Rachel Van Dyken: Egyetlen (Ruin sorozat #1)

Az Athenaeum Kiadó hozza el a magyar olvasóknak Rachel Van Dyken Ruin sorozatának első részét Egyetlen címmel. Sokatok kedvence a new-adult műfaj, most egy újabb gyöngyszemmel lehettek gazdagabbak, ha elolvassátok Kiersten és Wes történetét. Érdemes követni a hat állomást, és megfejteni a feladványokat. Sok érdekességet megtudhattok a könyvvel kapcsolatban és két példányt meg is nyerhettek a könyvből a turné végén az Athenaeum Kiadó felajánlásában.

Athenaeum Kiadó 2014. szeptember 22.
296 oldal
Fordította: Szilágyiné Márton Andrea
Goodreads: 4,27
Besorolás: new adult, romantikus

Kiersten elsőéves az egyetemen. Még sosem találkozott senkivel, aki a rémálmait elűzte volna, de olyannal sem, akit ha meglát, a szíve hevesebben kalapál. A beiratkozáskor azonban összefut egy fiúval – szó szerint –, akitől nemcsak kalapál a szíve, hanem egyenesen kiugrik a helyéről. Weston, az egyetemi focicsapat nagymenője sok lánnyal találkozott már. Volt olyan is, aki szexuális zaklatással vádolta. Már éppen nyugvópontra ért volna az élete, erre besétál az ajtón egy elsőéves, akinek vadító vörös hajzuhataga van, és zöld szemében olyan titkok csillognak, amelyeket azonnal meg akar fejteni. Rachel Van Dyken Egyetlen trilógiájának első kötete egy nem mindennapi páros történetét meséli el. Megvédhet-e a szerelem a rémálmoktól? És mi történik, ha a halálos kórral kell szembenézni?

A történet alaphelyzete a new adult történetekre tökéletesen jellemzően épül fel. Kiersten az első egyetemi napján - szó szerint - belebotlik  a gazdag és jóképű Wes-be. A lány riadtan próbál elmenekülni a fellobbant szikra elől, hiszen elképzelhetetlennek tartja, hogy az egyetemi csapat hátvéd sztárja, aki ugyan nem mentes a szaftos pletykáktól sem, de tökéletes modorral rendelkezik, egyáltalán felfigyelhet rá. Pedig Wes-t megbabonázza a lány ártatlansága, tisztasága, és a saját gondjait kizárva próbálja megfejteni  a titkait.

Wes rátalál a lány bakancslistájára, és elhatározza, hogy segít neki véghezvinni az abban kitűzötteket. A kihívások teljesítése során egyre több időt töltenek együtt, különleges helyzetekbe keverednek, ami persze egyre közelebb viszi őket egymáshoz. Lassan, téglánként omlik le a fal, amelyet Kiersten épített maga köré. A rémálmok múlóban, a démonok távozóban, de amikor kiderül az igazság Wes-ről,  a lány újra a pokol tornácára kerül.

Azt el kell ismernem, hogy a szerző remekül ír, de a prológussal alaposan melléfogott. Én nem szeretem, ha a történet elején a képembe tolják, hogy hogyan fog végződni a cselekmény. Bárhogy alakultak is a szálak, végig vártam ezt a csontvázat, mikor fog előugrani a szekrényből. Többen is beszélgettünk a könyvről és azt tapasztaltam, mások sem tudják értelmezni a prológust. Kis kutatás után  rábukkantam a szerző egy kommentjére, miszerint ez egy Kiersten által álmodott rémálom egy darabja. Ezen túllépve mondhatom, hogy a történet megérintett, felkavart, és azt hiszem, azok fogják igazán szeretni a könyvet, akiket ezek a problémák, események személyesen, közvetve vagy közvetlenül érintenek. Csodálatosnak tartom azt a kötődést, a bizalmat, ahogy ez a két fiatal egymás felé fordult, erőt merítettek egymásból, a kapcsolatukból. Kiersten karaktere teljesen hihető volt a számomra, egy szimpatikus lány, aki lelki trauma áldozata, kissé antiszociális, de nyitott a változásra.  Weston már problémásabb. A helyzet az, hogy őt a szerző megpróbálta már létező karakterekből összegyúrni, legalábbis nekem úgy tűnt, ebben a srácban jó nagy adag Andrew (A soha határa) és Travis (Gyönyörű sorscsapás) és egy pici adag Edward kavarog. Edward a bárányka miatt. Oké, itt nem oroszlán, hanem a csúnya nagy farkas szeret bele a bárányba.  Ennek ellenére imádtam a srácot, miért is ne, hiszem nagyszerű elemekből áll. Egy olyan lélek, akit meggyötört az élet, és mára már pontosan tudja, mi az, ami igazán számít.

Mindenképpen meg kell említeni a mellékszereplőket, hihetetlenül jó karakterek. Lisa a szobatársa Kierstennek, néha idegesítő, de nem vészesen, és az ő unokatestvére Gabe. Ők vittek hatalmas adag humort a történetbe, ami mindenképp kellett az egyensúlyteremtéshez. Na de Gabe. Itt álljunk meg egy szóra. Fenyegetően titokzatos múlttal rendelkezik, amire nem lehet büszke, ugyan már megváltozott, de olyan, mint egy bármikor kitörni készülő vulkán. Nem csodálom, hogy a szerző önálló történetet adott neki.

Az írásmód váltott nézőpont szerinti, az elején többnyire Kiersten, később felváltva a két főszereplő  szemszögéből olvashatjuk E/1 személyben a történetet. Ez az írásmód a kedvencem, de nem csak ezért élveztem az olvasást. Végig lehet izgulni ezért a remek párosért,  szerintem nem lesz olyan olvasó, akit valamelyik pontja a könyvnek ne hatna meg. Galamblelkűek készíthetnek egy 100-as zsepit, nyugodtan. Azok se maradnak csalódottak, akik vicces részekre vágynak, ez is biztosított. 

Összességében az apró hibáktól eltekintve emlékezetes, szívfájdító, de egyben szórakoztató történetet kaptam, amit szívesen ajánlok a new adult műfaj rajongóinak. Remélem Rachel Van Dyken többi regénye is megjelenik magyarul, határozottan kedvet kaptam hozzájuk.

Borító: Én azon a véleményen vagyok, hogy az eredeti borítóval kb. tízszeres eladást produkálhatna a könyv. Viszont ha már a változás mellett döntött a kiadó, ennél lehetett volna komolyabb, a betűtípust tekintve meg karakteresebb.

Kedvenc karakter: Kiersten, Wes, Gabe

Szárnyalás: A bakancslistás fürdőzés.

Mélyrepülés: A nővérkés jelenetek szerintem abszolút nem hiányoztak volna a történetből.

Érzéki mérce: New adult könyvről beszélünk, de a cselekmény azonban ennél sokkal ártatlanabb. Csak a szereplők kora indokolja a műfajt, sajnos érzékibb jelenetekre ne számítsatok.

Értékelés:

Mi is az a Bakancslista?

Minden embernek vannak céljai amit el akar érni, dolgok, amiket meg akar szerezni, helyek, ahová mindenképp el akar jutni, tevékenységek, amiket el akar végezni, élmények, amiket élvezni akar - mielőtt feldobná a bakancsát.

Ezeket saját kezűleg írd egy listára, és próbálj meg minél több tételt kipipálni!

A Bakancslista című nagy sikerű film óta lett igazán divat ez a fajta tervezgetés, számtalan variációt kreálhatsz, tervezhetsz időszakokra, évszakokra. Listát vezethetsz például arról, mi az a 30 dolog amit 30 éves korodig el akarsz érni.

Ésatöbbi, ésatöbbi...  Elsőként nézzétek meg a filmet Morgan Freeman és Jack Nicholson főszereplésével.

Innen jó ötleteket vehetsz:

http://favim.com/bucket+list/page/1/

http://bucketlist.org/

http://personalexcellence.co/blog/bucket-list/

 Nyereményjáték:

Kiersten bakancslistájáról szemezgetünk a blogturné állomásain. A kiemelt betűk összeolvasása adja a megfejtést, segítségül kaptok képet is, ami a kötődik az adott kihíváshoz. A Rafflecopter doboz megfelelő sorába írjátok be a megfejtést! Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! Sok szerencsét a sorsoláson!

a Rafflecopter giveaway
Résztvevő blogok:
09.16 Kelly és Lupi olvas
09.18 Kristina blogja
09.20 Angelika blogja
09.22 MFKata gondolatai
09.24 Zakkant olvas
09.26 Nem harap a .. 

Maria V. Snyder: Poison Study - Méregtan

Hamarosan kezükben tarthatják a kedves olvasók Maria V. Snyder első magyarul megjelenő könyvét, a Study sorozat első részét, mely a sokat sejtető Méregtan címet viseli. 11 blogger vetette rá magát a történetre, kísérjétek figyelemmel az állomásokon zajló játékot, szokás szerint ebben a blogturnéban is három példányt sorsolunk ki a helyes megfejtők között, melyet a megjelenés után postáz a kiadó. Sok sikert az életben maradáshoz, mert ez a turné gyilkos lesz!

Könyvmolyképző Kiadó Elit start: 2014.09.30
446 oldal
Fordította: Robin Edina
Goodreads: 4,18 (68250 értékelés)
Besorolás: YA, fantasy

Koporsószerű sötétségbe zárva nincs körülöttem az égvilágon semmi, ami elterelhetné figyelmemet az emlékeimről. Megöltem Reyadot. Megérdemelte a halált – ám a törvény szerint a tettemért én is halált érdemlek. Ixiában a gyilkosságért kivégzés jár. S most már csak a hóhér kötelére várok. Ám ugyanaz a törvény, amely ítélettel sújt, akár meg is mentheti az életemet. Ixia ételkóstolója, akit arra választottak ki, hogy a Parancsnok egészségét a mérgezett ételektől megóvja, immár holtan hever. A törvény pedig kimondja, hogy a soron következő halálbüntetésre ítélt fogolynak – vagyis nekem – fel kell ajánlani a tisztséget. Merénylet, mágia, megpróbáltatások…

Miután halálra ítélték gazdája fiának megöléséért (ami senkit sem érdekel, hogy önvédelem volt), Yelena esélyt kap, hogy ételkóstoló legyen Ambrosius parancsnok mellett, ezzel valamivel meghosszabbíthatja az életét. Az lesz a feladata, hogy kitanulja az összes ismert méreg hatását, felismerje ezeket, mielőtt a Parancsnok elé teszik az ételt, italt, neki kell tesztelnie. Erre a feladatra a Parancsok egyik legfőbb tanácsadója, Valek készíti fel, aki maga is kiválóan ismeri a mérgek világát. Új környezetében Yelena szembetalálja magát a mindent átszövő intrikákkal, orvul támadó bérencekkel, jó és rosszakarókkal, alaposan meg kell gondolnia minden lépését. A bizalom nehezen épül a vár lakóival, de Yelena az ösztönös megérzéseire hagyatkozik.

Maga az ételkóstoló ötlet fantasztikus, az első pillanattól éreztem, hogy Yelena története magával ragad. A szerző a történetet egy középkori, feudális jellegű környezetbe helyezte – amit imádok - , Ixiába, ahol nemrégiben döntötték meg a királyságot, és az ország területét tartományokra osztották, melyeknek Parancsnokai tartják fent a katonai hatalmat. Minden mágikus tevékenységet üldöznek, így Yelena jobbnak látja titokban tartani azt a bizonyos zsongásszerű érzést, ami akkor fogja el, amikor nagy bajban van. Ez a mágikus érzés megvédi, ugyanakkor kitörni készül, és a lány nagyon szeretne tisztában lenni a képességeivel, mi is ez valójában.

Yelena őszinte csodálatot vívott ki magának nálam, egy újabb hősnővel szaporodott a remek heroinok sora. A szerzőnek sikerült csodálatosan kidolgoznia a karaktert, a lány nagyon erős, gyors észjárású, segítőkész, jólelkű. A múltjának részleteit apró lépésekben ismerjük meg, az elejétől tudjuk ugyan, hogy szörnyűségeket műveltek vele, de a visszaemlékezős jelenetek mutatják meg igazán az előzményeket. Mivel az ő hangján szól a történet, még mélyebben átérezhetőek az érzelmei.

Valek viszont nem volt azonnal ennyire szimpatikus. Ő egy képzett bérgyilkos és minden mérgek tudora. Hidegnek, távolságtartónak, számítónak éreztem, később jelentősen enyhült ez az érzésem, olyannyira, hogy csodálatra méltónak találom az elkötelezettségét és a hűségét. Mindez nagyon fontos ahhoz, hogy jó vezető legyen, és a parancsnok legfőbb bizalmasa. Sokáig nem volt tiszta, hogyan néz ki egyáltalán, de ahogy Yelena érzelmei mozgolódtak, úgy rajzolódott ki egyre tisztábban a fekete hajú, jégkék szemű fiatalember kinézete.

A romantika nagyon visszafogottan van jelen a történetben. Lassan szövődik, és nem is az elejétől, de eléri ez a szerelmi szál, hogy nagyon is drukkoljunk nekik. Hitelessé teszi a kapcsolatot az is, hogy nem két nap a történet, hanem hónapokon át játszódik, a karaktereknek van idejük és terük fejlődni.

A szereplők életkora egyébként inkább felnőtt, mint ya korosztály, Yelena 19 éves, a többi szereplő még idősebb, tehát aki tini történetre számít, csalódni fog.

Két mellékszereplő is emlékezetes marad, Ari és Janco két jóbarát a katonák közül, akik Yelena szövetségesei. Mintha Yelena két idősebb fivérei lennének, olyanok, akiket magadnak is elfogadnál, hűségesek és megbízhatók, akikre számíthatsz minden körülmények között. Nem mellesleg viccesek is, értenek egymás és Yelena piszkálásához, az amúgy feszültséggel teli cselekményben jólesett ennek a kettősnek a humora.

A történet azért volt számomra lenyűgöző, mert egyszerűen kiszámíthatatlan volt. Mindig történik valami és mindig valami váratlan. Imádtam a kialakított világot, a mágiát, a mérgeket. Folyamatosan tapasztalható a feszültség, de mindez semmit nem érne a remekbe szabott karakterek nélkül, akik olyan közelivé válnak, mintha a barátaid lennének.

Meghajtom a fejem a szerző stílusa előtt. Csodálatosan formálta a mondatokat, remek mesélő, soha egy pillanatra sem veszítettem el az érdeklődésem, újra és újra meglepett. Alapos kutatást végezett a mérgek terén, illetve a módszerekről, amik segítik felfedni, kiszűrni az ételek-italokból az oda nem illő összetevőket. Nagyon várom, hogy a kezemben tarthassam a következő részeket, a jelenleg 6 részesre tervezett sorozat második kötete a Magic Study címet viseli. Sőt, nagy örömmel látnám a szerző Insider és Glass sorozatát is a Könyvmolyképző Kiadó újdonságai között a közeljövőben.

A könyvet szívből ajánlom az izgalmas fantasy kedvelőinek.

Borító: Szép a borító, elégedett vagyok vele.

Kedvenc karakter: Yelena, Valek

Szárnyalás:  A menekülés során a katonák "megvezetése".

 
Mélyrepülés:   -

Érzéki mérce:  Kevés romantikus jelenetet kapunk, de azok édesek és gyönyörűen megfogalmazott mondatokban tárja elénk a szerző.

Értékelés:

A könyv előjegyezhető 21% kedvezménnyel ITT!!!!!

Lássuk a könyv trailerét:

Nyereményjáték:

A természet telis-tele van mérgekkel, melyek évszázadok óta erkölcstelen tettek főszereplői. A 19 éves halálraítélt Yelena kapott még egy esélyt. Ám csak addig élhet, amíg tökéletesen látja el feladatát, mint a Parancsnok ételkóstolója. Egy apró hiba számára halálos lehet.

Minden blogon találtok egy-egy üvegcsét. Ezekben az üvegcsékben különféle italok vannak, minden italnak van egy-egy neve. De vigyázzatok, nem minden arany, ami fénylik: a nevek becsapósak lehetnek. A ti feladatok hasonló Yelenáéhoz. Ki kell találnotok melyik üvegcse mérgező és melyik nem. Segítségképpen mindegyik ital receptjét megtaláljátok a blogokon.

Cassian koktél:
1 cl Száraz Gin
1 cl Maraschino
1 cl Cirtomlé
1 cl Violet
csipet Cassia



a Rafflecopter giveaway

A blogturné állomásai:

09/09 MFKata gondolatai 
09/11 Nem harap a... 
09/13 Insane life 
09/15 Kelly és Lupi olvas 
09/17 Deszy könyvajánlója 
09/19 Roni olvas
09/21 Függővég
09/23 Zakkant olvas 
09/25 Dreamworld
09/27 Könyvszeretet
09/29 Media Addict

A viharszívű Mya Mavis közeledik!!!!

Két évvel ezelőtt jelent meg Kemese Fanni első regénye,

A napszemű Pippa Kenn.

Ismerjük egymást Fannival jó ideje, és még mindig emlékszem a meglepődésemre, amikor kiderült, hogy ő bizony írónő lett. Nem is akármilyen történet írt, egy posztapokaliptikus  műfajú sorozatba kezdett Pippával.

Szerintem Fanni sem gondolta annak idején, hogy A viharszívű Mya Mavis blogturnés könyv lesz, mindenféle plusz meglepetéssel.

A könyv mondhatjuk, hogy nagyon sikeres és népszerű, érdemes megnézni a Molyos értékeléseket is, ahol a mai napon 421 értékelés mellett 91%-on áll.

Ha van olyan kedves olvasónk, aki nem ismeri még a történetet, szívből ajánlom, olvassa el  az akkori értékelésem, és ha kedvet kapott a történethez, szerezze be, akár itt a Könyvmolyképző Kiadónál.

Hamarosan itt lesz a sorozat folytatása, amit nagyon sokan várunk. Szeptember 17-én szerdán egy újabb információ morzsa kerül a blogra, aztán 19-én jön az igazi meglepetés!

Addig is néhány hangulatteremtő fotó Kemese Fanni Pinterest oldaláról:

(INDIÁN)SUMMERTIME MADNESS

Köszönöm a jelölést Nikinek, nosztalgiázzunk egy kicsit a nyári emlékekkel!

1. Mutass egy nyári borítójú könyvet:

Egyik nagy kedvencem Tracey Garvis-Graves: Kötelék című könyve, ami bőven tartalmaz tengerparti élményeket. Két külföldi kiadást mutatnék a bal oldali a horvát, a jobb oldali német nyelvű.

2. Válassz egy kitalált helyet, ami tökéletes célállomása lenne a nyári vakációdnak!

Most valami tengerpartot illene választani, de ott voltam már eleget, úgyhogy Tolkien Bilbójához hasonlóan hegyeket szeretnék látni és Völgyzugolyt. Itt el tudnék időzni néhány hetet, sőt Aragorn látogatását is szívesen fogadnám.

 3. Éppen a nyári vakációdra mész és a repülőgépen ülsz. Egy olyan könyvet akarsz olvasni, ami egész úton kitart. Melyik regényt választanád?

Mindenképp olyan könyvet választanék, ami elrettentő oldalszáma miatt eddig nem került sorra, mint például az Álmok bandája vagy az Outlander. Valójában semmi pénzért nem utaznék el az ebook olvasóm nélkül.

4. Nyári szomorúság gyötör – melyik vidám könyvvel csalnál mosolyt az arcodra?

Nem biztos, hogy vidám lenne az a könyv, ami elűzi a szomorúságot, inkább olvasnék ilyen esetben egy kedvenc könyvet. Illetve bármit a kedvenc szerzőimtől: Ashley Carrigan, Benina, Cassandra Clare, Jamie McGuire, Colleen Hoover, Sarah Dessen bármikor jöhet!

5. Éppen a tengerparton ülsz, teljesen egyedül. Melyik kitalált karakter lenne a tengerparti bébid?
Tudom, kit vártok tőlem, Travist! De nem hagyom, hogy megunjátok, úgyhogy most jöjjön egy újabb kedvenc: Trenton Maddox. Nagyon remélem, hogy karácsonyra megkapjuk a Maxim Kiadótól a Beautiful Oblivion magyar kiadását.

6. A fagyizás mellé kell egy fagyos, menő haver is! Melyik kitalált karakter lenne a legjobb barátod? Fagyos helyett inkább fagyis: ő Will Cooper a Szívcsapásból - Colleen Hoover könyvéből. Egyébként a valóságban Josh Hartnett, ha nem ismerné fel valaki.

7. Oszd meg a nyári őrületet! Taggelj be pár embert! Függővég, Insane Life, Dreamworld, MFKata gondolatai, Roni olvas blogok!

Katie Cotugno: Hogyan szeress?

A Ciceró Könyvstúdió jóvoltából hazánkban is megjelent Katie Cotugno Hogyan szeress? című regénye. Ennek örömére a Blogturné Klub hét bloggere bemutatja Reena, egy tinilányból lett anya múltját és jelenét!

2014. szeptember 1-től minden másnap egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok. Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a könyvről és szereplőiről, de ahogyan az lenni szokott, nyerhettek is!

Ciceró Könyvstúdió, 2014

392 oldal

Fordította: Tulics Mónika

Goodreads: 3,81

Besorolás: realista

ELŐTTE:
Reena Montero szerette Sawyer LeGrande-ot amióta az eszét tudta: olyan természetes volt ez számára, akár a levegővétel, és olyan végtelen, akár az idő. Csakhogy Sawyer ezt látszólag egyáltalán nem észlelte… amíg egy napon, hihetetlen ugyan, de megvilágosodott. Reena és Sawyer zűrös és bonyolult kapcsolatba kerültek egymással. Aztán Sawyer hirtelen, egyetlen szó nélkül lelépett a párás floridai városból, Reena pedig magára maradt összezavarodva és – terhesen.

UTÁNA:
Szinte három év telt el, és Reena életének középpontjába egy új viszony került: a lánya, Hannah iránti szeretet. Reena megtanult Sawyer nélkül élni, és végre képes saját maga irányítani életének különös és váratlan eseményeit. Ám éppolyan hirtelen és váratlanul, ahogy annak idején lelépett, Sawyer egy napon ismét feltűnik a városban. Reena semmit nem akar tőle, viszont hazugság lenne azt állítani, hogy Sawyer megjelenése nem mozgat meg benne valamit. A múltbeli események után azonban vajon megengedheti-e magának, hogy újból belészeressen Sawyer LeGrande-ba?

Fiatalon mindenki követ el hülyeségeket "szerelem" címszó alatt. Emlékszem én a saját születésnapomra szervezett, családi kerti sütögetős "partimat" hagytam ki egy fiú miatt, aki nagyon tetszett. Megérte? Akkor úgy gondoltam, hogy igen. Még úgy is, hogy utána két hétig a családomból egyedül az öcsém állt velem szóba. Úgyhogy tudom, milyen fiatalon úgy belezúgni egy srácba, hogy bármit feladnál érte.

Reena és Allie mindig is barátok voltak. Furcsa egy páros, hiszen Reena csöndes, visszahúzódó, a legjobbbarátnője pedig nagyszájú társaságkedvelő. Mind a kettőjüknek ugyanaz a fiú tetszik, a dögösen jóképű Sawyer. Reena jobban ismeri a fiút, hisz a kettejük szülei közösen vezetnek egy éttermet, ahol mind a két fiatal besegít, de a lány túl félénk ahhoz, hogy a fiúhoz akárcsak hozzászóljon. Sawyer végül kettőjük közül Allie-vel jön össze és Reena irigyen nézi, hogy a legjobb barátnője az álompasijával jár. Egysmás történik az életükben, Reena végül összejön Sawyerrel és egy önpusztító szerelem veszi kezdetét. Sawyer végül lelép és otthagyja a terhes, 16 éves Reenát. A lánynak ezzel összetörtek az álmai és a vágyai, hiszen az egy dolog, hogy a hőn szeretett fiú elhagyta, de Reena nem szereti a lakóhelyét, minél hamarabb el akarja hagyni, amire minden esélye megvan, hiszen kitűnő tanuló, egy évvel korábban érettségizhet és várják a főiskolák. A történtek miatt viszont a városban ragad, abban a városban, amit maga mögött akart hagyni. A baba megszületik, eltelik három év, Reena közben megpróbálja a legjobbat kihozni abból, ami van, amikor újra feltűnik Sawyer és újra felforgatja a lány amúgy sem egyszerű életét..

A történet két szálon fut. Az egyiken megismerjük a jelent, ahogy Reena éli a fiatal, "egyedülálló" anyák egyáltalán nem könnyű életét, a másikon pedig az okokat ismerhetjük meg, ami elvezetett idáig.
Nehéz írni erről a könyvről, mert végtelenül szélsőséges érzelmeket váltott ki belőlem. Hol szurkoltam Reenának, hogy végre vegye észre a fiú, hol örültem neki, hogy végre elcsattan az első csók, majd haragudtam rá, legszívesebben megrángattam volna, majd fásultam "néztem", ahogy újra elköveti ugyanazokat a hibákat, majd... és ez folyamatosan váltakozott.

Ti is tudjátok jól, hogy mennyire szeretem a rosszfiúkat. A történetek 80%-ában ők jönnek be nekem, értük

izgulok, nekik szurkolok. Sawyer pedig izig-vérig rosszfiú. Drogozik, iszik, megszerzi magának amit akar, aztán továbbáll. Viszont nagyon jóképű és valahol a lelke legmélyén lehet benne valami, ami a külsején kívül vonzza a lányokat, így Reenát is. Engem viszont az írónő nem tudott meggyőzni. Pedig próbáltam megkedvelni a srácot, de számomra végig végtelenül sekélyes maradt, aki ahelyett, hogy megpróbálta volna rendbehozni a saját és Reena életét, csak még jobban összekavarta és a saját kénye-kedve szerint rángatta a lányt.
Reena volt a másik fele. Ahogy a bevezetőmben is írtam, mindenki követ el fiatalon hibákat. Nem rovom neki fel (bár legszívesebben néha megtettem volna:), hogy milyen áron szerezte meg a fiút, hogy mindent félredobva, úgy ment Sawyer és a hülyeségei után, mint egy kiskutya. Fiatal volt és szerelmes. De hogy érettebb fejjel is ugyanúgy, szinte vakon majdnem ugyanazokat a hibákat követi el, azt már soknak találtam. Először nagyon sajnáltam, hiszen az álmait és vágyait kellett félredobnia egy meggondolatlanság miatt - bár, hogy egyáltalán nem védekeztek, vagy csak egy alkalom csúszott be így, az nem derül ki a történetből, ahogy még sok minden más is megválaszolatlan maradt - de utána már magam se tudtam, hogy mit is érzek Reena iránt. Egyik pillatnatban egy erős, már másért is felelős családanya volt, a másik pillanatban pedig egy határozatlan tinédzser, akit a környék rosszfiúja úgy teker az ujja köré, ahogyan csak akar. 

Egyébként szerintem legjobban Shelby, a barátnője írta le Reenát és a viselkedését a legjobban:

"– Tudom, hogy volt néhány kemény éved, Reena. És ez kész szívás egy Alanis Morissette-típusú, iróniamentes lánynak, amilyen te voltál. Te voltál a világtörténelem legkevesebb kockázatot vállaló személye, és ezek a dolgok mégis megtörténtek veled, de én úgy gondolom, hogy ennek ellenére remekül kialakítottad a saját életedet. De most, hogy Sawyer visszajött, mintha ismét harmadikos lennél, és kezdődne az egész mizéria elölről. [...] – Harcolsz, kifested magad, ő a kedvenced, aztán ki nem állhatod, talán nem ő a te eseted, de az is lehet, hogy ő az egyetlen személy, aki mellett igazán önmagad lehetsz, nem is tudom. Ez mind rendben van, ez a te dolgod – mindaddig, ameddig másokat nem rántasz le, miközben eldöntöd, hogy mit is kell tenned."

És igen, Reena sok mindenkit "lerántott", mert ahogy újra kerülgették egymást Sawyerrel, akarva-akaratlanul is sérültek mások, amit ők szinte észre sem vettek. 

A történet érdekes - lehetett volna. Abban az esetben, ha picit többet megtudhatunk abból az életből, ami Reenára várt, miután lelépett Sawyer. Az akár még tanulságos is lehetett volna a fiatalok számára, hogy mit kapnak, miből maradnak ki, ha ennyire könnyelműen veszik a szexuális életet. És speciel engem is érdekelt volna, hogy hogyan küzdött meg a magánnyal, a kirekesztettséggel, az érettségivel, az osztálytársaival Reena. De sajnos nem ez történt. Az előzményből csak Reena vívódásait és rossz döntéseit ismerhettük meg, a jelen történetből pedig egy végtelenül lassú húzavona bontakozott ki, gyakran felesleges párbeszédekkel. Nem egyszer éreztem azt, hogy ezeknek a beszélgetéseknek se füle, se farka, csak úgy vannak, lógnak a levegőben. És ezt nagyon sajnáltam, hiszen a regény nagyon kemény témákat érint - tinédzser terhesség, leányanyaság, drogozás, ittas vezetés és még sorolhatnám, de mégis, csak érinti a témákat, de mélyebben nem merül el benne. Mintha az írónő nem merte volna ezeket jobban boncolgatni. Pedig szerintem ez jóval erősebbé tehette volna a regényt.
A főhösőket, bár nem túlzottan szerettem, de mégis beismerem, hogy élő, valós személyek voltak. Hiszen nem csak szőke hercegek (gyakran farkasbőrbe bújva persze:) és királylányok léteznek, hanem valódi rosszfiúk és gyenge lányok is. Ez így teljesen élethű, de épp ezért haragudtam sokszor a szereplőkre, hiszen annyira élő volt az egész szituáció, hogy minden erőmmel szerettem volna tanácsot adni Reenának, vagy legalább Sawyert megpofozni, hogy vegye már észre, hogy milyen gyönyörű, különleges lány van mellette és hogyan teszi tönkre. És ezért gratulálok az írónőnek, mert nem könnyű ilyen érzelmeket kiváltani belőlem. 

A történet vége pedig? A mai napig nem tudom eldönteni, hogy jó-e vagy rossz. Mindenki hozott egy döntést, aminél majd az idő dönti el, hogy helyes volt-e. Illetve úgy is mondhatom, hogy az írónő teljes mértékben a fantáziánkra bízza.:-)

Összességében egy alapjában véve jó kis történetet olvashattam, aminél azért jobb szerettem volna, ha az írónő picit bátrabb és jobban ki meri fejteni a rázósabb témákat is.

Borító: A külföldi borítókkal összehasonlítva ez talán az egyik legjobb, bár a borító azt sugallja, hogy a fiú a főszereplő és nem a lány.

Kedvenc karakter: -

Szárnyalás: Mondhatnám azt, hogy Reena végső döntése, de azért vannak fenntartásaim:)

Mélyrepülés: Reena viselkedése és természetesen Sawyer

Érzelmi mérce: szerelem és vágy az van. Viszonzott, fájó, őrjítő, pusztító - de mindez úgy megírva, hogy bárki olvashatja, nem mondanék csak emiatt korhatárt a könyvre.

Értékelés:

Nyereményjáték:

A szerelem nem ismer semmilyen határt, így nyelvi korlátokat sem. Lássuk, sikerül-e megtalálnotok, hogyan hangzik hét idegen nyelven a legszebb vallomás: Szeretlek!
A feladat egyszerű: Olvassátok össze a kiemelt betűket, majd a rafflecopter megfelelő mezőjébe írjátok be azt a nyelvet, amelyhez az adott fordítás tartozik.
A helyes megfejtők között a Ciceró Könyvstúdiónak köszönhetően Katie Cotugno: Hogyan szeress? című regényének három példányát sorsoljuk ki. 

(Figyelem! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésükre, hogy sorsolás után jelentkezzenek. A kiadó csak Magyarország területén belül postáz.)

a Rafflecopter giveaway  

A Blogturné további állomásai:

Szeptember 1 - Angelika blogja
Szeptember 3 - CBooks
Szeptember 5 - Kristina blogja
Szeptember 7 - Nem harap a...
Szeptember 9 - Dreamworld
Szeptember 11 - Kelly Lupi olvas
Szeptember 13 - Media Addict

David Levithan: Nap nap után

Óriási a várakozás az olvasók körében, hiszen először jelenik meg magyarul David Levithan regény! A Nap nap után című történetet a Maxim Könyvkiadónak köszönhetjük. A Blogturné Klub bloggerei is kiemelt figyelemmel olvasták a könyvet, a turné során 12 különböző véleményt olvashattok erről a nem hétköznapi történetről, melyben “A” minden nap új testben találja magát.. A kiadó jóvoltából szokás szerint  3 példányt sorsolunk ki azok között, akik helyesen válaszolnak a játék kérdéseire.

Maxim Könyvkiadó 2014 - Dream válogatás
322 oldal
Fordította: Vince Judit
Goodreads: 4,00
Besorolás: YA, fantasy, romantikus

„A" sohasem tudja előre, hogy másnap hol fog ébredni, és kinek a személyiségét fogja felvenni. Már rég beletörődött ebbe, sőt kialakította saját életstratégiáját is: Ne kötődj senkihez! Maradj észrevétlen! Ne avatkozz bele semmibe! Minden megy is a maga útján rendesen, mígnem egy reggel „A" Justin testében ébred, és találkozik a fiú barátnőjével, Rhiannonnal. Attól a pillanattól fogva „A" jól bevált szabályai értelmüket vesztik, mert főhősünk nap nap után a lánnyal akar lenni. David Levithan az írói képzelet új távlatait nyitja meg. A szerző feltárja az olvasó előtt egy magával ragadó történetben „A" életének és szerelmének bonyolultságát, melyből kiderül, vajon Rhiannon képes lesz-e igazán szeretni a mindennap valaki más testében formát öltő „A"-t.

Évek óta várja a magyar olvasóközönség fiatalabb rétege, hogy végre megjelenjen valami David Levithantól. Az Every Day a legolvasottabb regénye, ezt csak a társszerzővel - John Green-nel írt Will Grayson, Will Grayson című történet előzi meg a népszerűségi listán. Részemről nem is volt kérdés, hogy azonnal olvassam a Nap nap után-t, ahogy kézbe veszem.

A fülszöveg remekül leírja az alaphelyzetet, "A" egy olyan lélek, aki minden egyes nap más testében ébred. Soha sem kerül ugyanabba a testbe, minden nap új családba, új otthonba, új környezetbe kell beilleszkednie - 24 órára. Éjfélkor ugyanis új testbe lép, még akkor is, ha nem sikerült épp átaludnia az éjszakát.  Amióta tudatára ébredt, és felfogta, hogy neki ilyen élet jutott, kialakított egy rendszert, saját szabályokat, amivel elviselhetővé teszi ezt a létformát. Minden reggel első dolga szembesülni legújabb önmagával: éppen fiú vagy lány, bele kell néznie a  személy memóriájába, milyenek a körülményei, kik a barátai, fel kell készülnie a lehetőleg feltűnés nélkül eltöltendő új napjára. Mindig olyan testet kap, mint a saját életkora  - jelenleg 16 - fel tudja idézni az illető emlékeit, de az érzéseit nem. Ennyi év alatt megbékélt ezzel a sorssal,  éli  mások mindennapjait, ha nincs jó kedve, egy-egy nap betegséget színlel és kikapcsolódásképp könyveket olvas.  Figyel arra, hogy ne okozzon kárt a "gazdatestnek", vigyáz, hogy ne változtasson meg sorsokat. Mígnem egy nap Justin testében ébred, és találkozik annak barátnőjével, Rhiannonnal. Ebédszünetben megszöknek a suliból és együtt töltik az elkövetkező órákat, lemennek az óceánpartra, beszélgetnek, nevetnek, csókolóznak és "A" úgy érzi, életében először maradni akar Justin testében. De ez nem rajta múlik, tovább kell mennie, de ezután minden új napon keresi a lehetőséget, hogy újra lássa a lányt, bebizonyítsa neki a létezését, és hogy szereti.

WOW. Imádom, amikor egy szerző képes olyan ötlettel előállni, amitől leesik az állam, amiről még sosem olvastam. Az ötlet azonban önmagában nem elég, David Levithan gyönyörű írásmódja és nem kevésbé a nyitottsága is kellett ahhoz, hogy lenyűgözzön. A főhős teljesen  mindegy, milyen emberben találta magát, nemtől, bőrszíntől, anyagi körülményektől, szexuális identitástól  függetlenül, minden alkalommal hiteles volt számomra az adott helyzet. Olyannyira, hogy felmerült bennem, kinek az életében nem volt olyan nap, amikor úgy érezte, mintha kicserélték volna?

Megszerettem "A"-t. Főként azért, mert képes ilyen körülmények között jónak maradni. Soha senkihez nem kötődhet, mert túl fájdalmas a válás, nem tarthat fent kapcsolatokat, mert nem teheti tönkre mások életét, nem vállalhat felelősséget senkiért.  Amikor mégis szerelmes lesz, az olvasó elgondolkodhat, van értelme kapcsolatot kialakítani? A szerelem "A" esetében teljesen más, nem összehasonlítható más esetekkel, Rhiannon szerelmes Justin-ba - legalábbis bemagyarázza magának, "A" pedig épp Justin testében van. A bevillanó emlékekből és a lány reakcióiból  "A" felismeri, hogy Justin-nak szinte közömbös a lány, tehát nem egy lángoló kapcsolatba avatkozik bele. A szerző szívbemarkolóan fogalmazza meg azokat a sorokat, amikor "A" rádöbben, hogy szerelmes.

"Hogyan lehetne megragadni a pillanatot, amikor beleszeretünk valakibe? Hogy férhet ennyi intenzitás a perc töredékébe? Hirtelen rám tört a felismerés, miért hisznek az emberek a „déja vu” érzésben, az előző életekben; eddigi éveim nem adnak magyarázatot arra, ami most lejátszódik bennem. Amikor szerelembe esünk, úgy érezzük, mintha a mögöttünk levő évszázadok és generációk összefogtak volna az érdekünkben, hogy ez a találkozás itt és most létrejöjjön. Bármily furcsán hangozzék is, az ember a szívében, a csontjaiban hordozza a megérzést, hogy az univerzum és az idő minden egyes darabkája, az összes titkos nyíl mind erre a helyre irányított, ahová most végre megérkeztél, és ahol mindig is lenned kellett."

Ez az idézet adja a magyarázatot arra, hogy időnként megesik, hogy az ember egy pillanat alatt is szerelmes lehet. Ezek után nem csodálkoztam, hogy "A" még azt a nem kis nehézséget is képes leküzdeni, hogy nap nap után, minden külső tulajdonságtól függetlenül képes megtalálni a módját, hogy a lánnyal legyen.

A szerző bebizonyította számomra, hogy nem fél szélsőséges problémákhoz nyúlni, "A" karakterén keresztül bemutat olyan problémákkal küzdő fiatalokat, mint a mély depresszió, drogproblémák, öngyilkossági hajlam, önértékelési gondok. Szeretem, ha egy történetet tovább tudok gondolni, ha a felvetett kérdések bemásznak a fejembe és foglalkoztatnak az olvasáson túl is. Ilyen kérdés volt például. hogy én megengedném-e magamnak, hogy más testét véglegesen elfoglaljam? De az is nagyon érdekes kérdés, hogy vajon tudnék-e olyan személyiséget igazán szeretni, aki minden nap más külsővel rendelkezik?

Nagyon tetszett a történet befejezése. Minden más befejezésbe belekötnék, de ebbe nem tudok. Kicsit az olvasóra van bízva, hogy mit gondol, mi történhet még az utolsó fejezet után. Én reménykedem, hogy a szerző megszánja a rajongóit, és folytatja a sztorit, mert nagy lehetőségek vannak még "A"-ban.

Nagyon ajánlom a könyvet mindenkinek, akikben van némi nyitottság, és egy jó adag fantázia. Nekem David Levithan belopta magát a szívembe.

Borító: Eredeti borító, nekem nagyon tetszik!

Kedvenc karakter:  "A"

Szárnyalás:  5999. és a 6033. nap

 
Mélyrepülés:   -

Érzéki mérce:  A YA határain belüli, néhány csókjelenet.

Értékelés:

 

Beleolvasó:
A borítóra kattintva elolvashatod az első 50 oldalt! 

A könyvet 30% kedvezménnyel előrendelheted EZEN A LINKEN.

Blogturné Extra!  A legnépszerűbb YA szerzők olvasnak fel a könyvből pár mondatot, jó néhányukat felismertem, és ti?

Nyereményjáték

A blogturné állomásain 12 David Levithan könyv kezdőbetűit rejtettük el. Gyűjtsd össze a könyvcímeket és írd be a Rafflecopter doboz megfelelő sorába. A nyerteseket azok közül sorsoljuk, akik minden címet megfejtenek. Goodreads segít! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz! Sok szerencsét!

a Rafflecopter giveaway

Résztvevő blogok:

09.02. Kelly & Lupi olvas
09.04. MF Kata gondolatai
09.06. Nem harap a..
09.08. Deszy könyvajánlója
09.10. Bibliotheca Fummie
09.12. Roni olvas
09.14. Könyvszeretet
09.16. Angelika blogja
09.18. Always Love a Wild Book
09.20. Nita könyvgalaxis
09.22. CBooks
09.24. Dreamworld

Lois Lowry: Az emlékek őre (Az emlékek őre 1.)

Sokatok számára ismerős lehet Lois Lowry Az emlékek őre című könyve. Magyarországon először 2001-ben jelent meg Tóth Tamás Boldizsár fordításában az Animus kiadónál. Az évek során számos fiatal és felnőtt szívébe lopta be magát a mű és idén szeptember 11-én a hazai mozikban is bemutatják a könyvből készült filmet. Ennek örömére a hazai forgalmazóval, a Big Bang Mediával közösen játékra invitálunk titeket és lehetőségetek nyílik megnyerni a 10 db páros jegy egyikét. A játék mellett minden állomáson különböző értékeléseket, érdekességeket, extrákat olvashatsz a könyvről és a filmről.

Animus, 2001 / 2006 / 2013
238 oldal
Fordítota: Tóth Tamás Boldizsár
Goodreads: 4,11
Besorolás: YA, disztópia

A tizenkét éves Jonas olyan világban él, melyben nincs igazságtalanság, éhezés, erőszak, nincsenek kábítószerek, a családok életében is teljes a harmónia. Ezt a tökéletesnek tűnő világot a bölcsek tanácsa vezeti. Ők azok is, akik a tizenkettedik évüket betöltött fiúk és lányok egész életre szóló pályáját kijelölik egy évente megrendezett ceremónián. Történetünk hősét valami egészen egyedi feladatra tartják alkalmasnak. Miközben egy különös öregember felkészíti őt hivatása betöltésére, Jonas előtt feltárul, milyen titkok lapulnak az őt körülvevő világ békéje mögött. A fiú vakmerő tettre szánja el magát…

Erről a történetről először egy filmvetítés alkalmával hallottam. Már nem is tudom, hogy milyen filmre ültünk be a moziba, amikor az előzetesek között bemutatták Az emlékek őrét is. A kis társaságból páran, akik már olvasták a regényt, izgatottan kezdték súgdolózni arról, hogy "úristen, végre ezt is megfilmesítetik" és "hogy annyira jó ez a könyv, hogy ezt a könyvet OLVASNOM KELL".
Kellynek természetesen meg is volt ez a könyv, így nagyon hamar átvándorolt hozzám - de a barátok dícsérő szavai ellenére, ahogy megláttam a borítóját, azonnal félre is tettem, mert hát.. nézzetek rá.. egyáltalán nem hivogat semmire, főleg nem olvasásra (ugye, hogy mennyit jelent egy jó borító?:))). Aztán egy darabig néztük egymást a könyvvel - ő próbálta belém szuggerálni, hogy jó a történet, olvass el kérlek, én meg minden nap egyre közelebb húztam magamhoz, míg végül nekifogtam és a legnagyobb megdöbbenésemre a mesekönyvszerű borító egy disztópiát takart. (Ugye, hogy el sem hinnétek a borító alapján?:)))

A történet egy tizenkét éves kisfiúról, Jonasról szól, aki a családjával egy különleges társadalomban él. Ahogy      olvassuk a világfelépítést, azt, hogy nincs éhezés, szegénység, bűnözés, mindenki azonos javakkal rendelkezik, mindenkinek megvan a maga feladata, a családok tökéletesen élnek és nevelik az utódokat (direkt nem írtam gyermekeket), akár egy tökéletes utópisztikus világnak is gondolhatnánk, de azért valami mégis bűzlik ebben az egészben. Nincsenek érzelmek, vágyak, nincs szerelem, a családalapítás, a szórakozás, de még a gyereknemzés is irányított. Az emberi vágyakat gyógyszerrel fojtják el, külön "munkaerő" foglalkozik az utódok létrehozásával. Ahogy olvastam egyre inkább visszás lett nekem ez az óriási nagy TÖKÉLETESSÉG és még akkor hol jártunk az eldugott, még kegyetlenebb igazságtól!
A gyerekek bizonyos időközönként ceremóniákon vesznek részt, ahol az életkorúknak megfelelően átlépnek egy újabb és újabb csoportba. Az utolsó ilyen ceremónia tizenkét éves korukban történik, amikor minden gyermeknek eldöntik, hogy milyen munkát fog végezni az élete végéig. Onnantól kezdve már "felnőtt" lesz, egy csavar a gépezetben, aki annyira se számít, hogy az életkorát megjegyezzék.

Jonas összes többi kortársa a képességeihez mérten kap feladatot, de a kisfiút egy különleges feladatra választják ki, ő lesz a következő Emlékek őre. Ez egy nagyon fontos feladat, mert az egész közösségben ez az egy ember az, aki az emlékeket őrzi. Azokat az emlékeket a régmúltból, amiket a mostani társadalom sikeresen kiírtott, hogy minden tökéletes legyen. De ez így vajon mennyire tökéletes? Mennyire jó az, hogy nincsenek érzelmek, nincsenek szép és fájdalmas emlékek sem? Hiszen az ember épp attól ember, hogy átél, megél dolgokat, hogy szenved, örül, boldog, vidám, vagy éppen szomorú. Ezek tesznek minket teljessé és ezáltal leszünk emberek és nem dolgozó, szaporodó robotok.

Ami például teljesen megdöbbentett - és csak körülbelül a regény felénél derült ki - hogy egyáltalán nincsenek színek sem. Minden fekete-fehér. Bele tudtok abba gondolni, hogy milyen ingerszegény lenne a világ, ha csak fekete-fehérben látnánk mindent? Hogy mennyivel élőbbé, kívánatosábbá tesznek mindent a színek?
És Jonas ezt a hivatást kapja. Ezeknek az emlékeknek lesz az őre azzal, hogy az előző Emlékek őrétől - akit akkor már Örökítőnek hívnak, átvegyen mindent, amit csak tud és megőrizze ezeket a következő generációnak. Ezzel az érzékeny kisfiú egy olyan élménnyel lesz gazdagabb, ami teljesen megváltoztatja őt, sőt kívülállóvá teszi a többiekkel szemben, hiszen olyan tudás birtokában van, amiről a többieknek sejtelmük sincs. És ahogy egyre több emléket kap, úgy látja egyre inkább ennek a rendszernek a visszásságait és úgy dönt, hogy ezt nem hagyja annyiban.

 

Nem mondom, hogy nem olvastunk már hasonló disztópiákat, hisz az elmúlt 1-2 évben ennek a műfajnak tömkelege került be a magyar piacra. Nem is fogom azt mondani, hogy ez a regény a legjobb az összes közül, de mégis, érdemes elolvasni. Fontos dolgokat boncolgat, amiket a gyerekek talán nem is fognak mind megérteni, talán inkább a picit érettebb korosztály lesz az, aki jobban bele tudja élni magát az egészbe és jobban elgondolkodik a történteken. 

A szereplők közül Jonas került hozzám a legközelebb. Az ő fejébe látunk bele, az ő szemszögén keresztül látjuk a világot. Én jóval érettebbnek éreztem a könyvben, mint egy tizenkét éves (rendben, a történet végén már tizenhárom:-), bár ez a társadalom "hibája" is valahol, hiszen náluk ez a kor a vízválasztó, ami a gyerekeket és a felnőtteket elválasztja egymástól.

A többiek kellemes mellékszereplők, akikről csak épp annyit tudunk meg, amennyire szükségük van ahhoz, hogy a fiú családját, társaságát felépíthessük belőle és mégis valamennyire élő személyek legyenek. 

Szerelmi szálat viszont ne keressetek a regényben, mert az teljességgel hiányzik. Jonas egyrészt nagyon fiatalka, így szerelemről beszélni túlzás lenne bármilyen téren is. Azt a picinyke vonzódást, amit az osztálytársa, Fiona iránt érez, pedig elnyomják benne, hiszen minden család nagyon figyel arra, hogy a gyerekek, ahogy kezdene kialakulni bennük valami nemiség, azonnal gyógyszert kapnak, ami elnyomja ezeket a "bűnös" gondolatokat. Később, pedig amikor már Jonasnak nem kell gyógyszert szednie, mivel az Emlékek őre különleges státuszban van, addigra pedig már sokkal fontosabb dolgok foglalkoztatják, mint a lányok.

 

Egyetlen nagyobb problémám volt, mégpedig az, hogy a történet a részletes és alapos bevezetés után lassan indul be és ehhez képest szerintem túlságosan gyors lesz a befejezése. A vége pedig? Annyi, de annyi kérdés maradt számomra nyitott, hogy úgy éreztem, mintha csak egy fejezet vége lenne és nem egy könyvé. Persze rögtön utánanéztem és igen, van még másik három része a sorozatnak, de ha jól láttam, csak az utolsó részben derül ki, hogy mi a folytatása Jonas történetének, a másik két rész teljesen másokkal foglalkozik.

Összességében viszont szerettem a történetet és a fél pont levonást a történet rövidségéért és a kicsit felgyorsított befejezésért adtam. De ettől függetlenül egy érdekes és nagyon elgondolkodtató disztópia, amit mindenféleképpen ajánlok olvasásra!

Borító: Először nem értettem, hogy mire föl egy szánkó és egy havas hegyoldal egy disztópiához, de ahogy elolvastam a könyvet, minden értelmet nyert. Ettől függetlenül látványosabbnak tartom az új borítót (még úgy is, hogy kicsit félrevezető:-) 

Kedvenc karakter: Jonas 

Szárnyalás: a színek és emlékek 

Mélyrepülés: az igazság 

Érzelmi mérce: a főszereplő 12-13 éves és egy olyan világban él, ahol elnyomnak minden érzelmet, így ne nagyon várjunk lángoló érzelmeket 

Értékelés:

Blogturné extra - az írónőről
Lois Lowry - eredeti neve: Lois Ann Hammersburg, 1937. március 20-án született Honoluluban. Az édesapja a seregben szolgált fogorvosként, ezért rengeteget költöztek, Lois bejárta Amerikát, sőt, még Japánban is élt egy darabig.

Habár van egy nővére és egy öccse, magányos gyerek volt, aki a könyvek és saját élénk fantáziavilágába menekült.
A Brown egyetemen eltöltött két év után Lowry férjhez ment egy katonához, akivel megint sokat költöztek, míg végül a massachusetts-i Cambridge-ben telepedtek le. Négy gyerekük született.

A család Maine-ben lakott, amíg a gyerekek fel nem nőttek. Lowry elvégezte a University of Southern Maine-t, majd egyetemre ment és elkezdett írni. A 70-s évek elején fotósként és szabadúszó újságíróként kezdte a karrierjét. A válása után 1977-ben visszatért Cambridge-be, ahol a mai napig él.

Az egyik munkatársa buzdítására írt egy gyermekkönyvet, melynek akkor még csak elég mérsékelt sikere lett, bár már azzal is díjat nyert, hiszen a Nyáron történt című könyve elnyerte a Nemzetközi Olvasástársaság Gyerekkönyv Díját. Miután hallotta a fiatal olvasók véleményét a könyvről, Lois elmondta: „Azt kezdtem érezni, és szerintem ez igaz is, hogy hatással lehetsz arra a közönségre – amennyiben gyerekeknek írsz – akiknek írsz annyira, hogy akár meg is változtathatod őket."

Lowry több mint 30 könyvet írt fiatalok számára és számos díjat elnyert, mint a Boston Globe-Horn Book Award és a Dorothy Canfield Fisher Award. Két könyvéért, A Számláld meg a csillagokatért és Az emlékek őréért megkapta a neves John Newbery Medalt. 

 

Regényeinek alapvető témája az emberi kapcsolatok fontossága; a könyvei között vannak olyanok, amelyeket a hétköznapi élet humoros oldaláról ír és kisebbeknek szól, de más könyvei pedig jóval komolyabbak, mint például a Számláld meg a csillagokat, amely a holokausztról szól. Az írónő arról ismert, hogy nehéz témákat boncolgat, mint például a rasszizmus, a gyilkosságok, a holokauszt és mindezt megpróbálja a fiataloknak átadni. A témák megválasztása sok esetben hozott neki dícséretet, de kritikát is. Például az Egyesült Államokban vannak olyan iskolák, ahol egyes könyvei a kötelező tanterv részei, más iskolák pedig megtiltották, hogy a tantervben szerepjenek ezek a könyvek.

Könyveiről Lowry azt mondja: „A könyveim tartalma és stílusa változik. Mégis úgy tűnik, mindegyik ugyanarról szól: az emberi kapcsolatok fontosságáról. A Nyáron történt volt az első könyvem, amely a nővérem korai halálát mesélte el és azt, hogy ez a veszteség hogyan hat egy családra. A Számláld meg a csillagokat teljesen másik kultúrában és korban játszódik, mégis ugyanazt a történetet mondja el: arról a szerepről mesél, amelyet mások életében betöltünk.” 

 

Nyereményjáték:

A Big Bang Media felajánlásával lehetőségetek van a 10 db páros jegy egyikét megnyerni a premier előtti vetítésre. Ehhez mit kell tennetek? A Rafflecopterben lájkolni a Facebook profilokat és helyesen válaszolni a kérdésekre. Minél több kérdésre válaszolsz, annál nagyobb esélyed lesz a nyereményre. Ehhez persze segítségetekre lesznek a különböző állomások is.
A premier előtti vetítés szeptember 10-én a budapesti Lurdy moziban lesz 19 órakor. (Nyerteseket szeptember 8-án, délelőtt értesítjük ki. Ha a nyertes 30 órán belül nem jelentkezik, új nyertest sorsolnunk. Kérlek figyeljetek oda, hogy a helyes email mail címetek legyen feltüntetve a Rafflecopterben!)

Kérdések (a Rafflecopterben is megtaláljátok őket):
1. Milyen színt lát meg először Jonas?
2. Ki játssza a filmben Jonas szerepét?
3. Mi a trailer alapján a szabad akarat következménye?
4. A filmben mi szabadítja meg az embereket érzelmeiktől?
5. Sorolj föl legalább három magyarul is megjelent művet az írónőtől.
6. A trailerben milyen emlékképeket lát Jonas? (Sorolj fel legalább kettőt.)
7. A könyvben mennyi idős Jonas?
8. Mi fogott meg a trailerben, esetleg mi tetszett a könyvben? 

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:
Augusztus 23 - Cbooks
Augusztus 26 - Deszy könyvajánlója
Augusztus 28 - Könyvgalaxis
Augusztus 30 - Bibliotheca Fummie
Szeptember 1 - Kelly Lupi olvas
Szeptember 3 - Zakkant olvas
Szeptember 5 - Roni olvas
Szeptember 7 - Insane life