészt nagyon szép gesztus örökbefogadni egy kidobott cicát, másrészt viszont felelőtlenség ennyire hirtelen és meggondolatlanul befogadni egy állatot) vagy arra, ahogyan és amilyen indokkal otthagytad Garricket - már széles vigyor ül az arcomon:-).

 "Négy.

Ennyi ember látott a lakásommal szemben a sarkon bujkálni szoknyában és melltartóban.

Tizenegy.

Ennyi hangyacsípést éreztem meztelen lábamon.

Huszonhét.

Ennyiszer fogott el a vágy, hogy fizikailag bántalmazzam magam, mert egy IDIÓTA VAGYOK.

Egy.

Ennyiszer próbáltam megállni a sírást, de nem sikerült."

Garrick

És persze Garrick, a szívdöglesztő angol srác, brit akcentussal. A TÖKÉLETES férfi, így nagy betűkkel. Okos, megfontolt, de mellette humoros és 100%-ban úriember. Ki meri mondani, amit gondol és már az első pár mondatával teljesen levett engem is a lábamról, úgyhogy nem csoda, hogy Bliss sem tudott neki sokáig ellenállni. A kettőjük közt kialakuló kapcsolat nekem egy kicsit gyors volt, de annál nagyobb lángon égett. Az első közös jelenetük viszont (sajnos?) annyira forróra sikeredett, hogy utána már nem nagyon lehetett ezt tovább fokozni. Nem is sikerült az írónőnek sem ezt túlszárnyalnia, amit azért egy kicsit sajnálok.

Az egyetemi színjátszó óra, mint kerettörténet viszont nagyon jól sikerült és bár semmilyen színészi vénám nincs, de egy ilyen tanárral, aki ennyire dögös és mindemellett ennyire segítőkészen áll a diákjaihoz, szívesen vállaltam volna egy ilyen szakot is:-).

És a mellékszereplők: Kelsey, aki a tipikus rosszlányos modorával nem mindig a helyes irányba segítette az amúgy is összezavarodott Blisst, de valódi barátnőként végig mellette állt és támogatta mindenben. És persze Cade. A legjobb barát, akiért vérzett a szívem és bár tudtam, hogy Garrick a nagy szerelem, az IGAZI, mégis az írónőnek sikerült úgy megalkotnia a karakterét, hogy nehéz döntés elé állította vele a főhősnőt és az olvasókat is. Nagyon megszerettem őt és tűkön ülve várom a sorozat következő részét, ami róla fog szólni. 

És volt-e valami zavaró a történetben? Talán csak annyi, hogy nekem rövidnek tűnt és a vége pedig... kicsit gyorsan pörögtek fel az események. És talán jobban szerettem volna, ha az írónő ránk bízza a "befejezést", vagy ha a sorozat többi részében kapunk morzsákat abból, hogy mi történt a szerelmesekkel. És ha már a sorozat többi részéről beszélek. A második része Faking it címmel jelent meg külföldön és Cade-ről szól (nagyon várom!!), a harmadik résznek pedig pár napja tette közzé az írónő a borítóját és Finding it címmel fog megjelenni, Kelsey főszereplésével. 

Összességében azt mondom, hogy a könyv jóval többet adott, mint amit vártam tőle. Egy könnyed, vidám, kedves szerelmi történet, ami tökéletes kikapcsolódást nyújthat egy forró nyári napon (vagy akár egy borongós őszi/téli estén is:-).  

A könyvért köszönet a Content 2 Connect Kiadónak!

Borító: a kiadó az egyik külföldi verziót vette át. Ez volt  kettő közül a

jobbik, ezt belátom, de ez a férfi nekem nem Garrick. Ő a könyvben szőke hajú, kék szemű, ez a férfi viszont minden, csak nem az. A másik külföldi borítón -amit itt jobbra láthattok -, bár a srác szőke és (valószínűleg kék szemű), de szerintem még rosszabb, mint a miénk...

Kedvenc karakter: Garrick, Cade, Hamlet

Szárnyalás: Hamlet szerepe

Mélyrepülés: Cade

Érzéki mérce: Bár feljebb írtam, hogy ez egy szerelmi történet, de a testiség miatt mindenképpen 16 éven felülieknek ajánlanám.

Értékelés: