Véget ér a Párválasztó sorozat. A Gabo Kiadónak köszönhetően alig pár nappal a világpremiert követően a magyar olvasók is végre megtudhatják, hogy kit választ Maxon herceg, miként zárul a Párválasztó, és mi történik Illéa népével.
A hat állomásos blogturnén értékelések és extrák formájában búcsúzunk a Párválasztó sorozattól.
Gabo Kiadó, 2014
346 oldal
Fordította: Gázsity Mila
Goodreads: 4,36
Besorolás: YA, disztópia, romantikus
"A párválasztó kezdetekor a lányok még harmincöten voltak, de közülük csak egy nyerhet.
Eljött az idő, hogy a korona végre a győztes fejére kerüljön.
Amikor beválogatták a Párválasztóba, America még csak nem is
álmodott arról, hogy valaha eljuthat a korona közelébe – vagy Maxon
herceg szívéhez. Ahogy azonban egyre közeleg a versengés vége, és a
palota falain túl fokozódik a fenyegető veszély, America rádöbben arra,
hogy mennyi mindent veszíthet – és hogy milyen keményen kell küzdenie a
vágyott jövőért.
"Egyik kezem Maxonéban pihent, arcomat a mellkasára fektettem. Ő a
fejem tetején nyugtatta az állát, így forogtunk az eső zenéjére.
Abban a pillanatban biztosra vettem, hogy van közös jövőnk. Ha ilyen
érzés, amikor együtt vagyunk, akkor valahogy rá fogunk találni az útra,
amely visszavezet bennünket egymáshoz."
És eljutottunk a befejezéshez, amit félig örömmel, félig viszont szomorúan vártam. Örültem, mert veletek együtt én is tűkön ülve vártam, hogy kit választ vajon America - hiszen persze, a herceg választ a lányok közül, de minket talán jobban izgatott az, hogy a LÁNY kit választ a két fiú közül. És persze szomorú voltam, hiszen nagyon megszerettem ezt a történetet és ezzel a kötettel lezárul minden. (persze vannak még kiegészítő novellák, de azért az nem ugyanaz...)
A versengő lányok létszáma eléggé megfogyatkozott, már csak négyen "harcolnak" Maxon kegyeiért. A négy legkitartóbb, a négy legesélyesebb lány, köztük főhősnőnk, America is. Ő már tudja, hogy kit választana, de a fiúkat az elmúlt időszakban úgy összezavarta a döntésképtelenségével, hogy már nem nagyon mernek lépni. A női vetélytársak viszont nagyon is tudják, hogy mit akarnak, ki ezért, ki azért akarja megszerezni Maxont (és általa a hőn áhított hatalmat). De mégis. Bár ellenfelek még mindig, de a közös "kaland" végül - ahogy a királynő is megmondta előre - összekovácsolja a lányokat és ebben nagy segítségükre van Maxon édesanyja, akinek már van tapasztalata a versengésben, így a maga módján, de próbál segíteni a lányoknak. Őt nagyon megkedveltem ebben a részben, szívesen elolvasnám az ő történetét is, hogyan sikerült meghódítania Maxon apját.
America, ha nem vesszük figyelembe, hogy mit szerencsétlenkedik a szerelmi életében, sokkal erősebb és
okosabb, mint az első két részben volt. Sokat fejlődik, még többet tanul a népéről, arról a világról, amiről eddig oly keveset tudott, és bár követ el hülyeségeket még mindig, de látható, hogy kinőtt már a naív kislány szerepéből. Sok olyan tette van, ami alapján nemcsak a nép, de mi is tökéletesen el tudnánk őt képzelni királynőként. Pedig nincs könnyű helyzetben. Maxon apjával a kapcsolata nemhogy javulna, inkább még tovább romlik és a király minden erejével azon van, hogy a lányt eltávolítsa. És persze ott vannak a vetélytársak, drámák, tragédiák, amik azért sokszor megingatják Americát abban, hogy érdemes-e azon az úton maradnia, amelyen elindult.
És akkor a srácok. A két fiú még mindig imádnivaló. Maxon is sokkal érettebb lett, érezhető a fejlődése a többi részhez képest. Lassan körvonalazódik benne, hogy hogyan szeretne majd uralkodni, hogy mit akar és ebben tökéletes társa lehetne a négy lányból kettő is. De csak egyet válaszhat:-).
Aspennel - ahogy a múltkori értékelésemben is írtam, már sokat javult a "kapcsolatunk", de valahogy soha nem tud/ tudott olyan szintre eljutni nálam, mint Maxon. Ettől függetlenül kedvelem őt nagyon, most már jobban megértem a tetteit is.
A szerelmi háromszögben pedig egy idő után már nyilvánvalónak tűnik, hogy mi lesz a
végkifejlet. Persze itt a
tűnik szó a fontos, hiszen az megígérhetem, hogy az utolsó pillanatig izgulni fogtok, hogy ki kit választ, mert itt semmi nem biztos! Régen izgultzam már ennyire egy történeten, mint itt! Emlékszem, már csak pár oldal volt hátra, de még mindig kétségek között vergődött mindenki: a főszereplők és természetesen, mi olvasók is:-). Hogy végül is kit választ America, azt én sem fogom elárulni, ehhez "sajnos" el kell olvasntok a könyvet:-).
Amit viszont mindenképpen még itt kell megemlítenem, azok a LEVELEK. Így nagy betűkkel. Gyönyörűek, szívfájdítóan szépek. A lányok többsége - velem együtt biztosan kapott szerelmes leveleket. De higgyétek el, ha ezeket elolvassátok, át fogjátok értékelni, hogy milyen is egy valódi szerelmes levél. Annyira szerettem őket, hogy többször is elolvastam mindet újra és újra.
A hatalmas rajongást befejezve azért elmondom, amivel még mindig problémám volt: a lázadók. Végre többet kapunk belőlük, jobban megismerhetjük az indokaikat, jobban megértjük a viselkedésüket. Izgalmas, meglepő és néha fájdalmas, tragikus perceket okoznak, de még mindig úgy érzem, hogy ezt a szálat jobban is ki lehetett volna dolgozni. Még mindig zavar például, hogy mind a két lázadó csapat úgy járkált ki-be a palotába, mintha csak meghívták volna őket. Úgy éreztem, hogy az írónő inkább a palotában történeteket dolgozta ki jobban, talán őt is jobban izgatta maga a párválasztó és a szerelmi történet; a lázadók pedig a "szükséges rossz" voltak, hogy legyen egy kis izgalom is a történetben.
Ettől az aprócska problémámtól eltekintve azonban imádtam a befejező kötetet, tökéletes lezárását kaptuk egy izgalmas, a végletekig romantikus történetnek; még a szerelmi háromszög is jól lett megoldva - amit azért is emelek ki ilyen lelkesen, mert sok író képes ebbe belebukni. Csupán egyet sajnáltam nagyon: hogy vége lett. Szerettem volna még tovább olvasni róluk, hogyan alakult a szereplők, illetve a továbbiakban Illéa sorsa. Imádtam belemerülni ebbe a világba, egy királyi palotában gyönyörű ruhákban járni-kelni, egy jóképű herceg és egy dögös testőrfiú szerelmét élvezni és közben megpróbálni megváltani a világot - így szomorúan búcsúztam el tőlük, de abban biztos vagyok, hogy a sorozatot időről-időre elő fogom venni és újraolvasom. Mert mindenkinek jár egy mese. És az én mesém ez lesz.
Borító: Még mindig a legszebb borítók között tartom számon a sorozat borítóit és ez most sincs másként. Köszönöm ismét a kiadónak, hogy meghagyták az eredeti borítót!
Kedvenc karakter: Maxon, America, Celeste (igen, jól látjátok:-), a királyné és Lucy
Szárnyalás: a levelek... szó szerint végigsóhajtoztam az összeset:-)
Mélyrepülés: Kota
Érzéki mérce: Forró jeleneteknek nem vagyunk híjján, de sajnos továbbra is csak a YA keretei között
Értékelés:
Blogturné extra - Érdekességek Kiera Cass oldaláról
Mi adta az ötletet a Párválasztó megírására?
A Párválasztó sok más történet "mi lenne, ha" kérdéseiből született, főleg a bibliai Eszter és Hamupipőke történetéből. Azon tűnődtem, hogy Eszter, mielőtt elvitték a palotába, hogy versengjen a királyért, vajon szeretett-e egy egyszerű fiút. Még akkor is ha veszített volna is, akkor se mehetett volna haza. Vajon szeretett valaki mást is és azt a szerelmet hagynia kellett? Kíváncsi voltam, hogy mi volt a szívében. És Hamupipőke sem kért herceget. Csak egy szabad estét akart és egy ruhát. Feltételezzük, hogy boldogan élt, ameddig meg nem halt, mivel megkapta a herceget, de mi van, ha nem ez volt a helyzet? Mi van akkor, ha ez több volt annál, mint amire fel volt készülve?
Ez a két gondolat egyesült a fejemben és tudtam, hogy írni akarok egy történetet egy lányról, aki szerény körülmények közül jött és elnyeri a herceg figyelmét, de mégsem akarja őt, mert már másba szerelmes. És tudtam, hogy megtapasztal majd valamit, ami többet fog megmutatni a világból, mint amire valaha is készen állt volna, hogy lássa.
Kit szeretsz jobban, Aspent vagy Maxont?
Szeretem a srácokat. Nem tudok választani közülük.
Vajon Aspen tényleg szereti Americát vagy csak önző?
Szereti őt. Őrülten szereti. Tudom, hogy ez nem így tűnik, de minden döntéssel az ő javára tesz. Ez nem mindig működik így, de Aspen szíve mélyén ott fogod találni Americát.
Nagyon fáj, amikor azt hallom, hogy az emberek utálják Aspent. Ezért írtam egy rövid blogbejegyzést az érzéseiről.
Ha a Párválasztót megfilmesítenék, kiket szeretnél szereplőknek?
Komolyan, fogalmam sincs! Meghagyom a castingot az olvasóknak!
A kedvenc könyved? Vagy ki a kedvenc íród?
Sosem tudtam csak egy kedvenc könyvet választani. De mindenkinek elmondom, hogy Markus Zusak Könyvtolvaj című könyvét olvasnia kell, így ez van legelöl. De az Egy külön srác feljegyzései, a Harry Potter, a Kis herceg.... mind jó könyvek.
Honnan kapják a szereplőid a neveiket?
Szinte mindegyik szereplőmnek a neve elvetett babanév. Nem vagyok biztos abban, hogy honnan jöttek. Néhányukat én találtam.
Mit ajánlasz egy feltörekvő írónak?
Olvass el mindent, még azokat is, amiről azt gondolod, hogy utálni fogod. Sajátítsd el a nyelvtani alapokat. Szerezz gyorsan vastag bőrt. Álmodozz.
Forrás
Nyereményjáték
Akárcsak máskor, így természetesen most is tiétek a lehetőség, hogy megnyerhessétek Az Igazi c. könyvet. Három példányt sorsolunk ki köztetek, és azt szeretnénk, igazi Párválasztó-rajongók győznének, olyan olvasók, akik nagyon szeretik a Kiera Cass által megteremtett világot.
A mostani játék nem lesz egyszerű, de az igazi rajongók számára gyerekjátéknak tűnhet.
Az alábbi idézetek alapján találjátok ki, hogy melyik, a Párválasztóból már kiesett lányra gondoltunk, és írjátok be a Rafflecopter doboz megfelelő sorába. Sok sikert!
(a postázás csak Magyarország területére érvényes!)
„Szőke haja és barna szeme volt. Rögtön ráismertem: … volt Kentből. Egy Négyes. Kinyújtott kezemmel nem törődve közelebb lépett hozzám és megölelt.
– Ó! – leheltem meglepetten. Erre nem számítottam. Bár … azon lányok közé tartozott, akiknek az arca őszinteséget és kedvességet tükrözött”
A blogturné további állomásai:
Május 17 - Kelly Lupi olvas
Számítottam arra, hogy ez a történet nem az első részben megismert Hanna és Ádám tökéletes boldogságáról fog szólni, hiszen már a fülszöveg is azt sugallta számomra, hogy nem lehet boldog ez a kapcsolat. Mégis reménykedtem benne, amit pár oldal után el is felejthettem. Hanna mélypontra került ismét, de hihetetlen szerencséjére adtál mellé egy új szereplőt, aki egy traumatológus orvos, Andrej. Nagyon megszerettem ezt a karaktert, aki minden nő álma lehetne, nem mellékesen jó külsővel is rendelkezik, de ebben a történetben inkább azt mutattad meg, milyennek kell lenni egy valójában támogató partnernek. Ismeri Hanna betegségét, a végtelenségig türelmes, gondoskodó, és elfogadja azokat a körülményeket is, amik tényleg nehéz döntések elé állítják mindkettőjüket.
Viki, nagyon tetszett a regényedben az a fordulat, ahogy hazavezeted Hannát, és úgy alakítod a történetet, hogy rendezze a kapcsolatát az édesanyjával. Lelkileg nagyon mélyen érintőek ezek a fejezetek, újabb traumákon kell átesni a szereplőknek, de megadod a vigaszt is, ami reménykeltő, remek fordulat.
Hagy térjek rá a befejezésre, minden spoiler nélkül! Én tudom, miért így lett vége, hiszen így tettem volna én is. Rég tudom, hogy rokon lelkek vagyunk, elég hozzá a blogodat olvasni. (Christian Slater és hasonlók) Jól megcsavartad azt a kést az olvasók szívében, amit még az első rész során mártottál belénk. Nincs olyan ember, akit ne érintenének meg az epilógus sorai, hiszen újra Csöngén vagyunk, újra sebek szakadnak fel és még újabbak keletkeznek.
